text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz;honlap;üvegzseb;
2018-08-01 15:23:01
Semmi meglepő: drágább lett a Fidesz honlapja
Két éves szerződést kötött a kormánypárt a nemzeti konzultációs felületet kidolgozó Damit Kft.-vel, a cégben egy kormányközeli nagyvállalkozó is tulajdonos.
Zsíros szerződést kötött a Damit Informatika Kft. a Fidesz parlamenti frakciójával: a Kocsis Máté által szignált megállapodás szerint a Damit 24 hónapra, 2018. június elseje és 2020. május vége között, 73,1 millió forintért üzemelteti és fejleszti a kormánypárti honlap szervereit, informatikai rendszerét.
A cég már 2014 óta dolgozik a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának, áraik azonban most emelkedtek: a havi 2,54 millió forint helyett havonta 3,048 millió forintért dolgoznak a fidesz.hu üzemeltetésén – derül ki a parlament üvegzseb oldalán közzétett szerződésből.
Levélben fordultunk a cég ügyvezetőjéhez, Dorn Andráshoz, hogy megtudjuk, mi indokolta a drágulást, és milyen fejlesztéseket vállaltak a webfelületen. A Népszavának névtelenül nyilatkozó szakértő szerint ez nem feltétlenül jelent kiugró áremelést, a többletet okozhatja a rendszergazdák növekvő bérigénye, esetleg egy új szerverterem bérleti díja is. Legyen bármi az ok, Damittól egy nap után sem érkezett válasz; ha reagálnak, frissítjük cikkünket.
A Damit neve nem először jelenik meg kormányközeli összefüggésben: a Tigra Kft.-vel karöltve ők fejlesztették a Deutsch Tamás által beharangozott, internetről szóló nemzeti konzultáció honlapját is, az Origo cikke szerint 12,7 millió forintért.
A Damitban és a Tigrában egyaránt tulajdonos Vertán György nagyvállalkozó: a Figyelő korábbi (azóta már nem elérhető) cikke szerint pedig a Tigra-csoport a 2010-es kormányváltás után átvilágításokat végzett különböző kormányzati szerveknek.
Erősíti a kapcsolatot, hogyVertán érdekeltségei vásárolták meg, majd adták tovább az államnak a választási informatikai szotftvert is kifejlesztő Idomsoft Zrt.-t. A Tigra Kft. egy sor minisztériumnak és állami szervnek dolgozott már, így Honvédelmi Minisztériumnak, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnak, az ORFK-nak, a Nyugdíjbiztosítónak és a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek – de többek között ők fejlesztették le az OrszágOS Mentőszolgálat menetirányítási rendszerét is.
A Tigra nevére keresve a parlamenti üvegzseb oldalon is több szerződést találhatunk: 2015-ben több mint százmillió forintért szállítottak le „számítógéprendszereket” az Országgyűlésnek, és Oracle-termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat is elláttak a parlamentben.
|
Semmi meglepő: drágább lett a Fidesz honlapja
|
Két éves szerződést kötött a kormánypárt a nemzeti konzultációs felületet kidolgozó Damit Kft.-vel, a cégben egy kormányközeli nagyvállalkozó is tulajdonos.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3003545_semmi-meglepo-dragabb-lett-a-fidesz-honlapja
|
2018-08-01 15:23:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Egyáltalán nem problémázott a száz százalékban az állam tulajdonában lévő, a légi irányító szolgálatot működtető Hungarocontrol Zrt. vezetősége, amikor egy fideszes szervezet pénzt kért tőlük. Nem firtatták a jogcímet, és csak arra koncentráltak, hogy a társaság alapszabálya szerint papírozzák le a támogatási szerződést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Demeter Márta LMP-s képviselő perelt ki a társaságtól.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, immár jogerős ítélete alapján kellett kiadnia a Hungarocontrolnak a közérdekű adatokat.
A Fidesz-közeli Szövetség a Nemzetért Alapítvány még 2016. július 11-én írt egy másfél oldalas levelet a Hungarocontrolnak. Az alapítvány ad hoc jelleggel felsorolt néhány kulturális rendezvényt, amelyet az elmúlt években szerveztek, illetve megemlítik, hogy 11 éve működtetik a Polgárok Házát. Majd 320 millió forintot kértek a szervezet célkitűzéseinek és programjainak a támogatására.
A Hungarocontrol ezt követően egy két és fél oldalas előterjesztést készített a szeptember 6-i vezetői értekezletre. Ebben leírják, hogy mivel több mint 100 millió forintról van szó, a cég felügyelő bizottságának a véleményére is szükség van, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz is el kell juttatni a kérvényt előzetes jóváhagyásra. A dokumentumból ugyanakkor kiderült az is, hogy Nemzeti Kommunikációs Hivatal már „hozzájárult a szerződéskötési igényhez”.
Ez azért fontos, mert a kommunikációs hivatal felel azért, hogy az állami cégek „olyan kommunikációs tevékenységet végezzenek, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal.”
Vagyis előbb járult hozzá a kormányzati propagandahivatal a támogatási szerződéshez, mint hogy a céget felügyelő szakminisztérium egyáltalán tudott volna a dologról.
Ebből egyértelműen következik, hogy a kormányzati kommunikációs célok élveztek előnyt a támogatási szerződés esetében, és nem a köztulajdonban álló vállalat alapvető tevékenysége.
A vezetői értekezletre készült összefoglaló egyáltalán nem foglalkozik azzal a fontos kérdéssel, hogy miért kellene a légi irányítással foglalkozó Hungarocontrolnak egy – papíron – a hazai kulturális élettel és a határon túl élő magyarokkal foglalkozó szervezetet támogatnia.
A szeptember 14-i felügyelőbizottsági ülésre készült immár négy és fél oldalra hízott előterjesztésben már nem mehettek el e fontos kérdés mellett. A Hungarocontrol a döntési alternatívák bemutatása során szó szerint ezt írta:
„Tekintettel arra, hogy a támogatást a társaság nyújtja, pozitív döntés esetén esetén annak előnyei, negatív döntés esetén hátrányai a támogatottnál jelentkeznek”.
Ezt követően kifejtik: a cégnek az a célja, hogy „olyan kezdeményezések élére álljon, amelyek túlmutatnak működési környezetén és amelyek közös értékek megteremtésére alkalmasak”. Nem derül ki ugyanakkor, hogy mik a közös értékek, hiszen az alapítvány nem konkretizálta, hogy mire akarja a légi irányító cég pénzét költeni.
Mindenesetre hat nappal később, az alapítvánnyal kötött szerződésben már konkrétan leírják, hogy a légi irányítás és a repülés népszerűsítésére, illetve környezetvédelemre adják a pénzt, összhangban a cég társadalmi felelősség programjával.
Az alapítvány 2017-es évre vonatkozó beszámolójában azonban nem szerepelnek ilyen jellegű rendezvények. A bíróság honlapján elérhető közhasznúsági jelentésben az alapítvány a Polgárok Házában tartott rendezvényeket tüntette fel, ahol számos kulturális program mellett főként fideszes politikusok és közéleti szereplők – köztük Németh Szilárd, Nógrádi György, Stefka István, Dózsa László és más, az állami tévében gyakran szereplő vendégek – tartottak előadásokat. Egyetlen tavalyi rendezvény sem szólt környezetvédelemről vagy a légi irányítás népszerűsítéséről, azonban a társaságtól kapott pénz megjelenik a feltüntetett bevételek között.
Már sejthető volt, hogy ez így lesz. A hattagú felügyelőbizottsági tagból eleve csak öt ment el arra az ülésre, ahol dönteni kellett a támogatási szerződésről, és csak három szavazott igennel, ketten tartózkodtak. (A dokumentumok itt érhetőek el. A link a dokumentumokat peres úton megszerző Demeter Márta LMP-s parlamenti képviselő Facebook-oldalára visz, ott lehet lapozni az iratok között.)
Demeter Márta szerint egyértelmű, hogy a Hungarocontrol úgy adott közpénzt a fideszes Szövetség a Nemzetért Alapítványnak, hogy semmilyen garanciát nem kért, és semmilyen ellenőrzési pontot nem határozott meg, hogy az alapítvány biztosan légiforgalmi irányítók toborzására és a repülés népszerűsítésére fordítsa a pénzt. Demeter Márta szerint ez felveti a tiltott pártfinanszírozás esetét is, emiatt a pénzzel való elszámolás dokumentumainak kiadására újabb pert indított.
Az ügy azért is rendkívül kínos, mert a Hungarocontrol az egyik legsikeresebb állami vállalat. Tavalyi árbevétele meghaladta a 35 milliárd forintot, nyereségéből 2016-ban és 2017-ben is egymilliárd forint osztalékot fizetett az állami tulajdonosnak. (Vagyis a szóban forgó 320 milliós összeg egyáltalán nem elenyésző – ennyivel több pénz juthatott volna el a költségvetésbe, ha a cég nem adja oda az alapítványnak.)
Nemzetközi szinten is elismerik a magyar légi irányítók munkáját. Ennek köszönhetően kapta meg a Hungarocontrol a Koszovó feletti magas légtér ellenőrzésének a jogát is a NATO-tól. Komoly fejlesztések is zajlanak a cégnél. Olyan modern, repülőtéri irányítási rendszereket fejlesztenek, amelyek feleslegessé teszik a légi irányító tornyokat a repülőtereken.
Nem ez volt ugyanakkor az első eset, hogy közpénzekből gazdálkodó szervezet juttatott támogatás címén szokatlanul nagy összegeket egy kormányközeli civil szervezetnek. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint a Hungarocontrol által juttatott százmilliók és a Magyar Villamos Művektől a Civil Összefogás Fórumra (CÖF) hulló több mint félmilliárdos közpénzeső egyazon tőről fakadó korrupciós jelenségek: mindkét esetben a politikafinanszírozás korrupciójáról van szó.
A szakember szerint a CÖF a kormánypártok kihelyezett tagozataként vesz részt a kampányokban, hol közterületi plakátolással, hol békemenetek szervezésével. „Sokáig nem lehetett tudni, honnan szerzi az ehhez szükséges temérdek pénzt, most azonban már tudjuk, hogy az adófizetők állják a cechet” – mondta Ligeti Miklós.
Szerinte hasonló a helyzet a Szövetség a Nemzetért Alapítvány esetében is, amely szintén pártpolitikai feladatokat hajt végre, és a CÖF-höz hasonlóan itt sem lehet tudni, hogy miért kap százmilliós nagyságrendben tőkeinjekciót a nemzeti vagyon rovására.
A Transparency International Magyarország évek óta hiába javasolja a politikának a párt- és a kampányfinanszírozás rendbetételét, erre mindmáig nem került sor. Így a politikafinanszírozás – ahogy a rendszerváltoztatás óta mindig – továbbra is a korrupciónak leginkább kitett közpénz-gazdálkodási területek egyike marad.
|
A közpénzégetés szépen dokumentált esete a fideszes alapítvány 300 milliós támogatása
|
Egyáltalán nem problémázott a száz százalékban az állam tulajdonában lévő, a légi irányító szolgálatot működtető Hungarocontrol Zrt. vezetősége, amikor egy fideszes szervezet pénzt kért tőlük. Nem firtatták a jogcímet, és csak arra koncentráltak, hogy a társaság alapszabálya szerint papírozzák le a támogatási szerződést – ez derült ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Demeter Márta LMP-s képviselő perelt ki a társaságtól.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180801/a-kozpenzegetes-szepen-dokumentalt-esete-a-fideszes-alapitvany-300-millios-tamogatasa/
|
2018-08-01 13:34:00
| true
| null | null |
G7
|
2018. augusztus 2., 10:05
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) engedélyezte, hogy a Csányi Sándor (OTP és Bonafarm tulajdonos) felvásárolja a a baromfifeldolgozássál foglalkozó Hungerit Zrt. Az ügylet értékét piaci információk 16 milliárd forintra teszik. Az eladó Magyar József, akinek vagyonát a 100 Leggazdagabb magyar kiadvány 19,2 milliárd forintra becsülte, aki ezzel a 57. volt a 100-as listán. A 2017-es adatok szerint a Hungerit 38,4 milliárdos árbevétel mellett 2 milliárdos eredményt ért el. Az árbevétel 10 milliárddal volt alacsonyabb a 2016-osnál, az adózott eredmény viszont duplája volt az egy évvel korábbinak.
Csányi Sándor tekintélyes mezőgazdasági portfólióval rendelkezik, ezért az ügyletet a GVH-nak is engedélyeznie kell. A versenyhivatali vizsgálat szerint a felvásárlás nem jár versenykorlátozó hatással. A Csányi-csoport húsipari tevékenysége sertéseket tekintve a teljes vertikumra kiterjed: a tenyésztéstől a vágóhíd-üzemeltetésen keresztül a hús feldolgozásáig; a baromfiknál ennél szűkebb: napos csirkék tenyésztését, illetve bizonyos feldolgozott baromfi termékek előállítását foglalja magában. Ezen túl a Csányi-csoport – egyebek mellett – tejtermékeket gyárt és mezőgazdasági anyagokat (pl. takarmány, műtrágya) értékesít.
A Hungerit Zrt. és a hozzá tartozó vállalkozások ) tevékenysége kiterjed a teljes baromfi (csirke, pulyka, kacsa, liba) vertikumra, azaz a tenyésztésre, az elsődleges feldolgozásra valamint a baromfihús-készítmények gyártására és értékesítésére.
A versenyfelügyeleti eljárásban megállapították, hogy a Csányi-csoport és a Hungerit-csoport tevékenysége azonos a feldolgozott hústermékek gyártása és értékesítése területén, azonban a felek részesedése egyik átfedő piacon sem éri el a 20 százalékot – olvasható a GVH közleményében.
|
Tovább bővül Csányi Sándor agrárbirodalma
|
A jelenleg (még) leggazdagabb magyar Csány Sándor érdekeltségébe tartozó cégcsoport vásárolja fel a Hungerit Zrt-t.
| null | 1
|
https://zoom.hu/hir/2018/08/02/tovabb-terjeszkedhet-csanyi-sandor-agrarbirodalma/
|
2018-08-02 00:00:00
| true
| null | null |
ZOOM
|
Nem viszi be tőzsdei cégbirodalmába horvátországi luxusvilláját is birtokló helyi vállalatát Mészáros Lőrinc. Korábban úgy tűnt, hogy a Mirno More d.o.o. is része lesz annak a csomagnak, amit a leköszönő felcsúti polgármester bepakol a jórészt szintén az ő tulajdonában álló Opus Nyrt. alá, ám végül megoldották, hogy az Ugljan szigetére bejegyzett társaság teljes egészében a kezében maradjon. Ehhez mindössze annyit kellett tenni, hogy a horvát vállalatot Mészáros egyik cége eladta Mészáros egy másik cégének.
Mészáros Lőrinc, illetve az Opus Nyrt. még februárban jelentette be, hogy egy nagyjából 100 milliárd forintos üzlet keretében a felcsúti vállalkozó Opus részvényekért cserébe átadja közbeszerzési milliárdokkal és állami támogatásokkal kitömött cégei egy részét. Az akkori megállapodás értelmében Mészáros nagyjából 20 százalékos tulajdonhányadnak megfelelő 100-130 millió Opus-részvényt kap, amiért beviszi a tőzsdei cégbe a
a Mészáros és Mészáros Kft. 51 százalékát,
az R-Kord Kft. 51 százalékát,
a Visonta Projekt Kft. 51 százalékát,
a Kall Ingridients Kft. 30 százalékát,
a Status Power Invest Kft. 55,05 százalékát,
a Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékát,
és a Status Geo Kft. 51 százalékát.
Bár az érintettek csak ezeket a vállalatokat nevesítették, mivel a milliárdos központi cégeinek – így például a Mészáros és Mészárosnak (M&M) és az R-Kordnak is akadnak leányvállalatai, valójában jóval több cégről volt szó. Mészárosék azonban azóta több ízben is átszabták a cégbirodalmat, és ez érintette a Mirno Morét is.
A horvát vállalat tulajdonosa ugyanis az Opus-ügylet bejelentésekor még az M&M Kft. volt, azaz akkor úgy tűnt, hogy ez a cég is része a pakettnek. Május elején azonban a vállalat az M&M-től hirtelen egy másik Mészáros-céghez, a Talentis Group Zrt-hez került. A tranzakció azért volt érdekes, mert tényleges tulajdonosváltást nem jelentett, hiszen ekkor még mind a Mészáros és Mészáros Kft., mind a Talentis Group a felcsúti polgármester, illetve felesége kezében volt*Azóta előbbi a Mészáros Építőipari Holding Zrt.-hez került..
A két vállalat között az egyetlen érdemi különbség az, hogy míg a Mészáros és Mészáros – ha minden jól megy – belátható időn belül egy tőzsdén jegyzett – és így elvileg átláthatóbban működő – csoport tagja lesz, addig a Talentis Group nem része az Opus-ügyletnek. Így pedig a Mirno More is marad a magyar börzén kívül.
A horvát cég egyébként – legalábbis éves beszámolója szerint – nem egy különösebben meghatározó vállalat. Az üzleti tevékenységből származó bevétele 2017-ben mindössze 35,5 ezer kuna, azaz jelenlegi árfolyamon alig több mint másfél millió forint volt. Ráadásul ráfordításai messze meghaladták ezt, azaz a cég – legalábbis forgalmához képest – masszív, nagyjából 3,5 millió forintos veszteséget termelt.
A bevételhez képest a Mirno Moré-nak ugyanakkor elég jelentős vagyona van, aminek magyarázata vélhetően az, hogy – a Direkt36 korábbi információi szerint – 2015-ben ennek a cégnek a nevére íratták Mészáros Lőrinc Ugljan szigeti luxusvilláját. A társaság teljes eszközállománya nagyjából 4,4 millió kuna, azaz közel 190 millió forint, amiből 55 millió forintnyi földet (vélhetően a telket) és 134 milliónyi ingatlanberuházást tartanak nyilván a vállalat könyveiben. Korábban a villa értékét ennél egyébként jóval nagyobbra, 700 millió forintra becsülték, ám a könyv szerinti érték és a tényleges vételár eltérhet, nem kizárt ugyanis, hogy a horvát számviteli jogszabályok erre lehetőséget biztosítanak.
|
Horvátországi villáján mégsem osztozik másokkal Mészáros Lőrinc
|
Nem viszi be tőzsdei cégbirodalmába horvátországi luxusvilláját is birtokló helyi vállalatát Mészáros Lőrinc. Korábban úgy tűnt, hogy a Mirno More d.o.o. is része lesz annak a csomagnak, amit a leköszönő felcsúti polgármester bepakol a jórészt szintén az ő tulajdonában álló Opus Nyrt. alá, ám végül megoldották, hogy az Ugljan szigetére bejegyzett társaság teljes egészében a kezében maradjon. Ehhez mindössze annyit kellett tenni, hogy a horvát vállalatot Mészáros egyik cége eladta Mészáros egy másik cégének.
| null | 1
|
https://g7.hu/vallalat/20180730/horvatorszagi-villajan-megsem-osztozik-masokkal-meszaros-lorinc/
|
2018-07-30 14:33:00
| true
| null | null |
G7
|
A vádirat szerint a 35 éves férfi 2015 augusztusa előtt az általa képviselt kft. bankszámlaszámát egy – a nyomozás állása szerint ismeretlen – külföldi férfi rendelkezésére bocsátotta, hogy arra ismeretlenek bűncselekményből származó, megtévesztéssel megszerzett összegeket utalhassanak.
A vádlott cégének bankszámlájára 2015. augusztus 3-án kb. 74 millió forintnak megfelelő amerikai dollár, pár nappal később, 2015. augusztus 6-án pedig csaknem 40 millió forintnak megfelelő amerikai dollár érkezett egy kanadai székhelyű cég megbízása alapján.
A vád szerint egy ismeretlen bűntárs még 2015. július végén jogosulatlanul belépett a kanadai cég egyik alkalmazottjának elektronikus levelezési rendszerébe, és onnan megszerezte egy megrendeléssel kapcsolatos levelezés adatait. Az adatok birtokában az elkövető a kanadai cégnek valótlan tartalmú emailt írt, amiben a cég által megrendelt termék árának átutalását – a megrendelést teljesítő valós bankszámlája helyett – a vádlott cégének bankszámlájára kérte. A cég megtévesztett alkalmazottja a pénzt két részletben utalta át a vádlott bankszámlájára.
A férfi, aki a vád szerint tudta, hogy a pénz bűncselekmény elkövetéséből származik, a bankszámlájára érkezett összegek egy részét több alkalommal egy budapesti bankfiókban készpénzben, a maradékot pedig bankautomatából, bankkártyával vette fel, majd azt a külföldi férfinak átadta.
Ezen felül a vádlott bankszámlájára 2015. augusztus 7-én is érkezett egy kb. 30 millió forintnak megfelelő amerikai dollár összegű jóváírás egy houstoni székhelyű cégtől. A társaság feljelentése után a nyomozó hatóság intézkedett arról, hogy a vádlott bankszámláját zár alá vegyék, így a férfi ezt az összeget már nem tudta felvenni.
|
100 milliós pénzmosással vádolnak egy férfit
|
A vádirat szerint a 35 éves férfi 2015 augusztusa előtt az általa képviselt kft. bankszámlaszámát egy – a nyomozás állása szerint ismeretlen – külföldi férfi rendelkezésére bocsátotta, hogy arra ismeretlenek bűncselekményből származó, megtévesztéssel megszerzett összegeket utalhassanak.
| null | 1
|
https://444.hu/2018/08/03/100-millios-penzmosassal-vadolnak-egy-egy-ferfi-ellen
|
2018-08-03 08:54:00
| true
| null | null |
444
|
Nagy B. György;
Malév;Tóth Bertalan;ingatlanmutyi;
2018-08-03 07:30:00
Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
Egy törvénymódosítás nyomán a magyar állam elővásárlási joggal élhet azoknál az ingatlanoknál, amelyek a kulturális örökség védelméről, illetve a világörökségi helyszínekről szóló törvény hatálya alá esnek. A jelek szerint kelendőek is ezek az épületek, hiszen a Miniszterelnökség nyilvántartása szerint július utolsó hetéig 87 esetben kérdezték meg a Magyar Államtól, él-e elővásárlási jogával. Azt, hogy végül hányszor élt a lehetőséggel a kormány, még nem tudni, de az biztos, hogy kétszer már megtette. Megszerezte a volt Malév-székházat mintegy 2,6 milliárd forintért, és folyamatban van egy Andrássy úti ingatlan megvásárlása. Az V. kerületben lévő egykori Malév-székház 2017-es könyv szerinti értéke csak mintegy 678 millió forintra rúgott. Vagyis az állam négyszer többet fizetett a piaci árnál. Az MSZP-s politikus szerint részben ez a markáns különbség alapozza meg a hűtlen kezelés gyanúját.
Az alapképlet egyszerű: kell egy ingatlantulajdonos és egy vevőjelölt. Utóbbi tesz egy szándéknyilatkozatot, aminek birtokában az épület gazdája jelzi az államnak, hogy védett ingatlanát meg akarják venni, és az állam élhet elővásárlási jogával. Ha az állam akarja ezt, akkor kénytelen a szándéknyilatkozatban foglalt összegért vásárolni. Ha nem érdekli az ügylet, akkor a szándéknyilatkozat semmire nem kötelezi a vevőjelöltet, bármikor elállhat a vételtől.
A hivatalos indoklás szerint a konstrukció arra jó, hogy az állam megszerezze a kulturális védelem alatt álló ingatlanokat, így azok magyar kézben maradhatnak. Árnyalja ugyanakkor a képet az, hogy az előírás könnyen kijátszható: üzletrészként ugyanis szabadon adhatók-vehetők a „védett ingatlanok” is.
A Malév-székházat egy olyan cégtől vásárolja az állam, aminek felét – áttételesen – egy Belizben bejegyzett offshore vállalkozás tulajdonolja sajtóhírek szerint. (A társaság másik fele egy magyar magánszemélyé.) Azaz a cég nem minősül átláthatónak, márpedig az Alaptörvény szerint költségvetési pénzt csakis transzparens hátterű vállalkozásnak lehet fizetni. Ráadásul számos egyéb jogszabály – például a nemzeti vagyonról szóló – rögzíti, hogy ellenőrizhetetlen tulajdonosi körrel rendelkező céggel nem köthet üzletet az állam. Az, hogy a Miniszterelnökség mégis szerződést kötött a céggel, szintén a hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel. Persze megeshet, hogy Gulyás Gergely irányította kancellária pontosan ismeri a valódi tulajdonosokat. Ám az ezt firtató írásbeli kérdésre még nem reagált.
Más kormányzati szervek sem bizonyultak túl közlékenynek: amikor Tóth Bertalan a területileg illetékes fővárosi kormányhivataltól próbált adatokat igényelni, az azt válaszolta, semmilyen, az említett ingatlanok megvásárlásával kapcsolatos információ nincs a birtokában – minden adatot a Miniszterelnökség kezel. Gulyás Gergely azonban rácáfolt erre, amikor azt ígérte, lépéseket tesz, hogy az MSZP elnöke megkapja a kért adatokat, mégpedig a kormányhivataltól.
|
Gyanúsan elszállt a Malév-székház ára
|
2,6 milliárd forintért vette meg az állam a légitársaság egykori irodaházát, holott annak 2017-es könyv szerinti értéke még a 700 millió forintot sem érte el.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3003733_gyanusan-elszallt-a-malev-szekhaz-ara
|
2018-08-03 07:30:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Messze az országos átlag felett keresnek az új paksi atomerőművi blokkok üzemeltetésére létrehozott vállalat vezető dolgozói - derül ki a cég július elején nyilvánosságra hozott tájékoztatójából. A csúcsgázsi 4 millió forint, de az osztályvezetők is 2,2 milliót kapnak havonta. Az egyéb juttatások is igen bőkezűek.
A Paks II. Zrt.-nél 352 alkalmazott volt július 2. állapot szerint. A dolgozók 93 százalékának főiskolai-egyetemi végzettsége van. A munkavállalók túlnyomó többségének határozatlan időre szól a munkaszerződése, 10 fő esetében viszont határozott időre szól a megállapodás.
A menedzsment élén álló vezérigazgató, Lenkei István személyi alapbére havi 4 millió forint. A szakembert ezen felül prémium is megilleti, melynek mértéke az alapbér 10 százaléka. Egyéb juttatásokra is jogosult (erre még visszatérünk).
A második-harmadik vonalban dolgozók is milliós fizetéseket kapnak Pakson. Horváth Miklós Ferenc vezérigazgató-helyettes 3,5 millió forintot keres havonta alapbérként, ehhez jön még hozzá 10 százalék teljesítményösztönző juttatás. Az igazgatói szinten 3 millió forint az alapbér, az osztályvezetőknél - mint említettük - 2,2 millió forint. Ezeken a szinteken már az alapbér 20 százalékával lehet kiegészíteni a fizetést a cégnél alkalmazott premizálási rendszerben. De még a HR szakterület vezetői is 840 ezer forintban plusz 10 százalékos teljesítményösztönző kifizetésben részesülnek.
A Paks II. Zrt.-nél dolgozó nem vezető állású munkavállalóknak jár még 13 havi bér, ami valójában kéthavi összegnek felel meg. A vezető tisztségviselőkön és fb-tagokon kívül mindenki részesül választható béren kívüli juttatásokban, amelyek éves kerete 432 ezer forint (ami csaknem annyi, mint a jogszabályokban engedélyezett évi 450 ezer forint).
Mivel a kormány jelentősen szűkítette a kedvezményesen nyújtható elemek körét - lényegében csak a SZÉP-kártyát meghagyva ebben a körben - érdekes lesz figyelni, hogy a 2019-re vonatkozó bértárgyalásokon milyen megoldást választanak a munkavállalók és a munkaadó: megelégednek a SZÉP-kártyával, vagy inkább bérben kérik majd a juttatást.
Már csak azért is izgalmas kérdés ez, mert a cégnél széles körben biztosítanak önkéntes pénztári támogatást a nem vezető állásban lévő dolgozóknak (az fb-tagok sem részesülnek ebben). A pénztári tagságról a dolgozók szabadon dönthetnek.
Nyugdíjpénztár: a bér 5,4 százaléka, valamint havi fix 2000 forint összegű tagdíj kiegészítés (amennyiben a munkavállaló 1,5 százalék önrészt befizet).
Egészségpénztár: 8600 forint havonta, amennyiben a munkavállaló saját jogon is fizet tagdíjat.
Önsegélyező pénztár: havi 2400 forint.
És még mindig nincs vége, mert a munkavállalók havi 10 ezer forintot kapnak villamosenergia-vásárlási kompenzáció címén (vagyis a cég ekkora összeggel járul hozzá a villanyszámlák kifizetéséhez), valamint a társaság belső szabályzata szerint személygépkocsi és mobiltelefon használat is része a juttatási csomagnak. A cég szerződés alapján egészségügyi ellátást is biztosít dolgozóinak, a Medicover Klinikánál. A cafetéria változások ezt a juttatást is kedvezőtlenül érintik, kérdés tehát, hogy milyen döntés születik erről a cégnél.
Nem esett még szó a társaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában ülők javadalmazásáról. Az it-tagok havi 690 ezer forint tiszteletdíjban részesülnek, az elnök 966 ezer forintot kap. Az fb-ben 414 ezer forint a tiszteletdíj összeg, itt az elnöknek 690 ezer forint jár.
Magyarországon idén májusban 323 400 forint volt a bruttó átlagfizetés a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint.
|
Csak úgy röpködnek a 3 milliós fizetések Pakson
|
A cafetéria átalakítása nagyon fájhat az új atomerőmű dolgozóinak.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csak-ugy-ropkodnek-a-3-millios-fizetesek-pakson.html
|
2018-08-06 10:05:11
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Tavaly november 22-én kötötte meg a nettó 693,75 millió forintos kivitelezési szerződést a kisvárdai önkormányzat az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosával egy csúszdapark építésére. A kontraktus szerint annak hatályba lépésétől számítva 9 hónapon belül kell elvégezni a munkákat, ami azt jelenti, hogy elméletileg 2018. augusztus 22-e környékén fejeződhetnek be.
Úgy tűnik azonban, hogy annyi más projekttel ellentétben, itt nem lesz csúszás, hiszen a nagy érdeklődésre való tekintettel már múlt héten, július 23-án megnyitották a még félkész csúszdaparkot - találtunk rá a hírre a város honlapján.
Egészen pontosan csak részlegesen nyitották meg, viszont a tájékoztatás szerint használható a 16 csúszda, egy 50 méteres feszített víztükrű versenymedence és két termálvizes gyógymedence. A csúszdák száma egyébként meglehetősen változatosan alakult a különféle dokumentumokban. Először a közbeszerzési eljárás kiírásában 14-et tüntettek fel, majd az eljárást összefoglaló dokumentumban 17-et írtak, a szerződésben szintén 14-et szerepeltettek, a megnyitásról szóló hírben pedig már 16-ról írnak.
Ami a csúszdapark elnevezését illeti, nem erőltették meg magukat a város kreatívjai. Azok után ugyanis, hogy a látvány-szegénynegyeddel felturbózott mozipark az eddig megjelent dokumentumok alapján CINEMAQUA néven fog futni, a csúszdaparkot AQUACINEMA-nak keresztelték el.
Az tény, Kisvárdán gyógyhatású termálvíz van, amit már eddig is hasznosítottak a strandon, így megalapozott az AQUA szótag. A CINEMA viszont már sokkal inkább a környék híres filmes szülötteinek kisajátítására utal. És mindezt maga Seszták Miklós is alátámasztotta egy korábbi nyilatkozatában, amit a helyi sajtónak adott. Akkor azt mondta ugyanis:
"Mivel számos, filmben jártas személy származik a környékről - mint például Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki Ricsén született és Mátészalkán tanult - megfelelő a háttér egy vízi filmstúdió kialakításának is."
Ricse 24, Mátészalka pedig 45 km-re található Kisvárdától, ráadásul Adolf Czukor már 20 éves korában elhagyta az országot. Hasonló alapon akár Tony Curtist is említhette volna Seszták, ám az ő neve sokkal szorosabban összefonódott Mátészalkával.
Egyelőre nem rajonganak a csúszdaparkért az oda látogatók
Az AQUACINEMA Facebook-oldalán egyelőre még több a negatív, mint a pozitív vélemény, annak ellenére, hogy 4,3 pontos a hely értékelése jelenleg. A legtöbben azt hiányolják, hogy aki csak szimplán strandolni akar csúszdázás nélkül, és netán nem jó úszó, az vagy választja a 220 centméter mélységű (és nem fokozatosan mélyűlő) hidegebb vízű medencét, vagy a 36 fokos termálvízben aszalódik.
Így volt, aki bár egyhetes nyaralása alatt többször is felkereste volna a csúszdaparkot, inkább elment egy másik város strandjára, ahol a gyerekek és a felnőttek is jól tudták magukat érezni, ugyanakkor akadt olyan vendég is, aki 2 óra után inkább összepakolt és hazament.
A vélemények alapján a park személyzete csupán elnézést kért a panaszkodó és kritikát megfogalmazó vendégektől, majd azzal nyugtatta őket: jövőre már több szolgáltatással állnak a rendelkezésükre.
Ezt az élményt egyébként egy felnőtt 3900 forintos napi jegyár mellett kaphatja most meg, amiért a strandot és a csúszdaparkot is egyaránt lehet használni. Az árszint erős közepesnek nevezhető, bár mint sok más, ez is viszonyítás kérdése. A 111 km-re lévő, 15 csúszdás hajdúszoboszlói aquaparkot egy felnőtt a 2500 forintos strandbelépő megfizetése és egy 3400 forintos kiegészítőjegy megvásárlása után használhatja. A Kisvárdától 25 km-re található vásárosnaményi Atlantika Vízividámparkban 13 csúszda található a honlap szerint, amiket egy 2500 forintos belépővel már használni is lehet.
Az ország legnagyobb csúszdaparkjába Mogyoródon pedig 6500 forintba kerül egy felnőtt belépőjegye.
|
Félkészen is megnyitották a kisvárdai csúszdaparkot
|
Tavaly november 22-én kötötte meg a nettó 693,75 millió forintos kivitelezési szerződést a kisvárdai önkormányzat az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosával egy csúszdapark építésére. A kontraktus szerint annak hatályba lépésétől számítva 9 hónapon belül kell elvégezni a munkákat, ami azt jelenti, hogy elméletileg 2018. augusztus 22-e környékén fejeződhetnek be.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/felkeszen-is-megnyitottak-a-kisvardai-csuszdaparkot.html
|
2018-08-06 11:02:54
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség tíz rendbeli hivatali visszaéléssel vádol egy kormányhivatalban, az állategészségügyi osztályon dolgozó állami alkalmazottat. A férfi 2014 és 2017 között tizenhárom esetben fizetés nélkül vitt el élelmiszert különböző Nyugat-Magyarországi üzletekből - írta közleményében az ügyészség.
A jelenleg hatvan éves férfi az üzletek ellenőrzését végezte, így került kapcsolatba azokkal. Az ott dolgozó kereskedők a kialakult függőségi viszony miatt teljesítették a hivatalos személy kéréseit, és
A vádlott összesen kevesebb, mint 70.000 forint értékben tett szert ezen a módon jogtalan előnyre.
A korrupt hivatalnok bűncselekmények miatt négy és fél év szabadságvesztés szabható ki.
|
Üdítővel, alkohollal, hússal kenték meg évekig a hivatalnokot
|
A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség tíz rendbeli hivatali visszaéléssel vádol egy kormányhivatalban, az állategészségügyi osztályon dolgozó állami alkalmazottat. A férfi 2014 és 2017 között tizenhárom esetben fizetés nélkül vitt el élelmiszert különböző Nyugat-Magyarországi üzletekből - írta közleményében az ügyészség.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2018/08/06/uditovel_alkohollal_hussal_kentek_meg_evekig_a_hivatalnokot/
|
2018-08-06 11:14:38
| true
| null | null |
Index
|
Csukja be a szemét, és számolja össze, hány hirdetést vagy reklámot látott a Kell az Összefogás Párttól a 2018-as országgyűlési kampányban. Pedig a párt 206 329 552 forint állami támogatást kapott, hiszen a laza törvényi szabályozásnak köszönhetően országos listát is tudott állítani.
A párt a június 6-i Hivatalos Értesítőben megjelent, részletesnek jóindulattal sem nevezhető beszámolója szerint reklámfilmekre, reklámtárgyakra, hirdetésekre, rendezvényszervezésre, kampány-tanácsadásra éppen 206 329 552 forintot költött. Vagyis az utolsó fillérig felhasználta az állami támogatást, ám mivel mindössze 2711 szavazatot kapott a párt listája az egész országban (0,05 százalék), a teljes összeget vissza kellene fizetnie.
A törvény szerint ugyanis azok a pártok, amelyek nem érték el az 1 százalékot a választáson, kötelesek visszautalni mindent a Magyar Államkincstárnak, és ugyanez vonatkozik azokra a jelöltekre, akik 2 százalék alatt maradnak.
Az április 8-i választáson 16 párt maradt 1 százalék alatt, vagyis nekik már vissza kellett utalni a pénzt. Emlékezetes, hogy az Együtt a választások után pénzgyűjtést rendezett, hogy vissza tudja utalni a kapott támogatást. Ám a többi, vélhetően kamupártról nem hallottunk ilyen híreket.
A Medete párt például (a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja), amely 1280 szavazatot kapott országosan, majdnem 194 millió forintot vett fel, majd júniusban felszámolta magát (a június 21-i Magyar Közlönyben meg is jelent a határozat a párt feloszlatásáról). Ennél ékesebb bizonyíték aligha kell arról, hogy egy tipikus kamupártról van szó, amelynek a célja nem a politikai hatalom megszerzése, sokkal inkább az állami támogatás megkaparintása lehetett. Aligha fizetett vissza egy forintot is a 194 millióból.
Hányan fizették vissza? Mennyit?
Minden pártnak pontos elszámolást kell benyújtania a támogatás felhasználásról, méghozzá a választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül. A kampányköltségek átláthatóságáról szóló 2013-as törvény azt is szabályozza, hogy a pártoknak az összes kifizetést igazoló bizonylatot be kell nyújtania. Magyarul a Magyar Államkincstárnak pontosan látnia kell, ki számlázta le ezeket a pénzeket, és pontosan mikor, milyen szolgáltatást nyújtott ezért.
Immár augusztus van, de a MÁK semmilyen közleményt nem jelentetett meg arról, hogy melyik párt mennyi pénzt használt fel, ezekkel hogy számolt el, mennyi pénzt fizetett vissza. A MÁK honlapján sem találni az erre vonatkozó részletes adatokat. Megkérdeztük a MÁK-tól, ám nem kaptunk semmilyen választ napok óta. Az RTL-Klubnak viszont válaszoltak: eszerint három érintett párt fizette vissza a támogatást, mégpedig az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt.
Drága lesz megtudni?
A Transparency International Magyarország nevében Ligeti Miklós június 20-án közérdekű adatigénylést adott be a MÁK-nak, amelyben az egyéni jelöltek, illetve a pártlistát álltó pártok támogatásának felhasználásáról benyújtott összes elszámolás és bizonylat másolatát kérte. Emellett Ligeti rákérdezett azokra a MÁK által hozott határozatokra, amelyek a befizetési kötelezettséget írják elő.
Július elején meglepő választ kapott. A MÁK jelezte, hogy megkezdi "az adatok kiadhatóságának jogi vizsgálatát". Ám mielőtt meghozná a döntést a kincstár, hogy kiadja-e az állami támogatás felhasználásáról szóló adatokat, kiszámolta jó előre, mennyibe kerülne az adatok kiadása.
Vagyis 5,4 millió forintba kerül, hogy megtudjuk, hogy a kamupártok hogy használták fel a százmilliós kampánytámogatásokat, melyeket az államtól kaptak. Megkérdeztük a MÁK-tól azt is, hogy hogyan számolták ki a költségtérítés összegét, de erre sem kaptunk választ.
Ligeti Miklós úgy értelmezi a választ, hogy a kincstár nem vitatja az adatok közérdekű voltát és kiadhatóságát, azért állapította meg az adatkiadás összegét. Bár ellentmondásos a kincstár levele, hiszen a MÁK azt is írta, hogy még nem végezte el "a kiadhatóság jogi vizsgálatát".
Ligeti azt is jelezte, hogy a megállapított 5,4 millió forintot "jelentősen eltúlzottnak" tartja. Az adatkérések ugyanis olyan információkat érintenek, amelyek egy korábbi Kúria-ítélet értelmében egyértelműen közérdekű adatok.
Ezen adatok összeállítása, figyelemmel a kért adatok Magyar Államkincstár számára ismert struktúrájára, valamint az összeállítás szintén ismert szempontjaira, nem okozhat számottevő munkaterhet
– írta Ligeti, aki továbbra is kéri adatok kiadását. Ha pedig a kincstár nem közli ezeket az adatokat, bíróságon folytatódik az ügy.
Addig pedig csak tippelgethetünk, hogy a pártok, kamupártok mennyi pénzt utaltak vissza a magyar államnak.
|
Mennyi pénzt utaltak vissza a kamupártok? 5,4 millióért megmondom
|
Nem ismerhetjük meg egyelőre azoknak a pártoknak az elszámolását, amelyek jelentős, akár több 100 milliós támogatást kaptak a 2018-as parlamenti választási kampányra. Az 1 százalék alatt szereplő pártoknak – ezek főként kamupártok – az utolsó fillérig vissza kell fizetni a támogatást. Ám nem tudni, ki mire költött pontosan, és mennyit utalt vissza. A Transparency kikérte az erről szóló adatokat, ám a válaszokat elég drágán méri a Magyar Államkincstár
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2018/08/03/kamupartok_kampanytamogatas_visszafizetes_allamkincstar/
|
2018-08-03 11:17:00
| true
| null | null |
Index
|
Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.
A régi és az új 2-es főutat összekötő, most megújuló közút szomszédságában, a régi dunakeszi homokbánya területén működik az a hulladéklerakó, amelynek megkérdőjelezhető tevékenységéről nemrégiben cikkeztünk. Több munkatársunk, többször is járt a helyszínen júliusban, és csak megerősíteni tudta a környékbeliek panaszait, amelyek szerint a lerakó az utóbbi időben látványos gyarapodásnak indult, hulladékhegyek magasodtak a termőföldek szomszédságában. A porszennyezés az elviselhetetlenség határát súrolta helyszíni szemléink idején, ráadásul az út menti szemétben azbesztgyanús hulladékot is találtunk.
Dunakeszi önkormányzatát a jelek szerint mégis meggyőzte a botrányos hulladéklerakójáról elhíresült SA-HO Kft. A város polgármestere alig pár hete, előző cikkünk nyomán azonnal a SA-HO Kft.-vel való együttműködési megállapodás felmondását kezdeményezte és 3,5 tonnás súlykorlátozást rendelt el a lerakóhoz vezető útra – emiatt jelenleg a hulladékszállító teherautók nem tudnak eljutni a telepre.
Új szerződés készül?
A lerakó és az ahhoz vezető út azonban nincs lezárva – ezt a dunakeszi jegyzői hivatalban közölték érdeklődésünkre. Ez azért fontos információ, mert a cég az állítólagos zárlatra hivatkozva odázza el, hogy stábunkat beengedje helyszíni riportot készíteni, amit korábban ők maguk ajánlottak fel.
A társtulajdonos, Szűcs Gábor állítása szerint ugyanis a közterület-felügyelők senkit nem engednek be az útra, s így az Átlátszó munkatársai sem juthatnak be. Ez azonban nincsen így: személyesen ellenőriztük az állítás valódiságát, s nemcsak a közterület-felügyelők, hanem a dunakeszi jegyzői hivatal is megerősítette számunkra, hogy a korlátozás csak a hulladékszállító teherautókra vonatkozik.
Nem tudjuk tehát, hogy mi titkolnivalója van a SA-HO tulajdonosának, mindenesetre egy hónapja hiteget minket a lerakó megtekintésének lehetőségével. Ez egyebek mellett reklamáló hangvételű levelükben is olvasható.
A teljes levél itt elolvasható, a lényege, a porszennyezésről az útépítés tehet, a SA-HO nem kezel veszélyes hulladékot, és az odavezető úton sem lehetséges ilyesmire bukkanni – az utolsó állítást személyes tapasztalatunk is cáfolja.
Csakhogy egyéb titok is övezi a lerakóban folyó hulladékgazdálkodást: a SA-HO – tudtuk meg az Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya közérdekű adatigénylésünkre adott válaszából – 2017-ben nem küldött a tevékenységéről éves jelentést a hatóságnak. Hogy milyen következményekkel járt a kötelező jelentés elmaradása, annak megválaszolására a hivatal határidő-hosszabbítást kért, mondván, nagyon sok irat összegyűjtésére van ehhez szüksége.
Amennyiben a választ megkapjuk, azt természetesen ismertetni fogjuk. A szakhatóság ezen kívül a lerakó működésével kapcsolatos panaszunk ügyében is vizsgálódik; a vizsgálat eredményét viszont 2 hónapja nem küldi meg, szintén a SA-HO elmaradt adatszolgáltatására hivatkozva.
Július végén ugyanakkor újabb szerződés-tervezetet fogadott el a dunakeszi képviselőtestület. Eszerint a SA-HO kötelezettséget vállal, hogy három éven belül fasort telepít a lerakóhoz vezető út mellé, az illegálisan elhelyezett hulladékot elszállíttatja, a lerakót pedig szabályosan, az engedélyében foglaltak szerint működteti.
A szálak fantomszocik felé vezetnek
A SA-HO Kft.-t Molnár József ügyvéd képviseli, munkatársunknak egyebek mellett ő is azt mondta, hogy a zárlat miatt nem lehet bejutni a telepre. Molnár nem járatlan a zöldügyekben: Szabó Imre, a második Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormány környezetvédelmi minisztere kabinetfőnöke volt.
Szabó jelenleg a Pest megyei közgyűlés MSZP-s tagja. Korábban megyei pártelnök volt. Kettejük neve ekkoriban – a kétezres években – nem csak a zöldtárca kapcsán, de a régió MSZP-s taglétszám-duzzasztási botrányában is felmerült.
A kétezres évek közepén új pártalapszervezetek jöttek létre számos környékbeli településen, az új belépők jelentős része nem volt helyi lakos, föltűnő arányban akadtak köztük például szegedi romák. Az így megváltozott tagsági arányok révén utóbb, a tisztújításokkor megváltozott a városokban, majd a megyei pártszervezetben is a vezetés.
Több régi motoros is kiszorult a pártból, előbb például Tóth András egykori titkosszolgálati államtitkár, 2011-ben pedig a megyei gazdasági alelnök, Keller László. Keller távozását megelőzően maffiamódszereket emlegetett a pártfoglalással kapcsolatban.
Minden jel arra mutatott, hogy szálak bizonyos Fekete Zoltánnál futnak össze. A környékbe valósi – gödi, majd fóti – Fekete a nyilvánosság előtt észlelhető pártkarrierjét fóti városi elnökként kezdte.
Ekkoriban már hallani lehetett, hogy gazdasági kérdésekben rugalmasan működik együtt a környék egyes fideszes vezetőivel is. Fekete később az úgynevezett Népi Platform vezetője lett a pártban. Jelenleg is az, sőt, immár ő ül Szabó egykori befolyásos posztján: Fekete most az MSZP Pest megyei elnöke.
A gyanús taglétszámduzzasztás ügyét annak idején az MSZP szokás szerint a szőnyeg alá söpörte. A megyei elnök, ahogy már írtuk, Szabó volt, a párt megyei etikai bizottságát pedig Molnár doktor vezette akkoriban.
Molnár korábban, más ügyben személyesen is segítette Feketét. A Fóti lakosság nevű Facebook-csoportban legalábbis Fekete posztolta még 2012-ben, hogy a helyi salaklerakó ügyében szervezett rendezvényt részvételével és “építő jellegű támogatással" erősítette Szabó exminiszter, ekkor országgyűlési képviselő, és Molnár, mint “szakjogász".
Elképzelhető persze, hogy a sok különös egybeesés csak a véletlenek összjátéka. Molnár most például azt hangsúlyozta érdeklődésünkre, hogy ügyfelei (azaz a SA-HO) sosem találkoztak Fekete Zoltánnal, sőt évek óta ő maga sem.
Fóton szerződést szegtek
A SA-HO, illetve a tulajdonos Szűcs-család egyéb érdekeltségei mindenesetre aktívak Fóton is. A SA-HO Kft.-vel azonos tulajdonosi körbe tartozó Szűcs Fuvarról azonban a helyiek nem őriznek szép emlékeket.
Szűcsék először 2011-ben tűntek fel Fóton, amikor egy barterügylet keretében legfeljebb 2 évig, legfeljebb 29 ezer köbméter tiszta földet teríthettek a fóti nyugati iparterületre. Bár Szűcs Gábor egyéni vállalkozónak kötelessége lett volna a szerződés alapján bizonyos terep-takarítási munkák elvégzése, és 5 ezer köbméterenként kontroll-méréseket csináltatni, egyik sem valósult meg – ez derül ki az Átlátszó birtokában lévő 2016-os önkormányzati tájékoztatóból. Ahogyan az is, hogy a fóti önkormányzat által csináltatott egyetlen mérés határérték feletti szennyezést mutatott ki az odahordott “tiszta" földben.
Ráadásul még 2016 nyarán is hordtak Fótra mindenfélét a Szűcs Fuvar teherautói – Vargha Nóra helyi önkormányzati képviselő mindenesetre elmentett egy zagyszállításról szóló fuvarlevelet ebből az időszakból, amit most meg is mutatott az Átlátszónak.
2016-ban nagy vihart kavart a Csömör határában található úgynevezett felsőkopaszi lerakó ügye is, a környezetvédők gyanúja szerint ide is veszélyes, azbeszt-tartalmú hulladék kerülhetett. Annak idején Vargha Nóra, az akkor még létező Együtt párt önkormányzati képviselője szorgalmazta a lerakott sitt hatósági átvizsgálását, valamint azt, hogy az önkormányzat a terület tulajdonosával közösen végeztessen méréseket.
Az erre vonatkozó sürgősségi előterjesztést azonban a képviselő-testület még napirendre sem volt hajlandó venni: sem kormánypárti, sem szocialista, sem jobbikos képviselők nem szavazták meg – mondta most Vargha az Átlátszónak.
A politikus minapi Facebook-posztja szerint a helyzet azóta is változatlan. Vargha az Átlátszónak elmondta: Szűcsék cégét annak idején barterüzlet keretében bízták meg, így kerülte el a város a közbeszerzést.
Később, 2018 májusában kevésen múlott, hogy nem kapott – ekkor már a SA-HO – újabb megbízást a Fóton “201-es Barackosként" ismert, lakó- és szolgáltató övezetként megjelölt terület tereprendezésére, polgármesteri előterjesztés is született a munkáról. A konstrukció a már ismert barter lett volna: a munkákért cserébe átlagosan fél méter magasságban feltöltheti a területet a vállalkozó. Közbeszerzés, pályázat megint csak nem volt.
A képviselőtestület ülésén egyedül Vargha emlékeztetett, hogy a SA-HO Kft. tulajdonosa véletlenül pontosan ugyanaz a Szűcs család. Végül mégis azon akadt el az ügylet, hogy a fejlesztési tanácsnok kiállt amellett, hogy elegendő a hepehupákat földmunkagéppel elegyengetni, nincsen szükség arra, hogy ide is – Vargha szerint – gyanús eredetű hulladékot szállítsanak.
A fóti önkormányzattól közérdekű adatigénylésben kértük a Szűcs-érdekeltségekkel kötött szerződéseket, ha megküldik, ismertetjük azokat.
És ismét a szocik
Korábban úgy tűnt, a VS riportja említi is, hogy Szűcsék Bartos Sándorral, Fót fideszes polgármesterével ápolnak jó kapcsolatot. Most ugyanakkor más szálak is a Pest megyei MSZP felé vezetnek. A SA-HO Kft. tevékenységéről az Átlátszónak küldött, a cég környezetvédelmi vállalásait – így például faültetés, kedvezményes sittlerakás a helyi polgároknak, stb, soroló közleményt, teljes változata itt olvasható – egy bizonyos Ambiante Tanácsadó Kft. jegyezte.
A cég a Duna túlpartjára, történetesen Szabó szűkebb pátriájába, Szentendrére valósi, akárcsak a tulajdonosok: Rédei Ottó és felesége.
Rédei az MSZP helyi politikusa, szentendrei forrásaink szerint jó viszonyt ápol Szabó Imrével és Molnár Józseffel is. Pár éve azzal került a hírekbe, hogy magánéleti jellegű vitájuk egy helyi fideszes képviselővel utcai balhévá fajult.
Bodnár Zsuzsa – Rádi Antónia
Címlapképünkön a dunakeszi hulladékrakó bejáratánál látható tábla, Bodnár Zsuzsa felvétele.
|
Balhés szocik és fideszes polgármesterek egyengetik a dunakeszi hulladéklerakó ügyét
|
Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/06/balhes-szocik-es-fideszes-polgarmesterek-egyengetik-a-dunakeszi-hulladeklerako-ugyet/
|
2018-08-06 11:18:45
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A választásra azért van szükség, mert az előző polgármestert, dr. Veres Margitot hivatali vesztegetés elfogadása miatt áprilisban öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, így megbízatása az ítélet jogerőre emelkedésével automatikusan megszűnt.
A volt polgármester, annak idején jegyző Veres Margit szerepe szerint ugyanakkor csak postás volt az ügyben, az 5 millió forintos boríték címzettje Tiba István polgármester-képviselő volt – Veres éppen Tiba utasítására vett ki ebből a borítékból magának 400 ezer forintot.
A jelenleg is képviselő Tiba nem is próbálta tagadni, hogy kért és kapott 5 millió forint készpénzt a város legtehetősebb vállalkozójától, de a mentelmi joga örvén már a nyomozati szakban kikerült az eljárásból.
A képviselő egy ideig teljesen hihetetlen magyarázatokkal traktálta az ügy kapcsán a helyi közvéleményt, aztán lassan napirendre tértek az ügy fölött, és áprilisban Tiba 49 százalékkal hozta a körzetet – Újvárosban a szavazatok több mint ötven százalékát kapta.
„Nem elhanyagolható az, hogy egy adott nagyon-nagyon domináns fideszes többségű képviselő-testület mellé vajon milyen polgármesterjelöltet fognak megválasztani az emberek (…) Olyat, aki a fejlődést a fideszes többséggel tovább akarja vinni, vagy olyat, aki ezt nem fogja tudni megoldani, mert adott a képviselők többsége.” Ezzel, a városi tévében elhangzott iránymutatással tette egyértelművé Tiba képviselő – párttisztsége szerint választókerületi elnök -, miért is fontos, hogy az augusztus 12-i időközi polgármester-választáson mindenki megfelelően szavazzon.
A viszonyok mostanra úgy alakultak, hogy nemcsak a Hajdúságban, de Pesten is teljesen természetesnek tűnik, hogy a helyi közszolgálati médiában a választókerületi Fidesz-elnök/képviselő mutat irányt az aktuális időközi választás jelöltjeit illetően, mintegy tolmácsolva a pártközpont akaratát.
Ráadásul Balmazújvárosban a Fidesz helyi korifeusai azt sugallják, hogy a városnak már korábban megítélt 2 milliárdos fejlesztési keret sorsát is eldöntheti a jövő heti szavazás.
A negyedórás kampányvideóban Tiba sorra veszi a független jelölteket – a Munkáspárt valamiért újra csatába küldi a tavasszal a városban 29 darab szavazatot szerző jelöltjét, rá a képviselő nem is pazarol túl sok szót. Az interjú egyharmadában Tiba Hegedűs Pétert, az ellenzék által támogatott független jelöltet mutatja be, nagyjából az ismert karaktergyilkos technikát követve: Hegedűs a fejlődés kerékkötője, aki csak a saját érdekeit nézi, a NAV is megbírságolta már satöbbi – az állítások igazságtartalmától függetlenül is különös akusztikája van ennek a moralizáló vádaskodásnak egy olyan politikus szájából, aki a mai napig nem tudott épkézláb magyarázattal szolgálni az 5 millió forintos boríték ügyében.
Van még egy független jelölt, akit nem támogat a Fidesz – Csige Sándor esélyeit mutatja, hogy róla a párt hangja fél percet beszél.
Tiba számára a kampányvideó legnagyobb kihívása a saját jelöltjük, Nagy Tamás bemutatása, a 32 éves fiatalembert ugyanis a városban gyakorlatilag nem ismeri senki – nagyjából annyit tudnak róla, hogy az önkormányzati kábeltévés cég egyik középvezetője. Sajnos a videótól sem lettek sokkal okosabbak a balmazújvárosiak, Tiba képviselő ugyanis mindössze annyit mond, hogy olyan embert kerestek, aki töretlenül viszi tovább a fideszes városvezetés örökségét („zökkenőmentesen beáll a sorba”), pont.
Hogy ezen túlmenően mennyire érdektelen a fiatalember személye, azt jól mutatja, hogy Tiba mindössze fél percet beszél a Fidesz polgármesterjelöltjéről, majd rátér a várható fejlesztésekre.
A műsor legfurább részében Tiba képviselő homályos utalásokkal magyarázkodik, hogy a párt miért nem talált jelöltet a tagjai közül. A riporter óvatoskodó kérdésére Tiba a kívülálló számára érthetetlen rébuszokban kezd beszélni, hogy „attól, hogy valaki sikeres vállalkozó, az nem jelenti azt, hogy őneki feltétlen polgármesternek is lenni kell (…) én úgy gondolom, hogy a kettő egy nagyon komoly támadási lehetőséget ad azoknak az embereknek a számára, akik most krokodilkönnyeket hullajtanak azért, amiért nem őt indítottuk a választáson, de ez véleményem szerint ez csak azért van, mert így egy nagyon komoly muníciót vettünk el tőlük…”
Hevenyészett fordításban: az ellenzék azt akarta volna, hogy a város fideszes alpolgármesterét, Koroknai Imrét indítsa a Fidesz, mert utána támadhatták volna a vállalkozásán keresztül. (Koroknai a régióban piacvezető autósiskola tulajdonosa). Koroknai is akarta volna a polgármesterséget, mert nem látott át a szitán, de végül Tiba keresztülhúzta mind az alpolgármester, mind a mögötte megbúvó ármánykodók számítását.
Helyi forrásaink szerint valójában az történt, hogy Tiba foggal-körömmel próbálta megakadályozni, hogy a hozzá feltétlenül lojális Veres Margit utódja a helyi Fideszben alapító Koroknai legyen.
Végül a városi szervezet minimális többséggel az alpolgármester ellen szavazott, Koroknai pedig elfogadta a döntést.
Az informális hatalomgyakorlás másik markáns tünete, hogy az elítélt polgármester még mindig nem vonult börtönbe, holott egy hónapja meg kellett volna kezdenie a büntetése letöltését. Helyiek azt valószínűsítik, hogy Tiba lobbizta ki az igazságügyminiszternél, hogy egy trükkös megoldással haladékot kaphasson a volt polgármester – ha szerencséje van, Áder János előbb-utóbb kegyelmet is ad Veres Margitnak, az élet pedig visszatér a régi kerékvágásba.
A címlapképen Kósa Lajos, Tiba István és Nagy Tamás polgármester-jelölt tartanak sajtótájékoztatót. Kép forrása: Youtube – Balmaz Tv.
|
Pártbeli leszámolás után polgármester-választást nyerne a Fidesz Balmazújvárosban
|
Három független és egy munkáspárti jelölt indul jövő vasárnap a balmazújvárosi polgármesteri székért: van egy fideszes-, egy összellenzéki- és egy hobbi-független jelölt. A kormánypárt favoritja egy teljesen ismeretlen középkáder az egyik városi cégtől – a helyi pártszervezetben komoly törést okozott, hogy a húsz éve párttag jelenlegi alpolgármester helyett a pártonkívüli ismeretlent indítja a választókerületi elnök, pro forma a helyi pártszervezet. A volt polgármester viszont valamiért helyben izgulhatja végig a választást, noha hetekkel ezelőtt meg kellett volna kezdenie a rá kiszabott öt éves szabadságvesztés letöltését.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/04/partbeli-leszamolas-utan-polgarmester-valasztast-nyerne-a-fidesz-balmazujvarosban/
|
2018-08-06 11:26:50
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Lánchíd közelében fekvő épületre tavaly decemberben szerzett az állam elővásárlási jogot, és idén meg is vásárolta. A vételár körülbelül 2,5 milliárd forint volt, de pontos összeg nem ismert. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint az adásvételben egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Répássy Róbert ügyvédi irodája is segített az államnak. Érdekesség, hogy az erről szóló szerződés kelte ugyanaz a nap, amikor az állam már meg is vette az ingatlant.
2017. december 27-én jelent meg egy kormányrendelet, ami a Magyar Állam elővásárlási jogát jegyezte be a világörökségi területeken fekvő ingatlanokra. A rendelet hatálya alól kivételt képeznek a lakóházak, a termőföldek és az erdőgazdasági területek.
Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy ha egy ilyen ingatlant el akar adni a tulajdonosa, akkor köteles értesíteni az államot az eladási szándékáról. Az államnak 8 napja van eldönteni, hogy meg akarja-e venni az ingatlant. Ha igen, akkor az állam a tulajdonos és az eredeti vevőjelölt közötti megállapodásban szereplő összeget köteles kifizetni.
Kormányközeli üzletember és offshore cég
Idén március végén a G7 írt arról először, hogy a Széchenyi téren fekvő volt Malév-székházat amerikai befektetők akarták megvenni. Az ingatlan ugyanis az ötcsillagos Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel mögött, azzal egy épülettömbben helyezkedik el. A francia Accor-lánc által üzemeltetett szálloda megvásárlására pedig tavaly év végén bejelentkezett az amerikai Starwood Capital Group.
Múlt év végén ennek az alapnak a magyar projektcége, a SOF-11 SB Topco Kft. jelezte, hogy megvenné a volt Malév-székházat. Az ingatlan tulajdonosa ekkor a kormányrendeletnek megfelelően szólt az államnak a tervezett adásvételről, az állam pedig úgy döntött, hogy él az elővásárlási jogával, és megveszi az épületet.
Az ingatlan tulajdonosa 2015 óta az Atrium Estate Kft. volt, amelynek két tulajdonosa van. Az egyik Závodszky Zoltán, aki korábban az MTVA vezérigazgató-helyettese volt, Show & Game Kft. nevű cége pedig jelenleg is a közmédia egyik műsorgyártója. Az Atrium Estate Kft. másik tulajdonosa a honkongi Synergonomy Holding Ltd., ami a G7 információi szerint egy belize-i cég, a Matador SA tulajdonában van.
A magyar állam tehát gyakorlatilag egy kormányközeli üzletembernek és egy offshore cégnek fizetett az épületért.
Mégpedig nem is keveset. Sajtóhírek szerint az amerikaiak 8,2 millió eurót (kb. 2,5 milliárd forint) kínáltak az ingatlanért, és az elővásárlási jogával élő állam ezt az összeget fizette ki az Atrium Estate Kft.-nek.
Az állam tulajdonjoga 2018. június 11-i érkezési dátummal jelent meg az ingatlan tulajdoni lapján. Ez azt jelenti, hogy akkor nyújtották be a tulajdonjog bejegyzésről szóló kérelmet a földhivatalhoz. A kérelem alapja az adásvételi szerződés, vagyis addigra azt már vélhetően aláírták a felek.
Magát a tulajdonjogot azonban az esetek elsöprő többségében csak a vételár teljes kifizetésével szerzi meg a vevő, jelen esetben a magyar állam.
Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő július 12-én írásbeli kérdésben érdeklődött Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől az ingatlan megvásárlásáról. Gulyás a válaszában azt közölte, hogy az állam július 11-én, tehát a földhivatali érkeztetés után egy hónappal vette meg az ingatlant. Vagyis vélhetően ekkor fizettek az Atrium Estate Kft.-nek.
Tóth rákérdezett arra is, hogy változott-e a sajtóban korábban megjelent 8,2 millió eurós (kb. 2,5 milliárd forintos) ár, de Gulyás erre nem válaszolt. Csak annyit írt, hogy az ingatlan értékbecslését a Jones Lang LaSalle Kft. végezte, ami egy amerikai ingatlanholding magyar leányvállalata.
A vásárlás napján szerződtek a fideszes ügyvéddel
Az Átlátszó egyik olvasója nemrég közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől a július első két hetében kötött szerződéseket. Olvasónk néhány napja megkapta a kért dokumentumokat, amelyek között van egy nagyon érdekes irat.
A Miniszterelnökség július 11-én kelt szerződésben bízta meg a Répássy Róbert Ügyvédi Irodát a volt Malév-székház megvásárlásával kapcsolatos egyes jogi feladatokkal.
Aznap, amikor az állam a kancelláriaminiszter tájékoztatása szerint már tulajdonjogot is szerzett az ingatlanon.
Egy hónappal azután, hogy a földhivatalba benyújtották az állam tulajdonjoga bejegyzéséről szóló kérelmet, aminek az alapja az adásvételi szerződés. Vagyis azt nagy valószínűséggel nem a Répássy Ügyvédi Iroda szerkesztette, amit megerősít az is, hogy a vele kötött szerződés kifejezetten kitér arra: nem Répássynak kell ellenjegyeznie az adásvételi szerződést. Holott egy adásvételnél a szerződés ellenjegyzése a legfontosabb ügyvédi feladat. Ha a szerződést más szerkesztette és ellenjegyezte, akkor viszont kérdés, hogy pontosan milyen ügyvédi feladatokra is fizet a Miniszterelnökség bruttó 3 millió forintot Répássy irodájának.
Kicsoda Répássy Róbert?
Az ügyvédi iroda névadója, Répássy Róbert 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője, 2018-ban azonban már nem jutott be a parlamentbe. A 2010-2014-es ciklusban közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár volt, 2014-től pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, de 2015-ben váratlanul leváltották.
A Népszabadság információi szerint Orbán Viktor egyszerűen nem tartotta elég lojálisnak a Navracsics Tibor emberének számító Répássyt. Ezután várható volt, hogy a mostani ciklusban már képviselő sem lesz, és tényleg így történt: az áprilisi országgyűlési választás előtt a párt listáján a biztos kieső 144. helyet kapta.
Répássy Róbert 1968-ban született, és 1992-ben szerzett jogász végzettséget a Miskolci Egyetemen, majd 1995-ben tette le a jogi szakvizsgát. Országgyűlési képviselőként nem dolgozhatott ügyvédként, és a parlament honlapján elérhető vagyonnyilatkozata szerint eddig szüneteltette is ezt a tevékenységét. 2018-ban viszont megalakult a Répássy és Társai Ügyvédi Társulás, aminek vele együtt öt tagja van.
Rejtély, hogy mire kell az államnak
A most közpénzből megvásárolt ingatlan 2004-ig volt a Malév tulajdona, majd 3 tulajdonosváltás után az Atrium Estate Kft. vette meg 2015-ben.
A cég 2014-ben direkt az ingatlan üzemeltetésére jött létre. Legfrissebb, tavalyi beszámolójában a 14 szintes, 3.552 négyzetméter alapterületű irodaház 675,7 millió forint értékű “befejezetlen beruházás" néven szerepel. Ez azonban vélhetően nem az ingatlan valós piaci értéke, hiszen nagyon jó az elhelyezkedése. 2011-ben az akkori tulajdonosa 1,7 milliárd forintért árulta.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy pontosan mennyit fizetett az állam az ingatlanért, és mire akarja hasznosítani, de még nem kaptunk választ.
Erdélyi Katalin
|
Répássy Róbert hárommillió forintért jogászkodott a volt Malév-székház adásvételénél
|
A Lánchíd közelében fekvő épületre tavaly decemberben szerzett az állam elővásárlási jogot, és idén meg is vásárolta. A vételár körülbelül 2,5 milliárd forint volt, de pontos összeg nem ismert. Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint az adásvételben egy korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Répássy Róbert ügyvédi irodája is segített az államnak. Érdekesség, hogy az erről szóló szerződés kelte ugyanaz a nap, amikor az állam már meg is vette az ingatlant.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/03/repassy-robert-harommillio-forintert-jogaszkodott-a-volt-malev-szekhaz-adasvetelenel/
|
2018-08-03 11:36:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a tagországok korrupcióval szembeni törekvéseinek vizsgálatára a Korrupció Elleni Államok Csoportját (angolul Group of States against Corruption, röviden GRECO), aminek hazánkkal együtt jelenleg 49 tagja van. A tagok többsége európai ország (ideértve Törökországot is), de a szervezethez csatlakozott Oroszország és az USA is.
A GRECO szakértői rendszeresen megvizsgálják a tagországok korrupcióellenes intézkedéseit, majd egy jelentésben értékelik azokat. A jelentés sokszor ajánlásokat is tartalmaz a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatának fejlesztésére a minél sikeresebb korrupcióellenes harc érdekében.
Svájc 2006-ban lett a GRECO tagja, és a szervezet 2008-ban jobb információmegosztást és egyéb intézkedéseket követelt az országtól a korrupció megelőzésére. Svájc akkor létrehozta a Korrupció Elleni Küzdelemért Felelős Tárcaközi Munkacsoportot (Interdepartmental Working Group on Combating Corruption, röviden IDWG), aminek idén lejár a mandátuma.
A svájci számvevőszék (Swiss Federal Audit Office, röviden SFAO) a közelmúltban értékelte az IDWG tíz évnyi munkáját, és egyáltalán nincs vele megelégedve. Az SFAO jelentése szerint fontos reformokat kell végrehajtani a korrucióellenes harcban, mert jelenleg sem a függetlenség, sem a pénzügyi és emberi erőforrások, sem az átláthatóság nem megfelelő. AZ IDWG tartott ugyan workshopokat és tett ajánlásokat, de Svájcnak a mai napig nincs korrupcióellenes stratégiája. Az SFAO szerint egy másik szervezet létrehozására van szükség, mert a munkacsoport nem volt hatékony.
Eric-Serge Jeannet, az SFAO igazgatóhelyettese azt mondta a Reutersnek, hogy “Az IDWG nem szakértő a korrupció elleni küzdelemben. A csoportnak nincs elég függetlensége, költségvetése, felhatalmazása és láthatósága a céljai eléréséhez.” Jeannet hozzátette, hogy az IDWG-nek mindössze egy nagyon egyszerű honlapja van, és a kormányzati szektoron kívül gyakorlatilag ismeretlen.
Alex Biscaro, a Transparency International (TI) helyi igazgatóhelyettese azt nyilatkozta, hogy “Lehetetlen megmondani, mekkora a korrupció a svájci állami szektorban, de sokkal több eset van, mint az emberek hiszik. A korrupcióellenes harcban egy hatékony szövetségi hivatalnak széleskörű mandátumot és szükséges erőforrásokat kell kapnia a politikusoktól. Ez az, amit eddig a kormánynak sajnos nem sikerült megtennie.”
Svájc a harmadik a TI korrupcióérzékelési rangsorában, vagyis a svájci állampolgárok – valószínűleg a magas életszínvonal miatt – alig érzik korruptnak az országot. Biscaro ezzel kapcsolatban az OCCRP-nek elmondta, hogy a TI mindig hangsúlyozza, hogy a hízelgő helyezés nem azt jelenti, hogy Svájcban nincs korrupció.
Az OCCRP két gyanús esetre is emlékeztet a közelmúltból.
Februárban kiderült, hogy az állami tulajdonú Swiss Post nyereséget szerzett a támogatott regionális közlekedési üzletágából, a PostBus-ból, és a pénzt profitorientált cégekbe helyezte. A nyereség átruházását viszont nem hozták nyilvánosságra, ezzel a PostBus 78,3 millió svájci frank (kb. 21 milliárd forint) támogatást szerezhetett jogosulatlanul a szövetségi és regionális hatóságoktól.
Márciusban pedig egy svájci lap, a Handelszeitung írta meg, hogy az állami tulajdonú RUAG fegyvergyártó cégnek köze lehet egy titkos orosz fegyverüzlethez. A szövetségi ügyészség házkutatást tartott a vállalatnál, és nyomozást indított.
Az OECD szintén márciusban publikált egy Svájcra vonatkozó jelentést, ami az ország külföldi vesztegetési ügyeivel foglalkozik. A nemzetközi gazdasági szervezet szerint Svájc a legutóbbi, 2012-es vizsgálat óta jelentős előreheladást ért el a területen. Azóta 6 embert és 5 céget ítéltek el, és 2016-ban 137 pénzmosási és megvesztegetési esetet vizsgáltak, míg 2011-ben csak 24-et. Ennek ellenére az OECD szerint Svájcnak még többet kell tennie a korrupt vállalatok elítélése, a büntetések szigorítása, és a közérdekű bejelentők védelme érdekében.
A helyi lapok egyébként júliusban három gyanús ügyről is írtak:
a Local cikke szerint az USA Igazságügyi Minisztériuma egy korrupciós nyomozásban a svájci Glencore cégcsoport nigériai, kongói és venezuelai üzleteit vizsgálta
a Swissinfo arról írt, hogy a PostBus elismerte, hogy francia és lichtensteini leányvállalataiban rejtegeti a nyereségét
az SRF pedig arról számolt be, hogy körülbelül 13 ezer svájci cég nem szerepel a kereskedelmi nyilvántartásban. Az illetékes hivatal vezetője erre annyit mondott, hogy “Nehézségeink vannak a hatályos jogszabályok végrehajtásával a gyakorlatban. Egyáltalán nem könnyű üldözni ezeket a cégeket.”
Arról viszont a svájci sajtó nem, csak a kenyai számolt be, hogy július elején a két ország elnöke megállapodott arról, hogy Svájc visszautalja a korábban befagyasztott, korrupcióból származó összegeket Kenyának. Kérdés, hogy meddig lesz meg a pénz abban az országban, ahol
90 millió dollár (kb. 25 milliárd forint) tűnt el az ifjúság képzésére szánt keretből
az elnök hazugságvizsgálóval akarja kiszűrni a korrupt politikusokat
az áramszolgáltató sikkasztással gyanúsított vezetőinek tárgyalása áramszünet miatt szakadt félbe
közpénzből fedezték 20 politikus kiutazását a focivébére “tanulmányútra”
mindent felzabál a korrupció.
Címlapkép: a PostBus egyik járműve (fotó: Wikipedia)
|
Svájcban is van korrupció, csak közben nem rohad szét az ország
|
A csokiról és titkos bankszámlákról híres alpesi ország 10 éve létrehozott egy korrupcióellenes munkacsoportot, ami a számvevőszék friss jelentése szerint néhány workshopon kívül nem sok mindent csinált. De nem is nagyon tudott volna, mert a költségvetése és a jogköre is kevés a hatékony munkához. A számvevőszék változásokat sürget a parlamentnél, és az OECD is hatékonyabb fellépést vár Svájctól a korrupció elleni küzdelemben.
| null | 1
|
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2018/08/04/svajcban-is-van-korrupcio-csak-kozben-nem-rohad-szet-az-orszag/
|
2018-08-04 11:45:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A hazai filmszínházak közül élenjáróként vetítette le a Csillagok háborúja első részét a kiváltságosoknak 1979 nyarán a balatonaligai pártüdülő, a mai Club Aliga kertmozija. Butikjában a korabeli kádertinik méregdrága nyugati cuccok között válogathattak, s tisztes távolból követhették Kádár János pártfőtitkárt, ha szokásos augusztusi nyaralása alatt, kockás kendővel a fején, átjött sétálni a kikötőbe a főfunkcionáriusoknak fenntartott, mezei pártemberek elől elzárt Aliga II.-ből. Az egykori pártüdülő-komplexum Fidel Castrót, Erich Honeckert és Jurij Gagarint is vendégül látó, fegyveres őrök vigyázta elit övezete manapság részben kihasználatlanul pusztul, az Aliga I.-ben viszont pezseg az élet. A kertmoziban a Mamma Mia, a Hotel Transylvania 3 vagy a Partiállat megy, aktív családi programként pedig kísérletezni lehet a szabadulószobával. Ha pedig valaki hosszabban élvezni óhajtja a 800 méteres strandot, öt éjszakáért négyet, vagy 14-ért 12-t fizetve megszállhat az egykori üdülő hetvenes években ultramodernnek számító épületéből kialakított hotelben.
A bevétel hamarosan Mészáros Lőrinc tőzsdei ingatlanfejlesztő cégét, a 100 millió eurónyi vagyonon ülő Appeninn-csoportot gazdagítja, miután az Appeninn BLT Kft. nevű leányvállalat a minap megszerezte a létesítményt. Kiteljesítve ezzel a Mészároshoz köthető vállalatbirodalom agresszív balatoni terjeszkedését, amelyet kempingek, szállodák, kikötők, fejleszthető tóparti ingatlanok láthatóan akadálytalan bekebelezése jelez: övék a Balatontourist, a Hunguest Hotels szállodái, Almádiban az egykori Ramada Hotel és – igaz, az MKB Bank közbeiktatásával – a hajdani akarattyai Piroska nudistakempinggel fémjelzett telekcsoport is.
Az összességében lepusztult Club Aligára kétségkívül ráfér a rendszerváltás óta halogatott fejlesztés. Ha valakinek, az immár nagybanki hátteret is felmutatni képes Mészáros Lőrincéknek lesz elegendő forrásuk hozzá. Elődjüknek, az izraeli Shikun & Binuin és az AFI Europe ingatlanfejlesztő párosnak a jelek szerint nem volt, pedig eredetileg akár 70 milliárd forintos turisztikai megafejlesztésben gondolkodtak. Arra hivatkozva, hogy az üzlet csak 2018 végén zárul, az újdonsült gazdák még titkolják, nekik konkrétan milyen elképzeléseik vannak. Olyannyira, hogy Fekete Barnabás, Balatonvilágos polgármestere sem tud erről semmit – ezt ő maga közölte a HVG-vel. A helybéliek az eladó által korábban felvázolt tízéves koncepció kapcsán is aggódtak, hogy megszűnik a szabad bejárásuk a partra, és az új, magasabb épületek tönkreteszik a környezetet, ám a gazdasági válság e kérdéseket egészen mostanáig "megoldotta".
Hosszas tipródás után 2007-ben privatizálta az állam a Club Aliga 37 hektárnyi ingatlanegyüttesét, benne a 167 férőhelyes kikötőt, valamint tízhektárnyi állami terület vagyonkezelői jogát vásárolta meg 5,5 milliárd forintért a fent említett izraeli cégek leánya, a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek 74,99 százalékos üzletrészét vette meg most az Appeninn. Egyúttal magára vállalta az eladó tízmilliárd forintnyi adósságát is. Annak egy része korábban a CIB Bankkal szemben állt fenn, ám 2018 elején saját izraeli, de hollandiai bejegyzésű tulajdonosaira szállt át. A 49 éves vagyonkezelői jog fejében pedig 1,5 milliárdos tartozása van a magyar állammal szemben is.
Az eladó cég mérlegében 11 milliárdos értéken tartják nyilván az ingatlanvagyont, ami épp csak fedezi a tartozásokat. S hiába a Club Aligában meghirdetett számtalan program, a vállalkozás veszteséges, a saját tőkéje mínuszban áll. Feltételezhető, hogy Mészárosék – ahogy szoktak – megint jó áron vásárolhattak be, az eladó pedig megszabadulhat meghiúsult óriásberuházásától. A Mészárosék által az utóbbi egy évben látványosan felfuttatott Appeninn-nek jót tett az üzlet, a részvényei árfolyama a bejelentés utáni napokban több mint 11 százalékkal nőtt.
A Club Aliga az Appeninn legnagyobb fogása azóta, hogy Mészáros érdekeltségei vették át az uralmat benne, eddig ugyanis Andrássy úti palotákkal vagy a Spar üzletlánc által bérelt kereskedelmi ingatlanokkal bővítette palettáját. A fejlődésben a Mészárossal egyre inkább közös üzleteket kereső Csányi Sándor által vezetett OTP Bank is hisz, hiszen ingatlanbefektetési alapja nemrégiben 5 százalékot meghaladó Appeninn-részvénypakettet vett. A gazdasági tényezővé vált egykori gázszerelő tőzsdei cégeiben (Konzum, Opus Global, Appeninn) a mellette kitartó kisrészvényesek is azt hihetik, hogy jó lóra tettek. Hacsak nem gondolkoztatja el őket az Appeninn vezetésének az a közzétett szándéka, hogy a cég csak 2020-tól fizet osztalékot, ami egyébként összhangban áll az erőltetett akvizícókkal és fejlesztésekkel.
|
Mészáros Lőrinc a Balatonon: Kádár János nyomdokain
|
Hosszas tipródás után 2007-ben privatizálta az állam a Club Aliga 37 hektárnyi ingatlanegyüttesét, benne a 167 férőhelyes kikötőt, valamint tízhektárnyi állami terület vagyonkezelői jogát vásárolta meg 5,5 milliárd forintért a fent említett izraeli cégek leánya, a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft., amelynek 74,99 százalékos üzletrészét vette meg most az Appeninn. Egyúttal magára vállalta az eladó tízmilliárd forintnyi adósságát is. Annak egy része korábban a CIB Bankkal szemben állt fenn, ám 2018 elején saját izraeli, de hollandiai bejegyzésű tulajdonosaira szállt át. A 49 éves vagyonkezelői jog fejében pedig 1,5 milliárdos tartozása van a magyar állammal szemben is.
| null | 1
|
http://hvg.hu/kkv/201831_kadar_janos_nyomdokain
|
2018-07-31 12:12:00
| true
| null | null |
HVG
|
Információink szerint lemondott tisztségéről Rácz-Racker Viktória, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. Döntését nem indokolta, de úgy tudjuk, a háttérben a stadion üzemeltetése körüli zűrzavar áll.
Már az elejétől gondok vannak
A tavaly novemberben átadott stadion működtetésére hiába írtak ki több pályázatot, nem találtak piaci alapon üzemeltetőt. Az avatóünnepség előtt így a működtetést az építtető Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft-re bízták, de csak az év végéig.
Ami gyakorlatilag az avatómeccsen kívül két itthoni Haladás-meccset jelentett, erre külön szerződést kötöttek , később kiderült, hogy ez a két mérkőzés több mint nyolcmillió forintjába került az önkormányzatnak.
Közben újabb pályázatot írtak ki, ez is sikertelen lett , az év végén aztán úgy döntöttek , hogy továbbra is az építtető cég lesz az üzemeltető. Az akkori ügyvezető, Szondy Szilvia megbízatását nem hosszabbították meg, a közgyűlés Ár Jánost nevezte ki a cég élére. A legújabb bejelentésekről január végén írtunk .
Február végén majdnem kudarcba fulladt az üzemeltetésről szóló bizottsági ülés , pedig az üzemeltető céggel kötött szerződés lejárt. Március 1-én aztán kiderült , hogy az üzemeltetéssel a Haladás Labdarúgó Kft-t és a Haladás VSE-t bízzák meg, előbbi a stadiont, utóbbi a munkacsarnokot működteti. Ami azt jelenti, hogy
a város által támogatott sportszervezetek egy városi cégtől, a város pénzén bérlik a stadiont.
Ez, persze, sok pénzbe kerül, hiába állította azt az építkezés alatt Hende Csaba országgyűlési képviselő, hogy az új stadion nem kerül többe a városnak, mint amennyit korábban fordítottak a sportegyesületekre. Közben Ár János megbízatása megszűnt, és kinevezték a most lemondott Rácz-Racker Viktóriát.
A stadionnál ugyanis nagy a káosz. Igaz ugyan, hogy a Haladás VSE és a Haladás focicsapat elvileg a két üzemeltető, de a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft. a fenntartó. És ebből a nem tisztázott jogviszonyból adódnak a problémák.
A HVSE és a focicsapat bérleti díjat fizet a használatért, igazság szerint a rezsit is nekik kellene fizetniük, de a HVSE-vel még most sem írták alá a szerződést. Nincs rendezve, hogy ki fizeti a karbantartást, javításokat, pedig volt már olyan, hogy meccs alatt nem volt víz a stadion egyes részein . De említhetjük azt is, hogy csak a gyep karbantartására éves szinten mintegy 50 milliót kell fordítani.
A Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Kft-nek erre nincs pénze, nekik bevételük csak a hozzájuk befolyó bérleti díjból van. Ami egyébként az önkormányzattól származik, hiszen gyakorlatilag a város fizeti ki a bérleti díjat a csapatok helyett.
Az idén eddig közel 350 millió forintot adott az önkormányzat a Haladás Labdarúgó Kft-nek és a Haladás VSE-nek.
Persze, messze még az év vége, megbízható becslések szerint
a következő 3-5 évben évente 500 millióba kerül a városnak a sportkomplexum.
Arra, hogy más rendezvényeket is szervezzenek itt, kicsi az esély. A munkacsarnokot teljesen belakták a HVSE szakosztályai, és bármennyire is cáfolták ezt, a kézilabdapálya sem alkalmas NB1-es mérkőzésekre.
A stadion pályáját és gyepét pedig annyira féltik, hogy csak az NB1-es csapatot engedik fel a meccsekre, de őket sem mindig , az edzéseket sem itt tartják .
|
Zűrzavar a szombathelyi stadion üzemeltetésénél, lemondott az ügyvezető
|
Információink szerint lemondott tisztségéről Rácz-Racker Viktória, a Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Noprofit Kft. ügyvezetője. Döntését nem indokolta, de úgy tudjuk, a háttérben a stadion üzemeltetése körüli zűrzavar áll.
| null | 1
|
https://www.nyugat.hu/cikk/stadion_uzemeltetes_kaosz_lemondas_ugyvezeto
|
2018-08-04 12:16:00
| true
| null | null |
nyugat.hu
|
Magas pozícióban lévő baloldali politikusok is érintettek lehetnek a Czeglédy-ügyben
Czeglédy Csaba az általa létrehozott cégrendszert és a nyomozásban szereplő be nem fizetett adókat és járulékokat tudatosan és szervezetten használta tiltott pártfinanszírozásra, méghozzá folyamatosan – ez áll egy olyan nyilatkozatban, amit állítólag a Czeglédy-ügy egyik terheltje helyezett letétbe ügyvédjénél, vádalku reményében. Az írás, amely szerkesztőségünk birtokába jutott, néven nevez több olyan magas rangú baloldali politikust, akik hasznot húztak a nyomozati adatok szerint a Czeglédy Csabához köthető, strómanok által működtetett iskolaszövetkezet-hálózatból. A Human Operator Zrt.-vel szerződésben álló, tőle feladatokat vállaló szövetkezetek a hatóságok eddig beszerzett adatai szerint több, mint 6 milliárd forint adót csaltak el.
Hónapok óta nagy a csend az úgynevezett Czeglédy-ügy körül. Vannak, akik szerint a nyomozást hamarosan lezárhatják és tovább már nem bővül az elkövetői kör. Mint ismeretes, eddig 24 főt gyanúsítottak meg vagy konkrétan a bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással, vagy abban való közreműködéssel.
Többekkel szemben a kényszerintézkedéseket enyhítették az elmúlt időszakban. Akik a börtöncellák kényelmetlen fogságát otthonuk kényelmére válthatták, együttműködőnek bizonyultak a hatóságokkal, vagy épp az általuk elkövetett cselekmények súlya enyhébb a szerint a kép szerint, ami a mai napig összeállt a mozaikokból a nyomozóhatóságok előtt.
A PestiSrácok információi szerint közel sem fejezték be a nyomozást, sőt, most jöhetnek még izgalmasabb fejezetek. Arra ugyanis a mai napig nem derült fény, milyen érdekből, milyen céllal csalták el az adómilliárdokat, arra pedig pláne nem, hogy hová lett a pénz.
Ezekre a kérdésekre adhat választ az a nyilatkozat, amelyet az egyik terhelt írt és helyezett letétbe az ügyvédjénél, annak reményében, hogyha érdemi információkkal segíti a nyomozást, feltár eddig ismeretlen és lényeges részleteket, akkor azt enyhítő körülményként értékelik és enyhébb büntetésre számíthat a milliárdokat elcsaló iskolaszövetkezet-hálózatban történt közreműködéséért.
A nyilatkozat a hálózat működésének mikéntjét is feltárja és arra is kitér, amit eddig homály fedett, vagyis hogy a rendszer mely szintjén és hogyan vették ki a milliárdokat, kiknek volt arra szüksége és mire költötték.
Kampányok, népszavazások, kormányellenes propaganda – csak néhány tevékenység, amihez pénzre, illetve emberekre, humán-erőforrásra volt szükség az elmúlt évek során a baloldalon. A Czeglédy-gépezet pedig mindegyiket kitermelte, szállította az írás szerint. Készpénz mellett legalább ekkora jelentősége volt az eszköz- és humán-erőforrás támogatásnak, amit az iskolaszövetkezetek nyújtani tudtak.
A támogatási eszközök skálája nagyon széles volt. Helyenként csak kisebb költséggel, 1-1 feladatot látott el, de volt több olyan választás és kampány is, ahol a jelöltség szavazatainak összegyűjtésétől egészen a szavazás napján is ellátott ellenőrző feladatokig mindent ő irányított, finanszírozott és az általa vezetett és felügyelt cégek és iskolaszövetkezetek láttak el
– részletezte a Czeglédy Csaba által végzett és vezényelt politikai tevékenységet az ügy gyanúsítottja.
Esetenként kötöttek megbízási szerződést is egy adott feladatra, minimális összeggel, de a ténylegesen elvégzett feladatok és azok költsége a többszörösére rúgott – állítja letétbe helyezett nyilatkozatában a terhelt. Hozzáteszi, hogy a legtöbb esetben persze semmilyen szerződés, dokumentum nem született a politikai munkákról.
A szervezési feladatokat e nyilatkozat szerint területenként egy-egy cégcsoportnál dolgozó témavezetőknek kellett ellátniuk, akiket viszont személyesen Czeglédy Csaba ellenőrzött és felügyelt. A kritikusabb, kényesebb ügyekbe csak két-három bizalmas volt beavatva.
Az is támogatási módszer volt – szintén a már említett írás szerint -, hogy a támogatni kívánt személyt valamilyen pozícióba bejelentették valamelyik iskolaszövetkezetnél, vagy Czeglédyhez köthető cégnél. Ebben a formában korlátlanul és veszélytelenül lehetett valakit, valakiket, vagy valamilyen tevékenységet finanszírozni.
A konkrét politikai feladatok elvégzésébe állítólag nemcsak diákokat, hanem felnőtt munkavállalókat is bevontak. A kifejezetten magas órabért általában hetente, készpénzben kapták meg. Sem a munkavégzésről, sem a kifizetésekről nem készült írásos dokumentáció, hogy ne legyen nyoma – állítja a terhelt.
A nyilatkozatban az is szerepel, hogy Czeglédy
politikai és gazdasági céljainak elérése érdekében magánszemélyeket és cégeket is támogatott, finanszírozott, olyan kölcsönökkel, amit soha nem kellett visszafizetni.
Az ügyekben mélyen érintett pártokat és jó néhány magas pozícióban lévő politikust is konkrétan megnevezett a nyilatkozat szerzője.
Természetesen utánajártunk, valódi-e a részünkre eljuttatott írás, nyilatkozat. Sikerült beszélnünk azzal az ügyvéddel, akinél azt letétbe helyezte az ügy érintettje, ő azonban ügyfele biztonsága érdekében is fontosnak tartotta mindkettejük inkognitójának megtartását. Azt azonban megerősítette, hogy a nyilatkozat előtte született és azt minden külső ráhatás nélkül, önszántából a Czeglédy-ügy egyik gyanúsítottja írta. Amennyiben a nyilatkozat felhasználásra kerül, azaz vallomássá válik, az jelentősen befolyásolhatja az egész büntetőügy kimenetelét és nagy halakkal bővítheti a gyanúsítotti kört, arról nem is beszélve, hogy a nyomozóhatóság az eltűnt milliárdoknak is a nyomára akadtat.
Vezető kép: Czeglédy Csaba és Gyurcsány Ferenc a bíróság folyosóján; Fotó: mno.hu
|
Magas pozícióban lévő baloldali politikusok is érintettek lehetnek a Czeglédy-ügyben
|
Czeglédy Csaba az általa létrehozott cégrendszert és a nyomozásban szereplő be nem fizetett adókat és járulékokat tudatosan és szervezetten használta tiltott pártfinanszírozásra, méghozzá folyamatosan – ez áll egy olyan nyilatkozatban, amit állítólag a Czeglédy-ügy egyik terheltje helyezett letétbe ügyvédjénél, vádalku reményében. Az írás, amely szerkesztőségünk birtokába jutott, néven nevez több olyan magas rangú baloldali politikust, akik hasznot húztak a nyomozati adatok szerint a Czeglédy Csabához köthető, strómanok által működtetett iskolaszövetkezet-hálózatból. A Human Operator Zrt.-vel szerződésben álló, tőle feladatokat vállaló szövetkezetek a hatóságok eddig beszerzett adatai szerint több, mint 6 milliárd forint adót csaltak el.
| null | 1
|
https://pestisracok.hu/magas-pozicioban-levo-baloldali-politikusok-is-erintettek-lehetnek-a-czegledy-ugyben/
|
2018-08-04 12:21:00
| true
| null | null |
pestisracok.hu
|
Nemcsak a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás, hanem a maffiabűncselekmények miatt bíróság előtt álló, két éve a börtönből 250 millió forintos óvadék fejében szabaduló Vizoviczki László lábán sincs már nyomkövető – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az üzletember azután szabadult meg az elektronikus eszköztől, hogy pár hónapja a bíróság jogerősen is megszüntette a házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
A Fenyő-ügyben felbujtással gyanúsított Gyárfás Tamás mellett az éjszakai élet egykori uráról, Vizoviczki Lászlóról is levették a nyomkövetőt – tudta meg a PestiSrácok.hu. A költségvetési csalással és rendőrök megvesztegetésével is vádolt, az előzetesből két éve 250 millió forintos óvadékért cserébe szabaduló Vizoviczki lábáról azután került le a nyomkövető, hogy a Kúria – egyetértve a Fővárosi Ítélőtáblával – pár hónapja jogerősen is megszüntette a vállalkozó házi őrizetét és a másodfokú eljárás befejezéséig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.
Vizoviczkit még tavaly áprilisban ítélte hét év börtönre és 600 millió forintos vagyonelkobzásra felbujtóként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet ellen Vizoviczki, több vádlott-társa és az ügyészség is fellebbezett, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, amely idén júliusban kezdte másodfokon tárgyalni a büntetőpert. Döntés valamikor ősszel várható a perben. Az adócsalási ügy mellett a diszkócsászárt és több főrendőrt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel is vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki és a főrendőrök perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, de még elsőfokú ítélet sem született az ügyben.
Vezető kép: PS
|
Nemcsak Gyárfás örülhet: Vizoviczki lábáról is levették a nyomkövetőt
|
Nemcsak a Fenyő-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Gyárfás Tamás, hanem a maffiabűncselekmények miatt bíróság előtt álló, két éve a börtönből 250 millió forintos óvadék fejében szabaduló Vizoviczki László lábán sincs már nyomkövető – tudta meg a PestiSrácok.hu. Az üzletember azután szabadult meg az elektronikus eszköztől, hogy pár hónapja a bíróság jogerősen is megszüntette a házi őrizetét és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben
| null | 1
|
https://pestisracok.hu/nemcsak-gyarfas-orulhet-vizoviczki-labarol-is-levettek-a-nyomkovetot/
|
2018-07-30 12:23:00
| true
| null | null |
pestisracok.hu
|
A Hajdú-Bihar megyei Bocskaikert Debrecen egyik elővárosa – itt is osztottak EU-s pénzeket a falusi turizmus erősítésére. Ennek a háznak a tulajdonosa 34 és félmillió forintos uniós támogatást kapott azért, hogy szállásokat alakítson ki. Csakhogy a hírek szerint az ingatlanban nem vendégház működik, hanem életvitelszerűen laknak.
– Ez a vendégház itt szemben üzemel-e?
– Persze.
– Szokott látni vendégeket?
– Laknak benne. Folyamatosan laknak benne.
– Tehát akkor nem vendégek jönnek ide?
– És tudja, hogy ki lakik benne?
– Ne haragudjon, de a nevét nem tudom megmondani, nem tudom. Átköszönünk egymásnak, de nem beszélünk.
Az egyik helyi asszony azt mondta: a polgármester sógornője él az ingatlanban.
– És azt tudja, hogy a sógornő, hogy került abba a házba, ahol lakik?
– Higgye el tudom.
– Hogy került oda? Nem rá van írva?
– Én Sanyiról semmit nem mondok, mert az egy f*sza gyerek.
Szőllős Sándor, a polgármester viszont azt állítja, hogy vannak vendégek a házban.
– Nagyon kedvesek a szomszédok, nagyon aranyosak, de igaz, hogy vannak az utcában, de nem látnak mindent.
– Az igaz, hogy az ön sógornője lakik ott?
– Nem lakik ott a sógornőm, ő a gondnoki feladatokat látja el időszakosan.
– De a szomszédok azt állítják, hogy ő reggel elmegy, este jön, tehát életvitelszerűen él ott.
|
Vendégházra kapták a pénzt, a polgármester családi házként használja
|
Vendégházra pályázott, családi ház lett belőle. Célpont című oknyomozó műsorunk bukkant rá a Debrecen melletti Bocskaikertben arra a vendégházra, amelynek építésére a helyi polgármester pályázott. Nyert is rá 34,5 millió forintot. 2015-ben adták át az épületet, amelyben turista még sosem járt. A polgármester sógornője viszont beköltözött az EU-s pénzből épült házba.
| null | 1
|
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/vendeghazra-kaptak-a-penzt-a-polgarmester-csaladi-hazkent-hasznalja-2461422
|
2018-05-19 19:05:00
| true
| null | null |
HírTv
|
Páratlan a kilátás a hollókői Castellum Hotelből: egy 24 nm-es szoba egy éjszakára 29 ezer forint két fő részére. Az 55 szobás wellness-szállodát csaknem 1,2 milliárd forintért építette egy hollókői beruházásokon taroló cég. A szálloda mellett pedig egy kétszintes ingatlan van, ami a Nógrád megye erős emberének tartott, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje, Becsó Károly cége tulajdonában van.
Az Átlátszó.hu információi szerint családi ház, amelyet két éve épp akkor építettek, amikor a wellness-szállót is, a munkások átjártak egymáshoz, és amikor a szálló építését egy-egy nap befejezték, akkor letették a munkát a háznál is.
Becsó Károly tagadja, hogy családi házat építettek volna, mint ahogy azt is, hogy a szálloda és a másik ház építése között lenne összefüggés.
Teljesen transzparensen és jogszerű volt a pályázat igénybevétele és az építés és a működtetés is – szögezte le Becsó Károly.
Az ingatlanon 34,6 millió forint jelzálog van. Becsó szerint az építkezést banki hitelből, valamint uniós forrásból finanszírozták.
Becsó Károly jobbikos kihívója szerint azonban indokolatlan a fideszes képviselőjelölt családjának gyarapodása. Elődje és testvére, Becsó Zsolt ugyanis szerinte ezenkívül nem sok eredményt tud felmutatni.
Szegény megyéről beszélünk, itt minden fejlesztést megbecsülünk, mert tényleg nagyon fontos lenne, hogy fejlődjön a megye, na, ehhez képest Becsó Zsolt most a 21-es út négysávosításán kívül nem igazán tud felmutatni semmi olyant, ami a megye gazdasági fejlődését elősegítette volna – mondta el Cseresznyés István jobbikos képviselőjelölt.
A ház miatt korábban az Együtt az európai csalásellenes hivatalhoz, az OLAF-hoz fordult. Becsó Károly testvére, Becsó Zsolt neve pedig a trafikbotrányban is előkerült: a tanácsadója Salgótarjánban és környékén húsz dohánybolt üzemeltetését is elnyerte.
|
Gyanús építkezés a fideszes képviselő családjában
|
Indokolatlannak tartja Nógrád megye egyik fideszes képviselőjelöltjének és családjának gyarapodását jobbikos kihívója. A Becsó család 2016-ban épített egy ingatlant – épp akkor, amikor a szomszédjukban uniós pályázati pénzből egy wellness-szállót is felhúztak. Becsó Károly, aki testvérét, Becsó Zsoltot váltaná az Országgyűlésben, tagadja, hogy szabálytalanul építették volna fel az ingatlant.
| null | 1
|
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/gyanus-epitkezes-a-fideszes-kepviselo-csaladjaban-2449527
|
2018-02-23 19:08:00
| true
| null | null |
HírTv
|
Milliárdokat nyertek el a települések, de rémálom lehet belőle
Hiába fizette ki az állam öt évvel ezelőtt az önkormányzatok adósságait, most azok zöme újra hitelfelvételre kényszerülhet. Jócskán megdrágult ugyanis az elhúzódó elbírálás miatt több ezer, az EU által támogatott építési beruházás.
„Levelet írtunk Novák Katalinnak, hogy a bölcsődékre fordítható alapból egészítse ki a mi TOP-os pályázatból tervezett beruházásunkat, mert nem tudjuk, hogy miből fogjuk egyébként felépíteni” – ezt Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere osztotta meg velünk, miután kiderült, hogy az elkészült terveik szerint 101 millió forint a költsége annak a bölcsődei beruházásnak, amelyet évekkel ezelőtt még 60 millióra becsültek. Ennek megfelelően ennyi pénzt is kaptak a Terület- és Település Operatív Program forrásaiból, ezt rövidítik TOP-os pályázatnak.
„Miután láttuk a politikus asszonyt nyilatkozni a televízióban arról, hogy 200 milliárd forintot elkülönítettek a bölcsődék építésre, úgy gondoltuk, ez a segítség beleférne a büdzséjükbe, mert a miénkből nem jön ki a pluszpénz, amit hozzá kellene tenni” – indokolta Molnár Róbert a levél megírását.
Amíg Kübekháza a családügyi államtitkártól próbál segítséget kérni, sok más önkormányzat hitelfelvételre kényszerülhet, így újra eladósodhatnak, hiába konszolidálta őket az állam öt évvel ezelőtt.
Már januárban többen jelezték, hogy a jelentősen dráguló építőipari szolgáltatások miatt nem fognak annyiból kijönni a beruházások, ahogy azt korábban gondolták, ezért sok önkormányzat abban bízott, hogy a kormány kisegíti őket a bajból. A dráguló építési beruházások a közel hatezer pályázat kétharmadát teszik ki. Még három évvel ezelőtt kellett összeállítania az önkormányzatoknak a terveiket, hogy milyen beruházásokat szeretnének a településükön, majd ezeket a megyei közgyűlések összefésülték, jóváhagyták. Az átalakuló bírálati rendszer miatt azonban húzódott a TOP-projektek értékelése, a jóváhagyásra tavaly tavaszig kellett várniuk. Időközben azonban kétszer is emelték a minimálbért, egyre nagyobb lett a munkaerőhiány, és az építőanyagok sem lettek olcsóbbak. Így a polgármestereknek azzal kellett szembesülniük, hogy a projektek befejezéséhez pluszforrásra lesz szükségük.
A választások előtt még arról lehetett hallani, hogy a kormány majd az önkormányzatok hóna alá nyúl, bár többen ezt már akkor is kétségbe vonták, hiszen az operatív programok 100 százalékos támogatásúak, az uniós szabályok, az elszámolás miatt ehhez önerőt nem lehet tenni. Most marad a projektek műszaki tartalmának a csökkentése, de ez nem minden esetben járható út. Az energetikai korszerűsítéseknél ugyanis a műszaki tartalom csökkentésével éppen az indikátorok teljesítését, azaz a pályázat célját hiúsítanák meg. Az elmúlt hónapban fórumokat tartottak a megyeszékhelyeken, ahol információink szerint azt világossá tették, hogy pluszpénzt nem ad a kormány.
Rezeg a léc
„Erre a helyzetre nincs megoldás, az önkormányzatnak nincs forrása” – ezt Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere magyarázta. Szerinte nem csak a beruházások drágulása jelent problémát, de az is, hogy tapasztalata szerint a kiírt közbeszerzésekre még jelentkező sem akad, legalábbis Békés megyében. „Most két kisebb projektünkre, az óvodai tornaszobára és az orvosi rendelő felújítására második nekifutásra van jelentkezőnk, de volt olyan, hogy 17 vállalkozónak küldtük el a felkérést, egy sem adott ajánlatot” – folytatta a polgármester. Medgyesegyháza egymilliárd forintot is meghaladó összeget nyert összességében a TOP-pályázatokon, most Nagy Béla is vakarja a fejét.
Több településen hitelt vennének fel, hogy kipótolják a szükséges költségeket, így például a Csongrád megyei Kiszomboron már a költségvetésükbe is beterveztek 100 millió forint kölcsönt, amivel 10 évre 13 millió forintos törlesztést vállalnának be. Ám arra maga Lázár János, a térség parlamenti képviselője figyelmeztette a települést, hogy a százszázalékos intenzitású támogatás mellett nem valószínű, hogy ezzel szabályszerűen lehet pótolni a hiányzó összeget. Így akár vissza is kérhetik a támogatást.
Megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. A projekteket kezelő tárcától azt a választ kaptuk, hogy tisztában vannak a beruházások drágulásával, de pluszforrásuk nincs az önkormányzatok kisegítésére. A 2017. februári kormányrendeletre hivatkozva viszont azt írták, hogy költségnövekmény bejelentésére van mód, amennyiben ez a 30 százalékot nem haladja meg, igaz, adott esetben igazságügyi szakértőt is kirendelhetnek.
Az érintettek szerint azért aggályos, hogy ily módon kérjenek pluszpénzt, mert ennek benyújtásához például szükséges a közbeszerzés lebonyolítása, ami megint csak költséget jelent az önkormányzatok számára. Arra ugyanakkor nincs garancia arra, hogy ez esetben a költségek növekedése nem haladja meg a 30 százalékot, ami felett már semmilyen támogatásra nincs lehetőség, magyarul, a polgármester viheti el a balhét. Ráadásul, az idő is szorítja a helyhatóságokat, mivel a pályázatokat a legtöbb esetben az év végéig meg is kellene valósítani.
Az „ügyeskedők” megúszhatják
Nem mindenütt idegeskednek. Sokak szerint vannak térségek, ahol jó vastagon fogott a ceruza már akkor is, amikor a terveket írták.
Csongrád megyében azonban igen feszesen készültek a néhány évvel ezelőtti tervek, így ott több önkormányzat is kutyaszorítóban lehet. Békés megyében már a pénz elosztásakor is kitört a balhé, fideszesek estek egymásnak, a küzdelemben Simonka György fideszes országgyűlési képviselő kerekedhetett felül.
A TOP pályázati pénz elosztásakor a megyei fejlesztésekért felelős közgyűlés döntött arról, mely térségekben mely projekteket támogatják. A közgyűlés fejlesztési bizottságában Simonka régi barátja, az egykori medgyesegyházi polgármester, Ruck Márton az elnök, de a képviselő jobbkeze, Szegedi Balázs szava is döntő volt, aki szintén ebben a bizottságban ül. Így nem csoda, ha végül a megyébe kerülő 458 nyertes pályázatból, a Mezőkovácsházi járás 17 településére 104 került. A 800 lelkes Pusztaottlaka – amelynek korábban Simonka volt a polgármestere – 10 projektre 1,7 milliárdot költhetne el, és szinte ugyanennyi pénz jutott a hatezer lakosú Mezőkovácsházára, Medgyesegyházára és Battonyára is. A többieknek „be kellett érniük” pár százmillióval. Simonka egyfelől tehát elérte, hogy a számára kedves településekhez kerüljön a pénz, másfelől pedig még a módszert is kimódolta, hogyan lehet „jól járni”.
Simonka elszólásai
Úgy látszik, hogy az „övéi” között nem vigyáz a szájára a képviselő, az egész sajtót bejárta például, hogy egy fórumon csak kicsúszott, milyen jól jövedelmező vállalkozásai vannak szülőfalujában, Pusztaottlakán. Egy januári Csanádapácán tartott értekezlet jegyzőkönyvéből pedig az is kiderül, hogy Simonka az ülésen azzal dicsekedett, az ő lobbitevékenységének köszönhetően nyert el a település jelentős forrásokat, és nem csak a területi kiegyenlítést harcolta ki, de szerzett sikerdíjas pályázatírót is, ezzel csökkentve a költségeket.
Ennél is érdekesebb, ami egy Pusztaföldváron tartott ülés jegyzőkönyvéből tűnik ki: hogy Simonka a saját települését példának hozva kifejtette, hogyan lehetséges az áfa megfizetése nélkül beruházni úgy, hogy később, a fenntartási időszak lejárta után még jól is járhat a vállalkozás, ha egy uniós pályázatban „összebútorozott” az adott önkormányzattal.
Egy helyi önkormányzati cég pénzügyi helyzetével kapcsolatos vita során mondta el Simonka a tutit. A képviselő szerint szerencsés olyan céget alapítani, amelynek egy önkormányzat 51 százalékban a tulajdonosa, így szükséges esetben kérhet pénzt a Belügyminisztériumtól. Amikor pedig uniós forrásból finanszírozott beruházásról van szó, akkor visszaigényelheti az áfát, így a költségek negyedével többet tudnak felhasználni. Amikor pedig lejár a projekt ötéves fenntartási ideje akkor az önkormányzatnak hoznia kell egy „bölcs döntést”, magyarul, értékesítenie kell a beruházást. Arról többször is írtunk, hogy a képviselő szülőfalujában a temérdek pénzre a helyi önkormányzat és egy alapítvány közös kft.-je pályázott.
Míg a legtöbb korrekt terveket készítő önkormányzat most bajban van a TOP-pályázatok megvalósítása miatt, és többen bele is csúszhatnak abba, hogy vissza kell fizetniük az óriási támogatási összegeket, addig azok, akik már az elosztáskor ügyeskedtek, majd a megvalósításkor is trükköznek, még jól is járhatnak. Legfőképpen persze az önkormányzatokkal „boltoló” vállalkozások, alapítványok lehetnek a nyertesek.
|
Milliárdokat nyertek el a települések, de rémálom lehet belőle
|
Hiába fizette ki az állam öt évvel ezelőtt az önkormányzatok adósságait, most azok zöme újra hitelfelvételre kényszerülhet. Jócskán megdrágult ugyanis az elhúzódó elbírálás miatt több ezer, az EU által támogatott építési beruházás.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20180806_top_projekt_palyazatok_onkormanyzatok_unios_tamogatas
|
2018-08-06 18:56:17
| true
| null | null |
HVG
|
Az egykori felcsúti polgármester három gyerekének cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt egyszerűen képtelen veszíteni. Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc saját vállalkozásukkal – egyedül vagy több cégből álló konzorcium tagjaként – az elmúlt 3 évben 17 pályázatra adtak be érvényes ajánlatot, a tenderek összértéke 70,8 milliárd forint volt. Ebből mindössze két ajánlatuk nem nyert, ezek értéke mindösszesen 255 millió forint volt.
A történet 2015-ben indul, ekkor jegyezték be a cégbíróságon a roppant furcsa nevű Fejér-B.Á.L. Zrt.-t. Mit jelölhet a BÁL? – merülhetett fel bárkiben a kérdés. Tán ódivatú bulikból akar valaki meggazdagodni?
Hamar kiderült, hogy nem erről van szó, a cég nem holmi nyugdíjas partyarcok gyűjtőhelye lesz, a magyarázat sokkal prózaibb: az a bizonyos három betű Mészáros Lőrinc gyerekei nevének jelöli. Beatrix, Ágnes és Lőrinc. BÁL.
“Megküzdünk, megharcolunk minden egyes mukáért!"
– ezt pedig már apjuk, a közbeszerzések sztárja nyilatkozta 2014-ben az RTL Híradónak. A mondás már akkor is inkább vicces volt, mint igaz, hiszen vállalkozásai ebben az időszakban (is) sorra nyerték a nagy értékű tendereket.
Nem kérdés, hogy Mészáros ezeknek a megbízásoknak is köszönheti, hogy néhány év alatt az ország második leggazdagabb emberévé vált. Gyerekei cégének közbeszerzéseit átnézve pedig az is kijelenthető: ha a sarjak ugyanolyan tempóban szivattyúzzák ki a közpénzt, mint eddig, akkor ők is nagyon gyorsan felkerülhetnek a gazdaglistára.
A Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek már a kezdetek kezdetén szerencséje volt, alapítása után három hónappal már be is húzott egy nagy értékű közbeszerzést: a West Hungária Bau nevű építőipari óriással közösen nyerte meg a Szombathelyi Püspöki Palota lebombázott épületszárnyának helyreállításáról szóló, 828 millió forintos pályázatot.
Még meg sem száradt a tinta ezen szerződésen, jött is a következő: másodjára egy kisebb értékű – 137 millió forintos – tendert nyertek meg a céggel, feladatuk a bicskei tanuszoda korszerűsítése volt. 2016-ban pedig meglett az első többmilliárdos közbeszerzés is: szintén a WHB-val közösen egy 2,5 milliárd forint értékű munkát húztak be, a pénzért a Nemzeti Lovarda területén meglévő épületeket kellett átalakítaniuk, bővíteniük.
És innen már nem volt megállás: a mérleg jelenleg 70,5 milliárd forinton áll, a kozbeszerzes.hu adatai szerint ekkora összértékű pályázatokon hirdették ki győztesként a Fejér-B.Á.L. Zrt.-t. A tenderek nagy részét nem egyedül, hanem konzorciumi partnerekkel közösen nyerte meg a vállalkozás, a partner legtöbbször a már fentebb említett WHB volt.
A 70,5 milliárdos összegbe beletartozik az a 40 milliárd forintos keretszerződés is, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel kötöttek meg. Az MNV a cég “feladataihoz kapcsolódó kivitelezési munkák elvégzésére" írt ki pályzatatot, a tenderen hatan futottak be, ők valamennyien részesülhetnek majd a pénzből. Ha ezt a pályázatot nem számoljuk, mondván, nem tudjuk, hogy a Mészáros-gyerekek cége ebből végül mennyit kap majd meg, a végösszeg akkor is irigylésreméltó: 3 év alatt 30 milliárd forint.
Az alapján az adat alapján, amely pedig azt mutatja meg, hogy hány pályázatot veszített el a társaság, egyértelműen kimondható: a Mészáros-gyerekek valódi zsenik. 15 pályázatból ugyanis eddig csupán kettőt nem sikerült elhozniuk. (További két közbeszerzést a kiíró érvénytelenített)
Az egyik vesztes pályázat egy 149 millió forintos irodafelújításról szólt, a másik pedig egy 106 millió forintos kivitelezésről (utóbbi egyébként éppen az MNV-s keretszerződés kapcsán). Ez mindösszesen 255 millió forint, ami eltörpül a megnyert milliárdok mellett.
A közbeszerzési sikerek pedig hozták magukkal a nyereséget is. A Fejér-B.Á.L. Zrt. nyeresége az Opten adatai szerint 2015 óta összesen 1,182 milliárd forint volt, ez azt jelenti, hogy a gyerekek 1 millió forintot kerestek a cégalapítás óta eltelt minden egyes nap.
A közbeszerzésekről táblázatot is készítettünk, ezt ezen a linken érhetik el.
Napi egymillió forint nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége from atlatszo.hu on Vimeo.
Megnéztük azt is, hogy ugyanezek a mutatók hogy alakultak Mészáros Lőrinc fő cégénél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél. Itt egy kicsit más számok jöttek ki: a Mészáros és Mészáros Kft. az Orbán-kormány beiktatása óta 638 milliárd forint értékű közbeszerzésen indult egyedül illetve másokkal közösen, a nyertes pályázatok értéke 491 milliárd forint, a veszteseké 147 milliárd forint.
A Mészáros és Mészáros Kft. esetében tehát a megnyert tenderek értéke közelíti az 500 milliárd forintot (491 milliárd forint). Ebben szintén van egy keretszerződés, az NFP két 70 milliárdos szerződése. Ennek lényege, hogy az NFP előre kihirdette a leendő győzteseket, amelyek később indulhatnak majd a munkákért. A végeredmény viszont akkor is szép, ha ezt levesszük a végösszegből, amely így jelen pillanatban 351 milliárd forint.
Ha a közbeszerzések számát tekintjük, akkor a Mészáros és Mészáros Kft. 53 közbeszerzést nyert meg, és 17-et veszített el. Ez az összes pályázat harmada.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
|
Napi egymillió forintnál is több nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége
|
Az egykori felcsúti polgármester három gyerekének cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt egyszerűen képtelen veszíteni. Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc saját vállalkozásukkal – egyedül vagy több cégből álló konzorcium tagjaként – az elmúlt 3 évben 17 pályázatra adtak be érvényes ajánlatot, a tenderek összértéke 70,8 milliárd forint volt. Ebből mindössze két ajánlatuk nem nyert, ezek értéke mindösszesen 255 millió forint volt.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/07/napi-egymillio-forintnal-is-tobb-nyereseget-termel-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege/
|
2018-08-07 14:29:25
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
Az új, hatályos választási törvény szerint minden olyan pártnak, szervezetnek, amelyik nem érte el a választáson az 1 százalékos küszöböt, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást. A kis pártok sorában a legnagyobb összeg, amit az országos lista alapján a kampányra igénybe vehettek, közel 306 millió forint volt. Erre hárman voltak jogosultak: a Munkáspárt, a MIÉP és az Összefogás Párt. Az előbbi kettő a pénzt el sem költötte, és már vissza is fizette az államnak.
Az Összefogás Párt, amelyiknek jogi aspektusból már az elindulása is kérdéses volt, egy forintot sem… Szepessy Zsolt pedig, akihez, mint megírtuk, a nagy összefonódások mögött legalább három párt köthető éppen visszavonul a politikától. Honlapjai “karbantartás alatt” állnak, az Összefogás Párt megszűnését pedig már be is be is jelentette.
Szepessy ellen az előző választás miatt már folyik büntetőeljárás
Szepessy, aki még monoki polgármesterként a Szociális Kártyával turnézta körbe az országos sajtót, hogy ezzel ismertséget szerezzen, már 2014-ben is nekifutott országos listával a választásoknak. Akkor pártja, az Összefogás Párt 299 millió forint állami támogatást vett fel a kampányra, miközben a választáson 0,13 százalékos eredményt sikerült csak elérnie.
A számvitel rendjének megsértése miatt még tart az ellene indult büntetőeljárás. És nem ez az egyetlen. Első fokon már ítélet is született abban az ügyében, amikor pénzért kínált magyar állampolgárságot – még csak nem is kárpátaljai magyaroknak, hanem ukránoknak… A nem jogerős ítélet szerint 4 évre kellene börtönbe vonulnia.
A 2018-as választások előtt – annak ellenére, hogy sikerült összeszedni az országos listaállításhoz szükséges jelölt-támogatásokat – a Nemzeti Választási Bizottság megpróbálta megvétózni az indulásukat. Nem sikerült. A Kúria ugyanis felülbírálta a határozatot, így Szepessy és csapata felvette a következő 306 milliós állami támogatást. És vélhetően nem csak ennyit.
Gyanús összefonódások másik felszívódott pártokkal
Korábban Győr-Moson-Sopron megyében tártuk fel az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Medete Párt rejtélyes kapcsolatait. Az erősen jobbikos kötődésű Karaffa Dávidnak, az Új Magyar Gárda Győr-Moson-Sopron megyei elnökének keresztszüleire bukkantunk a Szepessy-hálózat jelöltjeinek sorában.
Karaffa Lászlónak a Medete Párt színeiben sikerült is összegyűjtenie a jelöltté váláshoz szükséges 500 aláírást. Feleségének, aki ugyanabban a körzetben a Családok Pártja színeiben szeretett volna elindulni a választáson, nem.
Telefonon akkor mindkét újdonsült politikust sikerült elérnünk. Karaffa László szóba sem állt velünk, amint megtudta, kik vagyunk és miért keressük, azonnal bontotta is a vonalat. Karaffa Lászlóné azonban hosszasan, szívélyesen elbeszélgetett velünk. Igaz, pártjuk politikai programjáról semmit sem tudott mondani.
A nő azt elmondta, hogy egy ismerősük kereste meg őket, és pénzt ajánlott, ha vállalják a jelöltséget. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Medete, azaz Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja közül választhattak. Neki a Családok Pártja, férjének az utóbbi, a Medete volt szimpatikusabb.
Azt sajnos nem árulta el, mennyit kerestek a politikai bizniszen, ahogy azt sem, hogy kaptak-e tájékoztatást arról, hogy ha nem éri el pártjuk az 1 százalékos küszöböt, mindent vissza kell ám fizetni…
Országosan ismert alapítvány vezetője és anyja is a szélhámosok között
Hasonló családi szálakra bukkantunk Veszprém megyében is. Sinka Vivien és édesanyja, Sinkáné Vati Júlia 2014-ben még Szepessy Zsolt kampányát segítették, illetve Sinkáné már akkor, az Összefogás Párt színeiben jelöltséget is vállalt.
Amikor közeledtek a választások, elárulta, hogy Szepessy ismét megkereste őket, de úgy döntöttek, semmilyen kétes ügyletben nem fognak részt venni. Egy ideig még információkkal segítette Szepessy tevékenységéről portálunkat. Megdöbbenéssel tapasztaltuk azonban, hogy a behálózás ezúttal is sikerrel járt: nem csak Vivien, hanem az anyja is jelöltek lettek. Annyira azért óvatosak voltak, hogy legalább nem a korábbi veszprémi körzetben vágtak neki az ajánlók gyűjtésének, hanem veszprémi lakosként a Vas megyei Körmenden, méghozzá egymás ellen indulva… Sinka Vivien, aki a Medete Pártban marketinges szerepet is vállalt, a Medete színeiben mérettette meg magát; édesanyja a Családok Pártja zászlaja alá állt be.
Persze egyikükből sem lett képviselő, de még a szavazólapra sem kerültek fel.
Anya és lánya jól ismertek a médiából. Vivien az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány elnöke, munkáját édesanyja is segíti. Tevékenységük jobbára Facebook-posztok gyártásában és terjesztésében merül ki. Vivien előszeretettel nyilatkozik gyermekek eltűnése kapcsán az országos híradóknak. Hozzá kell tenni, néhány keresésben azért tevékenyen részt is vettek. Az is felmerült több esetben, hogy pénzt kértek az eltűntek családtagjaitól benzinköltségre, telefonszámlára – mivel egyébként folyamatosan anyagi nehézséggel küzdenek.
Nem csoda. Hivatalos munkahelye sem Sinka Viviennek, sem az édesanyjának nem volt. Azokból a támogatásokból tudnak megélni, amit az alapítványnak szereznek, e téren pedig Vivien igencsak tehetségesnek nevezhető: több országos cég anyagi és egyéb, szolgáltatásbéli segítségét is elérte már az elmúlt években.
A cégbíróság honlapján, a civil szervezetek sorában rákerestünk az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítványra. Az utolsó beszámolójuk, ami elérhető, 2016-os. Ebben az évben – megduplázva a korábbi éves bevételt – már több, mint 4 millió forintot gyűjtöttek össze.
A Szepessy-körben emberöléssel vádolt jelölt is volt
És ez még mindig nem a hab a tortán. Amit vélhetően nehéz lenne überelni, az az, hogy Szepessy Zsolt még emberölés miatt előzetes letartóztatásban ülő gyanúsítottat is kihozott a rácsok mögül. Kiss Gyulának, aki kis híján halálra késelte a feleségét, nyilván jól jött a jelöltséggel járó mentelmi jog. Ő az Összefogás Pártban volt jelölt. Szabadon hagyhatta el a büntetésvégrehajtási intézetet. Igaz, nem örülhetett sokáig a szabadságnak. Miután nem nyert mandátumot, visszakerült a rácsok mögé.
Régi Szepessy-emberek a százmilliókat elnyelt pártokban
A Medete Pártot és a Családok Pártját is néhány hónappal a választások előtt alapították. Az utóbbi a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértóra van bejegyezve. A hivatalos székhely viszont egy mini ABC, ahol a HVG.hu tudósítása szerint soha nem hallottak sem a pártról, sem annak vezetőiről, akiknek családi-politikai hálóját alaposan kibontotta a portál.
Az országos listavezető egy bizonyos Hegedűsné Bányai Ildikó volt, aki korábban Mezőberényben élt, most Pécelen, 2014-ben pedig a Szepessy-féle Összefogás Párt színeiben indult egyéniben Orosházán.
Bányai Ildikó lányai szintén megjelentek a párthálóban. Fábián Kata a Családok Pártja koordinátora. Bagó Anita 2014-ben az Összefogás Párt színeiben indult, 2018 áprilisban már egy másik körzetben, Vecsésen, a Családok Pártja színeiben tűnt fel. Facebook-adatlapja szerint családtagja, Bagó Csaba ellene indult el a Medetét képviselve. A harmadik gyermek, Hegedűs Rebeka is a Medetét erősítette – az ország egy harmadik pontján, egy békési körzetben.
Hegedűsné Bányai Ildikó férje, a gyermekek édesapja sem maradt ki a családi politikabizniszből. Hegedűs Csaba Kaposváron kapott jelölti helyet a Családok Pártjában. Sógornőjét, Vasas Mónikát pedig a Békés megyei 3-as, gyulai körzetben indította szintén a Családok Pártja. Vasas Mónika párja, Fábián Balázs papíron elég messzire, a Vas megyei Szombathelyre került. Itt gyűjtött támogatási aláírásokat, hogy a Családok Pártjának egyéni képviselőjelöltje lehessen.
Saját vagyonukkal felelnek
Az új választási törvény szerint elvben már nem annyira egyszerű lenyúlni kamupártoknak az állami százmilliókat. A jogszabálymódosítás kimondja, hogy a kampányra felvett támogatásért az eges pártok vezetői személyes vagyonukkal felelnek.
A fentiek szerint a Szepessy köré szerveződött hálótól – a 2014-es támogatásokat nem számolva is – körülbelül 600 millió forintot kellene behajtani. Az jó kérdés, hogy miből.
A visszafizetendő kampánytámogatások kapcsán kerestük a Magyar Államkincstárat, ahol a nyilatkozni jogosult vezető jelenleg szabadságát tölti. A jövő hétre ígértek interjút.
Vezető kép: PS-montázs
|
2,2 milliárd forinttal tartoznak az államnak a kamupártok, ebből Szepessy köre 600 millióval szívódott fel
|
A napokban adott tájékoztatást a Magyar Idők megkeresésére a Magyar Államkincstár arról, hogy összesen 2,2 milliárd forintot kellene visszafizetnie 13 kispártnak a felvett kampánytámogatások címén, ugyanis nem értek el egy százalékos eredményt a választásokon. Az új választási törvény szerint, amely éppen arra hivatott, hogy az anyagi haszonszerzés céljából pártot alapító csalókat kiszűrje; ilyen esetben minden, kampányra felvett pénzt vissza kell fizetni. A kincstár még május közepén kiküldte a felszólításokat, ennek ellenére a mai napig csak az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt tett eleget a visszafizetési kötelezettségnek. Az Összefogás Párt, a Családok Pártja és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja a hírhedt, jelenleg is büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A volt monoki polgármester ismerősei, korábbi munkatársai mindhárom pártban fellelhetők vezetőként, koordinátorként vagy jelöltként. Olyan családok is akadtak, ahol az egyik családtag az egyik, másikuk a másik párt színeiben indult el. Végül összesen több, mint 600 millió forint állami támogatást zsebeltek be, aminek jó eséllyel bottal lehet ütni a nyomát. A Családok Pártja és a Medete Párt már a legnagyobb igyekezettel sem elérhető, sem a korábban bejegyzett irodáikban, sem telefonon. Az Összefogás Párt megszűnését pedig a napokban jelentették be.
| null | 1
|
https://pestisracok.hu/22-milliard-forinttal-tartoznak-az-allamnak-a-kamupartok-ebbol-szepessy-kore-600-millioval-szivodott-fel/
|
2018-08-07 20:52:22
| true
| null | null |
pestisracok.hu
|
2018. augusztus 8., 9:18
A 18 SPar üzlet megvásárlása után az Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő-milliárdos érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding bejelentette, hogy 513 millió forintos vételáron megvásárolt Miskolcon egy kereskedelmi fejlesztésre alkalmas ingatlant. Emellett szerződést kötött további két ingatlanra Egerben és Biatorbágyon. A három ingatlannal kapcsolatban az Appeninn hosszú távú bérleti szerződésekről tárgyal az ALDI-val.
A jelenleg különböző fázisban lévő tranzakciók során az országban számos, saját beruházásban megvalósuló zöldmezős ingatlanfejlesztésekre, illetve meglévő ingatlanok átalakítására kerülhet sor az elkövetkező öt évben.
Az ügyletek közül a miskolci ingatlan mintegy félmilliárd forintos vételárát az Appeninn Holding már kifizette; itt az ALDI saját beruházásban építi át az ingatlant, majd bérbe veszi az Appeninn projektcégétől. Emellett várhatóan további zöldmezős beruházásokra is sor kerül; az Appeninn szerződést kötött két vidéki ingatlanra.
Az Egerben és Biatorbágyon található ingatlanokon a társaság saját kivitelezésben épít áruházat hosszú távú bérbeadási céllal. Az elkövetkező öt évben megvalósuló tranzakciók értéke egyenként 3-5 millió euró között mozog és az előzetes kalkulációk alapján kiemelkedően magas, fizetett bérleti díj szerinti hozamot jelentenek majd.
Az Appeninn a közelmúltban tette közzé növekedési stratégiáját, amelynek egyik jelentős eleme kiskereskedelmi ingatlanok fejlesztése Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban. A most bejelentett ügylet szerves része ennek a fejlesztési stratégiának.
|
Aldi áruházakkal bővíti birodalmát Mészáros Lőrinc cége
|
Spar üzletek után Aldival áruházakat is üzemeltet Appeninn Nyrt.
| null | 1
|
https://zoom.hu/hir/2018/08/08/aldi-aruhazakkal-boviti-birodalmat-meszaros-lorinc-cege/
|
2018-08-08 00:00:00
| true
| null | null |
ZOOM
|
Pert nyert nemrég a 4-es metró legnagyobb kivitelezője, az alagútfúró Bamco Kkt. a BKV Zrt.-vel szemben. A 24.hu értesülése szerint ezúttal egy 2,2 millió eurós (durván 700 millió forint) ügyben, amelyről annyit tudni, hogy a megrendelő által visszatartott pénzről volt szó. Egyebekben a felek arra hivatkozva hárították el a kérdéseinket, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságon folyó ügyek tartalmáról nem adhatnak tájékoztatást. A vitatott összeghez képest mindenesetre elég nagy a járulékos költség, becslések szerint a megítélt összegből körülbelül 150 millió forintot tesz ki a választott bírósági eljárás, az ügyvédi költs, a szakértői díj és a kamat.
Az eredetileg az osztrák gyökerű Strabag és a francia Vinci közös formációja lassan öt éve pereskedik a fővárosi közlekedési céggel, és a
vitájuk tétje összességében úgy 100 millió euró, azaz több mint 30 milliárd forint.
Ebből eddig 50 millió eurónak futott neki a Bamco, és úgy tudjuk, hogy a lezárult ügyekben nagyjából 70 százalékos arányban nyert. A Bamconak adott igazat például a Kúria 2016-ban a 10,37 millió eurós bankgarancia-lehívás miatt indított perben. Összesen azonban mintegy négymilliárd forintot kellett a fővárosnak kifizetnie, figyelembe véve a mintegy 800 millió forint többletköltséget, aminek nagyobb részét a 8 százalékkal ketyegő eurókamat és az ügyvédi költségek okoztak.
A tetemes járulékos költségek ellenére a BKV szerint a peren kívüli egyezség nem járható út. Bolla Tibor akkori elnök-vezérigazgató közleményben is rögzítette, hogy nem tágít a perektől: a megbízó a vitás kérdések jogi úton történő további rendezéséről nem mond le, mert az igényérvényesítés jogszabályi kötelezettsége. Magyarul per nélkül nem mond le közpénzről, még akkor sem, ha pervesztés esetén 20-25 százalékkal többet kell fizetni.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik.
Ebből 2016 tavaszáig összesen mintegy 21 milliárd forintot használtak fel részben perek, részben a kormány jóváhagyásával kötött megállapodások eredményeként. Azzal kalkuláltak, hogy a vitarendezésre elkülönített keret valószínűleg még csökkenni is fog az eljárások lezárását követően – derült ki az említett közleményből.
Megkérdeztük a BKV-t, hogyan állnak azóta a peres ügyek, mennyi pénzt fizettek ki eddig a kivitelezésben közreműködő vállalkozásoknak? Elegendő lesz-e a 67,5 milliárdos keret a vitarendezésre, nem kell-e újabb állami pénzekkel megtoldani?
Ami a kifizetések aktuális állását illeti, a BKV konkrét számot nem közölt, hanem a honlapján elérhető szerződésmódosításokat tartalmazó adathalmazhoz irányította lapunkat. Ezek között azonban a korábban hozzáférhető finanszírozási szerződések már nem voltak megtalálhatók, pedig ezek tartalmazták a vállalkozóknak eddig kifizetett teljes összeget, illetve a tartalékkeretet. A válaszból azonban úgy tűnik, a BKV, illetve a kormány nem aggódik a perek miatt. Erre utal, hogy a négyes metró állami finanszírozását már kétszer megkurtították, legutóbb júniusban határozott erről a kormány:
2012. október: a Kelenföldi pályaudvar-Keleti pályaudvar és kapcsolódó felszíni beruházásai projekt befejezéséhez szükséges állami finanszírozást eredetileg 77 milliárd forintban határozták meg.
2016. augusztus: a szükséges állami finanszírozást 56 milliárd forintra csökkentették, melynek indokául „jelentős részben a szerződésmódosítások során elért megtakarítások szolgáltak”.
2018. június: a projekt állami finanszírozási keretét 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
A BKV azt nem részletezte, hogy a tartalékkeret csökkentéséből az eredeti 77 milliárd forinthoz képest mennyi a tényleges megtakarítás, és mennyit tesz ki a vállalkozói követelések kifizetése, de rögzítette, hogy 380 milliárd forint a projekt összköltségvetése. A metróprojekt korábbi finanszírozási szerződései alapján informátorunk azt vezette le, hogy a még hátralevő perekre 13,4 milliárd forintot tartalékolt a fővárosi cég, ami nem biztos, hogy elegendő lesz.
A Bamco eddig 50 millió eurónyi követelésnek ugrott neki, csak a szerződésekben szereplő, annak alapján a vállalkozónak járó összegekről hoztak határozatot. És az alagútfúró statisztikája szerint az általuk indított perekben 70 százalékban nyertek. Ha nem is a java, de a vitatott összegek fele (50 millió euró, azaz hozzávetőleg 16 milliárd forint) még hátravan, ezután kezdődhetnek ugyanis azok a perek, amelyekben a megrendelő késedelméből a vállalkozónak okozott többletköltségeket próbálja majd bevasalni a Bamco. Ha mindent megnyer az alagútfúró, akkor több milliárd forint nem fog beleférni a keretbe.
Kiemelt kép: MTI/Balaton József
|
Már négy éve átadták, de még mindig drágulhat a 4-es metró
|
Még mindig nincs vége a kivitelezőkkel folytatott pereskedésnek: az alagútfúró Bamco durván 50 millió eurónyi követelése még a levegőben lóg.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/07/mar-negy-eve-atadtak-de-meg-mindig-dragulhat-a-4-es-metro/
|
2018-08-07 12:14:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Hirtelen óriásira nőtt a bankbetétje a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc központi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek: a vagyonmérleg tervezetében 74,7 milliárd forintot mutattak ki. Egy évvel korábban még csak 4 milliárd forint volt a közbeszerzéseken taroló felcsúti cégnél. A mérlegtervezet amúgy a V-Híd Építő Zrt.-vel elhatározott fúzió miatt készült, és a tavaly év végi állapotot tükrözi.
A vasútépítő céget néhány hónapja szerezte meg a Mészáros-házaspár, és most döntöttek a szerzemény beolvasztásáról a Mészáros és Mészáros Kft.-be. A V-Híd a Cégközlönyben megjelent hirdetmény alapján 16,5 milliárd forint bankbetétet mutatott ki, így
a fúzió után több mint 90 milliárd forint dekkol a Mészáros és Mészáros néven tovább működő cég számláján.
Nem szokásos dolog, hogy ennyi készpénz legyen egy építőipari cégnél, még a Simicska-féle Közgépet a trónról letaszító csúcstartó, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. mérlegében sincs sokkal több 30 milliárd forintos bankbetétnél. Ám a Mészáros-érdekeltségek működése sem szokványos, a betét pedig az uniós finanszírozású infrastruktúraépítésekkel és a magyar kormány nagyvonalú előlegfizetéseivel függ össze.
Ami a közpénztarolás sebességét illeti, a választások óta már több mint 200 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a felcsúti milliárdoshoz köthető cégek.
A közpénzes projektek pedig döntően uniós támogatással valósulnak meg, az Átlátszó oknyomozó portál gyűjtése alapján az utóbbi években az elnyert Mészáros-beruházások jellemzően 80-85 százalékát finanszírozzák brüsszeli pénzekből. Olyanokat például, mint a Százhalombatta és Ercsi közötti csaknem 50 milliárd forintos vasútfelújítás, amelyet a Mészáros és Mészáros idén év elején nyert el Szíjjártó Péter külügyminiszter édesapjának egykori cégével, a Vasútépítők Kft.-vel közösen.
Uniós támogatású nagy infrastruktúraberuházásokat mindig jó volt elnyerni, Brüsszel ugyanis még az első kapavágás előtt 30 százalék előleget szokott fizetni a munkák beindítására. A magyarországi vállalkozásoknak azonban még ennél is jobb a helyzetük, amióta a gazdaságélénkítés jegyében kormányrendeletben rögzítették, hogy a nyertesek 50 százalék előlegre tarthatnak igényt. Mégpedig a szerződéskötést követően rögvest lehívhatja az adott cég a teljes összeg felét.
Ilyen mértékű előleget az Európai Bizottság ugyan nem hajlandó fizetni, mert az út- és vasútépítéseknél szokásos hosszas előkészületek idejére feleslegesnek tartják a munkákhoz képest aránytalanul nagy pénzátutalást. A magyar kormány azonban nem tágított az 50 százalékos előlegtől, és az állami költségvetésből állja a számlát.
Más Mészáros-cégnél is duzzasztják a bankbetétet a gazdaságélénkítő előlegek, a vasútépítő R-Kord Kft. és a Vasútautomatika Kft. fúziós mérlegéből például 25 milliárd forint bankbetét ugrott elő:
Építőipari berkekből úgy tudjuk, az uniós projektekre kapott előleget külön számlán kell tartaniuk a vállalkozásoknak, és ahhoz nem nyúlhatnak hozzá, csakis az adott beruházásra fordíthatják. Ezt a NAV ellenőrzi – legalábbis erről számoltak be a 24.hu által megkérdezett cégeknél. És így nem is értik, mi ebben a gazdaságélénkítés.
A fő élénkítőnek mindenesetre Mészárosék látszanak, és az előlegek alapján borítékolható, hogy a Mészáros és Mészáros (amelynek április óta már az új vagyonkezelő, a Mészáros Építőipari Holding Zrt. a tulajdonosa) minden eddiginél jobban hasít majd az idén.
Tavaly az előző évit nagyjából megduplázva majdnem 20 milliárd forint árbevételt ért el, és 3,7 milliárd forint nyereséget mutatott ki.
A 2015 nyarán alapított V-Híd, amely eredetileg Apáthy Endre érdekkörébe tartozott, ennél is jobban szerepelt, tavaly 23,8 milliárd forgalmat és csaknem 1,5 milliárd forint nyereséget hozott össze.
Az összeolvadás után a Mészáros és Mészáros Kft. egy 7,6 milliárd forint saját vagyonú, 100 millió forint alaptőkéjű társaságként folytatja pályafutását. A vagyonmérleg-tervezet alapján 116 milliárd forintnyi kötelezettséget kell rendeznie, de több mint 90 milliárd bankbetétetje is lesz hozzá.
Kiemelt kép: Földi Imre / MTI
|
Bankbetétben dekkol Mészároséknál több mint 90 milliárd forint
|
Hirtelen óriásira nőtt a bankbetétje a dollármilliárdos Mészáros Lőrinc központi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek: a vagyonmérleg tervezetében 74,7 milliárd forintot mutattak ki. Egy évvel korábban még csak 4 milliárd forint volt a közbeszerzéseken taroló felcsúti cégnél. A mérlegtervezet amúgy a V-Híd Építő Zrt.-vel elhatározott fúzió miatt készült, és a tavaly év végi állapotot tükrözi.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/01/meszaros-lorinc-meszaros-kft-bankbetet/
|
2018-08-01 12:22:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Ismét a Magyar Államvasutaknak (MÁV) dolgozik Homlok Zsolt, ezúttal mindkét érdekeltsége vaskos megbízást kapott:
a Homlok Építő Zrt.-vel május 22-én szerződtek a váltófacserére 339,8 millió forintért,
a Vasútvill Kft.-vel pedig május 9-én a Veszprém-Herend és Szentgál-Városlőd-Kislőd közötti alépítményhibás vasúti pályaszakaszok helyreállítására kötöttek megbízást 998 millió forintért.
Homlok 2016 szeptemberében jött el a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től, két hónappal később pedig megalapította saját vasútépítő cégét, a Homlok Zrt.-t. Tavaly nyáron bevásárolt egy csehországi cégbe és ezzel többséget szerzett a Vasútvill Kft.-ben. Ugyanebben az évben az RM International Zrt.-ben lett az igazgatóság tagja sógornőjével, Mészáros Beatrixszel.
A vasutas közpénzes megbízások sem várattak magukra sokáig. Az egyéves Homlok Zrt. tavaly novemberben a Penta Industryval közösen nyert el egy 5,5 milliárd forintos megbízást a MÁV-tól. A pénzből jutott apósának is: Mészáros Lőrinc cégét, az R-Kordot alvállalkozóként vonták be.
Idén júniusban írtuk meg, hogy a Balaton déli partja után az északin is a felcsúti multimilliárdos cége munkálkodik, de nem egyedül. Konzorciumi partnere veje lett, a családi összefogással egy 23 milliárdos megbízást szereztek meg.
A MÁV friss szerződéslistáján kisebb összeggel tűnik fel a gánti Dolomit Kft., amelynek fő tulajdonosa Orbán Győző. A miniszterelnök édesapjának cége 24,5 millió forintos megbízást kapott az állami cégtől. A pénz egy 2016-os szerződés hatályának meghosszabbításával kerül hozzá, idén év végéig szállítanak anyagokat.
A G7 cikke szerint a Dolomit Kft.-ből, a Nehéz Kő Kft.-ből, és a tavaly feldarabolt Gánt Kő és Tőzeg Kft.-ből 3,8 milliárd forintot vettek ki a 2015-17-es évek után a miniszterelnök rokonai.
Fotó: Büki László / MTI
|
Mészáros veje 1,3 milliárdért, Orbán apja 24 millióért dolgozik a MÁV-nak
|
Homlok Zsolt tavaly házasodott össze Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos lányával, Mészáros Ágnessel. A vej és az após korábban munkakapcsolatban álltak: a R-Kord az akkor Homlok kezei alatt működő Swietelsky Vasúttechnika Kft.-vel közösen nyert el csaknem 100 milliárd forintos vasúti megbízást. A szombathelyi üzletember 2016 szeptemberében távozott a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től, ma már saját lábán áll a vasútiparban.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/27/homlok-zsolt-mav-orban-gyozo/
|
2018-07-27 12:28:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A tájékoztatás szerint a PRO-MOT a Club Aliga 37 hektáros területe és az üdülőkomplexum 167 férőhelyes kikötője mellett a magyar állam tulajdonában lévő, további 10 hektáros ingatlan vagyonkezelési jogait is birtokolja. Az Appeninn Holding közölte, az ügylet során az Appeninn leányvállalata megvásárolja a jelenlegi izraeli tulajdonos, az SBI csoport PRO-MOT Hungária Kft. felé fennálló követelést is. A tranzakció, a nemzetközi szakértők bevonásával végzett vagyonértékelést, és teljes körű jogi átvilágítást, illetve vételár megfizetését követően 2018. december 20-ig zárul.
A Balatonvilágos területén lévő, mintegy 47 hektáros Club Aliga közvetlenül a Balaton partján fekszik. Az üdülőcentrum területén a szállás- és strandolási lehetőségen túl egy 167 férőhelyes kikötő is van.
Pártüdülő volt
Az egykori pártüdülőt 2007-ben privatizálták, ekkor került az izraeli érdekeltségű PRO-MOT Hungária Kft. tulajdonába az üdülőközpont ingatlanjainak 37 hektáros területe. A teljes komplexumból fennmaradó mintegy 10 hektáros ingatlan tulajdonosa a magyar állam maradt, ugyanakkor a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (KVI) 2007. márciusában kötött megállapodásnak köszönhetően az állami terület 49 éves határozott időtartamra szóló vagyonkezelői jogait is a PRO-MOT szerezte meg.
https://www.facebook.com/ClubAliga/posts/1903367676350607
A tranzakció zárását követően a Club Aliga területén működő turisztikai létesítmények, hoteleket és apartman házak működtetését az Appeninn Holding a csoporthoz tartozó turisztikai vállalatokkal, a Hunguest Hotels Zrt.-vel és a Balatontourist bevonásával kívánja biztosítani.
Az Appeninn az elkövetkező időszakban felülvizsgálja azokat a közel 10 éves turisztikai fejlesztési elképzeléseket is, amelyeket a korábbi tulajdonos kívánt a területen megvalósítani. Amennyiben szükséges a társaság új fejlesztési koncepciót dolgoz ki a Club Aliga turisztikai célú hasznosítására, melynek részleteit az üzletrész adásvételét követően ismerteti a társaság – közölte az Appeninn Holding.
|
Mészáros Lőrincé lett a balatonvilágosi Club Aliga
|
Az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. szerdán adásvételi szerződést kötött a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 74,99 százalékos üzletrészének, valamint a társaság fennálló követeléseinek megszerzésére - közölte az Appeninn Holding csütörtökön az MTI-vel. Az Apenninn tavaly augusztus óta Mészáros Lőrinc vagyonkezelője.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/26/meszaros-lorince-lett-a-balatonvilagosi-club-aliga/
|
2018-07-26 12:41:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A Budapesti Szent Ferenc Kórház új, közel nulla energiaigényű kétszintes (+ pince) épületének teljes körű befejező építőmesteri, szakipari és szakági munkáját nyerte el legújabban a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István cége, a Market Zrt., négy versenytársát utasítva maga mögé. Ráadásul jóval olcsóbban dolgoznak majd, mint azt a kórház becsülte, nettó 1,5 milliárd forint helyett nettó 930 millióból hozzák ki ajánlatuk szerint a teljesítést. Az ár amúgy 70 százalékban volt döntő szempont, a maradék harminc a minőségé volt. A finanszírozáshoz uniós forrást is felhasználnak.
A kórház a három Országos Rehabilitációs Központ egyikeként jogszabályban meghatározott egyházi jogon az egész ország területéről láthatja és látja el az infarktuson, érműtéteken, koszorúér- és billentyűér-műtéteken átesett, szívelégtelen, ritmuszavarokban szenvedő, pacemaker- és reszinkronizációs terápián átesett betegek esemény utáni tervezett rehabilitációját.
A Market Zrt. tavalyi éve igen jól sikerült: 20 milliárd forinttal növelték bevételüket, és az osztalékukat is megduplázták. A Market neve rengeteg beruházásnál szerepel, ők építenek például stadiont az egyháznak Szegeden, jegyzik a diósgyőri stadiont, övék lett a Kopaszi-gát irodaépítési projektje és a vizes világbajnokság építkezéseinek oroszlánrészét is ők vitték el. De a többször drágult Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokának beruházása is az övék lett.
|
Garancsi Marketje most 930 milliós kórházépítést húzott be
|
A Budapesti Szent Ferenc Kórház új, közel nulla energiaigényű kétszintes (+ pince) épületének teljes körű befejező építőmesteri, szakipari és szakági munkáját nyerte el legújabban a miniszterelnök kötélbarátja, Garancsi István cége, a Market Zrt., négy versenytársát utasítva maga mögé. Ráadásul jóval olcsóbban dolgoznak majd, mint azt a kórház becsülte, nettó 1,5 milliárd forint helyett nettó 930 millióból hozzák ki ajánlatuk szerint a teljesítést. Az ár amúgy 70 százalékban volt döntő szempont, a maradék harminc a minőségé volt. A finanszírozáshoz uniós forrást is felhasználnak.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/01/garancsi-marketje-most-930-millios-korhazepitest-huzott-be/
|
2018-08-01 13:30:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A kormány grandiózus sportlétesítmény-fejlesztési programjában újabb eredményt hirdetett ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK). A tervezett evezősközpont és a diákváros beruházásához kerestek mérnöktanácsadót, és az egyetlen, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt.-től beérkező ajánlat nyert is. A minőség 60, a ár 40 százalékban döntött. És a CÉH a KKBK által becsült nettó 735 millió forint helyett nettó 725 millió forintért végzi majd el a munkát. Nekik kell ellátni a mérnök-tanácsadói-, tervellenőri-, költségellenőri- és fenntarthatósági feladatokat a beruházás előkészítésétől a kiviteli tervek elkészültéig.
Egy hete írtunk már róla, hogy a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programhoz 670 millió forintért fogadtak mérnök-tanácsadót. De ezek szerint nem az Újlak Mérnökiroda Kft. és az Óbuda Építész Stúdió Kft. párosa lesz az egyetlen, akiket ilyen feladattal bíznak meg a beruházásnál. A grandiózus jelző pedig azért áll, mert az olimpiai pályázatban található költségbecslések alapján akár 200 milliárd forint is lehet az elmaradt olimpia építkezései helyett elindított program végösszege.
|
Újabb 725 millió mérnök-tanácsadóra a kormány sportlétesítmény-fejlesztési beruházásához
|
A kormány grandiózus sportlétesítmény-fejlesztési programjában újabb eredményt hirdetett ki a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK). A tervezett evezősközpont és a diákváros beruházásához kerestek mérnöktanácsadót, és az egyetlen, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt.-től beérkező ajánlat nyert is. A minőség 60, a ár 40 százalékban döntött. És a CÉH a KKBK által becsült nettó 735 millió forint helyett nettó 725 millió forintért végzi majd el a munkát. Nekik kell ellátni a mérnök-tanácsadói-, tervellenőri-, költségellenőri- és fenntarthatósági feladatokat a beruházás előkészítésétől a kiviteli tervek elkészültéig.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/02/ujabb-725-millio-mernok-tanacsadora-a-kormany-sportletesitmeny-fejlesztesi-beruhazasahoz/
|
2018-08-02 13:34:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A BKV Zrt. eredményt hirdetett a villamos közlekedési hálózat fenntartásához szükséges elektromos részegységek, alkatrészek beszerzésére (összesen: 5038 egység) kiírt közbeszerzésnél. Eredetileg 1,520 milliárd forintra becsülték a megbízást, ennél kicsivel olcsóbban, 1,499 milliárd forintért vállalta a két ajánlattevő közül győztes Tefra-X Kft. Az ár egyébként 95 százalékban volt döntő szempont a minőség (=jótállás) 5 százalékával szemben.
A Tefra-X-t 2001-ben alapították, létszáma az Opten cégadatbázisa szerint nulla fő. A BKV-megbízás méretéhez képest szerény, 162 millió forint árbevételt produkált tavaly, az utóbbi öt évben pedig 96-368 millió forint között alakult a forgalma. Faék-egyszerűségű honlapjukon csak a címük, egy gmailes e-mail cím, és referencia gyanánt néhány fotó szerepel, amelyeken elektromos berendezések, illetve vasúti sínek láthatóak. Persze ettől még csinálhatott jó vásárt velük a BKV.
A kiírást még februárban tették közzé, a szerződés 48 hónapra szól.
Kiemelt képünk illusztráció: MTI/Balaton József
|
Egy nullafős cégtől vásárol 1,5 milliárdért a BKV
|
A BKV Zrt. eredményt hirdetett a villamos közlekedési hálózat fenntartásához szükséges elektromos részegységek, alkatrészek beszerzésére (összesen: 5038 egység) kiírt közbeszerzésnél. Eredetileg 1,520 milliárd forintra becsülték a megbízást, ennél kicsivel olcsóbban, 1,499 milliárd forintért vállalta a két ajánlattevő közül győztes Tefra-X Kft. Az ár egyébként 95 százalékban volt döntő szempont a minőség (=jótállás) 5 százalékával szemben.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/03/egy-nulla-fos-cegtol-vasarol-15-milliardert-a-bkv/
|
2018-08-03 13:47:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A magyar költségvetésnek számításaink szerint mintegy 17,5 milliárd forintos veszteséget hozó letelepedési kötvényprogram célja a kormányzati indoklás szerint részben az ország adósságállományának a nemzetközi hitelezőktől a magánszemélyek felé történő átstrukturálása volt. A papírok nemcsak feleslegesen drágán juttatták devizaforráshoz a magyar államot, hanem egyoldalú haszonnal is kecsegtettek a közvetítőt vállalkozások számára. Most megvizsgáljuk, hogy a vitatott kötvénykibocsátás mekkora részt tesz ki a magyar államadósságból, és azt is, hogy milyen nemzetközi példák vannak hasonló, úgynevezett aranyvízum-programokra.
Porszem a magyar államadósság-portfólióban
Közel 10 százalékos a letelepedési kötvények aránya a magyar devizakötvények 2017 végi állományában, amivel bőven a befektetők egyik kedvenceként emlegetett PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) fölött van a részesedése a devizaalapú adósságok portfóliójában. Az arányokat pontosabban nézve azt láthatjuk, hogy a devizakötvényekben lévő adósságállomány 89 százaléka nemzetközi devizakötvényekben, 2 százaléka a belföldi kibocsátású PEMÁK-ban, 9 százaléka pedig a szintén belföldi kibocsátású kötvényeknek számító letelepedési papírokban van. (Tavaly év végén 22 százalékos volt a magyar államadósság devizaaránya, így az ország összes adósságán belül körülbelül 2 százalékot tettek ki a letelepedési kötvények.)
A letelepedési kötvények első sorozata*LMÁK-2018/T épp az idei év végén jár le, ami az államnak 107,5 millió eurós (325 forintos euróárfolyammal számolva közel 35 milliárd forintos) fizetési kötelezettséget jelent majd. Magyarország az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) becslése szerint összesen 7397 milliárd forintot fizet vissza a hitelezői számára. Ehhez képest nemcsak a letelepedési papírokhoz kötődő kötelezettségek, hanem a teljes devizatörlesztés (699 milliárd forint) is jelentéktelen összegnek tűnik. A 2018-as törlesztések túlnyomó részét (56 százalékát) ugyanis a forint alapú lakossági állampapírok nyomán keletkező kötelezettségek teszik ki.
Nem csak Magyarország ajánl letelepedési lehetőséget az EU-ban
Különböző feltételekkel ugyan, de számos uniós tagállam nyújt lehetőséget az EU-n kívülről jövők számára a letelepedésre a magyarországi kötvényekhez hasonló konstrukciókkal és ingatlanbefektetésekhez kötött programokkal.
Bulgáriában mintegy 511 ezer eurónak megfelelő értékű kötvényvásárlással juthatnak hozzá a külföldiek és családjaik az állandó letelepedés lehetőségéhez, amennyiben a kamatot nem fizető papírokat öt évig tartják. Banki hitelt is fel lehet venni a papírok megvásárlására 195 ezer eurós kezdőtőkével, azonban ekkor a befektető nem kaphatja vissza pénzét a papírok lejáratakor. Az ország öt évvel a letelepedési engedély megszerzése után állampolgárságot is ad, sőt újabb félmillió eurós kötvényvásárlás árán akár azonnal meg is kaphatnak a letelepedők.
Lettország többféle lehetőséget is kínál a letelepedni szándékozó gazdag külföldieknek, akik akár két hónap alatt megszerezhetik az engedélyt. A pénzügyi befektetéseket nézve vagy bevásárolnak a lett állam ötéves kötvényeiből 250 ezer euró értékben és fizetnek még 38 ezer euró pluszköltséget, vagy ötéves betétbe helyeznek 280 ezer eurót egy lett bankban 25 ezer euró extra díj mellett. Mindemellett letelepedési engedélyt kaphatnak a külföldiek, ha legalább 50 ezer eurós tulajdonhányadot vásárolnak egy lett cégben (10 ezer euró befizetése mellett), vagy ha minimum 250 ezer euró értékben ingatlant vásárolnak (legalább 12 500 euró pluszköltség mellett).
Málta kötvényvásárláshoz és ingatlanbefektetéshez is köti a letelepedési engedélyek és az állampolgárság megadását. 250 ezer eurónyi kötvényvásárlással, 30 ezer eurónyi, az állami kiadásokhoz való hozzájárulással, valamint további 40 ezer euró adminisztratív költség megfizetésével juthatnak a befektetők az állandó letelepedési engedélyhez, amennyiben mindezen felül megfelelő értékű ingatlant vásárolnak vagy bérelnek. Az állampolgárság megszerzése már összességében legalább 1,175 millió eurós befektetéshez kötött, amiben a kötvényvásárlás és az ingatlanbefektetések mellett 675 ezer euró egyszeri hozzájárulás is benne foglaltatik az ország működéséhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország még mindig csak kispályás az állampolgárság-bizniszbenHa gazdag vagy és tényleg menő akarsz lenni, már nem elég csak exkluzív járműveket és ingatlanokat birtokolnod, papír is kell.
Ciprus 300 ezer eurós ingatlanberuházást vár el a letelepedési engedélyekért cserébe, amit a befektető egész családjának*Nagyszülők, szülők és legfeljebb 25 éves gyerekek. megadnak. Az ország annyit ír még elő, hogy a letelepedőknek kétévente egyszer legalább a szigetre kell látogatniuk. Az állampolgárságot is megszerezhetik a külföldiek és családjaik, amennyiben 2 millió eurót fektetnek ciprusi ingatlanokba, amit 3 év után 500 ezer euróra csökkenthetnek. Ha viszont ezt az összeget nem tartják, megszűnik az állampolgárság. A program nagy előnye, hogy akár néhány hónap alatt is hozzájuthatnak az engedélyekhez és az állampolgársághoz a külföldiek.
Görögország már 250 ezer eurós ingatlanbefektetés árán 5 éves letelepedési engedélyt ad a külföldieknek, mintegy 40 nap alatt. Az engedély újabb 5 évre megújítható, és 7 év Görögországban töltött idő után akár állampolgársághoz is juthatnak a letelepedők és családjaik.
Portugália is ingatlanberuházáshoz köti a letelepedési engedély megadását. 500 ezer eurós*Ha a befektető vállalja, hogy a megvásárolt ingatlanokat felújítja, akár 350 ezer eurós beruházással is eleget tehet a letelepedés feltételeinek. befektetés esetén 5 év után juthatnak állandó letelepedési engedélyhez, 6 év múltán pedig állampolgárságot is szerezhetnek a befektetők és családjaik. A portugál program is megköveteli a jelenlétet az országban, kétévente legalább kéthetes időszakokra, amíg állampolgárságot nem szereznek.
Spanyolországban szintén 500 ezer eurós ingatlanvásárlással váltható meg az állandó letelepedési engedély, amennyiben a befektető 5 évig az országban is él, 10 év után pedig az állampolgárság is jár.
Összehasonlításképp: a magyar letelepedési kötvényekből a külföldieknek 300 ezer eurónyit kellett vásárolniuk közvetítő irodákon keresztül és 45-60 ezer eurónyi adminisztratív terhet kellett megfizetniük*A program kezdetekor még csak 250 ezer euró értékben kellett jegyezni a kötvényeket, és 40 ezer euró volt az eljárás költsége.. A letelepedési programokat összehasonlító ügynökségek honlapjai szerint ez az ajánlat volt a legkedvezőbb az unión belül, részben a procedúra csekély költségének, részben pedig annak köszönhetően, hogy az engedélyt akár 30-60 nap alatt kiadták a hatóságok.
A letelepedési kötvények tehát alig számítanak valamit az ország adósságstruktúrájában. A magánhitelezők irányába történő elmozdulást súlyuknál fogva nem befolyásolták érdemben, pedig az értékesítés sikeres volt, bizonyára a többi ország hasonló programjaihoz képest kedvező feltételeknek köszönhetően. Ugyanakkor az ÁKK eleve viszonylag kevés kötvényt bocsátott ki – erősen megkérdőjelezhető tehát, hogy valós szándék volt-e az adósságállomány átalakítása. Idén pedig ki is vezette az ÁKK ezeket a papírokat, amit az ország kedvező finanszírozási helyzetével indokolt. Kérdés, hogy a kötvények kivezetésében valójában mennyire játszottak szerepet a körülöttük kialakult botrányok, illetve az az ellentmondás, hogy a kormány migrációellenes politikát folytat, miközben a kötvényprogram révén nemzetközi bűnözők is beléphettek Magyarországra és az Európai Unióba.
|
Alig észrevehető a letelepedési kötvények súlya az államadósságon belül
|
Ráadásul Magyarország nincs egyedül a letelepedési engedéllyel kecsegtető befektetések ajánlatával az unióban.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180803/alig-eszreveheto-a-letelepedesi-kotvenyek-sulya-az-allamadossagon-belul/
|
2018-08-03 14:20:00
| true
| null | null |
G7
|
Egyre nagyobb indulatokat vált ki a balatoni partvonal hozzáférhetősége, különösen azokon a forró nyári hétvégéken, amikor az ország nem elhanyagolható része összegyűlik a Balaton 270 kilométer hosszú partján. Vagyis azon a részen, ami nem nádas, nem lehatárolt magánpartszakasz és nem is magánklub vagy kikötő. Érthető módon minden változás, ami csökkenti a hozzáférhető területet, komoly ellenkezést vált ki.
Tavaly például egészen heves indulatokat váltott ki a siófokiakból, hogy egy ingatlanfejlesztő 99 férőhelyes jachtkikötőt épített volna az Aranypart strandra. Az engedélyt végül nem kapta meg, de a szabadstrand-pártiak továbbra is fenyegetőnek érzik a kérdést. Ezt mutatja az is, hogy a napokban rengetegen aláírtak egy ingyenes strandok mellett kiálló petíciót.
Ezért térképre raktuk az aktuális helyzetet.
A pontok településen belüli elhelyezkedése nem tükrözi a strandok és kikötők pontos elhelyezkedését.
Ebből elég pontosan kirajzolódik, hogy az északi parton alig van már ingyenes strand, kikötőből viszont annál több. Vitorlással vagy jachttal összesen 73 helyen lehet kikötni, szabadstrandból viszont csak 20 településen van 53 darab (igaz, ezek átlagosan hosszabb partvonalt foglalnak el a kikötőknél). A helyzet ráadásul a kikötők irányába fog változni a jövőben, a Szabadstrand Megóvó Baráti Kör szerint például idén év elején 500 új kikötői férőhely épült a már meglévő 7600 mellé, miközben egyes kikötők kihasználtsága néhol nem éri el az 50 százalékot sem. A nagy kikötőépítési hullámot jelentős részben az uniós támogatások hajtják, a környezeti hatások viszont elég aggasztóak: sok helyen durván iszaposodik a tó a természetes viszonyok megbolygatása miatt.
A strandolók természetesen nem fizetnek szívesen, a balatoni településeknek viszont szükségük van a bevételekre. Ezért például a nagyobb szabadstranddal rendelkező Zamárdiban, miközben a strand maga továbbra is ingyenes maradt, idén már bevezették a fizetős parkolást. A kormány egyébként nem ösztönzi a szabadstrandok fenntartását vagy létesítését, a piacgazdaság jegyében ugyanis csak megtérülő beruházásokat, ebben az esetben fizetős strandok fejlesztését támogatja a Magyar Turizmus Zrt.
Akit pedig az érdekel, hogy a Balatonnál hol lehet kormányközeli vállalkozók által üzemeltetett létesítményekben élvezni az ott nyújtott szolgáltatásokat, annak itt a K-Monitor balatoni NER-térképe:
|
Jól látszik a térképen a balatoni vitorláskikötők és szabadstrandok észak-déli megosztottsága
|
Egyre nagyobb indulatokat vált ki a balatoni partvonal hozzáférhetősége, különösen azokon a forró nyári hétvégéken, amikor az ország nem elhanyagolható része összegyűlik a Balaton 270 kilométer hosszú partján. Vagyis azon a részen, ami nem nádas, nem lehatárolt magánpartszakasz és nem is magánklub vagy kikötő. Érthető módon minden változás, ami csökkenti a hozzáférhető területet, komoly ellenkezést vált ki.
| null | 1
|
https://g7.hu/elet/20180804/jol-latszik-a-terkepen-a-balatoni-vitorlaskikotok-es-szabadstrandok-eszak-deli-megosztottsaga/
|
2018-08-04 14:26:00
| true
| null | null |
G7
|
beszerzés;Készenléti Rendőrség;lovashuszárok;
2018-08-09 14:50:00
Darabonként 119 ezer forintért vesz huszárcsákót a rendőrség
A globális felmelegedésre is gondolhattak, hiszen közel 20 millió forintért sivatagi kalapokat is beszereztek.
Meglepő bevásárlólistát találtunk a police.hu ezzel foglalkozó aloldalán: mint a Készenléti Rendőrség legutóbb közzétett szerződéscsomagjában szerepel, a hatóság 5,59 millió forintért rendelte meg 50 huszárcsákó elkészítését, a vélhetően protokollcélokra szánt csákókért pedig darabonként 119 ezer forintot fizetnek a munkát vállaló Tiara Ruházati Bt.-nek.
Az ár borsosnak tűnik, tekintve, hogy első Google-keresésünkre találtunk olyan hagyományőrző egyesületet , ami jóval olcsóbban kínál hasonló ruhadarabokat: 15 ezer forintért vállalják egy alap legénységi csákó elkészítésért, de egy teljesen felszerelt törzstiszti csákóért is csak 73500 forintot kérnek.
Nem biztos persze, hogy beszerzés túlárazott, hiszen a készítési költségeket akár egy igényesen megmunkált fémdísz, forgó is megdobhatja. Egy új készítésű, átlagos díszítésű 48-as huszárcsákó 40-50 ezer forintba kerül, de tisztinél az ár felmehet 70 ezer forint körüli értékre, egy tábornoki csákón pedig annyi sújtás, díszítőelem van, hogy akár 170 ezer forintot is elkérhetnek érte - mondta lapunknak Páli Csaba, a Fehérvári Huszárok Egyesületének egyik vezetője.
A csákónál több értelme van a napi gyakorlatban is használt védőfelszerésnek: készenlétiek 18,1 millió forintért rendeltek „BV” (vélhetően büntetés-végrehajtási) sivatagi kalapokat a rendvédelemnek formaruhákat is készítő Adorján Tex Kft.től – hogy mennyit, az nem derült ki a tájékoztatásból.
A legdrágább tételt listán a több mint 26 ezer könnyfakasztó habos spré jelentette a listáról, közel 144,7 millió forintért. A tételek között azonban egy rejtélyes luxusbeszerzést is találtunk: rendőrség két, különleges kialakítású VIP-járművet is vásárolt a kormány kedvenc beszállítójától, a Porsche Hungária Kft.-től, összesen 59, 4 millió forintért.
Levélben fordultunk az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószolgálatához, hogy megismerjük a hiányzó részleteket: milyen célból, és miért ennyiért vett huszárcsákókat a készenléti csoport. Tudni szerettük volna, mit jelent a járművek speciális kialakítása, és miért volt szükség még két új autóra – azután, hogy szervizcsomaggal együtt 46 milliárdért szereztek be rendőrségi járműveket egy olyan gigatender keretében, amivel a Porsche Hungária is jól járt.
Válaszaikból kiderült, hogy sivatagi kalapból mintegy 5900 darabot rendeltek a déli határon dolgozó rendőröknek, a ruhadarabokat pedig a Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága gyártatta le. A nagy értékű autóbeszerzésre pedig a védett személyek szállítása miatt volt szükség, mivel ez is a Készenléti Rendőrség feladatai közé tartozik.
A honvédnek drága szablya jár
|
Darabonként 119 ezer forintért vesz huszárcsákót a rendőrség
|
A globális felmelegedésre is gondolhattak, hiszen közel 20 millió forintért sivatagi kalapokat is beszereztek.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3004480_darabonkent-119-ezer-forintert-vesz-huszarcsakot-a-rendorseg
|
2018-08-09 14:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
közbeszerzés;fővárosi önkormányzat;piacok;takarítás;T.O.M. Controll;
2018-08-08 15:56:43
A bíróság árnyékában is milliárdos fővárosi tendert húzott be a T.O.M Controll
A vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó nagyvállalat tarthatja tisztán a fővárosi önkormányzat piacait. A társaság eközben egy olyan bűnügyben érintett, amiben már a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt.
Összesen 931 millió forint értékben kötött szerződést a Fővárosi Önkormányzat csarnok és piac igazgatósága a T.O.M. Controll 2001 Zrt.-vel, hogy takarítsák a fővárosi tulajdonban lévő piactereket - derül ki az európai közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
A két évre szóló szerződést eredetileg 912 milliós értékűre becsülték, a nyertes azonban némileg drágábban vállalta el a munkát. A vagyonvédelemben és takarítási munkákban is nagyhalnak számító vállalat 12 ingatlanban, összesen 76873 négyzetméteren takaríthat– közöttük olyan helyszíneken, mint a Vámház körúti vagy a Rákóczi téri üzletcsarnok – havi bontásban 19,4 millió forintért fognak dolgozni, rendszeres időközönként nagytakarítását is rendeznek a piacokon. A munkák során valószínűleg alvállalkozókat is igénybe vehetnek majd.
A tavalyi évet az Opten szerint nettó 5,7 milliárdos nettó árbevétellel záró T.O.M Controll 2001 szó szerint tarol az állami vállalatok közbeszerzésein: konzorciumban védik a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeumot, de 2016-ban, szintén konzorcium keretében ők nyerték el 14,1 milliárdért a BKV-telephelyek védelmére kiírt tendert is. A vállalatot ugyanebben az évben az Oktatási Hivatal (OH) is megbízta, hogy 8,5 millió forintért őrizze az érettségi feladatlapokat és azok javítási útmutatóját - derül ki a Magyar Nemzet tavaly decemberi cikkéből.
Mint a lap emlékeztetett, a vállalat iránti bizalmat az sem törte meg, hogy az OH szerződéskötése idején a NAV már két éve nyomozott a cégnél, költségvetési csalás gyanújával egy korábbi eset kapcsán. A Fővárosi Főügyészség akkor arról tájékoztatta a lapot, hogy az adóhivatal több mint harminc gyanúsított esetében javasol vádemelést, de érdemi döntés még nem született az eljárásban.
Érdeklődtünk a főügyészségnél, hogy jelenleg milyen büntetőjogi fázisban tart a lap által említett eset. Válaszukból kiderült, hogy már a vádemelés is megtörtént: a Fővárosi Főügyészség februárban 40 személy - főként cégvezetők és strómanok - ellen emelt vádat, közel 3 milliárdos értékben elkövetett költségvetési csalás miatt. Az ügy tehát már a Fővárosi Törvényszék előtt van.
Saját embereiket kölcsönözték vissza
A vádirat szerint a hatalmas összegű csalás mögött egy ötfős, két személy által irányított bűnbanda állt, akik 2013 és 2015 között strómanok vezette, munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó fiktív céghálót hoztak létre. Szolgáltatásaikat 19 vagyonvédelmi társaság vette igénybe, akik papíron a fiktív cégekhez jelentették be munkavállalóikat, majd színlelt szerződésekkel aztán ezeket ugyanezeket alkalmazottakat „kölcsönözték ki", maguknak, elkerülve az adóbefizetést - igaz, a vagyonőröket papíron foglalkoztató cégek sem fizettek adót. Az ügyben sáros cégvezetők a jogtalanul szerzett haszon bizonyos százalékát aztán visszacsorgatták a munkerő-kölcsönző hálózat vezetőinek.
Hogy elkerüljék a lebukást, a bűnszervezet vezetősége a cégpiramis alján lévő munkaerő-kölcsönző társaságokat rendszeres időközönként lecserélte - írta vádhatóság.
A Főügyészség nem említette levelében, sem korábbi vádiratában a T.O.M Controll 2001 nevét vagy az ügyben játszott szerepét, de egyértelműen a céggel kapcsolatos megkeresésünkre reagáltak.
|
A bíróság árnyékában is milliárdos fővárosi tendert húzott be a T.O.M Controll
|
A vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó nagyvállalat tarthatja tisztán a fővárosi önkormányzat piacait. A társaság eközben egy olyan bűnügyben érintett, amiben már a Fővárosi Főügyészség is vádat emelt.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3004332_a-birosag-arnyekaban-is-milliardos-fovarosi-tendert-huzott-be-a-t-o-m-controll
|
2018-08-08 15:56:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Népszava-infromáció;
Fidesz;végkielégítés;
2018-08-07 14:41:24
Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
Érdekes törvénymódosításra bukkantunk „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló, már kihirdetett salátatörvényt átböngészve. A terjedelmes módosító csomag 42. szakasza ugyanis kimondja, hogy „hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a” (a törölt rendelkezéseket ráadásul idén január 1-től nem kell alkalmazni).
A Fidesz így jellemezte ugyanis a 2 millió forintot meghaladó juttatásokat a munkaviszony megszűnése esetén a köztisztviselői karban és az állami vállalatok dolgozói esetében, amelyeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. Természetesen főképp a felsővezetői körben fordult ez elő, de 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés egy több évtizedes köztisztviselői pálya eredményeképpen is összejöhetett.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, első gazdasági intézkedéscsomagja keretében jelentette be, hogy a kivetik a büntetőadót, hogy a kormány ennek „megteremti az alkotmányos alapjait” is. Utóbbira szükség is volt, hiszen
Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt később ennek ellenére többször módosították az Ab döntése után: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették.
A hatályon kívül helyezés előtt a törvény a 75 százalékos különadót is csak abban az esetben írta elő, ha a végkielégítésre jogosult dolgozónak a munkavégzésére a munkáltató a felmondási idő alatt nem tartott igényt. Ha például azonnali hatállyal bocsátották el, vagy egyszerűen csak felmentették a munkavégzés alól, akár több millió forintot is veszíthetett.
Már nem pofátlan?
A kormány mostani lépése beleillik abba a folyamatba, aminek eredményeképpen egyedi jelleggel az állami vállalatok vezetőinek megszabott 5 millió forintos szintet is elérheti majd egyes vezetők fizetése a kormányfő döntése nyomán. Igaz, erről a tervezetről még nem szavazott a parlament.
|
Suttyomban vonták vissza a „pofátlan végkielégítések” különadóját
|
Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3004175_suttyomban-vontak-vissza-a-pofatlan-vegkielegitesek-kulonadojat
|
2018-08-07 14:41:00
| true
| null | null |
Népszava
|
2017-ben mindössze 1,87 milliárd forint folyt be abból a 4,57 milliárd forint pénzbírságból, amelyet a rendőrség a közlekedési és a közrend elleni szabálysértések miatt szabott ki Magyarországon. Az elmúlt öt évben 21,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, ám ebből az állam kasszája csupán 8,58 milliárd forinttal gazdagodott. Mindez az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikáiból derült ki, amit közérdekű adatigénylésre küldtek meg az Átlátszónak. Infografikákon vizualizáltuk a rendőrségtől kapott adatokat.
Öt évre visszamenőleg kérte ki az Átlátszó az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) közérdekű adatigénylés keretében, hogy 2013 és 2017 között hány közlekedési és közrend elleni szabálysértés miatt indult eljárás, mennyi volt az eljárás alá vont személyek, köztük a külföldiek száma, valamint, hogy a kiszabott pénzbírságok mekkora összeget tettek ki – és abból mennyit sikerült behajtani.
A statisztikákból az látszik, hogy a legtöbb szabálysértési eljárás – 229 948 – 2014-ben indult, 237 442 személlyel szemben, akik között 7 141 volt külföldi állampolgár.
2013-ban 218 502, 2015-ben 206 783, 2016-ban 203 347 eljárást regisztráltak országosan. Ennél a 2017. évi adat minimálisan lett kevesebb; akkor 203 043 közlekedési és közrend elleni szabálysértési ügy került a statisztikába.
A közlekedési szabálysértések miatt indult eljárás kategóriájában külön kértük a kiemelt szabálysértési eljárások számát. Ide tartoznak az ittas vezetés, az elsőbbség és az előzés szabályainak a megsértése, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, az engedély nélküli vezetés, az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés, a vasúti átjárón való áthaladás szabályainak megsértése, és a megkülönböztető jelzést adó készülékkel kapcsolatos szabálysértések.
Ezek miatt a legtöbb eljárás – pontosan 53 877 – az elmúlt öt évben tavaly indult. A második legtöbb 2016-ban, amikor a rendőrök 48 263 kiemelt közlekedési szabálysértési eljárást regisztráltak.
A közrend elleni szabálysértések (például a lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a rendzavarás, a veszélyes fenyegetés, csendháborítás) száma 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben országosan növekvő tendenciát mutatott (14 801, 15 922, 17 471), majd 2016-ban és 2017-ben jelentős visszaesés (12 349, 10 763) volt tapasztalható.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szabálysértők között hány külföldi állampolgár volt. Ez a következőképpen alakult: 2013-ban 6 242 külföldi sértette meg a közlekedési és a közrend elleni szabályokat; az utóbbi miatt 1 611 személlyel szemben indult eljárás. A következő évben 5 223 külföldi követett el közlekedési, 1 918 pedig közrend elleni szabálysértést.
2015-ben nagyon megugrott az eljárás alá vont külföldiek száma a közrend elleni szabályok megsértése tekintetében, mivel akkor 6 859 fővel szemben indult eljárás. A közlekedési szabályok betartására pedig 4 306-an nem figyeltek.
Ezt követően 2016-ban és 2017-ben jelentős visszaesés történt a közrendes szabálysértési ügyekben: tavalyelőtt ugyanis már csak 1 039, az elmúlt évben pedig csupán 468 külföldivel szemben kellett a rendőröknek emiatt eljárniuk.
Kiszabott, jogerős, és beszedett pénzbírságok
Mivel a szabálysértéses ügyek nagy részében a büntetés pénzbírságot jelent, kíváncsiak voltunk arra is, hogy ezen a téren miként alakultak a statisztikák. A kikért adatok azt mutatják, hogy 2013 és 2017 között évente mintegy 4-4,5 milliárd forint között volt a kiszabott pénzbírságok országos összege.
Ez azonban csak az, amit a rendőrség kirótt, ebből a jogerőssé vált összeg – minden lekért évben – jelentősen, úgy 1 milliárd forinttal kevesebb lett.
Az is érdekes adat, hogy a jogerősen kirótt pénzbírságból mennyit fizettek be az emberek önként. Ugyanis a jogerősen megítélt összegek kevesebb, mint fele került be az állam kasszájába.
Így 2013-ban a jogerősen megítélt 3,13 milliárd forintból 1,39 milliárdot teljesítettek önként a megbírságoltak. 2014-ben a megítélt 3,5 milliárdból 1,55 milliárdot, 2015-ben a 3,35 milliárdból 1,46 milliárdot, 2016-ban a 3,77 milliárdból 1,63 milliárdot, végül 2017-ben a 3,8 milliárdból 1,73 milliárdot fizettek be a szabályokat megsértő állampolgárok.
Önkéntes befizetés híján végrehajtás útján is hozzá juthat az állam a jogerősen kiszabott pénzbírságokhoz, a végrehajtott összegek az ORFK-tól megkért években 145 millió és 192 millió forint között alakultak.
A fentiekben csak szemezgettünk a rendőrség által megküldött táblázatokból, aki további részletekre kíváncsi, illetve, hogy az országos adatokon belül miként alakultak az egyes megyei számok, az Átlátszónak megküldött adatokat az Assistről innen töltheti le, illetve itt vannak az eredeti PDF formátumban is.
Szöveg: Csikász Brigitta — Adavizualizáció: Bátorfy Attila
Címlapfotó: Rendőrök a járművek sebességét mérik a 6-os főúton, Pécs határában 2015. április 16-án. MTI Fotó: Sóki Tamás
|
A szabálysértések miatt kiszabott 21,5 milliárd forint bírság felét sem tudta beszedni a rendőrség
|
2017-ben mindössze 1,87 milliárd forint folyt be abból a 4,57 milliárd forint pénzbírságból, amelyet a rendőrség a közlekedési és a közrend elleni szabálysértések miatt szabott ki Magyarországon. Az elmúlt öt évben 21,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, ám ebből az állam kasszája csupán 8,58 milliárd forinttal gazdagodott. Mindez az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikáiból derült ki, amit közérdekű adatigénylésre küldtek meg az Átlátszónak. Infografikákon vizualizáltuk a rendőrségtől kapott adatokat.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/10/a-szabalysertesek-miatt-kiszabott-215-milliard-forint-birsag-felet-sem-tudta-beszedni-a-rendorseg-az-elmult-ot-evben/
|
2018-08-10 11:20:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Szigeten a legdrágább előadó koncertjén is kihúzzák a drótot a konnektorból este 11-kor a nagyszinpadon, mert csak addig kaptak engedélyt a szervezők. Miskolcon viszont nincs semmilyen szabályozás, a Miskolci Sörfesztivál szervezői hajnalig nyűhetik a szomszédban lakók idegrendszerét, ha éppen ehhez van kedvük.
Hét évvel ezelőtt kötött szerződést a miskolci önkormányzat a Septemberfest Kft.-vel meglehetősen kedvező feltételekkel – konkrétan ingyenes területhasználatot engedélyezve. Minden évben egy hétig lefoglalhatják a belvárosban található Népkert majdnem teljes területét, és ott egy vurstli, vidámpark és Dáridó jellegű rendezvény mixet működtetnek, természetesen belépti díj ellenében. A városnak nem is nagyon akarózott nyilvánosságra hozni az engedélyeztetés részleteit, azt csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozata nyomán tette meg.
Már az első rendezvényen kiderült, a szomszéd utcában lakóknak nem érdemes jegyet váltani, mert a késő éjszakáig tartó rendezvény annyira hangos, hogy az ágyukban fekve is úgy érezhetik magukat, mintha a színpad előtt csápolnának. A zaj legfeljebb a közelben lévő temetőt nem zavarja, de sokan a pár tucat méterre lévő kórházból, sőt a város távolabbi részeiről is jelezték éjszakai koncert-élményeiket. Volt, aki a telefon után kapott, de a rendőrség jelezte, szó sincs csendháborításról, engedéllyel folyik a rendezvény.
A környékben lakók nem akkreditált, de profi géppel zajmérést is végeztek a tavalyi sörfesztivál idején. Az eredmény 82,2 decibel a szomszéd utcában éjféltájt. Ezen az oldalon lehet összevetni mi, mit jelent decibelben: a 70 az „idegesítő” a 80 a „kellemetlen”, például a teherforgalom zaja.
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környékbeli lakók érdeklődésére azt jelezte, csak ipari eredetű zaj esetében tudnak méricskélni, alkalmi rendezvénnyel (vendéglátóiparral?) kapcsolatos panaszok esetében nem.
Tavaly megcsillant a remény, hogy megszűnik a sokakat zavaró zajforrás.
„Lejárt a szerződésünk, és egészen egyszerűen nem hosszabbították meg velünk. Öt évvel ezelőtt megálmodtuk ezt a fesztivált, ez volt a célunk, hogy Magyarország legnagyobb sörfesztiválja legyen, ami a miskolci közönségnek köszönhetően meg is valósult”, mondta Hajdú Péter a Blikknek.
Miskolc önkormányzata valóban nem hosszabbította meg szerződését Hajdú Péter cégével, nyilatkozta az önkormányzat.
Aztán mindenki visszavonulót fújt, és jött a bejelentés, hogy ismét lesz Sörfeszt. Vajh, mi történhetett? – a háttérben találgatnak a miskolciak azóta is.
Mi most alighanem megfejtettük a titkot: a Septemberfestbe 2017 júliusában új tulajdonos érkezett, az Event-Immo Kft. Ez a cég számos, az egyszerűség kedvéért Mészáros-portfolióba sorolt ingatlan, elsősorban szállodák üzemeltetője. Bár a tulajdonosok között nem szerepel Mészáros, ellenben két „intézője” igen: közvetlenül Schmidl Péter, közvetve pedig Csík Zoltán. Schmidl egyébként magánszemélyként régóta, a 2012-es alapítástól fogva tag a Septemberfestben, akárcsak Hajdú Péter tévés celeb.
Kriza Ákos polgármester pedig továbbra is szaporán osztotta meg Facebook-bejegyzéseit, hogy mondjuk a fellépő Pataki Attilával parolázik.
A környéken élő lakók egy része az első év sokkja után minden évben a rendezvény idejére tervezi elutazását. Többen petíciót fogalmaztak meg, amit eljuttattak önkormányzati képviselőjük, Eperjesi Erika operaénekes részére. Ő megígérte, hogy próbál segíteni, de úgy tűnik, a hangerő kérdésében kevés a személyes varázsa.
A következő évben megismétlődött minden. A tiltakozás nyomán a rendezők az egyik évben egy hangszakértő segítségével a szomszédok jelenlétében nappal hangpróbát tartottak, és úgymond „belőtték” az esti maximális hangerőt, de ebből a panaszosok semmit nem érzékeltek az este folyamán. Volt aztán egy olyan kísérlet, hogy aki nagyon „fújta a tüzet”, az kapott ingyen belépőt, de aztán később már ilyen sem volt. A panaszok nyomán néhány éve a városháza közleményben próbálta mentegetni magát:
„Minden, a rendezvénnyel kapcsolatos szabály betartása a rendezvényszervező, a rendezvény lebonyolításában közreműködő feladata, kötelessége és felelőssége is egyben, függetlenül attól, hogy erre bármely hatóság külön figyelemfelhívással élne – kezdte válaszát Koczák Szilvia városházi szóvivő 2017-ban. – A különböző engedélyek kiadásakor a városháza egyetlen esetben sem hívja fel külön a kérelmezők figyelmét valamennyi betartandó jogszabályra. Szabálysértés esetén ezek ismeretének hiánya nem mentesít a felelősségre vonás alól.”
Arról viszont nem esett szó, hogy kinek a feladata az ellenőrzés. Korábban volt „zajkommandó ” a városban, ami ilyen esetekben eldöntötte a vitákat, de ezt jó érzékkel megszüntették.
A lakók végül elunván a dolgot, saját méréseket végeztek, amiből kiderült, hogy volt olyan, hogy éjfél környékén a szomszédos utcákban 80 decibellelel dübörögtek a zenekarok. Az önkormányzat helyi rendelete szerint viszont a területen este 10 után maximum 40 decibel lehet a zaj, afelett jön a büntetés.
Pontosan fogalmazva:
„A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket”.
Próbálkoztak a lakók birtokvédelmet kérni, de hiába.
Az idén szerettek volna bejelentkezni ügyfélnek az engedélyezési eljárásba. Nem utasították el őket, hanem jelezték, még nem kezdődött el az eljárás, tehát ügyféli jogkört sem adhatnak, de azt nem közölték, hogy ha indul az engedélyezési eljárás, majd értesítik erről őket.
A lekoptató elutasítást egy újabb beadvány követte a sörfesztivál károsultak részéről, amelyben a panaszosok az összes, zajjal járó népkerti rendezvény engedélyezésére kértek ügyféli jogállást. Erre még nem jött válasz.
Időközben egy, a város jegyzőjétől érkező tájékoztatás szerint az általuk kiadott Sörfesztivál engedélyében nincsen szó semmilyen zaj korlátozásról, ergó meg sem lehet sérteni. A város különböző területeire előirt maximális hangerő-értékek a Sörfesztiválra nem érvényesek, legalábbis a hivatal jogértelmezése szerint.
A hivatalos álláspontok tanulságosak. Itt elolvashatók:
Pusztai László – eszakhirnok.com
Fotó: Hajdú Péter rajongójával fotózkodik Lagzi Lajcsi koncertjén a 2015-ös Miskolci Sörfesztiválon. Forrás: sorfesztivalmiskolc.hu
|
Egy Mészáros-cég és Hajdú Péter borzolják a miskolciak idegeit a sörfesztiválon
|
Nekünk is újdonság volt: Hajdú Péter tévés celeb egyik rendezvénycége Mészáros Lőrinc közelébe zsilipelt még tavaly. Minket, miskolciakat azonban inkább az izgat, meddig kell álmatlanul hánykolódunk az általuk szervezett szeptemberi sörfesztivál idején. A hivatalosságok válaszaiból kb. az derül ki: akár a végtelenségig. Gyakorlatilag semmilyen zajszint-korlátot nem támasztottak a Septemberfest Kft.-vel szemben. Most már legalább értjük, miért.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/08/10/egy-meszaros-ceg-es-hajdu-peter-borzoljak-a-miskolciak-idegeit-a-sorfesztivalon/
|
2018-08-10 11:22:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Vajdasági magyar politikusok, magyarországi üzletemberek és egy vádalkus bűnbánó maffiózó: az ő közreműködésükkel veszett nyoma a több, mint 40 aranykoronás, 1-es és 2-es minőségi osztályba tartozó földeken gazdálkodó Topolya melletti Krivaja állami gazdaság vagyonának. A kisrészvényesek kártalanítása ígéret maradt. Balla Lajos riportja.
Tavasz óta nem múlt el szinte egy hét sem, hogy ne került volna a Vajdaságban/Délvidéken valamely médiumban címlapra a Bács-ér, a Duna és a Tisza után Bácska legnagyobb vízfolyása. Leggyakrabban Topolyával hozták összefüggésbe, hiszen az ottani cégek közül a baromfi-vágóhíd és az állatifehérje-feldolgozó fittyet hányva a szerbiai törvényekre és egyéb előírásokra szennyvizükkel folyamatosan szinte minden élőlényt kiöltek ebből a jobb sorsra érdemes, történelmi emlékekhez köthető patakocskából. Ráadásul ezt a már több éve tartó folyamatot olyan bűz kíséri, amely megkeseríti a környéken található települések lakóinak életét.
Ez volt az indíték, hogy az interneten elkezdtem kutatni a Bács-ér után, de nemcsak ezt a tulajdonnevet írtam be a keresőbe, hanem a szerb, azaz a Krivaja, valamint a Topolya környékén, az egyszerű emberek között ismert Kanyarodó- és Kanyargó-patak magyar elnevezéseket. Találtam több írást is, legtöbben a Bács-ér szennyezése ellen küzdők élharcosáról, a Szeghegyen (Bácsfeketehegyen, Feketicsen) született topolyai tanárról szól, aki nem is oly rég feladta a küzdelmet, hiszen elhunyt. Sajnos, semmi újra nem leltem, azonban – szerencsére – rábukkantam a HVG 2013-ban, Koloniál stílus címen megjelent cikkére, ami szintén a Bács-érrel, azaz Krivajával foglalkozik, de nem a patakkal, hanem az ezt a nevet viselő falucskával, valamint a titói Jugoszlávia – szintén ezen a néven közismertté vált – legjelentősebb mezőgazdasági birtokával.
Emlékeimben ez birtok úgy él, mint valamiféle csoda. Négy 4 évet dolgoztam Zombor községben, ekkor pedig Doroszlón laktam. Szinte minden hét végén a rokonok miatt szülővárosomba, Zentára utaztam, de csak nagy ritkán a legrövidebb úton, Kulán keresztül, mivel a másikon, a Telecskán át vezetőn elhaladhattam az említett mezőgazdasági birtok és település mellett. Nem tagadom, többször is megálltam, hiszen ebben a faluban létezett először alagcsövezett labdarúgó pálya, a birtok segítségével felépített modern általános iskola, de nem hagyhattam ki a felújított, csodálatos parkkal rendelkező Fernbach-kastélyt sem. Akkoriban az általános iskolás gyermekekkel bejártuk egész nagy Jugoszláviát, de csak Szlovéniában láttunk a Krivaja birtokhoz hasonló "csodát".
Európa legjobb minőségű termőföldje
A Duna-Tisza közének déli részén található a Telecskai-dombok néven ismert löszfennsík. Ha beleszámoljuk az északi peremén található Szabadkai környéki homokvidéket is, akkor elmondhatjuk, északról Dunaszekcsőtől a Ferenc József csatorna déli szakaszáig (Szenttamásig) terjed, legnyugatibb része szintén Dunaszekcsőnél, míg a legkeletibb rész Oromhegyes környékén van.
Itt, a fennsíkon található – talán – Európa legjobb minőségű termőföldje. Nem véletlen, hogy a XVIII. századtól kezdve nagy kiterjedésű földbirtokokat lehetett találni mindenhol. De mi most maradjunk a Bács-ér mentén, ahol óriási földbirtok volt például a Fernbach-család tulajdonában, amit Fernbach Antal halála után felosztottak és egy részét a közelben, Bajsán élő Falcioni gróf örökölte meg (mivel felesége Fernbach-lány volt).
Trianon után azt állították, a földeket nem munkálta meg senki, mert a tulajdonosok elmenekültek. Ezzel ellentétben a valóság az volt, a földbirtokokat elkobozták, ami miatt a tulajdonosok egy része elmenekült. A lényeg, ezek a birtokok szerb családok kezébe kerültek, ott is voltak 1941-ig. A második világháborút követően a titoista hatalom nem adta vissza a földbirtokokat sem a szerb, sem pedig a korábbi tulajdonosoknak, azokat kisajátították, belőlük mezőgazdasági birtokokat hoztak létre. Esetünkben így jött létre a Poljoprivredno dobro "Krivaja" (Krivaja Mezőgazdasági Birtok), amelyről azt állítják a honlapjukon, hogy 1974-ben alakult, de a valóságban ez közvetlenül a II. világháború után történt.
Az akkori birtokról, pedig az egyik legsikeresebb volt a nagy-Jugoszláviában, nagyon kevés adat maradt fenn. Azt sem tudjuk megtalálni, mikor alakult át részvénytársasággá, egyedül a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökségnél jelenik meg az ilyen elnevezés a 2005. 10. 24-én keltezett bejegyzésben, ami arról tudósít, hogy 2004. 10. 01-én a szabadkai Kereskedelmi Bíróság elindította ellene a csődeljárást.
Gaz és romok a mintagazdaság helyén
Azért látogattam el ebbe a falucskába, mert még több részletet szerettem volna megtudni az ottaniaktól, ők miként élték át a "romlás éveit", tudnak-e valami újat mondani a 2000-es évek elején kezdődő mélyrepülésről és annak hatásáról. Több emberrel is beszéltem. Tomislav Pešut például, akit minden ismerőse Szlóbóként ismer, nagyon sok új információval is ellátott. Ő a félezer hoppon maradt kisrészvényes egyike, aki máig nem adta fel teljesen a küzdelmet, hogy valamit viszont lásson a gazdaság szétlopott vagyonából.
Szlóbóval körülnéztünk a település központjában. El kell mondanom, sehol sem az emlékeimben elraktározott látvány fogadott. A látogatást a Krivaja mesterséges tónál kezdtük. Itt, a település mellett, a patakot felduzzasztották ennek eredményeként jött létre a tó, ami megmagyarázza még azt is, hogy Topolya után miért is jelentkezik a környezetszennyezés és az annak következtében érezhető bűz. Minden nyáron a kevés csapadék és a nagy meleg hatására a tó szintje lecsökken, így a patak alsó szakasza nem kap vízutánpótlást, ami miatt oda csak az írás elején említett két gyár szennyvize folyik be.
Képgalériánk itt böngészhető (a szerző felvételei).
Innen eljutottunk a Fernbach kastély szomszédságában létesített konferenciaközponthoz, szállodához és étteremhez. Ezek teljesen üresek. Egyedül az étterem ablakán találhatunk egy határozatot, amelyet a Krivaja Kft. igazgatója, Harmáti István jelentetett meg kizárólag szerb nyelven 2013. 06. 30-án és arról tájékoztat mindenkit, hogy saját hatáskörében bezárja és beszünteti a Krivaja Hotel gazdálkodását. A sors fintora, hogy ettől a kifüggesztett határozattól alig több mint 50 méterre egy visszamaradt hirdetőtábla szerbül, magyarul és angolul arról értesíti a látogatókat mi minden várja őket a településen.
Újabb ötven méter megtétele után odaértünk a valamikori Fernbach-kastélyhoz. A védelem alatt álló épületet már nagyon kevés választja el attól, hogy egyszerűen összedőljön. A fényképek nem adják vissza a valós állapotot, mert kívülről nem láthatók például a mennyezet leszakadt részei.
A kastély mögött egészen a tó melletti erdőig valamikor látni lehetett a rendezett parkot virágágyásokkal és sok minden mással. Ma pedig a fákat – amelyek között nem egy, több mint háromszáz éves is található (igaz, 400 felett volt a számuk, de az időjárás és a háborús évek hatására ma már csak negyvenvalahány van belőlük) – átszőtte az elvadult növényzet.
Kényszervágás, kiéheztetés és mesterséges csőd
Beszélgetésünk elején mindjárt arra a tényre tértem rá, amit már említettem, a csődeljárás kezdetére. Beszámoltak róla, mi is előzte meg ezt az eseményt. Első lépésként eltávolították az egyes szervezeti egységek éléről a rátermett szakembereket, akik addig igencsak eredményesen vezették a rájuk bízott cégrészeket.
Példaként felhozhatjuk az állattenyésztési részleget, ahol leváltották az azt vezető nagy tekintélynek örvendő (magyar) állatorvost, majd a helyére kinevezték a nem sokkal előbb oklevelet szerzett, majd épp a gyakornoki idejét töltő, vezetési gyakorlattal nem rendelkező (szerb) fiatalembert. Ezt követően kezdődött el az "eredményes" munka. Az állatokat kiéheztették, kényszervágással megritkították, a maradékot pedig aprópénzért eladták. Azaz bebizonyították, a birtok e részlegének fenntartása nem kifizetődő, annak munkáját be kell szüntetni.
A földművelési tevékenységhez is igencsak furcsán viszonyultak a birtok vezetői. Mivel kora nyár volt, így – mint minden mezőgazdasággal foglalkozó cégnek – volt adósságuk, amit az aratással előteremtett javakkal szándékoztak később kiegyenlíteni. Az adósság mértékéről csak annyit említettek meg, hogy akár 5 hektár búzaföld elzálogosításával meg lehetett volna oldani, de ez nem történt meg.
Kitértek még arra is, hogy a 2000-es évek elején érvényes törvények értelmében egy cég ellen csak a hitelező indíthatott volna csődeljárást, illetve maga a cég kezdeményezhetett volna öncsődöt. Csakhogy ezek közül egy sem következett be.
A birtok ekkor már részvénytársaságként működött, a részvények meghatározó része pedig az ott dolgozó munkások kezében volt. Akkor a részvénytársaságnak több mint ötszáz állandó munkaviszonyban levő munkása volt, míg a szezonban dolgozó idénymunkások száma is meghaladta az ötszázat, azaz a faluból és környékéről legkevesebb ezeregyszáz család megélhetését biztosította a birtok.
Senki nem tudja, kinek a javaslatára, de az sem ismert, hogy miért, Topolya község (ehhez az önkormányzathoz tartozott és tartozik ma is Krivaja) szervei kezdeményezték a csődeljárást az illetékes állami szerveknél, az ezt bizonyító dokumentumok legtöbbikén "Mr. Szombathy Zoltán" aláírása található. Ő a topolyai önkormányzat végrehajtó bizottságának elnöke volt ekkoriban.
Elmondták még, amit – szerintük – tudnom kellett, ez idő alatt sűrűn megfordult Krivaján, de legtöbbször Topolyán a CBA üzletlánc egyik prominense, de egy személy még arra is esküszik, hogy más CBA-s pontentátot is látott Krivaján. Utóbbit megnevezték annak idején a HVG-nek is, csakhogy az érintett és a cég is határozottan cáfolt. "A CBA Kereskedelmi Kft.-nek sem közvetlen, sem közvetett birtokában vagy tulajdonában nem áll szerbiai ingatlan, így termőföldingatlan sem. A CBA Kereskedelmi Kft. semmilyen összefüggésben nem áll a cikkben leírtakkal" – reagáltak annak idején a HVG cikkére.
Most azonban összesen hat CBA-céget is találtunk a szerb cégnyilvántartásban. Ezek egy részében a magyar CBA is érdekelt volt. Másokban nem, sőt, akad offshore-érdekeltség is – ezek akár szándékos vagy véletlen névbirtolók is lehetnek -, különös véletlen folytán azonban az egyiknek akad kötődése a krivajai birtokhoz. Ennek részletezése mindjárt következik.
Vádalkus bűnözők és offshore-lovagok
Talán erről a témáról beszéltünk legkevesebbet, hiszen mindazt, amiről beszámoltak, már ismertem az egyes honlapokon található hivatalos dokumentumokból. А csődeljárást és az azt követő folyamatokat bárki leellenőrizheti a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség oldalán, igaz, csak szerb nyelven. A részleteket kijegyzeteltem és lefordítottam, itt böngészheti, akit érdekel (Google Drive).
Dióhéjban a lényeg: a bíróság 2014. októberében jegyezte be a csődeljárást a Krivaja Rt. ellen. Két évvel később a csődtömeghez új tulajdonos érkezett, a topolyai Brindza Ferenc érdekeltsége, az Agro Corporation Kft.
Innen szinte követhetetlenül szövevényes cégalapítások, beolvadások és szétválások követték egymást. Szerbiai és offshore cégek hosszas, több mint egy évtizeden át tartó keringője. Közülük egy céget azonban mindenképpen érdemes megnevezni itt is: a 2007-ben a Krivajába beolvadt belgrádi Rent Ingatlankölcsönző címe történetesen azonos az egyik ottani CBA-cégével, ráadásul mindkettő delaware-i érdekeltség, tengerentúli tulajdonosaik szintén ugyanarra a címre vannak bejegyezve mind Belgrádban, mind pedig az Egyesült Államok adóparadicsomában.
A Krivaja Kft. jelenleg egy svájci érdekeltségű györgyéni cégé, Brindza azonban nemrégiben pert indított az üzletrészekért – voltaképpen éppen azért a vagyonért, ami miatt a büntetőeljárás indult ellene annak idején.
Brindzáék a Vajdaságon túl is ismert vállalkozó família. A magyarországi hírekbe akkor kerültek bele, amikor kiderült, az érdekeltségükben álló Capriolo kerékpárüzem beszállítóként részt venne a Magyar Posta 2008-as botrányos postásbicikli-tenderén. Brinza Ferenc büntetőügye azonban további kéretlen ismertséget hozott.
Hat éve, 2012. 06. 22-én Szerbia Belügyminisztériumának Szervezett Bűnözés Ellen Harcoló Szolgáltata közleményt adott ki arról, hogy felszámoltak egy bűnbandát, akik arra szövetkeztek 2007 elején, hogy a magánosítás alatt levő cégekkel kapcsolatban különféle ügyeskedéssel hitelhez jussanak a részvények megvásárlása céljából. Az eltulajdonított eszközöket több mint 15 millió svájci frankra becsülték. A gyanúsított szervezők között ott volt Brindza Ferenc, a topolyai Agro Corporation Kft. igazgatójának a neve is, míg a gyanús tranzakciók között a Krivaja Mezőgazdasági Birtok magánosítása, illetve annak a BG RENT LLC-vel való kapcsolata is szerepelt.
A vizsgálati fázisban Brindza Ferenc és két bűntársa vádalkut kötött az ügyészséggel, ami alapján két év négy hónap fogházbüntetésre, valamint 5 millió dinár pénzbüntetésre ítélték. A fő szervezőket első fokon felmentették, majd a fellebbviteli bíróság 2017 júniusában az ítéletet hatályon kívül helyezte, az ügyet pedig visszautalta az első fokra. Ennek eredménye még ma sem ismeretes.
Kutatásaim alapján így lehetne valószínűsíteni a Krivaja Mezőgazdasági Birtok eladását:
helyi emberek bekapcsolásával olyan helyzetbe hozták a céget, hogy a politikai vezetők támogatásával beindíthassák a csődeljárást,
a csődbiztos és a csődbíróság segítségével egy, az erre az alkalomra alapított cég megvásárolta nagyon kedvező áron az egész csődtömeget,
az ingatlanegyüttes megállapított (jócskán alábecsült) értékét a vásárló hitelekből és támogatásokból fizették ki. Ezek közül csak egyet emelek ki: Szerbia Fejlesztési Alapja támogatást nyújtott a Krivaja Kft-nek 220 millió dinár értékben, hogy új munkahelyeket létesítsenek, illetve fejlesszék a termelési kapacitásukat. (A dinár árfolyam sem a legstabilabbak közül való, az összevetés mindenképpen fals, de a semminél talán jobb: jelenleg 2,7 forint ér egy dinárt.)
Nem lehet tagadni, hogy a szerbiai politikum is "vastagon" benne volt ezekben az ingatlanügyletekben. Már a csődeljárás beindításával kapcsolatos történésekben felbukkan Kasza József szabadkai polgármester, akkoriban a szerb kormány alelnöke. Kasza közgazdász volt, az általa vezetett szabadkai bankfiók a Brindza-cégek egyik fő hitelezője volt. Kasza ellen – elméletben másik ügyben – büntetőeljárás is indult csődeljárások hitelezésének manipulálása miatt, jogerős ítélet máig nem született Kasza azonban 2016-ban elhunyt. A Krivaja-csőd elrendelését személyesen sürgette a bíróságnál Bábi Attila volt topolyai polgármester, aki úgyszintén egy másik ügyben szintén összeütközésbe került a törvényekkel: hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
A sor folytatható egészen a csődbíróság elnökéig, a csődbírókig és a csődgondnokokig, akik egy része szorosan kapcsolódott a Vajdasági Magyar Szövetséghez vagy más, akkoriban hatalmon levő pártokhoz.
Azt, hogy ma sincs másként, bizonyítja egy óriási csinnadrattával beharangozott esemény, 2018. 03. 21-án a Krivaja Kft. keretében, az Európa Unió támogatásával létrehozták az első szerbiai digitális farmot, amelyet Ana Brnabić, Szerbia kormányfője avatott fel és nyitott meg.
És a földekkel mi történt?
Mindaz, amit eddig leírtam, a cégek története. A valamikori mezőgazdasági birtokok, habár vásárolhattak saját földet, mégis leginkább állami földeket használtak. Így – normális esetben – a magánosított birtok bérbe vette az addig használt állami földeket. De mivel a földterületet nem magánosíthatták, azt megvetették egy földműves szövetkezettel, ahol szintén többségi tulajdonhoz jutottak (esetünkben ez a csonoplyai Bácskai cég volt), majd azt kft.-vé alakítottak és megszűnéssel beolvasztották a birtokba (azaz itt a Krivaja Kft.-be), majd így működött tovább.
Csakhogy az eddigiekből egyértelmű, itt nem normális esetről volt szó, hanem egy mesterségesen csődbe vitt birtok aláértékelt vagyonának eladásáról. Éppen ezért nagyon meglepő, hogy a Krivaja Kft. honlapján, a Rólunk (O nama) címszó alatt a következő (is) olvasható szerb nyelven: "2.325 hektár földterülettel rendelkezünk, ebből 540 hektár öntözőrendszerrel ellátott", pedig az előbb felsoroltak alapján itt, Krivaja környékén nem az ő, hanem a már megszűnt csonoplyai Bácska Kft. tulajdonában van közel 700 ha. Ez hogyan lehetséges, ne kérdezze senki.
Másik sokkoló adatot is találunk, ami így szól: "Jelenleg 90 foglalkoztatottunk van, akiket 9 munkaegységben osztottunk szét."
Mindezt csak azért írtam le, mert az elején említettem, a "rendszerváltozás" előtt több mint 500 állandó munkása volt a Krivaja Mezőgazdasági Birtoknak, rajtuk kívül pedig az idénymunkások száma is meghaladta az 500-at. De most maradjunk a földterületnél. Kontinens-szerte a legértékesebb, 40 aranykorona értéket meghaladó termőföldekről, illetve értékes fejlesztéssel kecsegtető ingatlanokról van szó.
Előszedtem a kataszteri nyilvántartást és térképeket, hogy leellenőrizzem, mi minden került a Krivaja Kft. tulajdonába. A településen belül található ingatlanok és telkek közül, amelyek a valamikor Mezőgazdasági Birtokhoz tartoztak, most a Krivaja Kft. van bejegyezve tulajdonosnak.
Az iskola épülete meg a mellette található sportlétesítmények szintén a Krivaja Kft. magántulajdonaként vannak nyilvántartva. 1148-as kataszteri szám alatt találhatjuk meg az alagcsövezett, öntözéssel hasznosítható labdarúgó pályát, azonban a bejegyzés úgy szól: egyéb természetes, nem termő földterület, míg az ott taláható lelátóval is rendelkező kosárlabda pályáról csak ennyit írnak: más tevékenységet szolgáló objektum. Az iskola mögötti park és segédépület (1150-es szám) ezzel ellentétben állami tulajdon, amelynek használója a Krivaja Kft. Maga az iskolaépület és az alatta levő telek (1851-es szám) ismét magántulajdon, persze a Krivaja Kft. tulajdona. Más már nem maradt hátra, csak a segédpálya (1852-es szám), ennél pedig egy új tulajdonforma jelenik meg, a köztulajdon (a bejegyzés pedig itt is: egyéb természetes, nem termő földterület), amelynek használója Topolya község önkormányzata.
Mivel ezt a megoldást senki sem értette és érti, magyarázatot kértek a csődbíróság akkori vezetőjétől, ő csak annyit fűzött hozzá, a csődöt indítványozó nem kérte az iskola és a sportpályák kiválasztását a csődtömegből. Mi is van akkor az állami és a köztulajdonnal? Amennyiben rosszmájú lennék, meg kellene jegyeznem, Szerbiának fontosabb egy park és a rajta levő épület, Topolya önkormányzatának pedig a ma már használhatatlan segédpálya, mint a 60-as években felépített, akkori mércékkel nézve legmodernebb iskola és sportlétesítmények. A tulajdonosnak kinevezett kft. képviselője által kimondott megjegyzés pedig a cinizmus netovábbja: mi nem kérünk bérleti díjat sem az általános iskolától, sem pedig a sportolóktól!
A térképen látható, hogy habár a Krivaja Kft. a honlapján az állítja, hogy tulajdonukban 2325 ha mezőgazdasági földterület van Topolya és Zombor községek területén, ezekből nem találunk Krivaján semmit. Úgy hiszem, ide beszámolták mindazon területeket, amelyet a Krivaja Kft.-be olvasztott és megszűnt cégek tulajdonában voltak.
Kvadrokopter vs 500 kárvallott kisrészvényes
Ezzel az írással a Krivaja Mezőgazdasági Birtok sorsán keresztül kíséreltem meg ábrázolni, hogyan is történik Szerbiában a mezőgazdaság "fejlesztése". Mindez nem egyedi, elszigetelt jelenség, hiszen nagyon hasonlóan következett be a "magánosítás" szerte a Vajdaságban.
Az egyik ilyen példa, amely még a Krivaja esetétől is elrettentőbb, a Babapusztán vagy Sárin (szerb nevén Aleksa Šantićon) található Mezőgazdasági Birtok. A majd 700 ha területen található birtokot és minden ingatlanát 2015-ben közel nyolcmillió euróért kiáltották ki (már második alkalommal azóta, hogy 2012-ben beindult a csődeljárás). Bárki leellenőrizheti, akkoriban ez a birtok 2,4 milliárd dinár összeggel tartozott a hitelezőinek. Megjelent egy hír arról is, hogy az olasz Ferrero óriáscég megvette a vagyon egy részét, közte a termőföldet.
De maradjunk a Bács-ér környéki földeknél. A több hónapig tartó kutatásom alapján csak valószínűsíthető folyamatokkal tudok az olvasóknak szolgálni. No meg azzal, az egész ügyet átszőtte a napi politika. Gondoljunk csak arra, hogy egy gazdasági visszaélés miatt elítélt egyén, és egy másik, mind a mai napig ezzel vádolt személy beperli-e a tárgyalt jelenlegi céget, ha nincs meg a megfelelő politikai és gazdasági háttere?
De a jelenlegi hatalomról is megvan a véleményem, mert az egyszerű polgárokat meg lehet téveszteni egy kvadrokopter, egy robot által irányított targonca, egy nagy teljesítményű komputer, valamint a hozzá tartozó, nélkülözhetetlen programok segítségével, úgyis, mint digitális farm, hogy elhiggyék, már csak napok kérdése, hogy Szerbiába megérkezzék a Kánaán. De mindezzel kártalaníthatják-e a több mint 500 kisrészvényes családját, mert bárki állíthat bármit, valójában kirabolták őket (majdnem törvényesen). Pedig 2013-ban a jelenlegi államelnök, Aleksander Vučić, aki akkor miniszterelnök-helyettes volt kártalanítást ígért a kisrészvényesek képviselőinek. Végszónak egy szerb közmondást írhatok le: “Živi bili, pa videli!" Nem szó szerinti fordításban ez így hangzik: “Ha megéljük, meglátjuk!"
Balla Lajos (Oromhegyes)
A szerbiai cégekről, azok felelős és egyéb képviselőiről a hivatalos adatok a Gazdasági Nyilvántartó Ügynökség honlapjáról származnak, míg a földterületekkel kapcsolatos adatokat a Nemzeti Térinformatikai Adatok Infrastruktúrája (Nacionalna infrastruktura geoprostornih podataka), valamint a szerbiai Köztársasági Földmérő Intézet honlapjain találhatjuk meg. Ezek mind nyilvánosak, illetve szabadon kutathatók, tehát nem korlátozzák felhasználásukat, magyar szóhasználattal élve: közérdekű adatoknak számítanak. Címlapfotó: A Fernbach-kastély Krivaján. A szerző felvétele.
|
Magyar politikai hátszéllel hordták szét az exjugó mintagazdaságot Bácskában
|
Vajdasági magyar politikusok, magyarországi üzletemberek és egy vádalkus bűnbánó maffiózó: az ő közreműködésükkel veszett nyoma a több, mint 40 aranykoronás, 1-es és 2-es minőségi osztályba tartozó földeken gazdálkodó Topolya melletti Krivaja állami gazdaság vagyonának. A kisrészvényesek kártalanítása ígéret maradt. Balla Lajos riportja.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/08/magyar-politikai-hatszellel-hordtak-szet-az-exjugo-mintagazdasagot-bacskaban/
|
2018-08-08 11:25:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést Márki-Zay Péter polgármester – írja a város a gyorshír szolgálata.
A gyanú szerint még az előző önkormányzati ciklus idején havi bruttó 135 illetve 250 ezer forintos megbízási szerződést kötött a város vezetése két magánszeméllyel. A megbízottak kötelezettséget vállaltak arra, hogy a megbízó önkormányzat utasításainak és érdekeinek megfelelően látják el a tevékenységüket, az ellátandó feladatok körét azonban közelebbről nem határozták meg.
A rendelkezésre álló adatok szerint a két ember feladata valójában az volt, hogy a februári időközi választáson egy nagy politikai párt aktivistájaként segítsék elő a választási győzelmet. Azaz – bár közpénzből származott a jövedelmük – a szerződéssel ellentétben nem az önkormányzat érdekében dolgoztak, hanem pártérdeknek megfelelően.
Egyikük a közelmúltban írásban úgy nyilatkozott: a feladatai közé tartozott többek között az, hogy aláírásokat gyűjtsön, leveleket kézbesítsen, választásra buzdító telefonokat kezdeményezzen, küldöttként részt vegyen a párt országos tisztújító gyűlésén. A másik személy február 25-től nem tartotta a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal, két, általa később összeállított beszámolóval kapcsolatban kételyek merültek fel – ugyanakkor ismert, hogy rendszeresen dolgozik egy pártirodán.
A polgármester mindkét személy szerződősét felmondta június 26-án. Ha a gyanú beigazolódik, a kifizetett pénzt peres úton követelheti vissza az önkormányzat.
|
Rendőrségi feljelentést tett Márki-Zay Péter hűtlen kezelés miatt
|
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést Márki-Zay Péter polgármester – írja a város a gyorshír szolgálata.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/10/rendorsegi-feljelentest-tett-marki-zay-peter-hutlen-kezeles-miatt/
|
2018-08-10 12:22:00
| true
| null | null |
24.hu
|
15-20 százalék kedvezmény az MTVA dolgozóinak futball- és kosárlabdamez, futóruházat vásárlásra, valamint 2rule termékek garantálása nyereményjátékokhoz – a többi közt ilyen kitételek szerepelnek az MTVA és a 2rule sportmárkát forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. közötti szerződésben, amelyet – közérdekű adatigénylése nyomán – a 24.hu megkapott.
Azután fordultunk az állami médiához, hogy az M4 Sport közvetítette Mészáros Lőrinc sportmárkájának felcsúti mezbemutatóját, továbbá Molnár Mátyás műsorvezető adásban viselte a 2rule kitűzőjét. Az évi 80 milliárd forint közpénzből működő szervezettől elkértük a felek közötti szerződést, továbbá kértük azt is, juttassák el nekünk az MTVA listaárait, amelyekből kiolvashatók, mennyit kell fizetnie egy magyar vállalkozásnak azért, hogy hasonló reklámot kapjon az állami médiában, mint a 2rule.
Ez utóbbi kérdésünkre nem kaptunk választ, mert a tájékoztatás szerint ilyen listaárak nincsenek, ám a vonatkozó megállapodást elküldte az MTVA, és ebből kiderül, hogy a Mészáros-márkát
bartermegállapodás keretében hirdetik az állami médiában.
A cégek úgy egyeztek meg, hogy az MTVA
a műsorok elején vagy végén 5 másodperces támogatói spotokat,
klasszikus reklámokat,
termékelhelyezést,
online PR-cikkeket garantál.
A Magyar Sportmárka Zrt. cserébe
bérbe ad 2rule-termékeket az MTVA-nak,
megjeleníti az M4 logóját 2rule-termékein,
nyereményjátékokhoz ad termékeket,
továbbá 15-20 százalékos kedvezményt garantál a 2rule-termékekre (futball-, kosárlabdamezekre, futóruházatra, prémiumkategóriás sportruházatra, utcai és sportcipőkre) az MTVA dolgozói számára.
A 2019. június 30-ig hatályos megállapodás 3,4 millió forintról szól, ám a 2rule-t forgalmazó cégnek fizetnie nem kell, a felsorolt tételekkel egyenlíti ki a számlát, a szerződés külön rögzíti, hogy a felek
kölcsönösen számlát állítanak ki egymás részére azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi rendezést kizárólag az esetlegesen fennálló ÁFA különbözet igényel.
Ha nem is feltétlenül e reklámoknak köszönhetően, ám a 2rule-márka máris nagy karriert futott be. Noha a cégnek webshopja és boltja még nincs, az NBI-es csapatok közül a Felcsút, a Haladás és a Diósgyőr is a márkát választotta, sőt immár több NB2-es együttes is csatlakozott a körhöz, miként a Vasas, amelyik összes szakosztályára érvényes megállapodást kötött. Kővári Ágnes, a vállalat vezérigazgatója az Origónak adott interjúban a gyors piaci sikereik titkáról szóló hírekről azt mondta:
nem telefonált senki Diósgyőrbe, hogy megkönnyítsék a dolgunkat.
|
Íme az MTVA és a 2rule szerződése: nem kap pénzt az állami média Mészáros Lőrinc márkájának reklámozásáért
|
Nem kell pénzt fizetnie azért a Mészáros Lőrinc sportmárkájaként ismert 2rule-t forgalmazó cégnek, hogy megjelenjenek hirdetései az állami médiában, miután a felek bartermegállapodást kötöttek. A 2rule garantálja például, hogy bérbe ad termékeket az MTVA-nak, amelyeket a tévé munkatársai az adásokban viselhetnek.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/10/mtva-2rule-szerzodes/
|
2018-08-10 12:26:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Még 2018 februárjában jogerősen egyetemlegesen kétszázhúszmillió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt elítélt szocialista és szabad demokrata önkormányzati képviselőket, egyelőre egyetlen fillért sem fizettek meg a VI. kerületi önkormányzatnak – értesültünk.
A Postamúzeumnak is helyet adó, Andrássy út 3. szám alatt található Saxlehner-palotát szintén áron alul adta el a balliberális városvezetés. A vád szerint félmilliárd forintot meghaladó vagyonvesztéssel (Fotó: MH)
A másodfokon eljáró bíróság két Andrássy úti ingatlan 2004-es elidegenítése ügyében, több száz millió forintos hűtlen kezelés miatt helybenhagyta a Fürst Györgyre első fokon kiszabott két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztést.
A vagyongazdálkodásért felelős volt MSZP-s alpolgármester bűntársai, tizenegy egykori szocialista, illetve szabad demokrata önkormányzati képviselő esetében ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla hűtlen kezelésről hanyag kezelésre enyhítette a vádlottak büntetését, s a felfüggesztett szabadságvesztést megrovásra mérsékelte.
A másodfokú bíróság az önkormányzatnak megítélt polgári jogi igény összegét 123 millió forintra mérsékelte, amit az elítélteknek egyetemlegesen kell megfizetniük. Ez az összeg a kamatok miatt emelkedett csaknem kétszázhúszmillió forintra a bíróság 2018. február 28-i végzése alapján. Hiába küldött ki fizetési felszólítást a terézvárosi önkormányzat, a kötelezettek egyelőre nem is reagáltak, sőt volt olyan egykori önkormányzati képviselő, aki át sem vette az önkormányzat fizetési felszólításáról szóló értesítőt – mondta lapunknak a VI. kerületi önkormányzat jogi képviselője. Gila Pál elmondta, hiába nem vették át többen is a fizetési meghagyást, a jogszabály értelmében a második értesítést követően a kézbesítési vélelem már fennáll. Az egyik elítélt, Hatvani Csaba (MSZP) jelenleg is önkormányzati képviselő, s korábban hivatali visszaélésért is elítélték.
A jogi képviselő közölte, az önkormányzat nemfizetés esetén bírósági végrehajtást kezdeményezhet. Ilyenkor az egyetemesség miatt a végrehajtó valamennyi terheltnél foglalhat addig a mértékig, amíg a sértett polgári jogi igénye egészében nem térül meg. Fürst György esetében a Fővárosi Fellebbviteli
Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be az illetékes bírósághoz, az egykori alpolgármester újabb ingatlaneladások ügyében állhat még bíróság elé.
|
Vonakodnak fizetni az elítélt balosok
|
Még 2018 februárjában jogerősen egyetemlegesen kétszázhúszmillió forint megfizetésére kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla a hűtlen, illetve hanyag kezelés miatt elítélt szocialista és szabad demokrata önkormányzati képviselőket, egyelőre egyetlen fillért sem fizettek meg a VI. kerületi önkormányzatnak – értesültünk.
| null | 1
|
http://magyarhirlap.hu/cikk/125492/Vonakodnak_fizetni_az_elitelt_balosok
|
2018-08-10 12:41:00
| true
| null | null |
Magyar Hírlap
|
Egy terézvárosi ügyben lezárta a nyomozást a rendőrség, a főügyészség már vizsgálja, hogy fennállnak-e a vádemelés feltételei – tudta meg lapunk. Fürst György egykori szocialista alpolgármester ügyében a vádhatóság perújítást kezdeményezett.
Befejeződött a nyomozás a BRFK gazdaságvédelmi osztályán abban a büntetőügyben, amelynek három értékbecslő volt a gyanúsítottja, s amely terézvárosi önkormányzati ingatlanok értékesítésével összefüggésben folyt. A három értékbecslőt eredetileg majdnem kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítottak meg mint közvetett tetteseket annak kapcsán, hogy értékbecslőkként 2005–2007 között, az MSZP–SZDSZ-es városvezetés idején, közreműködtek a VI. kerületi önkormányzatnak jelentőst kárt okozó ingatlanok értékesítésében.
Mint Bagoly Bettinától, a Fővárosi Főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk, a nyomozó hatóság az iratokat megküldte az ügyészségnek, s azok alapján a főügyészség már vizsgálja, hogy fennállnak-e a vádemelés feltételei. Az érintett ingatlanok: az Andrássy út 2. és 45., az Anker köz 1–3. és az Oktogon tér 4. szám alatt lévő épületek. Úgy tudjuk, az említett ingatlanoknál a vagyoni hátrány mértéke együttesen meghaladja az egymilliárd forintot. A három értékbecslő közül az egyik elhunyt, így a rendőrség két értékbecslővel szemben indítványozta a vádemelést.
A Jókai utca 10. alatti ingatlan elidegenítése miatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán van folyamatban bűnügy, amelynek több gyanúsítottja is van – közölte lapunkkal Bagoly Bettina. Úgy értesültünk, hogy ez az eljárás is a szocialista–szabad demokrata városvezetés „vagyongazdálkodásával” áll összefüggésben, egy 2003-as ügyletet érint, s a gyanúsítottak egykori balliberális önkormányzati képviselők.
A két Andrássy úti palota, a 3. és a 47. 2004-ben történt elidegenítése kapcsán idén lezárult büntetőeljárásban valamennyi érintett egykori – és részben mai – szocialista és SZDSZ-es önkormányzati képviselőt hűtlen kezelés miatt különböző időtartamú felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Fővárosi Ítélőtábla. A terhelteknek egyetemlegesen majdnem kétszázhúszmillió forintot kell megfizetniük az önkormányzatnak. Ez az eljárás azonban teljes egészében még nem fejeződött be, mivel az alapügy másodrendű vádlottjával, Fürst György egykori szocialista alpolgármesterrel szemben a Fővárosi Főügyészség kezdeményezésére a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt nyújtott be az illetékes bírósághoz. A főügyészség szóvivőjétől megtudtuk, a Budapest VI. kerület, Anker köz 1–3., Andrássy út 21., 23., 35., 45., Liszt Ferenc tér 7., Oktogon tér 4., a Munkácsy–Podmaniczky úti épülettömb, valamint a Jókai u. 10. szám alatti ingatlan elidegenítését érintő cselekményrészek miatt, az eredetileg az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlant érintő, jogerős ítéletekkel összefüggésben kezdeményeztek perújítást. Ennek oka, hogy a terhelttel szemben a bűncselekményeket egy eljárásban kell elbírálni. A perújítási indítvány elbírálásáig a Fővárosi Főügyészség az eljárást felfüggesztette.
|
Újabb gyanúsítottak Terézvárosban
|
A nyomozó hatóság a szükséges dokumentumokat továbbította, így a főügyészség már vizsgálja, fennállnak-e a vádemelés feltételei az értékbecslők esetében – értesült lapunk. Egy terézvárosi ügyben lezárta a nyomozást a rendőrség, a főügyészség már vizsgálja, hogy fennállnak-e a vádemelés feltételei – tudta meg lapunk. Fürst György egykori szocialista alpolgármester ügyében a vádhatóság perújítást kezdeményezett.
| null | 1
|
http://magyarhirlap.hu/cikk/124559/Ujabb_gyanusitottak_Terezvarosban
|
2018-07-30 12:43:00
| true
| null | null |
Magyar Hírlap
|
Több mint két hónappal ezelőtt elküldtem pár kérdést Mészáros Lőrincnek. A kérdések nem érintettek konkrét ügyeket, nem firtatták az üzletember és a miniszterelnök, illetve a közpénzek viszonyát, a cél az volt, hogy olvasóink megismerhessék e példátlanul sikeres vállalkozó üzleti filozófiáját. Meggyőződésünk ugyanis, hogy Magyarország leggazdagabb, a világ legnagyobb cégeinél is gyorsabban gyarapodó emberének hitvallásából, tapasztalatiból leszűrt jó tanácsaiból rengeteg boldogulni vágyó magyar ember meríthetne kitartást, motivációt vagy akár konkrét ötleteket is, ami végső soron a haza további felvirágzását is előmozdítaná. Mivel a Mészároshoz hasonló pénzügyi géniuszoktól általában nem idegen, hogy megosszák a nyilvánossággal üzleti ars poeticájukat, sőt olykor néhány tippet és trükköt is elárulnak az útjukat kereső vállalkozóknak, olyanokat kérdeztem a magyar dollármilliárdostól, mint hogy:
miként szerezte az első millióját?
Kik azok a híres üzletemberek, esetleg közgazdászok, akiket a példaképének tekint, és miért?
Szokott-e előadásokat tartani, kap-e ilyen jellegű felkéréseket? Ha nem, tervez-e ilyet a jövőben?
Tervez-e könyvet írni, amelyben megosztja a siker receptjét?
Mi lenne az a három dolog, amit ambiciózus, kezdő vállalkozóknak tanácsolna?
Mit tanácsolna annak, akinek van egymillió forint megtakarítása, és szeretné a leghatékonyabban befektetni?
Összegyűjtöttem továbbá olyan szokásokat, amelyekre általában esküsznek a világ legsikeresebb emberei, és választottam tőlük néhány idézetet is, arra kérve Mészáros Lőrincet, jelölje meg azokat, amelyek rá is igazak, vagy amelyekkel azonosulni tud. Választ sajnos azóta sem kaptam, ami persze nem meglepő, hiszen a Mészáros család cégei csak a választás óta 92,2 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket július 24-ig, azaz van munka bőven, átlagosan minden munkanapra jut egy több mint 1,2 milliárd forintos állami megbízás.
Az elmúlt napokban aztán, amikor a fél ország már a vízparton punnyadt, még szédítőbb sebességbe kapcsolt a felcsúti aranyember: 120 óra leforgás alatt szárnyra kelt és meghódította a magyar sportot (és a Magyar Televíziót) a 2Rule, övé lett Európa egyik legnagyobb izocukorgyára, kiderült, hogy ő építheti meg a kaposvári városi kempinget és védheti az árvíztől Győr-Moson-Sopron megyét, múlt hét végén pedig az egyik legnagyobb balatoni üdülőkomplexum (Rákosi és Kádár egykori kedvenc nyaralóhelye), a Club Aliga is a tulajdonába került.
Az őrületes szériát látva újra erőt vett rajtunk a késztetés, hogy megfejtsük e páratlan gazdasági csoda titkát. Válaszok hiányában végignéztük hát Mészáros Lőrinc korábbi nyilvános megszólalásait, és bár kevés ilyet lehet előásni, hiszen a sikerember fantasztikus teljesítménye dacára rendszerint szerényen a háttérbe a húzódik, kutatásunk végére rá kellett jönnünk, hogy a gyöngyök mindvégig a lábunk előtt hevertek, csak fel kell fűzni őket.
Mint az alábbiakban bizonyítani fogjuk, Fejér megye Midász királya voltaképpen az összes olyan tulajdonságot magában hordozza, ami a világ legvagyonosabb moguljait kiemeli a szimpla jómódúak tömegéből.
Thomas C. Corley Change Your Habits, Change Your Life című bestsellerében 177 dollármilliomos közös szokásait gyűjtötte össze, olyan emberekét, akik korábban teljesen átlagosan éltek, és kizárólag a saját erejükből gazdagodtak meg, akárcsak saját elmondása szerint Mészáros Lőrinc.
Nézzük tehát a meggazdagodás elengedhetetlen feltételeit, amelyeknek Mészáros minden kétséget kizáróan megfelel.
Nem mennek a nyáj után, saját céljaikat követik
A legtöbben arra vágyunk, hogy belesimuljunk a társadalomba, és szinte mindent megteszünk azért, hogy elfogadjanak minket. Pedig a siker egyik legfontosabb kulcsa éppen az, ha valaki mer kilógni a sorból. A sikeres emberek nem megfelelni akarnak a csordaszellemnek, hanem megteremtik a saját körüket. Ezt természetesen Mészáros is elmondhatja magáról, és el is mondja.
Korán, legalább három órával a munkaidő kezdete előtt kelnek
Ki korán kel, aranyat lel, tartja a mondás, és a népi bölcselet Mészáros Lőrinc esetében sem téved. Kora reggel az embernek jobban vág az agya, több ideje jut a munkára, és éppen annyi előnyre tesz szert versenytársaival szemben, amennyivel azok tovább lustálkodnak – márpedig Mészáros jobbára nyílt versenyeken aratott diadalokkal tett szert mesés vagyonára.
Én úgy jutottam előre, hogy másfél-két évtizedig napi 18-20 órát dolgoztam
– nyilatkozta 2017 januárban a Demokratának, vagyis még jócskán rá is pakolt az átlagos milliárdosok mínusz háromórás alvásidejére. Szóval aki fanyalog Mészáros vagyona miatt, annak lehet követni a példáját, aztán majd meglátjuk, meddig bírja.
Van mentoruk
A sikeres emberek életében általában van egy olyan személy, akire felnéznek, aki utat mutat nekik, felbecsülhetetlen értékű tanácsokkal szolgál, akire példaképként tekintenek. Őt nevezzük mentornak. Mészáros Lőrincnek is van ilyen, nem is akárki!
Sőt, az áruló oligarcha eltévelyedéséig még Simicska Lajos is támogatta az úton.
Rendszeresen edzenek
Azt nem tudni, hogy megvan-e a könyvben szereplő gazdagok által teljesített legalább napi fél óra testmozgás, de az biztos, hogy Mészáros is szem előtt tartja a törvényt, miszerint ép testben ép lélek.
A napomnak úgy este hatkor, nyolckor van vége. Van, hogy kora délután, akkor megpróbálok mozogni kicsit, igyekszem karbantartani magam. Főleg kardióval, biciklizéssel, futással. Persze nem végzek túl sok fizikai munkát, de a sok ülés nem tesz jót, muszáj mozogni. Figyelek magamra
– árulta el a Borsnak 2016 októberében.
Mindig pozitívak
Sokat olvasnak
A Corley által vizsgált csoport 85%-a legalább fél órát olvas naponta, és nem csupán az aktuális munkájukhoz szükséges szövegeket. Mészáros Lőrinc alighanem jócskán túltesz rajtuk, hiszen saját bevallása szerint ő
mindent olvas.
Olyannyira preferálja a tájékozódásnak ezt a formáját, hogy a 444-nek még azt is elárulta, előfordul, hogy a sajtóból értesül róla, mi történt a cégeivel.
Hasonlóan sikeres társaikkal lógnak
A már idézett Bors-interjúban a riporter szóvá tette, hogy amikor Mészárosra várakozott, éppen a miniszterelnök testvére , ifj. Orbán Győző hagyta el az irodáját. Amikor rákérdezett, mi volt a látogatás célja, Mészáros csak annyit mondott:
Magántermészetű. Jóban vagyok az Orbán családdal.
Az, hogy a szintén jól menő vállalkozónak számító Orbán testvér nem üzleti ügyben, hanem csak úgy barátilag beugrik hozzá, vagy éppen elkölt egy jó ebédet a magyar gazdaság egén még fényesebben tündöklő Tiborcz Istvánnal, nagyon helyénvaló a siker szempontjából, hiszen a sikerrecept szerint annyira vagy sikeres, mint azok az emberek, akikkel rendszeresen érintkezel. Az üzleti tanácsadó guru és sikerszakértő Brian Tracy pedig egyenes azt állítja, hogy annak az 5 embernek vagy „az átlaga”, akivel a leggyakrabban kerülsz kapcsolatba. És persze korántsem csupán a kormányfő rokonai emelik az átlagot.
Különösen minőségi a másik hazai krőzus, Csányi Sándor barátsága, aki olyannyira nem vette zokon, hogy Mészáros Lőrinc idén elhódította tőle a leggazdagabb magyar címet, hogy nemrégiben össze is jöttek egy uzsonnára a Four Seasons teraszán. A közös program, úgy tűnik, gyümölcsözően alakult, hiszen az OTP hétfőn bevásárolta magát Mészáros birodalmába.
Naponta legalább 15 percig nem csinálnak mást, csak ülnek és gondolkodnak, megoldásokon töprengenek
Mivel erről még sosem nyilatkozott, nem tudhatjuk biztosan, hogy van-e ilyen szokása, ám több jelből is következtethetünk rá.
Egyrészt ott van a szállóigévé vált „lehet, hogy okosabb vagyok, mint Zuckerberg” vallomás, az ennyire okos emberek pedig természetüktől fogva sokat gondolkodnak, ilyen mértékű intellektuális kapacitás egyszerűen kiköveteli a maga idejét.
De több ízben szem és fültanúi is lehettünk már annak, ahogy Mészáros a kamerák előtt gyakorlatilag hangosan gondolkodik, izgalmas bepillantást engedve e ragyogó elme működésébe. Például amikor azon morfondírozott, milyen előnyökkel jár az Orbán Viktorhoz fűződő barátsága.
Vagy amikor a siker természetéről bölcselkedett.
Több forrásból is van bevételük
A Corley könyvében szereplő dollármilliomosok 65 százalékában közös, hogy legalább három különböző forrásból érkezik a pénz a számlájukra. Nos, Mészáros még jócskán le is pipálja őket, hiszen sokkal több lábon áll náluk. A teljesség igénye nélkül vannak gyárai, bankja, vagyon- és alapkezelő cégei, földbirtokai, mezőgazdasági, építőipari, élelmiszeripari, informatikai vállalkozásai, erőműve, sportszermárkája, borászatai, alkuszcégei, futballcsapatai, kempingjei, szállodái, irodaházai, rádiója, tévéje és közel kétszáz újságja. Aki szerint ez túl sok, annak jusson eszébe, hogy ebben a bizonytalan világban milyen könnyen kicsúszhat az ember lába alól a talaj, ilyenkor pedig elengedhetetlen, hogy maradjon valami mentőöv, amibe kapaszkodni lehet. Velence is cölöpök ezrein áll, mégis süllyedés fenyegeti, úgyhogy a Mészáros-birodalomnak is van még hová erősödnie.
Most pedig nézzünk néhány igazi nagyágyút, mivel magyarázzák saját elképesztő sikerük titkát. Mint látni fogjuk, Mészáros Lőrincnek ők se nagyon tudnak újat mondani.
A világ jelenleg harmadik leggazdagabb embere, Warren Buffett például azt állítja, hogy a takarékosság sokkal fontosabb tényezője a vagyon felhalmozásának, mint a kiemelkedően sikeres befektetői tevékenység. Mészáros ugyancsak odafigyel a spórolásra, hogy mást ne mondjunk, a birodalom ékkövét, a felcsúti futballakadémia épületeit is a mai napig fával fűtik, hogy megfogjanak minden forintot.
Ne higgyük azonban, hogy akár az akadémia és a hozzá tartozó stadion csak úgy Mészáros Lőrinc ölébe hullott, pusztán azért, mert történetesen a miniszterelnök az akadémia alapítója, és éppen a háza mellett épült a stadion. Bizony úgy kell (vagy legalábbis sokáig úgy kellett) összekaparni évről évre a szükséges pénzmagot, hogy az álmok valóra váljanak.
A felszínen maradásért folytatott mindennapi küzdelem hatására nem csoda, hogy Mészáros később is két lábbal a földön maradt, ahogy számos nagy elődje példája is mutatta neki. Frederik Meijer áruházlánc-tulajdonos dollármilliárdosként is olcsó szállodákban szállt meg és alacsony fogyasztású kocsikat vásárolt, a 102 évet élt Walter Haefner 64 évig lakott ugyanabban a puritán házban, az egyik legnagyobb Google-részvényes David Cheriton még a haját is maga vágja és egy 1986-os Volkswagent vezet, a Duty Free Shoppers alapítója, Chuck Feeney pedig mindig turistaosztályon repül és tömegközlekedéssel jár dolgozni, hűen életfilozófiájához:
arra szántam el magam, hogy keményen dolgozom, nem arra, hogy gazdag legyek.
Kísérteties a hasonlóság Mészáros Lőrinc felfogásával, hiszen ő sem tartja magát oligarchának, csak egy dolgozó embernek.
Persze a kemény munka sem minden esetben elég egy 300 milliárd forint körüli vagyon felhalmozásához, ehhez azért időnként valami plusz is kell.
A legnagyobb kockázat, ha nem vállalsz kockázatot. Egy ennyire gyorsan változó világban az egyetlen stratégia, ami a biztos bukáshoz vezet, a kockázatkerülés
– vallja Mark Zuckerberg, aki meglehet, kevésbé agyafúrt Mészáros Lőrincnél, ám a kockázatvállalás utóbbitól sem áll távol.
A bukás csak egy újabb lépcsőfok a nagyság felé vezető úton
– mondja Oprah Winfrey, és bár a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, Mészáros útja nyílegyenes volt a csillagos égig, bizony neki is többször fel kellett állnia már a padlóról.
– fogalmazta meg Meg Whitman, a Hewlett-Packard korábbi vezetője, milyen fontos a feladatok megfelelő delegálásának képessége, ha az embernek egy hatalmas és komplex üzleti birodalmat kell menedzselnie. Ezzel persze Mészáros Lőrinc is tisztában van, legyen szó jogi kérdésekről vagy médiáról, nem gondolja úgy, hogy mindenbe bele kéne kotnyeleskednie, csak mert ő a tulajdonos.
John Maxwell író és üzleti tanácsadó szerint ahhoz, hogy a siker ajtói kinyíljanak előttünk, jó kérdéseket kell feltennünk. Sőt minél jobb kérdéseket teszünk fel, annál nagyobb lehetőségek nyílnak meg előttünk. A jó kérdés többet ér száz középszerű kérdésnél, Mészáros Lőrinc pedig igazi fekete öves mestere a műfajnak, sebészi pontosságú kérdései éles szikeként hasítják szét az újságírók ködös kötözködéseit.
Végezetül pedig a tudomány megcáfolhatatlan válasza arra, hogy miért Mészáros Lőrinc az ország legsikeresebb embere. Charles Darwin az evolúció titkait kutatva arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy „nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, aki a legfogékonyabb a változásokra”.
Mészárosnak számtalan pozitív tulajdonsága között talán éppen ez a hihetetlen flexibilitás a legfontosabb szuper képessége, ahogy például a Mediaworks felvásárlása előtt erről a Hír Tv-nek tanúbizonyságot tett:
A Borsnak pedig kicsit bővebben is kifejtette, fellebbentve a fátylat a siker legnagyobb titkáról :
Az ember életében nincs semmi kizárva. Nem tudjuk, mikor mi történik velünk. Mindig felmerülhet egy új dolog, ami üzletileg megfelelő, én csak azzal foglalkozom, amint mondtam, ami üzletileg megfelelő.
|
Lerántjuk a leplet Mészáros Lőrinc titkáról
|
Több mint két hónappal ezelőtt elküldtem pár kérdést Mészáros Lőrincnek. A kérdések nem érintettek konkrét ügyeket, nem firtatták az üzletember és a miniszterelnök, illetve a közpénzek viszonyát, a cél az volt, hogy olvasóink megismerhessék e példátlanul sikeres vállalkozó üzleti filozófiáját.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/02/lerantjuk-a-leplet-meszaros-lorinc-titkarol/
|
2018-08-02 12:36:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Zsarolás, ügyvédi visszaélés és kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt egy fővárosi ügyvéd ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség – közölte a fővárosi főügyészhelyettes csütörtökön az MTI-vel.
Az ügyvéd Simonka Csaba, az MSZP volt óbudai önkormányzati képviselője, aki december óta előzetes letartóztatásban van, mivel a bíróság úgy vélte, hogy fennállna a bizonyítékok eltüntetésének és a bűnismétlés veszélye.
Simonka tavaly nyáron öröklési szerződést készített, melynek lényege szerint az örökhagyó – halála esetén – abban az esetben ruház át egy budapesti ingatlant az örökösre, ha az örökös az örökhagyót eltartja, ápolja és részére életjáradékot fizet. Miután az örökhagyó még idén nyáron elhunyt, a gyanúsított közölte az örökössel, hogy az örökhagyó ügyvédi díjjal tartozott neki, ezért azt fizesse ki.
Miután az örökös kérésére a gyanúsított az elvégzett munkák igazolását nem tudta bemutatni, azt kérte az örököstől, hogy a 6 millió forint tartozást az örökölt ingatlan fele részének egy harmadik személy részére történő átírásával rendezzék. A gyanúsítás szerint az ügyvéd fenyegető hangnemre váltott, közölte az örökössel, hogy ne akarjon úgy járni, mint az elhunyt, és ha nem írja alá az adásvételi szerződést, akkor semmisé teszi az öröklési szerződést, és nem kap semmit.
Kijelentette azt is, hogy bármit el tud intézni, mivel befolyásos ember.
Simonkánál a rendőrök tavaly decemberben házkutatást tartottak, ahol kábítószert és annak fogyasztásához szükséges eszközöket is találtak. A vádirat szerint az ügyvéd 2017-ben rendszeresen kínált és adott át különböző – elsősorban speed, illetve Gina elnevezésű – kábítószereket az ismerőseinek.
|
Zsarolás és drogkereskedelem miatt vádat emeltek Simonka Csaba ellen
|
Zsarolás, ügyvédi visszaélés és kábítószer-kereskedelem miatt vádat emelt egy fővárosi ügyvéd ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség – közölte a fővárosi főügyészhelyettes csütörtökön az MTI-vel.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2018/08/09/simonka_csaba_vademeles_zsarolas_drogkereskedelem/
|
2018-08-09 12:47:00
| true
| null | null |
Index
|
A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.
Ez volt a címlapi ajánlója annak a cikknek, amely A Ficótól a Mahirig és vissza címmel jelent meg napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1998. augusztus 8-án a Népszabadság szombati számában. A cikket Rádi Antónia és Ungár Tamás írta. Bár akárcsak most, megjelenésekor a Fidesz volt hatalmon, a politikai és közélet nagyon másképpen festett – ne felejtsük, nyolc évvel voltunk a rendszerváltás után.
Akkor még tényleg több párt versenyzett egymással, bár kétségtelen, hogy a posztkommunista MSZP-nek volt a legerősebb a gazdasági hátországa.
Simicska Lajos még bivalyerős figurája volt a Fidesznek, és a párton belül senki nem szólt bele abba, miként intézi az ügyeket.
A Népszabadságot még nem darálta be a Fidesz, a legolvasottabb napilap volt a piacon.
De ami talán a legfontosabb: a politikai botrányokra még érzékenyek voltak az emberek.
Rádiék cikke nem kevesebbet állított, mint hogy azok a cégek, amelyek a Fidesz erős emberének már feleslegessé váltak vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, fantomizálódtak.
A történet 1995 nyarán kezdődött, amikor Simicska egyik bizalmi embere, Schlecht Csaba tizenhárom, Fideszhez köthető céget adott el egy Kaya Ibrahim nevű németországi török férfinak. A cégek összesen mintegy 300 milliós köztartozást halmoztak fel, és vélelmezni lehetett: azért kell így megszabadulni tőlük, hogy ezeket a tartozásokat ne kelljen kifizetni. Bár a cégek papíron Schlecht tulajdonában álltak, azokat egy héttel korábban Simicskától, valamint a fideszes Kövér László testvérétől, Kövér Szilárdtól, valamint Varga Tamástól vette meg, utóbbit Fidesz-közelinek tartott vállalkozóként ismerték akkoriban. Miután a cégek Kaya Ibrahimhoz kerültek, egy fillért nem fizettek vissza az államnak. De nemcsak Kaya Ibrahim „vásárolt" fel ilyen cégeket, hanem a horvát állampolgárságú Josip Tot is, két évvel később, 1997 őszén. A Josip Tothoz került cégek is anélkül váltak kámforrá, hogy egy vasat is fizettek volna az államnak.
Maga a módszer, hogy így tüntessenek el cégeket, sem zseniálisnak, sem újnak nem számított akkoriban. Ha máshonnan nem, a kilencvenes évek olajbűnözéséből ismerős lehetett a nyilvánosság számára; a fehérgalléros bűnözők is így tüntették el a milliárdokat termelő, adócsaló cégeiket. Ami újdonság volt a Kaya Ibrahim-os sztoriban, hogy kiderült: ezt a maffiamódszert egy olyan párt követi el, amelyik akkor éppen hatalmon volt. Ez mindenképpen újdonság volt, ráadásul nem is nagyon lehetett mit tagadni, hiszen Rádi cikke száraz tényeken alapult.
Rádi még 1993 tavaszán került a Népszabadsághoz, gyakornokként. Simicska Lajossal 1994 elején, a választások előtt, azaz még az MDF-kormány idején foglalkozott először, amikor kiderült, hogy a Mahirt privatizálják, és hozzá kerülhet. Igaz, ekkor Simicska nem éppen a baráti arcát mutatta. Rádi úgy emlékszik vissza, hogy még gyakornok volt, amikor Simicska egy nem túl barátságos emberét küldte el a Népszabadsághoz. Rádi főnöke nem akarta egyedül elengedni őt, ezért egy másik gyakornokot, Gál J. Zoltánt kérte meg, menjen vele. Simicska egy Andrássy úti irodában fogadta Rádit, és az újságírónő emlékei szerint a Fidesz erős embere fenyegetően lépett fel. E rossz emlék ellenére azonban a későbbi években is találkoztak egy-egy téma miatt, és akkor már normális volt vele a nagyvállalkozó. Olyannyira, hogy a Népszabadságnak még interjút is adott, amiben egyebek mellett azt fejtegette, hogy a politikához három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Mindenesetre amikor a cégei fantomizálását tárta fel Rádi, akkor már nem tudott ez ügyben Simicskával beszélni, és később sem.
Az újságírónő az Indexnek azt mondja, szerinte nem derült volna ki a fantomizálásos történet, ha már akkor, a kilencvenes évek végén cégadatbázisból dolgozott volna, csakhogy erre még nem volt lehetőség a Népszabadságnál. Ez azt jelentette, hogy az újságírók csak a cégbíróságokon tudtak kutakodni, rengeteg időt kellett ezeken a helyeken eltölteniük. Ehhez persze ismerniük kellett legalább egy cégnevet, amin el tudtak indulni. És hogy miért maradt volna valószínűleg feledésben a történet, ha cégadatbázist használtak volna? Azért, mert a Kaya Ibrahim-os sztoriban nem minden cégnél lett jogerősen bejegyezve a változtatás, így csak a papírokon látszott, hogy miket művelnek ezekkel a társaságokkal.
Rádi szerint talán akkor sem derült volna ki a fantomizálás, ha Simicskát nem jelölik az adóhivatal élére. „Először a Világgazdaság írta meg saját infóként, hogy Simicska lehet az adóhivatal elnöke. Ez annyira abszurdnak tűnt akkoriban, hogy el sem akartuk hinni" – mesélte. Mindenesetre amikor a Népszabadság újságíróinak is megerősítették innen-onnan, hogy valóban az üzletember lehet az akkori APEH vezetője, Rádiék megnézték, mi történt a pártközeli cégekkel az elmúlt években. Ezért kezdtek el tüzetesebben foglalkozni Simicska cégeivel, és végül így kerültek képbe az újdonsült külföldi „tulajdonosok": Kaya Ibrahim és Josip Tot.
De Rádi állítja: nem lett volna feltárva ez a történet ennyire alaposan, ha nincs Zalai István akkori főszerkesztő-helyettes. „Zalai Pisti szúrta ki a mintát, amit Simicskáék alkalmaztak: csődbe megy egy cég, amit eladnak Schlechtnek, utána pedig fantomizálják" – mesélte. Rádi szerint az is sokat segített, hogy a Népszabadságnál ekkoriban ösztöndíjjal dolgoztak olyan kollégák, akik a Magyar Szótól voltak, és beszéltek horvátul. Így a horvát telefonkönyv segítségével megtalálták Josip Totot. Felhívták, ő felvette a telefont, ekkor derült ki, hogy fogalma sem volt, miről van szó. „Pisti zseniális szerkesztő volt. Mondta, hogy nem elég telefonon beszélni vele, keressék fel a kollégák, találkozzanak vele, menjenek a határ túloldalára. És mondta, hogy hívjuk fel újra. Akkor én ezt csuklóztatásnak éreztem, de utólag tudom, hogy mennyire fontos része volt ez a munkának. Josippal találkoztak a kollégák, ő azt állította, hogy ellopták az útlevelét, de szerintem életszerűbb, hogy fizetéskiegészítésként kölcsönadta a nevét" – magyarázta Rádi. Elmesélte, hogy még aláírást is szereztek a férfitól, az írásszakértő pedig megállapította, hogy kétséget kizáróan nem az ő aláírása szerepel a céges papírokon.
Az ügyben érintettek nem nagyon tudtak mit reagálni a hírre, pedig Rádiék szenzációs sztorijára az egész sajtó ráugrott. Igaz, tagadni sem tagadtak semmit. „ Schlecht Csaba, a Magyar Hirdető munkatársa, számos Mahir-cég egyszemélyes ügyvezetője – továbbra is csendben van. Nincs mondanivalóm – közölte telefonon. Múlt héten személyesen is megkerestük, hogy legalább bemutatkozzunk. Érdeklődésünket előbb szelíden elhárította, majd idegesen folytatta: mondják meg, hogy rosszul tette, aki ideküldte magukat. A férfi és családja láthatólag belefáradt a sajtó cikkezéseibe. Megtörték őket az események" – írta hetekkel később a 168 Óra hetilap, amikor megpróbálta szóra bírni Schlechtet.
Ám hiába tárta fel a Népszabadság a történetet, és azt, hogy nyilvánvalóan bűncselekmény történt, az érintettek megúszták a felelősségre vonást. Bár 1998 októberében indult nyomozás, a rendőrség 2001. szeptember 11-én vádemelési javaslat nélkül lezárta az ügyet.
Aztán már az MSZP volt kormányon, amikor 2003-ban a rendőrség újra elővette az ügyet, miután a fantomizáló akció egyik szereplője, Weisz József – mivel a bűncselekmény elévült – beszélni kezdett a sajtónak, és elismerte, hogy ő továbbította Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozónak, aki egyes sajtóhírek szerint Orbán Viktor pénzügyi tanácsadója volt akkoriban. Aztán Kaya Ibrahim is megszólalt és interjút adott Juszt Lászlónak, amiben elismerte, hogy egyszer önszántából vett egy céget Weisztől, amit szintén fantomizáltak, de azt is állította, hogy a többi céghez nincs köze, csak ráhamisították az aláírását. Ám a beismerések ellenére ezúttal sem történt vádemelés, a nagy cégfantomizálást a Fidesz következmények nélkül megúszta.
Rádi szerint az, hogy nem emeltek vádat, az akkori legfőbb ügyésznek köszönhető. „Amikor a cikk megjelent, még nem Polt Péter volt a legfőbb ügyész, hanem Györgyi Kálmán. De ő azzal érvelt, hogy az ügyészség nem újsághírek alapján végzi a feladatát. Ez a cinikus magyarázat akkor még teljesen új volt, ma már megszokhattuk" – emlékezett vissza az újságírónő. Rádi utólag úgy véli, hogy a Kaya Ibrahim-os történet és a Fidesz állítólagos megfigyelési ügye között összefüggés van, mivel kormányra kerülve Orbánék ez utóbbival próbálták elterelni a figyelmet a fantomcégekről, egyúttal azt sugallták ezzel, hogy valamiféle megfigyelés áldozatai.
Pedig Rádi szerint csak szerencse, rengeteg munka és egy jó szerkesztő kellett ahhoz, hogy a kilencvenes évek egyik legsúlyosabb politikai botrányára fény derüljön. Amiért ő 29 évesen Pulitzer-emlékdíjat kapott.
És végül nézzük meg, mi lett a szereplőkkel húsz év után:
Simicska Lajos az ország egyik leggazdagabb embere lett, de miután a Fidesz másodszor is hatalomra került, egyre inkább megromlott a viszonya Orbán Viktorral. Végül a konfliktusuk annyira elmérgesedett, hogy már az egész magyar politikára hatással volt. A kettejük közti háborút Orbán nyerte.
Schlecht Csaba Simicska bizalmasa maradt, kitartott mellette az Orbán–Simicska-háború idején is.
Rádi Antónia a Népszabadság után a HVG-nél dolgozott tényfeltáró újságíróként, néhány éve már az Átlátszó csapatát erősíti.
Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.
(Borítókép: Az ügyet felelevenítő cikk a Népszabadságban 2002-ben – forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
|
Emlékeznek még Kaya Ibrahimra? És Josip Totra?
|
A Fico Kft.-t 1990-ben egymillió forint törzstőkével alapította a Fidesz. Azóta pártközeli vállalkozások sokasága jött létre, vezetőségükben ugyanazokat az ismert neveket találni. Van viszont két olyan cég is, amelynek bejegyzett tulajdonosa egy létező horvát személy, aki e tényről mit sem tud.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2018/08/08/azt_mondta_elloptak_az_utlevelet_de_utolag_ezt_ketlem/
|
2018-08-08 12:49:00
| true
| null | null |
Index
|
Szintet lépett Orbán Viktor monolitikus hatalomgyakorlása
A kormányfő már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.
A kegyelemdöfést is megkapta a héten a Zöldolaj BB Zrt., holott két évvel ezelőtt még nagy jövő előtt állt. Történt ugyanis, hogy a Mátrai Erőmű augusztus 6-án pályázatot írt ki biomassza beszállítására, és egyből ki is zárta e céget a tenderből. A jelentkezők ugyanis természetesen nem állhatnak csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. Márpedig a hitelezők két hónappal ezelőtt megindították a felszámolási eljárást a biodízelt és biomasszát előállító vállalat ellen; ennek előzménye egy két évvel ezelőtti adóhatósági intézkedés volt. A többségi amerikai tulajdonos megpróbálta ugyan kölcsönnel kisegíteni leányvállalatát, ám az adóhivatali inkasszók okozta fizetési nehézségek továbbgyűrűztek. A 2015-ben még hatmilliárd forintos árbevételű Zöldolaj tavaly már az egymilliárdos forgalmat sem érte el, így most gyakorlatilag megadta magát. Éppen akkor, amikor Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőműben birtokon belülre került, és megkezdte a potenciális beszállítók felvásárlását. A Zöldolaj vagyona kétmilliárd forint körül van, padlóra kerülve alighanem olcsóbban is megszerezhető.
Akár szimpla piaci folyamatnak is lehetne tekinteni mindezt, ha a történetben nem bukkannának fel folyton-folyvást állami szereplők. A Zöldolajat még a szocialista kormányzás idején alapította másokkal együtt az a Bártfai Béla, aki az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára volt. A cégbe az állami Magyar Fejlesztési Bank is vitt tőkét. Bártfai 2008-ban kiszállt ugyan a Zöldolajból, ám vezérigazgatója lett a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek, amelynek a Mol is tagja. A Mol a Zöldolaj által előállított biodízel meghatározó felvásárlója volt. Maga a Zöldolaj pedig a Mátrai Erőmű visontai ipari parkjában működik, és eddig az erőműnek adta el az olajgyártás melléktermékeként keletkező biomasszát. A Mátrai Erőműben jelenleg is kisebbségi tulajdonos az állami MVM Magyar Villamos Művek, amelyben Bártfai 2016 májusától egészen idén május végéig felügyelőbizottsági tag volt. Nagyjából addig, amíg felesége, Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter nem lett. Ebben a minőségében augusztus elsejére már 31 állami vállalat tulajdonosi jogait gyakorolhatja közvetlenül, köztük az MVM-ét.
Szisztematikusan építkezik tehát Orbán Viktor, ahogy a választások után az egyik szokásos rádióinterjúban fogalmazott, átalakítja a kormány agyközpontját. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag közvetlen – egész pontosan egyetlen személyen keresztüli – irányítást valósít meg azokon a területeken, ahol a legtöbb hatalom és pénz összpontosul. Ez történik a jobboldali média belső hatalmi harcaiban vagy a budapesti városirányításban, valamint az állami vállalatok esetében is. Utóbbiak eddig egyrészt a minisztériumok, illetve miniszterek között váltottak ki torzsalkodást, így Lázár János és Seszták Miklós között, amikor Bártfai-Mager még kormánybiztosként kapta meg azokat a területeket – például a nemzeti közműveket –, amelyeket Orbán kivett a túlságosan megerősödött Lázár kezéből. Másrészt maguk az állami cégek is versengtek az irányítói pozícióért: a nemzeti közművállalat a megalapítása óta zavarta az MVM vezetőinek ambícióit, hiszen a rezsicsökkentést egyebek között az MVM-csoport vaskos profitja tette lehetővé.
Ráadásul az állami cégek jelentős részénél még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is közbeékelődött az orbáni politikai akarat és a végrehajtói szint közé. Habár annak élén Orbán vejének üzlettársaként Szivek Norbert vezérigazgató igazán kipróbált embernek számít, ha más nem is, de az adminisztratív előírások mindenképpen akadályozhatták a gyors érdekérvényesítést. Ezért a vagyonkezelőt kiürítették, Sziveket – miként azt a HVG már júniusban előre jelezte – menesztették, a legfontosabb állami cégeket pedig a kormányfő alá helyezték.
Ide került tehát a méretében a Moltól és az Auditól csak orrhosszal lemaradt MVM-csoport, valamint az NKM Nemzeti Közművek, amelyek így együtt már a (negyedrészben ugyancsak állami) Mol erejével vetekszenek, legalábbis ami a vagyont és az árbevételt illeti. A négy évvel ezelőtti rezsicsökkentés persze leapasztotta ezeknek a cégeknek az eredményességét, ám azóta ilyen kegyben nem részesítették a fogyasztókat. A veszteségeket pedig az állami szabályozás könnyen kiegyensúlyozhatja.
Még fontosabb, hogy partnereik vagy beszállítóik körében újabb üzleti lehetőségek nyílnak meg. Az MVM például a hírek szerint éppen megvásárolni készül a Mátrai Erőmű napelemparkját Mészáros Lőrinctől, a svájci bejegyzésű MET-csoport pedig már évek óta üzletel az MVM-mel. A MET a legutóbbi időkig a Mol és – mások mellett – Orbán Viktor üzletember barátja, Garancsi István tulajdonában volt. A menedzsment a közelmúltban kivásárolta ugyan a MET-részvényeket, de a cég azért megmarad a magyar piacon. A Tigáz magyarországi vezetékhálózatát például néhány hónapja a MET vette meg, és ennek még szerepe lehet a Mátrai Erőműnél is. Az ugyanis egyelőre a környezetszennyező lignitre épül, az uniós szabályozók azonban Mészáros Lőrincet is rákényszerítik, hogy új energiaforrások (például gáz vagy nagyobb arányban biomassza) után nézzen. A MET-ből érkezett az a szakember, Kóbor György is, aki eddig az NKM Nemzeti Közműveket vezette, most pedig az MVM élére került.
Az MVM-csoporthoz tartozó paksi atomerőmű mellett az ugyancsak pénzben dúskáló Szerencsejáték Zrt. szintén Bártfai-Magerhez került. A miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat a MÁV, valamint a Volán-társaságokból létrejött regionális vállalatok fölött is. A közlekedési portfólió akár kényelmetlennek is tűnhet, mert ki óhajt 20-30 kilométeres sebességgel döcögő vonatokkal vagy lepukkant Volán-buszokkal foglalkozni. Ám ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a kormány 2020-ig 1500 milliárd forintot akar vasútfejlesztésre költeni, mindjárt megéri a tűz közelében lenni. Különösen, hogy a tárca nélküli miniszternél van a megrendelő, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő is, csakúgy, mint az útfejlesztéseket irányító Magyar Közút. A megvalósításra kiírt tendereket rendre Mészáros Lőrinc cégei, valamint a Duna Aszfalt és más, a kormányhoz közel álló vállalkozások nyerik.
Az állami víziközművek és a hulladékos cégek már valóban kellemetlen feladatnak számítanak, mert a mai napig nem sikerült megoldani, hogy stabilan elkerüljék a veszteségeket. A kukaholding mérlegében 1,5 milliárd forintos hiány mutatkozik, de a Bártfai-Magerhez került cégek nagy többsége legalább papíron nullszaldós. Tavaly csak a Szerencsejáték Zrt.-nek, az MFB-nek és a MÁV-nak lett érdemi eredménye (adózás után 19, 14 és 11 milliárd forint) a tárca nélküli miniszter portfóliójába került cégek közül. Más szempontból gyöngyszem ugyanakkor az állami felszámolócég, a nevében is nonprofit Nemzeti Reorganizációs Zrt. Ennél ugyanis olyan fizetésképtelen vállalkozások landolnak, amelyek az állam számára valamilyen szempontból fontossá válnak. A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet státusát az Orbán-kormány találta ki, és legutóbb arra az Ikarus Egyedi Kft.-re alkalmazta, amely a vállalt határidőre nem tudta legyártani a 180 buszt. Az Ikarus azonban nemcsak a Volánbusznak és a BKV-nak okozott kárt, hanem a hitelező MKB Banknak is, vagyis közvetve a bank tulajdonosának, Mészáros Lőrincnek.
A HVG érdeklődésére a miniszter maga is úgy értékelte, hogy „az intézkedés következtében az érintett cégek szorosabb irányítás alá kerültek”. Ahogy fogalmazott, a cél az volt, hogy „a társaságok működésének központi áttekintése megvalósulhasson”. És persze az ilyenkor szokásos bűvös fogalom, a „szinergiák kiaknázása” is kihagyhatatlannak bizonyult, ami az érintett vállalatoknál gyakorlatilag azt jelenti, hogy a dolgozók kíváncsian várják, a korábban kiszervezett vagy szétválasztott szolgáltatások közül melyeket fogják visszaszervezni vagy újból összevonni.
SZABÓ YVETTE
[email protected]
|
Szintet lépett Orbán Viktor monolitikus hatalomgyakorlása
|
A kormányfő már egyetlen személyen keresztül érvényesíteni tudja akaratát a legfontosabb állami cégek, köztük az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportja, az MVM felett.
| null | 1
|
http://hvg.hu/gazdasag/201832__allami_vallalatok__orban_vezenyel__meszaros_uzletel__karlenyulasnyira
|
2018-08-11 12:53:51
| true
| null | null |
HVG
|
A horvát rendőrség újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott elfogatóparancsot - jelentette az N1 horvát hírcsatorna rendőrségi értesülésekre hivatkozva.
A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
A luxemburgi testület ítéletét követően a horvát sajtó úgy értelmezte a döntést, hogy Magyarországnak ki kell adnia Hernádi Zsoltot Horvátországnak. Laura Valkovic, Hernádi horvát ügyvédje a horvát hírügynökségnek ugyanakkor azt mondta: az Európai Unió Bírósága nem azt mondta ki, hogy Magyarországnak ki kell szolgáltatnia Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, hanem hogy Horvátország kiadatási kéréséről egy magyar bíróságnak kell döntenie.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.
A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Bírósához, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették.
A magyar bíróság 2013-ban megtagadta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet. A hatályon kívül helyezett ítéletben részben azzal vádolták a korábbi miniszterelnököt, hogy kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban.
A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg a Mol vezetője ellen kiadott elfogatóparancsot.
|
A Hernádi Zsolt elleni Interpol-körözés megújítását kérik a horvátok
|
A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20180811_A_Hernadi_Zsolt_elleni_Interpolkorozes_megujitasat_kerik_a_horvatok
|
2018-08-11 12:58:24
| true
| null | null |
HVG
|
A média-, film- és kaszinóguru Andy Vajna részvénytársasággá alakítja fő vagyonkezelő holdingját, az AV Investments Befektetési Kft.-t. Akad bőven kezelni való, a sztárproducerből lett NER-oligarcha az előkelő 14. helyen áll a legvagyonosabbak toplistáján a Napi.hu által becsült 69 milliárd forintos vagyonnal.
Elég jól fizet az AV Investments Kft., legalábbis a mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítő melléklet szerint 2017-ben
a cégvezetőknek 170 518 dollár tiszteletdíjat fizettek ki. Ez 276 forintos árfolyammal számolva 47 millió forint.
Még ha háromfelé kell osztani, fejenként akkor is több, mint az Orbán-kormány csúcsain, a minisztereknek ugyanis csak évi 13,2 millió forint a hivatalos apanázsa. A vagyonkezelő holdingnál amúgy három ügyvezető szerepel a nyilvántartásban: Vajnán kívül Kovács Andrea, valamint a Las Vegas-i illetőségű Samuel Russell Falconello.
Ő Andy Vajna régi harcostársa, bő két éve vezeti az AV Investments Kft.-t. Falconello korábban több magyarországi Vajna-érdekeltség felügyelőbizottságában is felbukkant, a luxemburgi bejegyzésű Las Vegas Casino S.a.r.l.-ben pedig Vajna ügyvezetőtársaként tűnt fel. Utóbbi cég magyarországi leánya nyerte el a budapesti kaszinókoncessziókat. És az öt kaszinó egyre több nyereséget fial Vajnának, tavaly már 7 milliárd forintnál is többet kaszált velük:
A vagyonkezelőnél nagy sürgés-forgás amúgy nem lehet, legalábbis a létszámadatoknál 2 fő munkavállalót említenek, akiket heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatnak. Annál több lehet a papírmunka: 308 215 dollár a kimutatott jogi, tanácsadói és számviteli-könyvvizsgálói költség, ez a legnagyobb tétel a cég anyagjellegű ráfordítások között.
Az AV Investments Kft. mérlegében 344 ezer dollár árbevételt tüntetett fel, pénzügyi műveletekből 14,9 millió dollár bevétele származott, zömmel a leánycégektől kapott osztalékból, az adózott eredménye pedig 12,3 millió dollár, vagyis mintegy 3,2 milliárd forint volt 2017-ben. A profit nagyobb részét eredménytartalékba helyezték, de jutott belőle így is Vajnának osztalékágon bő félmilliárd forint.
Év közben osztalékelőleget fizetett a cég: 20 ezer dollárt személyesen Vajnának, 1,98 millió dollárt pedig a Las Vegasban bejegyzett Cinergi Picture Entertainment Inc. számára.
Az erről szóló taggyűlési határozatot Vajna kétszer is aláírta: egyszer Vajna András Györgyként, egyszer pedig Andrew G. Vajnaként, mint a Cinergi Picture képviseletében jelenlévő igazgató. Így kellett lennie, hiszen az AV Investments Kft.-t formálisan két tulajdonos jegyzi, a mérlegbeszámoló adatai alapján az üzletrészek 90 százalékát maga Vajna András György, 10 százalékát pedig a Cinergi Picture Entertainment Inc. birtokolja. A többségi tulaj Vajna András György szavazatával vihette a bő félmilliárd forintot Andrew G. Vajna Las Vegasba. Az AV Invetments Kft.-t egyébként Vajna a birodalma magyarosítási akciója során vette a nevére, eredetileg két amerikai cég alapította, a Delaware-ban bejegyzett AGV Invesments LLC, és a nevadai Airborne Charter Inc. Az osztalék útvonalát azonban a váltás úgy tűnik, nem befolyásolta.
A négy éve működő AV Investments Kft. könyveiben közel másfél tucat cégben meglévő, összesen 21,5 millió dollárnyi (csaknem 6 milliárd forint) részesedését tüntette fel a múlt évben. Közülük a legnagyobb tétel a luxemburgi AV Investments S.A. 100 százalékos részesedése, de a leányvállalatai közé tartozik a Tv2 megvásárlásában fő szereplő Magyar Broadcasting Co. Zrt., a Vajna-Tv-nek beszállító IKO Holding Kft., vagy a rádióüzemeltető Radio Plus Kft., illetve a luxuséttermet működtető Buno Kft. is.
Október végére tervezik a társaságiforma-váltást, az átalakulási mérleg tervezete alapján az AV Investments zrt-ként 14,4 millió dollár saját tőkével kezdi majd meg a működését, jegyzett tőkéje 50 millió dollár lesz, kötelezettségei pedig 21,7 millió dollárt tesznek ki, döntően a kapcsolt vállalkozásokkal szemben.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán
|
Vajna András 2 millió dollárból megtartott húszezret, a többit Andrew G. Vajna Las Vegasba vitte
|
Andy Vajna vagyonkezelője többet fizet a cégvezetőknek, mint amennyit Orbán miniszterei keresnek.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/09/vajna-andras-2-millio-dollarbol-megtartott-huszezret-a-tobbit-andrew-g-vajna-las-vegasba-vitte/
|
2018-08-09 12:50:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Megvan, melyik cég őrizheti július 15-től az év végéig a Duna Arénát. A Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ajánlati felhívására ketten jelentkeztek, közülük a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert, a kormány kedvenc őrzés-védésben utazó cége. Az 5,5 hónapra 61,66 millió forintot fognak számlázni (+áfa), ami napokra elosztva nettó 370 ezer forint körül van. Cserébe havi átlag 4800 órában biztosítják a vagyonvédelemhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, így a rendezvények idején minimum 8 mobil beléptetőkaput is.
A Valton őrizte egyébként a vizes világbajnokságot is. És gyakran vetik be zűrös ügyekben, például a ligetvédőkkel szemben, és legutóbb a Hír TV-hatalomátvétel napján is őket vezényelték ki.
|
A Hír TV után a Duna Arénában is a Valtont vetik be
|
Megvan, melyik cég őrizheti július 15-től az év végéig a Duna Arénát. A Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. ajánlati felhívására ketten jelentkeztek, közülük a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyert, a kormány kedvenc őrzés-védésben utazó cége. Az 5,5 hónapra 61,66 millió forintot fognak számlázni (+áfa), ami napokra elosztva nettó 370 ezer forint körül van. Cserébe havi átlag 4800 órában biztosítják a vagyonvédelemhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, így a rendezvények idején minimum 8 mobil beléptetőkaput is.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/06/a-hirtv-utan-a-duna-arenaban-is-a-valtont-vetik-be/
|
2018-08-06 13:25:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Tiborcz-irányba mozoghat több jól ismert Mészáros-érdekeltség is, legalábbis erről árulkodik egy, a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) érkezett bejelentés. Eszerint a West Hungária Bau Csoport és az Épkar Csoport irányítást szerez a CLH Kft., a CLH Klímaszervíz Kft. és az Aeroprodukt Zrt. felett.
A WHB tulajdonosa Paár Attila győri milliárdos, aki nagytételben üzletelt Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével. Paár Attila volt az, aki az Elios-botrány után átvette Tiborcztól a kínossá vált érdekeltséget. Az Épkar Zrt.-nek sem kell a szomszédba mennie érdekes kapcsolatokért: a 444.hu korábbi cikke szerint a cégtulajdonos ifj. Szeivolt István édesapja olyan szoros kapcsolatban volt Kun-Mediátor Marcsikával, hogy az ő budapesti ingatlanjukba volt bejegyezve Dobrainé Mária álbróker egyik cége.
Tavaly nyáron történt valami
A WHB és az Épkar nem új belépő: a három klímás cégben tavaly nyáron szereztek együtt 40 százalékos tulajdonrészt, mégpedig úgy, hogy a Duna Aszfalt Kft.-től megvették a Körösaszfalt Zrt.-t. A tulajdonosváltást követően a Körösaszfaltnál lecserélték a menedzsmentet és szélnek eresztették Pálffy Balázs cégvezetőt, aki meg nem erősített információk szerint magánéleti kapcsolatban állt a Mészáros-családdal.
Bár a klímás cégeket a közvélekedés elsősorban Mészáros Lőrinchez köti, a miniszterelnök barátja 20 százalékos részesedésével csak kisebbségi tulajdonos számos más NER-szereplő mellett. Mészáros 2015-ben, a Körösaszfalttal egyidőben lett tulajdonos, ekkor jelent meg a társaságban a Duna Aszfalt két alapítója, Szíjj László és Varga Károly. A nagy bevásárláshoz a Duna Aszfaltnak a GVH engedélyét kellett kérnie, azonban a papírokban valamiért nem jelent meg Mészáros neve.
|
Itt a forróság, Mészáros klímabirodalmában terjeszkedik Tiborcz üzlettársa
|
Átrendeződik a NER klímabiznisze. Kormányközelből kormányközelbe.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/06/meszaros-klima-tiborcz/
|
2018-08-06 13:30:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Az OTP Csoportban kezelt értékpapíralapok és portfoliók tőzsdén kívüli ügyletek keretében 1,5 százalékos részvénycsomagot vásároltak a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben, illetve további 2 százalékos tulajdont szereztek az OPUS Global Nyrt.-ben, az eladó mindkét esetben a Konzum PE Magántőkealap volt – olvasható a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaságok közös közleményében.
A társaságok a Budapesti Értéktőzsde honlapján arról számoltak be, hogy tőzsdén kívüli ügylet formájában a Konzum PE Magántőkealap 439 262 darab (1,5 százalék) Konzum, valamint 6 millió 505 ezer 957 darab (2 százalék) OPUS Global törzsrészvényt értékesített az OTP csoport által kezelt értékpapír alapoknak és portfolióknak (OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. számára).
A közlemény szerint az ügyletek hatására a Konzum PE Magántőkealap részesedése a Konzum Nyrt.-ben 40 százalékos határérték alá, az Opus Global Nyrt.-ben pedig 15 százalékos küszöb alá csökkent. Ugyanakkor kiemelték, hogy a Konzum-Opus csoportnál zajló új részvények kibocsátása, illetve tőkeemelések miatt a Konzum PE részesedése hamarosan újból a határértékek fölé emelkedik.
A közlemény idézte Jászai Gellértet, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, aki kifejtette, az OTP értékpapíralapjainak, portfolióinak magas hozamelvárása is alátámasztja a hosszú távon fenntartható növekedési várakozásokat, amelyeknek a Konzum Nyrt. és az OPUS Global az elmúlt időszakban végzett átalakításoknak, folyamatban lévő tőkeemeléseknek, illetve stratégiai befektetéseknek köszönhetően képes megfelelni. Hozzátették, a tranzakciók előzménye, hogy az OTP Ingatlanbefektetési Alap idén márciusban befektetésre érdemesnek találta a cégcsoport érdekeltségébe tartozó Appeninn Holding Nyrt.-t, amelyben közel 6 százalékos részvénycsomagot vásárolt.
A Konzum részvényeivel a BÉT prémium kategóriában kereskednek, a papírok pénteki záróára 2900 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3789 forint, a legalacsonyabb pedig 1650 forint volt. Az Opus Global Nyrt. részvényeivel szintén a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papírok pénteki záróára 618 forint volt. Az elmúlt egy évben a papírok legmagasabb árfolyama 810 forint, a legalacsonyabb pedig 184 forint volt.
|
Az OTP beszáll Mészáros Lőrinc birodalmába
|
Az OTP Csoportban kezelt értékpapíralapok és portfoliók tőzsdén kívüli ügyletek keretében 1,5 százalékos részvénycsomagot vásároltak a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.-ben, illetve további 2 százalékos tulajdont szereztek az OPUS Global Nyrt.-ben, az eladó mindkét esetben a Konzum PE Magántőkealap volt – olvasható a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő társaságok közös közleményében.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/penzugy/2018/07/30/otp-meszaros/
|
2018-07-30 13:37:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Újabb pályázatnál hirdetett eredményt a Nemzeti Kastély- és Várprogramban (NKVP) a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése, valamint állagmegóvási munkák megvalósításához szükséges építési és restaurátori tevékenység ellátásánál. A felújításhoz uniós forrást is igénybe vesznek, 1,5 milliárd forintot. A programban a füzéri vár és környéke is megújul, szintén 1,5 milliárd forintos EU-s támogatással. Az alapkőletételi ünnepség egyébként már március végén megvolt, akkor összesen 4,5 milliárd forintos projektről beszélt az NKVP miniszteri biztosa, Virág Zsolt a Boon.hu beszámolója szerint. Tehát hazai forrást is felhasználnak. Ezt a kastélyfelújítást 2019-re fejeznék be.
A kastélyprogramban amúgy összesen 20 kastélyt és 19 várat fognak felújítani.
A füzérradványi munkáért nagy lehetett a tülekedés, mert 22 ajánlat érkezett be, közülük nyert az EB Hungary Invest Ingatlanfejlesztő és Építőipari Kft., akik valamivel drágábban, a becsült 1,3 milliárd forint helyett 1,5 milliárd forintért vállalták a feladatot. A restaurátori munkákhoz alvállalkozókat is bevonnak.
A fővárosi székhelyű EB Hungary Investet Erdei Z. József és Búvár Attila alapította még 2004-ben, de a cég szekere csak az utóbbi pár évben kezdett jobban futni. Nettó árbevételük 2009-ben még csak 89,4 millió forint volt, 2012-ben 608,8 millió, 2015-2016-ban 3,5 milliárd forintnál tartottak, tavaly pedig már 6,6 milliárd forintot hoztak össze. Azaz kilenc év alatt több mint hetvenszeresére nőtt az árbevételük.
Fotó: Vajda János/MTI
|
Másfél milliárd forint uniós pénzt költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra
|
Újabb pályázatnál hirdetett eredményt a Nemzeti Kastély- és Várprogramban (NKVP) a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése, valamint állagmegóvási munkák megvalósításához szükséges építési és restaurátori tevékenység ellátásánál. A felújításhoz uniós forrást is igénybe vesznek, 1,5 milliárd forintot. A programban a füzéri vár és környéke is megújul, szintén 1,5 milliárd forintos EU-s támogatással. Az alapkőletételi ünnepség egyébként már március végén megvolt, akkor összesen 4,5 milliárd forintos projektről beszélt az NKVP miniszteri biztosa, Virág Zsolt a Boon.hu beszámolója szerint. Tehát hazai forrást is felhasználnak. Ezt a kastélyfelújítást 2019-re fejeznék be.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/30/masfel-milliard-forint-unios-penzt-koltenek-a-fuzerradvanyi-karolyi-kastelyra/
|
2018-07-30 13:46:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A Magyar Labdarúgó Szövetség labdarúgópályák pályavilágításának kivitelezésére kiírt pályázatán megvan a nyertes az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi, a Közép-, Nyugat- illetve Dél-Dunántúli régióban. És a tavaly márciusban alapított, mindössze kétfős Ecomanage Mérnökiroda Kft. nem akármilyen mezőnyben győzött, mind az öt régióban, hiszen lenyomta a Strabagot is.
A kft.-nek első csonka évében kicsivel több mint 59 millió forint volt az árbevétele, és rögtön nyereséges is lett, 2,1 millió forint adózott eredményt mutatott ki. A most elnyert munkáért, 14 darab pályavilágítsért összesen nettó 298 millió forintot fog számlázni, bruttóban a tavalyi forgalma bő hatszorosát.
Korábban az Elios is benne volt a pályavilágítási bizniszben, pl. Ajkán is övék lett ez a munka.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
|
298 milliós munkát halászott el a tavaly alapított kis cég egy nagyágyú elől
|
A Magyar Labdarúgó Szövetség labdarúgópályák pályavilágításának kivitelezésére kiírt pályázatán megvan a nyertes az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi, a Közép-, Nyugat- illetve Dél-Dunántúli régióban. És a tavaly márciusban alapított, mindössze kétfős Ecomanage Mérnökiroda Kft. nem akármilyen mezőnyben győzött, mind az öt régióban, hiszen lenyomta a Strabagot is.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/02/298-millios-munkat-halaszott-el-a-tavaly-alapitott-kis-ceg-egy-nagyagyu-elol/
|
2018-08-02 13:59:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Áprilisban számoltunk be arról, hogy az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben a kartellezés gyanúja is felmerült.
Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE-programjába és 3-3 milliárd forintot kaptak arra, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, majd azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból.
Az Európai Csalás Ellenes Hivatal (OLAF) megvizsgálta a befektetéseket és számos szabálytalanságra bukkant, például többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal. Emiatt 4,3 milliárd forint uniós támogatást bukott el Magyarország.
Azt is megírtuk, hogy azóta már egy újabb nagyszabású csalássorozatban nyomoz az OLAF.
A gyanú szerint egy jórészt magyar cégekből kiépített hálózat szereplői különféle módszerekkel szabálytalanul számolták el a kutatás-fejlesztésre kapott uniós támogatásokat. Többek között kamuirodákat működtettek, olyan alkalmazottakat fizettek ki a támogatásból, akiket nem lett volna szabad, és rendszeresen túl is számláztak.
Az OLAF olyan súlyosnak találta az esetet, hogy azt javasolta az Európai Bizottság: 9 milliárd forintnak megfelelő eurót fizettessen vissza Magyarországgal.
A jelek szerint a két történet összefonódik.
Pénz, de mire?
Korábban cikkeinkben már olvashatták, hogy a kutatás-fejlesztési céghálózat két legfontosabb szereplője a korábbi nevén BME-Infokom Kft., illetve a Pillar Európa Kft. voltak, amelyek formálisan két külön cégként szerepeltek, de gyakorlatilag egyetlen entitásnak tekinthetők. Ezt az OLAF is megjegyezte a jelentésben, hozzátéve, hogy emiatt szabálytalanul szerepeltek több alkalommal is ugyanannak a konzorciumnak a tagjaiként (és számláztak egymásnak).
Ennek a két cégnek az érdekeltségei aztán a Garancsi-Hernádi páros által osztott uniós pénzekből is kaptak támogatást. Garancsi István befektetési cégének, a Garangoldnak a honlapján található információk szerint a következő öt cég volt érintett: AgroNode Kft., MineData Kft., Winery Datamanagement Kft., Tundralog Kft. és Smart City Kft. A leírás alapján közös vonásuk, hogy informatikai rendszereket készítenek a szőlőtermesztéstől a magasépítési projektekig.
Amint az a táblázatból is látszik, az öt cégből négy esetében Walter János az ügyvezető, az ötödikben pedig Szabó Sándor, és ott van a Pillar Európa és a nevéből a BME-t elhagyó Infokom is. Mindannyian szerepeltek a kutatás-fejlesztési csalássorozatot taglaló OLAF-jelentésben.
Szabó Sándor 2016-ban szállt be a Pillar Európába és az uniós vizsgálat idején a Budapesti Műszaki Egyetem Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékén dolgozott. Ezenkívül ügyvezetője volt az Infokomnak, ahol az Átlátszó korábbi cikke szerint 2018. márciusig Esztergom fideszes polgármesterének, Romanek Etelkának a fia, Borz Gergely volt a kreatív igazgató.
Az Infokom jelenlegi tulajdonosa a Pro Industria 4.0 Alapítvány. Ez utóbbi kuratóriumában a bírósági adatok szerint ott van Szabó Sándor mellett Walter János. Walter egyéb üzleti kötődései az uniós riportban nem szerepeltek, az viszont igen, hogy az unió nyomozóinak helyszíni ellenőrzése előtt a projektekkel kapcsolatos fájlokat törölt a laptopjáról.
Hogy pontosan mire is ment a pénz, az érintett cégek többségének honlapjáról nem derül ki. Az AgroNode és a Winery Datamanagement kivételével igencsak szűkszavúan foglalják össze a tevékenységüket. Míg előbbiek a tevékenységük leírása mellett azt is feltüntették, hogy a Garangoldtól kaptak anyagi támogatást, a MineData és a Tundralog honlapján alig szerepel több a cégek legfontosabb adatainál, a Smart City-nél pedig még ennyi sem.
Garancsi és Hernádi helycseréje minden érintett cégnél ugyanúgy zajlott. Előbb a Garangold fektetett beléjük pénzt, majd 2018. február 14-én kiszállt a cégekből és megérkezett a helyére a Gran II. Kockázati Tőkealap. Garancsi pénze a legkorábban, 2015-ben a Winery Datamanagement Kft.-be érkezett meg, majd a Smart City Kft. következett. A Tundralog, a MineData és az AgroNode 2016 decemberében kapta meg a tőkeinjekciót.
|
A szexoldalak után újabb gyanús ügyleteknél bukkant fel Garancsi és Hernádi
|
Miután Magyarország több milliárd forint uniós támogatás bukott el azért, mert szexoldalakon kartellezhetett Garancsi István és Hernádi Zsolt tőkealapja, most kiderült, hogy több olyan cégbe is befektettek, amelyekben ott vannak a 9 milliárdos OLAF-botrány főszereplői.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/03/garancsi-hernadi-kutatas-fejlesztes-olaf/
|
2018-08-03 16:17:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint egytucatnyi munkatársa két héttel ezelőtt megjelent annál a ceglédi betegszállító cégnél, amelynél – a lapunk birtokába került dokumentumok és forrásaink beszámolója alapján – erős a gyanú, hogy kamuszerződésekkel leplezve feketén fizették jó ideig a munkatársak nagy részét. A 24.hu több, neve elhallgatását kérő forrástól úgy értesült, az adóhatóság emberei a cég vezetőit kikérdezték és iratokat vittek magukkal.
Bár napokkal ezelőtt kerestük a rajtaütés célpontját, a Sanamed Nonprofit Kft.-t, a cég vezetői hallgatásba burkolóztak, így nem is tagadták a hatósági akció tényét. A NAV azzal hárította el megkeresésünket, hogy konkrét ügyre vonatkozó információkat nem áll módjában nyilvánosságra hozni.
Amikor először hoztunk nyilvánosságra a cégnél bevált gyakorlat szerint papíron ingyenes, önkéntes munkavégzésről szóló, valójában színlelt munkaszerződéseket és jelenléti íveket, a cikkünk után a munkatársaknak tartott eligazításon még magabiztosan beszélt Bácskai Józsefné ügyvezető. A megbeszélésen készült hangfelvétel is a birtokunkba került, azon Bácskainé kijelenti, hogy nem változtatnak semmin, minden megy tovább, ahogyan addig, pedig tisztában voltak vele, hogy kaphatnak ellenőrzést, de ők a korábbi nevén OEP-től, mostani nevén Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől várták azt.
Okkal hihették azt, hogy sebezhetetlenek, mivel a hatóságok, a NAV és a munkaügyi hivatal – noha kaptak jelzéseket a ceglédi kórházzal szerződésben álló, a betegszállítás mellett az orvosi ügyeleteket is biztosító cégnél elterjedt gyakorlatról – durván fél évig tétlenül nézték, hogy mi folyik. (Ellenben nálunk, az erősen szabálysértés-gyanús ügyről beszámoló újságnál a ceglédi rendőrség kopogtatott, és egyebek mellett informátoraink megnevezését kérte.)
|
Hatósági rajtaütés a ceglédi kórházat kiszolgáló feketefizetés-gyanús cégnél
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal több mint egytucatnyi munkatársa két héttel ezelőtt megjelent annál a ceglédi betegszállító cégnél, amelynél – a lapunk birtokába került dokumentumok és forrásaink beszámolója alapján – erős a gyanú, hogy kamuszerződésekkel leplezve feketén fizették jó ideig a munkatársak nagy részét. A 24.hu több, neve elhallgatását kérő forrástól úgy értesült, az adóhatóság emberei a cég vezetőit kikérdezték és iratokat vittek magukkal.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/07/25/cegled-egeszsegugy-korhaz-betegszallito-ceg-sanamed-kamuszerzodes/
|
2018-07-25 16:25:00
| true
| null | null |
24.hu
|
4,7 milliárd forintot húztak be a Fidesz kedvenc kommunikátorának, Balásy Gyulának cégei abból az 5 milliárd forintos pályázatcsoportból, melynek eredménye ma jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A szerződéseket még tavasszal, illetve nyár elején megkötötték a kiíró Nemzeti Kommunikációs Hivatallal (NKoH).
A kék óriásplakátok koronázatlan királyának cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a közbeszerzés 16 tétele közül tizenkettőt nyertek el, így többek között csaknem kétmilliárdért a Magyar Turisztikai Ügynökség, 700 millióért a Családok Éve, 453 millióért az MFB, 400 millióért a Nemzeti Közművek Zrt. edukációs képzése kommunikációját végezheti el.
Még április végén leszerződött az NKoH-val Rogán Antal luxuslakóparki szomszédjának, Csetényi Csabának konzorciuma, a Network 360 Kft. és az Affiliate Network Kft. a Budapesti Gazdasági Egyetem kommunikációs feladataira, a cégcsoport ezért több mint 86,5 millió forintot kaphat. Szerepel a nyertesek között a Fidesz-frakció egykori kabinettitkárának, Szijjártó Péter adócsalással vádolt barátjának konzorciuma is. A Kuna Tiborhoz kötődő Trinity International Communications Kft., Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft. és Sprint Nyomda Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. május 29-én írta alá a szerződést a MÁV Vasutashét rendezvényeinek kommunikációjára 125 millió forint értékben, valamint június 15-én két részletben szerződött a HungaroControl Zrt. kommunikációjára összesen 100 millió forintért.
Ezek a tételek – főleg a legutolsó – azért érdekesek, mert a Rogán-szomszéd, illetve az adócsalással vádolt Szijjártó-barát cégeiről június 7-én megállapította a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy súlyosan megsértették a közbeszerzési törvényt, így a június 18. és szeptember 15. közötti időszakra kizárták a közbeszerzésen pályázók közül. Június 21-én az NKoH közleményben jelezte, ők csak előző nap értesültek a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatáról, ezért a június 19-én a Csetényihez, illetve Kunához tartozó cégekkel kötött szerződésektől elálltak.
Megkérdeztük az NKoH-t, hogy az elállás érinti-e a mostani tájékoztatásban szereplő szerződéseket is – kiemelten a június 15-én aláírt, 100 milliós szerződéspárt –, amennyiben a kommunikációs hivatal válaszol, tájékoztatjuk Olvasóinkat.
|
MEGINT MILLIÁRDOKAT ZSEBELHET BE A FIDESZ KEDVENC KOMMUNIKÁCIÓS CÉGE
|
Tizenkét tételt nyertek el a tizenhatból a kék óriásplakátos Balásy Gyula cégei, melynek értelmében számos állami intézmény kommunikációját kell elvégezniük. Rogán Antal szomszédjának, valamint Szijjártó Péter adócsalással vádolt barátjának közbeszerzésekből később kizárt vállalkozásait is a listán találjuk, igaz, a szerződéseket még a kizárás hatályba lépése előtt kötötték meg.
| null | 1
|
https://alfahir.hu/2018/08/11/propaganda_balasy_gyula_csetenyi_csaba_kuna_tibor_rogan_antal
|
2018-08-12 19:29:45
| true
| null | null |
alfahir.hu
|
Idén is figyelemmel követjük a nyilvános közzétételekből, hogy mennyi és milyen közbeszerzést nyert tíz Fidesz-közeli vállalkozó, illetve vállalkozás, mert ezeknek a cégeknek a bevétele jelentős részben állami megrendelésekből származik. Ahogy tavaly, most is kigyűjtjük a Közbeszerzési Értesítőből, hogy tíz kormányközelinek mondott vállalkozó/vállalkozás mekkora értékű állami megbízást kap.
Az általunk monitorozott vállalkozások közül 2017-ben Mészáros Lőrinc egyik üzlettársa, Szíjj László cégei nyerték a legtöbb közbeszerzést. 2018 első félévében pedig Mészáros Lőrinc, Szíjj László és kettejük közös üzlettársa, Varga Károly cégei nyerték el a legtöbb állami megbízást.
A NER kedvenc cégei a nyári forróságban sem pihentek, sorra húzták be a tendereket júliusban is.
1, Mészáros Lőrinc
A volt felcsúti polgármester és családjának vállalatbirodalma változatos munkákat nyert múlt hónapban. A Mészáros és Mészáros Kft. gázvezetékeket cserél 4,4 milliárdért, árvízvédelmi munkákat végez 1,3 milliárdért, vízrendszer-rehabilitációt 1,5 milliárdért, és belvízrendszer-rekonstrukciót 900 millió forintért. A Mediaworks 42 millióért teszi közzé a Fehérvár Médiacentrum hirdetéseit, a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. pedig a WHB-val közösen 1,9 milliárdért végzi a majki kamalduli remeteség felújításának második ütemét.
Az igazi nagy pénz azonban a vasútban van: az R-Kord Kft. az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel közösen 58,8 milliárdért végzi a „GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáit”, és Mészáros vejének cégével, a Vasútvill Kft.-vel közösen 23 milliárd forintért dolgozik a Szabadbattyán-Balatonfüred közötti vonalszakaszon.
2, Szíjj László
Mészáros Lőrinc üzlettársának fő cége, a Duna Aszfalt Kft. az M44 gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát 50 milliárdért építi, egy szegedi járdát/bicikliutat 141 millióért, továbbá 297 millióért újítja fel a szolnoki Zagyva-hidat, és 269 millióért végez ivóvízminőség-javítási munkákat Bács-kiskun megyében. Emellett a Colas Út Zrt.-vel és az Aqua-Generál Kft.-vel közösen egy 15 milliárd forint értékű keretmegállapodást kötött a szolnoki önkormányzattal a város közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, vagyis utak, terek, járdák és bicikliutak építésére/felújítására.
3, WHB
Ahogy fentebb már írtuk, a Paár Attila tulajdonában lévő győri építővállalat a Mészáros-gyerekek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel közösen 1,9 milliárdért végzi a majki kamalduli remeteség felújításának második ütemét, továbbá a Dél-Konstrukt Zrt-vel közösen 12 milliárd forintért épít uszodát Szegeden.
4, ZÁÉV
A zalaegerszegi építőcég 439 millió forinttal drágábban építi Pécsen a Nemzeti Kosárlabda Akadémiát, továbbá 1,4 milliárdért bővít egy katolikus iskolát Sárváron, és 804 millióért fejleszti a zalaegerszegi kórházat.
5, Balásy Gyula
A kormányzati reklámkampányokat 2016 óta levezénylő cégek, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft. 259 millió forintért végeznek kommunikációs feladatokat a korrupt állami alkalmazottak ellen nyomozó Nemzeti Védelmi Szolgálatnak, és 40 millióért reklámozzák a Nemzeti Tengelysúly-ellenőrző Hálózatot.
6, Valton
A kormány kedvenc biztonsági cége 37 millióért őrzi a városligeti műjégpályát a a 2018/2019 és a 2019/2020-as korcsolyaszezon idején.
7, senki többet
Csetényi Csaba, Kuna Tibor, Varga Károly vállalkozásai és a Market nem nyert közbeszerzést júliusban. Csetényi és Kuna cégei valószínűleg már soha nem is fognak.
A 2018-as közbeszerzési verseny állását követő táblázatunk itt megtekinthető, a későbbiekben folyamatosan frissül. Az összegekbe beleszámoltunk a 2018 előtt kötött szerződésekhez kapcsolódó idei áremelkedéseket is.
|
Egyedül vagy konzorciumban 92 milliárd értékű közbeszerzést nyertek a Mészáros Lőrinchez köthető cégek júliusban
|
Mészáros Lőrincék családi vállalkozásai nyerték a legtöbb közbeszerzést júliusban, de üzlettársa, Szíjj László cégének is jutott 66 milliárd forint értékű megbízás. Legfrissebb beszámolónk a nemzeti tőkésosztály tenderbajnokságáról.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/13/egyedul-vagy-konzorciumban-92-milliard-erteku-kozbeszerzest-nyertek-a-meszaros-lorinchez-kotheto-cegek-az-elmult-honapban/
|
2018-08-13 11:41:12
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Öt szlovákiai településen írtak ki közvilágítás fejlesztésére közbeszerzési pályázatot 2015 szeptemberében. Egy hónappal korábban Dušan Kollár nevű vállalkozó megalapította az Infralux, s.r.o. nevű céget, amely mind az öt pályázaton elindult és nyert. A korábban Monacóban is élő Kollár Alexander Rezeš milliárdos oligarcha, az egykori Mečiar-kormány közlekedési minisztere, és Jozef Majský, bűnszövetkezetben elkövetett csalásért megvádolt vállalkozó munkatársa és barátja volt. Kollár neve felbukkant gyanús ingatlanügyekben is: Peter Kresánek, a Mečiar-korszak egykori pozsonyi polgármestere, a fővárosi közgyűlés hozzájárulása nélkül adta áron alul tíz évre bérbe Kollárnak az U Salvatore gyógyszertár történelmi örökséget képező ingatlanát.
A kiírt pályázatokban volt még egy közös pont: a helyi önkormányzatok a sikeres szereplés legfőbb kritériumaként a legalacsonyabb árat jelölték meg. Az Infralux cég árajánlatához képest azonban két cég – Progres HL és az Alfex – is alacsonyabb árajánlatot adott. A települések első körben elismerték, hogy a jelentkezők teljesítették a kért követelményeket. Ugyanakkor további pontosításokat kértek a pályázóktól, mint például az izzók technikai leírásának részleteit. A települések külön szakértőket vontak be, hogy tisztességes döntést hozzanak. A technikai részletek ismertetése után az egyik legalacsonyabb árat ígérő Progres HL céget kiszórták a pályázatból. Ez a cég 1995 óta működik a piacon, több nyilvános közbeszerzésen is részt vettek korábban.
„Komoly ajánlatot tettem le az asztalra, de elutasították„, nyilatkozta a Sme.sk napilapnak Ján Hanuška cégvezető, aki szerint ezt a versenyt nem nyerhették meg. Az ügy részleteit nem akarta kommentálni. A másik kedvező ajánlatot tevő cég, a piacon 1999 óta működő Alfex, szintén részletes műszaki leírást nyújtott be a pályázat második körében. Ennek ellenére a pályázatot kiíró cégek az ő ajánlatukat is elutasították. Az ÚVO vizsgálata során megállapította: amennyiben a települések lehetővé tennék a cég számára a jelentéktelen formai hiba kijavítását, akkor több ezer eurót tudnának megspórolni a költségvetésükből. Ez végül nem történt meg, és a hivatal büntetést szabott ki az önkormányzatokra, ami a fellebbezés után jogerőre emelkedett.
Az érintett települések polgármesterei a pályázatok lezárása után sem találják furcsának, hogy egy ismeretlen cég nyerte meg az összes tendert. “Mi nem lehet gyanús ma? Nem foglalkozom a részletekkel, az új közvilágításra szükségem van” – kérdezett vissza a Sme.sk hírportál megkeresésére Marian Mazúch polgármester, aki, hasonlóan a többi önkormányzathoz, pert indított a szlovák állam ellen a kirótt büntetés miatt. A szlovák napilap kiderítette, hogy a győztes cégtulajdonost egyes települések polgármesterei személyesen is ismerik. A Sme.sk-nak nem árult el részleteket a NAKA sem, amely közbeszerzési csalás és az európai közösség érdekeinek megsértése bűntettében szintén vizsgálódni kezdett.
Ki a titokzatos győztes?
A pályázatokon győztes cég megalakulása után 733 ezer euró értékben könyvelt el bevételt, amely nagyjából megfelel a 2015-ben megnyert megrendelések értékeinek. Ez az összeg 2016-ban 372 ezer euróra csökkent. A cég weboldaláról megtudhatjuk, hogy Az Infralux s.r.o. a SPECTRUM a.s. és az Infrastruktur SK a.s. cégek leányvállalata, és fő profilja a LED technológiát használó közvilágítási hálózat kiépítése és karbantartása. Az Infrastruktur SK szintén 2015-től létezik, de a mai napig semmilyen megrendelést nem kaptak, a Spectrum a. s. pedig megalapítása után szinte azonnal megszűnt.
További érdekesség, hogy az Infralux társaság partnerének, a Spectrum Family cég felügyelőbizottságában ott ül Kollár mellett Szlovákia egykori köztársasági elnöke, Rudolf Schuster is. A Sme.sk hírportál megkeresésére a volt elnök elmondta, hogy soha nem hallott a Spectrum Family cégről. “Nem emlékszem, hogy egy ilyen nevű cég felügyelő bizottsági tagja lennék. Az biztos, hogy ebben a vállalkozásban nem vagyok aktív”, tette hozzá a volt elnök, akit 1999-ben, Szlovákiában elsőként közvetlenül, mint “kisebbik rossz” jelölt választottak meg a Mečiar-hű Ivan Gašparovič elnök-jelölttel szemben.
Az Infralux fő beszállítója a Tungsram-Schréder Lighting Equipment Co., Ltd, amelynek céges történetét a szlovák cég weboldala részletesen ismerteti, mint referenciaanyag. A cég weblapjáról még megtudhatjuk azt is, hogy az Infrastruktur SK a 0215-ben megalakult svájci Cime Equity Partners befektetői csoporthoz tartozik. Több összefonódást találhatunk e cégek között. Például a csoport igazgatósági tanácsának elnöke és az Infrastruktur SK a.s. cég elnöke ugyanaz a személy: a németországi állandó lakcímmel rendelkező Matthias Földeák. De például Kollár egy időben állandó lakcímeként egy olyan pozsony-belvárosi címet adott meg, ahol a Spectrum cég is székelt. A Sme.sk meg akarta kérdezni Kollárt is az ügyben, de a vállalkozó elérhetetlen volt.
Szlovákiai előzmények
Szlovákiában Pavol Pavlis (Smer) gazdasági miniszter 2015 márciusában jelentette be a helyi települések közvilágításának modernizációját. A minisztérium közleményében jelezte: a települések részéről az érdeklődés nagy, ők pedig hosszú távra terveznek. Még ebben az évben Szlovákiában bejegyeztek egy Elios Slovakia, s.r.o. nevű céget. Az első néhány hónapban a céget egy bizonyos Marián Jelínek vezette, majd őt egy bizonyos Marian Dostál üzletember váltotta. Dostál egy másik, egy évvel korábban létrehozott cég tulajdonosa is volt: az E-E-E LED Lighting céget közösen birtokolta Gabriel Stanko és egy magyar cég, az U Light Kft. társaságában.
Az U Light Kft. ismerős lehet a magyar olvasó számára, és igaza van: ez volt az a cég, amely korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök veje, Tiborcz István egykori cégének az Elios Innovatív Zrt. cégnek visszatérő – hét esetben – versenytársa volt. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a magyarországi közvilágítási közbeszerzéseken az U Light furcsa módon mindig egy kicsit drágábban vállalta volna a munkát, mint Tiborcz cége, amely végül győztesként futott be, és megkapta a munkát. De az U Light cégtulajdonosai sem szomorkodtak: a felcsúti közvilágítást ők újították fel. Az Elios-csoport szlovák leányvállalatának tulajdonosi hátteréről és a cégek közötti összefonódásról a 24.hu írt először 2018 márciusában.
Egy másik, a Tiborcz-cég ajánlatához képest néha drágább ajánlatokat tevő, máskor vele partneri viszonyban lévő cég a GREP Green Public Lighting Zrt. Ez a magyarországi cég szintén létrehozta szlovákiai hasonmását 2013-ban Grep Slovakia néven. Természetesen ez a cég is elindult két közbeszerzési pályázaton Szlovákiában és nyert. Az első tendert még 2014-ben írta ki Jelka település 240 ezer euró értékben. A pályázaton a Grep Slovakia mellett még egy cseh cég, az 1991 óta a piacon működő Eltodo indult el. A tender győztesét akkor is második körben választották ki: a település tíz éves garanciát kért az izzók gyártójától. Ezt a cseh cég nem tudta biztosítani és elbukta a közbeszerzést.
“A pályázat kiíró kérése, egy exkluzív tíz éves gyártói garancia vállalása egy indokolatlan követelmény, amely súlyosan korlátozza a piaci versenyt”, kritizálta az ÚVO a közbeszerzési gyakorlatot, amely hasonló forgatókönyv alapján történt, mint a már bemutatott hét besztercebánya-közeli település esetében. Farkas Imre, Jelka település polgármestere mindenesetre a Slovak Spektatornak elmondta, ő semmit sem tudott a Grep Slovakia hátteréről, és elégedett az új közvilágítással. Megígérte, hogy e-mailben válaszol a szlovák tényfeltáró kollégák további kérdésére, de ez nem történt meg. A Grep Slovakia 2014-ben még Búcs település közvilágítása tárgyában kötött egy 58 ezer eurós szerződést – a tenderen más cég nem indult. Karkó János, Búcs polgármestere szabadság miatt nem tudott nyilatkozni.
Az Elios szlovák holdudvara
Szlovákiában tehát – mai tudásunk alapján – a magyarországi Elios cégcsoporthoz négy köthető: az E-E-E LED Lighting, a Grep Slovakia, az Elios Slovakia és az Infralux. A négy cég a mai napig aktív. Az Infralux kivételével nyereségük és piaci részesedésük folyamatosan növekedik. A magyarországi Elios szlovákiai leányvállalatát és az Infralux céget Marián Jelinek személye köti össze. Az Elios Slovakia egyik korábbi tulajdonosa pedig a Grep Slovakia egyik alapítója, Horváth Szilveszter, aki az Elios egyik szerb cégének is az ügyvezetője. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vejének, Tiborcz István oligarcha körének szlovákiai üzletei hasonló módszerekkel keveredtek csalás gyanújába a közbeszerzési eljárásokon, mint azt már Magyarországon, a 24.hu cikkei alapján, megismerhettük.
Írta: Bőtös Botond
Vezető kép: Szlovák Innovációs és energetikai Hivatal.
|
Magyarországi minta alapján csalhattak a közvilágítási pályázatokon az Orbán vejéhez köthető cégek Szlovákiában
|
Szlovákiában 2015 márciusában rendelte el a gazdasági miniszter a települések közvilágításainak modernizációját. A közvilágítás témájában kiírt szlovákiai tendereken olyan cégek is elindultak, amelyek személyi hálója kapcsolódik a Tiborcz Istvánhoz köthető magyarországi Elios cégbirodalomhoz. A magyarországi Elioshoz köthető szlovákiai cégek a helyi közbeszerzési pályázatokon a magyarországihoz hasonló korrupciós praktikákkal nyerték el a munkát. A szlovák hatóságok nemcsak vizsgálódnak, de büntettek is. A szlovákiai Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) 2017 augusztusában megvizsgálta a közbeszerzési pályázatokat, majd a településeket megbüntette a versenytársak kiszórásának indoklása miatt. Az ÚVO 2018 áprilisában büntetőfeljelentést is tett az ügyben a szlovák Legfelsőbb Ügyészségnél. Az esettel a szlovákiai Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is foglalkozik.
| null | 1
|
https://vilagterkep.atlatszo.hu/2018/08/11/magyarorszagi-minta-alapjan-csalhattak-a-kozvilagitasi-palyazatokon-az-orban-vejehez-kotheto-cegek-szlovakiaban/
|
2018-08-11 11:44:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Miami-Budapest-Miami repülőjegyet, mindjárt kettőt is vásárolt a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány május közepén. Az egyiket Milo Yiannopoulosnak, a másikat adatvédelmi okból kitakart nevű kísérőjének. Ez derült ki a közalapítvány válaszából, amit Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Munkáspárt 2006 elnöke közérdekű adatigénylésére küldtek.
Milo Yiannopoulos, a brit-amerikai szélsőjobbos troll májusban tartott előadást a budapesti Bálnában. A rendezvény költségei miatt Vajnai hónapok óta faggatja az eseményt szervező közalapítványt, az első adag válaszról itt írtunk cikket. Ennek lényege: Yiannopoulos előadásának honoráriuma 20 ezer dollár volt. Ezen felül a KKTTKK állta a szállodai költséget, a reptéri transzfert és még sok mást, mindösszesen 15 millió forintért, illetve az utazást is, de ennek összegét akkor még vonakodtak elárulni.
Utóbb mégis nyilvánosságra hozták a repülőjegy árát is. E szerint áfa nélkül számolva összesen 3,1 millió forintot fizettek a két személy utazására reptéri illetékkel.
A fejenként kalkulált kicsit több mint 1,5 milliós jegy első osztályon nem számít drágának, jelenleg foglalva és mindössze egy átszállással kalkulálva ennek az összegnek akár a kétszeresébe is belekerülhet az út. Sőt, a leggyorsabban megérkező járatok viteldíja turistaosztályon is millió feletti összeg lehet. A legolcsóbb, turistaosztályra szóló jegy is több százezerbe fáj ezen a viszonylaton: mármint akkor, ha pár nappal indulás előtt foglalunk (de a KKTTKK sem hagyott sok rátartást).
Ami ellenben nehezen érthető, az a kísérő: miért kellett az ő jegyét is közpénzből megvenni? Ha előadó volt, vagy a rendezvény egyéb aktív szereplője, miért nem publikus a neve, ha viszont nem, miért az adófizetők állják az utazását?
Fotó: Milo Yiannopoulos/Facebook
|
Hárommillió forintért repült a Bálnába Milo Yiannopoulos plusz egy fő – derítette ki Vajnai Attila
|
Több mint hárommillió forintért vett repülőjegyet Milo Yiannopoulosnak és kísérőjének a Schmidt Mára által vezetett közalapítvány – árulták el némi spéttel az adatigénylő Vajnai Attilának. Ezzel bőven húszmillió fölé emelkedett a szélsőjobbos provokátor májusi budapesti előadásának ismert költsége.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/11/harommillioert-repult-a-balnaba-yiannopoulos-plusz-egy-fo/
|
2018-08-13 11:52:58
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A lengyel állam kárára elkövetett több mint két és fél milliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt született feljelentés a lengyel ügyészségen. A feljelentésben név szerint említik a bűncselekmény kitervelőit és haszonélvezőit: a Jobbik parlamenti képviselőjét és az igazságügyi bizottság alelnökét, Staudt Gábort, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda két volt alezredesét.
A lengyel állam kárára elkövetett több mint két és fél milliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt jelentette fel a lengyel ügyészségen a Jobbik parlamenti képviselőjét, Staudt Gábort és több társát egy Magyarországon működő bűnszervezet korábbi tagja, aki a feljelentést a helyi adóhatóságot felügyelő Pénzügyminisztériumhoz és a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetségére is eljuttatta.
Staudtékat márciusban a magyar ügyészségen is feljelentették, majd az iratok a NAV-hoz kerültek, ám nyomozást végül azért nem indítottak, mert az adóhatóság álláspontja szerint ha történt bűncselekmény, azzal nem a hazai, hanem a lengyel költségvetésnek okoztak kárt.
Az akkori feljelentésből kiderült, hogy a jobbikos politikus egy milliárdokat elcsaló, nemesfémmel kereskedő bűnszervezet tagja volt, a bűnbandát pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori alezredese, F. László irányította, aki korábban évekig Staudt Gábor bizalmasa és tanácsadója volt.
Hozzátette: kettejüknek a bűnös úton megszerzett vagyonnal hosszú távú politikai céljaik voltak, például az, hogy Staudt „minimum belügyminiszter” legyen, az alezredes pedig legalább az államtitkára. Staudt tagadja a vádakat.
A feljelentés valóságtartalmát – jelen esetben – már a lengyel hatóságoknak kell vizsgálniuk, ám Staudt Gábor a márciusi feljelentést követően azt mondta: semmiféle adócsalásban vagy egyéb jogszabálysértésben nem vett részt. Úgy tudjuk, a nyugalmazott rendőrök szintén az ártatlanságukat hangoztatják.
A PestiSrácok által megismert, a varsói hatóságnak a napokban megküldött, lengyelre lefordított dokumentumban azonban leírják, hogy az elkövetők egy része rendőr volt, „így rendőri múltjukból fakadóan számos, a lengyel hatóságok munkáját lassító »csapdát« építettek be a rendszerükbe, amelyek célja, hogy akadályozzák, lassítsák az ügy sikeres felderítését, feldolgozását”.
„Mivel ennek a csoportnak én is a tagja voltam korábban, így érdemben elő tudom segíteni a lengyel hatóságok munkáját” – szögezte le ugyanakkor a feljelentő. Hozzátette: a bűnbanda azért Lengyelországot szemelte ki, mivel mindenképpen a magyar hatóságok látókörén kívül akartak tevékenykedni, és Lengyelországban találtak olyan vevőt, aki hajlandó volt tőlük bruttó áron nemesfémeket vásárolni, illetve úgy értesültek, hogy a lengyel adóhatóságot könnyen meg tudják téveszteni.
Az áfacsaláshoz jelentős értéke miatt kitűnően megfeleltek a különböző nemesfémek: kezdetben ezüsttel csaltak, később a külön erre a célra gyártatott arany ékszerekkel és platinával is – részletezte a feljelentő.
Dr. F. László a Nemzeti Nyomozó Iroda – a feljelentésben a lengyelek tájékoztatására: a magyar rendőrség egy különleges szerve – nyugállományú alezredese, R. Sándor pedig az elkövetés idején aktív szolgálati állományú alezredese volt.
Előbbi a fővárosi Jobbikban Staudt Gábort segítette szakjogászként, a pártot 2010-ben 930 ezer forint adománnyal támogatta, és a csendőrség újraindításának egyik ötletgazdája volt az akkor még radikális pártban. R. Sándor politikai kötődése a fián keresztül az MSZP-hez kapcsolódik.
Az ifjabb R. Sándor Marcell a 2014-es baloldali közös képviselő-jelölti listán a 162. helyen volt szocialista színekben.
A lengyel hatóságok a feljelentés nyomán várhatóan jogsegély keretében fordulnak majd a magyar hatóságokhoz, kérve a feljelentésben foglaltak kivizsgálását. Ha a magyar hatóságok megállapítják az alapos gyanút, nyomozás indulhat, amelynek keretében a legfőbb ügyész kérheti az Országgyűléstől Staudt Gábor mentelmi jogának a kiadását.
A nyomozás eredményeként a lengyel ügyészség vádat emelhet a terheltek ellen, vagy megszüntetheti az eljárást ellenük, de át is adhatják a teljes eljárást a magyaroknak. Staudt Gábor egyébként nemcsak a Jobbik országgyűlési képviselője, hanem az Országgyűlés igazságügyi bizottságának az alelnöke is.
A csapat több tagjának neve egyébként más bűncselekmények kapcsán is felmerült. 2017 elején F. és volt rendőrtársa, R. Sándor 40 millió forintnyi euróval károsíthatott meg Olaszországban egy befektetőt, majd a lengyeleknek írt feljelentésben is szereplő P. Bálint (az áfázáshoz a lengyelországi vevőt a férfi szerezte) segítségével egy másik személyt is megkárosítottak Svédországban.
|
Adócsalás, ékszerek és a jobbikos Staudt
|
A lengyel állam kárára elkövetett több mint két és fél milliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt született feljelentés a lengyel ügyészségen. A feljelentésben név szerint említik a bűncselekmény kitervelőit és haszonélvezőit: a Jobbik parlamenti képviselőjét és az igazságügyi bizottság alelnökét, Staudt Gábort, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda két volt alezredesét.
| null | 1
|
https://www.magyaridok.hu/belfold/adocsalas-ekszerek-es-a-jobbikos-staudt-3384202/
|
2018-08-14 06:05:00
| true
| null | null |
Magyar Idők
|
Jól értesültek lehettek azok a társaságok, amelyek az áprilisi országgyűlési választások előtt egy hónappal jelentkeztek egy naperőmű-építési pályázatra. A 12 milliárd forint keretösszegű tender azért volt furcsa, mert csak néhány órára nyílt meg, majd újra bezárták. (A pályázat március 9-én napközben nyílt meg, és másnap reggel már be is zárták. Nem szokványos, hogy pénteken megnyitnak egy pályázatot, majd szombaton bezárják. Ezt azért tehették meg, mert március 10. munkanap volt.)
A pályázat újranyitásáról semmilyen előzetes információ nem látott napvilágot, még az európai uniós támogatásokkal foglalkozó pályázatíró cégek sem tudtak arról, hogy a – tavaly július 3-án felfüggesztett – tender néhány órára ismét elérhető lesz.*A kiírás szerint 2017. február 28-tól lehetett hitelkérelmet benyújtani több hónapon át, de a pályázatot tavaly július 3-án felfüggesztették. Majd idén március 9-én ismét megnyitották, de csak egy napra, mert március 10-én ismét felfüggesztették. Azóta sem nyitották újra, hivatalosan a pályázat státusza: ideiglenesen felfüggesztve. Egy ilyen projekt esetében a pályázati kérelem beadásához sok időre van szükség, nem elég a pályázatot leíró eljárásrend 96 oldalát elolvasni, az abban foglalt elvárásokat teljesíteni is kell.
A G7 a Transparency International-lel közösen közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a tender felelőse felé. A válaszból kiderült, hogy 144 cég nyújtott be pályázatot azon az ominózus március 9-i napon. Az MFB nem árulta el, hogy melyek ezek a vállalkozások, csupán annak a 32 cégnek a nevét közölte, amellyel idén július közepéig szerződést kötött. (Ezek között minden bizonnyal olyanok is vannak, amelyek még tavaly pályáztak.)
Az eddig szerződött vállalkozások negyedének Nyíregyházán van a székhelye.*Illetve van egy cég, amelynek közvetlenül egy a város mellett fekvő településen található a székhelye. Ez azért fontos, mert korábban úgy értesültünk, hogy március 9-én egy nyíregyházi bankfiókban adtak le tömegével kérvényeket.
A tender a KKV Energiahitel nevet viseli, naperőműves beruházáshoz lehetett hitelre pályázni. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a 10 százalékos önrészt kellett előteremteniük.
A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell a nyertes cégnek törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy a piaci ár közel duplájáért, kilowattóránként 32 forintért átveszi az áramot.
Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. A szakértők legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható a naperőművekkel.
A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy egyhektáros telekre – lehet akár szántóföld is -, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatalmasat kaszálnak az ingyenhitellel az egy nap alatt lefuttatott uniós pályázat nyerteseiUgyanabban a vidéki bankfiókban adták be a 12 milliárd forintos titokzatos pályázatra a jelentkezéseket.
A kormány nagyon a szívén viseli ezeknek a vállalkozóknak a sorsát. Három héttel a tender ismételt megnyitása előtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által idén februárban benyújtott törvénymódosítás értelmében viszont már 3 kilométer hosszúságig tették ingyenesé a nem engedélyköteles kiserőmű esetében rendszerhasználóként – mind szabadvezeték, mind földkábel esetén – a termelői elosztó hálózathoz tartozó vezeték létesítését. Díjmentes lett több olyan drága eszköz, mint a csatlakozási pont biztosításához szükséges, az elosztó hálózathoz tartozó átalakító- és kapcsolóberendezés létesítése vagy fejlesztése.
A minap pedig újabb rendeletmódosítási tervezet jelent meg a kormány honlapján. Eszerint 128 településen összesen 182 helyrajzi számú területet kíván a kormány „kiemelt jelentőségű üggyé” nyilvánítani naperőműves beruházások esetében. Van olyan település, ahol több helyrajzi szám van felsorolva. Közel annyi egyhektáros terület van, ahány cég (144 darab) jelentkezett a március 9-i villámpályázatra.
A 32 nyertes cég tulajdonosai között vannak fideszes politikusok családtagjai és a hatalomhoz közelálló vállalkozók is (lásd a kapcsolódó cikket alább). Sőt, az MFB a közérdekű adatigénylés nyomán nevesített egy olyan vállalkozást is, amely idén tavasszal nyert a pályázaton, de az adóhivatal egy 2016-os bejelentés nyomán néhány napja, július 31-én felszámolási eljárást indított a cég ellen egy néhány tízezer forintos tartozás miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli üzleti körök repültek rá a naperőműves uniós pályázatokraAz Elios volt vezérigazgatója, Pócs János fideszes képviselő gyermekei, egy állami cég vezetője, és Szíjj László üzlettársa is részt vett az uniós tenderen.
|
144 cég jelentkezett arra a 12 milliárdos pályázatra, amely csak pár óráig volt elérhető
|
Nagyon úgy tűnik, hogy jó kapcsolatokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy valaki egyáltalán elindulhasson a naperőműves beruházásokat támogató uniós pályázaton.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180810/144-ceg-jelentkezett-arra-a-12-milliardos-palyazatra-amely-csak-par-oraig-volt-elerheto/
|
2018-08-10 12:15:00
| true
| null | null |
G7
|
A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.
Gigantikus út- és vasútépítés zajlik Magyarországon, 2017 és 2022 között 4 ezer milliárdot költ erre az állam főként uniós forrásokból. Félő azonban, hogy nagyon sok olyan út épül, amit presztízsből, a választóknak tett ígéretek miatt, és nem a racionalitás miatt építenek meg. Érdemes ennek kapcsán megnézni, hogy az egyes gyorsforgalmi utakon mekkora összegű bevételt ér el a magyar állam, és melyik út építése érhette meg, és melyiken buknak az adófizetők a legnagyobbat.
A bevételek két részből tevődnek össze:
A teherautók által fizetett használatarányos útdíjból, amit minden megtett kilométer után kell megfizetni (e-útdíj)
A személyautók idő alapú „bérletet” váltanak, ezt hívja a köznyelv máig matricának, pedig már ez is digitális (e-matrica)
A személyautók esetében nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik utakat mennyien használták, mert ezt nem követik kocsiszinten, ezt a forgalmi adatok alapján becsültük meg. A teherautók viszont vagy GPS flottakövető rendszer alapján fizetik meg a díjakat, vagy viszonylati jegyet váltanak, amikor pontosan meg kell mondani, hogy honnan hova mennek. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) ez alapján pontosan tudja követni, hogy melyik úton mennyi bevétel keletkezik. A 14 legnagyobb bevételű útszakasz az alábbi ábránkon látható (az egyes évek között a nyilakkal lehet léptetni):
A bevétel több mint fele az M1-es, M3-as, M5-ös és M7-es autópályákon keletkezik, részben a tranzit miatt. A teljes e-útdíj-bevétel felét külföldiek fizetik meg. Nagyon helyesen, mert ezen kívül egy Romániából Németországba robogó kamionból gyakorlatilag semmi haszna nincs a magyar államnak, maximum a tankolás adótartalma. (De az sem biztos, hogy itt veszi meg a gázolajat.) Ez utóbbi azonban jóval kisebb összeg, mint az utak építésére, fenntartására fordított, nem is beszélve a járművek környezet- és zajszennyezése által okozott károkról.
Érdemes azt is megnézni, hogy egy-egy útszakasz fajlagosan mekkora bevételt termel. Ehhez lebontottuk a fizetős útszakaszokon az e-útdíj és arányosított e-matrica bevételeket egy kilométerre. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy hány év alatt térül meg az államnak egy-egy útszakasz megépítése. Manapság 3-4 milliárd forint egy kilométer gyorsforgalmi út megépítése, ezért 3 milliárdot vettünk, míg 2×1 sávos főutaknál – konzervatív becsléssel – 1 milliárdot. Ez csak közelítő számításnak elfogadható, mert a terepviszonyok, az építőipari árszínvonal, az üzemanyag ára vagy az aktuális korrupciós szint alaposan befolyásolhatja a valós árakat. Nem vettük figyelembe a fenntartási költségeket sem, de ez is további jelentős tétel. Mindenesetre arra jó egy ilyen számítás, hogy megmutassa, hol van értelme egy autópálya megépítésének, és hol nincs.
Az M1-es ezek alapján kiváló üzletnek tűnik, mivel konszolidált árak mellett 8 év alatt megtérülne. Persze ez kicsit több idő, ha a finanszírozási költségeket is figyelembe vesszük, de eléggé úgy néz ki, hogy piaci alapon is jó üzlet lenne megépíteni az M1-est. Ehhez képest különösen érdekes, milyen mostohán bánik a sztrádával az állami fenntartó; csak azt követően kezdődtek nagyobb javítások, hogy az úttest több helyen balesetveszélyessé vált, és sebességkorlátozásokat kellett bevezetni.
Ahol a számos költséget nem tartalmazó számításunk 20 év feletti megtérülést mutat, már nem igazán tűnik kifizetődőnek a fejlesztés, de az egyéb szempontok – például rövidebb eljutási idő, kevesebb baleset – még átbillenthetik a mérleg nyelvét. 30 év feletti megtérülésnél viszont már nem beszélhetünk közgazdaságilag értelmes beruházásról.
Nem meglepő módon az M6-os autópálya mérlege katasztrofális. Ráadásul itt nemcsak a megépítés költségeit kellett megfizetni, hanem egy 30 éves fenntartási és üzemeltetési szerződés keretében évi 60 milliárdot fizet az állam a 2010-es átadás után 30 évig. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor nem érdemes a megtérülés szót használni.
Az M6-os autópálya számításaink szerint évi 50 milliárd forint veszteséget termel az államnak.
Az M5-ös esetében 2031-ig fizet az állam a fenntartónak körülbelül évi 50 milliárd forintot, így bár nagy a forgalom, még ezen is bukik az állami évi néhány milliárdot. Persze nem biztos, hogy ilyen sokat kellene költeni a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp), korrupciógyanúsan megkötött szerződésekre. Elgondolkodtató, hogy a négy ppp-s szakaszt (az M6-ost három szakaszra osztották, plusz az M5-ös) üzemeltető társaság 2010 és 2015 között 495 milliárd forint árbevételt ért el, amiből 242 milliárd forint üzemi eredményt hozott ki, a profitráta tehát 50 százalékos. 47 milliárd forintot osztalékként ki is fizettek. Az pedig az alábbi térképre pillantva is látványos, hogy az M6-oson mennyire nincs forgalom. Az is jól látszik, hogy a sok bevételt termelő szakaszokon a külföldi forgalom dominál, ebben a mezőnyben csak az M3-ason vannak többségben a hazai teherautók.
Annak tehát nagyon örülhetünk, hogy nem épülnek már ppp-s sztrádák, ezt a konstrukciót a Fidesz-kormány 2010 után elvetette. Épülnek viszont olyan utak, amik borítékolhatóan súlyos, milliárdos veszteségeket okoznak majd. Az M44-es gyorsforgalmi út például Kecskemét és Békéscsaba között 79,4 kilométeren, három ütemben épül, összesen 145,7 milliárd forintért. Ha lesznek matricás bevételek is, akkor becslésünk szerint évi mintegy 3 milliárd forint lehet az M44-es használatáért beszedett díj, ami azt jelenti, hogy 50 év alatt jön be az építés ára. Ebben azonban nincsenek benne a kamatok, a fenntartás és a 30 évente esedékes nagymértékű átépítés költségei, amelyeket ha mind figyelembe vesszük, akkor biztosan csak a veszteségeket termeli majd az államnak a sztráda.
Az autópályákat sokan ugyan a térségfejlesztés elengedhetetlen eszközeinek tekintik, de a továbbra is gazdasági gondokkal küszködő Pécs esete mutatja, hogy egy sztráda önmagában semmit nem old meg. Érdekes kérdés, hogy milyen eredményeket lehetett volna elérni, ha az M6-os helyett az arra kifizetett évi 60 milliárd forintot Baranya és Tolna megyékben más fejlesztésekre költik.
Az M6-os kihasználatlansága ellenére a kormány – és a pénz zömét a tervek szerint biztosító EU – arra készül, hogy megépítteti a horvát határig még hiányzó szakaszt. Pedig az udvari határállomáson a napi átlagos forgalom mindössze 1732 egységjármű*Az egységjármű fogalmát a közúti forgalomnagyság egyetlen mérőszámmal való megadására vezették be. Egy személyautó 1-nek, a motorkerékpár 0,8-nak, a busz, lassú- és nehézjármű 2,5-nek számít külterületen. mindkét irányba.
|
Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik
|
A teherautók használatarányos útdíja valóságos kincsesbánya a kormánynak, idén már 230 milliárdot is beszedhetnek ebből. A személyautók után várható 70 milliárddal együtt ez már annyira nagy összeg, hogy minden 40. forint állami bevétel az útdíjakból folyik be. Az M1-es évi 54 milliárd profitot termel az államnak, az M6-os viszont számításaink szerint évi 50 milliárdos veszteséget termel – változatlan forgalom esetén még további 22 évig.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180814/evi-54-milliardot-keres-az-allam-az-m1-es-autopalyan-megis-majd-szetesik/
|
2018-08-14 12:45:04
| true
| null | null |
G7
|
Mészáros Lőrinc általában megkapja, amit akar, annál nagyobb feltűnést kelt, ha valami látszólag nem sikerül neki. Ez volt a helyzet egy patinás Jász-Nagykun-Szolnok megyei mezőgazdasági vállalat, a Kunhalom Agrária Kft. esetében, amelyet 2017 elején megszerzett, aztán pár hónap után megvált tőle. Nemrég viszont újra megvette.
Az Index 2017 júliusában foglalkozott a történettel, bemutatva a társaság fénykorát is, amikor 600 tehén évi 5 millió liter tejet adott, és 4000 hektáron folyt a gazdálkodás. A vállalkozás politikai szempontból is érdekessé vált, amikor 2015 elején részben Ökrös Imre kezébe került, aki több cikk szerint is Orbán Viktor sógora (Lévai Gizellának, Lévai Anikó testvérének az élettársa).
A céget részben tőle vette meg Mészáros Lőrinc, aki 2017 májusában továbbadta egy egyfős budapesti cégnek, a Bétéel Média Kft.-nek, amelynek tevékenysége – kommunikáció és PR – elég messze esett az agráriumtól. Ahogy az Index megírta, ez aggodalmat keltett a kisebb beszállítók és a hitelezők körében, akik attól tartottak, hogy az új tulajdonos bedönti a céget, ők pedig hoppon maradnak.
A bedőlés meg is történt, november 22-én a bíróság elrendelte a Kunhalom Agrária felszámolását. A végzésből az is kiderült, hogy az erre irányuló kérelmet április 13-án, tehát még akkor adták be, amikor Mészáros Lőrinc volt a tulajdonos.
A 24.hu a felszámolás kezdetén írt cikkében kiemelte: a vállalkozás nagy értéke az a több mint 1500 hektár föld, amelyet a 90-es évek elején abban a rövid periódusban vásárolt meg, amikor cégeknek is lehetőségük volt erre. Jogi személyek azóta sem szerezhetnek földtulajdont, csak magánszemélyek, legfeljebb 300 hektárt.
Öt éve a Népszabadság írt arról, hogy Lévai Gizella családtagjai szerették volna megszerezni a Kunhalom Agrária földjeit, de végül csak a cégen keresztül tudták ezt megtenni. A felszámolás elindulásakor pedig az volt a gyanú, hogy a hitelekkel, szállítói követelésekkel súlyosan megterhelt céget hagyják kimúlni, az értékeket pedig kimazsolázzák belőle.
Ehhez a forgatókönyvhöz képest váratlanul alakultak idén a dolgok. Június 10-én ugyanis Mészáros Lőrinc ismét megszerezte az ekkor még mindig felszámolás alatt lévő társaságot, ezúttal egy másik családi érdekeltségén, a Talentis Agro Zrt.-n keresztül. Ezt követően pedig a jelek szerint rövid úton megegyezett a hitelezőkkel, mert július 27-én lezárult a Kunhalom Agrária felszámolása, mégpedig úgy – ami ritka kivételnek számít –, hogy a társaság tovább működik.
Eltűntek a tehenek
Megkerestük az érintetteket, hogy segítsenek a történtek megértésében, de sem a Bétéel Kft. ügyvezető-tulajdonosának, sem a Talentis Agro Kft.-nek küldött e-mailre nem érkezett válasz a megadott határidőig. A felszámoló pedig lényegében annyit közölt, hogy a felszámolási eljárás jogerősen lezárult, egyezségre tekintettel.
Arról egyelőre nincs információ, hogy a hitelezők követelésük mekkora részéhez jutottak hozzá. A legnagyobb közülük alighanem az OTP, mert a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egy 650 milliós és egy 80 milliós biztosított követelése van a Kunhalom Agráriával szemben.
Az OTP nem válaszolt G7 kérdésére, hogy milyen arányban jutott hozzá követeléseihez a hitelezői egyezség során. Pedig a felszámolás kezdetén elkészített mérleg szerint
a hitelbiztosítékok egy része már nincs meg a cégnél. Ilyen például a teljes szarvasmarha-állomány.
A 2015-ös beszámoló kiegészítő mellékletében még ezt olvashattuk: az állattenyésztés, ezen belül a tejtermelés a gazdaság fő profilja. „A 2008-as gazdasági év végére a szarvasmarha-telep is teljes férőhely-kihasználtsággal dolgozik, modern technikával felszerelve.” Ennek megfelelően 2015 végén még több mint 133 millió forint értékben tartották számon a tenyészállatokat a társaság könyveiben.
A 2016-os beszámoló elhallgatta ezt a kérdést, a felszámolás kezdetén közzétettből viszont kiderült, hogy ennek az évnek a végén már egyáltalán nem voltak tenyészállatai a cégnek. Azaz még Mészáros Lőrinc első színre lépése előtt megvált a cég az állataitól, abban az időben, amikor egyebek mellett Ökrös Imre tulajdonolta a vállalkozást.
Ez valószínűleg két másik OTP-zálogfedezetet is eltüntetett: a Milktrader Kft.-vel és a Sole-Mizo Zrt.-vel kötött szerződésekből befolyó bevételt. Ebben ugyan mezőgazdasági termék adásvételéről van szó, de a cégek profilját ismerve minden bizonnyal tejről van szó, amit ugyebár tehén nélkül nem lehet előállítani. Így az OTP zálogfedezetei közül alighanem már csak egy Challenger erőgép lehet meg.
Az 1500 hektár föld viszont még valószínűleg megvan,
mert a könyvekben 2,67 milliárd forintos forgalmi értéken tartják nyilván az ingatlanokat. Ebbe belefér az 1500 hektár az átlagos megyei földárakkal, és párszáz millió az épületekre, telephelyre is marad. Annak sincs nyoma, hogy a felszámolás során a földet meghirdették volna eladásra. Ez a jelek szerint csak 98 darab borjúketreccel történt meg, amelyekért 6 millió forintért lehetett volna hozzájutni, de nem kellett senkinek. (Amúgy ezeken is OTP-jelzálog van.)
Többet hivatalosan akkor tudhatunk majd, amikor nyilvánosságra kerül a Kunhalom Agrária következő beszámolója. Ez ahhoz is támpontul szolgálhat majd, hogy miért alakult ilyen kacifántosan a cég sorsa. Az egyik lehetőség nyilván az, hogy Mészáros Lőrinc egyszerűen meggondolta magát, de ekkora kitérőket azért még ő sem szokott tenni a cégvásárlásai során.
Milliárdos kezességek
Egy felszámolás alkalmat adhat arra, hogy egy cég megszabaduljon a tartozásai egy részétől (ha ebbe a hitelezők is belemennek, cserébe azért, hogy valamennyit azért megkapnak). Ebben az esetben azonban a kötelezettségek 1,86 milliárdos összegénél sokkal jelentősebb tétel, hogy a cég összességében közel 3,8 milliárd forint értékben vállalt készfizető kezességet. Ebből 542,5 millió ugyan a Mészáros-féle Dráva Kalászhoz kapcsolódik, de a maradék is jelentős összeg. Hét vállalatról és egy magánszemélyről van szó, és ebben a halmazban mindenki mindenkivel kapcsolatban van közös cégtulajdonlás, ugyanarra a címre bejegyzett vállalkozások és valószínűsíthető rokoni kapcsolatok révén. Ökrös Imre ebben a csoportosulásban is felbukkan.
Az egyik cég, amelynek készfizető kezességet vállalt (229 millió forint erejéig) a Kunhalom Agrária, a Cider Alma Kft., az emlékezetes, állami hátterű, félresikerült almabiznisz főszereplője, amely szintén kapcsolódik Lévai Gizella családjához. A cég amúgy egy ideje már felszámolás alatt van.
Amúgy is kórság tizedeli azokat a cégeket, amelyeknek készfizető kezességet vállalt a Kunhalom Agrária. A Páhok-Szolg (10 milliós kezesség) ellen öt nappal a Kunhalom Agrária után indult felszámolás, a Cider Alma ellen – egy téves januári közzétételt követően – májusban. A TISA Trade Kft.-nél (976 milliós kezesség) csődeljárás indult idén június 19-én.
Mindennek azért van jelentősége, mert a felszámolás kezdő időpontjában az adóssal szemben valamennyi követelés lejárttá válik, ezért a jogosult azonnal a kezeshez fordulhat, felszámolása esetén hitelezőként jelentkezhet be a folyamatba. Egyéb esetekben (csődeljárásnál is) akkor fordulnak élesbe a dolgok a kezes szempontjából, ha az eredeti adós nem fizet. Így az is kérdés, ebben a körben mennyit kellett esetleg áldozni arra, hogy visszatérhessen a Kunhalom Agrária a rendben működő cégek sorába.
A G7 által megkérdezett felszámolási szakember nem zárta ki, hogy a felszámolás során, ha nem elég rámenős az eredeti adós cég hitelezője, akkor a készfizető kezes megszabadulhat kötelezettségétől.
Van olyan jogértelmezés, hogy amíg az eredeti adós rendben fizet, függő követelésként sem lehet bejelentkezni a kezes cég felszámolásába. Ebben az esetben viszont az egyezség révén megszabadulhat a kezességtől a Kunhalom Agrária. Ezt elkerülheti a hitelező, ha erőlteti a kezesség nyilvántartásba vételét, akár bírósági úton is, vagy arra kötelezi adósát, hogy másik kezest hozzon helyette.
Az valószínűtlennek tűnik, hogy az Orbán-rokonság követeléseitől szeretett volna megszabadulni Mészáros Lőrinc, az ő alkalmi üzlettársaik esetében viszont ez egyáltalán nem elképzelhetetlen.
|
Legújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédült
|
Mészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.
| null | 1
|
https://g7.hu/vallalat/20180813/legujabb-cegszerzesebe-talan-meg-meszaros-lorinc-is-beleszedult/
|
2018-08-13 12:54:00
| true
| null | null |
G7
|
Név szerint említi Mészáros Lőrincet az egyik legnagyobb európai energetikai konszern, az RWE kedden közzétett féléves beszámolója. Az egykori felcsúti gázszerelő mint a Mátrai Erőmű egyik vevője kerül elő a jelentésben, amely arról ír, hogy a létesítményt egy cseh befektetők kezében lévő cég, illetve Mészáros vásárolta meg tőlük. Ez persze nem újdonság, mindössze annyiban érdekes, hogy a magyar vállalkozó sem közvetlenül, hanem több cégen (illetve tőkealapon keresztül) vásárolt, sőt a tranzakció idején még a pontos tulajdoni részesedését sem lehetett ismerni, őt valamiért mégis fontosnak tartották külön megemlíteni.
Más kérdés, hogy azóta nagyjából teljesen Mészárosék irányítása alá került az erőmű, egészen pontosan az annak többségi, 72 százalékos részesedését megvásárló cég. A csehek ugyanis alig egy héttel a tranzakció lezárása után kiszálltak.
Az ügyletet egyébként még tavaly év végén jelentették be, de a versenyhivatali jóváhagyások, illetve egyéb papírmunkák miatt egészen márciusig elhúzódott*Ami egyébként egyáltalán nem sok, ennél jóval hosszabb ideig is eltarthat egy hasonló ügylet lezárása.. Éppen ezért ez az első olyan RWE-jelentés, amiben már magáról az ügyletről is írnak, igaz, túl sok részlet nem derül ki a közölt adatokból.
Ami biztosnak tűnik, hogy nem annyiért adták el az erőművet Mészároséknak, amilyen értéken nyilvántartották azt a könyveikben, hanem valamivel az alatt. A féléves jelentés szerint ugyanis az RWE 25 millió eurót veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a tranzakció miatt. A korábbi beszámolók alapján a létesítményt működtető cégben tavaly 128 millió eurónyi eszközt tartott nyilván az RWE, így*Ha azt feltételezzük, hogy az eladóra jutó kötelezettséget átvállalta az új tulajdonos. nagyjából 100 millió eurót kaphatott 51 százalékos részesedéséért a német csoport.
Mészárosék az RWE többségi pakettje mellett a szintén német EnBW 22 százalékos csomagját is megvették, ami így logikusan 44-45 millió eurót, márciusi árfolyamon nagyjából 14 milliárd forintot érhetett. Ez némileg kevesebb annál, mint amennyit utóbbi vállalat állítólag remélt a csomagért. A Népszabadság ugyanis bő két éve arról írt, hogy korábban az állami MVM is tett kísérletet az EnBW-részesedés megszerzésére, de ez meghiúsult, mivel a németek 15 milliárdot szerettek volna, az MVM azonban csak 10-et akart adni.
Mindenesetre most inkább úgy tűnik, hogy a korábbi 50 milliárdot súroló becslésünknél kevesebbért cserélt gazdát Magyarország második legnagyobb erőműve*Egészen pontosan az azt működtető cég 72 százaléka.,
a vételár inkább 40 milliárdhoz lehetett közelebb.
Az továbbra sem egyértelmű, hogy Mészárosék hosszabb távon mit akarnak kezdeni a létesítménnyel. A Mátrai Erőmű eléggé leharcolt állapotban van, 50 éves blokkjainak üzemideje 2025-ben lejár, arra pedig rengeteget kellene költeni, hogy tovább működhessen. A jelenlegi környezetvédelmi előírások mellett olyan drága technológiát kellene alkalmazni, ami még egy nagyon jó hatásfokú, feketekőszenet égető erőműnél sem térülne meg, egy lignitalapúnál – mint amilyen a Mátrai – pedig végképp nem. Ágazati szakértők épp ezért nem lennének meglepve, ha 2025-ben egyszerűen bezárnák az erőművet, és megkezdenék a terület rekultivációját, ami több tízmilliárdos projekt lehet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHaldokló iparágat támasztana fel Mészáros Lőrinc, pedig már a kormány is a végét látjaTeljesen bizonytalan Mészáros Lőrinc legújabb szerzeményének, a Mátrai Erőműnek a sorsa, a lignites áramtermelés elvileg már csak 12 évig üzemelhet.
|
Olcsóbban szerezhette meg Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőművet
|
Némileg olcsóbban vehette meg Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőművet, mint amilyen értéken azt eredetileg nyilvántartották.
| null | 1
|
https://g7.hu/vallalat/20180814/olcsobban-szerezhette-meg-meszaros-lorinc-a-matrai-eromuvet/
|
2018-08-14 13:07:39
| true
| null | null |
G7
|
15 millió forintos bírságot szabott ki a jegybank az Altus Portfólió Kft.-re. A vállalatnak az MNB közleménye szerint engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell fizetnie, a jegybank feljelentést is tesz az ügyben.
A Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cég a közlemény szerint mintegy 400 millió forint értékben nyújtott kölcsönt magán és jogi személyeknek is úgy, hogy ehhez nem kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól, ezért a pénzintézet azonnal hatállyal megtiltotta a vállalatnak, hogy a jövőben ilyen tevékenységet folytasson.
Nemrég megírtuk, hogy az elmúlt években nem szerepelnek jól az egykori miniszterelnök cégei. Az Altus Portfólió Kft. két évvel ezelőtti, 1,3 milliárdos adózott eredménye 10,1 millió forintos veszteségbe fordult át 2017-ben. Az mfor.hu szerint ennek az az oka, hogy a cégen keresztül folyt át Gyurcsány időközben értékesített cégeinek eladásából származó összeg, amit aztán osztalékként ki is vettek.
|
Megbüntette az MNB Gyurcsány cégét
|
Az Altus Portfólió Kft.-nek engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység miatt kell 15 milliós bírságot kell fizetnie.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20180813_Megbuntette_a_Jegybank_Gyurcsany_ceget
|
2018-08-13 16:07:00
| true
| null | null |
HVG
|
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami "alap" 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Comitatus latin szó, vármegyét jelent. Annyit lehetett tudni a szlovén gazdasági honlapon nemrégiben megjelent írásból, hogy így hívják a háromcsillagos Hotel Lipát is magába foglaló Terme Lendava turisztikai komplexum vevőjét, és hogy a végső tulajdonos a magyar állam.
A Finance azt írta: a vételár 9 millió euró volt, a szlovéniai magyar nyelvű Népújság cikke szerint pedig ráférne további 5 millió eurónyi fejlesztés a szerzeményre.
A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. Ráadásul, s ezt már mi fűzzük hozzá, a közvetlen szomszédságban épül a lendvai fociakadémia, amit szintén bőkezűen, 1,3 milliárd forinttal támogat a magyar állam.
A Finance "alapot", a Népújság "alapítványt" emleget a magyar vevőként. Csakhogy Comitatus néven Magyarországon az alapokat és alapkezelőket nyilvántartó MNB semmit, a civil szervezeteket regisztráló bíróságok pedig egy teljesen más profilú, társadalomkutató egyesületet tartanak csak nyilván.
Létezik viszont több Comitatus elnevezésű cég, közülük kettő, egy zrt. és egy kft. állami, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában.
Üzleti titok, mibe kerül? Egészen biztosan nem
Némi kutakodás után kiderült, a Comitatus Üzletviteli és Vagyonkezelő Kft. lesz az, amit keresünk. A kevésé szem előtt lévő társaság 2016 végéig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat vagyonkezelő cége volt, egy évvel korábban lett az MNV tulajdona, s 2016-ban át is nevezték.
A társaságtól újságírói kérdésben is kérdeztük a szlovén ügylet részleteit, illetve közérdekű adatigénylésben kértük a Terme Lendava ügylet szerződéseinek másolatát. Előbbire egyelőre nem érkezett válasz, utóbbit rövid úton elutasították üzleti titokra hivatkozva.
Ezt természetesen nem fogjuk ennyiben hagyni, jogi úton kérjük majd, kötelezzék a Comitatust a közpénzes ügylet nyilvánosságra hozatalára. (De legalább megerősítést nyert, hogy jól okoskodtunk, tényleg ez a cég a vevő.)
A magyarok tulajdonszerzése viszont még nem teljesen biztos – annak ellenére, hogy a tulajdonos Sava Holding elfogadta az MNV-cég ajánlatát. A Finance cikke többször is idézi például Zdravko Počivalšek gazdasági minisztert, aki meglehetősen fújtat a biznisz ellen, mondván, a turisztika stratégiai nemzetgazdasági ágazat. A liberális, piacpárti értékeket közvetítő portál bírálja is ezért a minisztert, mondván, már az anyacég, a Sava Holding is egy csődtömeg, épphogy elkerülte a felszámolást, jelenleg például a hitelezők a legnagyobb tulajdonosok. Kilencmillió euró pedig rengeteg pénz.
Az anyacégben 22,5-22,5 százalékkal azonban jelen van a szlovén állam is: ekkora pakkja van az SDH-nak, a Szlovén Állami Holdingnak (ha tetszik, a helyi MNV-nek), illetve a nyugdíjalapnak. Azaz nem teljesen mindegy, mi a véleménye a gazdasági tárca vezetőjének. Ráadásul valóban létezett egy minisztériumi lista a nem értékesíthető állami érdekeltségekről, s ezen a Sava Holding is szerepelt.
Az ügyletet mégis tervezhetik már egy ideje. A népújságos cikk megemlíti például, hogy már tavasszal, azaz a szlovéniai választások előtt lekerültek a Terme Lendava egységeiről a jelzálogterhek – át egy másik Sava Holdingos fürdőre. 2019 végénél előbbre azonban a Finance cikke sem jósolja, hogy lezajlik az átadás-átvétel.
Orbánista nyomulás Szlovénia-szerte – de sikerült?
Szlovéniai forrásaink szerint az ügyletet érintő kritikák egy részénél érezhető némi fenntartás azzal szemben, hogy a vásárló a magyar állam, még olyanok is akadnak, akik egyfajta sunyi Trianon-revíziót emlegetnek. Mások ellenben éppen, hogy tapsolnak – ők azok, akik Orbán Viktorban látják Európa megmentőjét.
A magyar kormányerők kétségtelen odafigyeléssel vannak a szlovén politikai eseményekre. 2017 tavaszán írtuk, hogy Habony Árpád médiája szlovén televíziót vásárolt, majd további ottani sajtótermékeket is bekebelezett. Ez a média teljesen nyíltan támogatta a június eleji választásokon Orbán helyi szövetségesét, a jobboldali Szlovén Demokrata Pártot (SDS).
Sőt, két magyar származású "nemzetiségi" képviselőjelölt közül Orbánék Horváth Ferenc mellett tették le a voksukat, aki be is húzta a mandátumot. Ő jelenleg is a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke és – nem mellékesen – Lendva község alpolgármestere is volt a közelmúltig. Mindkét minőségében rálátása lehetett úgy a Terme-ügyletre, mint a tervezett fociakadémiára.
Az SDS győzött ugyan, de a mandátumok többségét nem tudta megszerezni, kormányt alakítani nem tudott.
Ami azt is jelenti, hogy Počivalšek miniszter "ügyvezetőként" háborog a Terme Lendava eladása ellen. Csakhogy jelen pillanatban egyre nagyobb az esélye egy balos kormánynak Szlovéniában.
A napokban meg is született a balos pártok között a megállapodás, szlovéniai forrásaink szerint napokon belül, akár cikkünk megjelenésekor leheteti az esküt az új, kívülről a kommunisták által támogatott balközép kabinet. Márpedig akkor kétesélyes, hogy az MNV-cég valóban viheti-e a wellnessfaluját, különösen, hogy a Levice éppen az állami vagyon elherdálásának befejezését szabta a külső támogatás egyik feltételéül.
Pedig elég szépen ki lett találva. A Fidesz helyi bástyája nyer, ami erős politikai támogatást jelent a migránsozásban éppúgy, mint a gazdasági legelészésben. A Terme Lendavától például állítólag erős labdarugó-turizmust vár a magyar partner, bármit jelentsen is ez.
A lendvai fociakadémia 1,3 milliárdja pedig már tavaly decemberben eldőlt. Ez még akkor is rengeteg pénz, ha föltesszük, hogy szükség van hasonló intézményekre. Az Index elemzése szerint nem sokkal többet, kétmilliárd forintot tolt a magyar állam Mészáros Lőrinc eszéki csapatába, amelyik a horvát élvonalban játszik – márpedig legkésőbb az idei vb óta tudjuk, hogy ez mit jelent. Ezzel szemben a lendvai csapat, a ZTE tulajdonosa által nemrégiben megszerzett Lendava Nafta 1903 a másodosztályban vergődik.
Fotó forrása: viaslovenia.com
|
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában
|
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/2018/08/15/wellness-szallot-vesz-a-magyar-allam-szloveniaban-a-fociakademia-szomszedsagaban/
|
2018-08-15 16:12:02
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Jánosunknak a nemdohányzók fokozottabb védelme és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata. Miután 2012-es trafiktörvénye – csak tavaly – 29 milliárdot hozott barátja cégének, a Continentalnak.
Gyorsan vegyük végig mi lesz a volt szuperminiszter feladata a dohánypiacon:
a dohánypiac szabályozására irányuló kormányzati feladatok előkészítése és összehangolása,
rövid- és középtávú kormányzati stratégia kidolgozása,
a hatósági eljárások hatékonyságának javítása
a kormány képviselete uniós és nemzetközi szervezetek előtt
a nemdohányzók védelme érdekében eddig tett kormányzati intézkedések eredményeinek megőrzése
Érdekes dolog ez a bejelentés, főleg ugyanazon a napon amikor kiderül, hogy a következő egy évben, három részletben kb 10-15%-ot fog emelkedni a cigaretta ára. A Világgazdaság leírta, hogy A dohánygyártmányok jövedéki adójának emelése az Európai Unió által meghatározott adóminimumok elérése miatt szükséges, ennek tudható be a szeptemberi után esedékes, 2019. január 1-jén, illetve július 1-jén következő újabb lépcső is. Ezen változtatás után ezer szál staub után legalább 90 euró jövedéki adót, tehát az eladási ár 60 százalékát kell majd megfizetni. Az EU így szeretné vissza szorítani a dohányzást, de ennek a törvénynek 115 eurós szint felett nem kell megfelelni. Vagyis a nyugat- európai országok többsége kiesik az új törvény hatása alól. Mi még nem!
Pedig idehaza is füstölünk rendesen, csak még olcsóbban. Hogy mekkora piacról van szó azt mi sem bizonyítja jobban mint, hogy dohánygyártmányokra befizetett jövedéki adó a 2016-ban 297,3 milliárd 2017-ben pedig 284,7 milliárd forint volt. Ennél többet csak az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó hozott a kormány számlájára: a 615,7 illetve 645,6 milliárd forintot.
Érthető hát, hogy a kormány továbbra is kontroll alatt akarja tartani idehaza a dohánypiacot. Erre pedig a legjobb ember a hazai Continental Dohányipari Zrt.-vel és annak elnökével Sánta Jánossal is különösen jó kapcsolatot ápoló, Lázár!
Emlékezetes, hogy a 2012-es dohánytörvény kidolgozásában a -disztribúciós részlegén keresztül- hódmezővásárhelyi kötődésű Sánta is részt vett, hogy azzal saját cégét hozza hatalmas helyzeti előnybe. Az üzletemberről Lázár korábban azt mondta, tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a véleményét, ez a társadalmi egyeztetés része, szóval nyugi legyen.
Társadalmi egyeztetés ide, vagy oda, a dohányüzletek monopolizálása történelmi lehetőséget nyitott a Continental előtt. Akkoriban a multik, így a Philip Morris és a British American Tobacco (BAT) és az Imperial Tobacco által előállított áru a piac 85-90 százalékát lefedte míg a maradék részesedés -az egyetlen, a kormányoldalon hazainak tartott gyártó- Continentálé volt. A húsz évre szóló trafikkoncessziós jogok olyan beszűkült eladási csatornákat teremtettek kis hazánkban, hogy Sánta cégének termékei azonos méretű eladó felületen tudtak megjelenni, mint a fent említett nagyobb vetélytársak árúi.
Azért is jár a Vastagbőr díj Sántának, mert anno a törvényjavaslat benyújtása idején a négy nagy dohányipari cég részvételével megalakult Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségnek is ő volt az elnöke és onnan érvelt az általa írt trafiktörvény ellen. Faarccal.
„Szó sincs arról, hogy az egyetlen magyar tulajdonú vállalkozásnak bármilyen előnye is lenne, legfeljebb a hátrányából faraghatna le valamit. A törvényjavaslat ellen tiltakozó üzleti körök és lobbicsoportok politikai kérdésként akarják beállítani a javaslatot, kiforgatva és elferdítve annak valós céljait, holott a fiatalkorúak hatékonyabb védelme és Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai miatt mindenképpen itt volt az ideje egy új, a korábbinál hatékonyabb szabályozási környezet megalkotásának. ” – Lázár János a trafiktörvényről, 2012 március
|
Lázár János a dohányzás visszaszorításáért fog küzdeni
|
Jánosunknak a nemdohányzók fokozottabb védelme és a dohánypiac szabályozására vonatkozó kormányzati teendők ellátása lesz a feladata. Miután 2012-es trafiktörvénye -csak tavaly- 29 milliárdot hozott baráti cégének a Continentalnak.
| null | 1
|
https://vastagbor.atlatszo.hu/2018/08/15/lazar-janos-a-dohanyzas-visszaszoritasaert-fog-kuzdeni/
|
2018-08-15 16:16:29
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Hiányzik a pénz a hódmezővásárhelyi babakötvény mögött álló önkormányzati alapítványból – állítja Márki-Zay Péter polgármester.
Önkormányzati rendeletben vállalta Hódmezővásárhely, hogy babakötvénnyel segíti a fiatalokat lakáshoz jutását. Erre alapítványt hoztak létre 2006-ban, amit részben a fideszes képviselők felügyeltek. Májusban lemondott az elnök, kiderült, a vagyon is hiányos, és csak egyre fogy.
“Nem találják azt a sok százmillió forintot, melynek a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány számláján kellene lennie" – állította pár napja szokásos heti facebook videójában Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere. Azt mondta, az alapítvány elnöke még májusban lemondott, a kuratóriumban lévő fideszes képviselők közül sem akar senki sem elnök lenni.
“Úgy tűnik, a pénz eltűnt ebből az alapítványi pénztárból" – mondja videójában a polgármester. Márki-Zay Péter augusztus 4-én jelezte ezt a problémát, a közgyűlés fideszes tagjai azóta sem reagáltak.
A Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány 2006-ban indult. Célja, hogy első lakásvásárlásnál segítsék a helyben maradó, 18 éves fiatalokat. A vásárhelyi közgyűlés 2005-ben rendeletet hozott, hogy a költségvetésben biztosítják a születendő gyerek után járó kezdetben 3,5 ezer, majd havi 4 ezer forintot. Ezt – a 2012-es alapítói szerződés módosításáig – külön is kezelték. Arról is döntöttek, hogy 2011 után 3 évente, a tényleges születési számnak megfelelően fizetnek az alapítványnak.
Az alapítványi elnök lemondását a május 29-i közgyűlésen jelentették be. A beszámolót is akkor fogadták el, ez most is elérhető Hódmezővásárhely oldalán. Ebben az szerepel, hogy a kuratórium alelnöke Havasi Katalin, aki egyben a Fidesz helyi elnöke, valamint kuratóriumi tag volt az egykori alpolgármester, Kószó Péter is.
A beszámoló szerint az alapítvány Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett számláján 13 ezer 836 forint volt 2017. december 31-én, ugyanezen napon a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett számláján 58,8 millió forint. A számok alapján az alapítvány saját bevallása szerint sincs minden teljesen rendben. A közgyűlési dokumentumban az szerepel, hogy az összesítő adatok szerint 2006-2011 között 2084 fő jogosult volt, összesen 330 millió forintra. Ezután már csak rászorultsági alapon adtak új támogatást, 2017-ben pontosan nulla gyereknek.
Az alapítvány korábbi beszámolói a bíróság honlapján is elérhetőek. Eszerint 2011-ben mindössze 145 millió forintja volt, ebből 139,2 millió tárgyi eszközben, bankszámlán pedig 5,3 millió. Ez 2012-re úgy változott, hogy a tárgyi eszközök 136 millió forintra csökkentek, a készpénz 6,5 millióra nőtt. Később sincs nyoma a beszámolókban annak, hogy az önkormányzat eleget tett volna saját döntésének – miszerint háromévente befizet.
A számokból úgy tűnik, hogy már 2011-ben hiányzott a fele vagyon, vagy egyszerűen nem szerepeltették az alapítvány közhiteles bevallásában. 2011-ben változtattak, a fideszes többségű testület úgy döntött, 2012-től elsősorban a rászoruló családok gyerekei kaptak támogatást.
A Délmagyarország 2013-as cikke szerint, “az első évben 8 millió 747 ezer 872 forint gyűlt össze az alapítvány számláján. 2010-ben már több mint 185 millió forintra emelkedett az összeg, és 1584 babakötvény-tulajdonos volt Vásárhelyen". 2013-ban a lap azt is írta, “jelenleg eddig 2133 babakötvény-tulajdonos van Vásárhelyen. Az alapítvány időközben vagyonának jelentős részét belvárosi ingatlanokba fektette, a bérleti díjból gyarapítja a pénzt".
Három ingatlana is van az alapítványnak, a Kinizsi utca 8, a Petőfi utca 27, valamint a Hódi Pál utca 3 szám alatt. Mindhárom korábban önkormányzati tulajdon volt. A Kinizsi utca 8 egy omladozó, meglehetősen rossz állapotú ház egy 993 négyzetméteres telken.
A Petőfi út 27-ben a SZEFO – a főként megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állam cég – található. Ami valóban értékes lehet, az a Hódi Pál utca 3., ez egy belvárosi, egykori óvoda épület, 400 négyzetméteres. Ha hinni lehet a hódmezővásárhelyi ingatlan statisztikának, akkor a 400 négyzetméteres épület – ha lakóépület lenne – 43 millió forintot is érhet, de ezek közül egyik ingatlan sem az.
A dokumentum szerint, ha kifizetésre kerülne sor, az alapítvány eladja az ingatlanokat, ha nincs vevő, az önkormányzat vásárolja meg.
Az elmúlt években nem nőtt jelentősen az alapítvány vagyona, pedig évente 100 millióval kellett volna. A jelenlegi létszám mellett Hódmezővásárhelynek 2024-ig – amikor az első, 2006-ben született gyerek megkaphatja a támogatást – további 600 millióba kerül ez a program. Az alapítvány első kifizetését 2024-ben 278 fiatal kérheti. Az gyerekekként 864 ezer forintot jelent, összesen 240 millió forintot jelent – ami közel 100 millióval több, mint az alapítvány 2017-es vagyona. Ha pedig az ingatlanok valódi értékét nézzük, még borúsabb a kép.
Az alapítvány befektetési politikája nem ismert. Vagyis, hogy a rájuk bízott és elvben kamatoztatott vagyonról hogyan és miként rendelkeznek. Csak érdekességképp: ha meg akarták volna őrizni a vagyon inflációval korrigált értékét, akkor most 10,1 százlékkal több pénze kellene hogy legyen az alapítványnak, mint 2011-ben.
Hogy a hiányzó milliókat miből gazdálkodja ki a város, nem tudni. Az önkormányzat azt közölte, vizsgálják, mi történhetett. Kerestük a fideszes többségű közgyűlés tagjait, amint válaszolnak, ismertetjük.
Fotó: a Kinizsi utcai befektetés. A szerző felvétele
|
Márki-Zay: százmilliók hiányoznak a fideszesek felügyelte hódmezővásárhelyi alapítványból
|
Hiányzik a pénz a hódmezővásárhelyi babakötvény mögött álló önkormányzati alapítványból – állítja Márki-Zay Péter polgármester.
| null | 1
|
https://orszagszerte.atlatszo.hu/marki-zay-szazmilliok-hianyoznak-a-fideszesek-felugyelte-hodmezovasarhelyi-alapitvanybol/
|
2018-08-15 16:31:29
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Ötmilliárdos szerződést nyert a Fidesz talpon maradt házi propagandistája
|
Taroltak Balásy Gyula cége a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) közbeszerzésein. Balásy évek óta a Fidesz első számú házi propagandistája pozíciói az elmúlt hónapokba erősödtek, amikor az eddigi kommunikációs guruk Kuna Tibor Csetényi Csaba cégei kikerültek a piacról.
| null | 1
|
https://zoom.hu/hir/2018/08/15/otmilliardos-szerzodest-nyert-a-fidesz-talpon-maradt-hazi-propagandistaja/
|
2018-08-15 00:00:00
| true
| null | null |
ZOOM
|
|
BKV;e-jegyrendszer;RIGO;
2018-08-15 13:50:03
Még jó darabig nem fütyül a RIGO
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
Hallgatásba burkolódzott a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) amikor a fővárosi E-jegyrendszer bevezetéséről érdeklődtünk. Nem csoda: tavaly ugyanis a BKK még azt ígérte, hogy egy évtizednyi vajúdás után 2018 elejétől végre valóban elindul a papír alapú jegyeket felváltó és a bliccelőket kiszűrő, modern elektromos jegy- és beléptetőrendszer (amit a rugalmas, integrált, gazdaságos és okos szavak kezdőbetűi alapján RIGO névre kereszteltek). Egy-két tesztpéldány felszerelését leszámítva azonban nyoma sincs a rendszer bevezetésének, sőt, információink szerint tovább csúszik a 2004 óta húzódó vállalkozás (akkor még 2006-os céldátumot mondtak). Bár az Index és a Zoom is arról írt, hogy „csak” egy évvel halasztják a projekt indítását, volt olyan forrásunk, aki belső, hivatalos iratokon 2020-as céldátumot látott.
Informátoraink azzal kapcsolatban is szkeptikusak voltak, hogy egyáltalán működhet-e a rendkívül bonyolultra és nehézkesre tervezett rendszer, sokak szerint ugyanis a RIGO problémái a nem átgondolt tervezésből adódtak. Az elképzelések egy rendkívül szerteágazó és bonyolult projektről szóltak: 2500 járműre – buszra, trolira, villamosra – tízezernél is több új érvényesítőkészüléket terveztek, a kapuval nem lezárható metró és HÉV-állomásokra pedig 530 eszközt telepítenének. A hatalmas utasforgalom és a kiterjedt járműállomány ellenére a rendszert úgy akarták felépíteni, hogy az okoskártyás beléptetők mellett személyi azonosítókkal – e-személyi – vagy éppen bankkártyával is használható legyen. Emiatt viszont óriási adatforgalom várható, ráadásul a rendszert összhangba kell hozni – a diák és nyugdíjas és egyéb kedvezmények miatt - a népességnyilvántartó adatbázisával, az e-személyigazolványok adatait tároló belügyi adatbázissal, a bankkártyák miatt pedig a pénzintézetek pénzügyi rendszerével is.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy egy kifejezetten rossz szerződést kötöttek a generálkivitelezőnek 2014-ben kiválasztott Scheidt&Bachmann céggel. A vállalat ugyan a legalacsonyabb árajánlatot adta – 28 milliárdért vállalták a rendszer kiépítését és ötéves üzemeltetést – ám a jellemzően hardvergyártó német cégnek nem volt érdemi referenciája egy ilyen komplex rendszer kiépítésére. Ráadásul a szerződés alapján a vállalat a szoftverintegráció kiépítése nélkül is kitáncolhat az ügyletből az e-jegyrendszer hardvereinek – a beléptetőkapuk, a kézi ellenőrző eszközök- leszállítása után, márpedig ez nehéz helyzetbe hozta a BKK-t.
A hardverek jó részét végül leszállította a cég, ám azok azóta is lefóliázva állnak a BKK raktáraiban, míg a közlekedési vállalat küzd a szoftverintegrációs feladatokkal.
A BKK élére kinevezett Dabóczi Kálmánnak sem sikerült kezelnie a helyzetet, ő is csak addig jutott, hogy másfél év hezitálás után újraterveztette az egészet. Ez ugyanakkor a fejlesztés drágulását eredményezte, így 2017-ben további 3 milliárd forint szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés a projektre. Mindezek következtében - a 444.hu számításai szerint - összességében már 36,8 milliárd forintba kerül a fejlesztés.
Közben a 2015-ben felvett 17 milliárd forintos EBRD-hitel már ketyeg, pedig az még sok idő, mire az e-jegyes rendszer bevételt kezd termelni. A hitelből nagyjából hat milliárd forintot költött el a BKK. Úgy tudni, hogy a főváros most azért lobbizik a banknál, hogy egyelőre csak a kamatokat kelljen fizetni, ám a tényleges törlesztés csak akkor induljon el, ha a rendszer már termőre fordult, azaz az éves szinten 14 milliárdos jegyárbevétel elkezd befolyni a E-jegyrendszeren keresztül.
A csúszás következménye az is, hogy a BKK tavaly a budapesti úszóvébé előtt sürgősen saját online jegyrendszert terveztetett a T-Systems-szel, noha a RIGO-rendszer kínálatában is szerepelt volna az online jegy-és bérleteladás lehetővé tevő platform kiépítése. A tavaly nyáron, mindössze pár hónap alatt összeeszkábált, majd a vizes vébé előtt elindított rendszer végül elromlott: súlyos adatszivárgást tapasztaltak a rendszernél, több ezer vásárló adatai kerültek ki, ráadásul egy középiskolás is könnyedén át tudott jutni a biztonsági falakon. Később rövid időre újraindították a BKK online jegyárusítását, ám a szervert érő támadások miatt az év elején leállították a rendszert. Az ügynek végül az lett az egyetlen valódi következménye, hogy a BKK online rendszerét jelölték a BlackHat nevű IT nemzetközi biztonsági konferencián a biztonsági problémákat kezelő, legbénább céges reakciókra alapított citromdíjra.
|
Még jó darabig nem fütyül a RIGO
|
Először 2006-ra ígérték, de akár 2020-ig is elhúzódhat, mire bevezetik az elektronikus jegyrendszert Budapesten. Már ha egyáltalán működőképes lesz a rendkívül bonyolultra sikerült RIGO.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3005141_meg-jo-darabig-nem-futyul-a-rigo
|
2018-08-15 13:50:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Még azt sem tudja a kormány, hány tízmilliárdot fizet a BMW-nek a debreceni gyárért
Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter először azt mondta, a tízmilliárd forintot meghaladja a támogatás, majd gyorsan pontosított: több tízmilliárdról van szó. Közben a gazdák továbbra sem értik, miért a környék legértékesebb területén akarnak építkezni, a polgármester szerint fölösleges aggódni, van még jó minőségű termőterület bőven.
Valóban termőföldeken építi fel debreceni gyárát a BMW, de ezek értéke eltörpül a beruházás teljes értéke mellett – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Közölte, hogy összesen 440 hektárnyi területet vonnak ki, ezek értéke 1 milliárd forint, míg a teljes beruházásé 1 milliárd euró. A kettő között 320-szoros a különbség – fogalmazott a kancelláriaminiszter.
Szerinte büszke lehet mindenki, hogy az ország nyugati felén lévő győri Audi-gyár után a keleti országrészben is megvalósul egy ekkora projekt. A miniszter úgy látja, hogy a földek kivonása megéri az árat, mert több mint 1000 munkahelyet teremt közvetlenül a gyár, míg közvetve ennek a többszörösét.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a BMW-gyárban nem egyszerű betanított munkásokat alkalmaznak majd, hanem magas hozzáadott értékű munkát végeznek a dolgozók. Szerinte ezek a duális képzésből kikerült emberek lesznek, akik jóval az átlagos magyar fizetés felett fognak keresni.
A miniszter azt állította, hogy az állami támogatás pontos mértékéről még nem döntöttek, mert még nincs meg a gyár végleges terve, és az még fel sem épült. De azt elismerte, hogy az ilyenkor szokásos mértékben támogatják a beruházást. Faggatózásra elárulta, hogy a tízmilliárd forintot meghaladó – később pontosítva azt mondta – több tízmilliárdos támogatásról van szó. Csak összehasonlításképp: a Mercedes 29,7 milliárd forint állami támogatást kapott, amiért Kecskeméten épített gyárat.
Mekkora állami támogatást nyújt a kormány a debreceni autógyár létesítéséhez?
– ezt az írásbeli kérdést küldte el még augusztus 3-án Mesterházy Attila, MSZP-s képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek. Választ még nem kapott. A politikus emlékeztetett, azok a nagyvállalatok, amelyek sok munkahelyet hoznak létre, vagy nagy értékű termelést valósítanak meg, egyfajta kockázatcsökkentő támogatást kérhetnek a kormányzattól pénz, vagy adókedvezmény formájában. „Nyilvánvaló nemzetgazdasági érdek, hogy minél kisebb támogatással lehessen hazánkba csábítani befektetéseket, illetve lehetőleg olyan ágazatokban valósuljanak meg ezek a beruházások, amelyeknek nagy a hozzáadott értékük” – olvasható a miniszterhez írt levélben.
„Mennyibe fog ez nekünk kerülni? Én is adófizető vagyok, nyugodtan fogalmazhatok többes számban” – reagált a LMP-s Murguly Mátyás. Pártját is aggasztja az üzlet átláthatósága, szeretnék tudni, milyen megállapodással jön Debrecenbe a BMW. A képviselő hangsúlyozta, „a beruházás jól hangzik, de lehetnek negatív mellékhatásai, olyanok, amiken még a csok sem segít”. Emlékeztetett, hogy a BMW megjelenésével akár 30 százalékkal is drágulhatnak a lakások a városban, albérletet pedig lehetetlen lesz találni. „A lakhatási probléma csak egy a sok közül, csomó sebből vérzik az ügy”, a politikus szerint nem elég, hogy az ingatlanárak az egekbe ugranak majd, a bérek nem fognak változni. Úgy fogalmazott,
Győrben az Audi közelsége meghozta a bérversenyt: ha dolgozót akartak, muszáj volt emelni. Mellettünk Románia és Ukrajna van, ott kevesebbet keresnek, ezért kedvez majd a román és az ukrán vendégmunkásoknak a beruházás.
Murguly Mátyás a hvg.hu-nak azt mondta, ha a kormány nem mondja meg, mekkora támogatást vagy kedvezményt adott a BMW-nek cserébe a debreceni gyárért, pártja kiperli az adatokat. Csakúgy, mint a stratégiai partnerek esetében: Szél Bernadett, az LMP társelnöke még 2014-ben fordult közérdekű adatkéréssel az akkor még létező Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy megtudja, mekkora adókedvezményeket kaptak a vállalatok. A minisztérium azonban adótitokra hivatkozott, és nem adta ki az adatokat. Az LMP perelt, első- és másodfokon is nyert, majd a Kúria is kimondta, az adókedvezmény is közpénznek minősül, így az ilyen formában nyújtott támogatások összege is nyilvános adat. „Muszáj lesz a nyomásgyakorlásnak ezt a módját választani” – utalt Murguly Mátyás arra, hogy a debreceni ügyben is titkolózásra számítanak.
Más kérdés, hogy a beruházásokhoz kínált állami támogatásokat az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, így azok nem maradnak titokban. A támogatások listáját időről időre a Külgazdasági és Külügyminisztérium is közzéteszi, így egyszer nyilvános lesz majd az adat, kérdés, erre mennyit kell várni.
Polgármester: be kell vállalni
A város fideszes polgármestere, Papp László nemrégiben interjút adott a Debrecen Televíziónak. Azt mondta, hogy „Debrecen közigazgatási határain belül mintegy 17 ezer hektár termőföld van, melyből 10 ezer hektár jó minőségű. A BMW-gyár betelepítésére valamivel több mint 400 hektárnyi területet használnak majd fel, ami a jó minőségű termőföldterületek mindössze 4 százaléka.” A polgármester szerint a város jövője miatt ezt be kell vállalni, hiszen a munkaerőt, a város adóbevételeit, versenyképességét, vonzerejét tekintve „olyan mértékű előnyökkel jár, ami nem összemérhető azzal a hasznosítással, amelyet jelenleg képvisel ez a terület”. Beszélt arról is, hogy mire számíthatnak a gazdák: „azt az álláspontot képviseljük, hogy aki eladja a területet, attól megvesszük, viszont aki szeretne gazdálkodni, annak csereföldet biztosítunk”. Hangsúlyozta, hogy azon a környéken vannak hasonlóan jó minőségű termőföldek.
A földek egy része arrafelé aranyat ér, másik részén még a gaz is megsül
– mondta a hvg.hu-nak egy tanyagazda. Hozzátette: igazán értékes földet a Hortobágyig találni, „ahogy távolodunk a Tiszától, egyre rosszabb, csak legelőnek jó, vagy ott, ahol akácfa fogja meg a homokot, tűzifát lehet termelni, gazdálkodni nincs értelme".
A hvg.hu-nak egy debreceni nagyvállalkozó, Forgács Barna úgy becsülte, hogy azon a részen, ahol a BMW gyárat épít, egy hektár föld értéke 40 aranykorona lehet. A Magro.hu összefoglalója szerint Magyarországon egy hektár aranykoronában kifejezett értéke átlagosan 19. Gyengébb minőségűnek számítanak a 0 és a 17 aranykorona közé esők, jónak a 17 és a 25 közöttiek, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érők. Cikksorozatunk második részében a debreceniek közül volt, aki örült a beruházásnak, mert az üzemben normális fizetésért lehet majd dolgozni, lesz normális buszjárat, rendes infrastruktúra, esetleg kerékpárút. Másoknak viszont nem tetszik, hogy – ahogyan ők fogalmaztak – az orruk előtt adják el a magyar termőföldet.
A helyieket aggasztja az is, hogy a város, állami garanciával ugyan, de 44 milliárd forintos hitelt vesz fel az új ipari parkra. A kölcsönről azt lehet tudni, hogy
rövid futamidejű,
2023-ig kell visszafizetnie a városnak,
két lépésben hívnák le: idén 8,5 milliárdot, jövőre 35,5 milliárdot használnának fel,
a földekért kapott pénzből előtörlesztenének vagy végtörlesztenének.
|
Még azt sem tudja a kormány, hány tízmilliárdot fizet a BMW-nek a debreceni gyárért
|
Gulyás Gergely, kancelláriaminiszter először azt mondta, a tízmilliárd forintot meghaladja a támogatás, majd gyorsan pontosított: több tízmilliárdról van szó. Közben a gazdák továbbra sem értik, miért a környék legértékesebb területén akarnak építkezni, a polgármester szerint fölösleges aggódni, van még jó minőségű termőterület bőven.
Valóban termőföldeken építi fel debreceni gyárát a BMW, de ezek értéke eltörpül a beruházás teljes értéke mellett – jelentette ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón. Közölte, hogy összesen 440 hektárnyi területet vonnak ki, ezek értéke 1 milliárd forint, míg a teljes beruházásé 1 milliárd euró. A kettő között 320-szoros a különbség – fogalmazott a kancelláriaminiszter.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20180815_Meg_azt_sem_tudja_a_kormany_hany_tizmilliardot_fizet_a_BMWnek_a_debreceni_gyarert
|
2018-08-15 10:36:00
| true
| null | null |
HVG
|
2018. augusztus 16., 6:30
Augusztus végére alapvetően változik meg Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Nyrt.-nek a tőkepiaci súlya. A volt felcsúti polgármester érdekkörében lévő vállalat februárban jelentette be, hogy hat vállalkozást – a Mészáros-birodalom legnagyobbjait – az Opus Global alá rendezi. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) oldalára akkor felkerült tájékoztató szerint a
Mészáros és Mészáros Kft. 51 százalékos üzletrésze, a
R-Kord Építőipari Kft. 51 százalékos üzletrésze, a
Visonta Projekt Kft. 51 százalékos üzletrésze, a
Kall Ingredients Kft. további 24 százalékos üzletrésze, a
Geosol Kft. 51 százalékos üzletrésze és a
Mátrai Erőmű Zrt. 20 százalékos üzletrésze
apportjával közvetlen és közvetett módon tulajdont szerez az említett cégekben az Opus Nyrt.
Nem 75 milliárd, 100 milliárd, vagy még több…
Az élet azonban annyiban közbeszólt, hogy a konszolidáció az ígért június végi határidőig nem fejeződött be. A Kall Ingredients már kizárólagos Opus tulajdonba kerüléséről szóló augusztus elejei közlemény arról ír, hogy a folyamat augusztus végén zárul. Ennek során egyébként a tőzsdei vállalat 51 százalékos többségi tulajdont szerez a Mészáros és Mészáros Kft.-ben, az R-kord Kft.-ben, a Viresol Kft.-ben (Visonta Projekt Kft.), továbbá 39,9 százalékban közvetett tulajdonába kerül és irányító befolyást szerez a Mátrai Erőmű és vele együtt a Geosol Kft. fölött is.
Februárban még azt jelezték a folyamat végére, hogy az Opus saját tőkéje 75 milliárd forint fölé is nőhet. Az említett augusztus elejei közzététel viszont már úgy fogalmaz: a konszolidáció után a vállalat saját tőkéje jóval meghaladja majd a 100 milliárd forintot. És ez még csak nem is biztos, hogy a tökéletes kalkuláció.
A Zoom.hu számításai szerint könnyen lehet, hogy ez közelebb lesz a 200 milliárd forinthoz, mint a 100-hoz.
Ez pedig azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc tőzsdei cégekben lévő vagyona, amit a G7 gazdasági portál nem oly régen 200-300 milliárd forint közzé tett, brutális mértékben növekszik meg. Vagyis csak a transzparensnek mondható, tőzsdei érdekeltségei alapján immár vagyona meghaladja majd a sokszor emlegetett egymilliárd dollárt. Ezzel pedig valóban Magyarország leggazdagabb emberévé válik.
Mészáros Lőrinc tőkepiaci vagyongyarapodásán túl miért is érdekes mindez? Nos, tekintsünk rá az Opus tőzsdei árfolyamára. Eszerint a vállalat papírjainak ára február közepén, az említett folyamatról szóló bejelentés előtt 610 forint környékén mozgott. Jelenleg pedig 585-590 forint között ingadozik a jegyzés. Úgy tetszik, mintha a piac teljes egészében figyelmen kívül hagyta volna az Opus nagyívű terveit és „csapatmozdulatait”.
Bruális sajáttőke emelkedés
Hogy milyen mértékű változások történnek, ahhoz elég csak ehhez az elmúlt évi mérlegekre ránézni. Az Opus 46,5 milliárd forintos árbevételt produkált, amely mellett 6 milliárd forintos adózott eredménnyel ért el. A vállalat pedig egy év alatt több mint kétszeresére növelte saját tőkéjét, amely így 15 milliárd forint fölé emelkedett. Ugye a mostani, vállalati közlések szerint ez emelkedik több mint 100 milliárd forintra.
Az Opus értékét egyébként már kizárólag a két nagy építőipari vállalat, a Mészáros és Mészáros, valamint az R-Kord is jelentősen megdobná. A konszolidáció kapcsán ráadásul velük kapcsolatban akad egy nem is olyan apró pont, ami alapvetően határozhatja meg, hogy az Opus és Mészáros Lőrinc vagyona milyen mértékben növekszik az idén. Februárban a cégek mérlegei még nem voltak ismertek, május végére azonban két dolog is kiderült, ami a most zajló folyamat szempontjából igencsak érdekes lehet. Az hagyján, hogy a vállalatok forgalma a tengernyi közbeszerzésnek köszönhetően bámulatosan növekedett. A Mészáros és Mészáros (M és M) forgalma 9,2 milliárd forintról nőtt 19 milliárdra, míg az R-Kordé pedig 17 milliárd után 36,4 milliárdos árbevételt ért el. Utóbbi vállalkozás esetében a saját tőke 4,6 milliárdról 8,5 milliárdra ugrott, előbbié pedig 3,7 milliárdról 5,8 milliárdra kúszott fel. És vélhetően az árbevétel nagyon, de nagyon növekszik majd az idén is, s vélhetően a saját tőke is.
Mi lesz a bankszámlán lévő pénzzel?
A tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolók szerint az M és M-nél a bankszámlán 74 milliárd, míg az R-Kordnál 25,3 milliárd forint parkolt. Hogy ez milyen forrás volt, arról túl sok mindent nem lehetett megtudni, de egyáltalán nem közömbös, hogy mi lesz ezek sorsa. Kötelezettségeket kell-e kifizetni belőle, alvállalkozókat, vagy esetleg idővel a saját tőke részévé válnak – teljesen vagy akár csak részben –, ami ha így lenne, valóban elképesztő mértékben dobná meg a két vállalatot.
Könnyen lehet a két cég többségi tulajdonának konszolidációja nagyobb mértékben növeli majd az Opus értékét, mint amekkora önmagában az Opus volt korábban.
A tavaly év végén a bankszámlán álló forrásokkal kapcsolatban kérdéseinket elküldünk a tőzsdei vállalat kommunikációjával foglalkozó társasághoz, ám eddig nem kaptunk választ.
A befektetők szempontjából nem mindegy, hogy a két vállalat tudja-e folytatni az eddigi sikersztoriját. A kilátások viszont több mint kedvezőek, ha csak a várható forgalmukat nézzük. Olyan állami megrendelésekben van benne az R-Kord, mint a Püspökladány-Ebes szakasz, valamint a dél-balatoni vasútvonal korszerűsítése – mindkettő messze 70 milliárd forint fölötti. De ugyanez a cég részt vesz abban a konzorciumban, amely köze 59 milliárd forintért végzi el a GSM-R rendszer 2. ütem tervezési és kivitelezési munkáit a NIF Zrt.-nek. Ez az összesen mintegy 2255 kilométer országos közforgalmú vasúti vonalszakaszon a GSM-R rendszer tervezési és kivitelezési munkáit jelenti. Lehetne folytatni a sort hosszasan, de fölösleges. Sokkal beszédesebb a listánál az Átlátszó azon gyűjtése, amely szerint Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalkozások az idén 145,5 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el az első félévben.
Nagyon sok mindenről be kell majd számolni
A konszolidáció hozadéka egy olyan változás, amely igen furcsa lehet majd a két építőipari vállalat számára.
A tőkepiaci törvény és egy ehhez 2008-as pénzügyminisztériumi rendelet szerint ugyanis bejelentési kötelezettség alá esik majd minden olyan információ, mely a társaság gazdasági életét jelentősen befolyásolja.
E kötelezettség a leányvállalatok vonatkozásban is releváns. Olyan dolgokat kell majd közzétenni esetükben a jogszabályi előírások szerint, mint többek között a tevékenységi kör jelentős módosulása (tevékenységek megindítása, megszűnése), a piaci irányultság megváltozása (új piacok megnyílása, nagy megrendelések bizonyos országokból vagy a meglévő piacokon folytatott tevékenység megszüntetése). De ez olyan engedélyek megszerzésére vagy elvesztésére is vonatkozik, amely a kibocsátó gazdasági teljesítményét jelentősen befolyásolhatja.
Ami igazán érdekes lehet a befektetők és a közvélemény számára, hogy ilyen közzétételi kötelezettség “a kibocsátó új befektetései, ideértve a leányvállalat alapítását is, vagy már meglevő befektetések növelése abban az esetben, ha az a befektetés tárgyát képező társaság alaptőkéjének, törzstőkéjének tíz százalékát meghaladja.” Ez véleményünk szerint annyit tesz, hogy minden olyan elnyert közbeszerzést ismertetni kell – a leányvállalatok, így a Mészáros és Mészáros, valamint az R-Kord esetében is –, amely ezt a kritériumot meghaladja.
Akad még a jogszabályokban még egy kitétel, ami érdekessé teheti az őszt persze a további negyedéveket is. Ha ugyanis a kibocsátó úgy ítéli meg, hogy az adott időszakban elvégzett munka miatt eredménye lényegesen kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb lesz, mint amit a piaci szereplők a már korábban közzétett információi alapján várnak, akkor erről is tájékoztatást kell adnia. Ennek pedig ki kell térnie a már korábban közzétett információk alapján várt eredmény bemutatására, annak módosítására, röviden összefoglalva az eltérés indokait.
Akár honnan nézzük, alapjaiban változik meg tehát az Opus értéke és hozzá került cégek miatt a jelentési kötelezettsége a nyár végére, amely fényében az tűnik legnagyobb kérdésnek, hogy milyen ősz is áll a társaság és részvényei előtt.
|
Mészáros Lőrinc látható vagyona megugrik, átalakulás előtt az Opus Nyrt.
|
Az ősz elejére vélhetően lezajlik Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opus Nyrt.-nek egy komoly feltöltése. Hat társaság egyes részesedései kerülnek a vállalatba, ezzel drasztikusan megemelkedik az Opus piaci értéke, ám erről az árfolyam ezidáig tudomást sem vett.
| null | 1
|
https://zoom.hu/hir/2018/08/16/meszaros-lorinc-lathato-vagyona-megugrik-atalakulas-elott-az-opus-nyrt/
|
2018-08-16 00:00:00
| true
| null | null |
ZOOM
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán szerint is az egyik legfontosabb turisztikai kezdeményezés főszervezője a fesztiválpiacon már versenyhelyzetben is bizonyított Volt Produkció Kft. és két tulajdonosa, Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán. A miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel és másokkal egyetemben ők jelentik ma a turisztikai márkaépítés agytrösztjét. A szponzor pedig az ország legnagyobb vállalata, a Mol.
A Nagyon Balaton oldaláról a Siófok 50 logóra kattintva a Helló Siófok portálra lehet jutni, ahol elsőként a Mészáros Lőrinchez kötődő Mirabella és Aranypart Kemping tűnik fel az ajánlott szálláshelyek között. A Nagyon Balaton oldalán pedig nemcsak hirdet a Balatontourist, amelynek kilenc kempingjét szintén Mészáros üzemelteti, hanem kiemelt támogatóként, főpartnerként is szerepel.
A Nagyon Balaton több prospektust is kiad a rendezvények, helyszínek és szolgáltatások népszerűsítésére, ilyen a Mol-kutakon kapható Balaton Magazin vagy a programajánló Best of Summer. De nem csak ezek gyűjtik össze a balatoni eseményeket: Mészáros Lőrinc médiavállalatának, a Mediaworksnek is van saját balatonos magazinja, a likeBalaton. A lap ajánlásai között olyan bornapokra, -hetekre hívják fel a figyelmet, amelyeken a szintén Mészáros tulajdonában lévő Dereszla vagy Canter Borházak nedűi is bemutatkoznak. További részletek az e heti HVG-ben.
|
Mészároséknak nagyon bejött a Nagyon Balaton program
|
Lassan alig találni olyan borhetet, fesztivált, zenei rendezvényt a Balaton körül, ahol támogatóként vagy koprodukciós partnerként ne jelenne meg a Nagyon Balaton logója.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20180815_Meszaroseknak_nagyon_bejott_a_Nagyon_Balaton_program
|
2018-08-15 11:25:00
| true
| null | null |
HVG
|
Két hét alatt hárommilliárd forintos tendergyőzelem, csak a vízügy területén: a jelek szerint a Mészáros és Mészáros Kft.-nél nyáron sincs lazsálás. A cég – amelyet egyébként a névadó június óta már nem közvetlenül, hanem egy holdingon keresztül birtokol – összesen 5 milliárd forintot nyert el önállóan, partner bevonása nélkül az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól júliusban. Ez azt jelenti, hogy ez a társaság rehabilitálhatja a Séd–Nádor–Gaja-vízrendszert, láthatja el árvízvédelemmel a felső-dunai mellékágrendszereket, és ő végezheti a Vál-völgy vízrendezési feladatait.
A Mészáros és Mészáros Kft. vízügyi tarolása 2012-ben indult: elnyerte a Séd-sárvízi-malomcsatorna 880 millió forintos kiépítését. Mára piaci részesedése 2016-ról 2017-re a máshová nem sorolt egyéb építés területén 15-ről 40 százalékra, a máshová nem sorolt egyéb építmény építése terén 10-ről 22 százalékra nőtt. Márpedig a víz- és szennyvíz-gazdálkodási tevékenységek is idetartoznak. 2016-ban 420 milliárd forintos csatornafejlesztési tendert hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Programiroda. Egy óriási keretmegállapodásról van szó, amelynek értelmében az ország hat területén egyenként legfeljebb 70 milliárd forint értékben hajtanak végre fejlesztéseket. A bizniszből 11 cég részesedik, ezek egyike természetesen a Mészáros és Mészáros Kft., de feltűnik a Colas, a Swietelsky, a Strabag és az Euroaszfalt. Nincs közöttük a Békés Drén, az a cég, amelyik korábban vitte a stafétát ezen a területen. Barkász Sándor cégének országos szinten már nem nagyon osztanak lapot. További részletek az e heti HVG-ben.
|
Két hét alatt hárommilliárddal hízott a Mészáros-birodalom
|
Két hét alatt hárommilliárd forintos tendergyőzelem, csak a vízügy területén: a jelek szerint a Mészáros és Mészáros Kft.-nél nyáron sincs lazsálás. A cég – amelyet egyébként a névadó június óta már nem közvetlenül, hanem egy holdingon keresztül birtokol – összesen 5 milliárd forintot nyert el önállóan, partner bevonása nélkül az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól júliusban.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20180815_Ket_het_alatt_harom_milliarddal_hizott_a_Meszarosbirodalom
|
2018-08-15 11:33:00
| true
| null | null |
HVG
|
A vendégházas trükk után itt az új recept: uniós tízmilliók nem működő közösségi házra
Beremend egy tündéri, alig kétezernégyszáz lelkes falucska a horvát határnál. A község gondozott házai közül egyből szemet szúr a főúton egy elhanyagolt porta: a 25 millió vidékfejlesztési támogatásból felújított, négy éve elkészült közösségi házban egyetlen rendezvényt sem tartottak még. És már nem is fognak: hamarosan virágbolt nyílik benne. Magyarország esete az uniós forrásokkal, sokadik fejezet.
– Nem értem, most ön átment nyomozóba? (feszélyezett nevetgéléssel fordul a háttérben valakihez) Na jó, nekem erre nincs időm!
– Akkor nem válaszol a kérdéseimre?
– Nem akarok válaszolni. (megint elfordul a telefontól, női hangot imitálva mondja valakinek: „válaszoljon erre, válaszoljon arra). Gyűjtsön információt, ha akar!
– És a felvett összesen 34 millió forintnyi támogatásból mennyit költött az épület felújítására?
– Júúúúúj! Mi köze van hozzá? De komolyan?!
– Próbálom kideríteni, mi lett 34 millió forintnyi uniós támogatás sorsa…
– Oké, én viszont nem akarok válaszolni a kérdéseire. Viszonthallásra.
A fenti gyümölcsöző párbeszédet a Beremendre bejegyzett Fiatalos Lendület Egyesület vezetőjével, Gyuris Ferenccel folytattuk szerdán. Az egyesület elnökét azután kerestük meg, hogy a Baranya megyei településen járva feltűnt egy, a falucska gondozott portáitól nagyban elütő, rozzant kerítésű, elhanyagolt előkertű épület. A térdig érő gaz és parlagfű egy láthatóan felújított házat vett körbe, amelynek ablakában az ismert formátumú tábla hirdette, hogy az ingatlan a Darányi Ignác-terv keretében, 24,99 millió forintnyi hazai és uniós támogatásból újult meg 2014 decemberére, illetve – ami az adott körülmények közt a legfurcsábbnak tűnt –, hogy a rendeltetése: többfunkciós közösségi ház.
Bár a projekttábla mellé az ablakba egy A4-es papírra nyomtatott nyitvatartási tájékoztatót is kitettek valamikor, a megadott időpontokban az épület többszöri ottjártunkkor sem volt nyitva. Mint kiderült, nemcsak akkor: a szomszéd házaknál, a közeli boltokban és az utcán megkérdezett beremendiek mind jelentőségteljes pillantások kíséretében legyintettek, mikor azt kérdeztük, mikor szokott nyitva lenni a közösségi ház, és milyen programokat tartanak ott.
– Közösségi ház? Haha! – somolygott egy unokájával bicikliző asszony. Üresen áll ez, mióta felújították. Gondolhatja, mire ment ki a dolog – mutatott elhaladtában a projekttáblára.
– Hát én még sosem láttam nyitva, pedig itt lakom a szomszédban – mondta érdeklődésünkre egy két házzal arrébb lakó nő is, de hogy ki a tulajdonos, és hogy miért nem működik közösségi házként, ha egyszer felújították, azt ő sem tudta megmondani. De annyit még hozzátett:
De annyit még hozzátett: a fia az építőiparban dolgozik, úgyhogy „képben van”, és szerinte a házon elvégzett munkák nem érnek többet tíz, legfeljebb tizenöt millió forintnál (amibe – mint láttuk, az udvar már nem is fért bele).
Nem jutottunk ennél többre a szemközti pékségben sem: a ház sosem működött, a tulajt sosem látják, a táblából pedig a vak is láthatja, hogy mire vették fel a támogatást, ez alapján rakjuk össze a sztorit magunk. A bolt előtt fagyizó család tagjai viszont már valamivel beszédesebbek voltak:
Viccel? Sosem volt ott semmilyen program, nem szerveztek ezek semmit. Látja, napkollektor is van, felnyalták az összes uniós pénzt, amit lehetett, azt’ csá. Egy fiatalember, egy közmunkás járt oda néhány éve egy ideig, de gondolom, csak az ellenőrzés miatt, mert ugyanúgy üresen állt az épület. Bútorok sem voltak, semmi, még számítógép sem.
Sokat sejtető pillantások kíséretében még annyit tettek hozzá: tudomásuk szerint hamarosan virágüzlet nyílik az épületben.
A család információja – mint kiderült – helyes volt: amikor pár héttel később ismét arra jártunk, a ház előtti gaz le volt nyírva, az udvart pedig egy férfi ásta épp a térkövezéshez, állítása szerint az új bérlő megbízásából. Amikor újra helyieket kérdezgettünk az épületről, ötből négy ember már úgy tudta, hogy nemsokára kinyit a virágbolt. A legtöbben már azt is tudták, hogy ki lesz a bérlő, és Orsokics Istvánhoz irányítottak bennünket. Ő történetesen Beremend polgármestere volt 2014-ig, tehát a projekt megvalósítása idején, nem mellesleg pedig a helyi vidékfejlesztési forrásokat szétosztó Leader egyesület elnöke. A virágost a pletykák szerint a felesége, Anikó működtetné, aki nemrég végzett el egy virágkötő tanfolyamot, „mert szereti a virágokat és szeretné ezt csinálni”.
Ház van, de hol a közösség?
Ilyen előzmények után eredtünk a projekttáblán feltüntetett Fiatalos Lendület Egyesület nyomába. Ami nem volt könnyű: honlapja ugyanis nincs. Van ugyan egy Facebook-profilja (az egyesületet – természetesen 5*-ra – értékelő összes, vagyis öt ember egyike maga az elnök, Gyuris Ferenc, a többi négy ember pedig a cég- vagy munkatársa valamilyen formában), de azon egy kivétellel 2015-ös az összes bejegyzés, érdemi tevékenységnek nyoma sincs, telefonos elérhetőség sincs megadva, ahogyan az egyesületi adatbázisban sem. Egy civil szervezeteket gyűjtő oldalon feltüntettek ugyan egy kapcsolattartót – aki mellesleg az egyesület elnökének felesége – telefonszámmal, ám a szám nem működik.
Egyéb botrányos támogatástörténeteken edződve azon már meg sem lepődtünk, hogy a beremendi ház címére bejegyzett szervezet a támogatási döntést megelőző hetekben alakult. Azon viszont igen, hogy az uniós támogatáskereső szerint nemcsak a projekttáblán szereplő közel 25 millió forintot vehették fel, hanem további kilencet is, összesen több mint 34 milliót.
Hogy a különbözet annak a Renault kisbusznak a beszerzéséből ered-e, amellyel a Facebook-profilján is elbüszkélkedett az egyesület, vagy a házra szerelt napkollektorokra igényeltek és kaptak még további támogatást, azt sajnos nem tudtuk meg. A 2014 előtti uniós támogatások ugyanis csak egy meglehetősen primitív adatbázisban kereshetők (csak az derül ki, hogy melyik évben, melyik programból, mennyi támogatást vettek fel, de hogy pontosan mire, az nem), az egyesület elnöke pedig – mint a fenti párbeszédből is kiderült, nem volt hajlandó válaszolni a kérdéseinkre.
Gyuris Ferenc elérhetőségére végül egyébként a közbeszerzési hatóság egy idei hirdetményében bukkantunk rá (erről később), egy másikból azonban a projekt, illetve a beremendi építkezés részleteire is fény derült.
A vállalkozási szerződést eszerint könyvtárral bővített többfunkciós közösségi ház kialakítására kötötték: a kivitelező cég 19,59 millió forintért vállalta, hogy a meglévő parasztház átalakításával és bővítésével a támogatást nyert funkcióra alkalmassá teszi a Kossuth utcán álló épületet.
A szerződésbe az is bekerült, hogy az ingatlan udvarán 3 darab parkolóhelyet kell kialakítani – ez egyértelműen nem történt meg, noha a kivitelezési időszak lassan 4 éve lejárt. A helyiségjegyzék szerint a kész közösségi háznak egy 16 négyzetméteres „információs pontnak”, egy 22 négyzetméteres könyvtárnak/internet szobának, 3 mosdónak (mozgáskorlátozottnak is) és egy 40 négyzetméteres közösségi-/kiállítótérnek kellett (volna) helyet adjon.
Ez a műszaki leírás többé-kevésbé megfelel egyébként mindannak, amit az első hasonló pályázatokat még 2009-ben kiíró akkori vidékfejlesztési tárca adott ki útmutatóul arról, hogy milyen feltételeknek kell az azóta csak IKSZT-ként emlegetett Integrált Közösségi és Szolgáltató Tereknek, magyarul: közösségi házaknak megfelelniük (lásd a mellékelt ábrát).
Ha a falak fizikailag el is készültek, az ábrán is látható feladatok/tevékenységek közül a Fiatalos Lendület eddig egyetlen egyet sem végzett el, szeptembertől pedig a támogatási céltól viszonylag távol álló tevékenységet űző vállalkozásnak készül átadni az épületet.
Kérdezzék a KSH-t!
Bár az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) érintett, vidéki alapszolgáltatások fejlesztésére kiírt pályázata elvileg nem zárja ki, hogy az IKSZT-k vállalkozói tereket alakítsanak ki, vagyis bérbe adják a területük egy részét, hogy így tegyenek szert bevételre a fenntartásukhoz, itt nem ez a helyzet, hiszen az eredeti funkciónak nyoma sincs, a támogatottól eltérő tevékenység folytatása a házban pedig a támogatási szerződés súlyos megszegésének minősülhet.
A kutakodás során felgyűlt számtalan kérdésünkre azonban hiába vártunk választ Gyuris Ferenctől: a fiatal – 29 éves – kora ellenére egy kisebb építőipari cégbirodalmat birtokló, lakóhelyén, Villányban önkormányzat képviselőként is ténykedő egyesületi elnök mondjuk úgy, furcsa magyarázatokkal ütötte el kérdéseinket. Mármint abban a nagyjából két percben, mielőtt a cikk elején olvasható módon végleg besokallt a kérdezősködéstől. A vele folytatott telefonbeszélgetés néhány részletét érdemes inkább szó szerint idézni:
hvg.hu: Mi benne a logika, hogy a házat felújították, de a funkciót, amire a támogatást kapták, nem tartották meg, és nem működik közösségi házként az épület?
Gy. F.: De működött ez ifjúsági házként, csak volt ott egy …, hogy egyszer fűnyírás közben kitört az egyik ablak és nem tudtuk még felújítani. Nem biztos, hogy ezt így kéne működtetni, amíg ezt nem tudjuk megcsinálni. (Ottjártunkkor egyébként csak ép nyílászárókat láttunk, kitört ablakot nem – a szerk.)
hvg.hu: De a támogatásos tábla szerint 2014 óta kész a ház, azóta áll üresen a kitört ablak miatt?
Gy. F.: Nem értem, mit akar tulajdonképpen?
hvg.hu: Ahogy említettem a hvg.hu újságírója vagyok, és szeretném megtudni, mi az oka, hogy noha közösségi tér kialakítására vették fel a támogatást, évek óta üresen áll az épület.
Gy. F.: De honnan tudja, hogy nem működik?
hvg.hu: Mert megkérdeztem a helyieket, a polgármesteri hivatalt, a szomszédokat, összességében legalább 20 embert Beremenden és mind azt mondták, hogy sosem voltak ott közösségi programok, egyszer-kétszer láttak ott fiatalokat – pl szilveszterkor bulizni, meg párszor volt bent egy fiatalember, de még bútorok sem voltak bent, meg számítógép sem.
Gy. F.: Ez nem igaz, volt bent számítógép, de ezekre a kérdésekre inkább nem szeretnék válaszolni, jó?
A folytatásban Gyuris Ferenc azzal érvelt, hogy szerinte rosszakarói vannak a faluban, akik így próbálják ellehetetleníteni a közösségi ház működését, azonban újbóli kérdésekre sem árulta el, milyen tevékenységet folytattak eddig ott. Végül azzal állt elő, hogy nézzük meg a KSH – nem tévedés, a Központi Statisztikai Hivatal – honlapját, ott megnézhetjük, hogy milyen programokat szerveztek és azokon hányan vettek részt. Az új bérlővel, a virágbolttal kapcsolatos kérdéseinket már nem tehettük fel, miután félig röhögve, félig fenyegetőzve bontotta a vonalat.
A virágüzlettel kapcsolatban a bérlő sem volt készségesebb: Orsokics István sem a bérleti konstrukcióra, sem a még polgármestersége idején – és gyaníthatóan nem a tudta nélkül – indult-zárult közösségiház-építésre vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.
„Nem értem, mit kell ezt forszírozni. Magánszemélyként nem vagyok köteles beszámolni maguknak, senkinek semmi köze hozzá”
– mondta dühösen, majd lecsapta a telefont.
Megkerestük Beremend jelenlegi polgármesterét is, hogy mit tud az ügyről, illetve hogy a település miért nem próbálta rávenni a falu életében is fontos funkciók működtetésére az épület tulajdonosát. Theisz Ferenc a hvg.hu kérdéseire azt mondta: az önkormányzat pár éve dolgoztatott néhányszor az épülettulajdonos-egyesületvezető építőipari cégével, de azóta semmilyen kapcsolatuk nincs a vállalkozóval, a közösségi ház ügyét pedig a maga módján vette kézbe a település: saját, önkormányzati tulajdonú rendezvényközpont építésébe kezdtek.
Kutakodásunkkor az új típusú uniós pályázati keresőt böngészve közben mellékesen kiderült, hogy a Villány környéki települések nem utoljára hallottak a Fiatalos Lendület Egyesületről: a szervezet márciusban kétszáz (!) millió forintot nyert el egy „Esély a Nőknek” nevet viselő foglalkoztatási pályázatra. Az önrész nélküli, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló projekt a leadott összefoglalója szerint – hogy is fogalmazzunk – genderérzékeny témákat érint: „a nemek közötti egyenlőség minden területen, többek között a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkahelyi előmenetel terén, a munka és a magánélet összeegyeztetése és az azonos munkáért azonos bér elvének előmozdítása”.
|
A vendégházas trükk után itt az új recept: uniós tízmilliók nem működő közösségi házra
|
Beremend egy tündéri, alig kétezernégyszáz lelkes falucska a horvát határnál. A község gondozott házai közül egyből szemet szúr a főúton egy elhanyagolt porta: a 25 millió vidékfejlesztési támogatásból felújított, négy éve elkészült közösségi házban egyetlen rendezvényt sem tartottak még. És már nem is fognak: hamarosan virágbolt nyílik benne. Magyarország esete az uniós forrásokkal, sokadik fejezet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20180816_unios_tamogatas_Beremend_kozossegi_haz_fiatalos_lendulet_egyesulet_gyuris_ferenc
|
2018-08-16 13:04:00
| true
| null | null |
HVG
|
Az elektronikus közbeszerzési rendszerből derült ki, hogy az állami ünnepségeket szervező Hungarofest Nonprofit Kft. július végén írt ki közbeszerzést 80 rendezvényre. Az érdeklődőknek egy hetük volt, hogy ajánlatot tegyenek. A tenderre egy konzorcium jelentkezett, meg is nyerte a kiírást.
Az Antenna Hungária Zrt.-ről van szó, ez a cég a VALTON-SEC Kft.-vel és az Event Stuff Kft.-vel közösen pályázott. A szerződés 53 millió forintról szól, a dokumentumot már alá is írták. A kiírásból kiderül, a nyertes cég feladata a Hungarofest Kft. rendezvényeinek lebonyolításához szükséges technikai, logisztikai, biztonsági tervezési és kivitelezési szolgáltatások és kellékek beszerzése. A munkába alvállalkozót nem vonnak be.
|
Nemcsak a biztonságra vigyáz, jövőre állami ünnepséget is szervez a Valton
|
Az elektronikus közbeszerzési rendszerből derült ki, hogy az állami ünnepségeket szervező Hungarofest Nonprofit Kft. július végén írt ki közbeszerzést 80 rendezvényre. Az érdeklődőknek egy hetük volt, hogy ajánlatot tegyenek. A tenderre egy konzorcium jelentkezett, meg is nyerték a kiírást. Az Antenna Hungária Zrt.-ről van szó, ez a cég a VALTON-SEC Kft.-vel és az Event Stuff Kft.-vel közösen pályázott. A szerződés 53 millió forintról szól, a dokumentumot már alá is írták.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20180816_Nemcsak_a_biztonsagra_vigyaz_jovore_allami_unnepseget_is_szervez_a_Valton
|
2018-08-16 14:44:00
| true
| null | null |
HVG
|
A Testnevelési Egyetem a kormánytól kapott fejlesztési pénzből most 207,5 millióért vesz új bútorokat az új kampuszára Matolcsy Ádám cégétől, a Balaton Bútor Kft.-től.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint az egyetem gyorsított eljárást kért, mert rájöttek, hogy nyakukon a tanévkezdés, és a beszerzésnek még a szeptember 1. előtt meg kell történnie. A közleményből sajnos nem derül ki, hogy ez miért nem látták előre.
Az eljárásra 12-en jelentkeztek, de végül csak 4-en tudtak érvényes ajánlatot adni, akik közül a jegybankelnök fia lett a befutó.
A beszerzés értékét eredetileg 266,8 millióra becsülték, de a szerződésbe 207,5 millió került. Ezért Matolcsy Ádám cégének 369 íróasztalt, 569 tantermi asztalt, 113 étkezőasztalt, 44 tárgyalóasztalt, 80 egyéb asztaltartozékot, 318 görgős széket, 2632 rakásolható széket, 116 darab nem görgős, nem rakásolható széket, 22 fotelt, 16 kanapét, 38 egyéb ülőbútort, 432 szekrényt, 354 raktári állványt, 21 öltözőpadot, 322 irodai szemetest, 62 szelektív szemetest és 161 fogast kell leszállítania. Ez összesen 5690 darab bútor.
Matolcsy Ádám, aki tavaly a kormányzati propagandagépezet koronaékszerének számító Origót is megvette, az állami megrendelésekről azt mondta:
„egy közbeszerzésen való győzelem minden, csak nem ajándék”, mert nagyon-nagyon kemény feltételnek kell megfelelni hozzá.
|
Matolcsy Ádám cége szállítja a bútorokat a Testnevelési Egyetem új kampuszára
|
A Testnevelési Egyetem a kormánytól kapott fejlesztési pénzből most 207,5 millióért vesz új bútorokat az új kampuszára Matolcsy Ádám cégétől, a Balaton Bútor Kft.-től.
| null | 1
|
https://444.hu/2018/08/16/matolcsy-adam-cege-szallitja-a-butorokat-testnevelesi-egyetem-uj-kampuszara
|
2018-08-16 00:00:00
| true
| null | null |
444
|
Nem történt bűncselekmény a budapesti közösségi közlekedés online jegyértékesítési rendszer-beszerzésénél – ezt állapította meg a Központi Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztálya. Hadházy Ákos és Tényi István is feljelentést tett az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt, a megszüntetésről Hadházy Ákos számolt be heti Korrupcióinfóján.
Ez az a rendszer, amit egy 18 éves diák feltört, majd hiába értesítette a Budapesti Közlekedési Központot, mégis őt hallgatták ki (ugyanaz az NNI, amelyik most nem lát bűncselekményt). Ezután kiderült: kiszivárgott a BKK-tól több mint háromezer felhasználó személyes adata. A rendszer egyébként ma sem használható, bár a 2017-es vizes vb-n indult volna élesben.
A törvénytelenül kiírt közbeszerzés miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság 70 millió forintra bírságolta a BKK-t, mivel semmi sem indokolta, hogy a jegykiadó automatákat korábban szállító T-Systems-et bízzák meg ezzel a munkával is – emlékeztetett Hadházy. A képviselő új feljelentést tervez tenni versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásokban elnevezésű bűncselekmény gyanújával.
A T-Systems és előde, az IQSYS a kilencvenes évek óta dolgozik a BKK/BKV-nak, és az „etikus hekkeres” botrány után is kötöttek szerződést. A jegykiadó automaták 5,5 milliárdos munkáját megfejelték például további 2,5 milliárd forinttal csak azért, hogy ne 15, hanem 5 nap alatt szüntessék meg a vandálok által eltömített automaták hibáit. Miközben a beszállító az eredeti szerződésben eltömíthetetlen masinákat ígért meg.
Fotó: Szakál Szebáld/Átlátszó
|
Az NNI megszüntette a nyomozást, Hadházy újra feljelenti a BKK online jegyrendszer-beszerzését
|
Megszüntették a nyomozást a BKK botrányos onlinejegyrendszer-beszerzése ügyében – ezt ismertette Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szokásos Korrupcióinfóján. A politikus új feljelentést tesz, ezúttal a közbeszerzési szabályok megsértése miatt.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/16/az-nni-megszuntette-a-nyomozast-hadhazy-ujra-feljelenti-a-bkk-online-jegyrendszer-beszerzeset/
|
2018-08-16 13:54:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
41 olyan vezető dolgozik a paksi bővítésért felelős cégnél, aki bruttó 2 millió forintnál többet keres havonta – írta meg szerdán a 444 az RTL Híradóra hivatkozva. Lenkei István, a cég vezérigazgatója például havi 4 millió forintot keres 10 százalékos prémiummal, ami évente bruttó 52,8 milliót jelent. Ezen felül igazgatósági tagságáért is külön pénzt kap, valamivel több mint bruttó 600 ezer forintot.
A riportból az is kiderül, hogy a vezetők fizetésére prémiumokkal együtt több mint 1,4 milliárd forintot költenek évente. Kíváncsiak voltunk, hogy mennyi lehet a teljes összeg, ezért megnéztük a vállalat pénzügyi beszámolóit, egészen pontosan ezeknek a kiegészítő mellékleteit, ebben részletezik ugyanis a költségeket.
A dokumentumokból kiderül: míg 2012-ben 179 millió forint ment el bérekre, járulékokra, és egyéb, „személyi jellegű kifizetésekre”, 2013-ban már majdnem 1 milliárd forint, 2017-ben pedig már 5,6 milliárd forint. A kumulált végösszeg 15 milliárd 104 millió 74 ezer forint.
2012: 179 millió forint
2013: 935 millió forint
2014: 1 milliárd 593 millió forint
2015: 2 milliárd 581 millió forint
2016: 4 milliárd 134 millió forint
2017: 5 milliárd 679 millió forint
Az átlagos statisztikai létszám 22-ről 324 főre nőtt az elmúlt hat évben, az egy munkavállalóra jutó átlagos éves bérköltség pedig 8-ról (az első év nem volt teljes, a cég 2012 júliusában alakult) több mint 17 millió forintra.
A Paks II. Zrt. az RTL kérdéseire azt mondta, azért ilyen magasak a bérek az állami vállalatnál, mert magasan kvalifikált, hozzáértő, szakirányú végzettségű és megfelelő tapasztalattal rendelkező vezetőkre van szükségük.
|
Hat év alatt összesen 15 milliárd forintot költött a Paks II. Zrt. bérekre, fizetésekre
|
Miután az RTL Híradó megtudta, hogy összesen 41 vezető kap 2 millió forintnál is magasabb fizetést a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalatnál, megnéztük, hogy a Paks2 projektcég megalakulása, azaz 2012 óta összesen mennyit költöttek a fizetésekre. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint az elmúlt hat évben 15 milliárd forintot költöttek el csak a bérekre, az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség pedig tavaly meghaladta az évi 17 millió forintot.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2018/08/16/hat-ev-alatt-osszesen-15-milliard-forintot-koltott-a-paks-ii-zrt-berekre-fizetesekre/
|
2018-08-16 14:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Boros Bánk Levente által vezetett, Nézőpont Csoporthoz tartozó Médianéző Kft.-vel a Fidesz-frakció nevében Kocsis Máté szerződött még 2018. június elsején 31,2 millió forint értékben. A feladat nem jelent újdonságot a társaságnak: ezért a pénzért év végéig belföldi és külföldi médiafigyelési, médiaelemzési és médiahatás-vizsgálati szolgáltatásokat kell nyújtania.
A választási év miatt egyszer - év első pár hónapjára - már szerződött a Fidesz a Médianézővel. Akkor január elsejétől május végéig 8,3 millió forintos megbízást kapott a cég a frakciótól.
A Fidesz korábban még egyébként más cégeket bízott meg médiafigyeléssel: 2014-2015-ben a Neticle Technologies Kft-t, előtte pedig az Inform Data Bt.-t.
A Médianézőnek nem ez az egyetlen kormányközeli médiafigyelésre szóló megbízatása. Tavaly év végén az MFB-vel kötöttek 46,1 milliós keretszerződést, ennél sokkan nagyobb melót kaptak egy évvel ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring feladatokért 348 milliót kap a cég. 2016-ban is megbízójuk volt az MFB, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., valamint az MTVA.
A Médianéző tavaly egyébként kiváló évet zárhatott. A korábbi 1,2 milliárdos árbevétel helyett 1,6-ot könyvelhettek el, amiből 302 milliós nyereség maradt a végén. Ezt az utolsó forintig kifizették osztalékként a tulajdonos, Nézőpont Csoport Zrt.-nek, amelynek Győri Tibor a tulajdonosa. Győri korábban a Miniszterelnökségen jogi ügyekkel foglalkozott és Habony Árpáddal is üzleti kapcsolatban áll.
|
31,2 milliót fizet a Fidesz médiafigyelésért
|
Idén ez már a második médiafigyelésre kötött szerződése a Fidesznek, mindkét esetben a kormánnyal jó viszonyt ápoló Médianéző Kft.-t bízták meg a feladattal.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/312-milliot-fizet-a-fidesz-mediafigyelesert.html
|
2018-08-17 14:04:29
| true
| null | null |
mfor.hu
|
közbeszerzés;reklám;állami szervek;Nemzeti Kommunikációs Hivatal;szponzoráció;
2017-03-21 21:30:00
Újabb kommunikációs kiskaput nyitott a kormányzat
Semmilyen szankciója nem lesz a jövőben annak, ha valamely illetékes átláthatatlanul szórja a közpénzt kommunikációs célokra, a kormány ugyanis kitörölte az erről szóló bekezdést a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) szóló rendeletéből. Emellett egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra", ám ezekről sejteni is nehéz, miket takarnak.
Egyszerűen kitörölte a kormányzat a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló rendeletéből azt a passzust, amely mindeddig szankcionálta azokat a szervezeteket, amelyek nem teljesítettek bizonyos, javarészt átláthatósági kötelességeket a tenderek lebonyolításánál. A továbbiakban a szabályszegőket nem fenyegeti per, vagy kártérítés-fizetés veszélye - derült ki a pénteki Magyar Közlönyből.
Mindez azért is érthetetlen, mert a kormány ugyanakkor nem vette ki az említett elvárásokat tartalmazó fejezetet a határozatból, de a passzus értelmét vesztette, hiszen gyakorlatilag semmi nem történik abban az esetben, ha valaki például a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH beleegyezése nélkül köt szerződéseket egy kommunikációs tender keretein belül. Szintén nem büntetik, ha valaki a közbeszerzés becsült értékének megállapításakor nem veszi figyelembe a közbeszerzési törvény (Kbt.) vonatkozó rendelkezéseit. De akkor sem indul vizsgálat, ha egy szervezet nem küldi meg határidőre a beszerzési igényét a Rogán Antal tárcája irányította hivatalnak, s a kérelmezett tendernek nem is kell szerepelnie az éves összesített beszerzési tervben és a negyedéves beszerzési tervben.
Ugyanez vonatkozik a szponzorációs igényekre is, és ezentúl annak sem lesz semmilyen szankciója, ha valamely szervezet az NKOH hozzájárulása nélkül ad különféle szponzorpénzeket - az erről szóló szerződéseket sem kell megküldeni a hivatalnak. Így gyakorlatilag bármely szervezet kérhet kommunikációs célokra közpénzt, hiszen a vonatkozó rendelet szerint a szponzoráció "olyan eseti vagy rendszeres - pénzbeli vagy új eszköz, termék útján nyújtott nem pénzbeli - hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, illetve személy számára, amelyet az érintett szervezet kommunikációs célból, piaci helyzetének javítása, vagy társadalmi szerepvállalás érdekében nyújt". Megkérdeztük a hivatalt, eddig milyen szervezetek kaptak szponzori támogatást, eddig nem válaszoltak.
|
Újabb kommunikációs kiskaput nyitott a kormányzat
|
Semmilyen szankciója nem lesz a jövőben annak, ha valamely illetékes átláthatatlanul szórja a közpénzt kommunikációs célokra, a kormány ugyanis kitörölte az erről szóló bekezdést a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról (NKOH) szóló rendeletéből. Emellett egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra", ám ezekről sejteni is nehéz, miket takarnak.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/1124183_ujabb-kommunikacios-kiskaput-nyitott-a-kormanyzat
|
2017-03-21 15:15:00
| true
| null | null |
Népszava
|
korrupció;Hadházy Ákos;
2018-08-16 20:12:51
Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
Feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt Hadházy Ákos független képviselő, mivel a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) tavaly év végi határozatából kiderült, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárd forintnyi plusz megrendelést a T-Systemsnek, amiért egyszer már fizetett a közcég.
A BKK még 2013 őszén kötött szerződést a T-Systemsszel, utóbbi azt vállalta, hogy jegykiadó automaták telepít 5,5 milliárd forintért. 2017 őszén azonban arra hivatkozva, hogy „rongálás” során sorozatosan eltömítődtek az automaták, szerződést módosítottak az automaták gyors megjavítása érdekében: legfeljebb 2,5 milliárddal megemelve a szerződéses keretösszeget. Azonban a döntőbizottság szerint ez jogszerűtlen volt, mivel a T-Systemsnek az eredeti szerződés alapján eleve a lehető leggyorsabban el kellene hárítani az ilyen jellegű "üzemzavarokat".
Sajátos körülmény, hogy a BKK éppen néhány héttel azután volt ilyen gáláns a céggel, hogy az súlyos presztízsveszteséget okozott a közcégnek: tavaly nyáron ugyanis súlyos biztonsági problémák miatt bedőlt a T-Systems-nek a BKK számára fejlesztett online jegy-és bérleteladási szolgáltatása.
Hadháy éppenséggel azt gyanítja: így kárpótolták a céget a jegyeladások elmaradt hasznáért. Mint emlékezetes, tavaly nyáron az úszó vb nyitányára időzített online jegyrendszer egy hét után lebénult, közben több ezer vásárló privát adatai kerültek ki a hálózatból. A BKK webshopja azóta sem működik. Bár az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda is vizsgálódott, a rendőrök sajátos módon arra jutottak, hogy nem történt bűncselekmény, mivel a BKK csak bérleti díjat fizetett volna a T-Systemsnek az online szolgáltatásért, ám mivel az online jegyeladó rendszer beszakadt, végül nem is utalt át pénzt a cégnek.
Azaz: senkit sem ért kár. Hadházy szerint azonban az indoklás sántít, a hatóságok ismét csak a korrupciót mosdatják: a közbeszerzési döntőbizottság ezt a beszerzést is jogsértőnek látta, ezért 80 millió forintra büntette a BKK-t, azaz nagyon is kár érte a közösséget. Az viszont a képviselő szerint megdöbbentő, hogy a rendőröknek nem szúrt szemet a T-Systems-szerződés (döntőbizottság által is jogsértőnek talált) 2,5 milliárdos módosítása sem. Az online jegy-és bérlet rendszer kialakítása és a T-Systemsnek plusz milliárdokat hozó beszerzés is ugyanannak a kontraktusnak a része, azaz: szerintük a rendőröknek látniuk kellett a mutyit.
|
Milliárdos visszaélést gyanít Hadházy
|
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést a független képviselő, ugyanis egy határozatból kiderült, hogy a BKK olyan szolgáltatásért adott 2,5 milliárdos plusz megrendelést, amit egyszer már kifizetett.
| null | 1
|
https://nepszava.hu/3005361_milliardos-visszaelest-gyanit-hadhazy
|
2018-08-16 20:12:00
| true
| null | null |
Népszava
|
Elfogyott a pénz, ezért kell Csányi Sándor – ilyen egyszerűen magyarázzák a piacon, hogy nemrég Magyarország első dollármilliárdosa, Csányi Sándor két OTP-alapkezelőn keresztül bevásárolt Magyarország másik dollármilliárdosának, Mészáros Lőrincnek két tőzsdei cégébe. Az ügylet nagysága nem számottevő, hiszen 1,5 százalékos Konzum Nyrt., illetve 2 százalékos Opus Global Nyrt. részvénycsomagról volt szó. És nem is először vásárolt be mágnástársánál Csányi: márciusban összesen 5,92 százalékos részt szerzett az Appeninn Holding Nyrt.-ben az OTP Ingatlanbefektetési Alap.
De volt ez már fordítva is, tavaly év végén Mészárosék egyik tőkealapja kebelezett be egy Csányi-céget (amelyben mellesleg egy másik milliárdos, Csányi állandó üzlettársa, Nagy György is érdekelt volt). Az ország egyik legkorszerűbb biomassza- és hulladékkezelő rendszeréről, a Geosol Kft.-ről volt szó a Mátrai Erőmű ipari parkjában. Csányi nem állta útját Mészárosnak, aki már korábban bevásárolt az erőműbe, a Geosollal pedig egy ígéretes darabhoz jutott, a cég ugyanis 2016-ban 4,2 milliárd forint árbevétel mellett figyelemre méltó, 1 milliárd forint adózott eredményt hozott, és tavaly is termelt több mint 560 milliót.
A két leggazdagabb magyar között kirobbant konfliktusról nem érkeztek hírek eddig, pedig Simicska Lajos kegyvesztése, 2015 eleje óta irgalmatlan tempóban terjeszkedett a Mészáros-birodalom, több mint 200 cégből álló hálója átszőtte a magyar gazdaság legkülönbözőbb területeit. Az ugyancsak nagypályán játszó, a pénzügyi-, ingatlan-, energetikai bizniszben és élelmiszergazdaságban egyaránt érdekelt Csányival mintha mégsem zavarták volna egymás köreit. Ezt a kiegyezés bizonyítékának könyvelik el a piacon.
Csányi az új nemzeti tőkésrend kiépítése közben nem ágált, hangját csak akkor hallatta, amikor az OTP pozícióját látta veszélyben, attól tartott, hogy a bankját kihagyják az uniós támogatások közvetítéséből, és az az MFB-FHB-Takarékbank trió privilégiumává válik. Konfrontációig azonban nem jutott el az ügy, a nyilvános kirohanás után ugyanis az OTP-t is odaengedték a kondérhoz, beszállhatott az uniós pénzek terítésébe, az MFB-pontok létesítésébe.
Egyebekben Csányi visszafogottan nyilatkozik, például 2016-ban a Népszavának arról beszélt, hogy „személyes befektetései fókusza döntően az agrár- és élelmiszeripar, és új iparágakba nem nagyon szeretne belépni”. Mintha kerülné, hogy Mészárossal mérkőzzék új pályákon.
Közben pedig készségesen finanszíroz az OTP számos Mészáros-érdekeltséget. A 444 azt vezette le, hogy a nemzeti burzsoázia a kormány bankján, az Eximbankon, valamint az MKB-n kívül bizton számíthat a privátszektorból az OTP Bankra, sőt egyenesen arra jutott, hogy Csányi Sándor Mészáros Lőrinc bankára. A találomra kinyitott Mészáros-cégek mérlegeiből is ilyesmi derül ki: például
az R-Kord Kft.-nek 8 milliárd forint hitelt nyújtott az OTP, a gyerekek Fejér-B.Á.L. Zrt.-jének 1 milliárdot, a Mészáros és Mészáros Kft. kezessége mellett.
Igaz, az idillre némi árnyékot vetett az áprilisi választás előtt kiszivárgott terv, hogy a háttérben egy állami hátszelű gigabank összerakásán munkálkodnak. A három éve állami tulajdonba vett és privatizálandó Budapest Bankot, a Mészáros- és Matolcsy-közelben levő MKB Bankkal és a takarékszövetkezetekkel gyúrhatják egybe. Mintha nem tettek volna le kormányzati berkekben Csányi, illetve az OTP kiszorításáról, de legalábbis ellenpontozásáról:
Csányi megkerülhetetlen, de nem nagyon létezik olyan magyar multimilliárdos, akinek ne akadt volna már biznisze Mészárossal,
talán nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe az egykori gázszerelő. Van, akit teljesen kivásárol, van aki mellé csak beszáll, van akivel együtt dolgozik, van akivel ezt mind csinálja.
A kegyvesztett Leisztinger, Simicska és Spéder nyomában
Még Simicska Lajossal, is volt üzlete, ha nem is közvetlenül, hanem tisztes távolból, két áttételen keresztül és időben elhúzva került hozzá a Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft. vagyona. Az ügyletet kezdettől a jelenlegi és a volt miniszterelnöki jóbarát üzleteként könyvelték el a piacon. Formálisan azonban csak idén tavasszal vált kerekké a történet, miután név szerint is megjelent Mészáros a Vasútautomatika Kft. cégjegyzékében.
A kormány egykori pénzügyi bástyája, Spéder Zoltán bukása után az FHB Mészáros köreihez került, közvetlenül az egész család vállalkozásait milliárdokkal hitelező B3 Takarék kezeibe, élén a bizalmi embernek számító Vida Józseffel.
A leglátványosabb Leisztinger Tamás kapitulálása volt, amelynek során a Hunguest Hotels szállodaláncot és némi agrárérdekeltséget adott el/át. Az ügyletnél Jászai Gellért – az egykor 100 milliárdos balatoni idegenforgalmi beruházásokat ígérő SCD-alapító – volt az előretolt bástya a Konzummal. És a végeredmény az egykori SCD-terveket is túlnőve nemcsak a Balaton, hanem az ország legnagyobb turisztikai portfóliója állt össze. Akkoriban úgy tudták, hogy Leisztinger kapott egy ajánlatot, fél évig külföldön gondolkodott,
és jobbnak látta odaadni, amit kértek tőle.
Azóta árnyaltabbá vált a kép annyival, hogy talán mégsem bukott akkorát Leisztinger a hotelbizniszen, legalábbis a piacon úgy tudják, bagóért került vissza az érdekeltségébe a korábban közel 30 milliárd forint közpénzt maga alá temető Köki Terminál bevásárlóközpont.
Ingatlantól az informatikáig
Mészáros két milliárdos mellé vásárolt be anno a tőzsdei ingatlanos cégbe, az Appeninnbe. Veres Tibor ingatlanmágus és az informatikai zseni, Emőri Gábor mellé. Emőri egyike a milliárdosok toplistájára katapultált üzletembereknek, ő építette ki az elektronikus útdíjfizetési rendszert, a HU-GO-t, azután az ekáert. Úgy tűnik azóta is jól megférnek Mészárossal, nemrég közösen nyertek el egy 58 milliárdos közbeszerzést: az R-Kord és az i-Cell Mobilsoft Zrt. építheti ki a Mávnak a vasúti rádiókommunikációs rendszert (GSM-R).
Egész informatikai céget azonban mástól vett, a 4iG Nyrt.-ben szerzett többséget, kivásárolva többek között Móricz Gábort. Ő valaha a Honvédelmi Minisztérium osztályvezető-helyettese volt, aki az Átlátszó tényfeltáró portál cikke szerint a kilencvenes évek elején lett tőzsdemágus-magánbefektető, és üzleti életben együtt tevékenykedett a mérsékelt jobboldali pénzembernek mondott Nobilis Kristóffal, illetve Schmidt Mária történésszel, a Terror Háza főigazgatójával.
Bevásárlás barátok között és barátok közé
„A Fidesz–KDNP szellemiségének megfelelő, a kormányhoz legközelebb álló csatornát”, az Echo TV-t az ufóhívő és Orbán-rajongó Széles Gábor vagyonkezelő cégétől szerezte meg a korabeli hírek szerint 200 millió forintért, és a Talentis-Group Beruházásszervező Zrt.-n keresztül birtokolja. Utóbbi is egy milliárdosé volt, azt a leginkább a budai Mammut bevásárlóközpont alapítójaként ismert Kenyeres Sándortól kellett elszerezni. Ő a Talentis-csoporttal több mint egy évtizedig nagyszabású terveket dédelgetett: high-tech tudásközpontot akart a Zsámbéki-medencébe telepíteni, amiből bizonyos ingatlanfejlesztések meg is valósultak.
A média más területén kormányközeli mágusokkal közösködik Mészáros. Előbb a film-, média- és kaszinóguru Andy Vajna szállt be a Rákosi Tamás nevével fémjelzett, a Tv2-nek beszállító IKO Csoportba, aztán 2017 végén Mészáros is belekóstolt a Vajna-birodalomba, az IKO Holding Kft.-ben üzlettársak az AV Investments Kft.-n és a Status MPE Magántőkealapon keresztül. A Tv2 IKO-s háttércége mellett a közmédia és a Tv2 reklámidejét értékesítő társaságban is részesedést szerzett. Utóbbi az Atmedia, amellyel biztosított a nagy bevétel, a 2015-ös 9,2 milliárdos bevételét 2016-ban és 2017-ben is 27 milliárd fölé tornázta. Az út ide is közvetve vezetett, a Tombor András Orbán Viktor kormányfő egykori biztonságpolitikai tanácsadójaként, azóta Habony Árpád hitelezőjeként is emlegetett kormányközeli üzletember által gründolt Visus Invest Vagyonkezelő Kft.-n keresztül.
Közös üzletek az építőipar moguljaival
Az építőiparban a keresztbe kasba vásárlás helyett inkább a közös közbeszerzési tarolás látszik, így ott inkább az a cél, hogy mentül több megbízható, de formálisan független – a közbeszerzéseken önállóan indulni képes – cég sorakozzék fel. Bár akadt már kivétel, az eredetileg Apáthy Endre nevével fémjelzett Híd-csoport újabb darabjaként indult V-Híd Építő Zrt., amerly végül a Mészáros-csoportnál landolt. Jellemzőbb, hogy csak közösen nyernek és dolgoznak. Például a békési Mészárosként is emlegetett, a Békés Drén Kft.-t jegyző Barkász Sándorral, aki 8,3 milliárdos vagyonnal még befér a top százba, vagy a tiszakécskei Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj Lászlóval építkeznek együtt alkalmanként. Például a 26 milliárd forintos Békés megyei ivóvíz-minőségjavító beruházáson dolgoztak közösen a Mészáros és Mészáros Kft.-vel.
A Duna Aszfalttal más területeken is van közösködött Mészáros, például együtt gründolták a Visonta Projekt Kft.-t, amelyet azóta már Viresolnak hívnak és egy 30 milliárdos búzakeményítőgyár megvalósítója, 6,2 milliárd forint állami támogatással. A másik Duna Aszfalt-alapító milliárdosnak, Varga Károlynak is üzlettársa lett több klímás cégben még 2015-ben.
Az első Fidesz-kormány idején még a Betonúttal udvari útépítőnek számító, majd a Kulcsár-ügyben is felbukkant Dunai György mintha Mészárossal együttműködve került volna vissza a nagy építőipari tenderek közelébe. A valaha volt legnagyobb, 420 milliárd forintos víziközműtenderen a Mészáros és Mészáros Kft. közös konzorciumban indult és nyert az EuroAszfalt Kft.-vel, amely Dunai György érdekeltségébe tartozik.
Együttműködésük nem korlátozódik az építőiparra, a Dereszla Sparkling Bortermelő Kft.-ben egymást váltották a tulajdonosok között, sőt a cégbejegyzés alapján néhány napig üzlettársak is voltak a bodrogkeresztúri cégben. Az egész borász-birodalmat kiépített Mészáros ugyancsak boros cégeket szerzett el – Zánkától Tihanyig – a nemrég elhunyt Demján Sándortól.
|
Magyar milliárdosok: mindenki megadta Mészáros Lőrincnek, amit kért
|
Nem is számít nagyvállalkozónak, akivel még nem jött szembe a felcsúti milliárdos-gázszerelő. Mindenki odaadta, amit kértek tőle. Számba vettük a nagy üzleteket.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/17/meszaros-lorinc-csanyi-sandor-simicska-lajos-demjan-sandor-milliardosok/
|
2018-08-17 22:05:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A 444 és a Direkt36 még márciusban írta meg, hogy Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban, amit a cikk megjelenése a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) is elismerte.
A BMH akkor azt is közölte, hogy Khoury 2017-ben letelepedési engedélyt is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján. Az amerikaiak szerint Khoury a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.
Demeter Márta LMP-s képviselő júliusban emiatt feljelentést tett. Szerinte ugyanis a BMH törvényt sért azzal, ha nem vizsgálja felül és nem vonja vissza Khoury letelepedési engedélyét. A képviselő feljelentése nyomán az ügyészség hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig augusztus 1-jén nyomozást indított az ügyben, amit azonban két hét alatt megszüntettek bűncselekmény hiányában. Demeter azt mondta a Direkt36-nak, a határozat ellen panaszt fog beadni az ügyészségre.
Tíz nap elég volt a tartózkodási engedélyhez
Az eljárás megszüntetéséről szóló NNI-s határozatból több érdekes részlet is kiderül arról, hogy hogyan jutott magyar papírokhoz Khoury. Az NNI azt írja, hogy a férfi valóban szerepel az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, emiatt amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. A határozat idézi, hogy az amerikai pénzügyminisztérium szerint Khoury pénzügyi támogatást nyújt a szír kormányzatnak, beleértve a szír jegybankot is. Az NNI szerint azonban Khrouy az amerikain kívül nem szerepel más országok vagy nemzetközi szervezetek – például az EU vagy az ENSZ – tiltólistáján, és a vele szemben fennálló amerikai pénzügyi intézkedések „nem jelentenek kizáró okot a magyar nemzeti letelepedési engedély megszerzésére, illetve visszavonására”.
Sőt, ha a szankciós listán való szereplést kizáró oknak is tekintenék, a BMH akkor sem követne el törvénysértést azzal, hogy letelepedési engedélyét nem vonja vissza. Az NNI szerint ugyanis a kötvényprogramot szabályozó törvény csak néhány esetben kötelezi a BMH-t arra, hogy visszavonja a korábban kiadott letelepedési engedélyt. Például, ha a külföldi állampolgár hamis adatokat szolgáltatott, vagy ha kiutasítják az országból. Khoury esetében ilyet nem tárt fel a nyomozás.
Vannak azonban olyan esetek is, amikor a törvény ugyan nem kötelezi, de felhatalmazza a BMH-t az engedély visszavonására. Ilyen eset például, ha „az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoznak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná”. Az NNI szerint Khoury esetében ez a kategória „merülhet fel, hiszen a feljelentő vélelmezett álláspontja szerint” a szankciós listán való szereplés a „jelentős körülmény”. Az NNI viszont megjegyzi, hogy a törvény „szóhasználatából az következik, hogy a BMH-nak mérlegelési jogköre van” ilyen esetben, így nem követ el jogsértést, ha nem vonja vissza az engedélyt.
A magyar hatóságok szerint miden kérvényező szigorú, négy szűrős biztonsági átvilágításon esett át, az ellenőrzés pontos folyamatáról azonban nem közöltek részleteket. Korábban két forrásunk is arról beszélt, hogy az ellenőrzésekkel nem volt minden rendben, egyikük szerint a programban részt vevő külföldiek mennyisége és az idő rövidsége miatt nem folyhatott valódi felderítés.
Az NNI nyomozását megszüntető határozatból kiderül, hogy Khoury 2014. december 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amikor még nem szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján. Az engedélyt tíz nap múlva, december 29-én kapta meg, de azt nem részletezi a dokumentum, hogy ez idő alatt mely hatóságok és milyen átvilágítást folytattak.
Az Alkotmányvédemi Hivatal és a TEK szerint is rendben volt
Letelepedési engedélyt 2016. szeptember 23-án kért Khoury, két hónappal azután, hogy az amerikai szankciós listára került. Ez az eljárás jóval tovább tartott, mint a tartózkodási engedély kiadása. A Bevándorlási Hivatal három szervtől kért állásfoglalást arról, hogy Khoury veszélyezteti-e Magyarország nemzet- illetve közbiztonságát:
az Alkotmányvédelmi Hivatal Migrációs Főosztályától
a Terrorelhárítási Központ Felderítési Igazgatóságától
a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiemelet Ügyek Főosztályától.
Emellett a Bevándorlási Hivatal a „vonatkozó adatbázisokban”, többek közt a Schengeni Információs Rendszerben ellenőrizte, hogy Khoury nem áll-e kiutasítás vagy beutazási tilalom hatálya alatt.
Khoury igazolta, hogy magyar lakhatása és megélhetése biztosított, és tudja fedezni az egészségügyi ellátásának költségeit is. Emellett „hiteles magyar nyelvű fordításban állampolgársága és tartózkodási helye szerinti igazolást is becsatolt arról, hogy büntetlen előéletű, és a magyar és a magyar bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelt” – írta az NNI. Miután egyik állami szerv sem emelt kifogást a biztonsági átvilágítás során, Khoury 2017. május 25-én kapta meg a magyar letelepedési engedélyt.
A kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek, összesen közel húszezer külföldi kapott így magyar papírokat. A programot tavaly felfüggesztették, idén pedig egy törvénymódosítással meg is szüntették.
|
Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen
|
Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A 444 és a Direkt36 még márciusban írta meg, hogy Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban, amit a cikk megjelenése a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) is elismerte.
| null | 1
|
https://444.hu/2018/08/21/csak-tiz-nap-kellett-a-sziriai-diktator-penzemberenek-hogy-magyar-papirokat-szerezzen
|
2018-08-21 10:00:00
| true
| null | null |
444
|
Az Összefogás kamupárt meg sem közelítette a választáson az 1%-os küszöböt, ezért az elnöke és két alelnöke a saját vagyonával felel a kampányra felvett, 306 millió forintos állami támogatásért - ezt a Magyar Államkincstár válaszolta az RTL Klub Híradójának kérdésére.
A párt elnökét, Szepessy Zsoltot nem tudták elérni, ez legutóbb áprilisban sikerült nekik, akkor még azt mondta, jogkövetők lesznek, ám eddig mégsem fizették vissza a 306 milliós támogatást.
A kamupárt hatvanhat jelöltet indított, és az országos listán 1407 szavazatot gyűjtöttek, meg sem közelítették az 1%-os határt, de eddig mégsem fizették vissza a támogatást. Két hete a Magyar Közlönyben jelentették be, hogy megszűntek, megadtak egy óbudai címet, ahol a hitelezők benyújthatják nekik a követeléseiket, a címen azonban az RTL Klub riportere nem találta, a címről kiderült, hogy csak egy székhelyszolgáltató, leveleiket átveszi egy nő, és továbbítja nekik.
Az Államkincstár szerint a 306 milliós adósságért hárman, a párt elnöke, Szepessy Zsolt valamint két alelnöke, Katona Tibor és Stiffer Mónika felel a saját vagyonával.
Szepessy ellen jelenleg két eljárás is folyik, az egyik épp a 2014-es kampánypénzek miatt, mert az Állami Számvevőszék olyan szabálytalanságokat talált a kampányfinanszírozásban, hogy büntetőeljárást indítottak. A másik ügye befolyással való üzérkedés, ebben el is ítélték: pénzért cserébe 600 ukránnak ígérte meg, hogy magyar állampolgárságot intéz nekik, de ebből semmi sem lett.
(Borítókép: Szepessy Zsolt polgármesterjelölt plakátja Nyíregyházán, 2014-ben. MTI/Szepessy Zsolt)
|
Nem fizette vissza a 306 milliós támogatást az Összefogás Párt
|
Az Összefogás kamupárt meg sem közelítette a választáson az 1%-os küszöböt, ezért az elnöke és két alelnöke a saját vagyonával felel a kampányra felvett, 306 millió forintos állami támogatásért - ezt a Magyar Államkincstár válaszolta az RTL Klub Híradójának kérdésére.
| null | 1
|
https://index.hu/belfold/2018/08/17/nem_fizette_vissza_a_306_milliot_az_osszefogas_part/
|
2018-08-17 14:43:00
| true
| null | null |
Index
|
Újabb közel 800 milliót kapott az MMA a művészjáradékokra
A kormány 780 millió forintos többletforrást biztosít a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) számára, amit a tavaly év végén megállapított művészjáradékra fordíthat majd a köztestület – jelent meg még a hétfői Magyar Közlönyben. Az MMA csütörtökön az MTI-n keresztül erősítette meg, hogy a közel 800 milliós pluszt 1300 művész havi járadékára fordítják.
A rendszeres juttatás bevezetéséről a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti tisztelet kifejezésére döntött az Országgyűlés 2017 végén, a támogatás január eleje óta igényelhető az MMA-nál. Az akadémia január végén arról számolt be, hogy alig egy hónap alatt csaknem 750 igénylés érkezett, amelyek közül nem egészen ötszázat hagytak jóvá.
A többletforrásról szóló hétfői kormányhatározat alapján sejthető volt, hogy mára ennél lényegesen több igényt bíráltak el pozitívan. Az MMA három nap elteltével meg is erősítette a gyanút, a távirati irodával csütörtökön közölték: "szeptembertől több mint 1300 fő részesül művészjáradékban, amelyre a kormány a 2018. évi központi költségvetésben 780 millió forint többletforrást biztosít."
Hangsúlyozták, "a többletforrásra az igénylések magas száma miatt volt szükség. Az MMA titkársága az idén beérkezett kérelmek alapján több mint 1300 fő részére biztosítja a törvényben meghatározott összeget."
A törvény értelmében a művészjáradék azon 65. életévüket betöltött személyek részére állapítható meg, akik törvényben meghatározott művészeti szakmai elismeréssel rendelkeznek és ezt igazolni tudják, valamint nem kapnak más – törvényben meghatározott – hasonló jellegű juttatást. A támogatás legkorábban március 1-től folyósítható, jelenlegi összege havi 121.125 forint.
Az MMA az idei 6,7 milliárd forintos költségvetése (igaz, kaptak még közel 4 milliárdot az egykori MÚOSZ-székház megvásárlására és felújítására is) jövőre 9,4 milliárdra emelkedik. Folyamatosan emelkedik a köztestület rendes és levelező tagjainak életjáradéka is, öt év alatt megduplázódott az összeg, 2022-re pedig eléri a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak havi apanázsát, vagyis 455 ezer forintot (levelező tagoknak 354 ezer). Mindezek mellett az MMA az elmúlt öt esztendőben megkapta a Műcsarnokot, Pesti Vigadót, a Budakeszi úti Hild-villát, a Budakeszi úti Ybl-villát, végül pedig az Andrássy út és a Bajza utca sarkán álló egykori MÚOSZ-székházat.
Az MMA-t megkerülhetetlen intézménnyé duzzasztó Fekete György tavaly köszönt le a köztestület éléről. A helyére, némi meglepetésre, a korábban esélytelen indulóként emlegetett Vashegyi György karmestert választották a szervezet októberi közgyűlésén. Az új elnök több megszólalásában is egyértelművé tette, a területfoglalás után az MMA immár a konszolidációban érdekelt.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon
|
Újabb közel 800 milliót kapott az MMA a művészjáradékokra
|
A kormány 780 millió forintos többletforrást biztosít a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) számára, amit a tavaly év végén megállapított művészjáradékra fordíthat majd a köztestület – jelent meg még a hétfői Magyar Közlönyben. Az MMA csütörtökön az MTI-n keresztül erősítette meg, hogy a közel 800 milliós pluszt 1300 művész havi járadékára fordítják.
| null | 1
|
https://magyarhang.org/kultura/2018/08/16/ujabb-kozel-800-milliot-kapott-az-mma-a-muveszjaradekokra/
|
2018-08-16 15:00:00
| true
| null | null |
Magyar Hang
|
Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra.
Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.*A csereszerződés értelmében a felek elcserélik a Waybridge Estates Kft. kizárólagos tulajdonában álló Budapest, VI. kerület, belterület, 28614/0/A/1; 28614/0/A/2;
28614/0/A/3; 28614/0/A/5; 28614/0/A/6 és 28614/0/A/7 helyrajzi számú, természetben a 1062 Budapest, Andrássy út 80. szám alatt található ingatlanok 1/1 arányú tulajdoni hányadát a Társaság tulajdonában álló 400.000 db, Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. névre szóló dematerializált 100,-Ft névértékű
törzsrészvény tulajdonjogára.
A BIF az ingatlanért 400 ezer névre szóló, 100 forint névértékű törzsrészvényt adott az épület tulajdonosának, a Waybridge Estates Kft.-nek, ezzel a BIF-ben a saját tulajdonban lévő részvények aránya 18,83 százalékról 17,28 százalékra csökkent.
A rendelet egyébként nyolc világörökségi helyszínt nevesít,*Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Budapest a Duna-partokkal, a Várnegyeddel és az Andrássy úttal, a Fertő-tó és környéke kultúrtáj, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Pécs ókeresztény emlékei és Tokaj-hegyalja történelmi borvidékének kultúrtája.és ezeken a területeken az ingatlanok tulajdoni lapjára automatikusan fel is került az állam elővásárlási joggal kapcsolatos bejegyzése.
A kérdéses ingatlan az Andrássy út 80. alatt van, és a szomszédos épület már eddig is a BIF tulajdonában volt. A vállalatnak a tranzakcióval az a célja, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy nyolcezer négyzetéteres boutique hotelt hozzon létre, és bérbe adja egy szállodaláncnak.
A BIF március 26-án hitelt is felvett, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-től több mint kétmilliárd forintos kölcsönt kapott, hogy kiváltsa a CIB Banknál lévő euró alapú hitelét. Ez a pénz azért sem jött rosszul, mert az Andrássy úti ingatlanon 3,7 millió euró, azaz 1,15 milliárd forint értékű jelzálogjog is be volt jegyezve (bár a cég hivatalosan nem emiatt igényelte a kölcsönt).
De mit szól ehhez Lázár János? A Miniszterelnökség felel ugyanis a hazai örökségvédelemért, és a Lázár János vezette tárcának kell jelezni, ha valaki olyan ingatlant szeretne értékesíteni, amelyre a szóban forgó rendelet vonatkozik. A tárca azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a 17 napja feltett kérdéseinkre.
Csak Tóth Bertalan MSZP-s képviselő korábbi közérdekű adatigényléséből lehet tudni, hogy mintegy 40 ingatlan esetében jelezték már a Miniszterelnökségen az eladási szándékot, és az esetek többségében az állam élni kíván az elővásárlási jogával. Igaz, még egyetlen tranzakciót sem zártak le. A Földművelésügyi Minisztériumot március végéig húsz esetben keresték meg a rendelet alapján, azonban Fazekas Sándor agrárminiszter egy ingatlan vásárlására sem tett javaslatot. (Az agrártárca felel a vidéki örökségvédelmi területeken lévő ingatlanok egy részéért).
A hivatalos indoklás szerint azért volt a rendeletre szükség, hogy
hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat.
A világörökségi területen fekvő ingatlanokat azonban amúgy is védik jogszabályok: a tulajdonos kilététől függetlenül bármilyen átalakítás esetén egyébként is engedélyt kell kérni a hatóságoktól, vagyis a “méltatlan célra” való használatot a hatóságok meg tudják akadályozni.
Ahogy a BIF példája is mutatja iszonyúan könnyű kijátszani, pontosabban megkerülni a jogszabályt.
Mészáros Lőrinc februárban hasonló módon vette meg az Andrássy-palotát, illetve nem közvetlenül az ingatlant, hanem az azt tulajdonló Plaza House Kft-t.
Furcsa, hogy a rendelet azt mondja, az eladónak nem kell a kiszemelt vevővel kapcsolatos előszerződést átküldenie, elég, ha a szerződéstervezetet, vagy a vételi szándéknyilatkozatot eljuttatja a Miniszterelnökséghez. Az államnak ezt követően nincs is mérlegelési jogköre az árazást tekintve: vagy elfogadja a vevő és eladó által meghatározott vételárat, vagy nem.*A rendelet szerint az állam nem módosíthat az eladó és a potenciális vevő által kötött ingatlanvásárlási szándéknyilatkozaton.
Vagyis a szerződéstervezetben szereplő vételárat is el kell fogadnia az államnak nyolc napon belül, ha élni kíván az elővásárlási jogával. Márpedig nyolc nap nagyon kevés idő arra, hogy egy ilyen ingatlan tényleges piaci árát fel lehessen mérni, így a rendelet kedvezhet azoknak, akik a piacinál magasabb áron akarják értékesíteni az ingatlanukat, és számíthatnak arra, hogy az állam élni akar az elővásárlási jogával.
A dolog pikantériája, hogy a Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium is úgy látja, hogy kevés a rendelkezésre álló nyolc nap. A Tóth Bertalannak írt válaszlevélben a tárca szó szerint így fogalmaz:
tekintettel arra, hogy miniszter úr egyetlen esetben sem élt a jogszabályban rögzített elővásárlási jogával, valamint különös figyelemmel arra a sajnálatos tényre, hogy a jogszabály által nyilatkozattételre biztosított 8 napos határidő erre egyébként sem ad lehetőséget, nem készült vagyonértékelés, illetve értékbecslési eljárás sem került lefolytatásra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy amerikai cég hotelvásárlásába tenyerelt bele a kormányA magyar állam tömegével vásárolhat fel a választások előtt értékes ingatlanokat. Már az első tranzakcióval belenyúlt egy francia-amerikai hoteleladásba. Vajon miért?
|
Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet
|
Karácsony és újév között, amikor a legtöbben szabadságon voltak, egy kormányrendelet jelent meg, amely már másnap, december 28-án hatályba is lépett. E szerint ha valaki világörökségi területen fekvő, de nem lakóépületnek számító ingatlannal rendelkezik, és el akarja adni, akkor jeleznie kell az államnak az adás-vételi szándékát. Az állam ugyanis nyolc napos határidővel elővásárlási jogot gyakorolhat az ilyen ingatlanokra.
Schmidt Máriának, a Terror Háza igazgatójának cége, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. azonban április elején mégis megszerzett egy olyan ingatlant, amelyre az államnak elővásárlási joga volt. A trükk: úgy került a BIF tulajdonába az ingatlan, hogy nem kellett az államot értesíteni a tranzakcióról, mert nem az ingatlant vásárolták meg, hanem csereszerződést kötöttek az épületet tulajdonló céggel.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180420/schmidt-maria-megmutatta-hogyan-lehet-kicselezni-egy-kormanyrendeletet/
|
2018-04-20 16:18:00
| true
| null | null |
G7
|
Hét jelentkezőből pont a Fidesz-kormány egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott Valton-Sec. Kft.-t hozta ki győztesnek a Zeneakadémia (hivatalos nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) az intézmény négy épületének őrzésére kiírt pályázaton – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Valton ezzel zsíros megbízást húzott be, nettó 534 millió forintot kapnak a munkáért.
A cég tavaly kilőtt: 2,7 milliárd forintról 6,4 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele, nyereségüket pedig egyenesen megtriplázták, csaknem másfél milliárd foirntos adózott profitot értek el.
Megbízásaikról cikkeink itt és itt meg emitt vannak gyűjtve.
(Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás)
|
A Fidesz-kormány egyik kedvenc biztonsági cége őrzi a Zeneakadémiát is
|
Hét jelentkezőből pont a Fidesz-kormány egyik kedvenc őrző-védő cégeként számon tartott Valton-Sec. Kft.-t hozta ki győztesnek a Zeneakadémia (hivatalos nevén Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) az intézmény négy épületének őrzésére kiírt pályázaton – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/21/a-fidesz-kormany-egyik-kedvenc-biztonsagi-cege-orzi-a-zeneakademiat-is/
|
2018-08-21 21:15:04
| true
| null | null |
24.hu
|
Jó nyarat zár a svéd milliárdos Olsson családhoz tartozó Stena-Group egyik magyarországi leányvállalata. A Stena Property Kft. az elmúlt hetekben eladta az államnak az Andrássy út 70.-et, és valószínűleg elég jól járt az üzlettel.
A háztömböt tíz éve vásárolták fel az akkori budapesti ingatlanpiac sztárcégnek számító ORCO Grouptól, amely A-kategóriás irodákat alakított ki az épület felső szintjein. Az utcafronton 2008-ban még a százéves Lukács Cukrászda üzemelt.
A cukrászda időközben bezárt, éveken át üresen kongott a tágas üzlethelyiség, majd eltűntek a 3000 négyzetméteres épület jelentősebb bérlői is. A Stena Property bevételei a 2013-as 100 millió forintos szintről 2017-re kevesebb mint 2 millió forintra apadtak.
A kft. tavaly év végén egy ingatlan-tanácsadóval friss értékbecslést készíttetett a házról, amit a cég 2017-es éves beszámolójában így foglaltak össze: „Az értékbecslő által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5 300 000 euró.”
Az ingatlan értéke az év elején tehát körülbelül 1,7 milliárd forint körül mozoghatott. Néhány hónappal később viszont már 9 millió euróért (mintegy 2,9 milliárd forintért) adták el.
A Stena Property az OTP ingatlancégével, az Inga Kettő Kft.-vel állapodott meg a magasabb árban, mégis a Miniszterelnökség lett a vevő.
Az állam úgy került a képbe, hogy
január óta az Andrássy út 70. is rajta volt azon a több ezer ingatlant tartalmazó listán, amelynek tételeire az Orbán-kormány örökségvédelmi elővásárlási jogot adott az államnak.
A tavaly elfogadott törvényt elvileg azért hozták, hogy megakadályozzák az értékes, világörökségi területeken álló ingatlanok külföldiek kezébe kerülését, illetve azt, hogy nem méltó célra használják őket. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ingatlan tulajdonosa, miután megállapodott egy vevőjelölttel, bejelenti a tervezett adásvételt a Miniszterelnökségnek, ahol eldöntik, hogy a vevőjelölt által elfogadott áron beelőznek-e, és megvásárolják-e állami tulajdonba az ingatlant.
Az elővásárlás 2018 első félévében elméleti lehetőség maradt, mindössze az V. kerületben álló egykori Malév-székház esetében élt a Miniszterelnökség az új jogosítványával, jóllehet csaknem száz hasonló elővásárlási ügyben kaptak bejelentést. Az Andrássy út 70. esetében viszont külön kormánydöntés is született, hogy átcsoportosítsanak 4 milliárd forintot a vételár fedezetére. (Azt, hogy a 4 milliárd és a cégnek kifizetett 2,9 milliárd forint különbözetét pontosan milyen megoszlásban és mire költötték, egyelőre nem tudni.)
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a napokban Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A szocialista politikus szerint irreálisan magasnak tűnik a Stena Property és az Inga Kettő Kft. között kialakított vételár, ezért azt feltételezi, hogy a felek előre tudhatták, hogy az állam élni fog az elővásárlási jogával. Tóth szerint a Miniszterelnökségnek fel kellett volna ismernie, hogy a költségvetés lehúzása lehetett az előzetes megállapodás célja.
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szerint viszont az 1,2 millió forint körüli négyzetméterár egyáltalán nem nevezhető kiugróan magasnak.
Gulyás a 24.hu-nak azt mondta, éppen kormányzati célokra hasznosítható épületet kerestek a belvárosban egy új minisztériumi osztály számára, amikor beérkezett az Andrássy 70.-re vonatkozó ajánlat. Az épületet ezután a Miniszterelnökség is felbecsültette, és saját szakértői nem tartották rossz vásárnak, különösen azért, mert ritkán bukkan fel a piacon ilyen kiváló állapotban lévő irodaház.
|
Gulyás minisztériuma 3 milliárdot adott a Lukács Cukrászda épületéért
|
Két hete hivatalosan is állami kézbe került az az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló épület, amelyben száz éven keresztül a Lukács Cukrászda működött. A Miniszterelnökség közel 3 milliárd forintot fizetett egy svéd multicég magyar leányvállalatának a négyszintes tömbért, amelybe új kormányzati irodákat telepítenek. A szocialisták hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesznek az ingatlanvásárlás miatt, mert a volt tulajdonos papírjai szerint 2017 végén még alig több mint 1,7 milliárdos értéken tartották számon az épületet. A miniszter szerint viszont az Andrássy úton teljes mértékben elfogadható az 1,2 milliós négyzetméterár, amit fizettek.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/21/gulyas-gergely-andrassy-ut-lukacs-cukraszda-vilagorokseg/
|
2018-08-21 21:32:01
| true
| null | null |
24.hu
|
A megjelent hírekkel ellentétben nem telefonált senki Diósgyőrbe, hogy megkönnyítsék a dolgunkat.
– mondta az Origónak adott interjújában Kővári Ágnes, a Magyar Sportmárka Zrt. vezérigazgatója a 2RULE márka piaci sikereit részletezve. A brand villámkarriert futott be: decemberben adta hírül a HVG, hogy Mészáros Lőrinc többségi, Kővári kisebbségi tulajdonával megalakult a cég. Ehhez képest az idén nyárra már ott tartunk, hogy a 2RULE új központja az egykori Vico-székház, a vállalkozás logóihoz védjegyoltalmat kért – a ruházati cikkek mellett – a többi közt karácsonyfadíszekre, szakmai képzésekre, mi több, videójátékokra is. És a lényeg: három NB1-es csapat is 2RULE-dresszben futballozik ebben az évadban. A Felcsút és a Haladás az Adidast, a Diósgyőr a Nike-t cserélte az új Mészáros-mezre. E klubok példáját hamarosan több NB2-es együttes is követte, például a Felcsút fiókcsapatának számító Csákvár, illetve a Mészáros-üzlettárs Szíjj László-féle Tiszakécske. Ha ez nem lenne elég, a Vasas összes szakosztálya 2RULE-ra vált, miként több kosárlabda- és kézilabdacsapat.
A legkülönösebb szerepet az MTVA játszotta a terjeszkedésben: az állami média tevékenysége esetpéldája annak, miként segítik közvetett állami támogatással a Mészáros-céget, szemben politikai kapcsolatok nélküli, piacon versenyző magyar kis és középvállalkozásokkal. Az MTVA ugyanis élőben közvetítette a Felcsút mez-, azaz a 2RULE-termékbemutatóját. Majd Molnár Mátyás műsorvezető az adásban viselte a márka kitűzőjét. Ezek után a 24.hu közérdekű adatigényléssel fordult a Vaszily Miklós vezette állami médiához. Lapunk meg is kapta a megállapodást, amelyből kiderült, az MTVA nem kap pénzt a reklámozásért, a felek bartereznek.
Mi a baj azzal, hogy az MTVA megtol kicsit egy „magyar márkát”?
Természetesen első körben az, hogy nem egy magyar cég, hanem csakis Mészáros Lőrinc kapta a kivételes eljárást. Eddig legalábbis más hasonlóan látványos példát nem láttunk hasonló együttműködésre, és
hiába kérdeztük az MTVA-t arról, mely Magyarországon bejegyzett vállalkozásokkal van hasonló megállapodása, nem kaptunk választ. Nem lenne meglepő, ha nem tudnának sok hasonló szerződést felsorolni, mert a megállapodásból nemigen érthető, mit nyer az évi 80 milliárd forintból működő szervezet az együttműködésből.
A Mészáros-cég pénzt nem ad, de például 15-20 százalékos kedvezményt garantál termékeiből az MTVA-dolgozóknak. Ez már csak azért is nehezen értelmezhető kitétel, mert olyan termékekre is vonatkozik (például futócuccok), amiket egyelőre nem is gyárt a 2RULE, azaz az MTVA tárgyalói azt sem tudhatták, mire állapodnak meg. (Arról is kérdeztük az MTVA-t, miként számol el az ilyen típusú dolgozói kedvezmény adó- és járulékvonzataival, de nem kaptunk választ. Pedig még az is érdekes lenne, hogy ezt az összeget miként érvényesíti a szerződésben. Érdeklődtünk arról is, mi történik, ha nem használja fel a kedvezményt az MTVA egyetlen munkatársa sem, minthogy a szerződésben nem szerepel semmi arról, hogy a Magyar Sportmárka Zrt. mit vállal ebben az esetben.) Ezen kívül a cég nyereményjátékokhoz garantál termékeket, azaz duplán kap reklámot. További kérdés, hogy miként vállalhatja a 2RULE, hogy az M4 logóját megjeleníti mezein, hiszen azokat sportklubok játékosai viselik. A szerződés persze ki sem köti, mely dresszeken, milyen formában kell a logót feltüntetni.
Arról nem szólva, hogy az MTVA olyan céggel kötött megállapodást, amelynek egyelőre nincs boltja és webshopja sem, és – mint utaltunk rá – nem gyártja egyelőre a szerződésben szereplő termékek egy részét. Gondoljuk el, hogy egy átlagos magyar vállalkozás azzal az ajánlattal érkezik az MTVA épületébe, hogy van egy nem létező terméke, majd úgy jön ki, hogy nem kell fizetnie ennek reklámozásáért, de cserébe még termékbemutatóját is közvetítik.
Azért Mészáros még mindig jobb, mint a multik, nem?
Egyelőre nem született részletes, kanonizált magyarázat arra, miért helyesebb, ha jórészt közpénzes megrendelésekből gazdagodó, üzleti kockázatot nem vállaló, valós teljesítmény nem mutató oligarcha, Orbán Viktor jóbarátja viszi haza a pénzt, nem pedig más, politikai kapcsolatokat nélkülöző, piacon versenyző magyar vagy külföldi vállalkozások, ráadásul az Orbán-kormány volt az, amelyik a multinacionális vállalkozások többségével, külön kedvezményeket garantáló stratégiai megállapodásokat kötött.
A márka védelmében megszólaló kormánypárti újságírók jórészt azzal álltak elő: a márka magyar, ezért jó, hogy hasít. Csakhogy amíg nem Orbán-közeli magyar márkáról volt szó, nem jutott eszükbe ilyen segítség. Annak ellenére sem, hogy például a Lancast 1997 óta próbál mind nagyobb szerepet kapni a piacon. Sőt volt, hogy korábbi emblematikus labdarúgók alapítottak céget, ám az áttörés elmaradt: a Nagy Antal, Esterházy Márton, Sallai Sándor együttműködésével létrejött NES-re nem ugrottak az NB I-es csapatok.
Az érvek között szerepelt az is, hogy egy nemzeti márka milyen fontos, Adolf Dassler például szerepet játszott a németek 1954-es magyarok ellni vb-sikerében, az Adidas diadalútja pedig azóta ismert. Ugyanakkor a nemzeti válogatottak között nem a nemzeti vállalkozások, hanem a legjobbnak ítéltek uralkodnak. A 2018-as világbajnokságon szereplő együttesek közül tizenkettő volt Adidasban (Argentína, Belgium, Egyiptom, Irán, Japán, Kolumbia, Marokkó, Mexikó, Németország, Oroszország, Spanyolország, Svédország), tíz Nike-ban (Anglia, Ausztrália, Brazília, Dél-Korea, Horvátország, Franciaország, Lengyelország, Nigéria, Portugália, Szaúd-Arábia), négy Pumában (Svájc, Szerbia, Szenegál, Uruguay), kettő New Balance-ban (Costa Rica, Panama), egy Umbróban (Petu), egy Erreában (Izland), egy Uhlsportban (Tunézia). És egy volt még – a némethez hasonlóan – valóban hazai márkában: Dánia Hummelban játszott. Ám azt a céget 1923-ban alapították, nemzetközi hálózata jelentős, több országban viselik csapatok a dresszeit.
Nyilván az az oka ennek a koncentrációnak, hogy a csúcsegyüttesek a csúcsmárkákkal szerződnek, mivel üzleti szempontból azok szolgálják legjobban őket, miközben fejlesztésre is a legtöbbet költenek, elvégre nyilván nem mindegy, milyen minőségű mezben, cipőben vannak a pályán a klasszisok. A Nike például 2,5 milliárd dollárt költött innovációra és fejlesztésre az elmúlt öt évben.
Ugyanakkor működő példát is választhatott volna a 2RULE-támogató sajtó, amikor hazai márka hazai sikeréről értekezik. Ilyen modell például a lengyel 4F.
Ám ennek a projektnek a bemutatása azért nehézkes, mert köze nincs a magyarországi politikai karrierhez, és nem az NB I-ben kezdődik.
A lengyel nemzeti futballválogatott ugyan nem 4F-mezt visel, de például az olimpiai csapatot már többször öltöztette a vállalat. A cég rengeteg terméket, nagyon sok sportágra gyárt: például az atlétikai és a síszövetséget egyaránt ellátja termékekkel. Ahhoz, hogy idáig eljussanak, több brandváltáson átestek, 2003-ban kinyitották első sajátmárkás boltjukat, 2010 óta van velük a 4F név. Ezek után 2016-ra jutottak el a nemzetközi terjeszkedésig, most már majd 200 boltjuk van Lengyelországban, és nyitottak már üzletet Csehországban, Szlovákiában, Romániában is.
Ilyen egy vállalkozás piaci építkezése.
Így raknak össze közvetett állami támogatással egy Mészáros-piacot
Az világos, hogy ehhez semmilyen formában nem kapcsolható a 2RULE története. Ami nyilván azért sürgős projekt, mert így hamar sok pénzt lehet keresni a taónak köszönhetően. Valóban jelentős biznisz lett ugyanis a sportfelszerelések forgalmazása Magyarországon, elég, ha megjegyezzük, a tao-rendszer bevezetése óta 522 milliárd forint közpénz ömlött a sportba. Sportszervezetek, csapatok ezrei vásárolhatnak mezeket, ruhákat a közvetett állami támogatásból.
Azaz van egy Mészáros-cég, amelynek nem kell kitalálnia semmit, nem kell kockáztatnia, a politikai kapcsolatok, a közvetett állami támogatások garantálják a sikert egy átláthatatlan mezőben.
A kulcs, hogy a piaci vásárlóinak többsége taópénzből, azaz közvetett állami támogatásból vesz, és a közpénzt költők mindegyike tudja, kinek a márkája a 2RULE, azaz a fogyasztók döntése függhet vélt vagy valós politikai preferenciáktól.
Ez jól mutatja, miként lehetne tisztábbá tenni a rendszert, ha bárki kísérletet tenne rá. Az átláthatóság jegyében – a jogerős bírósági ítéleteknek megfelelően – nyilvánosságra kellene hozni, melyik cég, melyik klubot mennyivel támogatta. És esetleg azt, melyik sportszervezet melyik vállalkozástól, mennyiért, mit vett. Ám ezzel szemben minden lépés a titkok felé mutat, noha a tao-rendszer legfőbb bírálata eddig is átláthatatlanságára vonatkozott.
A cégek támogatják a klubokat, ám homályban marad, hova megy vissza a pénz. Azaz nem derül ki, hogy például a Seszták Miklós korábi fejlesztési miniszter Kisvárdáját támogató vállalkozások hogyan szerepeltek a közbeszerzéseken, de Orbán Felcsútjának nagyvonalú támogatói is sokáig teljesen rejtve maradtak. Így nem lehet tudni, forintjaikért cserébe jobban szerepeltek-e például a közbeszerzéseken. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy nem a sportpályán mutatott játék, a teljesítmény számít a pénzosztásnál. Ezt bizonyítja az MLSZ legújabb értékelő rendszere is. Ebből – az Index írása alapján – az derül ki, hogy Tállai András korábbi NAV-elnök, államtitkár Mezőkövesdjénél egyszerűen elégették a pénzt. A 3,7 milliárd forintból egyetlen olyan játékost neveltek, aki bemutatkozott az NB I-ben: összesen két meccset játszott az élvonalban, amúgy stabil NB II-es labdarúgó.
Ebbe a teljesítménytagadó rendszerbe érkezik a 2RULE, és ahogyan a többi költés láthatatlan, az is titok marad, mely együttesek, mennyiért vásárolják majd a Mészáros-márka mezeit. Ennek köszönhetően az is követhetetlen, hogy a piaci ár alatt vagy felett fizetnek a termékekért, és akik ezt a márkát választják, más területen előnyt realizálhatnak-e.
Egyelőre persze éppen csak annyi biztos, hogy a 2RULE közvetett állami támogatással, releváns befektetés és innováció nélkül máris az NB I meghatározó sportszergyártója lett: a csapatok negyedét öltözteti. Az egész történet elmeséli, hogy mennyivel kevesebb az esélye a piacon a tisztességesen versenyző, kockáztató, innovációkkal kísérletező, teljesítményalapon működő magyar vállalkozásnak, mint Mészáros Lőrincnek, Orbán Viktor barátjának.
|
Ami jár Mészáros Lőrinc 2RULE-jának, az nem jár más magyar vállalkozásnak
|
Nem kaptuk meg az MTVA-tól azoknak a magyarországi cégeknek a listáját, amelyektől éppúgy nem kap pénzt a reklámozásért, mint a Mészáros Lőrinc 2RULE-ját forgalmazó cégtől. Az állami média eljárása esetpéldája annak a történetnek, amely megmutatja, miként aknázza ki politikai kapcsolatrendszerét egy Mészáros-cég, hogy lényegileg kockázat nélkül, de közvetett állami támogatással termeljen pénzt úgy, ahogyan arra egyetlen átlagos, kockázatot vállaló, teljesítményalapú piacon mozgó magyar kis és középvállalkozásnak sem lehet.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/14/ami-jar-meszaros-lorinc-2rule-janak-az-nem-jar-mas-magyar-vallalkozasnak/
|
2018-08-14 21:48:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: a 24.hu információi szerint a Magyar Sportmárka Zrt. a „Vico-székházként” ismert rózsadombi irodaház felső szintjeit foglalta el az elmúlt napokban.
A magyar futball világában két hónap alatt teret nyerő, az állami médiával különleges kapcsolatot ápoló cég 2017 végén még egyetlen alkalmazottal és mindössze 5 millió forint törzstőkével vegetált. A cég eddigi bejelentett címe a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó herceghalmi Talentis Zrt. irodája volt, de ott még a sportruházati cég nevét sem írták ki a többi Talentis-érdekeltségben működő vállalkozás mellé.
Az új székhely kiválasztása nem véletlen. A 20 éve meggyilkolt Fenyő János vállalkozó Vico-járól elhíresült irodaház az Appeninn Holding-részvények többségének felvásárlása után márciusban szintén Mészáros Lőrinc fennhatósága alá került.
Az Appeninn az elmúlt évtizedben több budai B-kategóriás irodaházat szerzett meg és működtetett, amelyek most a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. valamint a Konzum PE Magántőkealap közvetítésével landoltak a felcsúti milliárdos érdekkörében. A felvásárlás idején az Appeninn tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanegyüttes értéke meghaladta a 22 milliárd forintot.
A hétvégén a Törökvészi úti irodaházban már kisteherautókkal érkeztek bedobozolt 2Rule-termékek.
|
Beköltözött a 2Rule az egykori Vico-székházba
|
Mészáros Lőrinc sportruházati cége saját központot kapott: a 24.hu információi szerint a Magyar Sportmárka Zrt. a „Vico-székházként” ismert rózsadombi irodaház felső szintjeit foglalta el az elmúlt napokban.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/13/2rule-meszaros-lorinc-vico-szekhaz/
|
2018-08-13 22:01:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Bejegyezte a cégbíróság Liszkay Gábornak az új cégét, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-t – derül ki a friss cégközlönyből. Liszkay egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója a friss vállalkozásnak.
A cég fő tevékenysége vagyonkezelés, de a többi tevékenységi köre – ahogyan a neve is utal rá – nem hagy kétséget afelől, hogy a médiában lesz érdekelt Liszkay új vállalkozása.
|
Új céget alapított a jobboldali-kormányzati médiabirodalom irányítója
|
Bejegyezte a cégbíróság Liszkay Gábornak az új cégét, a Media Fundamentum Nonprofit Zrt.-t – derül ki a friss cégközlönyből. Liszkay egyedüli tulajdonosa és vezérigazgatója a friss vállalkozásnak.
| null | 1
|
https://24.hu/kozelet/2018/08/10/uj-ceget-alapitott-a-jobboldali-kormanyzati-mediabirodalom-iranyitoja/
|
2018-08-10 15:39:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Négyféle 2RULE védjegyre kért nemzeti oltalmat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Sportmárka Zrt. március 10-én, de a védjegy nemzetközi bejegyzését nem igényelték. A védjegyek bejegyzése még folyamatban van — derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának honlapján közzétett tájékoztatásból.
Íme:
A Magyar Sportmárka Zrt. mind a négyféle logónál ezekre a terméktípusokra kért védjegyoltalmat:
ruházati cikkek, cipők, kalapáruk,
játékok és játékszerek, videojátékok, testnevelési és sportcikkek, karácsonyfadíszek,
reklámozás, kereskedelmi ügyletek, kereskedelmi adminisztráció, irodai munkák,
anyagmegmunkálás,
nevelés, szakmai képzés, szórakoztatás, sport- és kulturális tevékenységek.
A Magyar Sportmárka Zrt.-t 2017 decemberében alapította meg az egyik Mészáros-érdekeltség, a herceghalmi Talentis Group Zrt., és az új cég vezérigazgatója az őszi ideiglenes szövetségi kapitány, a Felcsúton is futballozó, majd edzőként is működő Szélesi Zoltán felesége lett. Idén májusban derült ki, hogy a 2RULE logója erősen hajaz egy, az internetről lehalászott, szerb grafikus által készített sablonra, ráadásul a 2RULE-márka már fut, méghozzá Nigériában. Ez meg is magyarázza, hogy miért nem kértek nemzetközi oltalmat a Mészáros-féle 2RULE-ra.
Az eredeti 2Rule:
Bár a 2RULE igen zsenge, tömeggyártásról beszélni sem lehet, hiszen az első szaküzletet még csak most építik a Váci úti Promenad Gardens irodaház aljában, már három NB I-es labdarúgócsapat – a Diósgyőr, a Haladás és a Puskás Akadémia – is hátrahagyja mezeit, hogy 2RULE-ban folytathassák. Hozzájuk csatlakozott nemrégiben a PAFC fiókcsapata, az NBII-es Aqvital Csákvár FC.
A közmédia is teljes mellszélességgel kiállt a török és kínai alapanyagokkal dolgozó Mészáros-brand mellett: előbb egyik műsorvezetőjükre akasztottak 2RULE-kitűzőt, majd az M4 Kisbajnok című, kisgyerekeknek szóló műsorában reklámozták a Mészáros és Mészáros Kft.-t, illetve a 2RULE-t.
Kimelt kép: Besenyei Violetta/24.hu
|
Karácsonyfára is szállhat a 2RULE
|
Ha Mészáros Lőrinc úgy akarja, jöhetnek a 2RULE-karácsonyfadíszek, a 2RULE-videójátékok és a 2RULE szakmai képzések.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/11/karacsonyfa-2rule/
|
2018-08-11 15:42:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Az egészségügyi-szociális szektorban 2017-ben emelkedtek a bérek, de a havi átlagkereset így is 200 ezer forint alatt maradt.
A legjobban kereső egészségügyi szakdolgozók bruttója 400 ezer forint körül volt.
Akadtak azonban olyanok, akik a nagy átlag 20-25-szörösét tehették zsebre.
Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek 2017-ben –, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült – 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. Már írtunk róla, hogy hiába kérdeztük kitartóan a minisztériumot, hónapok óta nem árulják el, hogy az egészségügy kormányzati felelőse hogyan tudott összeszedni ennyi pénzt.
Az állami egészségügyben az elmúlt években, évtizedekben hatalmas szakadék alakult ki: miközben szakképzett ápolók és orvosok tömegei hagyták el az országot a megszégyenítően alacsony bérek miatt, egyes vezető pozíciók birtokosai olyan keresetre tehettek szert, amely a nyugati országok elitjében is versenyképes lehetne. A Mercedesekben, ingatlanokban realizálódó milliók egyik – és nem az egyetlen – forrását a külföldi gyógyszercégek biztosították.
A klinikai gyógyszervizsgálatok (más néven gyógyszer study-k) egészen a legutóbbi időkig jelentős magánvagyonokat generáltak, és csak elenyésző részben járultak hozzá a költségvetési intézmények bevételeihez.
A klinikai vizsgálatok a vadonatúj, innovatív gyógyszerek piaci megjelenését megelőző főpróbát jelentik. Ilyenkor sok páciens bevonásával, néha több országban párhuzamosan nagy csoportokon vizsgálják a hatóanyagok működését.
A főpróbát csak akkor lehet megtartani, ha előtte már bizonyították, hogy a készítmény hatásos és nincsenek ártalmas mellékhatásai. Ezért a klinikai vizsgálatokat évekig tartó, hatalmas összegeket felemésztő kutatások, laborkísérletek előzik meg. Majd amikor az önkéntes jelentkezőkön végzett emberi tesztek is lezárultak, a cégek ismét mélyen a zsebükbe nyúlnak, hogy ellenőrzött körülmények között, szaktekintélyek bevonásával végső próbának vessék alá a készítményt.
A külföldi gyógyszergyárak Magyarországon végzett klinikai vizsgálatainak pozitív oldala, hogy a programokba bevont betegeknek nem kell évekig várniuk a szerek magyarországi törzskönyvezésére, a fejlesztéssel egyidőben részesülhetnek a legmodernebb gyógyszeres kezelésben. Az igazán nagy előny pedig az, hogy ingyen juthatnak hozzá a piacra dobás után már csak megfizethetetlenül drágán beszerezhető gyógyszerekhez. Ez különösen fontos a Kásler dominálta onkológia területén, amelyen az utóbbi időszakban nagyon felgyorsultak kutatások, de csillagászati összegekbe kerül egy-egy új termék kifejlesztése.
A gyártók nemzetközi közvetítő irodákon keresztül keresnek olyan kórházakat, amelyekben ismert elméleti kutatókat, klinikavezető orvosprofesszorokat vonhatnak be a vizsgálatokba. A megállapodás létrejöttéhez szükség van a gyógyszerügyi hatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyére.
A magyar hatóság szigorú kritériumok alapján adja ki a hozzájárulását, a tényleges lebonyolítás azonban a 24.hu-nak nyilatkozó orvosok szerint kevésbé akkurátusan volt szabályozva. Nem mindig volt világos például, hogy az intézményi dolgozóknak munkaidőben vagy azon túl kell-e végezniük a kutatáshoz szükséges tevékenységeket.
Forrásaink szerint általános gyakorlat volt az is, hogy a gyógyszercégek kettős szerződést kötöttek. A kisebb összeget a lebonyolításnak helyet adó intézmény kapta, a nagyobbat pedig a professzor.
A szerződéseket legálisan kötötték, de a részleteket természetesen nem kötötték senki orrára. A szürke zónában voltak olyanok is, akik trükközni próbáltak a megbízásokkal. Egy intézményvezető azt mesélte, hogy jóval a projekt lezárulta után derült ki, hogy az egyik orvosa külföldi számlát nyittatott, és oda utaltatta a pénzt, elrejtve az extra jövedelmet a hatóságok és a kollégák szeme elől.
A díjazás projektenként változott, egy orvosigazgató elmondása szerint többnyire a bevont páciensek létszámához igazították.
A vizsgálati alanyok után járó fejpénz elérhette az egymillió forintot is, így egy százfős csoporttal rövid idő alatt egy átlagos egészségügyi dolgozó 40-50 évi bérét is megkereshette a kutatásvezető.
Egy másik forrásunk azt hangsúlyozta, hogy korábban sem mindenhol engedték a magánérdekek érvényesülését, napjainkban pedig általánossá vált az úgy nevezett egykapus szerződési rendszer, amelyben csak az intézmény köthet megállapodást a cégekkel, és házon belül dől el, ki és mekkora arányban részesül a bevételből.
|
Így gazdagodhattak az egészségügy orvosbárói
|
Az egészségügyi-szociális szektorban 2017-ben emelkedtek a bérek, de a havi átlagkereset így is 200 ezer forint alatt maradt.
A legjobban kereső egészségügyi szakdolgozók bruttója 400 ezer forint körül volt.
Akadtak azonban olyanok, akik a nagy átlag 20-25-szörösét tehették zsebre.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/13/kasler-miklos-egeszsegugy-gyogyszergyar-gazdagodas/
|
2018-08-13 15:48:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Az új Orbán-kormány tagjai közül messze Kásler Miklósnak ment a legjobban 2017-ben. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának élére kinevezett orvosprofesszornak szja-bevallása szerint 57 millió forint bevétele volt, amiből 8,6 millió forint adót rótt le.
Kásler 2017-ben az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt, ebben a minőségében szedett össze 4,75 millió forintos havi bruttót. Ez több mint a négyszerese a jelenlegi miniszteri fizetésének.
A 24.hu június elején fordult a tárcához pontos információkat kérve arról, hogy milyen forrásokból állt össze az 57 milliós, politikusok között is kiugróan magas éves jövedelem.
A minisztérium sajtóosztályán júniusban többször is ígéretet tettek a gyors válaszra, de július közepe óta már az osztály telefonszámán sem veszik a kagylót, írásos visszajelzés pedig azóta sem érkezett.
Saját kutatásunk szerint Kásler az Onkológiai Intézet igazgatójaként csupán a töredékét kereshette a bevallott 57 milliónak.
A kórházigazgatók bérezését a legutóbbi szabályozás alkalmával az intézmény bevételeihez igazítva kategorizálták. Ennek alapján az ország legnagyobb egészségügyi centrumait irányító igazgatók sem kaphatnak bruttó 1,1-1,2 millió forintnál magasabb fizetést. Kásler Miklós pedig a közepes forgalmúnak tekinthető Onkológiai Intézet igazgatójaként nem kereshetett többet bruttó 800-900 ezer forintnál, amiből éves szinten legfeljebb 10-11 millió jönne össze.
A miniszter júniusban leadott vagyonbevallásából még annyi olvasható ki, hogy mellékesként havi 1 milliót keres egy közelebbről meg nem nevezett kutatási tevékenység révén. Ez a bevételi forrása vélhetően korábban is megvolt, ami további 12 milliós tételt jelenthetett a kasszában.
Forrásaink szerint az egészségügy csúcsain dolgozó intézményvezetők, professzorok jelentős összegeket tehetnek zsebre gyógyszercégekkel kötött úgynevezett gyógyszer study-szerződésekkel.
Az ilyen megállapodásokból az esetek túlnyomó többségében csak elenyésző rész kerül a helyszínt biztosító intézményhez, viszont a gyógyszervizsgálatba bevont orvosi vezető akár 10-20 milliós honoráriumban is részesülhet. Az összeg nagyságáról a jelenlegi szabályok miatt az intézménynek nem kell tudnia.
Kásler a kutatásokon kívül oktatóként is kaphatott fizetést, de az elmúlt években közszereplővé is vált. Az M1 televízióban beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel, a műsorfolyamból pedig több kötetben könyvet is kiadtak.
Kiemelt kép: Kálmándy Ferenc / MTI
|
Miből szedett össze Kásler kórházigazgatóként 57 milliós jövedelmet?
|
Az új Orbán-kormány tagjai közül messze Kásler Miklósnak ment a legjobban a 2017-ben. Az 57 milliós összjövedelem töredékét kapta a kórházigazgatásért.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2018/08/03/mibol-szedett-ossze-kasler-korhazigazgatokent-57-millios-jovedelmet/
|
2018-08-03 15:53:00
| true
| null | null |
24.hu
|
A egy évvel korábbi 295-ről 343 tagúra nőtt Mészáros Lőrinc cégcsoportja, ám a felcsúti milliárdos érdekeltségei ezzel együtt sem lettek még a legnagyobb foglalkoztatók az országban, mivel a Magyar Posta tartja első helyét a listán – írja a G7.
A Mészáros-csoport cégeinél összesen mintegy 25 ezer ember dolgozik, ám ez még kevés ahhoz, hogy a mind inkább zsugodóró, évről évre kevesebb embert alkalmazó postát megelőzze: a vállalatnál 26 688-an dolgoztak júniusban.
A Mészáros-birodalom második helye egyúttal azt jelenti, hogy a cégcsoport megelőzi a MÁV-ot, a Volánbuszt, az Aldit és az OTP-t egyaránt a foglalkoztatási lajstromban.
|
Még négy évig Mészáros Lőrinc szállíthatja az ásványvizet a MÁV-nak
|
A korábbinál is több "nyári védőitalra" van szüksége a vasúttársaságnak, amely most már 2,5 decis vizet is kap, méregdrágán.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/21/meszaros-lorinc-foglalkoztatas-cegbirodalom/
|
2018-08-17 16:35:00
| true
| null | null |
G7
|
Átlagosan négyszer több pénzből gazdálkodhat most egy NB1-es labdarúgócsapat, mint a Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor. Míg nyolc éve éppen hogy elérte a félmilliárdot a csapatokat működtető cégek átlagos bevétele, most már a kétmilliárdot is meghaladja. Akkor mindössze két olyan együttes volt, amelynek büdzséje meghaladta az 1 milliárdot, most épp ennyi, amelyiknek nem.
A változást a legjobban talán a Fradi 2017-es éve mutatja: a zöld-fehérek tavaly 5,37 milliárd forintnyi bevételhez jutottak, ez szinte pontosan annyi, amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott. Pedig nyolc éve még 16 csapatos volt az élvonal.
A cégek beszámolói alapján megpróbáltuk összeszedni, hogy honnan áramlik ez a töménytelen mennyiségű pénz a magyar futballba. Nagy meglepetés nincs, a labdarúgást jórészt az állam tömi milliárdokkal, méghozzá rengeteg csatornán keresztül. A rendszer piaci alapon teljesen fenntarthatatlan lenne,
ha az állami források valamiért egyik pillanatról a másikra eltűnnének, valószínűleg a 2010-esnél is kevesebb pénzből kellene gazdálkodnia a labdarúgó-csapatoknak.
Emiatt egyébként az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szabályai szerint jó eséllyel az európai kupákban sem indulhatnának a magyar csapatok*Az európai szövetség szabályai (az úgynevezett pénzügyi fair play) szerint elvileg nem indulhat nemzetközi kupában olyan csapat, amelynek piaci bevételei nem fedezik a kiadásait. . Még a héten a Bajnokok Ligája kapujáig jutó a Mol-Vidi sem, pedig a fehérváriaknál eléggé figyeltek a bevételek és a kiadások viszonyára, és a csapatot működtető cég is az átláthatóbb vállalkozások közé tartozik. Szerencsére az UEFA ezeket a szabályokat máshol sem veszi túl komolyan, így viszonylag kevés az esélye, hogy ilyenért valaha is elmarasztaljanak egy magyar csapatot.
Az ideális üzleti modell
A szakirodalom szerint a futballklubok bevételstruktúrája akkor egészséges, ha nagyjából ugyanannyi pénzre tesznek szert a közvetítési jogok értékesítéséből, jegyeladásból és szponzorációból. A top ligák legnagyobb csapatainál ez nagyjából működik is, bár az elmúlt években már ebben a körben is elmozdultak az arányok és a szponzori illetve tévés pénzek kerültek egyre erősebb túlsúlyba a meccsnapi bevételekkel szemben.
A Deloitte pénzügyi tanácsadócég évente megjelenő Money League kiadványa szerint a 2016/2017-es szezonban már a Manchester United büdzséjének is csak 19 százaléka jött össze jegyek értékesítéséből, holott tíz éve még ez volt a legfontosabb bevételi forrás, aránya pedig több mint duplájára rúgott a jelenleginek.
A kisebb csapatoknál pedig lényegében egyáltalán nem működik ez az ideálisnak tekintett modell. Még Angliában is csak néhány csapat tud látható bevételt összehozni belépők eladásából, a többségnél ezek aránya 10 százalékot sem éri el. A mi régiónkban pedig ennél is rosszabb a helyzet, mivel lényegében nem járnak bajnokikra az emberek.
A magyar modell
Ennek fényében annyira nem meglepő, hogy itthon még a 10 százalékos arány is hatalmas előrelépés lenne, mivel jelenleg ennek is csak töredéke jön be jegyeladásból. A hozzáférhető adatok szerint mindössze az összes bevétel 3,3 százaléka.
Magyarországon ugyanakkor nem csak a hagyományos bevételekkel számolhatnak a csapatok, más forrásból is viszonylag komoly pénzek folynak be.
Már az is sokat elárul, hogy a NB1 összesített*Az üzleti évek és a futballszezonok eltérése miatt (előbbi ugye december 31-én, utóbbi pedig jellemzően valamikor júniusban zárul) azokat a csapatokat vettük élvonalbelinek, amelyek az adott évben az őszi szezonban az NB1-ben szerepeltek. büdzséjének közel 40 százalékát a csapatok úgynevezett egyéb bevételei adták. Ezek az esetek nagy részében valamilyen támogatást rejtenek. Itt mutatják ki a nem ritkán százmilliókra rúgó tao-pénzeket, a hasonló nagyságrendű önkormányzati vagy kormányzati dotációt, illetve a hazai és nemzetközi szövetségektől kapott támogatásokat is az érintett cégek.
Ez azonban még mindig nem minden, sok esetben ugyanis el sem árulják, hogy mit takar ez a kategória. A Fradinál például 2 milliárd forint eredetéről nem adnak számot, és csak a korábbi éves jelentésekből lehet sejteni, hogy tulajdonosi hozzájárulásról, végső soron pedig burkolt állami támogatásról lehet szó.
Összességében elég sok pénz kerül így a rendszerbe, közel 10 milliárd forint. Bár ennek egy része átsorolható valamilyen más kategóriába, így is mintegy harmadát adják az ilyen támogatások a hazai élvonal teljes költségvetésének.
Az ilyen mértékű állami támogatással pedig nem csak az a baj, hogy az UEFA előírásai szerint szabálytalan, hanem, hogy
erősen kontraproduktív is, ami a magyar futball eredményességén elég jól látszik.
Mivel pénzügyi szempontból a hazai labdarúgás egyetlen szereplője sincsen rákényszerítve a jobb teljesítményre, hiszen így is, úgy is megkapják az állami milliárdokat, az anyagi ösztönzők teljesen eltűntek a rendszerből.
Korábban, ha egy csapat eljutott a csoportkörig az európai kupák valamelyikében, akkor az évekre megteremtette az anyagi biztonságot számára, és arra is esélyt kapott, hogy ezt kihasználva hosszabb ideig dominálja a hazai bajnokságot. Az, hogy jellemzően ez nem sikerült csak a labdarúgást körüllengő korrupciónak tudható be. Most ilyen kiugró teljesítményre már nincs szükség. Ha összejön persze még több pénzből lehet gazdálkodni, de az anyagi biztonság enélkül is megvan, sőt sok esetben annál több is.
A helyzet mikroszinten is pont ugyanez. Volt olyan csapattulajdonos, aki már 3-4 éve is arra panaszkodott, hogy a labdarúgókat lehetetlen motiválni, annyira túlfizetettek. A focistákkal szemben a csapatnak egyszerűen semmilyen alkupozíciója nem volt már akkor sem, ha valami nem tetszett nekik egyszerűen odébbálltak, hisz máshol is megkeresték a magyar szemmel kisebb vagyonnak számító havi apanázst.
Azóta a helyzet pedig csak tovább romlott, különösen, hogy a jó, vagy legalább elfogadható teljesítményt nyújtó focisták száma az agyonfinanszírozott utánpótlásnevelés ellenére sem igazán növekedett, azaz eléggé túlkeresletes a hazai focista-piac. Az utánpótlásnevelés csődje egyébként valószínűleg szintén nem független az állami milliárdoktól, hiszen a töménytelen mennyiségű támogatás itt is megszüntette az anyagi ösztönzőket. Normál esetben ahhoz, hogy egy ilyen központ tartósan működni tudjon, időnként ki kell nevelnie néhány tehetséges fiatalt, hisz ezek értékesítéséből tudja finanszírozni fennmaradását. Itthon azonban erre sincs szükség, itt is eredményességtől függetlenül dől a pénz.
A közvetlen állami támogatásokon túli források egyénként nagyjából ugyanabból adódnak össze, mint amiből a nyugati csapatoknál is*Az egyéb kategória takar minden olyan bevételt, ami nem sorolható sehova máshova. Itt szerepelnek a szövetségi támogatások és egyéb kifizetések, illetve különböző egyedi tételek is, mint például a nagyobb összegű tartozások elengedése, amire szintén volt példa tavaly., ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar futball bevételeinek kétharmada a piacról érkezne. Itthon ugyanis még a hagyományos piacok sem működnek teljesen függetlenül az államtól, vagy inkább a kormányzattól, az ezen a csatornákon érkező pénz jelentős része is (burkolt) állami támogatás.
A következő néhány napban külön cikkekben ezeket a piacokat vesszük sorra, bemutatva, hogyan torzítja el őket az állam, és melyik az a pont, ahol hiába akar, sehogy sem tud eredményesen beavatkozni.
|
Már nyolc éve tömik a focicsapatokat állami milliárdokkal, lassan belefulladnak
|
2010-ben 500 millióból gazdálkodhatott egy NB1-es csapat, most 2 milliárdból. Rengeteg támogatás jön az államtól és a milliárdoknak nem lehet megállapítani az eredetét.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180821/mar-nyolc-eve-tomik-a-focicsapatokat-allami-milliardokkal-lassan-belefulladnak/
|
2018-08-21 16:47:00
| true
| null | null |
G7
|
Szélsebes tempóban hívja le Magyarország az európai uniós támogatásokat. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 8923 milliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre, amit a kormány lényegében el is költött.
Pontosabban a gyakorlatban még nem fizette ki ennek az összegnek a nagy részét, csupán felcímkézte. Közel kilencezer milliárd forintról lehet tudni, hogy melyik céghez, vagy szervezethez fog kerülni. A legfrissebb adatok szerint egészen pontosan 8960 milliárd forint sorsáról döntött Magyarország, vagyis ennyi pénzről szerződtek a pályázókkal.*Az önmagában normális, hogy egy tagállam több pénzt ítél oda, mint ami járna, mert a projektek egy része úgysem fog megvalósulni. Ezzel az adott tagállam elkerülheti az uniós forrásvesztés veszélyét.
Ebből június végéig már 5271 milliárd forintot ki is fizettek, ámde ennek csak egy töredékét, nagyjából 1500 milliárd forintot utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság – derült ki egy parlamenti válaszból, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott Tóth Bertalan MSZP-s képviselő írásbeli kérdésére.
Magyarul 3771 milliárd forintot a magyar kormány a hazai költségvetés terhére előlegezett meg a pályázaton nyertes cégeknek.
Ennek az oka, hogy az Európai Bizottság rengeteg ügyben vitában áll a magyar kormánnyal az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban. Ezeket a vitákat vélhetően még idén fel fogják oldani, igaz, várhatóan lesz némi magyar forrásvesztés is. Egy vitás kérdésben a kormány már meghátrált júliusban, és megszüntette a Miniszterelnökség és az ÉSZ-ker Zrt.-vel, illetve az SBGK Ügyvédi Irodával kötött 3,5 milliárd forintos tanácsadói szerződést.
Emellett rendszerszintű problémákat is lát az Európai Bizottság Magyarországon, például hogy indokolatlanul szűkítették a közbeszerzések körét, sok esetben elmaradt a nyílt eljárás meghirdetése. A bizottság 29 projektet nézett át tavaly szúrópróbaszerűen, és ebből 24 esetben találtak szabálytalanságot az ellenőrök.
Az is nyitott kérdés, hogy ha a kormány ilyen brutális sebességgel hívja le az uniós támogatásokat, azok milyen hatékonysággal hasznosulnak. Erős a gyanú, hogy a pénzek egy részét a kormány elégeti – vagy legalábbis hagyja elégni -, pedig az uniós gazdaságfejlesztési támogatások elsődleges célja, hogy megteremtsék a későbbi növekedés lehetőségét. Ez az előző, 2007-2013-as uniós támogatási időszakban sem sikerült.
Az Orbán-kormány megrendelésére készült KPMG-tanulmány arra jutott, hogy az előző hétéves ciklus forrásait hatékonytalanul költötte el a magyar állam. A tanulmány legfontosabb megállapításai szerint az uniós támogatások nélkül csökkent volna a GDP, a beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt, az EU-s források nélkül a gazdaság lényegében összeomlott volna.
Magyarország mohósága – legalábbis ami az uniós forrásokat illeti – kiugróan magas. A kelet-európai tagállamok közül egyedül hazánk volt az egyetlen ország, amely lényegében 100 százalékban kiosztotta papíron a pénzt. Olyan gyorsan költötte el a magyar kormány a pénzt, hogy az Európai Bizottság még csak a projektek húsz százalékát fizette ki a brüsszeli testület adatai szerint.*Eltérés van a magyar kormány és az Európai Bizottság adatai között. Míg előbbi arról számolt be, hogy Brüsszel a támogatások 17 százalékát utalta el, addig a bizottság 20 százalékos kifizetési arányt tart nyilván.
A második helyezett Lettország is csak az uniós támogatások 62 százalékáról döntött. Az uniós támogatások organikus, vagyis feltételezhetően hatékony felhasználási gyakorlatáról Észtország és Litvánia példája árulkodik. A balti államokban az uniós támogatások 60, illetve 51 százalékáról döntöttek, és a felét – 28, illetve 26 százalékát – fizette ki a bizottság.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak a magyarok álltak rá az uniós padlássöprésre a régióbanKét év alatt eldöntötte a kormány, hogy melyik cégek kapják meg az összes uniós támogatást.
Az uniós forrásokat egyfajta felzárkóztatási támogatásként kapják a tagállamok. Nem tűnik végiggondolt gazdasági stratégiának, hogy a kormány az ötvenes évek padláskisöprésére emlékeztető sebességgel esett neki az EU-s pénzeknek. A hatékony felhasználás sokkal inkább az alapos pályáztatás, és a projektek megvalósításának szigorú nyomon követésével érhető el, és úgy tűnik, hogy a többi tagállam ebbe az irányba mozdult el.
A gyors forráslehívás egyetlen előnye, hogy a pénzek megjelennek az adott évi makrogazdasági statisztikákban. Azt látni, hogy nőnek a beruházások, és emelkedik a GDP. Politikai szempontból előnyös ez, mert a kabinet úgy adhatja el, hogy a mostani kormány tevékenységének köszönhető a gazdasági növekedés, pedig abban a legnagyobb szerepet az uniós pénzek beáramlása játssza.
Mivel a támogatásokat nem hatékonyan költi el a kabinet, ez a növekedési pálya csak addig tartható fent, amíg továbbra is érkeznek az uniós pénzek. Erre 2022 után is van esély, igaz, a mostani elképzelések szerint negyedével kevesebb összeget kap Magyarország.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkinek sem érdeke, hogy jól költsük el az uniós pénzeketAz országnak ugyan ez tenne a legjobbat, de a kormányt, az Európai Bizottságot és a cégeket sem érdekli, mennyire hatékonyan használtuk fel a forrásokat. Ezért marad minden a régiben.
A kormánynak elemi érdeke, hogy minél hamarabb megkapja az Európai Uniótól a támogatási összegeket, hiszen a költségvetési hiány már 104 százalékon állt az idei első félévben. Vagyis hat hónap alatt többet költött a kormány, mint amennyi pénzt tervezett kiadni a 2018-as év egészében. A kormány konkrétan célprémium kifizetését ígérte az EU-s pénzekkel foglalkozó minisztériumi dolgozóknak akkor, ha sikerül idén közel ezer milliárd forintnyi számlát kifizettetni az Európai Bizottsággal.
|
Az uniós támogatások 100 százalékát kiosztotta már a kormány, de az EU csak az ötödét utalta
|
Nem agyalnak sokat a pénz elosztásán, a lényeg, hogy jöjjön minél több, minél gyorsabban. Ebből még lehetnek gondok.
| null | 1
|
https://g7.hu/kozelet/20180821/az-unios-tamogatasok-100-szazalekat-kiosztotta-mar-a-kormany-de-az-eu-csak-az-otodet-utalta/
|
2018-08-21 16:58:00
| true
| null | null |
G7
|
2018. augusztus 21., 10:24
Információink szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks fúziója a kelet-magyarországi médiacéggel várhatóan szeptemberben zajlik le. Az Inform Média volt informatikai vezetője már át is tette a székhelyét a Mediaworkshoz, hogy megkönnyítse az egyesülést. Egy másik, a lapcsoportra rálátó forrásunk azzal egészítette ki az információt, hogy ha a szeptember nem is feltétlen tartható, de az ősszel azért megtörténik az egyesülés.
A napilapok tartalmában látható jelei vannak a készülő átvételnek,
a horoszkóp már egy ideje a Mediaworks kiadványoktól érkezik, illetve több dizájnelemet is átvettek a lapok.
Az Inform Média mögött az a Heinrich Pecina áll, aki korábban a Mediaworks kiadó tulajdonosa volt, és 2016-ban megszüntette a Népszabadságot. Később eladta a médiacéget Mészáros Lőrincnek, majd ezt követően megszerezte a több kelet-magyarországi napilapot kiadó Russmediát, amely felvette ismét korábbi nevét, az Inform Médiát.
Az Informnak jelenleg három napilapja van, az Észak-Magyarország (BAZ megye), a Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és a Hajdú-bihari Napló (Hajdú-Bihar megye). Ezeknek megfelelően három megyei hírportál is a portfólióhoz tartozik, a Boon, a Haon és a Szon.
Informálisan már a választások alatt a Mészáros birtokon belül volt
Már a választási kampányban is erős volt a kapcsolat a Mediaworks lapjaival, a kormányt támogató, az ellenzéket lejárató propagandacikkek ugyanabban a formában, ráadásul egy időben jelentek meg a kiadványokban. Ezek alapján csak idő kérdése volt, hogy Mészáros mikor kebelezi be a keleti végeket. Levezényelték a személycseréket az újságoknál, több újságírót, szerkesztőt elküldtek, mostanra pedig sikerült stabilizálni valamennyire a létszámot.
Egyébként Mészáros engedélye nélkül nem is adhatnák el az Informot – erre utalt egy korábbi cikkében a 24.hu.
A szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB Bank finanszírozta ugyanis hitelezőként Pecinának a vételárat,
és a hitel miatt az Inform Médiára az MKB Bank zálogjogot jegyeztetett be. Ez pedig annyit jelent, hogy a pénzintézet engedélye nélkül a kiadó nem adható tovább újabb tulajdonosnak.
Konszolidálódik a NER országos napilapbirodalma is
A Hír TV bedarálásával új korszak kezdődik a magyar „médiapiacon”, elérkezett a NER-univerzumban a konszolidáció ideje, legalább is gazdasági értelemben. Arra nem lehet számítani, hogy ezen médiumok feladata megváltozna – vagyis maradnak a párt öklei – így tartalmi, szerkesztési oldalról nem csak gazdasági értelemben konszolidálják a NER-lapokat.
A Hír TV ismételt kormányközelivé tétele után sokakban felmerült, hogy a Fidesz mit kezd egyszerre két televízióval, amikor sem elegendő ember, sem erőforrás nincs a házimédia eltartására. Hasonló gazdasági konszolidáció előtt áll a hetilap- és a napilap-piac is. A Hír TV-vel párhuzamosan megszűnt a szintén Simicska Lajos által finanszírozott Heti Válasz, előbb a nyomtatott, majd az online kiadás is. Így a kormánypárti oldalon a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő maradt és a Bencsik András vezette Demokrata.
A NER-napilapok között is hasonló konszolidációra számít a piac, főleg miután a Magyar Nemzet újraindítása immár NER-kompatibilis formában merült fel újra.
Nem véletlen, ugyanis ami a Fidesz számára a televíziós piacon a Hír TV, az a napilapok esetében a Magyar Nemzet. A lap az utolsó Matesz-adatok szerint – 2018 első negyedév – hétköznapokon 12-13 ezer példányban kelt el, míg hétvégén 18 ezer fogyott.
A Magyar Idők és a Magyar Hírlap kiadója ellenben nem auditáltatja ezeket az adatokat
– így joggal élünk a gyanúperrel, hogy ezek példányszáma alig haladhatja meg a néhány ezret, ráadásul az elfogyó példányok többsége közületi megrendelés: kormányzati szervek, önkormányzatok, könyvtárak fizetnek elő a két lapra.
Nem kell három napilap a NER-nek?
A hazai országos napilappiac állapotáról sokat elmond, hogy a legnagyobb példányszámú politikai napilap, a Népszava, 2018 első negyedében hétköznaponként 19 ezres példányszámban kelt el, hétvégén pedig 22 ezret értékesítettek belőle. Mindeközben a Matesz-adatok szerint
a megyei napilapokból 20-50 ezres példányszámban vásárolnak naponta az olvasók – ezért is volt sokkal fontosabb a megyei napilappiac megszerzése a kormánypárt számára.
A 18 megyei napilapból 13-at a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks birtokol, valamint öt lapon Andy Vajna és a Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina osztozik.
Az országos napilapok piacán, amennyiben ősszel valóban újraindítják a Magyar Nemzetet, három NER-politikai kiadványnak és egy ellenzéki Népszavának kellene osztoznia. Előbbi három persze pénzügyileg jól megy, hiszen szerkesztőségeik bejáratánál csapatokban állnak az állami hirdetésközvetítők. Ennek ellenére érthető a konszolidációra való törekvés, hiszen eljöhet még az az idő – ha nem is a közeli jövőben –, amikor mégiscsak a piacról kell megélni.
Magyar Idők, a pénzügyi sikertörténet
A Magyar Idők az elmúlt években hullámzó teljesítményt nyújtott: 2015-ben még Napi Gazdaság Kft. néven működött, amikor Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet volt főszerkesztője megvásárolta az akkor még gazdasági lapot kiadó céget. 2015 szeptemberétől az újság már Magyar Idők néven jelent meg, amely láthatóan meghozta üzleti értelemben az áttörést.
A vásárlás évében 872 millió forintos árbevételt produkáló cég 2016-ra 2,4 milliárdra tornászta fel bevételeit,
igaz, 2017-ben már csak 1,7 milliárd forint folyt a kasszába. A tavalyi forgalomvisszaesés okát a nyereség oldalán kell keresni: 2015-ben 343 millió forintos veszteség jött össze, amit igyekeztek nullára hozni. Ez sikerült is, hiszen 2016-ra 342,1 milliós nyereséget értek el, tavaly pedig ezek után már szolid 82 millió forintot hozott a cég a tulajdonosának.
Széles már eladta volna a Magyar Hírlapot
Kisebb fajsúlyú szereplő az SGH Vagyonkezelő Kft-n keresztül Széles Gábor tulajdonában álló Magyar Hírlap. Míg a Magyar Idők alkalmazotti létszáma 100 fő felett van, addig a Magyar Hírlapnál 50 ember dolgozik folyamatosan. Az újság 2006-ban került Széles Gábor tulajdonába, ami után a korábbi liberális napilap száznyolcvan fokos fordulatot vett.
Széles missziónak érezte, hogy tetemes magánvagyonával – amit még a rendszerváltás előtt alapozott meg – az akkor még erős médiaellenszélben küzdő Fidesznek média-hátországot biztosítson.
A nagyvállalkozó soha nem vett ki egy fillért sem a médiaérdekeltségeiből, azok csak vitték a pénzt – 100 milliárd fölötti vagyona miatt erre nem is volt rákényszerülve. Ennek ellenére az üzletember meg akart szabadulni médiaérdekeltségeitől, ám amíg az Echo Tv-t sikerült Mészáros Lőrincnek átadnia, a felcsúti milliárdos gázszerelő a Magyar Hírlapra nem tartott igényt.
A Magyar Hírlap az elmúlt években rendre 600-700 millió forintos árbevételt produkált, ami épp ahhoz volt elég, hogy pár millió forintos eredményt hozzon össze. Már ez is nagy szó, hiszen 2014 előtt a lap veszteséges volt, a mérlegadatok szerint az azóta eltel három évben pedig ugyan pozitívba fordult a mérleg, de a korábbi veszteségeket nem sikerült ledolgozniuk.
|
Mészáros Lőrinc újabb újságokat vehet – átalakul a NER napilapbirodalma
|
Az Inform Média Lapkiadó Kft-t is bekebelezi a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks Hungary Zrt. – értesült a Zoom.hu. A következő hetekben eldőlhet a kormánypárti napilapok sorsa is. Újraindul-e a Magyar Nemzet, és ha igen, házon belüli konkurenciát jelent-e majd a Magyar Időknek?
| null | 1
|
https://zoom.hu/hir/2018/08/21/meszaros-lorinc-ujabb-ujsagokat-vehet-atalakul-a-ner-napilapbirodalma/
|
2018-08-21 00:00:00
| true
| null | null |
ZOOM
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.