text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
"Alulírott erzsébetvárosi polgár tiltakozom az ellen, hogy a Niedermüller Péter vezette önkormányzat büntetőadót vessen ki a kerületi autótulajdonosokra"- így kezdődik az a civil tiltakozásnak hirdetett petíció, amihez a VII. kerületi parkolási reform visszavonásáért indult aláírásgyűjtés, online. A nemkellautosbuntetoado.hu adatvédelmi nyilatkozatából viszont kiderül, hogy az adatokat a Fidesznek gyűjtik, és aki aláírja, az "kifejezetten hozzájárul", hogy a Fidesz kezelje az adatait, kapcsolattartás, véleménykérés, választási és egyéb tájékoztatás céljából. A nyilatkozat visszavonásig él. A domain adatok alapján oldalt az aTrendency Online Zrt. regisztrálta, amelyik korábban több kormányközeli megrendelést is teljesített már, többek között a kormány.hu, az Origo applikáció, a Magyar Nemzet Online oldalait is ők fejlesztették, de hozzájuk kötődik a Fidesz frakció honlapjának fejlesztése is.Kerestük a Fideszt és a céget is, hogy megtudjuk, mennyibe kerül ez a megbízás, és miért hirdetik civil kezdeményezésként az aláírásgyűjtést, ha kapunk választ, frissítjük a cikket.Az erzsébetvárosi képviselő-testület október végén szavazta meg, hogy az állandó lakosok egy autó után évi 36 ezer, a második autóra pedig évi 72 ezer forint parkolási hozzájárulást kelljen fizetni 2025. január 1-től.Eddig a lakosságnak mindössze évi 2200 forint adminisztrációs díjat kellett fizetnie évente az első jármű után - a második után a jármű környezetvédelmi besorolásától függően 45 000-150 000 forint volt a hozzájárulás mértéke. Ez az adminisztrációs díj most is megmarad, így egy autó után összesen 38 200 forint lesz az éves lakossági parkolási költség - ez az eddigi összeg több mint 17-szerese.A közelgő változásról itt írtunk. | Telex: Álcivil petícióval gyűjt aláírást a Fidesz az erzsébetvárosi parkolás reform ellen | Az adatvédelmi nyilatkozat szerint, aki aláírja a petíciót, kifejezetten hozzájárul, hogy a Fidesz kezelje az adatait. Az oldalt a több kormányzati megbízást is teljesítő cég fejlesztette. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/12/02/erzsebetvaros-parkolas-reform-tiltakozas-alairasgyujtes-peticio-fidesz | 2024-12-02 09:20:34 | true | null | null | Telex |
"A kormányrendelet tervezetének a célja az Air Hungary Zrt. közszolgáltatási feladatainak meghatározása" - áll annak a hétfőn megjelentrendelettervezetneka tartalmi összefoglalójában, amit társadalmi egyeztetésre írtak ki december másodikán, nyolcnapos határidővel, és amiről egy kicsit részletesebben is írnak ennél egy másik fájlban.Az Air Hungary Szolgáltató Zrt.-t 2023-ban hozták létre, elsőként azt egy gazdaságfejlesztési miniszteri rendelettervezet említette, amely a Külgazdasági ésKülügyminisztériumot jelölte megaz Air Hungary Szolgáltató Zrt. tulajdonosi joggyakorlójaként. Az Air Hungary Szolgáltató Zrt. valóban a külügy szolgálatában állna, ezt írja ugyanis a társadalmi egyeztetésre kiírt rendeletszöveg:"A külgazdasági és külügyminiszter (...) meghatározott felelőssége keretében egyes feladatait az Air Hungary Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság) útján vagy annak közreműködésével látja el a (2)bekezdésben foglaltak szerint."A részletek szerint a vállalat végezné a tevékenységi körébe tartozó, humanitárius segítségnyújtással összefüggő repülési feladatokat és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű légikereskedelmi áruszállítási feladatokat. Továbbá közreműködne Magyarország logisztikai potenciáljának a fejlesztésében, a kormányzati repülések megvalósításában, valamint a vízi- és sportrepülés fejlesztésében, a repülőtér-fejlesztésben, a repülés népszerűsítésében,illetve a légiközlekedési oktatás és képzés megvalósításában.Kérdéseket küldtünk a cég miatt a Külgazdasági- és Külügyminisztériumnak, válaszukról beszámolunk. | Megvan, mit kezdene a kormány az Air Hungary Szolgáltató Zrt.-vel | A cég közreműködne például a kormányzati repülések megvalósításában. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/12/02/megvan-mit-kezdene-a-kormany-az-air-hungary-szolgaltato-zrt-vel | 2024-12-02 14:41:49 | true | null | null | Telex |
Újabb feljelentéssel folytatódott október elején a hódmezővásárhelyi "buszháború", amelynek két fő hadviselője a közösségi közlekedési szolgáltatást korábban ellátó Jovány Busz Kft. és egy viszonylag új szereplő, a veszprémi székhelyű Balaton Busz Bt. és annak alvállalkozója. Márki-Zay Péter polgármester örül a veszprémi cégnek, annak ellenére, hogy az szerinte Lázár Jánoshoz köthető, és nem is véletlenül került hirtelen Vásárhelyre.Az önkormányzat a korábbi-korábbi szolgáltató Volánbusszal több perben is áll párhuzamosan. Az egyikben novemberben született ítélet első fokon, egy másikat már másodfokon is tárgyaltak. A nagy politikai és jogi csatározások ellenére a szolgáltatóváltásokat túlélte a közösségi közlekedés - legalábbis a helyi kormánypárti és önkormányzati sajtó is egyaránt pozitívan számol be róla."A kapitalizmusnál nincs fantasztikusabb rendszer, az a becsület, a tisztesség szinonimája"- mondta a Szegedernek Márki-Zay Péter, a Csongrád-Csanád vármegyei Hódmezővásárhely polgármestere arról, hogy július végén nem a korábbi üzemeltető, a helyi Jovány Busz, hanem aBalaton Busz Bt. nyerte mega város közösségi közlekedésére kiírt pályázatot. Ez váratlanul érhette a családi vállalkozásként működő Joványt, amely ezúttal a korábbinál magasabb áron kínálta a szolgáltatást."Az a versenyző, amelyik azt gondolja, hogy nem lesz verseny, felemeli az árat, így ő extraprofitra, mi pedig veszteségre teszünk szert. Ha van verseny, akkor ez nem jön be, mert akkor a legjobb nyer" - tette hozzá Márki-Zay. Igaz, ha nem emelik fel az árat, akkor is az új cég nyert volna, mivel ők az előző ciklusénál is olcsóbb ajánlatot nyújtottak be: így négy év alatt 100 millió forintot takarít meg a város a polgármester számításai alapján.Márki-Zay szerint nem lehet véletlen a veszprémi cég hirtelen felbukkanása az ország másik felén, emögött Lázár János építési és közlekedési miniszter közvetett befolyását sejti. A Balaton Busz ugyanis - több más hasonló céggel együtt - partnere az állami Volánbusz Zrt.-nek.A pályázat nyertese mással magyarázta a terjeszkedést. A cég a Szegedernek korábban azt válaszolta: Békés vármegyében, pontosabban a Csongrád-Csanádhoz közeli Orosházán is "vannak érdekeltségeik, tehát annyira nincs messze Hódmezővásárhely".A Jovány Busz nem hagyta szó nélkül a vereséget, és az eredményhirdetés után rögtön csalással vádolta meg ellenfelét. Ezzel kapcsolatban kerestük még akkor Jovány Gyula ügyvezetőt, hogy mi alapján gondolják, hogy a győztes nem felelt meg a kiírásnak, és milyen jogi lépéseket terveznek az eredmény ellen. Végül október elején, az új szolgáltató indulásának napján érkezett válasz Joványtól, amelyben csatolva volt egy feljelentés a Balaton Busz, valamint annak alvállalkozója, a szegedi Signum Transfer Kft. ellen.Jovány azt kifogásolta, hogy az egyik buszt külföldről hozták be és szeptemberben honosították, ezen eljárás keretében pedig tudomása szerint nem lehet beírni a "személyszállításra alkalmas" bejegyzést a jármű műszaki adatlapjára. Azt állítja, ehhez külön vizsga kell, ennek hiányában "bizonyára nem adja ki a hatóság az engedélyt".A helyi közlekedésért felelős önkormányzati cég, a HVSZ Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatbanazt nyilatkozta az önkormányzati fenntartású Hódpressnek, hogy "az összes engedély megvan, hiszen anélkül nem járultak volna hozzá az üzemkezdethez".A honosítási problémán kívül arra is hivatkozott Jovány Gyula, hogy egyes buszokon nincs leszállásjelző vagy vészjelző, amellyel szerinte a szolgáltató az utasok testi épségét veszélyezteti. Utóbbi állítást Márki-Zay túlzásnak nevezte, elmondása szerint a Jovány Busszal is voltak a fentiekhez hasonló problémák. "A versenytársak között régi hagyomány, hogy ilyenkor ellenőrzik és feljelentik egymást" - fogalmazott a politikus, aki nem számít arra, hogy felfüggesztik a cég engedélyét, mert "egy Lázár Jánoshoz köthető vállalkozás ellen" szerinte nem lépné meg ezt a kormányhivatal.Értesüléseink szerint felfüggesztés valóban nem történt, ám a hivatal illetékes hatósága jogsértéseket állapított meg a vizsgálat során, ezért pénzbüntetést szabott ki, emellett elrendelte "a jogszerű állapot helyreállítását és a feltárt hibák okainak megszüntetését".Mindezek ellenére a helyi közlekedés az új céggel majdnem zavartalanul elindult októberben. A helyi önkormányzati sajtóban arról lehetett olvasni, hogytöbben nem fértek fel az egyik járatraaz első napon. Az új szolgáltató emögött a rivális cég szabotázsakcióját sejtette: szerintük valakik autóval vittek embereket a megállóba, hogy sokan legyenek. Ez végül megoldódott: másnap reggel már két busz indult, ezeken összesen sem ültek többen huszonnégynél a Hódpress cikke szerint.A polgármester úgy látja, bár "voltak kisebb problémák amíg az új sofőrök megtalálták a helyüket", azóta az emberek "összességében hozzászoktak ehhez az új szolgáltatóhoz". Egyébként nem történt nagy változás. "Ők azt a menetrendet, útvonalat, koncepciót használják, amit Jovány Gyula alkotott. Hirtelen a fideszes sajtó is megszerette, most már ők is azt mondják, hogy ez egy zseniális rendszer" - jegyezte meg Márki-Zay, utalva a Lázár János köreihez köthető Promenad24Balaton Buszt dicsérő cikkére.Hogy miért zseniális Jovány koncepciója, arra azt mondta a polgármester, hogy az a Volánbusz régi rendszerével ellentétben minden városrészt lefed. Emellett a buszokon - az évi párezer forintos városkártyával - ingyen lehet utazni, google-ös útvonaltervező is elérhető a járatokhoz, illetve alacsonypadlós buszok is vannak, még ha most kevesebb is."Előbb-utóbb azt szeretnénk, hogy akár mindegyik járaton alacsonypadlós busz legyen, de a mostani szolgáltatónak annyi nincs." Bár ez visszalépés a korábbihoz képest, szerinte olyan szempontból mégis előrelépés történt, hogy "gyakorlatilag vadonatúj buszokkal indultak el itt".Volt idő, amikor egyszerre két társaság buszai is jártak Hódmezővásárhelyen. 2021 előtt a Volánbusz jogelődje, a DAKK Zrt. volt a szolgáltató, rá egy évre már az állami cégnél jóvalolcsóbb ajánlatot adott bea Jovány Busz, és meg is nyerte a kiírást. Az önkormányzat leszerződtette a céget, amelynek járműveire városkártya birtokában ingyen szállhattak fel a helyiek.Ennek ellenére a Volánbusz járatai továbbra is menetrend szerint közlekedtek.A város nem fizette ki a felesleges szolgáltatást, és kérte is, hogy állítsák le a buszokat. A vállalat nem tett így, ehelyett pert indított arra hivatkozva, hogy az önkormányzat nem bontotta fel rendesen a korábbi szerződésüket, amelyet bár írásban nem hosszabbítottak meg, szerintük jogilag az érvényben maradt.A Volánbusz ezzel kapcsolatban lapunk kérdésére nemrég azt írta, nem volt más lehetőségük, mint folytatni a szolgáltatást, hiszen ellenkező esetben megszegték volna a szerződést. Ezt a városvezető másként látja. Korábban egy 2012-ben született törvényre hivatkozott, amely kimondja, hogy csak írásban lehet ilyen szerződést kötni,tehát ebben az esetben jogi értelemben az nem jött létre. A Szegedi Ítélőtábla a Volánbusz ezzel kapcsolatos keresetét elsőfokon már el is utasította.Egy másik perben - amely a Volánbusz és a Közbeszerzési Döntőbizottság között zajlott, és ahol a város nem volt peres fél - szintén kimondták, hogy a 2019-ben kötött szerződések semmisek. A Volánbusz szerint ennek nincs jelentősége, mert a 2019. évi elszámolás már megtörtént, és nem képezi vita, sem per tárgyát. A bizottság azonban törvénysértőnek találta a Jovány Busszal kötött szerződést is. Így 7 millió forint bírságot kapott a város, amit további 5 millióval növeltek meg, mivel a jogsértés miatti állapot nem helyreállítható. AKúria helybenhagytaa határozatot.A Volánbusz eközben egy polgári perben az üresjáratok költségeit, összesen 300 millió forintot követel az önkormányzattól. Márki-Zay a Szegedernek azt mondta, "egy jogállamban teljesen elképzelhetetlen", hogy ezt a pert ne a város nyerje, és a sejtése be is igazolódott: az elsőfokú bíróság nemrég kimondta, hogy az önkormányzatnaknem kell kifizetnie az üresjáratok költségeit. A városvezető arra számít, hogy másodfokon is így döntenek majd.Egyébként egy korábbi - még jóval a Jovány Busz színre lépése előtt indult - perben is a város nyert első fokon, ám a másodfokú bíróság ott már a Volánbusz javára döntött, és fizetésre kötelezte az önkormányzatot.A Volán akkor azért indított pert, mert drágábban végezte a szolgáltatást, mint ahogy az a pályázatban szerepelt, a város pedig nem akarta kifizetni a több tízmilliós többletköltséget. Márki-Zay szerint ez azért fordulhatott elő, mert Magyarországon "egészen sajátos módon" törvény rögzíti, hogy az állami buszos cégnek - függetlenül az üzleti döntéseitől - nem lehet vesztesége a szolgáltatáson. "Ezért is tértünk el a hagyományos volánbuszos szerződésektől. Mi a tisztességes versenyben hiszünk" -mondta korábban a polgármester.A polgári perekkel párhuzamosan egy büntetőper is indult, miután Hódmezővásárhely hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést a céggel szemben, de erről jelenleg többet nem tudni. A vásárhelyi közösségi közlekedéssel kapcsolatban kerestük az illetékes önkormányzati céget, a HVSZ-t, a jelenlegi szolgáltató Balaton Buszt, valamint annak alvállalkozóját, a Signum Transfer Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.A szerző aSzegederújságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is. | Vásárhelyi buszháború: Márki-Zay szerint jó a kapitalizmus, spórol a város, de most mindenki perel | Hódmezővásárhely pályázatot írt ki, így most már egy másik cég adja a városi buszokat. Ez ugyan a polgármester szerint egy Lázár Jánoshoz köthető cég, de mégis örül neki, mert négy év alatt 100 milliót takarít meg a város. A korábbi szolgáltató nem hagyta annyiban a vereséget, feljelentette a céget. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/12/03/hodmezovasarhely-buszkozlekedes-marki-zay-peter-balaton-busz-jovany-busz-volanbusz-per | 2024-12-03 10:23:59 | true | null | null | Telex |
2024 tavaszán tűnt fel a magyar politikai élet színpadán Magyar Péter, aki belépett Tisztelet és Szabadság Pártba, vagyis a Tisza Pártba, amelynek közgyűlése április 10-én alelnöknek választotta a köztudatba berobbant politikust.A Tisza Párt azóta számos akcióval került be a hírekbe, a legnagyobb eredményük azonban egyértelműen az, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon 1 352 699 szavazattal, 29,6 százalékot értek el, vagyis több szavazatot kaptak, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve. A párt támogatói pedig nemcsak szavazataikkal, hanem a pénzükkel is beálltak Magyar Péterék mögé, amelyből a párt tudta finanszírozni rendezvényeit, országjárásait. A támogatásokkal kapcsolatban pedig a Tisza Párt azt ígérte, hogy transzparensen fog működni, ennek érdekében a honlapjukon létrehoztak egy "transzparencia" elnevezésű menüpontot.Itt megtalálható a 2024. második negyedéves, vagyis a 2024. 04. 10-től 2024. 06. 30-ig tartó időszakról szóló gazdasági beszámolójuk, amelyből kiderül, hogy a párt valamivel több mint 234 millió forint bevétellel gazdálkodhatott a megjelölt hónapok alatt. A bevételük jelentős része, 142,7 millió forint magánszemélyektől érkező támogatásokból áll, de közel 70 millió forintot kaptak az úgynevezett Rendszerváltó Kártyán keresztül, és több mint 21 milliót az online boltjukban történt vásárlásokból.A rendelkezésükre álló keretet majdnem ki is merítették, ugyanis a beszámolójuk szerint kicsivel több mint 223 millió forintot költött a párt. A kiadások legnagyobb része, 114 millió forint rendezvénytechnikai szolgáltatásokra ment, amelyből a kiszivárgott hangfelvételek tanulsága szerint csak a Hősök terére szervezett kampányzáró 103 millió forintot emésztett fel.Hiába ígérték, késik a harmadik negyedéves beszámoló"Időközben lassan a 3. negyedév végéhez közeledünk. A nyári időszakban óriási változások történtek a párt életében. A teljesség igénye nélkül bemutatjuk, mi mindent értünk el ebben a három hónapban:méltó irodába költöztünk,jelentős növekedésnek indult a szervezet,elindultak a TISZA Szigetek,számos akciót, rendezvényt szerveztünk.Mindezeket részletesen a 3. negyedévi beszámolóban ismertetjük, amit várhatóan október végén teszünk közzé" - olvasható a második negyedéves beszámoló alatt, azonban az ígért kimutatást még december elején sem látni a honlapon.A késésről természetesen tudnak a Tisza Pártnál is, hiszen a múlt héten Magyar Péter többször is azt ígérte, hogy most már tényleg nyilvánosságra hozzák az adatokat."Az első és második negyedévet is kiraktuk a honlapunkra, és a harmadik negyedév gazdálkodását is rövidesen, még ezen a héten ki fogjuk tenni, ahogy megígértük" - mondta a pártvezető, amikor az Európai Parlamentből jelentkezett be november 26-án, csütörtökön.Ezt követően a november 29-i, vasárnapi országjárása alatt kétszer is megemlékezett a beszámolóról.A Tisza Pártban egy fillér közpénz nincsen, több tízezer magyar ember támogat minket ezer, ötezer, tízezer forinttal, átutalásokkal, de ennek ellenére fönn van az átláthatósági jelentésünk, a harmadik negyedévről is fönn lesz még a hétvégén- mondta Magyar Péter Bicskén.Kint lesz a harmadik negyedévről is még ezen a héten, mindenről beszámolunk... Mi minden vizsgálatnak állunk elébe akár ÁSZ vizsgálat, akár NAV vizsgálat, minden pénzt, amit a magyar emberektől kapunk, mert több tízezer ember támogatja a Tisza Pártot egy-, öt-, tízezer forinttal, átlátható módon, ellenőrizhető módon, mindenről szívesen beszámolunk, semmilyen szabálytalanság nincs- fejtette ki még aznap Pákozdon is.Mi azonban hiába kerestük a párt beszámolóját a honlapon, ezért kérdéseket küldtünk a Tisza sajtóosztályának, hogy megtudjuk, mikor került ki a jelentés, és miért késtek annak közzétételével.Amint a párt válaszol, cikkünket frissítjük! | Már több mint egy hónapja késik a Tisza Párt gazdasági beszámolója | Már több mint egy hónapja késik a Tisza Párt gazdasági beszámolója - Hiába ígérte a párt már többször, a mai napig nem elérhető a harmadik negyedéves beszámolójuk. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/12/02/tisza-part-gazdasagi-beszamolo-keses-atlathatosag-transzparencia | 2024-12-02 13:57:00 | true | null | null | Index |
Bő kéthónapos késéssel tette közzé a Tisza Párt a harmadik negyedéves pénzügyi beszámolóját, ami április elsjétől a szeptember 30-ig tartó időszakban keletkezett bevételeket és költségeket tartalmazza.Mint ebből kiderült, a pártnak 525 536 607 forint volt a bevétele, mely több mint 482 millió forint támogatásból, valamint 42 millió forint webshop-értékesítésből keletkezett. 301 millió forint a rendszerváltó (támogatói) kártyákból foly be, költségként 483 millió forintot számoltak el.A legtöbb pénz rendezvényekre, vagyis rendezvénytechnikai szolgáltatásokra (142,2 millió forint), rendezvénybiztosításra (29 millió forint) ment el. Ezt a bruttó bérköltségek követték, amire 114,4 millió forintot fordítottak. 56 millió forintot filmekre és vizuális tartalomgyártásra költöttek.Szeptember végére 40 munkavállalót foglalkoztatott a párt, és 40 ezer aktivista csatlakozott, a Tisza Szigetek száma az ezert közelíti. A rendszerváltó kártya bevezetésével 17 ezer fölé nőtt a támogatók száma. | Félmilliárdos bevételt termelt a Tisza Párt fél év alatt | Főleg rendezvényekre költöttek, valamint bérköltségekre. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/felmilliardos-bevetelt-termelt-a-tisza-part-fel-ev-alatt-272901 | 2024-12-02 20:12:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni. Más választásom nem lévén, a mai napon a bírói tisztségről lemondtam"- írta múlt pénteken Facebook-oldalán Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék bírája, a Simonka-per büntetőtanácsának elnöke. E minőségében még a múlt hét elején is vezette ezt a tárgyalást - a per iránt immár gyakorlatilag alig érdeklődik a média -, amelyen az ügy egyik koronatanújának, Juhász Gábornak a vallomására reagált több napon keresztül a kulcsfigura Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő, Pusztaottlaka polgármestere, illetve a politikus jogi képviselője.A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) szerint a cselekmények és a vádemelés idején a kormánypárti politikus irányításával összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak azzal, hogy csalások és túlárazások sorozatát követték el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél és a Paprikaker TÉSZ Kft.-nél. Emiatt bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség Simonkát és 32 társát. Az idő előrehaladtával a vádlottak közül többen vádalkut kötöttek az ügyészséggel és elismerték a terhükre rótt bűncselekményeket. A vádirat nem kis mértékben két koronatanú, Juhász Gábor és Kovács Zoltán vallomásaira épül, akiket még a 2010-es évek elején hívott a két termelési és értékesítési szövetkezethez Simonka, hogy a kilátástalannak tűnő helyzetben próbáljanak segíteni. Látjuk, milyen sikerrel. Simonka, aligha elfogulatlanul azt mondja, nekik is a vádlottak padján lenne a helyük.Érdemes sorra venni, hogy a már addigra is elhúzódó ügyben a KNYFÜ 2019 augusztusában, azaz közel öt és fél évvel ezelőtt emelt vádat. 2020 januárjában, vagyis mintegy öt évvel ezelőtt az előkészítő üléssel kezdődött meg a per. Aztán nem akármekkora fordulatként, két és fél év után, 2022 nyarán 25 tárgyalási napot kidobtak az ablakon. Ennek oka, hogy a büntetőper tanácsvezető bírája, Metzing Márton a Kúriára távozott, ezért újra kellett kezdeni a pert. Akkor azt gondolhattuk, egyszeri, szervezeti kisiklásról van szó. Naivak voltunk. Akár azt a megoldást is választhatták volna, hogy a Kúriára távozó bíró "visszatárgyal" a Fővárosi Törvényszékre, ekként elsőfokon végigviszi a Simonka-pert. Ugyanis olyan szent pillanat nincs egyetlen bíró szakmai pályafutásában sem - akár munkahelyváltás közepette, akár máskor -, hogy éppen nincs futó ügye. Ahogy látjuk, ezt az illetékes bírósági vezetők nem így gondolták, s hagyták elmenni a tanácsvezető bírót. Ez is oka lett a per elhúzódásának.Ekkor, 2022 nyara után került képbe a most bírói tisztségéről lemondó Laczó Adrienn, aki kifejezetten jó képességű, remek átlátóképességgel rendelkező jogász. Ilyen előzmények után arra a kérdésre nem neki kell(ett) válaszolni: büntetésből vagy jutalomból kapta meg ezt az újrainduló ügyet. Hálátlan feladat volt az övé. Bele kellett ásnia magát a sok tízezer oldalas nyomozati iratokba, szinte kívülről meg kellett tanulni a regény terjedelmű, közel kétszáz oldalas vádiratot, majd napok hosszú során keresztül kellett felolvasnia mindazt, ami első körben, 25 napon át elhangzott a tárgyalóteremben. Embert próbáló munka. S amikor már lendületbe jött volna és az ügy is haladt, akkor újabb "baleset" történt. A bírói tanács egyik tagja távozott. Így ismét, immár másodszorra kellett újrakezdeni a pert, azaz harmadszor kellett nekirugaszkodni.Megint ugyanaz: napok hosszú során keresztül ismét felolvasta az ezt megelőző tárgyalásokon elhangzott vádlotti és tanúvallomásokat, az ügyészek és ügyvédek hozzászólásait, észrevételeit és indítványait. Így jutunk el az elmúlt hét elejének történéseihez. Két napon keresztül tett észrevételt Simonka és ügyvédje az egyik koronatanú vallomásához. A tárgyalási nap végén pedig Laczó Adrienn arról egyeztetett az ügyészekkel és az ügyvédekkel, hogy a jövő év elején mikor folytassák az egyébként is monstre tárgyalást.Ekkor éppen egy héttel vagyunk az Országos Bírói Tanács november 20-i gyulai ülése után, ahol a kormány erős nyomására, de sokkal inkább zsarolására, ha roppant kis többséggel is, de egy szakmailag és morálisan vállalhatatlan megállapodásba ment bele a bírói testület. A kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és igazságügyi alkalmazottak béremelésére, de cserébe a bírói vezetők aláírásukkal biztosítanák, hogy egyetértenek olyan szervezeti átalakításokkal, mint például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, "mozgóbírók" alkalmazása és a hatáskörök átalakítása. A Simonka-per múlt heti üléssorozatát lezáró Laczóban a Gyulán történtek miatt cikázhattak a gondolatok, teli lehetett kétellyel, valószínűleg felmerülhetett benne sok, egymást talán kizáró elképzelés is. De egy biztos, még nem döntött a kialakult helyzetben saját sorsáról. Ezért is egyeztetett az ügyészekkel és ügyvédekkel az új tárgyalási határnapokról.Majd kettőt vagy hármat aludt rá, s a múlt pénteken azt posztolta, hogy "az igazságszolgáltatás megszűnt létezni", ezért lemond posztjáról. Súlyos, vészjósló, de aligha vitatható mondatok ezek. "Mellbe vágott!" - mondta a Simonka-per egyik védője, aki a múlt héten még ott ült a bíróval a tárgyalóteremben, s hozzá hasonlóan sokan kapkodták a fejüket.Azonban ez a bírócsere már nem a szervezeten belüli rossz munkaszervezés, az elégtelen tervezés miatt bekövetkező perelhúzódásról, hanem egy, a demokráciában és jogállamban működő önálló hatalmi ág autonómiájának meglététől vagy hiányáról szól.Laczó Adrienn segélykiáltása nagyon hangosra sikeredett és messzire hallik. Kérdés, hányan hallják meg, ahogy az is, megértik-e. S úgy tűnik, a szakmában egyre többen igen. Ezt bizonyítja a Magyar Bírói Egyesület honlapján található tiltakozások sokasága. Ezek mind azt erősítik meg: "A bírói függetlenség nem lehet alku tárgya." Ez egyben a legerősebb kritika azon bírói vezetők ellen, akik, ha a béremelés reményében is, de áldásukat adták a kormány zsarolására. Ezzel saját szakmájuk ethosza ellen cselekedtek. | A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában | A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy óriási sajtóérdeklődés mellett indult tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/a-vegtelenitett-simonka-per-a-biroi-fuggetlenseg-arnyekaban-272905 | 2024-12-03 13:02:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
„A francia közszolgálati televízió stábjával is elrepültünk Hatvanpuszta fölé, ha már a magyar pártállami televízióban soha nem volt még szó a Fidesz-rendszert jelképező Pusztaverszájról – írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. – Nem baj, ha a franciák is tudják, hogy mi áll Orbán Viktor propagandaszólamai mögött: Európa legkorruptabb politikusa, akinek muszáj újra és újra egyre nagyobbakat hazudnia, mert túl sokat lopott már.”A France 2 riportját itt lehet megnézni. Korábban éppen Hadházy nyomán írtunk róla, hogy a birtokon elkészült a medence, végre kedvére pancsikolhat az Orbán-család, tavasszal pedig gőzerővel ültették a fákat. Hálistennek újabb, nagyobb üvegház létesült a kertben, és Orbán már bizalmas munkamegbeszéléseket is tart itt. Maga a birtok is megnövekedett az elmúlt évben. | Hadházy Ákos elvitte a francia köztévé stábját a hatvanpusztai Orbán-birtok fölé | Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s tudja, hol lakik itt a felcsúti király. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-akos-elvitte-a-francia-kozteve-stabjat-a-hatvanpusztai-orban-birtok-fole-272934 | 2024-12-04 10:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budajenőn élő egyházügyi államtitkár néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól, idén pedig egy kocsibeállót épített a területre. Az építmény azonban jócskán rálóg a maradék közútra is, emiatt a Soltészék mögötti telekre lehetetlen bejutni autóval. A település akkori polgármestere már tavasszal felszólította a KDNP-s politikust a kocsibeálló lebontására, de hiába, az államtitkár nem csinált semmit. Emiatt a polgármester nyáron 100 ezer forintos településképi bírságot szabott ki rá, és ismét felszólította a bontásra. Az illetékes Pest megyei kormányhivatal novemberben szintén a kocsibeálló átalakítással vagy bontással történő szabályossá tételére kötelezte Soltész Miklóst.A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egyúttal a kisebbik kormánypárt, a KDNP alelnöke, májusban azt írta a kocsibeállóval kapcsolatos megkeresésünkre, hogy az "a saját területünkön épült, településképi hozzájárulás alapján. Az építménnyel kapcsolatban jelenleg jogvitában állunk az önkormányzattal. A vita lezárását követően, a jogerős határozatban foglaltak szerint fogunk eljárni". Mostani megkeresésünkre Soltész Miklós azt válaszolta, hogy "A polgármesternek nincs hatósági jogköre, a kormányhivatal határozatában foglaltakat pedig természetesen tudomásul vesszük és be is tartjuk".Májusban számoltunk be arról, hogy a Budajenőn élő egyházügyi államtitkár néhány éve megvette a háza melletti közút nagy részét az önkormányzattól. A Soltészék mögötti telekre autóval a közút megmaradt részéről lehetne bejutni, de az csak papíron 3 méter széles, valójában nagy részét egy betonozott árok teszi ki.Az egyházügyi államtitkár ráadásul tavasszal még egy kocsibeállót is épített az általa megvett területre - ám az építmény jócskán rálóg a maradék közútra is, végképp ellehetetlenítve a hátsó telekre való bejutást. Ottjártunkkor az államtitkár háza mögötti telek tulajdonosa, Ráth Gábor a helyszínen mondta el kálváriáját, és a saját szemünkkel is meggyőződtünk arról, hogy a férfi telkére lehetetlen bejutni autóval.Felszólította az önkormányzat a bontásra, de hiábaA település polgármestere tavasszal felszólította Soltészt a szabálytalanul épített kocsibeálló lebontására és a saját telkén belüli "áthelyezésére" a helyi építési szabályoknak megfelelően - vagyis a telekhatártól számított 5 méteres sávot szabadon hagyva.Az államtitkár azonban fellebbezett a döntés ellen, megkeresésünkre pedig azt írta akkor a kocsibeállóról, hogy az "a saját területünkön épült, településképi hozzájárulás alapján. Az építménnyel kapcsolatban jelenleg jogvitában állunk az önkormányzattal. A vita lezárását követően, a jogerős határozatban foglaltak szerint fogunk eljárni."A jelek szerint mégsem ez történt, a budajenői polgármester ugyanis egy júliusi határozatában100 ezer forintos településképi bírságot szabott ki Soltész Miklósra,mert a tavaszi felszólítás után 30 napon belül nem bontotta le a kocsibeállót. A bírság kiszabásával egyidőben a polgármester ismételten felszólította az államtitkárt az építmény lebontására, és erre újabb 30 napot adott neki.A kormányhivatal is bontásra kötelezteA Soltészék mögötti telek tulajdonosa, aki a közútra rálógó államtitkári kocsibeálló miatt nem tudja megközelíteni a területét autóval, tavasszal az illetékes kormányhivatalnál is panaszt tett az ügyben, hiszen az építéshatósági ügyek 2020 tavasza óta oda tartoznak.Ráth Gábor panasza után hét hónappal a Pest megyei kormányhivatal meghozta döntését. A november közepén kelt határozat szerint 2024. szeptember elején a hivatal munkatársai helyszíni szemlét tartottak, melynek során megállapították, hogy az egyházügyi államtitkár kocsibeállójának "egy kis része belóg" a közútra.Ezután a határozat részletesen ismerteti a vonatkozó jogszabályokat (építészeti törvény, OTÉK, budajenői HÉSZ), majd azokra hivatkozva megállapítja, hogy Soltészék kocsibeállója az előkertben épült, pedig ott "épület nem állhat, tekintettel arra, hogy az ellentétes az OTÉK és a HÉSZ vonatkozó rendelkezéseivel". EmiattSoltész Miklóst a kormányhivatal kötelezte, hogy a kocsibeállót "tegye szabályossá átalakítással vagy bontással 6 hónapon belül".A határozat arra is felhívta az államtitkár figyelmét, hogy "ha a döntésben foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a kötelezettség végrehajtását a Hivatal elrendeli. A végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja. Amennyiben az önkéntes teljesítés elmaradása miatt végrehajtás foganatosítására kerül sor, a Hivatal az építtető költségére végezteti el a szükséges bontásokat".Ahogy tavasszal, most is megkerestük az üggyel kapcsolatban Soltész Miklóst. Három kérdést küldtünk neki:Miért nem tett eleget a budajenői polgármester bontási felszólításainak?Befizette a 100 ezer forintos településképi bírságot?A kormányhivatal határozatának eleget fog tenni, lebontja vagy átalakítja a kocsibeállót?A három kérdésre mindössze egymondatos választ kaptunk: "A polgármesternek nincs hatósági jogköre, a kormányhivatal határozatában foglaltakat pedig természetesen tudomásul vesszük és be is tartjuk." - írta az egyházügyi államtitkár megkeresésünkre.Erdélyi KatalinCímlapkép: Soltész Miklós az Aranyszájú Szent János Görögkatolikus Kulturális Központ és Egyetemi Kollégium megáldásán 2024. november 15-én (fotó: Soltész/Facebook) | Soltész Miklós még mindig nem bontotta el a szabálytalan, közútra rálógó kocsibeállóját | A polgármester után a kormányhivatal is felszólította a bontásra az egyházügyi államtitkárt, aki megkeresésünkre azt közölte, hogy a hivatal határozatában fogla | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/03/soltesz-miklos-meg-mindig-nem-bontotta-el-a-szabalytalan-kozutra-ralogo-kocsibeallojat | 2024-12-03 09:10:40 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Csaknem hatvanmillió forint európai uniós és magyar költségvetési támogatással nem tudott elszámolni egy zalai sportegyesület vezetője, aki ellen a Zalaegerszegi Járási Ügyészség emelt vádat - tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.Németh Eszter közlése szerint a 44 éves zalaegerszegi férfi egy sportegyesület törvényes képviselőjeként nyújtott be évekkel ezelőtt pályázati kérelmet az Európai Unió és a magyar állami költségvetés által finanszírozott, prevenciós egészségfejlesztés témájú projektre. A pályázat 250 millió forintos támogatási összeget nyert, amelyre előlegként csaknem a felét meg is kapta a civil szervezet.Az irányító hatóság a projektmegvalósítási időszakban adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szólította fel a vádlottat a beszerzési és közbeszerzési eljárásokról, azonban a férfi a felhívásnak nem tett eleget, ezért szabálytalansági eljárást indítottak az általa képviselt sportegyesülettel szemben. A vádlott 2019 májusában igazolta 65 millió forint támogatási összeg jogszerű felhasználását, a fennmaradó közel 59 millió forinttal azonban nem számolt el a nyomozás befejezéséig sem.A jogszabályi és szerződési kötelezettségek megszegése miatt az irányító hatóság 2020 márciusában elállt a támogatási szerződéstől, és a férfit az előleg visszafizetésére szólította fel. Ő azonban nem számolt el maradéktalanul, ezért az egyesülettel szemben végrehajtási eljárás indult, de a követelés behajthatatlansága miatt ez eredménytelen maradt. A sportvezető ellen költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat.Borítókép: Illusztráció ( | Nem tudott elszámolni a költségvetési támogatással | Vádat emeltek egy zalai sportegyesület vezetője ellen. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/12/nem-tudott-elszamolni-a-koltsegvetesi-tamogatassal | 2024-12-04 09:44:28 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 236 oldalas vádirat lényege szerint az 50 éves vádlott 2016 végétől 2021 elejéig, majd 2021 júniusától 2022 májusáig két budapesti egészségügyi intézményben is dolgozott személyügyi vezetőként. Az első intézményben a nő a bérszámfejtőként dolgozó társával megegyezett abban, hogy jogtalan haszonszerzés céljából az illetményszámfejtő rendszerben tényleges munkavégzést nem teljesítő, fiktív munkavállalókat rögzítenek és részükre különböző járandóságokat utaltatnak ki.A két vádlott összesen 51 fiktív dolgozót - elsősorban ápolót, szakápolót, asszisztenst, szakasszisztenst - vett nyilvántartásba. A nő a fiktív jogviszonyokhoz személyügyi aktákat is vezetett, az ahhoz szükséges hamis okiratokat pedig maga készítette el. A második intézménynél a nő a bérszámfejtési adatrögzítést már maga végezte el.A főügyészség közlése szerint a személyügyi vezető és a bérszámfejtő fiktív dolgozóként kezdetben a családi és ismeretségi körükbe tartozó személyeket rögzített, később azonban a személyügyi vezető 60 éves férje és a házaspár közös ismerőse - az ügy további két fővádlottja - is segítséget nyújtottak a fiktív munkavállalóként rögzítendő személyek személyes, illetve banki adatainak megszerzésével és átadásával.Ennek keretében a 60 éves férfi a cége alkalmazottjaival és családtagjaikkal havi juttatás fejében bankszámlákat nyittatott és a számlákhoz tartozó bankkártyákat - azonos PIN-kódra állítással - tőlük elkérte, majd budapesti és vidéki ATM-automatákból maga vette fel a rendszeresen utalt fiktív járandóságokat. A házaspár közös ismerőse jellemzően a saját ismeretségi körébe tartozó személyeket vett rá arra,hogy a bankszámláikra érkező összegeket azokból járó kisebb jutalék megtartása mellett havi rendszerességgel készpénzben felvegyék és részére átadják.A vádirat szerint az 51 éves bérszámfejtő a fiktív munkavállalók illetménykifizetési rendszerben történő rögzítése mellett egyes, az intézményből időközben kilépett, de ténylegesen ott dolgozó személyek egyéb juttatásairól, így például útiköltség elszámolásairól is fiktív adatokat rögzített a bérszámfejtési rendszerben ésígy további mintegy 800 ezer forintot a saját számlájára kiutaltatott.A Fővárosi Főügyészség az egykori személyügyi vezetőt a bérszámfejtővel együtt elkövetett cselekménye miatt társtettesként, további egy esetben tettesként, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettével, továbbá többrendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A két férfi a csalásokhoz nyújtott bűnsegédlet, ezen túlmenően a férj és a bankszámlákat rendelkezésre bocsátó 43 vádlott pénzmosás bűntette miatt állhat bíróság elé.Az ügyészség a vádiratban a 4 fővádlottal és további 11 vádlottal szemben végrehajtandó, míg a többiekkel szemben felfüggesztett szabadságvesztések kiszabását indítványozta a Budai Központi Kerületi Bíróságnál.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio | Kórházakból loptak ki 600 millió forintot | A Fővárosi Főügyészség összesen 47 vádlottal szemben emelt vádat, akik két budapesti kórházat 332 millió, illetve 250 millió forinttal károsítottak meg úgy, hogy fiktíven alkalmazottak fizetését vették fel - közölte a főügyészség. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241206/korhazakbol-loptak-ki-600-millio-forintot-728127 | 2024-12-06 10:38:00 | true | null | null | Portfolio |
Cikkünk frissült!Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni. Más választásom nem lévén, a mai napon a bírói tisztségről lemondtam.Ezt közölte nyilvános Facebook-bejegyzésében pénteken Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírója, aki a Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő és 32 társa ellen zajló korrupciós büntetőper bírája is volt.Mint írta, 28 éve két bíró gyermekeként lépett be a bírói szervezetbe, ahogy fogalmazott, mindig hittel, meggyőződéssel ítélkezett. Majd a Trónok harca sorozat egyik idézetével zárta bejegyzését: "Meg nem hajol, meg nem rogy, meg nem törik."A 24.hu-nak elárulta, hogy nem a múlt heti, bírói körökben nagy felzúdulással fogadott kormány és bírósági szervezetek közötti megállapodás miatt mondott fel, de azért az is segített a végső döntésének meghozatalában."Azért mondtam fel, mert nem értettem egyet azzal, amilyen irányban elindult az igazságszolgáltatás évekkel ezelőtt és nem látom sem a szándékot, sem az esélyét a közeljövőben történő visszarendeződésre" - mondta el a 24.hu-nak Laczó Adrienn, aki szerint bírótársai megdöbbenéssel fogadták távozását.Laczó Adrienn a nyilvánosság előtt is többször hangot adott annak, hogy az igazságszolgáltatásban évek óta nem emelkedtek a bírói fizetések. Nemrég az ATV-ben beszélt a méltatlanul alacsony bírósági fizetéseknek az igazságszolgáltatás függetlenségére és működőképességére gyakorolt hatásáról.A Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírája 2022-ben kapta meg az akkor már két és fél éve tárgyalt Simonka-ügyet. Akkor elölről kellett kezdeni a bűnszervezetben elkövetett, 1,4 milliárd forintos károkozással vádolt volt kormánypárti politikus ügyét. Ennek oka az volt, hogy az eljárást addig vezető Metzing Márton a Kúria büntetőbírája lett.A Simonka-perről a most lemondott bíró azt mondta a 24.hu-nak, hogy szerencsére nem kell elölről kezdeni az egész eljárást, az iratokat kell csak újra ismertetni az új bírónak. | "Sajnos az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni" - Lemondott a Simonka-per bírája | Laczó Adrienn bíró nyilvános posztban közölte: más választása nem lévén, a bírói tisztségről lemondott. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/29/lemondott-biro-fovarosi-torvenyszek-laczo-adrienn-simonka-gyorgy-fidesz-buntetoper-korrupcio/ | 2024-11-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Miután júniusban a Fülöp-szigetekre és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba egy 181 millió forintért bérelt luxusrepülővel utazott hivatali útra Szijjártó Péter külügyminiszter, Kálmán Olga, a DK képviselője tett fel írásbeli kérdéseket a miniszternek.Az ellenzéki politikus azt firtatta, hogy Szijjártó a saját bevallása szerint is tavaly 541.448 kilométert repült, amivel csaknem tizennégyszer körülrepülhette volna a Földet az Egyenlítő mentén. Azonban - mint írta - nem is a távolság, hanem az utazás körülményeinek a költségei szúrnak szemet. Ezek közt említette a kétnapos luxusutat is.Mivel a minisztérium korábban nem árulta el azt, hogy az étel- és italfogyasztás, valamint az internethasználat költsége mennyi volt az út során, erre is rákérdezett a politikus.Szijjártó nevében Magyar Levente államtitkár válaszolt, aki ezt a kérdést ismét kikerülte.Mindössze annyit írt: | "A repülés technikai kérdés" - reagált a külügyi államtitkár a Szijjártónak 181 millióért bérelt luxusrepülőre | Ezúttl sem derült ki, hogy az étel- és italfogyasztás, valamint az internethasználat költsége mennyi volt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/26/szijjarto-luxusrepulo-utazas-koltseg-repules-technikai-kerdes-magyar-levente-kalman-olga/ | 2024-11-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Oldalanként 226 ezer forintba került a Magyar Kertörökség Alapítvány által írt tanulmány, amit egy évig próbált titokban tartani a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), ám a bíróság a 24.hu.nak adott igazat, a 68 millió forint közpénzért elkészített dokumentumot ki kellett adnia az állami szervezetnek. A Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása című 300 oldalas irományon hat tájépítész - köztük Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetője és Vincze Attila, az alapítvány kuratóriumi tagja -, két tájépítész gyakornok, egy fotós, egy grafikus, egy nyelvi lektor dolgozott.A Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumában ott ül Guller Zoltán, aki egyben a megrendelő MTÜ igazgatósági elnöke. A 300 oldal több mint 10 százalékán, 30-40 oldalon csak kép szerepel. A Magyar Kertörökség Alapítvány korábban nem reagált arra a kérdésünkre, milyen kiadásokat fedeztek a 68 millió forintból, az általunk felkért szakértő egybehangzó véleménye az volt, hogy a mű nem összeollózott, de sok eredeti gondolatot, nagy újításokat nem találtak benne, árát túlzásnak tartották. A dokumentumban szerepel a Tiborcz István cégcsoportja (BDPST Group) által tavaly megszerzett bodrogkisfaludi Patricius Borház is, amelynek gyengeségeként említik, hogy a megközelítése tömegközlekedési eszközzel nehézkés, nincs szervezett birtoklátogatás és kávézó. Ugyanakkor ez az egyetlen helyszín a tanulmányban bemutatottak közül, ahol stratégiai célként említik a 18-25 éves korosztály megszólítását, bevonzását.Az, hogy mi került került ezen az anyagon oldalanként 226 ezer forintba Vadai Ágnes fantáziáját is megmozgatta, ő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. Emlékeztette rá, hogy az "eleve szükségtelen és felesleges, a hiányosan, vagy tartalmilag a vállalt feladatot érdemben nem teljesítve, használhatatlan, vagy a kitűzött céltól eltérve alkalmatlan formában készült tanulmányok és az eleve csak a jogtalan haszonszerzés céljából és kárt okozva megkötött ügylet alapján végzett cselekmények a következetes és töretlen joggyakorlat szerint megvalósítják a csalás bűntettét."A Demokratikus Koalíció képviselője szerint ebben az ügyben konkrétan felvetődhet a Btk. 376. §-ában írt hűtlen kezelés bűntette, a 305. §-ban szabályozott hivatali visszaélés, a Btk. 374. §-ban rögzített gazdasági csalás bűntett és a Btk. 373. §-ban rögzített csalás bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapíthatósága is. Polt Pétertől egyebek mellett arra várt választ, hogy az ügyészség teljhatalmú vezetőjeként mit tett már az ügyben. Ha nem indult semmilyen felderítés, nyomozás, eljárás, akkor nem gondolja-e, hogy ezzel a legfőbb ügyész megszegi hivatali kötelességét. Vadai Ágnes úgy vélte: az ügyészségnek végre érdemben fel kellene lépnie ebben és az ehhez hasonló, jogállamban megengedhetetlen és vérlázító, a közbeszerzési szabályokkal szándékosan visszaélve elkövetett és a közpénzek jogellenes felhasználására utaló, bárki számára is egyértelműen korrupciógyanús ügyekben. | Feljelentés lett a 68 millióért írt tokaji tanulmányból, a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja | Cikkünk alapján vonta kérdőre a legfőbb ügyészt Vadai Ágnes. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/19/feljelentes-lett-a-68-millioert-irt-tokaji-tanulmanybol-a-nemzeti-nyomozo-iroda-vizsgalja/ | 2024-11-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Senki nem hitte volna, hogy ilyen megtörténhet - ha figyelembe vesszük a magyar kórházak pénzügyi helyzetét -, olyasmit tettek a bűnözők, amire azt mondhatnánk, hogy "koldustól lopni".A Fővárosi Főügyészség vádat emelt kórházakban történt fiktív foglalkoztatások miattAz elkövetők több százmillió forintos kárt okoztak két budapesti kórháznakAz ügyészség 47 emberrel szemben emelt vádat többek között csalás, hamis magánokirat felhasználása és pénzmosás miattAz egészségügyi államtitkár szerint az általa kiépíttetett kontrolling rendszer buktatta le a csalókatTárgyalóteremnyi vádlottCsak a vádlottak megtöltenek majd egy egész tárgyalótermet abban az ügyben, amelyben a Fővárosi Főügyészség most emelt vádat kórházakban történt fiktív foglalkoztatások miatt, amellyel az elkövetők több százmillió forintos kárt okoztak. Hazánk egészségügy államtitkára, Takács Péter a Blikknek azt nyilatkozta, még a János Kórház főigazgatójaként általa kiépíttetett kontrolling rendszer buktatta le a csalókat.Véletlenül meglátta a bérpapírokat- Amikor még a János Kórházban dolgoztam, találkoztam olyan emberek neveivel, akikkel soha nem dolgoztam együtt, és ugyan rákérdeztem, hogy ez miként lehet, de választ nem kaptam - idézte vissza a fura történéseket Erzsébet.Az informátor védelme miatt nem közöljük, hogy milyen osztályon és milyen beosztásban találkozott azzal, hogy olyan emberek is szerepelnek a dolgozók között, akik soha fel nem bukkantak az intézményben.- Volt egy rendőri megkeresés az egyik betegünkre vonatkozóan, amire azonnal el kellett küldenünk a választ, ezért megkértek, hogy haladéktalanul vigyem le a postázóba a megcímzett borítékot. Ha pedig már ott jártam, megkértek, a bérpapírokat tartalmazó borítékokat vigyem fel az osztályra, ne kelljen csak emiatt mást elküldeni - közölte az egészségügyi dolgozó."Ne foglalkozz vele..."Visszafelé Erzsébet végignézte a neveket, elsősorban azért, hogy külön tegye az orvosokra és a nővérekre vonatkozó borítékokat.- Ekkor tűnt fel, hogy olyan személyeknek is jár fizetés, akiket soha nem láttam közöttünk - folytatta. - Ezt szóvá is tettem a főnővérnél, aki azt felelte, nem baj, ne foglalkozzak vele, csak adjam oda a leveleket. Na innentől kezdve sohasem mehettem a bérpapírokért, de azt a postázó könyvben kiszúrtam, hogy ezek visszamentek a személyzeti osztályra, a HR-re."A nő beszámolója alátámaszthatja azt a büntetőeljárást, amelynek lényege, hogy fiktív foglalkoztatással okoztak kárt két budapesti kórháznak. Az ügyészség közleménye szerint az ügy 2022 májusában indult, miután egy fővárosi kórház igazgatója feljelentést tett az intézmény egyik vezető beosztású HR-ese ellen.Félmilliárd forint a kórház zsebébőlAz 50 éves nő 2021-ben olyan személyeket rögzített munkavállalóként, akik sohasem dolgoztak a kórházban, mégis elutaltak nekik 11 hónap alatt több mint 246 millió forintot. Az elkövetők egy másik budapesti kórházat 332 millió forinttal károsítottak meg.Sokan mehetnek börtönbeA Fővárosi Főügyészség lapunkkal azt közölte, hogy a kórházi belső vizsgálat derített fényt a bűncselekményre és az egyik sértett feljelentésére indult el a nyomozás. Amelynek eredménye az lett, hogy az ügyészség 47 emberrel szemben emelt vádat többek között csalás, hamis magánokirat felhasználása és pénzmosás miatt.Az ügyészség a 4 fővádlottal és további 11 vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta a Budai Központi Kerületi Bíróságnál, míg a többiek megúszhatják felfüggesztettel. Még a nyomozás során a rendőrök a hamis iratok mellett két autót, négymillió forintot és egy jachtot is lefoglaltak. A nyomozásról lapunk is beszámolt.Az üggyel kapcsolatban kíváncsiak lettünk volna arra, hogy a megkárosított kórháznak fellépnek-e kártérítési igénnyel, , de eddig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.Államtitkár: a magyar betegeket károsítja meg az, aki a kórháztól lop- A fiktív dolgozók foglalkoztatását a János Kórházban buktatta le az utódom azon a kontrolling rendszer alapján, amit még én dolgoztam ki főigazgatóként - közölte a Blikk megkeresésére Takács Péter egészségügyi államtitkár, aki 2019 és 2020 időszakában vezette az intézményt. - Amikor kibukott a csalás, akkor a főigazgató, nagyon helyesen, feljelentést tett, illetve megnézték, hogy korábbi munkahelyén alkalmazta-e ezt a know-how-t, és ott is feltárták a tevékenységét. A történtek alapján úgy gondolom, minden kórháznak ajánlott a kontrolling rendszert átvenni, és az Országos Kórházi Főigazgatóság meg is nézte, a hasonló hibákat miként lehet kiküszöbölni, és jelezte is az intézményeknek, hogy mire figyeljenek oda, amikor a különböző bérszámfejtéseket utóellenőrzik. Ha más is megpróbálkozna ilyen csalással, az nagyon hamar megbukik majd.Takács Péter államtitkár kiemelte, nagyon fontos az éberség, hiszen a magyar betegeket károsítja meg az, aki a kórháztól lop. | Részletek a gigantikus magyar kórházi csalársól | A magyar egészségügy állapotának egy egészen különös és félelmetes megvilágítást ad az az ügy, amelyben exkluzív részleteket tudott meg a Blikk! Nem létező dolgozók, álnővérek, kísértet szakápolók hadserege dolgozott, illetve nem dolgozott a kórházakban. És ez nem a rendszer hibája, hanem a bűnözőké.
| null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/korhazi-fiktiv-allasok-az-egeszsegugyi-csalas-ugyenek-hattere/t876wqb | 2024-12-06 13:37:38 | true | null | null | Blikk |
Megszüntette Kecskeméti László fideszes képviselő megbízatását a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete (KT) a november 21-i ülésen. A KT úgy ítélte meg, hogy a képviselő méltatlanná vált a tisztségére, mert nem költözött ki az önkormányzati tulajdonú lakásból, holott egy 2023. szeptemberi bírósági ítélet erre kötelezte.Az ingatlant a kerület vagyongazdálkodási igazgatójaként bérelte kedvezményesen, szolgálati lakásként a fideszes városvezetés idején. A 2019-es önkormányzati választások után közös megegyezéssel távozott posztjáról. Még egy évig maradhatott a lakásban, ám a határidő letelte után sem költözött ki. Az önkormányzat és a bíróság szerint ezzel törvénysértést követ el, ezért a KT kimondta, hogy méltatlanná vált képviselői pozíciójára.Kecskeméti László a döntés után benyújtotta a határozat megsemmisítésére irányuló indítványát a bíróságon, jogvédelmet is kért, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Kecskeméti László a bírósági eljárás lezárultával nyilatkozik csak lapunknak, álláspontját a közösségi médiában közzétett posztjai alapján próbáljuk felvázolni.Az általa sérelmezett eljárásban különösen méltánytalannak tartja, hogy szerinte a téli kilakoltatási moratórium alatt kellene háromfős családjával (kislánya 11 hónapos) elhagynia a lakást. Ám a bírósági végzés 2023 őszén született, lehetősége lett volna kiköltözni egy olyan időszakban, amit nem véd a moratórium. Jelenleg - éppen a téli moratórium miatt - nem is kötelezhető, hogy kiköltözzön. Kecskeméti László politikai boszorkányüldözést vél felfedezni az események mögött, az egyenlő bánásmódot hiányolja az eljárásban, és úgy vélekedik, az egész ügy csak azért pattant ki, mert őt Pikó András "fideszes kádernek" titulálja.Kecskeméti László azt állítja, többször kérelmezte, hogy átminősítés után piaci áron bérelhesse a lakást. De az önkormányzatnak más tervei vannak az ingatlannal. Pikó András szerint a "leadott lakást ki fogjuk sorsolni azok között a bérlőink között, akiknek a lakóházát most fogja az állam kisajátítani". A polgármester a Diószegi utcai nagy kormányzati beruházásra utal, az NKE tanárképzős projektjére.Kecskeméti László azt is mondta, kész önként elhagyni a lakást, ám "nem állt vele szóba" a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK). "Szeptemberben lenyilatkoztam a vagyonkezelőnek, hogy el kívánom hagyni az ingatlant." Békési Zsuzsanna, az önkormányzat sajtófőnöke az önkéntes kiköltözés szándékáról annyit jegyzett meg, hogy "a bírósági eljárást is azért kellett megindítani, mert nem akart kiköltözni".Amennyiben a bíróság helybenhagyja a KT határozatát, időközi választást kell kiírni, ezen azonban Kecskeméti László újraindulhat, hiszen választójogát és választhatóságát nem veszítette el.Pikó András a novemberi KT-ülésen azt mondta, hogy a képviselő nem rászoruló. "Ön soha nem volt szociálisan rászoruló, sem akkor, amikor a JGK vezető munkatársa volt, sem most, amikor milliós jövedelemmel dolgozik a főispánságon", mondta a polgármester. Ahogy azt lapunk is megírta, vagyonnyilatkozata szerint Kecskeméti László Budapest Főváros Kormányhivatala szakmai tanácsadójaként havi bruttó 1 100 000 forintot kap, önkormányzati képviselőként bruttó 650 000 forintot, a Józsefváros Közbiztonságáért Közalapítványtól pedig bruttó 50 000 forintot. Az új építésű házban elhelyezkedő másfél szobás lakás kedvezményes bérleti díja 30-40 ezer forint havonta.Nyitókép: Karancsi-Albert Rudolf | Bírósági ítélet ellenére maradt a lakásban | A kilakoltatási moratóriumra hivatkozva nem költözik ki a jogtalanul használt ingatlanból a fideszes képviselő. Ezért a kerületi képviselő-testület szerint Kecskeméti László méltatlanná vált tisztségére és megszüntette a mandátumát. | null | 1 | https://jozsefvarosujsag.hu/birosagi-itelet-ellenere-maradt-a-lakasban/ | 2024-12-05 07:40:00 | true | null | null | Józsefváros újság |
Idén januárban Kárpátaljára látogatott Szijjártó Péter, hogy találkozzon az ukrán külügyminiszterrel, valamint Volodimir Zelenszkij elnök egyik tanácsadójával. A magyar külügyminiszter Záhonyig a rendőrség helikopterével utazott, majd ott autóba ült, és így jutott el a célállomásra, Ungvárra.Szijjártó Pétert a dunakeszi otthonától nem messze található repülőtéren vette fel a helikopter, a kárpátaljai tárgyalása után pedig oda is vitte vissza Záhonyból. Később az ATV-vel azt közölte, hogy visszafelé nem azért repült Dunakeszire a gép, mert történetesen arrafelé lakik, hanem azért, mert este ott fogadta a bahreini külügyminisztert és a delegációját, ezért sietnie kellett. Megjegyezte:Így is elkéstem egy kicsit."Dunakeszi és Záhony között légvonalban 244 kilométer a távolság, a Szijjártó Pétert szállító MD902-es helikopter pedig óránként éppen ekkora távolságot képes megtenni, tehát az út irányonként nagyjából egy óráig tarthatott. Ugyanez autóval körülbelül 3 órát vesz igénybe, rendőri felvezetéssel pedig még kevesebbet.Azt nem árulták el hivatalosan, hogy mennyibe került a helikopteres utazás, dea HVG Készenléti Rendőrségtől származó információi szerint az MD902-es gép üzemóra költsége bruttó 3,98 millió forint. Vagyis ennek alapján - ha csak az oda-vissza utat számoljuk, egyéb költségeket pedig nem veszünk figyelembe - Szijjártó Péter helikopterezésének piaci értéke csaknem 8 millió forint volt.Autóval a költségek megálltak volna néhány tízezer forintnál, még akkor is, ha több járművet számolunk a konvoj, illetve a rendőri felvezetés miatt.Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) honlapján megtalálható utasítás szerint a helikopteres utazás esetében egyéb költségek is felmerülhetnek: ha például valaki hosszabban veszi igénybe a gépeket, mint 8 óra, akkor gondoskodnia kell a személyzet elhelyezéséről, szállításáról, valamint étkezéséről is. A Készenléti Rendőrség ugyanakkor ismételt megkeresésünkre sem árulta el, hogy hivatalosan mennyi ideig vették igénybe a gépeket, így nem tudni azt sem: a helikopter végig Záhonyban várta Szijjártó Pétert, amíg a miniszter Ukrajnában volt, vagy addig valami másra is használták.Pedig Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az ügyben indított vizsgálatában egyértelműen megállapította: az adatkezelő a Készenléti Rendőrség, a gépek használatának részleteit pedig rögzítik a repülési naplóban.Az üzemóra költségeket egyébként azért kell minden évben meghatározni, mert a rendőrségi helikoptereket nemcsak a rendvédelmi feladatok teljesítésekor használják: a gépeket ugyanis kölcsön is lehet kérni például filmfelvételhez, légi fényképezéshez vagy tudományos, ismeretterjesztő feladatokhoz. Ezekben az esetekben viszont már fizetni kell a helikopterekért, ennek összegét pedig előre rögzítik. A védett személyek helikopterhasználatáról a szabályok szerint a Köztársasági Őrezred parancsnoka dönt.A rendőrség utasításából arra is következtetni lehet, hogy Szijjártó Péternek nem került egy forintjába sem az út, mert ha állandó vagy ideiglenes védelemben részesülő személy szállítására használják a gépeket, akkor nem kell költségtérítést fizetni. Megkeresésünkre, miszerint utólag fizetett-e a külügyminiszter az útért, a tárca nem válaszolt.A HVG információi szerint a rendőrség összesen 15 szolgálati helikopterrel rendelkezik, amelyek közül négy MD500E típusú, tizenegy pedig a külügyminiszter által is használt MD902-es típusú gép. Előbbinek a Készenléti Rendőrség adatai szerint 2023-ban és 2024-ben is 1,87 millió forint volt az üzemóra költsége, azaz ha Szijjártó ezt a típust használta volna, akkor nagyjából fele annyit ért volna az út piaci alapon.Az MD902-ek közül azonban legalább az egyik elegánsabb belsőt kapott, a benne lévők így szebb környezetben utazhatnak. Ezzel kapcsolatban az ORFK azt közölte korábban a 24.hu-val, hogy "a rendőrség helikopterflottájában nincs VIP-szállításra kialakított MD902-es helikopter. Egy helikopter belső elrendezése alakítható ki az ülések egy részének cseréjével úgy, hogy magasabb komfortérzetet keltsen. Ez a helikopter egyébként ugyanolyan szolgálati feladatokat lát el, mint a flotta másik tíz helikoptere".Az üzemóra költség egyébként 2022-ben még jóval alacsonyabb volt, az MD500E típusú gépek esetében 877 ezer forint/óra, míg az MD902-eseknél 1,8 millió forint/óra - az emelkedés feltehetően az elszálló energia/üzemanyagárakra vezethető vissza.Korábban a HVG és a Magyar Hang is részletesen írt arról, hogy Szijjártó Péter összesen kilenc alkalommal utazott a rendőrség flottájába tartozó helikopterrel 2020 óta, de az azt megelőző években is repült legalább egy tucatszor így. Információink szerint a januári záhonyi út óta a külügyminiszter nem használta a rendőrség helikoptereit.A luxust azonban továbbra sem veti meg Szijjártó Péter, az Átlátszó cikkéből ugyanis kiderült, hogy csaknem 181 millió forintjába került az adófizetőknek, hogy ő és kísérete idén júniusban magángéppel utazott mindössze kétnapos hivatali útjára a Fülöp-szigetekre és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságba.A külügyminiszter által használt helikoptert egyébként a Belügyminisztérium vásárolta még 2016-ban négy másik helikopterrel együtt 13,6 millió euróért, vagyis akkori árfolyamon nagyjából négymilliárd forintért. Az azóta már bezárt Népszabadság cikke szerint viszont az eladó - vagyis Németország Baden-Württemberg tartománya - csak 4,8 millió eurót kért a flottából már kivont helikopterekért. Az ezen felüli 8,8 millió euró ahhoz a cseh céghez került, amelyik közvetített az ügyletben.A többi állami vezető 2022 óta nem használta a rendőrség helikopterét; Orbán Viktor utoljára 2015-ben vette igénybe valamelyik gépet, akkor Tornyiszentmiklósra utazott Budapestről, majd onnan vissza. | Itthon: Nyolcmillió forintot ért Szijjártó Péter helikopteres útja Dunakeszi és Záhony között | Csaknem 4 millió forint annak a rendőrségi helikopternek az üzemóraköltsége, amely Szijjártó Pétert vitte idén januárban Záhonyba, majd onnan vissza Dunakeszire – tudta meg a HVG. A külügyminiszter a repüléssel irányonként nagyjából két órát spórolt, az út piaci értéke pedig – ha egyéb lehetséges költségeket nem veszünk figyelembe – 8 millió forint lehetett. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20241205_Szijjarto-Peter-helikopter-Dunakeszi-Zahony-millio-ebx | 2024-12-05 05:30:00 | true | null | null | HVG |
Hűtlen kezelés és bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folytat feljelentéskiegészítést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a Magyar Péter-hangfelvételekkel összefüggésben - tudta meg a Magyar Nemzet. A feljelentéskiegészítés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy további adatokat gyűjt még a hatóság, legkésőbb harminc nap múlva pedig dönteni kell a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról.Az ügy előzménye, hogy Tényi István a rendőrséghez fordult azután, hogy lapunk megírta, átláthatatlan pénzügyek jellemzik a Tisza Párt működését, amit bizonyít a múlt héten nyilvánosságra került egyik hangfelvétel is.Ezen Radnai Márk, Magyar Péter egyik legfontosabb embere, a párt alelnöke beszél arról, hogy a Tisza Pártban pénzügyi káosz uralkodott, és utal arra is: a pártelnök testvére, Magyar Márton - ahogy korábban a Magyar által igazgatott állami cégekből, úgy - a pártból is pénzre tett szert.Tényi feljelentésében felidézte, hogy a nyilvánosságra került hangfelvételen Radnai szóba hoz egy másik korábbi bizalmi embert, Farkas Dezsőt, akinek szerinte azért kellett távoznia, mert ő volt, aki "nem tudott nemet mondani" Magyar Péternek, és "kiszórt" 103 milliót a Hősök terei "izére".Farkas Dezső nevét említi a Tisza gazdasági háttérembere, Hanzel Henrik és Vogel Evelin is egy másik beszélgetésen, amelyet mindketten rögzítettek - áll a hatóságnak megküldött iratban, amiben az is szerepel, hogy a felvétel szerint Hanzel felajánlja: havi félmilliót tudna adni Vogel hallgatásáért, amelyet egy fiktív - például terembérleti - szerződésen keresztül tudnának kivenni a pártkasszából "a Dezső segítségével".A június 16-án rögzített és november közepén nyilvánosságra került beszélgetés során Hanzel azt is mondta: "Én ezt most tudom, nem, én ezt most tudom, ezt garantálom. Ezt úgy garantálom, hogy holnap bemegyek és én kedden hozom neked a június havit". Ez alapján könnyen lehet, hogy történt is ilyen kifizetés.A Tisza Párt második negyedéves beszámolójában mindenesetre szerepel, hogy bérleti díjakra több mint tízmillió forintot költöttek, az viszont nincs részletezve, hogy kitől mit béreltek és mennyiért - emelte ki Tényi, aki mindezek miatt feljelentést tett az NNI-nél.A rendőrség információink szerint feljelentés-kiegészítést rendelt el hűtlen kezelés és bennfentes kereskedelem miatt. Utóbbira minden bizonnyal azért került sor, mert a Vogel-Hanzel-beszélgetésen előbbi azt állította, hogy Magyar kilencvenmillió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével keresett, amelyekről "nem kellett volna tudnia". | Nyomozás indulhat Magyar Péterék zűrös pénzügyei miatt | Nyomozás indulhat a rendőrségen a Tisza Párt bűncselekménygyanús gazdálkodása ügyében – tudta meg a Magyar Nemzet. Egy nyilvánosságra került hangfelvételen ugyanis az hangzott el, hogy Magyar Péter korábbi bizalmi embere, Farkas Dezső fiktív terembérleti szerződésen keresztül segíthetett kivenni a pártkasszából azt a pénzt, amit Vogel Evelinnek ajánlottak fel a hallgatásáért. Emellett Magyar tőzsdei ügyleteit is vizsgálhatják. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/12/nyomozas-indulhat-magyar-peterek-zuros-penzugyei-miatt | 2024-12-06 14:05:45 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának nyomozói egészségügyi dolgozókat értek tetten, akik a helyi kórházban nyújtott ellátásért rendszeresen pénzt fogadtak el - olvasható a rendőrség közleményében.A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást több orvos és asszisztens ellen.A rendőrök egy főorvost, egy beosztott orvost, valamint kettő asszisztenst fogtak el december 6-án a munkahelyükön, majd a rendelőkben végzett kutatást követően a rendőr-főkapitányságra előállították, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket.A Telex értesülései szerint az onkológiai osztályt érinti az ügy, ami azért is nagy horderejű, mert ez a terület régiós feladatokat lát el, sok ezer beteget kezelnek, és az érintett főorvos rendelkezik az egyik legnagyobb betegkörrel.Hasonló ügya győri kórházban 2022 októberében történt, akkor is vesztegetés gyanúja miatt vittek el egy főorvost: a rendelkezésre álló adatok alapján a volt osztályvezető több betegétől fogadott el hálapénzt. Az előállítás - ugyanúgy, mint a mostani esetnél - a kórházban történt. Úgy tudjuk, a mostani ügy érintettjeit nem vették őrizetbe.2021. január elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, melynek kimondott célja volt a hálapénz intézményrendszerének megszüntetése. Ezt követően hálapénzt elfogadni, valamint adni is egyaránt bűncselekménynek minősült. | Rendőrök vittek el egy főorvost, egy orvost, és asszisztenseket a győri kórházból | A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának nyomozói egészségügyi dolgozókat értek tetten, akik a helyi kórházban nyújtott ellátásért rendszeresen pénzt fogadtak el – olvasható a rendőrség közleményében. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/12/06/halapenz-miatt-forvost-orvost-asszisztenseket-vittek-el-a-gyori-korhazbol | 2024-12-06 17:44:01 | true | null | null | Telex |
Portfolio: Tíz évvel ezelőtt születtek azok a szerződések, amelyek mentén jövő februárban elindul az első betonöntés a Paks II. beruházás 5-ös blokkja alatt. Hogy látja, mikor kapcsolhatják hálózatra a két új blokkot, kell-e még tíz évet várnunk erre? (Az interjút november 19-én délelőtt még azt megelőzően készítettük, hogy a kormány aznap éjjel a parlament elé terjesztette a fővállalkozói szerződéses ár és egyéb paraméterek megváltoztatását kinyitó törvényjavaslatot, így nem tudtuk megkérdezni, hogy ezt a lépést mi motiválta, és pontosan milyen változások várhatók a kivitelezési szerződés paramétereiben - a szerk.)Alekszandr Merten: A jelenlegi szerződés értelmében megfelelő ütemtervünk van a projekt megvalósítására, és e szerint az ütemterv szerint - ahogy Szijjártó úr is elmondta számos interjújában -az új Paks II. Atomerőmű blokkjai a 2030-as évek elején fognak áramot termelni a hálózat számára Magyarországon.Lát-e kockázatot arra, hogy ez a dátum csúszhat? Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója a Portfolio-nak adott áprilisi interjújában azt mondta, hogy folyamatban van a kivitelezési szerződés módosítása, és ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a határidő módosulhat.Nézze, a projekt megvalósítása már több mint tíz éve zajlik! Magától értetődik, hogy ez alatt az idő alatt egyszerűen objektív okok miatt módosulhat a szerződés. Már változott és változni fog a jövőben is. A jelen szerződés egyes rendelkezéseit módosítanunk kell, hiszen figyelembe kell vennünk a mai követelményeket, azokat a körülményeket, amelyek között a projektet megvalósítjuk.Ezzel összefüggésben természetesen változhatnak az elvégzendő munka részfeladatai, határidői és terjedelme is, változhatnak a szerződés szerinti kötelezettségek és így tovább.Ami változatlan marad, az az, hogy a szerződés értelmében Magyarország modern és biztonságos nukleáris erőművi blokkokat kap, amelyek szavatolják az ország energiaellátásának biztonságát. Én ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy minden munka a szerződéses ütemterv szerint folyik. Mindezekről a határidőkről a két fél állapodott meg, vagyis a megrendelő és a fővállalkozó.A Roszatomnak jelentős atomerőmű-építési tapasztalata van világszerte. Az első betonöntéstől számítva átlagosan mennyi időbe kerül a blokkok megépítése?Ahogy Ön is mondta, nagy munkatapasztalattal rendelkezünk a világ különböző országaiban. Minden ország és minden projekt egyedi. Az egyik országban például kapunk egy általános engedélyt, és ezen engedély keretei között építünk, ám egy másik országban, például Magyarországon ezernyi ilyen engedélyt kell beszereznünk a magyar jogszabályok követelményeinek megfelelve.Ezenkívül nagyon sok múlik azon, hol építjük fel az atomerőművet. Nemcsak a jogszabályi környezet a meghatározó, hanem az építési terület is. Minden projektnek megvannak a maga sajátosságai a vízellátás, vagy a biztonság szavatolása szempontjából, így például olyan helyzetekben is, mint amikor az új blokkokat a meglévő, működő egységek mellé építjük, mint Magyarországon. Emiatt további szempontokat is figyelembe kell vennünk a projektben, például komoly talajszilárdításra van szükség, a falvastagságra vonatkozó külön előírásokra is figyelnünk kell. Utóbbi miatta magyar projektben gyakorlatilag két és félszer több betont fogunk felhasználni, mint például a Novovoronyezsi Atomerőmű esetében.Azonban mindezek mellett az atomerőmű szíve, vagyis a reaktorsziget mindig ugyanazt a referenciát jelentő technológiát képviseli, vagyis a továbbfejlesztett harmadik generációs reaktortechnológiát. Minden, ami körülötte van - a falak vastagsága, a további munkálatok, az esetleges pluszkövetelmények a hűtővízellátás vonatkozásában és így tovább - egyedi jelleget kölcsönöz az egyes projekteknek az egyik vagy a másik országban. Ezért az első beton öntésének kezdetétől az üzembe helyezésig szükséges építési idő számítása minden projektben eltérő. Fontos, hogy ezeknek a határidőknek összhangban kell lenniük a szerződés ütemtervével, melyet mindkét fél, a megrendelő és a kivitelező is jóváhagy.A kivitelezési szerződés már hatszor módosult. Folyamatban van-e a hetedik módosítás, annak az előkészülete?Mint már mondtam:a szerződés egy élő dokumentum, amit időről időre egyszerűen módosítani kell. Ellenkező esetben a felek zsákutcába jutnak.Ez bevett gyakorlat minden ilyen időigényes projektnél, nem csak a nukleáris iparban, az atomerőművek építésénél. Bármilyen ipari létesítmény esetében, melynek építése elég hosszú időt vesz igénybe, felmerül az igény a megvalósítás során, hogy ilyen, vagy olyan tekintetben módosítsák a fővállalkozói szerződést. Változhatnak a jogszabályok abban az országban, ahol a projekt megvalósul, módosulhatnak a külső körülmények, amelyek befolyásolhatják a felek lehetőségeit. Előfordul, hogy például a felek a szerződés aláírásakor számoltak bizonyos feltételekkel a projekt jövőbeli megvalósítása során, de ezek a feltételek drámaian megváltoztak. Egy másik példa, hogy a felek számoltak egy bizonyos futamidővel, azonban felmerült néhány külső befolyásoló tényező.Mi lehet ilyen tényező?Például el sem tudtuk képzelni, hogy az Európai Bizottság 2,5 évig folytat majd vizsgálatot arról, kap-e a beruházás állami támogatást, vagy sem. És sok ilyen körülmény van, objektívek és szubjektívek egyaránt. Ezért elérkezik az a pillanat, amikor ezek a körülmények nagy számban halmozódnak fel és zavarják a projekt megvalósítását, tehát módosítani kell a szerződés hatályos változatát. Ilyenkor leülünk a megrendelővel, és tárgyalunk a módosításokról. Egyszer a megrendelő kezdeményezi a módosításokat, máskor mi, s az is előfordul, hogy közösen.És most hol áll ez a folyamat? Van-e kezdeményezés valamelyik fél oldaláról?Tárgyalunk magyarországi partnereinkkel a szerződésmódosítás lehetőségéről. Valószínűleg mindkét oldalon van erre igény.Kénytelenek vagyunk figyelembe venni mindazt, ami körülöttünk, a világban - és különösen Európában - jelenleg történik. Emellett Magyarország az Európai Unió tagja, ezért vannak bizonyos nemzetek feletti kérdések, amelyek szintén befolyásolják a változtatások szükségességét. Ne felejtsük el azt sem, hogy a koronavírus két évig tartó világjárványa is hatással volt a projekt előrehaladására!Többször említette a külső körülmények szerepét, amelyek között olyanok is lehetnek, mint például az, hogy máshogy alakult az inflációs pálya mind Oroszországban, mind Magyarországon, és a kivitelezési költségek nagyon jelentősen elszálltak. Emellett van egy extra adó Magyarországon a cementre, amely szintén növelheti a költségeket, ha itthonról történik a beszerzése. Ezek miatt kérdezem, hogy a költségek oldaláról indokolt-e a kivitelezési szerződésben a kulcsrakész kivitelezési ár felfelé módosítása, és ha igen, ez milyen mértékű és mikorra várható?Tárgyalunk arról, hogy hogyan változnak az egyik, vagy a másik fél feladatai, és milyen alvállalkozókat vonjunk be a projektbe.Az infláció, az ellátási láncok sérülése, megszakadása, az építőanyag-költségek emelkedése, a migráció szabályozásával kapcsolatos nehézségek és még sok más tényező befolyásolhatja az árat. De a szerződés módosítása, beleértve annak gazdasági paramétereit is, bizalmi kérdés, amelyért mindkét fél felelős. Mind minket, mind a magyar felet titoktartási megállapodás kötelez, így erről a kérdésről nem tudok nyilatkozni.A Jákli úrral készített áprilisi interjú során ő ki is mondta, hogy a kulcsrakész szerződéses konstrukció világszerte elterjedt megvalósítási mód, de olyat még nem látott, ahol be tudták volna tartani az eredeti, kulcsrakész árat. A megrendelői oldal jelzése akkor az volt, hogy előbb-utóbb változhat a kulcsrakész ár. A kivitelezői oldal részéről van-e igény az emelésre, és milyen mértékű emelést tartanának indokoltnak fővállalkozóként?Nem tudok hozzátenni semmit ahhoz, amit Jákli úr elmondott. Hangsúlyozom: a megrendelőnkkel a projekt megvalósításával kapcsolatos bármilyen kérdést meg tudunk tárgyalni, és ezt napi szinten meg is tesszük, deaz, hogy végül mit rögzítenek majd ebben vagy abban a kiegészítő megállapodásban, az az aláíráskor lesz biztos.Magyarországon sokan megtapasztalhatták, hogy ha több évig építenek egy saját házat, akkor sokszor elhangzik az a baráti jótanács, hogy az elején gondolt összegnek nagyjából a kétszeresére lesz szükségük az építkezés sikeres befejezéséhez. Ez az itthoni példa hasonlít erre a kivitelezési szerződésre, elképzelhetőek-e ilyen mértékű változások a szerződésben?Nézze, 2020 előtt Oroszországban és más országokban megvalósított projektünkről elmondhattuk, hogy szinte minden tényezőt figyelembe vettünk ahhoz, hogy rubel pontosságú számításokat tudjunk végezni. De aztán kitört a világjárvány, majd instabilitás alakult ki a világ különböző pontjain: a Közel-Keleten, vannak problémák Európában, Ázsiában és általában mindenhol. Zavarok léptek fel az ellátási láncokban, és ahogyan Ön is említette, jelen vannak az inflációs folyamatok, problémák vannak a termelői költségek növekedésével. Ezektől az eseményektől és folyamatoktól mi is függünk, és ez jól látható, hiszen teljesen transzparens képet kapnak tevékenységünkről az ügyfeleink.Így tehát egyértelmű, hogy mindezek a körülmények befolyásolhatják a szerződés különböző feltételeinek változását, legyen az ár, vagy a felek által vállalt bizonyos kötelezettségek mértéke.Ebben a környezetben folyik a munka, mindkét fél - vagyis a megrendelő és a kivitelező - munkája.Mire készülnek a felek?Ha mindkét fél elkötelezi magát a projekt megvalósítása és végső soron a mellett, hogy Magyarország modern, biztonságos és megbízható blokkokkal rendelkezzen, amelyek stabil villamosenergia-ellátást biztosítanak a következő 80-100 évben a magyar gazdaság és a magyarországi háztartások számára, akkor a felek mindig megegyezésre fognak jutni egymás között ezekben a kérdésekben. Ha pedig mindkét fél mereven ragaszkodik az itt és most álláspontjához anélkül, hogy megértené munkája végső célját, akkor semmiben sem fognak megegyezni.Ön hogyan látja? Mindkét fél abban érdekelt, hogy ez a projekt meg tudjon valósulni?Remélem, hogy az ügyfél hozzánk hasonlóan elkötelezett ebben. Mi mindent megteszünk azért, hogy ez a projekt megvalósuljon. Végső soron abban vagyunk érdekeltek, hogy elérjük a projekt eredeti célját, miszerint két modern egység működjön Magyarországon. Ennek eredményeképpen a jövőben elérhetjük akár azt is, hogy a magyar féltől további megrendeléseket kapjunk azokhoz a partnereinkhez hasonlóan, akik elégedettek a velünk való együttműködéssel Európában, Afrikában vagy a világ más táján.Mi ugyanis a világ különböző országaiban építünk, és e tekintetben minden projekt fontos számunkra a jövőnk szempontjából mert, ha valahol valamit rosszul csinálnánk, egyszerűen többé nem tekintenének bennünket megbízható partnernek. Minden országban, miután átadtuk a projektet, újabb igény jelentkezik a megrendelőink részéről, hogy a jövőben is szeretnének velünk együtt dolgozni. Nem szeretnénk, hogy Magyarország kivétel legyen.Természetesen a projekt megvalósítása során egyik fél sem járhat rosszul.Nem engedhetjük meg tehát magunknak, hogy veszteségesek legyünk, és Magyarországnak is gazdaságilag nyernie kell az ügyön, hiszen a Paks II. állami vállalat, és ezért természetesen érdekeltnek kell lennie e projekt megvalósításában.Egy dologban egyetértünk magyar partnereinkkel: a projekt olyan körülmények között valósul meg, hogy a közeljövőben, az üzembe helyezés után minden költség meg fog térülni rövid idő alatt és nemcsak stabil energiatermelő egységként hoz hasznot, hanem pénzügyi eredményeket is felmutat majd a magyar fél számára.Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy fővállalkozóként veszünk részt a projektben és számos magyar céggel szerződünk, amelyek szintén kapnak díjazást a munkájukért, itt fizetnek adót, és munkahelyeket teremtenek. Vagyis annak a pénznek a nagy része, amit erre a projektre költenek, jórészt Magyarországon marad. Ezért Magyarország számára az előny nemcsak abban rejlik, hogy erősebb pozícióval lesz jelen az energiaszektorban és megteremti saját energiabiztonságát - amiről mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Szijjártó külügyminiszter úr gyakran beszél -, hanem a projekt megvalósítása során pozitív hatással van a magyar gazdaságra is.Említette a magyar beszállítók szerepét. A fővállalkozói szerződés szerint legalább 40 százalékos arányt kell elérniük. Hogyan látja, el tudják érni ezt az arányt? Ha túl magas ez a minimumszint, akkor milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy ez elérhetővé váljon?Véleményünk szerint ez teljesen reális cél, és az arány talán még 40 százalékosnál is magasabb lesz a projekt végére. Ennek az a háttere, hogy magyar építőipari cégek dolgoznak a paksi építkezésen, és például magyarországi építőanyagot szállítanak az építkezésre. Sőt, a leendő atomerőmű személyzetének képzését is a magyarok végzik. Az erőmű számára szállítandó berendezések egy részét szintén Magyarországon állítják elő.Mi az oka annak, hogy - ahogy utalt rá -, akár 40 százaléknál is magasabb lehet a hazai beszállítói arány? Nem a kötelező minimumra törekszenek?Nem, azt mondtam, hogy projekt végén ez lehet magasabb is, de a 40 százalékra vonatkozó kötelezettséget mindenképpen tartjuk. A lényeg az, hogy a magyar vállalkozások szeretnének részt venni ebben a projektben és ki is fejezték ezt a szándékukat. Rendszeresen találkozunk a potenciális beszállítókkal. Ezeken a találkozókon nagy érdeklődést tapasztalunk mind a magyarországi, mind a Magyarországgal szomszédos országokban működő cégek részéről.A februárban Pakson tartott beszállítói fórum óta is fokozódott az érdeklődés a cégek részéről?Igen, azóta némi növekedést tapasztaltunk és jelenleg már körülbelül 150 cég dolgozik a projekten.A két évvel ezelőtti Világgazdaság-interjúban arra figyelmeztetett, hogy a cementiparra vonatkozó extra adó költségnövelő tényező lehet, és ennek kikerülésére akár importból is fedezhetik az alvállalkozók a szükséges cementet. Ez a kockázat továbbra is fennáll, hiszen maga az adó nem változott?Ez kockázat az áremelkedés, a termelési költségek növekedése tekintetében, hiszen ahogyan már elmondtam, a magyar projekt sajátosságai és a magasabb falvastagság miatt a paksi projektben két és félszer több betont használunk, mint például Novovoronyezsben vagy Fehéroroszországban. Ezért itt sok cementre van szükség, és perszea különadó ténye versenyképtelenné teszi a magyar gyártók cementbeszállítási ajánlatait.Nem is nekünk, hanem az alvállalkozóink számára - köztük magyar cégeknek -, amelyek a cementet kénytelenek más országokból beszerezni, vagy növekszenek a költségek.Csak a talaj megerősítéséhez körülbelül 1 millió tonna cementre van szükség. Az Atomsztrojexport vállalat, mint fővállalkozó nem vásárol cementet, de alvállalkozóink - köztük magyar vállalatok is -, amelyeket megbízunk a munkák elvégzésével, megvásárolják ezt a cementet. A kérdés pedig az, hogy hol veszik meg: Magyarországon a különadóval vagy a környező országokban ilyen adó nélkül.És hol, illetve hogyan oldják ezt meg?Nem tudok részletes adatokat mondani arról, hogy pontosan hol vásárolnak. A kivitelező a végeredményért tartozik felelősséggel, a végeredményt biztosítja a saját beszállítóival. Bárhol is vásárolják a cementet, számunkra az a fontos, hogy a beton jó minőségű legyen, és hogy az ebből a cementből előállított beton megfeleljen az engedélyben, a tervdokumentációban és a biztonsági előírásokban megfogalmazott követelményeknek. Tehát nekünk a végtermék, vagyis a beton számít, nem az, hogy honnan szerezték be hozzá a cementet, ezért gondosan figyelünk a cement minőségére és arra, hogy megfeleljen a projektnek.Ahogy mondta: a kivitelezési szerződés módosítása folyamatban van. Amint ez megtörténik, és esetleg módosul a blokkok átadásának határideje, azzal együtt automatikusan a pénzügyi szerződés is módosul-e? Tehát módosul-e az Oroszországi Föderáció által nyújtott hitel törlesztésének megkezdése és annak végdátuma is?Nézze, mindent, amit a szerződésről elmondhatok, már elmondtam! Ahogyan már említettem: a szerződés egy élő dokumentum, amely ennek a projektnek a meglehetősen hosszú megvalósítása során természetesen változhat és változni is fog.A pénzügyi szerződés szerint Magyarországnak 2031-ben kell elkezdenie a felvett oroszországi hitel törlesztését, addig a két reaktor valószínűleg nem készül el. Előfordulhat-e, hogy hamarabb kell megkezdenie Magyarországnak a hitel törlesztését, mint ahogy a blokkok elkezdenek a hálózatra termelni?Ez a kérdés nem a fővállalkozói szerződést érinti. Az államközi hitelről Oroszország és Magyarország pénzügyminisztériumai között született megállapodás. Ezek az intézmények együttműködnek ebben a kérdésben, így erről a magyar Pénzügyminisztériumot kell megkérdezni.Alekszej Lihacsov Roszatom-vezérigazgató a minap azt jelezte, hogy február közepén megtörténik az első betonöntés, ennek az ütemterv szerint márciusig kellene megtörténnie. Utána melyek lesznek a főbb mérföldkövek? A magyar közvélemény mire készüljön, melyek azok a látványosabb, nagyobb etapok, amelyeket majd elér a projekt és aztán megtörténik a befejezés? Az ütemterv nem nyilvános, tehát a közvélemény nem tudja, mire készüljön.Sok kulcsfontosságú mérföldkő van előttünk. Ide tartozik a berendezések gyártása és a zónaolvadék-csapda beépítése, amely egyébként már az ötödik blokkhoz meg is érkezett Paksra.Az Ön által imént említett első beton öntése a magyar megrendelővel egyeztetett ütemterv szerint jövő év március végére várható. Elképzelhető, hogy hamarabb is sor kerülhet rá. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a munkát korábban elvégezzük.Minél gyorsabban elvégezzük, annál gyorsabban megkapjuk érte a munka ellenértékét, és annál gyorsabban tudunk fizetni az alvállalkozóinknak. De a gyorsaság semmiképpen sem befolyásolhatja a biztonságot. A biztonság mindennél fontosabb. A biztonság számunkra mindig az első számú kérdés.Azután, hogy az első betont beöntjük az ötödik blokk nukleáris szigetének alapjába, a kulcsfontosságú lépések meghatározott sorrendben következnek majd egymás után. Ezekről természetesen a közvélemény is értesül majd, mert jelentős események lesznek Magyarország legnagyobb építkezésének folyamatában. Ezekre a rendezvényekre természetesen mindig meghívjuk a média képviselőit.Munkánk során mindig az átláthatóság elvét követjük, mindig nyitottak vagyunk a kommunikációra, és nem titkolózunk a tevékenységünkkel kapcsolatban.Az első betonöntés után további mérföldkő lesz például a már leszállított első zónaolvadék-csapda beszerelése, illetve a második zónaolvadék-csapda gyártása és leszállítása, továbbá a reaktortartályok legyártása, helyszínre szállítása és beszerelése is.Ezekkel párhuzamosan épületek nőnek majd ki a földből. Egyelőre még csak mínusz 25 méteren vagyunk. Most úgy tűnik, hogy csak hatalmas gödrök és árkok vannak az építési és beépítési területen. De még ezek a gödrök is csúcstechnológiát képviselnek, hiszen az alkalmazott megoldások a vízbetörés elleni védelmet biztosítják. Az építési terület körül csaknem három kilométer hosszú résfalat építettünk. Ahogyan már elmondtam, 1 millió tonna cement kerül a talajba annak megerősítésére, hogy ne legyen később probléma az atomerőmű építése és üzemeltetése során.Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a magyar jogszabályoknak vannak bizonyos sajátosságai: nagyon szigorúan felügyelik a munkálatokat. Először engedélyt kapunk a munka megkezdésére, majd engedélyt kapunk a munka befejezésére is. Vagyis minden szakasz ütemezése nagyon-nagyon szigorú, és a magas minőségű megvalósításhoz szükség is van a tervezett időre.A török Akkuyu projektnél késedelmet okozott a Siemens Energy irányítástechnikai rendszerének leszállításához kapcsolódó engedély kiadásának elhúzódása. A friss hír szerint a német hatóság jóváhagyta a leszállítást, ami lendületet tud adni a török projektnek. Ez az ügy Magyarországon is régóta húzódik. Vitalij Poljanyin, a Paks II. projektigazgatója a Roszatom részéről tavaly decemberben bizakodásának adott hangot, hogy ez a kérdés rövidesen megoldódik, de azóta sem oldódott meg. Németországban most előrehozott választás lesz, és a CDU várható kormányra kerülése mellett továbbra is bizonytalan, hogy ez az engedély megérkezik-e. Most hogyan látják ezt a kérdést, mikorra rendeződhet, és amennyiben nem érkezik meg az engedély, van-e B terv a megoldásra?Nézze, szerződést kötöttünk a Siemens és a Framatome konzorciumával! Ezek a cégek soha nem nyilatkoztak arról, hogy nem szállítanak a projektünkhöz. A német cégnek vannak bizonyos nehézségei, és sajnos meg kell állapítanunk, az energetikai ipari, kereskedelmi megállapodásba egy politikai szál került, ami kétségtelenül nagyon rossz. Ez a német kormány minisztériumaira tartozik, de eddig mindenki arról biztosított bennünket, hogy nem lesz probléma. Még ha valamilyen okból kifolyólag a Siemens nem is tud részt venni ebben a konzorciumban, vannak francia-orosz megoldások ezen a téren.Nem a Siemens az egyetlen vállalat a világon, amely ilyen berendezést kínál, ezért különböző projektjeinkben különböző megoldásokat alkalmazunk az automatizált folyamatirányítás és egyéb rendszerek tekintetében.A Roszatomon belül az automatizált vezérlőrendszerének szállítója, a RASU rendelkezik ilyen megoldással. Ezért a magyarországi megrendelőnkkel egyetértésben olyan rendszert szállítunk, amely tökéletesen működik, és amely mind Oroszországban, mind a külföldi piacokon referenciával rendelkezik.A Siemens Energy egyik vezetője, amikor tavaly ez az egész ügy kipattant, azt mondta, hogy amennyiben nem tudják leszállítani ezt a berendezést, a magyar állam egyrészt korlátlan összegre beperelheti őket, másrészt akkor majd jönnek a kínaiak és ők szállítják le az irányítástechnikát. Ezért egyrészt azt kérdezem, hogy ezen a téren mi lehet a kínaiak szerepe, másrészt milyen más területen kerülhet sor a kínaiak részvételére? Jákli Gergely az áprilisi interjúban jelezte, hogy vizsgálják a Paks II. projekt kapcsán a kínaiakkal való együttműködési pontokat.Elöljáróban szeretném elmondani, hogy mi magunk is szállítunk automatizált vezérlőrendszereket, és Oroszországban az erőművi blokkok a mi rendszereinkkel működnek. Ahogy korábban is mondtam:nem a Siemens az egyetlen olyan cég, amely bizonyos megoldásokat kínál, amelyeket francia kollégáinkkal közös megoldásba integrálhatunk. A Framatome megerősítette, hogy részt kíván venni a projektünkben, mi pedig készen állunk a francia részvétel növelésére.Ezeket kiegészíthetjük saját orosz megoldásainkkal, illetve más országok megoldásaival, amelyeknek szintén vannak már kipróbált referenciával rendelkező rendszereik, amelyek a világ különböző országaiban működnek.És más elemek vonatkozásában lehetséges a kínaiak megjelenése?Nem zárjuk be az ajtónkat senki előtt. A pályázati eljárásokban különböző beszállítók vehetnek részt, akiknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek.Természetesen magyarországi megrendelőnknek és a magyar felügyeletnek joga van bizonyos beszállítókat ellenőrizni, és a megfelelő berendezések gyártására vonatkozó engedélyeket kiadni. A beszállítóknak külön auditunkon is át kell esniük. Magyar ügyfelünkkel együttműködve és ebben az irányban továbbra is ezt fogjuk tenni.A projekt minden változtatását, ha szükséges, a magyar felügyelet felülvizsgálja, így nem merülhet fel kockázat és kétség.Címlapkép forrása: Kaiser Ákos, Portfolio | Roszatom-vezér a Portfolio-nak: sok ok miatt drágulhat a Paks II., orosz vezérlőrendszer kerülhet az erőműbe | "Az infláció, az ellátási láncok sérülése, megszakadása, az építőanyag-költségek emelkedése, a migráció szabályozásával kapcsolatos nehézségek és még sok más tényező befolyásolhatja az árat", és azért, hogy a Paks II. projekt ne jusson zsákutcába, "a jelen szerződés egyes rendelkezéseit módosítanunk kell" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Alekszandr Merten. Az orosz fővállalkozó Roszatom Atomsztrojekszport leányvállalata szenior alelnökének jelzése alapján nemcsak a 12,5 milliárd eurós kulcsrakész kivitelezési ár emelkedhet, hanem "változhatnak az elvégzendő munka részfeladatai, határidői és terjedelme is, változhatnak a szerződés szerinti kötelezettségek" is. Új információként elárulta: ha a német Siemens Energy nem szállítja le az automatizált vezérlőrendszert az erőműhöz, akkor a kínaiak helyett az oroszok társulhatnak a franciákkal a rendszer leszállítására. Ki is mondta: "a magyarországi megrendelőnkkel egyetértésben olyan rendszert szállítunk, amely tökéletesen működik, és amely mind Oroszországban, mind a külföldi piacokon referenciával rendelkezik." Azt is rögzítette, hogy az új paksi blokkok "a 2030-as évek elején" már áramot fognak termelni. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241206/roszatom-vezer-a-portfolio-nak-sok-ok-miatt-dragulhat-a-paks-ii-orosz-vezerlorendszer-kerulhet-az-eromube-728043 | 2024-12-06 06:10:00 | true | null | null | Portfolio |
Megváltozik a Fudan Alapítvány neve és szerepe, amely a benyújtott törvényjavaslat szerint Tudás-Tér Alapítvány néven működik majd tovább - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton Budapesten. Varga-Bajusz Veronika elmondta, az alapítvány feladata a főváros IX. kerületében létrejövő Diákváros kollégiumfejlesztési programjának megvalósítása lesz.Az államtitkár közölte, az Orbán-kormány új gazdaságpolitikai akciótervében kiemelten kezeli a lakhatási helyzetet és ezen belül a kollégiumi férőhelyek számának bővítését. Példaként hozzátette: a budapesti 17 ezres kollégiumi férőhelyekre többszörös a túljelentkezés.Úgy vélte, az alapítvány megfelelő szerepet tud vállalni a felsőoktatás nemzetköziesítésében, a magyar és külföldi egyetemek együttműködésének segítésében, valamint a Diákváros fejlesztésében.Varga-Bajusz Veronika beszámolt arról, hogy a kormány konstruktív tárgyalásokat folytatott a fővárossal és a IX. kerület polgármesterével, ennek eredményeként nyújtották be az alapítványra vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat szerint a területen található fővárosi és kerületi ingatlanok először állami tulajdonba, majd az alapítványhoz kerülnek - tette hozzá. A tervek szerint a szóban forgó ingatlanok helyzete jövő év elejére rendeződik, majd kiírható lesz a nemzetközi pályázat a tervezési feladatokra.A Diákvárosban az elképzelések szerint nemcsak 12 ezer kollégiumi férőhely jönne létre, hanem egy olyan komplexum születne, amely lehetőséget ad a hallgatóknak közösségépítésre, sportolásra, rendezvények megtartására - mondta el az államtitkár, aki szerintA Diákváros fejlesztését egyetemi együttműködések keretében és állami forrásokból látja el az alapítvány, de vizsgálják külső finanszírozás bevonásának lehetőségét is. Ezek arányát a tervezés folyamán fogják látni - mondta el az államtitkár.Hatszáz millió helyett hatmilliárd forint közpénzTompos Márton, a Momentum elnöke idén nyáron arra hívta fel a figyelmet, június 30. volt "a Fudan napja", amikor is ki kellett volna derülnie, hogyan segíti a békeharcot a fel nem épített egyetemet működtető alapítvány. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 7. paragrafusában ugyanis az állt, a kormány legkésőbb 2024. június 30-áig beszámol az Országgyűlésnek az intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről. - Annyit tudunk meg, hogy Kecskeméten a Fudan a nemzetközi diákjainak tartott versenyt, de azt is az MNB támogatta, nem az alapítvány - állapította meg a Momentum elnöke. Azért is érdekes, hogy mi lehet a kormánybeszámolóban, amelynek egyelőre nyoma sincs, mert éppen a momentumos politikus kérte ki tavaly ősszel az alapítvány 2022-es pénzügyi beszámolóját, amelyből kiderült, a törvényileg előírt 600 millió forint helyett 6 milliárdot kaptak az adófizetők pénzéből.Fudan-beruházás: Hetekkel ezelőtt lejárt a kormány beszámolási határideje | Néhány év és több milliárd forint után megváltoztatják a Fudan Alapítvány nevét és szerepét | Feladata a főváros IX. kerületében létrejövő Diákváros kollégiumfejlesztési programjának megvalósítása lesz. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260617_fudan-alapitvany-valtozas-nev-szerep-tudas-ter-alapitvany-penz | 2024-12-07 12:35:00 | true | null | null | Népszava |
A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között az alap forrásainak felhasználásáról - tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról.Érdekes tárgyalás zajlott nemrég Brüsszelben Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter vezetésével - tudta meg több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. A magyar uniós elnökség keretében szervezett megbeszélésen a Norvég Alap tagállamainak (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint az Európai Bizottság képviselői vettek részt. Sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdi működését.A Norvég Alap azt a pénzt jelenti, amit a három említett tagállam fizet azért, hogy - bár nem tagjai az Európai Uniónak - szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. A költségvetését ugyanúgy hétéves ciklusokra tervezik, mint az uniós büdzsét, csakhogy miután a magyar kormány éles vitába bonyolódott a norvéggel a 2014-2021-es alap civil forrásainak elosztásáról, nemcsak ezekről volt kénytelen lemondani, de a 2021-2028-as költségvetésről sem sikerült megállapodni.Előttünk a lengyelekEzt a helyzetet oldhatja fel a már említett megállapodás. Ez az első lépése ugyanis annak, hogy az érintett tizenöt tagállam kétoldalú tárgyalásokat kezdhessen a Norvég Alap országaival. Ezek részben már el is indultak - mint a Szabad Európa norvég forrásból megtudta, Lengyelországgal például már javában zajlanak, és várhatóan tavaszra be is fejeződnek. Az év első felében Lengyelország hozzájuthat összesen nagyságrendileg 740 millió euróhoz - ennyi volt a 2014-2021-es ciklusban rá eső rész -, és várhatóan hasonló összegből gazdálkodhatnak a 2021-2028-asban is.Ehhez kapcsolódóan: Norvég Alap-ügy: Magyarország megvétózza az EGT-ülés zárónyilatkozatátMagyarországgal még nem kezdődtek meg a formális tárgyalások, de az előkészítésük már zajlik - tudtuk meg magyar és norvég forrásból. Információink szerint még év vége előtt megtörténhet az első hivatalos tárgyalási forduló, norvég részről pedig úgy számolnak, hogy nyárig aláírhatják a megegyezést. Feltéve persze, hogy összejön. "Mi a legnagyobb nyitottsággal és jó szándékkal fogunk leülni magyar partnereinkkel, de abban is biztos vagyok, hogy ragaszkodni fogunk a pénzek transzparens és kormányfüggetlen módon történő elosztásához. Természetesen az alapokhoz érkező pályázatokat elbíráló szervezetek esetében is ez lesz az elv, mindenképpen nyílt pályázat keretében kell majd kiválasztani őket" - mondta egy norvég informátorunk.Hagytuk veszniMagyarországnak 2014-2021 között mintegy kétszázmillió euró (mai áron 82 milliárd forint) járt volna. A neuralgikus kérdés nyilvánvalóan a civil szervezeteknek járó pénz elosztása lehet - mint korábban történt, ami miatt végül az egész keretet buktuk. (A pénz nagyobbik részét szociális programokra, infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokra lehetne fordítani, mint korábban, számos fideszes önkormányzat is így jutott forráshoz.)A Norvég Alapnak ugyan csak egy kis része lett volna fordítható ilyen célra, de a kormány még ezt is szerette volna kontrollálni. A civil pénzeket az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium lett volna hivatott elosztani, de a szervezet 2014-ben a kormány civilekkel szemben indított hadjáratának központi szereplője lett.Ehhez kapcsolódóan: Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a "Soros-törvény" alkalmazásátólAz Ökotárs ellen rendőrségi, majd NAV-vizsgálat indult (egyik sem talált semmi szabályelleneset), az akkori kormánypárti sajtó pedig komoly kampányt indított a civil szervezetek ellen. Ezután úgy tűnt, hogy mégis lesz megállapodás, 2015-ben be is jelentette Lázár János akkor Miniszterelnökséget vezető miniszter, de nem sokkal később egy sajtótájékoztatón egyik államtitkára, Csepreghy Nándor már arról beszélt, hogy a magyar kormány a megállapodás értelmében vétójogot kapott a pénzek elosztásával kapcsolatban, amit Oslóból gyorsan cáfoltak.Legalább fizessenekA vita így újranyílt, majd holtpontra jutott. 2020 augusztusában a Népszava már arról írt, hogy a kormány még az elvi megállapodást sem írta alá. Ezek után nem volt nagy meglepetés, amikor egy évvel később kiderült: az Orbán-kormány inkább lemond az akkori áron 75 milliárd forintnyi támogatásról, de nem hajlandó elfogadni, hogy az Ökotárs konzorciuma diszponáljon a civil alap felett. Amikor a norvég fél bejelentette, hogy a maga részéről lezártnak tekinti a történetet, a magyar kormány még elfogadott egy harcias hangvételű határozatot arról, hogy az ablakban maradt 75 milliárd forintot "Norvégia Magyarországgal szemben fennálló államadósságának tekinti" - aminek természetesen jogilag semmilyen relevanciája nem volt a skandináv országra nézve.Az Orbán-kabinet hozzáállásának változását jelzi most, hogy egy kormányzati forrásunk szerint már úgy gondolkoznak: mivel Norvégia a megállapodás elmaradása ellenére is zavartalan hozzáféréssel bír az uniós közös piachoz, nem fair, hogy eközben nem fizet be az alapba, ezért jobb lenne megegyezni. Nem zárható ki, hogy hasonló helyzet alakul ki, bár egyelőre mindkét fél a nyitottságát hangsúlyozza a megegyezésre. A megegyezést ráadásul az is segítheti, hogy a civil szervezeteknek nyújtandó támogatásokat már teljesen külön kezelik és az elosztási mechanizmus is az Európai Bizottságon keresztül zajlik.Móra Veronika, az Ökotárs vezetője a fentiek fényében azt mondta lapunknak, a magyar-norvég tárgyalások hírét nem tudja kommentálni, azt pedig még nem döntötték el, hogy a civil pénzek kezelésére pályáznak-e.Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, válaszaikat közölni fogjuk. | Csendben elkezdett a kormány egyeztetni a Norvég Alap újraindításáról | A magyar uniós elnökség keretében, magyar részvétellel jött létre megállapodás az Európai Bizottság és a Norvég Alap országai között – tudta meg a Szabad Európa. Információink szerint még idén megkezdődhetnek a kétoldalú tárgyalások is Norvégiával a 2021 óta felfüggesztett alap újraindításáról. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csendben-elkezdett-a-kormany-egyeztetni-a-norveg-alap-ujrainditasarol/33227824.html | 2024-12-06 05:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
2018 nyara drámai időszak volt a külföldi hírszerzésért felelős titkosszolgálat, az Információs Hivatal (IH) történetében. Olyan események zajlottak, amelyek példátlan hatalmi játszmákra világítottak rá a kormányzaton belül.Az IH korábban évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018-as választás után felállt negyedik Orbán-kormányban más gazdát kapott. Lázár kiszorult a kormányból, a hivatal pedig átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá.A fordulatos események akkor kezdődtek, amikor az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába. Bár számítani lehetett rá, hogy a találkozó célja az IH-vezetők leváltása volt, végül ennél jóval több történt.Ahogy Pásztor és két helyettese, Diczházi Gábor és Demcsák Csaba elindultak az IH Budakeszi úti irodájából a Bem tér irányába, a külügyminisztérium biztonsági főosztályáról feltelefonált egy tisztviselő a hivatalba azzal, hogy hamarosan érkezni fog oda egy mintegy harmincfős különítmény, akiket be kell engedni, és meg kell nekik engedni, hogy betekintsenek bármilyen iratba."Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben, és minden nyilvántartásba belenézhettek"- mondta egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, aki a személyes dolgait is csak jóval később kapta vissza.A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Személyesen megjelent az IH központjában a külügy akkori közigazgatási államtitkára, Balogh Csaba, illetve nem sokkal később Vargha Tamás, a külügy frissen kinevezett polgári hírszerzésért felelős államtitkára is. Ő volt az, aki az IH főigazgatójának és helyetteseinek azonnali menesztését egy vezetői állománygyűlésen bejelentette, illetve szintén kiadta a parancsot, hogy mindenkinek együtt kell működnie a vizsgálattal.Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni. Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők - köztük az Orbán család egyes tagjai - gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Mint a Direkt36 nyomozásából kiderült, Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nemcsak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és "nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni".A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések "valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan". A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.A 2018. nyár elején lezajlott epizód világosan megmutatta, milyen komoly bizalmatlanság alakult ki egyes nagy hatalmú kormányzati szereplők között azokban az években. Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt. A tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.A magyar titkosszolgálatok 1989 utáni történetében szinte példátlan, egészen idáig titokban tartott razziáról, a mögötte meghúzódó politikai játszmákról és a jogilag kérdéses módon végrehajtott megfigyelések részleteiről a Direkt36 az eseményeket ismerő magyar nemzetbiztonsági forrásoktól és kormányzati politikusoktól értesült.Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak - Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük -, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.Lázár titkosszolgálataLázár János hat éven keresztül látta el az Információs Hivatal felügyeletét. 2012-ben került a hivatal az általa akkor még államtitkári, később már miniszteri pozícióban vezetett Miniszterelnökség alá.Az Információs Hivatal egy polgári hírszerző szolgálat, mely 1990-ben jött létre a Belügyminisztérium III/I-es Csoportfőnökségének jogutódjaként. Feladata elsősorban a külföldi hírszerzés (köznyelven a kémkedés), vagyis olyan érzékeny külföldi információk megszerzése, amelyek a mindenkori magyar kormány politikai és gazdasági döntéshozatalát segíthetik.A Miniszterelnökség vezetőjeként Lázár felelt az uniós ügyekért is, és ez érintette az IH tevékenységét is. Több, a hírszerzés belső viszonyait ismerő forrás szerint Lázár alatt az IH elkezdett egyre komolyabb erőforrásokat fektetni a magyar kormány egyes intézkedéseit már akkoriban is bíráló európai uniós intézmények elleni kémkedésbe, és az IH-n belül gyakorlatilag egy egész részleget felfejlesztettek erre a célra. Az egyik legáltalánosabb módszer az EU-s intézményrendszerben dolgozó magyar állampolgárokon keresztüli információszerzés lett - akár az együttműködésükkel, akár a tudtuk nélkül, az ő megfigyelésükön keresztül.Kiterjedt ez az érdeklődés az EU-s pénzekkel történő visszaélések után nyomozó OLAF tevékenységére."Az IH megfigyelés alá vont szinte minden Magyarországra beutazó uniós delegációt, köztük természetesen az OLAF-ét is" - állította egy volt titkosszolga.Az IH különösen aktív lett akkor, amikor ennek az uniós szervnek a nyomozói megjelentek Magyarországon, hogy vizsgálódjanak azoknak a közvilágítási projekteknek az ügyében, amelyeknek egy jelentős részét visszás körülmények között nyerte el az akkoriban még Tiborcz István résztulajdonában álló Elios.Az OLAF nyomozói négy tényfeltáró misszión gyűjtötték be az uniós forrásokat is felhasználó közvilágítási tenderekkel kapcsolatos információkat. Egy, a missziókat ismerő forrás közlése szerint ezek a látogatások 2015. október 7-9., 2016. május 23-28., 2017. január 9-13. és 2017. március 26-29. között zajlottak, és az OLAF magyar állampolgárságú ellenőrei vettek rajta részt (a második látogatáson egy olasz ellenőr is jelen volt)."Az OLAF-osok például telefonon beszéltek jó sokat az Elios-ügyről, és erről lehallgatási anyagok keletkeztek, amiből aztán az Információs Hivatal csemegézett" - magyarázta egy, az ügyet ismerő forrás. Az ellenőröket magyarországi tartózkodásaik során ráadásul az IH akciói keretében - a telefonlehallgatás mellett - fizikailag is követték, hivatalos és magántalálkozóikról is titkos felvételeket készítettek - árult el részleteket a megfigyelésről a Direkt36-nak több, a magyar titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló, illetve a történteket ismerő más magyar forrás.A magyar titkosszolgálati akció ráadásul a jelek szerint szemet szúrt az uniós ellenőröknek. Feltűnt nekik, hogy követik őket, és ezért néha elkezdtek szórakozni a megfigyelőkkel. Például olyan mozgásokat hajtottak végre, amikből egyértelmű volt, hogy tudják, követik őket. Az IH-ba is visszajutott az, hogy lebuktak a megfigyelést végző munkatársak, sőt volt olyan titkosszolgálati tiszt, aki egyenesen így szerzett tudomást arról, hogy a hivatal az OLAF-osok ellen kémkedett. Több európai uniós tisztviselő is megerősítette a Direkt36-nak, hogy Brüsszelbe is visszajutottak hírek nem csupán a Magyarországon vizsgálódó OLAF-osok, hanem más EU-s bürokraták magyarországi fizikai megfigyeléséről és titkos lehallgatásáról is.Számos olyan eset is előfordult például, amikor a Magyarországon találkozókat bonyolító EU-s tisztviselők feltűnően gyanús kérdéseket kaptak magyar tárgyalópartnereiktől. Például hivatalos találkozókon arról érdeklődtek náluk, hogy milyen típusú mobiltelefont használnak. Még az is megesett, hogy a találkozóira egy kétezres években gyártott butatelefonnal érkező uniós egyik tisztviselőt szinte kétségbeesetten elkezdtek faggatni a magyarok, hogy van-e okostelefonja, és azt miért nem hozta magával - idézte fel egy EU-s bürokrata.Ezek a váratlan, a tárgyalások témájához egyáltalán nem kapcsolódó kérdések azért keltettek rögtön gyanút, mert az okostelefonok megfigyelésével jóval több információt lehet szerezni, mint a régi típusú, elsősorban telefonhívásokra és sms-ezésre alkalmas készülékekről."Egy uniós tagállam normálisan baráti terep kellene hogy legyen. A rendszer nincs arra felkészülve, mi történik akkor, ha egy tagállam ellenséges környezetté válik" - mondta egy EU-s tisztviselő.Az OLAF 2015 elején kezdett el foglalkozni az Elios részvételével zajló közvilágítási projektek ügyével, miután azok visszásságairól több magyar szerkesztőség - köztük a Direkt36 is - közölt cikkeket. Mi többek között azt tártuk fel, hogyan szabták a miniszterelnök vejének korábbi cégére a nagy értékű közbeszerzéseket, és egy hangfelvétellel bizonyítottuk, hogy legalább egy olyan pályázati kiírás volt, ahol már a pályázat meghirdetése előtt egyeztetett az Elios a munkáról az érintett város képviselőivel.Az OLAF végül szintén arra jutott, hogy számos szabálytalanság történt az Elios által elnyert pályázatoknál. Az uniós szervezet azzal zárta a vizsgálatát, hogy emiatt 13 milliárd forintnyi uniós támogatást kellene megvonni Magyarországtól, de végül a kormány ezt nem fizette be, hanem helyette a magyar költségvetésből - tehát a magyar adófizetők pénzéből - fizette ki a projekteket.Lázár Jánosnak személyesen is fontos lehetett ennek a vizsgálatnak a követése. Tiborcz cége ugyanis az első nagyobb közvilágítási projektjét éppen Hódmezővásárhelyen nyerte el, amelynek Lázár volt akkor a polgármestere. Az Elios ennek révén tett szert olyan referenciára, amelynek segítségével aztán később sok más közvilágítási projektet megnyert. Lázár és Tiborcz bizonyítottan személyes kapcsolatban álltak egymással az OLAF-vizsgálat idején is, 2017 novemberében például egy belvárosi étteremben fotózták le őket.Az OLAF a nyomozásukkal és a munkatársaik megfigyelésével kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt. "Jogszabályi kötöttség az OLAF számára, hogy védenie kell a vizsgálatainak bizalmas jellegét, ezért nem áll módunkban megvitatni bármilyen részletet is a szóban forgó nyomozásról" - írta az OLAF szóvivője, hozzátéve, hogy még a biztonsági intézkedéseikről sem mondhatnak semmit. Megkerestük az érintett magyar OLAF-ellenőröket is, ám ők sem kívántak nyilatkozni.Fehér papíros ügyekAz OLAF-os megfigyelések aktái után kutató különítmény tagjai több különböző nemzetbiztonsági szervtől érkeztek.A razziában egyebek mellett az elhárításért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a megfigyelések technikai lebonyolítását intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), illetve a rendvédelmi szervek belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is részt vett. Ezeket a szolgálatokat Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte, akárcsak az átvilágításkor megjelenő rendőri egységeket. Az akció lebonyolításában részt vett az Orbán Viktor korábbi testőrségvezetője által irányított, a miniszterelnökhöz leginkább lojálisnak tartott Terrorelhárítási Központ is.Egy volt magas rangú titkosszolga elmondása szerint az IH egyik vezetője a razziával szembesülve rögtön megpróbált segítséget kérni Pintér egyik legközelebbi bizalmasától, hátha vele tárgyalva le lehet állítani az akciót. Csakhogy megkeresésére az a válasz érkezett, hogy a történésekre nincs ráhatásuk. (A Direkt36 kérdésére az érintett tagadta, hogy jelentkezett volna nála IH-vezető a hivatalnál zajló razzia miatt.)Egy másik, a razzia részleteit ismerő forrás szintén arra utalt: valójában nem a belügyminiszter, hanem Orbán Viktor miniszterelnök környezetéből érkezhetett utasítás az Információs Hivatal átkutatására. Egy harmadik forrás pedig úgy fogalmazott: "állítólag Orbán által szentesítve" szállták meg az IH központját.A 2018 nyarán történteket ismerő források szerint nemcsak az OLAF-osok megfigyeléséről szóló információk érdekelték az IH-t átkutató különítményt. Keresték minden olyan ügynek az iratait, amelyek révén Lázár irányítása alatt az IH beleláthatott hazai politikai és gazdasági szereplők tevékenységébe."Mintha vissza akarták volna csekkolni, hogy mit csinált Lázár, amíg ő felügyelte az IH-t"- fogalmazott egy korábbi titkosszolgálati tiszt, aki továbbra is kapcsolatban van a szolgálatok jelenlegi embereivel. Egy másik volt titkosszolga szerint az IH-val szembeni példátlan fellépést az is magyarázta, hogy a gyanú szerint bizonyos érzékeny információkat a miniszterelnök tudta nélkül gyűjtöttek.Több, a 2018-as razziáról részleteket ismerő forrás szerint a belügyes különítmény a keresett adatok túlnyomó többségére valóban nem bukkant rá az IH-ban. Annak ellenére sem jártak sikerrel, hogy a hírszerzés épületét hosszabb ideig tartották megszállva, és ott mindent alaposan átkutattak."Minden dossziét elolvastak, és sok mindent ki is vittek... Mindent átnéztek" - mondta egy titkosszolgálati forrás.Elmondása szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat emberei például azért kaptak helyet a razziázó különítményben, hogy a számítógépekről és más adathordozókról próbálják meg kinyerni az esetlegesen törölt anyagokat. A belügyesek emellett próbálták még az IH-s belső titkos kommunikációra használt biztonságos telefont (Secfone) is valahogyan feltörni, a szervert lemásolni és visszafejteni a korábbi kommunikációt - sikertelenül.Az információk azonban elsősorban nem azért nem kerültek elő, mert annyira titkosítva lettek volna. "Az IH tudta, hogy nem szabad mindent dokumentálni" - mondta egy volt titkosszolga. Egy másik, a razziáról részleteket ismerő forrás az OLAF-ellenőrök megfigyeléséről keletkezett információkról azt állította, hogy ezek úgynevezett "fehérpapíros ügyek" voltak.A "fehér papír" a titkosszolgálati zsargonban azt jelenti, hogy nem egy hivatalos, fejléces és iktatott dokumentumban foglalták össze a megfigyelési információkat a politikai vezetés számára a titkosszolgák, hanem egy nem hivatalos dokumentumban, amelyet nem iktattak a szokásos rendszerben."Hogy vannak fehér papíros ügyek, az IH-n belül nem volt titok, ez bevett gyakorlat volt" - állította egy volt titkosszolga.A Direkt36 által megkérdezett, a magyar titkosszolgálatok világát jól ismerő források véleménye eltér abban, hogy ezek a "fehér papíros ügyek" mikor váltak gyakorivá. Egy tapasztalt volt titkosszolga szerint mindenesetre a 2010-es évek elejétől a megfigyelési anyagokból, például lehallgatott beszélgetések leirataiból egyre gyakrabban elkezdték kihagyni a fontos kormányzati vagy kormányközeli szereplők nevét, ha azok érzékeny témával összefüggésben merültek fel. A hivatalosan keletkezett és iktatott dokumentumokba így ezek a nevek már be sem kerültek - a szolgálatokat felügyelő politikusok viszont fejléc nélküli fehér papíron megkapták a cenzúrázatlan verziót is.A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint többféle bűncselekmény elkövetésére is utalhat az, ha titkosszolgálati megfigyelésekről nem keletkeznek hivatalos dokumentumok."Ha még engedély sem volt a megfigyelésre, az jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés, illetve leplezett eszközök jogosulatlan használata bűncselekmények gyanúját veti fel. Ha volt engedély, de utólag aztán dokumentumokat megsemmisítettek, az pedig a közokirat-hamisításét. Közben pedig akik ezt az egészet jóváhagyták, azok hivatali visszaélést követhettek el" - magyarázta Ligeti.Az általunk megkérdezett források egyike sem tud arról, hogy a hiányzó iratok miatt születtek volna feljelentések, és bárkit felelősségre vontak volna. Az IH akkori vezetői a mai napig diplomáciai szolgálatot látnak el: Pásztor István jelenleg is főkonzul New Yorkban, Demcsák Csaba nagykövet Zágrábban, Diczházi Gábor pedig szintén nagykövet Ramallahban. Lázár János négy év kihagyás után visszakerült a miniszterelnök bizalmába: 2022-től ismét kormánytag lett, és a mai napig az Orbán-kormány építési és közlekedési minisztere.A három hírszerzési vezető leváltását már 2018 őszén azzal magyarázta a Direkt36-nak Szijjártó Péter egyik közvetlen munkatársa, hogy nem adtak át bizonyos dokumentumokat."Amikor megkértük őket, hogy mutassanak meg a korábbi munkájukról konkrét anyagokat, adjanak át iratokat, ezt nem tudták megtenni. Ezután ki lettek rúgva"- fogalmazott a külügyminisztériumi tisztviselő, aki azonban akkor még nem számolt be az IH-nál történt házkutatásról.Ligeti Miklós szerint annak a gyanúja is felmerülhet, hogy az Információs Hivatal átvilágítását végző szervek is törvénysértést követhettek el, ha az IH-nál feltártak miatt nem indítottak büntetőeljárásokat. "Ha egy állami vezetőnek hivatalos pozíciójánál fogva tudomására jutott az IH-ban elkövetett bűncselekmények gyanúja, és ennek ellenére nem indított hivatalos büntetőeljárást, az szintén felveti a hivatali visszaélés gyanúját" - mondta a TI Magyarország jogi igazgatója.Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!Egy, a razziáról részleteket ismerő forrás szerint valóban nem születtek feljelentések, az átvilágításban pedig ügyészek egyáltalán nem vettek részt. A Direkt36 minden érintett magyar intézménynél rákérdezett arra is, hogy tettek-e feljelentést, de nem érkezett válasz erre sem.Orbán központosított hírszerzéseA miniszterelnök már az IH-nál végrehajtott 2018-as akció előtt jelezte, hogy komoly változások lesznek a hivatalnál. Ezek azt célozták, hogy ő miniszterelnökként közvetlenebb rálátást kapjon a hírszerzési tevékenységre."Itt lesz majd egy egységes hírszerzési központ is, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország ebben az erőteljes nemzetközi versenyben egy jobb információs, hírszerzési tevékenységet tudjon felmutatni"- Orbán Viktor így jelentette be egy 2018 májusi rádióinterjúban azt az intézményi változást, melynek eredményeként a titkosszolgálati információk onnantól mind közvetlenül a miniszterelnöknél, mégpedig a Miniszterelnöki Kormányirodán létrehozott Nemzeti Információs Államtitkárságon (NIÁT) futottak össze.A hírszerzés 2018. nyári, hetekig tartó átvilágítása után a miniszterelnök végül ősszel személyesen is megjelent a hivatal Budakeszi úti központjában, ahol az IH úgynevezett színháztermében egy zárt körű eligazítást tartott a vezetői állománynak."Kemény, kritikus beszédet mondott. A lényege az volt, hogy az IH nem azt csinálta, amit kellett volna, teljes iránytévesztésben volt, és vissza kell állni a helyes irányra" - mondta egy, az átvilágításról részleteket ismerő forrás. Ekkor, 2018 őszén végül Orbán Viktor addigi külpolitikai és nemzetbiztonsági főtanácsadója, a miniszterelnök bizalmi emberének tartott Czukor József került főigazgatóként a hírszerzés élére (Czukor másfél évtizeddel korábban egyszer már vezette az IH-t).A központosítás 2022-ben aztán tovább folytatódott, amikor a polgári titkosszolgálatokat mind a külügytől, mind a belügytől elvették, és azok azóta is a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alatt működnek. Szintén ekkor jött létre a kabinetiroda alatt az összes titkosszolgálati információt becsatornázó Nemzeti Információs Központ (NIK), majd 2024 tavaszán Orbán Viktor egy új, megerősített hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági főtanácsadót vett maga mellé Bíró Marcell személyében.Nem ez az első eset, hogy a Direkt36 olyan megfigyeléseket nyomoz ki, melyek a törvénytelenség gyanúját vetik fel. 2021-ben a nemzetközi Pegasus Projekt keretében cikksorozatban tártuk fel, hogy a magyar állam 2018-tól a Pegasus nevű kémszoftverrel újságírókat, ügyvédeket, ellenzéki politikusokat és kormánytisztviselőket is célba vett, illetve bizonyítottan megfigyelt.Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!A cikk elkészítésében közreműködött Lars Bové, a De Tijd belga újság munkatársa.Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Titkosszolgálati belharc lett abból, hogy megfigyelték az Orbán veje után vizsgálódó EU-s nyomozókat | A Direkt36 kiderítette, hogy még Lázár János irányítása idején az Információs Hivatal megfigyelte az Elios gyanús projektjeit Magyarországon vizsgáló OLAF-munkatársakat. Többek között ennek az iratait próbálták megtalálni akkor, amikor más szolgálatok emberei megszállták a hivatal központját 2018 nyarán. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/english-eu-investigators-probing-orbans-son-in-law-surveilled-sparking-intelligence-agency-infighting/ | 2024-12-06 13:55:41 | true | null | null | Direkt36 |
Szijjártó Péter közösségi oldalán számolt be arról, amikor Mészáros Lőrinccel Kiskőrösre látogattak, mert lezárultak a Budapest-Belgrád vasútvonal fővároson kívüli szakaszán a nyíltvonali vágányépítési munkálatok. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: jövő év végére kész lesz a teljes magyar szakasz, új korszak kezdődik a két ország közötti vasúti közlekedésben. A V-Híd Zrt. gépbemutató ünnepségén az MTI beszámolója szerint Szijjártó Péteren és Mészáros Lőrincen kívül Sárváry István, a cég vezérigazgatója és Budai Gyula miniszteri biztos is ott volt.Az másnap derült, hogy az avatás miatt tíz kilométert kellett kerülniük a környéken élőknek, mert valaki területzárást rendelt el, noha az ünnepségre eleve csak meghívottak jutottak be. A Népszava először azt írta, hogy a területzárást a Terrorelhárítási Központ (TEK) rendelte el, majd néhány héttel később már azt, hogy egyre rejtélyesebb az ügy, senki nem tudja, ki adott engedélyt a vasúti átjáró lezárására a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő cégnek. Az első cikk megjelenésekor a Testőr Kft. feliratú mellényt viselő biztonsági őrök mondták a lap tudósítójának, hogy a TEK rendelte el a vasúti átjáró lezárását.Vadai Ágnes (DK) az első cikk után írásbeli kérdést adott be. A külügyminiszter helyett a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt. Azt, hogyaz esemény során a Terrorelhárítási Központ a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló rendeletnek megfelelő személyvédelmi feladatokat látta el.Rétvári Bencét ugyanakkor éppen a TEK cáfolta meg a Népszava második cikkében.A Terrorelhárítási Központ a helyszínen területzárást, közforgalmi korlátozást nem alkalmazott, a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól ilyen intézkedés végrehajtását nem kérte.A megyei rendőrség is elhatárolódott a lezárástól.A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság sem saját, sem a TEK kezdeményezésére nem hajtott végre területzárást. | Védett férfiak: az NNI vizsgálja a Mészáros-cég rejtélyes területzárását | Vadai Ágnes most maga tett feljelentést. Polt Péter postázta. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/12/06/nni-vizsgalat-meszaros-szijjarto-tek-kiskoros/ | 2024-12-06 12:18:38 | true | null | null | 24.hu |
Az elmúlt hetekben kipattant Magyar-Vogel-féle lehallgatási ügy a budapesti ügyvédek egy részét is idegessé tette az Ügyvédkör szerint, miután az eddig háttérben levő informatikai cégről, a Tigra Kft.-ről és vezetőjéről, Vertán Györgyről olyan állításokat fogalmazott meg Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, hogy a cég Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz köthető, Vertán pedig Kubatov intézőembere, aki finanszírozza az ellene forduló, őt rágalmazó egykori barátnőit. Azt maga Vertán György ismerte el korábban a 24.hu-nak, hogy a Tigra szakértőként alkalmazza Magyar exfeleségét, Varga Judit előző igazságügyi minisztert, a volt barátnőnek, Vogel Evelinnek pedig lakást biztosít a belvárosban.Ami pedig az ügyvédek aggodalmát kiváltotta az az, hogy a Magyar Péter által emlegetett Tigra Kft. kezeli a Budapesti Ügyvédi Kamara informatikai rendszereit, munkaállomásait. - Emiatt attól tartunk, hogy hozzáférhetnek a kamara által kezelt ügyvédi adatokhoz is - hívta fel a 24.hu figyelmét az Ügyvédkör, amely saját bevallása szerint az "egészséges igazságszolgáltatásért küzdő társadalmi szervezet"."A Tigrának rálátása van a pénzügyi adatok (teljes tagdíjállomány, szerződések adatai, költségvetési adatok) teljességére, az ügyvédek, ügyvédjelöltek, jogtanácsosok, ügyvédi irodák nyilvántartásban szereplő adataira (személyes és ügyvédi működéssel kapcsolatos adatok), a pénzmosás elleni törvény szerinti ellenőrzésekre, valamint az iroda ellenőrzési anyagaira, a teljes kamarai bejövő és kimenő postára, teljes fegyelmi iratokra, teljes e-mail forgalomra és feltételezhetően kezelik a mail-szerver-szolgáltatásokat, telefonközpont szolgáltatásokat és a szerverszolgáltatásokat" - osztotta meg aggodalmait a 24.hu-val Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke, aki attól tart, hogy akár ügyvédi titkokhoz is hozzájuthatnak a Tigrán keresztül Kubatovék.A nyilvánosan elérhető adatok szerint még 2019-ben kötött szerződést a kamara az "informatikai rendszerei és munkaállomásai működtetésének felügyeletére és a felmerülő üzemelési hibák elhárítására" a Tigra Computer- és Irodatechnikai Kft.-vel, amit többször is módosítottak, és azóta az üzemeltetés mellett fejlesztési feladatokat is ellát a cég a kamaránál.A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Tóth M. Gábor - részben - egy 24.hu-n megjelent régi hirdetéssel támasztotta alá nekünk, hogy miért nem belsős forrásból oldják meg a kamara informatikai rendszerének üzemeltetését.- Ahogy arra szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt egy témába vágó cikk a 24.hu-n is rámutatott: "A jövő megoldása: a kiszervezett biztonság", továbbá "A kiszervezéstől ma már nem érdemes tartani. Az adatvesztést és bevételkiesést okozó számítógépes vírus a veszélyes, nem pedig az, ha egy külső, profi infokommunikációs megoldásszállító vigyáz a rendszerünkre." A cikkben megjelenített szempontok a megjelenés óta csak igazabbá váltak, ígynincs ok aggodalomra- válaszolt Tóth M. Gábor, aki szerint költségvetési szempontok is alátámasztják a választásukat."A Budapesti Ügyvédi Kamara az ügyvédi tevékenységet gyakorlók önkormányzati elven alapuló, tagjai által fizetett tagdíjból működő szakmai és érdekképviseleti köztestület. Mint ilyen, a biztonságos informatikai rendszer kiépítéséhez és biztonságos működtetéséhez szükséges munkavállalókkal - hasonlóan a Magyar Ügyvédi Kamarához - nem rendelkezik, ilyen szakembergárda saját alkalmazásban történő fenntartása nem indokolt, és a jelenlegi helyzethez képest - felrúgva a tagság részéről jogosan elvárt prudens gazdálkodás elveit - minőségi és biztonsági szempontok javulása nélkül súlyos többletköltségeket eredményezne. Ráadásul, ahogyan arra a korábban idézett cikk is rámutat, a naprakész biztonsági követelményeknek sem felelne meg - jelentette ki a kamara elnöke.Arra, hogy miért pont a Tigrára esett a választás, a kamara elnöke a következőt válaszolta: "2019 júniusában pályáztatást követően a kamara elnöksége döntött a Tigra Kft., mint szolgáltató kiválasztásáról és a tender győzteséről, mely cég a sajtóban megjelent információk szerint - a közbeszerzésen elnyert megbízások mellett - olyan, a piacon jelenlévő cégeknek is szolgáltat(ott), mint a Nokia, az Erste Bank, a Budapest Bank, a Deutsche Telekom és az Allianz, az Oracle vagy a HP. A szolgáltatással kapcsolatban - melynek ténye a kamara honlapján hozzáférhető - kritika azóta nem hangzott el."A cég, illetve vezetőjének politikai kapcsolatairól azt mondta, hogy egy transzparens kiválasztási eljárásban ez egészen bizonyosan értelmezhetetlen fordulat, mely kizárólag hangulatkeltésre alkalmas. "Ezzel a hangulatkeltéssel pedig szerintem az ügyvédség egészének működésébe vetett közbizalomnak ártanak. De bármelyik hozzám forduló kollégámmal szívesen egyeztetek személyesen is e tárgyban" - jegyezte meg.Rákérdeztünk arra is, hogy tényleg hozzáférhet-e a cég ügyvédi adatokhoz, ügyvédi titkokhoz."Az informatikai szolgáltató adatkezelésének kereteit a törvények és a felek közötti szerződés megfelelően szabályozza. Ha bárki olyan törvénysértő és szerződésszegő elvi lehetőségekből indulna ki, amelyet a kérdés sugall - vagy amelyet a szerkesztőséghez forduló kollégák sugallnak -, azzal éppen a fent idézett cikk által is erősen ajánlott IT szolgáltatások létjogosultságát tenné zárójelbe. Mindazonáltal az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a hivatásrendi normák és a megkötött szerződések megnyugtató módon szabályozzák az adatok és titkok maradéktalan megóvását.A titoktartási kötelezettséget a törvény kiterjeszti az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, vagy az adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködőkre is.A nyújtott szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt közel 5,5 évben soha, semmilyen probléma, kifogás nem merült fel" - hívta fel a figyelmet Tóth M. Gábor. | A Vertán-cég és az ügyvédek: az Ügyvédkör aggódik, a kamarai elnök szerint fölöslegesen | Egy olyan cég kezeli a Budapesti Ügyvédi Kamara informatikai rendszerét, amely összefüggésbe hozható Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóval – hívták fel a 24.hu figyelmét fővárosi ügyvédek. A kamara elnöke szerint öt éve, nyilvános pályázaton választották ki a céget, és eddig nem merült fel velük szemben kifogás. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/12/05/tigra-vertan-gyorgy-magyar-peter-ugyvedi-kamara-informatikai-rendszer/ | 2024-12-05 07:37:10 | true | null | null | 24.hu |
Székesfehérváron zajlik az Agrárminisztérium egykori helyettes államtitkárának pere, amelyben több más bűncselekmény mellett 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják a 2020-ban leváltott Nagy Jánost. A vádirat szerint az összeget Nagy közreműködésével fizették ki a minisztérium egyik háttércégéből két ügyvédi irodának.Az ügy negyedrendű vádlottja, az egyik érintett ügyvédi iroda vezetője a napokban elhunyt - erősítette meg a 24.hu-nak a Székesfehérvári Törvényszék. Kovács P. Zoltán az első Orbán-kormány idején maga is közigazgatási államtitkári rangban dolgozott a földművelési tárcánál. A törvényszék sajtóosztályának tájékoztatása szerint a negyedrendű vádlottal szemben így megszüntetik a büntetőeljárást, amint hivatalos tájékoztatást is kapnak a haláláról.Az egy hónapja derült ki, hogy tovább bonyolódik a törvényszéken folyó, eddigi is meglehetősen összetett eljárás. Az ügyészség ugyanis a 2,2 milliárdos hűtlen kezeléshez kapcsolódóan menet közben megvádolta Nobilis Kristófot is. A milliárdos üzletember ellen adócsalás miatt emeltek vádat, az eljárást pedig egyesítették a már tárgyalási szakaszban lévő Nagy János-féle perrel.A hatóságok szerint az ügyvédi irodák egy panamai offshore cég svájci bankszámlájára utalták tovább a hozzájuk került agrárpénzek egy részét, a számlát pedig Nobilishoz kötötte a nyomozás.A per súlyát jelzi, hogy a közeljövőben az agrárminisztert, Nagy Istvánt is tanúként hallgatják meg Székesfehérváron. A letöltendő börtönnel fenyegetett Nobilis feltűnése pedig azért is figyelemre méltó, mert fia, Nobilis Márton a pénzmozgások idején a miniszter kabinetfőnöke volt, jelenleg pedig államtitkári posztot tölt be az agrártárcánál.2019 tavaszán a megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. fizetett ki összesen 2,2 milliárd forintot. A pénzből a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 1,7 milliárd, Őszy Tamásé pedig 500 millió forintot kapott.A vádirat szerint a szerződésekkel valójában a megszűnő agrárcégben ragadt pénzeket próbálták kicsatornázni jól lepapírozott látszattevékenységgel, az ügyvédi irodák valójában nem végeztek érdemi munkát, a teljesítésként leadott dokumentumoknak nem volt használati értékük, azokat a minisztériumban nemcsak hogy nem iktatták, de beléjük se néztek. A nyomozati anyagok szerint, melyekből a Direkt36 tett közzé részleteket, a Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 23 oldalas összefoglalója "nagy betűmérettel, feltűnően nagy sorközökkel" készült, és csak 5-6 oldalnyi eredeti szöveget tartalmazott. Miután csak ez a pár oldal tekinthető az iroda érdemi munkájának, Kovácsék oldalanként 200-300 milliós díjazással dolgoztak.Sok ezer hektárnyi termőföld azonnali hasznosítását tette lehetővé a javaslatunk, aminek így óriási anyagi előnye volt az állam számára, hátrányról tehát szó sincsen- ezt viszont Kovács P. Zoltán állította az ügyben végzett tevékenységét magyarázva a per 2023. november 23-án megtartott tárgyalásán.Kovács P. és irodája az elmúlt években számos jogi ügylet kapcsán kapott megrendelést az agrártárcától.Információink szerint az ügyvédi iroda számláján az utalásból ottmaradt összeget zárolták, egy esetleges elmarasztaló ítélet esetén így ezt a pénzt a haláleset ellenére vagyonelkobzással sújthatják.A hivatalos búcsúztatások azt emelik ki, hogy a 69 éves korában elhunyt "Kovács P. Zoltán a pályafutása során kiemelkedő szerepet töltött be hazánk közigazgatási és jogi életében". A nyolcvanas években a békéscsabai Mezőgép Vállalat főosztályvezetőjeként kezdte karrierjét, majd a város polgármesteri hivatalának igazgatási és jogi osztályát vezette. Később helyettes államtitkárként, majd közigazgatási államtitkárként szolgált a Földművelésügyi Minisztériumban.Jogi tanulmányait 1979 és 1984 között a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1991-ben ügyvédi szakvizsgát tett. Egyéni ügyvédként végzett tevékenysége mellett 1999 és 2001 között a Malév igazgatósági tagjaként, 2001-2002-ben pedig miniszteri biztosként is dolgozott. | Meghalt az agrártárcának dolgozó ügyvédi iroda vezetője, vele kapcsolatban ejtik a vádat a 2,2 milliárdos hűtlen kezelési ügyben | A vád szerint érdemi munkát nem végző Kovács P. Zoltán Ügyvédi Iroda 1,7 milliárd forintot kapott, aminek nagy részét tovább utalta egy panamai offshore cégnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/30/szekesfehervar-torvenyszek-meghalt-ugyved-ejtik-a-vadat-hutlenkezeles/ | 2024-11-30 12:42:31 | true | null | null | 24.hu |
A korábbi beruházó szerződésszegése miatt lefolytatott új beszerzés több mint 4 milliárd forinttal csökkentette a Magyar Posta ecseri logisztikai központjának felépítési költségét - közölte a posta az MTI-vel pénteken.Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Posta új csomaglogisztikai központjának kialakítására kiírt tenderen a Tiborcz István többségi tulajdonában álló Waberer’s International leányvállalata, a WPL-Log Zrt. lett a befutó. Az épülő új létesítmény a meglévő országos csomaglogisztikai hálózat központi feldolgozó üzeme lesz, melyet a tervek szerint 2026 elején vehet birtokba a Magyar Posta. A fejlesztést pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány.A társaság közleményében felidézte: az új központi csomagfeldolgozó üzemére kiírt beszerzési eljárásban a legjobb ajánlatot adó pályázóval kötött szerződést. A 2022-ben kiírt automatizált központi csomagfeldolgozó üzem felépítése azonban az akkori nyertes vállalkozó szerződésszegése miatt meghiúsult, ezzel hátráltatta a Magyar Posta logisztikai tevékenységének fejlesztését, kárt okozva a társaságnak.A Magyar Posta ezért új beszerzési eljárás lefolytatására kényszerült, amelynek során több mint 20 logisztikai szempontból potenciális helyszínt vizsgáltak meg a vállalat szakemberei. Ezt követően öt - három külföldi és kettő hazai érdekeltségű - pályázó részvételével folytatták le a beszerzési eljárást. Az eljárás eredményeként a Magyar Posta a legjobb ajánlatot adóval kötött szerződést a beruházás megvalósítására.Ez az ajánlat a Magyar Posta valós működési és műszaki igényeihez illeszkedik, mindemellett lényegesen kedvezőbb árú is: a megkötött szerződés értéke nominálisan több mint 10 millió euróval kevesebb, mint a korábbi beruházásé volt - emelték ki a közleményben. A beruházás megvalósítását a Magyar Posta állami támogatás nélkül, saját forrásaiból finanszírozza - jelezték. | A Posta szerint több mint 4 milliárd forintot spórolnak a Tiborcz-cég által elnyert közbeszerzéssel | A Waberer's építi az új logisztikai központot. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/29/posta-ecser-logisztikai-kozpont-tiborcz-wpl-log-reakcio/ | 2024-11-29 19:44:50 | true | null | null | 24.hu |
Az önkormányzati tulajdonú Győr-Szol Zrt. vezérigazgatója, Prédl Antal (akinek nyugdíjba vonulását november 20-án jelentették be) két önkormányzati céget is vezetett. Ez önmagában nem újdonság, hiszen a cégnyilvántartásból is kiderül: a 2021. október 1-jétől a Győr-Szolt vezető Prédl a Győr-Szol tulajdonába került Püspökvár Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság, (későbbi nevén Vaskakas Várbástya Korlátolt Felelősségű Társaság) ügyvezetője is lett 2023. április 13-án. Ugyanakkor a 24.hu úgy értesült: a megbízásról született szerződés alapján Prédl Antal havi bruttó 600 ezer forint megbízási díjért látta el ez utóbbi cég ügyvezetői tisztségét.Mivel a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 6. paragrafusának 4. bekezdése alapján "egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban álló gazdasági társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban" - így az alábbi kérdéseket tettük fel a Győr-Szol igazgatósági elnökének.Az elmúlt másfél évben Prédl Antal kapott-e javadalmazást (fizetést, díjazást, egyéb jövedelmet) párhuzamosan a fenti két cégtől? Ha igen, meddig?Ha kapott, azzal megvalósult-e az idézett jogszabályba ütköző összeférhetetlenség?Indult-e emiatt bármiféle eljárás, vizsgálat, illetve a jövőben indulhat-e ilyen?A helyzetet az teszi érdekessé, hogy lapunk már november 13-án arról érdeklődött Prédl Antaltól, hogy megismerhetők-e a nyilvánosság számára a Győr-Szol Zrt. azon dokumentumai, amelyekben a cég dolgozóira (azon belül külön a vezető beosztású, cégjegyzésre jogosult dolgozóira, munkavállalóira) vonatkozó összeférhetetlenséget, a versenyjogi, versenytilalmi szabályokat írják le. Prédl erre a kérdésünkre nem válaszolt, november 20-án pedig bejelentették a nyugdíjba vonulását. Így Sárkány Péterhez, a cég igazgatóságának elnökéhez fordultunk, egyúttal azt is kértük tőle, hogy az újabb kérdéseinket - amelyek már kifejezetten Prédl Antal személyére vonatkoznak - a nyugdíjba vonuló vezérigazgatónak is továbbítsa.Ezután Prédl Antal mégis reagált a megkeresésünkre.A Győr-Szol Zrt. vezető tisztségviselője tekintetében minden esetben a cég tulajdonosa a vonatkozó szabályok szerint döntött, illetve a Győr-Szol Zrt. igazgatósága az egyszemélyes tulajdonos álláspontjának ismeretében döntött, a megbízásra ügyvéd által ellenjegyzett okiratban került sor, mely garancia volt a jogszabályi feltételeknek való megfelelésnek- írta lapunknak Prédl Antal. Hozzátette: "Jelen esetben a Vaskakas ügyvezetői feladataira a megtisztelő felkérést a Győr-Szol Zrt. igazgatóságától kaptam, és díjazásomról is döntöttek. Jogilag nincs törvénysértés amire ön utal, mert csak egy helyen, a Vaskakas Várbástya Kft.-nél betöltött ügyvezetői pozícióm vezető tisztségviselőjeként részesültem díjazásban. A Győr-Szol Zrt. vezérigazgatójaként vezető állású munkavállaló vagyok. A Győr-Szol Zrt. esetében vezető tisztségviselést a Polgári törvénykönyv szerint a részvénytársaság ügyvezetését vezető tisztségviselőként a Győr-Szol Zrt. Igazgatósága látja el. Igazgatósági tagként viszont a Vaskakas Várbástya Kft.-nél betöltésre kerülő pozícióm után a 2009.évi CXXII. törvényre hivatkozva lemondtam a díjazásomról."Mivel a helyzet a jogot nem ismerők esetében félreérhető, ezért a munkáltatómmal ezzel kapcsolatban egyeztetést kezdeményezek mindenki jó hírneve tekintetében. Mivel törvénysértés nem történt, ezért felhívom a figyelmét arra, hogy nem hiteles sajtótájékoztatás estén a megfelelő jogi lépéseket kénytelen leszek megtenni- írta lapunknak a nyugdíjba vonuló cégvezető.Ezután megszólalt az ügyben az új igazgatósági elnök, Sárkány Péter is. Lapunknak küldött írásos válaszában kifejtette: a Győr-Szol Zrt. új igazgatósága 2024. november 20-án (Prédl nyugállományba vonulásának bejelentésekor) tartotta meg az alakuló ülését, tehát ekkor kezdte meg a hivatalos működését. Maga Sárkány Péter 2024. november 1-jén került a céghez, "így az ön által feltett kérdésekkel idáig csak érintőlegesen találkoztam". Ugyanakkor megerősítette: Prédl Antal a Győr-Szol Zrt. vezérigazgatójaként munkabérben, a Vaskakas Várbástya Kft. ügyvezetőjeként pedig díjazásban részesül.A Polgári törvénykönyv 3:282. § (1) bekezdése értelmében a részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság, mint testület látja el. Ez a törvény rendelkezései szerint a Győr-Szol Zrt.-nél is így van, a vezető tisztségviselői feladatokat testületként a Győr-Szol Zrt. igazgatósága látja el- magyarázta Sárkány Péter. Hozzátette: Prédl Antal 2021. október 1-jétől valóban tagja az igazgatóságnak, azonban "ezen tagságáért semmilyen díjazásban nem részesül, és legjobb tudomásom szerint korábban sem részesült."Emellett azonban az új vezető azt is elmondta: "Az új igazgatóság észlelte az ön levelében felvetett, valóban félreérthető helyzetet, melyet egyeztettünk Prédl Antallal, aki jelezte, hogy a Vaskakas Várbástya Kft.-nél felvett teljes juttatását visszafizeti. Amennyiben ez megtörténik, további intézkedésre nincs szükség, tekintettel arra is, hogy a nyugdíjba vonulással a félreérthető helyzet végérvényesen megszűnik."Prédl távozásának lehetősége már korábban is felvetődött. A vereségét hozó júniusi önkormányzati választás után Dézsi Csaba András az egyik Facebook-kommentjében azt írta, hogy Prédl Antal lemondott a vezérigazgatóságról. Utána a közgyűlésen viszont az derült ki: mégsem mondott le, csak le akart mondani.A Prédl által vezetett Győr-Szol-t korábban érték bírálatok.1,2 milliárd forintot költünk most városüzemeltetésre a gazdasági és tulajdonosi bizottság ülésén elhangzottak alapján. Azt gondolom, hogy ennél többet nem is szabad költenünk, ebből kell gazdálkodnunk. Ha ezt most kiszervezzük, rögtön ott lesz a vállalkozói haszon, illetve létrejön egy függőség az alvállalkozótól. Az én olvasatomban ez nem fejlesztés, csak toldozgatás-foltozgatás. Sokkal jobban tudnék hinni a saját fejlesztésben, ezért kérdeztem rá, hogy miért nem fejlesztjük a Győr-Szol gépparkját, a vállalkozó által elvitt hasznot miért nem költjük fejlesztésre? Miért nem minimalizáljuk az alvállalkozói hálózatot, és az így megmaradt pénzt miért nem költjük az alkalmazottak fizetésére?- fogalmazott lapunknak 2023 nyarán Hajtó Péter, a Fidesz-frakcióból kizárt önkormányzati képviselő, aki az idén Borkai Zsolt csapatában, listáról szerzett mandátummal jutott be a testületbe.Pintér Bence a júniusi polgármesterré választása után ezt mondta: "A Borkai- és a Dézsi-korszakban nem az volt a vezérelv, hogyan működjön ez a cég hatékonyan, hanem, hogy minél többen járjanak jól egy szűk körből. Ezt meg fogjuk szüntetni, mert a Győr-Szol azért van, hogy a rábízott közterület-gondozási feladatait saját gépekkel, saját dolgozókkal maga oldja meg, és ne nagyon kelljen alvállalkozókat bevonnia ahhoz, hogy elvégezze ezeket. A fűnyírást például négy különböző cég csinálja. Miért? Ezt ki fogjuk vizsgálni." | Két győri önkormányzati cégtől is kapott pénzt a távozó vezérigazgató, de az egyiket visszafizetné, hogy "megszűnjön a félreérthető helyzet" | Az igazgatóság új vezetője lapunknak azt mondta: megegyeztek a leköszönt vezérigazgatóval, Prédl Antallal, hogy az egyik cégtől kapott jövedelmét visszafizeti. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/28/ket-gyori-onkormanyzati-ceg-gyor-szol-zrt-predl-antal-nyugdij-visszafizetes/ | 2024-11-28 08:01:23 | true | null | null | 24.hu |
Tizennyolc év után elbukta a Fidesz Keszthelyt, egy civil közgazdász professzor, Tóth Gergely legyőzte a térségben két évtizede meghatározó fideszes polgármestert.A kormánypárti Manninger Jenő szerint Magyar Péter megjelenése, az országos politika és a helyi kórház ügye döntött. Ellenfele, Tóth Gergely szerint inkább a part menti beépítések és az előző városvezetés elbaltázott beruházásai miatt lett váltás.A helyi kórház szülészeti-nőgyógyászati osztálya novemberben már harmadszor állt le idén orvoshiány miatt, az új vezetés Pintér Sándorhoz készül.Az új polgármester az októberi hivatalba lépés után szekrényből kidőlő csontvázakról kezdett el posztolni a Facebookon. Kilenc millió forint értékben találtak fel nem használt repoharakat a raktárban, a leváltott polgármester a város pénzéből adott ki fotóalbumot.Keszthely régi és új polgármesterével beszélgettünk arról, hogy mi vezethetett a földindulásszerű változáshoz a Balaton-parti kisvárosban, és mi fogadta az új vezetést októberben."Példát akarunk statuálni, hogy a tisztességtelen vállalkozók még csak ne is gondolkodjanak Keszthelyben" - fogalmazott Tóth Gergely, Keszthely júniusban megválasztott polgármestere, amikor az egyik első döntésének hátteréről kérdeztük a Városházán a hét elején.Az ötgyerekes, katolikus közgazdászprofesszor egy helyi, korábban csak faültetéssel, szemétszedéssel foglalkozó civil egyesület, a VÁRTAK-Városukért Tenni Akarók Egyesülete színeiben indult a Zala vármegyei kisvárosban, ahol 2006 óta minden választást megnyert a Fidesz. Tóth Gergelytévek óta győzködték, hogy szálljon be a helyi politikába, de csak tavaly vállalta el a feladatot. Csapatában 5 civil mellett 3 jelölttel a DK és a Momentum is felsorakozott, de a pártlogókat szigorúan kizárták a kampányból, emiatt a Fidesz azzal vádolta őket, hogy be akarják csapni a választókat.Földindulásszerű győzelmet arattak, az új polgármester pedig hivatalba lépése után - példát statuálva - rögtön felszólító levelet küldött a Balaton-part mentén felhúzott 246 lakásos Royal Homes lakópark tulajdonosának: a stég illegális beléptetőkapuját két héten belül el kell bontania. A lakópark tulajdonosa még Tóth kettővel ezelőtti fideszes elődjével, Nagy Bálinttal egyezett meg a part fölé magasodó házak és a sétány közti, önkormányzati tulajdonú területet karbantartásáról.A munkára nem is lehet panasz, a gyep még november közepén is szép zöld, gondozott, és pár bokrot is ültettek. A probléma csak azzal van, hogy az üzemeltető engedély nélkül beléptetőkaput húzott fel a stégnél, és lekerítette az önkormányzati tulajdonú területet, így gyakorlatilag magánstrandot alakított ki a lakóparkban élőknek. Mindehhez ráadásul furcsa megoldást választott: egy derékig érő, akár át is léphető kerítést emeltek a sétány mellett. Így mondhatták, hogy nincs lezárva a közterület, ám valójában senkinek nem jutna eszébe a lekerített részen strandolni.A lakópark lopakodó terjeszkedése és a közterület kisajátítása sokakat felháborított Keszthelyen, Tóth Gergely csapata ezt ki is használta a kampányban. Egy héttel a választás előttlátványos flashmobbal és piknikezésselfoglalták vissza a lekerített közterületet, majd "beszöktek" az illegálisan lezárt stégre fürödni. A polgármesterjelölt megígérte, hogy győzelme esetén azonnal elbontatja a beléptető kaput. Az alacsony kerítés és "a horgászni tilos" táblák már a választás után eltűntek, és a felszólító levélben jelzett kéthetes határidő előtt egy nappala beléptető kaput is leszedte a tulajdonos.A part menti beépítések, a lakóparkok és szállodák terjeszkedése is szerepet játszhatott abban, hogy a térség bő két évtizede meghatározó fideszes politikusa, Manninger Jenő elbukta a június 9-i önkormányzati választást. Manninger húsz évig volt a térség országgyűlési képviselője, az első Orbán-kormány alatt államtitkári posztot is betöltött. A legutóbbi országgyűlési választáson már nem őt indította a választókerületben a Fidesz, átadta a terepet a nála jóval fiatalabb keszthelyi polgármesternek, Nagy Bálintnak, aki a szavazatok közel 60 százalékával behúzta a körzetet.Mivel a polgármesteri és képviselői poszt összeférhetetlen, Nagy 2022-ben lemondott a város vezetéséről. A nyári időközi választáson a megsemmisített ellenzékrajthoz sem mert állni,így egyedül Manninger neve szerepelt a szavazólapon. A kampányidőszakban méga díszpolgári címet is megkaptaa fideszes jelölt Nagytól, így már Keszthely díszpolgáraként vette át a Városháza kulcsait, és vágott neki a helyi politikának.Manninger műbalhénak tartja Tóthék piknikes akcióját a lakópark mellett, állítása szerint ugyanis már megvannak a tervek a sétány kiszélesítésére, és az építési munkákhoz előbb-utóbb amúgy is el kellett volna bontani a kerítést. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy a kampány végén ügyes húzás volt a piknikezés az ellenfelétől, mert a Balaton-parti településeken élők hagyományosan ellenérzéssel fogadják az új lakóparkokat, ahova jellemzően a tehetősebb pesti réteg jár nyaralni."Két hónappal korábban én is lebonthattam volna az amúgy egy méter magas kerítést, ez talán kampányhiba volt"- mondta Mannigner, akivel Budapesten találkoztunk, mielőtt elindultunk Keszthelyre Tóth Gergelyhez.A vereség okait a fideszes politikus másban látja. Szerinte leginkább a keszthelyi kórház ügye és az országos politikai trend, azaz Magyar Péter megjelenése vezetett oda, hogy a Fidesz 18 év után elbukta a várost.A lehető legrosszabbkor jött a kormánypárti polgármesterjelöltnek, amikor rögtön a hivatalos kampányidőszak elején a helyi kórház bejelentette: leáll a szülészeti osztály, így a keszthelyi és 84 környékbeli településen élő kismamáknak fél-egy órát kell autózniuk a legközelebbi kórházba Zalaegerszegre, Nagykanizsára, Ajkára vagy Veszprémbe.Manninger szerint Tapolcán már megtanulhatta volna a Fidesz, hogy a kórház leépítése egyenes út a vereséghez. A közeli városban a 2015-ös időközi országgyűlési választás kampányában voltközponti téma a helyi kórház jövője. A jobbikos Rig Lajos nyert. A Fidesz akkor elvesztette a parlamenti kétharmadot, az önkormányzati választásokon pedig azóta sem tud labdába rúgni Tapolcán. A Keszthelyi Kórházra cikkünk végén még visszatérünk, most nézzük az országos politikai trendet, ami Manninger szerint a bukásához vezetett.A 69 éves politikus - állítása szerint - csak azért vállalta a jelöltséget, mert egy tavaly decemberi kutatásban még 50 százalék felett állt a támogatottsága. Aztán a kegyelmi ügy és Magyar Péter váratlan berobbanása miatt országosan is visszaesett a Fidesz népszerűsége, és szerinte ez ütött vissza helyben. Manninger szerint szinte csak azok a kormánypárti polgármesterek úszták meg a párt országos bezuhanását, akik helyben több ciklus óta egyéni brandet építettek. Ilyen például a közeli Zalaegerszeg polgármestere, Balaicz Zoltán, aki idén is 73 százalékkal nyert.Tóth Gergely lapunknak elismerte, hogy magas labda volt a kórház ügye a kampányban, és azt sem tagadta, hogy Magyar Péternek is volt húzóereje. Bár hivatalosan semmi köze nincs a Tisza Párthoz, Magyar keszthelyi látogatásántöbb közös kép is készült rólukbiciklizés közben, és ez épp elég volt, hogy behúzzák a tiszás szavazókat. "Nem vagyok Magyar Péter embere, de taktikailag fontos volt, hogy a választói ránk szavazzanak" - fogalmazott az új polgármester.A győzelmében azonban szerinte legalább ekkora - ha nem nagyobb - szerepet játszott az előző városvezetés inkompetenciája és azok az elbaltázott beruházások, amelyekről sok szó esett a kampányban. Mint amilyen a város kellős közepén évek óta befejezetlenül, tető nélkül álló Reischl Sörház, amelyet az önkormányzat850 millió forintnyi uniós támogatásbólakart felújítani. Az eredeti tervek szerint már négy éve át kellett volna adni, de semmi nem történt, csak a tetőt szedték le. 2021-ben Nagy Bálint polgármester is feljelentést tett az ügyben, a beruházást a rendőrség mellett az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálja.Tóth Gergely a kampányban kiszámolta, hogy a sörházra és öt másik beruházásra2,1 milliárd forint támogatást kapott a város,amiből 1,8 milliárdot vissza kellett fizetni, mert nem sikerült teljesíteni a vállalást. "Volt az a tipikus kampányérv, hogy akkor érkezik pénz, ha fideszes vezetés van. Keszthelyre eddig se nagyon küldtek pénzt, és ami érkezett, abból is főleg rombolás vagy semmi sem lett" - mondta.Az ellenzéki polgármesterjelölt a városi tévében tartottválasztási vitánis felemlegette a befulladt beruházásokat. Ellenfele, Manninger csak óvatosan mert a felelősökre mutogatni. Tagadhatatlan, hogy a beruházások jóval azelőtt indultak és álltak le, hogy ő 2022-ben átvette a hivatalt, csak épp az elődje és az eggyel korábbi polgármester is fideszes volt, és mindvégig ő volt a Fidesz választókerületi elnöke. "Semmi közöm nem volt hozzá, nem az én rovásomra írható, a kivitelező elleni büntetőeljárás is még folyamatban van. Az ugyanakkor kétségtelen, ha én nem tudok vagy nem akarok rámutatni a kampányban a felelősre, akkor nem tudom magam teljesen tehermentesíteni" - mondta Manninger.Bármi is járt a keszthelyiek fejében, az eredmény egyértelmű: Tóth Gergely a szavazatok 55,8 százalékával megnyerte a polgármesterválasztást, a 8 egyéni választókerületből 7-ben a VÁRTAK Egyesület jelöltje győzött, így a képviselő-testületben 8-4 arányú, kényelmes többsége van a polgármesternek."A kezdés még négy hónap felkészülés után is olyan volt, mintha a kuplungot felengedve egyből hármasban kellene indulni az autóval, de mostanra nagyjából felvettük a tempót" - jellemezte október első heteit Tóth Gergely. Az új városvezetés többségének nincs politikai, közigazgatási tapasztalata, teljesen új terep számukra az önkormányzati világ. "Mindenki azt tanácsolta, hogy a jegyzőt és a sofőrt kell először elbocsátani. Mindkettőt megtartottam, és nagyon nem bántam meg" - mondta a polgármester, aki ragaszkodott a folytonossághoz. Azt ígéri: az önkormányzati cégeknél és intézményeknél sem lesz változás, amíg tart az átvilágítás."Amíg nem kapok valakiről olyan kézzelfogható információt, hogy egy vezető alkalmatlan, korrupt, vagy a régi gazdáinak dolgozik, marad."Az októberi hivatalbalépés után megkezdték az átvilágítást, és az új polgármester szerint hamar el is kezdtek hullani a csontvázak a szekrényből, ezeknek a részleteit sorra osztotta mega Facebook-oldalán.Az egyik önkormányzati raktárban több tízezer repoharat találtak az idei Keszthely Festről. Mint kiderült: az alig 19 ezer lakosú város 15 millió forint értékben vásárolt 40 ezer repoharat a fesztiválra. Tóth szerint a piaci ár három és félszeresét fizette ki az előző városvezetés, és csak a repoharak harmadát sikerült értékesíteni. Így "9 millió forint értékben tart most a város repohárban pénzeszközt", jegyezte meg félig viccesen Barna Dániel helyi képviselő, a VÁRTAK Egyesület elnöke, akit az önkormányzat gazdasági ügyekért felelős tanácsnokának választottak.Manninger szerint a fesztivál néhány kereskedőjének eleve nem tetszettek a rockzenei fesztiválokon elterjedt repoharak, és ők kezdték el fúrni a beszerzést. A leváltott polgármester állítja, hogy az önkormányzatot semmilyen kár nem érte, mert a repoharakat legalább annyiért adta tovább a kereskedőknek, mint amennyiért vették, a maradékot pedig jövőre fel lehet használni. Ez azonban még egyáltalán nem biztos, mert az idei fesztivált szervező cég logója is szerepel a poharakon.Manninger azt nem tudja, hogy a piaci árra vonatkozó állítást mire alapozza az új városvezetés. Információi és az internetes adatok szerint átlagos áron, 500 forintért adták a poharakat."Többen jelezték már, hogy szívesen vennének repoharat, és elraknák emlékbe, hogy soha többet ne legyen ilyen pazarlás a városban"- mondta Barna Dániel. Azt tervezik, hogy a helyi Tourinform irodában fogják árulni a repoharakat, a befolyó összeget pedig városszépítésre fordítják. A képviselő szerint éves szinten átlagosan pár millió forint jut a városi költségvetésből a kukák és padok beszerzésére. Ehhez viszonyítva a 9 milliós repohárgyűjtemény hatalmas pazarlásnak tűnik.A repoharaknál is nagyobb visszhangot keltett egy másik "szekrényből kihulló csontváz". Manninger Jenő annyira biztos lehetett az újraválasztásában, hogy a választás előtt fotóalbumot adott ki Keszthelyről, amit aztán ajándékba lehet osztogatni a város vendégeinek. Az évi 5 millió forintos polgármesteri keretből maradt 2 milliót szeptember 30-án, a hivatal átadása előtt egy nappal fizették ki egy szegedi nyomdának 300 kötet nyomtatására."A könyv nem a sajátom, ez egy Keszthelyről szóló könyv, ahol - ahogy az általában szokás - az előszót írtam én. Minden önkormányzat jelentet meg ilyen könyveket, Keszthelyen már évek óta nem volt ilyen" - reagáltFacebook-oldalánManninger, aki szerint a bekerülési költsége a piaci árnak megfelelő, és épp a relatíve olcsóbb nyomdakeresés miatt lett csak az utolsó pillanatban kész. Az új városvezetés által bekért árajánlatok ugyanakkor pont az ellenkezőjét erősítették meg, reagált Tóth Gergely. Az új polgármester azt sem érti, hogy miért egy szegedi cég készítette a könyvet a szerinte jóval versenyképesebb helyi nyomdák helyett. Manninger szerint ez csak alaptalan vádaskodás. "A munkatársaim annyit már korábban elmondtak nekem, hogy kértek ajánlatot keszthelyi nyomdától, de azok nem tudták vállalni."A Városházán is maradt még jó pár példány a könyvből, amibe belelapozva kiderült: igazán személyes hangvételű lett. A borítón Manninger neve szerepel szerzőként, és rögtön az első oldalon is az ő fotójával találkozunk. A volt polgármester írta az előszót, és a fotóalbumban is vannak személyes képei. Az első fotó a Manninger-család egy régi nyaralásán készült a családi Volkswagen Bogárral, a következő fotón pedig ismét a fideszes politikus szerepel, ahogy nagybátyja, Manninger Gusztáv emlékműve mellett áll.Október 24-én volt Tóth Gergely és Nagy Bálintelső hivatalos találkozójaaz új polgármester hivatalba lépése után. A polgármester szerint a fideszes országgyűlési képviselő itt egyértelműen kijelentette, hogy "a kórház működése stabil és az is marad". Másnap reggel Tóth is csak a kórházFacebook-oldaláról értesültarról, hogy november elejétől megszűnik a fekvőbeteg-ellátás a szülészeti és nőgyógyászati osztályon, így a pácienseknek a környező városok kórházaiba kell utazniuk.A kórház szülészeti osztályának áprilisi felfüggesztése után a VÁRTAKfáklyás felvonulást szervezett, és meglepően sokan mozdultak meg a kisvárosban. Bár akkor alig pár héttel később, a fideszes országgyűlési képviselő, Nagy Bálintrejtélyes telefonálása utánújra működni kezdett a szülészeti osztály, a bizonytalan jövő döntő tényező lehetett a választáson. A probléma továbbra is az, hogy nincs elég orvos, és eddig önkormányzati tulajdonú szolgálati lakással sem sikerült senkit Keszthelyre csábítani.Az önkormányzatnak azon túl, hogy ők is tiltakoztak a bezárás ellen, nem volt mozgástere, állítja Manninger. Mégis rájuk égett a történet a kampányban. Tavasszal az egészségügyi vezetés átvezényléssel megoldotta az orvoshiányt, novemberre azonban ismét csak egy orvos van a szülészeti osztályon."Ha az állam nem tudja működtetni a kórházat, adja vissza a működtetést a forrásokkal együtt"- követelte Tóth Gergely. Polgármesterként szeretne legalább információkhoz jutni, de a központilag szigorúan szabályozott kommunikáció miatt semmit sem osztanak meg a város vezetésével. Másfél hónap alatt nem sikerült kiderítenie, hogy mennyi forrásból működik a kórház, és mennyi pénzre lenne szükség, hogy a szülészeti osztály újra működni tudjon. A város 15 millió forintos támogatást biztosított volna, de még azt sem árulta el a kórház vezetése, hogy mire kellett volna a pénz.Tóth Gergely megígérte a kampányban, hogy mindig lesz vécépapír a kórházban. Amikor felkeresték a kórház vezetését, a vécépapír-adományt azzal utasították el, hogy a tárgyi adományokhoz a Belügyminisztérium vagy az országos kórház-főigazgató engedélyére van szükség.A fekvőbeteg-ellátás továbbra sem működik a nőgyógyászati és szülészeti osztályon, megszűnt az érsebészet, veszélyben a baleseti sebészet jövője is. A polgármester azt ígéri: nem várnak ölbe tett kézzel. Levelet írtak az egészségügyi államtitkárnak és az országos kórház-főigazgatónak. Összeszedik a kórház ellátási területéhez tartozó 84 település polgármestereit, aláírásokat gyűjtenek a lakosság körében, és ha kell, elmennek Pintér Sándorhoz is. "Addig megyünk, amíg vagy azt mondja a kormányzat, hogy nem képes működtetni a kórházat, és visszaadja az önkormányzatnak, vagy ha képes rá, akkor meg működtesse rendesen, mert arra hivatkozva vették el az önkormányzatoktól, hogy mi rossz gazdái vagyunk. Mi szeretnénk jó gazdák lenni, de ezt várjuk az államtól is." | Amíg nem derül ki valakiről, hogy korrupt vagy a régi gazdáinak dolgozik, maradhat | Tizennyolc év után elbukta a Fidesz Keszthelyt. Az új polgármester szerint dőlnek a csontvázak a szekrényből: raktárban heverő, túlárazott repoharakról és a város pénzén kiadott fotóalbumról beszél. A leváltott fideszes városvezető őszintén beszélt a vereség okairól. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/11/17/keszthely-onkormanyzati-valasztas-polgarmestervaltas-toth-gergely-manninger-jeno | 2024-11-17 06:56:02 | true | null | null | Telex |
Novemberben derült ki, hogy Jellinek Dániel csoportja, az Indotek négy év huzavona után tényleg beszáll a magyar Auchanba, a milliárdos célja, hogy a tulajdonosváltáson átesett cég a harmadik legnagyobb szereplő legyen a szektorban. Azt mondja, öt év múlva is nála lesz a cég.Közben az üzletember ellen vádiratot nyújtott be a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség a Fővárosi Törvényszékre, miután Jellinek magára vállalta az apjára és apja kollégájára rótt vádakat egy kiterjedt áfacsalási ügyben. Az ügyészség az eljárásban mértékes indítványt terjesztett elő, ez alapján Jellineknek 250 millió forintos pénzbírságot kell majd fizetnie.A Gellért Szálló eladásának a milliárdos szerint prózai magyarázata volt, azért szállt ki, mert jó áron vásárolt, Tiborcz István, Orbán Viktor veje pedig szerinte a saját koncepciója alapján sikeresebb üzletet tudott belőle csinálni.Nem azért vásárol, hogy utána Tiborcznak adjon el, mondja, a partnereit üzleti alapon választja meg. A miniszterelnök vejével ma már ritkán egyeztet, de a személyes viszonyuk továbbra is jó.Négyéves folyamat zárult le nemrég, az Indotek csoport tényleg beszállaz Auchan hipermarket-hálózatba. Amennyire tudtuk követni, sokszor változott az üzlet struktúrája. Hova jutottak el végül?A cégben 47 százalékot vettünk és az összes irányítási jog is átkerült hozzánk december 1-el. Négy igazgatósági tagból hármat mi jelölünk, és a felügyelőbizottságban is többségben leszünk. De a francia Auchan anyavállalat tulajdonos marad és 20-25 évig a márkanév sem változik. A nemzetközi beszerzést, informatikát, know-how-t továbbra is igénybe tudjuk venni.Vagyis a jövőben sem a magyar menedzsereknek kell a globális élelmiszergyártókkal tárgyalni, ezt a franciák irányítási jog nélkül is vállalják?Igen, illetve a know-how is fontos, mert az élelmiszerkereskedelem is egy szakma. A helyismeretünk, az agilitásunk, az agresszívabb növekedési elképzelésünk végül oda vezetett, hogy az irányítási jog átkerül hozzánk.Mi tartott négy évig? Mi változott az eredeti felálláshoz képest?Amikor először megállapodtunk, arról volt szó, hogy 47 százalékunk lesz az élelmiszer-kereskedelemben, de az ingatlanokban, így az úgynevezett korzó hasznosításában is. Utána volt olyan verzió, hogy az ingatlanokat teljesen megvesszük, de az élelmiszer-kereskedelemben marad a 47 százalék. Viszont bizonyos feltételekben, így az üzleti tervben még ekkor sem tudtunk megállapodni. A helyzet feloldása végül az lett, hogy a miénk lett az irányítás.Nyilván, ha önnel interjúzunk, akkor relevánsabb kérdés lesz, hogy önnek mi a motivációja ezzel az üzlettel, de kezdjük a francia partnerrel! Miért jó az a franciáknak, hogy többségük van, de nem ők irányítanak? Van erre példa máshol is a csoport életében?Igen, az Auchant tulajdonló Mulliez csoportnak a Közel-Keleten és a Távol-Keleten is van több hasonló együttműködése. Fogalmazzunk visszafogottan, a magyarországi eredmények nem voltak elég jók. Ez egy olyan üzlet, ahol a volumen számít, és az Auchannak nem megfelelő jelenleg a piaci részesedése. Bár nyereséges volt a cég, csak éppenhogy.Úgy néztük a cégregiszterben, hogy nagyjából nullszaldós évet zártak. Igaz, ebben benne van az extraprofitadó is.Az mindenkit sújtott. Az adó valóban nehézség, de nem ez volt az egyetlen problémája az Auchannak.Említette, hogy ön agilisabb volt, mint a franciák. Ezt mire alapozta?A magyar piacon vannak a sikeres diszkontok, a Lidl, a Penny, az Aldi. Az Auchan nem diszkont, nagy választékkal dolgozik. Azt gondoljuk, hogy a jövőben megfelelő informatikával jobban lehet optimalizálni a készleteket. Mondok egy példát! Ha valaki Kozel sört keres, lehet, hogy a sörön éppen nem keresünk, de ha kimutatjuk, hogy a Kozel-vásárlók kosárértéke nagyobb, arra érdemes odafigyelni. Vagy például a mesterséges intelligencia segítségével rengeteg költséget tudunk majd megtakarítani, növelni tudjuk a hatékonyságunkat, és jobb vásárlói élményt tudunk majd nyújtani.Olcsó Kozellel kell ebben a példában becsalogatni a vevőket?Az is lehet, hogy máshol nincs is ilyen sör, és érdemes tartani.Hallottunk olyat is, hogy az önkiszolgáló pénztáraknál egyedül az Auchanban nincsen mérleg. Máshol van ilyen, ami jelez, ha a mért áru és a címke nem egyezik.Erről nem tudok. De az biztos, hogy sok feladatunk lesz.Milyen jövőbeli üzletméretekben gondolkodnak?Azt tervezzük, hogy lefedjük az országot hipermarketekkel, és azokra szeretnénk majd kisebb boltokat felfűzni, részben franchise rendszerben. És nagy hangsúly lesz az online értékesítésen.De van már online értékesítés és házhoz szállítás...Igen, de jobban és olcsóbban szeretnénk csinálni.Bármi publikus a számszerű üzleti terveikből?Azt szeretném, hogy a harmadik legnagyobb szereplők legyünk 15 százalékos piaci részesedéssel, ez nagyjából a jelenlegi piaci tortánk megduplázása.Személy szerint mi motiválta ebben az ágazatban? A magyar kormány elég támadóan lép fel a külföldi láncokkal szemben, de a különadók miatt sem ez a legszexibb üzlet. A kormány tagjai, így Nagy Márton éskorábban Lázár János gyakran elmondja, hogy a teljes mezőgazdasági vertikum sikerének az alapfeltétele, hogy az ellátási lánc végpontján, a kereskedelemben is jó lenne a több magyar tulajdon. Mi volt a fő motivációja? Talán éppen ez a kormányzati igény?A saját ingatlan-portfóliómmal is volt egy érdemi szinergia, hiszen Magyarországon az Indotek legnagyobb kereskedelmi ingatlantulajdonos. Ez mindenképpen egy motiváció. De a legfontosabb most is az volt, hogy jó áron vásároltam, és olyan célpontot találtam, ahol tudjuk érvényesíteni a helyismeretünket és a tudásunkat, tapasztalatainkat. Én abból keresem a pénzemet, hogy jó áron veszek, a megvett vállalatot vagy ingatlant átpozícionálom, feljavítom, és utána vagy megnövesztem, vagy eladom.Hogy indult a kapcsolat, ki keresett meg kit?A cég a bérlőnk volt, vagyis volt személyes kapcsolatunk. Megkérdeztem, hogy nem akarnak-e eladni a tulajdonukból.Ez a félig magyar és félig külföldi tulajdonlás vajon milyen megítélés alá eshet? Ki szokta kérni a gazdaságpolitikai döntéshozók véleményét egy-egy nagy üzletéről? Ez a támogatott, tűrt vagy tiltott kategória alá esik?Nem tudom, hogy melyik kategóriába fogunk esni.Nem szokott ilyenekről beszélgetni a kormányzati képviselőkkel?Nem igazán.Akkor tényleg nincs arról elképzelése, hogy az Auchannak milyen lesz a státusza a kormánynál a tulajdonosváltás után?Az biztos, hogy eddig nem voltak túl sikeresek azok a magyar szereplők, akik sok lehetőséget kaptak.Nagy Márton is ezt mondta november közepén egy lakossági fórumon, de ő az Auchan működését is a negatív példák között említette...Igen, és szerintem igaza van a miniszter úrnak. A koncepciónk teljesen új lesz, az online-t mindenképpen szeretném előrébb helyezni, ez más, mint a diszkontok stratégiája, de más, mint a régi nagyok modellje. Más pályán szeretnénk versenyezni. A diszkontban nem tudunk jobbat csinálni, mint a Lidl vagy a többiek. De pont ez az Indotek üzleti filozófiájának lényege: nem ugyanazt akarjuk csinálni, mint a többiek, hanem valami mást, ami jobb, kényelmesebb a vásárlóknak - innovatív, ugyanakkor olcsó és így sokak számára elérhető.Hosszú távon mi a terve? Számíthatunk arra, hogy 5 év múlva is ön lesz a tulajdonos, és nem adja el kormányközeli köröknek?Igen. Nem tervezem eladni, ahogy nem tervezek tulajdonostársat sem bevonni.Az elmúlt két-három hétben talán az Auchannal szerepelt a legtöbbet a médiában. De emellett volt egy számlavásárlási, számlacsalási ügye is a csoportjának. Néhány éve az egyik cége befogadott fiktív számlákat, majd az édesapjánál házkutatást tartottak. Nemrég jelezte, hogy nem az édesapja és nem is a kollégája volt a döntéshozó, ha tetszik,magára húzta az ügyet. Azt is olvashattuk, hogy gyanúsított lett. Hogy áll most ez az ügy?Ez egy nagy cégcsoport. Sok szállítónk van, sok számlánk keletkezik, lehet, hogy nem voltunk mindig maximálisan körültekintőek. De nagyon fontos hangsúlyozni, hogy amikor nyilvánvaló lett számomra, hogy olyan vállalkozástól van számlánk, ami, fogalmazzunk így, nem transzparens az adózásban, kivettük a könyvelésből, önrevíziót rendeltem el és minden adót megfizettünk. Az a meggyőződésem, hogy ha valaki hibázik, akkor vállalnia kell a felelősséget érte, legyen az bármennyire nehéz vagy kellemetlen. Én ezt tettem.Önök vették észre, vagy a hatóság?Egy évvel azelőtt, hogy a NAV megkeresett minket, már megtörtént az önrevízió és az adóhiány megfizetése.Kiderült, hogy mi történt? Voltak emiatt számonkérések, kirúgások, felelősségre vonások?Nyilván volt ilyen. Utólag mindenki okosabb, az akkori történések részletei később fontossá válnak. Én a magam részéről levontam a megfelelő konzekvenciákat, amelyek segítettek abban, hogy a cégcsoport működése jobban szabályozott lett. Kicsit azt is remélem, hogy a felelősségvállalásom jó példa lehet más cégvezetők számára is.De mi történt? Valaki lopott?Nem szeretnék belemenni a részletekbe, mert ez alapvetően a folyamatban lévő eljárás tárgya, és az ügyvédem tanácsát megfogadva nem szeretném egy újságcikkel befolyásolni a bírósági eljárást. Azt elmondhatom, hogy vallomásaimban az ügyészség és a NAV részére mindent feltártam. Szerintem a lényeg az, hogy a számlákat jóval az eljárás megkezdése előtt kivettük a könyvelésből, befizettük a forgalmi adót, a nyereségadót, sőt én még a személyi jövedelemadót is, mintha én vettem volna ki a pénzt a cégből. Egyébként a törvény ilyen esetben megengedi a büntetés korlátlan enyhítését. Úgy vélem, ennek is köszönhető, hogy az eljárásban az ügyészség egy úgynevezett mértékes indítványt terjesztett elő, ami azt jelenti, hogy a bíróság előtt elismerve a cselekményért való felelősségemet, pénzbüntetést kell majd fizetnem.Ez már megszületett? Kapott egy ilyen ajánlatot?Nem ajánlatnak hívják, és ezt fontos is tisztázni. Jelentkeztem az ügyészségnél, vallomást tettem, és jóval korábban az adóhiányt megtérítettem. Nem volt vádalku, ha ilyenre gondol. A számomra kézbesített vádban egy úgynevezett mértékes indítvány van - ahogy az ügyvédemtől tudom, ez megszokott -, ebből tudom, hogy pénzbüntetést kell majd fizetnem, aminek az összege 250 millió forint lesz. Azért ilyen nagy az összeg, mert a büntetést a vonatkozó jogszabályok szerint részben a vagyoni helyzetem alapján állapítják meg.Magánszemélyként kell fizetnie?Igen, magánszemélyként. A pénzbüntetés megfizetése csak így történhet. Ez független attól, hogy a cégcsoport különféle adókban befizet évente több 10 milliárd forintot.Az, hogy nagy a cégcsoport és sok a számla, még nem magyarázza meg, hogy mi történt. A gyilkosok sem mondják azt, hogy oké, egyet elkövettem, de 8 másik milliárd embert meg nem öltem meg. Mi lehet egy ilyen számlázás célja? Nyereségcsökkentés, készpénz-felszabadítás, vagy önt lopták meg? Azért nem gondolnánk, hogy a könyvelője úgy dolgozik, hogy na, ennek csak 51 millió az áfatartalma, nem is ellenőrzöm, hogy micsoda.Ahogyan megtanultam ebből az esetből, az is elég, ha valaki belenyugszik abba, hogy a cselekménye adóhiányt eredményezhet. De mint mondtam, egy újságcikk szintjén most csak ennyiben szeretnék ebbe belemenni. A lényeg, hogy befizettük az adóinkat, tisztáztam a 73 éves apukámat. Hamarosan lezárulhat az ügy.Mikor?Arra számítunk, hogy néhány hónap múlva.A folyamat vége tehát egy pénzbírság. Hogy lehet, hogy csak ennyi a következménye egy költségvetési csalásnak?Ez a törvényi rendelkezés. Ahogy tudom, nem mindegy az, hogy valaki számlát állít ki vagy ilyet befogad. Egyébként ez a pénzbüntetés majdnem a maximuma annak, amit a törvény lehetővé tesz. Nyilván az önkéntes feltárás, a térítés olyan körülmények, amelyet mérlegelnek.De ha így van, akkor miért egyezett meg? Nem lehetett volna ezt a bíróságon is felhasználni?Említettem, hogy nem volt megegyezés az ügyészséggel. Amikor a feltárás mellett döntöttem, azt az motiválta, hogy derüljön ki a valós felelősség és ne más vállalja azt. Ezt a bíróságon már késő lett volna megtenni.Az ügyről kiadott közleményükbenazt írták, szigorodott a teljesítésigazolás folyamata. Ez mit takar? Ki fogja ez védeni a hasonló eseteket?Nagyon remélem, hogy igen. Megváltoztattuk a teljesítésigazolási rendszerünket és az előzetes szállítói kvalifikációt is. Mindent megteszünk azért, hogy még egyszer ne kerüljünk ilyen helyzetbe.Volt egy másik ügy, amivel kapcsolatba hozták: egy európai uniós pályázati csalást elkövető cég ügye, amitaz egyik pénzkölcsön nyújtásával foglalkozó cége hitelezett. Érinti ezt az ügyet a mostani megállapodás?Nem, az egy régen lezárt ügy, de a mostani vádiratban ennek ellenére szerepel az eset, mert anno a hatóság felelősségre vont a kölcsönügylet kapcsán. Az az ügy arról szólt, hogy az egyik pénzügyi vállalkozásunk kölcsönt nyújtott egy adósnak, akit én személyesen nem is ismertem. Az adós ebből a kölcsönből önerőt biztosított egy EU-s pályázathoz, és az ebből érkező pénzt utána ellopta. A vád arról szólt, hogy a pályázatot a mi segítségünkkel tudta megvalósítani. Mérlegeltem a helyzetet, és elfogadtam az ügyészség által ajánlott egyezséget. Így a beismerésre tekintettel kétéves büntetés alól kaptam előzetes mentesítést. Ez lehetővé tette, hogy lezárjam az ügyet, és megőrizzem a tiszta erkölcsi bizonyítványomat.Gyakran elmondja, hogy sok mindenkivel üzletel és kerül üzleti kapcsolatba, azokkal is, akik most, fogalmazzunk úgy, gyorsabban növekednek. A legfeltűnőbbek a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal kötött üzletek. Ezek közül néhányról, például a Gellért Hotelről és a Sofitelről korábbana Válasz Online-nak azt nyilatkozta, hogy tartós befektetésnek szánja, később ezeket eladta Tiborcz Istvánnak. Hogyan látja most ezt a kapcsolatot? Lehet még azt mondani, hogy Tiborcz István egy a sok ember közül, akikkel üzletet köt? Vagy elfogadja már az "ingatlanpiaci előkóstoló" titulusát, miszerint úgy vásárol ingatlant, hogy az később Tiborcz Istvánhoz kerül?Tizenkét országban vagyunk aktívak, évente több száz tranzakciónk van, ezeknek a töredéke volt olyan üzlet, ahol Istvántól vettünk vagy neki adtunk el. Érthető, hogy ezek nagyobb feltűnést keltenek, mint bármilyen más tranzakció. Például a Gellértnek az a prózai magyarázata, hogy Istvánnak teljesen más elképzelése volt, egészen más szegmens, ahova ő lőtt, mint amiben mi jók vagyunk. Azért szálltam ki, mert jó pillanatban, jó áron vásároltam, ő pedig a saját koncepciója alapján sikeresebb üzletet tud csinálni belőle, mint én tudtam volna. Mi pedig a megkeresett pénzből olyan befektetéseket valósítunk meg, amiben mi tudunk jó üzletet kötni.De hogy néz ki a folyamat? Mielőtt vásárol, nem egyeztet azokkal, akik később beszállnak? Vagy van egy olyan szerepe, hogy közösen gondolkodnak, mondván, az első fázisban ön a jó, de mindig látja az exitlehetőséget, mert Tiborcz Istvánnak vélhetően van hitellehetősége, forrása?Egyáltalán nem. Minden akvizíció előtt készül egy üzleti terv, ha a tervről időközben kiderül, hogy nem megvalósítható, vagy érkezik egy ajánlat, ami alapján az adott projekt összes kockázatát is figyelembe véve a legmegfelelőbb döntés az eladás, akkor kiszállunk.Milyen gyakran egyeztetnek?Mostanában elég ritkán, mert kevés az üzleti kapcsolódás, de a személyes, emberi viszonyunk jó.Tavaly megjelentegy többrészes cikksorozat a G7-en az ön és Tiborcz István közötti kapcsolatról, amire azóta sem reagált. Egészen addig rendre cáfolta a feltételezéseket, mondván, sima üzleti kapcsolatról van szó, és több száz tranzakcióból elenyésző arányt tesznek ki a közös ügyletek. A G7 első cikkének a fő állítása az volt, hogy három év alatt 27 milliárd forintnyi osztalék került át osztalékelsőbbséggel egy pécsi cégen keresztül az önök cégcsoportjától Tiborcz Istvánéhoz. Ez az ügy ön szerint nem pont azt bizonyítja, hogy jóval szorosabb kapcsolat is van önök között?Nem. Ez egy teljesen legális tranzakció volt. Osztalékot fizettünk a befektetőknek, teljesen szabályosan, egy olyan ügyletből, amihez az államnak nem volt semmi köze.Az világos, hogy nem volt illegális az ügylet, de nem is erre utalt a kérdés.A G7 ebből az ügyből azt próbálta kihozni, hogy ez valamiféle kifizetés volt István felé.Akkor mi volt?Osztalékfizetés volt a tulajdonosoknak. Egy transzparens, és még egyszer mondom, az államhoz nem kötődő tranzakció. Nem Istvánhoz ment az osztalék, a G7 összerakott valamit, az üzleti titokra tekintettel nem mindig lehetséges vállalati döntéseket jól elmagyarázni.De a láncolat, amit levezettek, konkrét számokkal és nagyon pontosan stimmelő százalékokról szólt. Ez nem volt reális?Mivel ebben a történetben több, tőlem független vállalkozás is fontos szereplő, és nem vagyok felhatalmazva, hogy a nevükben beszéljek, ezért ezt nem tudom kommentálni.Azt mindenesetre fontos lenne tudni, hogy cáfolja-e a cikk tartalmát, és ha igen, melyik részét.Az üzleti titok, hogy ez pontosan milyen tranzakció volt, és ezekben kik milyen arányban voltak részesek. De amit egyértelműen tudok cáfolni, az a G7-nek az a sejtetése, hogy ez valamilyen más ügyben volt kifizetés.Tehát, ha jól értjük: volt valamilyen üzleti helyzet, amit szándékosan vagy nem szándékosan úgy oldottak meg, hogy találtak egy olyan formulát, amivel az egyik tulajdonos osztalékelsőbbségi helyzetben jutott jövedelemhez.Nem kerestünk ilyen formulát. Egy létező, bevett gyakorlat a világban mindenhol, hogy vannak osztalékelsőbbségi, szavazatelsőbbségi részvények. Az Indotek Zrt.-ben például az 1998-as alapítástól kezdve van elsőbbségi részvényem.De volt valami speciális oka, hogy ezekben az üzletekben ilyen struktúrát választottak?Nem volt olyan oka, hogy el akartunk volna rejteni valamit.Közben viszont már addig is sokszor megkapta, hogy a Jellinek-Tiborcz kapcsolat nagyon sejtelmes, intenzív, tehát pusztán ezzel az okkal is lehetett azt mondani, hogy nem akarja a cégregiszterben viszontlátni a nyomokat.Annak adom el az üzleteimet, aki a legtöbbet fizet érte. Amikor eladtam a Gellértet, azon az áron adtam el, amennyiért a külföldi befektetők is vásároltak volna.Akkor ez egy tranzakciónak volt az elszámolása? Azért hozta ezt a példát?Nem. Arra válaszoltam, hogy nem azért vásárolok valamit, hogy azt eladjam Tiborcznak, hanem azért, hogy azon pénzt keressek. Mindenképpen szeretném eloszlatni azt a képzetet, hogy elsősorban egy család, vagy egy vélelmezhető politikai háttér alapján keresünk partnereket. Én nem faji, vallási, nemzetiségi, rokoni, hanem kizárólag üzleti alapon választom meg a partnereimet.Ha nem értett egyet a cikksorozat tartalmával, akkor miért nem volt helyreigazítás, hivatalos közlemény, amiben cáfolja az állításokat?Sokszor lehet olyat állítani egy cikkben, amit utána nem lehet perelni. Ha valaki leírja azt, hogy "azt hallottam, hogy", és nem egy állítást ír le, azt nem lehet perelni.De ebben a cikkben nem "azt hallottam, hogy" állítások voltak, hanem egy pénzügyi beszámolók alapján felállított lánc, és további kiegészítések, például hogy ugyanaz a könyvvizsgáló csinálta az összes, az ügyben szereplő cég beszámolóját. Több olyan állítása volt a cikknek, amiről nehezen feltételezhető, hogy csak véletlen egybeesés. Ezért kérdezzük, hogy ha ön szerint cáfolható volt a tartalom, akkor miért nem volt következménye?Nem volt célunk, hogy ez az ügy sok produktív erőforrást elvegyen az üzlettől. Voltak benne feltételezések, utalgatások, amik összességében félrevezetőek lehettek. Pont.Továbbra is nagyon aktív az Indotek külföldön. Mennyire bővül ez a nemzetközi portfólió?Ez most a fő fókusz, a személyes időm 90 százalékában külföldi dealekkel foglalkozom. Tizenkét országban vagyunk jelen hotelekkel, retaillel, logisztikával, és vállalatokat, illetve fedezetkövetelés-csomagot is veszünk. Lengyelországban, Spanyolországban és Olaszországban vagyunk a legaktívabbak.A személyes vagyona mennyiben tolódik el most külföld felé? Hány százaléka lehet most külföldön, és mennyi itthon?Az Auchannal ez ideiglenesen át fog rendeződni, most azt mondanám, nagyjából a 30 százaléka van külföldön és 70 Magyarországon. A terv az, hogy a profitunk 70 százaléka külföldről jöjjön, - és nem úgy, hogy a magyar csökken, hanem azáltal, hogy külföldön vásárolunk. De a befektetési ügyekért felelő csapatunknál húsz ügyből átlagosan egy a magyar, és 19 a külföldi.És a Stryker család részesedése?Őket kivásároltam néhány éve, bár vannak még közös befektetéseink külföldön, és a family office vezetője benne van a tanácsadó testületünkben.Rengeteg cég van a nevén, megöli az Opten gráfrendszerét, ha az ember rákeres. Honnan jönnek a holland, olasz, ausztrál városokra utaló társaságnevek? Olyanokat választ, ahol már járt? Vagy rábök a térképre?Nem én találom ki ezeket, csak ez volt a kérésem a jogászok felé. Semmi tudatosság nincs benne azon túl, hogy imádom a földrajzot és a történelmet.És ezeket hogyan látja át?Hát, ez olyan, mint hogy ön tudja, hogy a Milannak 1978-ban ki volt az edzője. Én pedig átlátom a cégeimet.Továbbra is 16 órát dolgozik? Van hobbija?Teniszezem, rengeteget olvasok, és van négy gyerekem, akikkel igyekszem időt tölteni. De valóban sokat dolgozom, és szeretem is ezt csinálni.Volt egy olyan fázis, amikor úgy tűnt, hogy magánbefektetőként az élére áll a Budapest Airportról szóló tárgyalásoknak. Végül egy teljesen más konstelláció született. Hogyan esett ki ebből a történetből?Én a covid alatt néztem ki a Budapest Airportot, amikor gyakorlatilag nem funkcionált. Tettem rá egy agresszív ajánlatot, amit az eladók elutasítottak. Sokkal később feltűnt az állam, de akkor már fel sem merült, hogy beszálljak.Amikor tárgyalt, az állam nem is volt benne a csapatban?Egy idő után benne volt a Mol, és bekerült az állam is. De nagyon messze voltunk korábban egymástól az eladókkal, aztán a covid kezdett feloldódni, és az eladók nem voltak hajlandóak olyan áron eladni, ahol magánbefektetőként érdekes lett volna ez az üzlet.Van véleménye a végül megvalósult tranzakcióról? Túlárazott vagy reálisaz állam által fizetett 3,1 milliárd eurós ára covid utáni körülményekben?A Budapest Airport nagyon fontos stratégiai befektetés és mint ilyen, igen jó üzlet az államnak. | Jellinek Dániel: Nem tervezem eladni az Auchant kormányközeli köröknek | Novemberben derült ki, hogy az Indotek négy év után beszáll a magyar Auchanba, közben a tulajdonos, Jellinek Dániel ellen vádat emeltek egy kiterjedt áfacsalási ügyben, miután magára vállalta az apjára rótt vádakat. Az üzletembert kiskereskedelmi tervei és a számlagyáros ügy mellett a Tiborcz Istvánnal való kapcsolatáról is kérdeztük. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/12/04/jellinek-daniel-interju-indotek-auchan-szamlagyar-tiborcz-istvan | 2024-12-04 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Horváth István fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető céghez vásárol élelmiszercsomagokat a nyugdíjasok számára Szekszárd fideszes többségű önkormányzata - írta hétfői bejegyzésében Hadházy Ákos.Az ellenzéki képviselő szerint a Horváth feleségének nevén szereplő céget, amelynek székhelye 35 kilométerre van Szekszárdtól, meghívásos pályázaton választották ki. Hadházy megjegyzi, hogy a pályázat azért is furcsa volt, mert a kiírásban azt kötötték ki, hogy a csomag értéke legfeljebb 5000 forint lehet és a pályázóknak arra kellett ajánlatot tenni, hogy ebbe "mi fér bele".Hadházy úgy véli, hogy emiatt az ajánlatokat nem is lehetett összehasonlítani. Mindenesetre a nyertes Bikácsi Szolgáltató Kft. 4200 csomagot állíthatott össze, amelyekben többek között cukor, liszt, olaj, keksz, 30 deka szaloncukor, szelet csoki, kávé és tea található. | Fideszes képviselőhöz köthető cégtől vesz élelmiszercsomagot a szekszárdi önkormányzat | A vállalkozás Horváth István feleségének nevén van. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/12/09/szekszard-karacsonyi-csomag-horvath-istvan-csaladi-ceg-megbizas/ | 2024-12-09 08:11:58 | true | null | null | 24.hu |
Mégiscsak ők a jogszabályok gazdái- tette hozzá vendégünk.Az ügy pikantériáját az adja, hogy politikai síkra terelődött vita alakult ki az Unió és a magyar kormány között az Európai Ügyészséghez csatlakozásról. A kormány ellenáll, s ebben a helyzetben kérdés, miként kezeli a megkeresést az igazságügyi tárca, melyik érv lesz hangsúlyosabb - a szakmai vagy a politikai.A hatóság közel kétéves fennállása óta mintegy 400 bejelentést kapott, amelyek összesen 171 milliárd forintnyi uniós forrást érintettek. Ezek között vannak több tíz milliárd forintos értékű ügyek, melyekben a vizsgálat folyamatban van. Beszéltünk a munka hatékonyabbá tételének feltételeiről, amelyekkel a hatóság elnöke - csakúgy, mint egy évvel ezelőtt - nem elégedett. A vagyonnyilatkozatok ellenőrzése egy olyan terület, ahol szerinte a feladat elvégzéséhez elengedhetetlen további mandátumok biztosítása. Az ezt szolgáló, egy éve összeállított javaslataik sorsáról azt tudtuk meg, hogy szakmai körökben elismerik, de a jogalkotás ingerküszöbét nem lépték át.Időről időre leporoljuk- érzékeltette az elnök, hol tart ez a munka.Egy csatát azért kisebb-nagyobb sikerrel megvívtak az államigazgatással: mára sikerült megtalálni azt a metódust, amellyel meggyőzhetők a hivatalok, hogy szolgáltassák ki a bekért adatokat a hatóságnak. Az ehhez szükséges jogi érvelés kimunkálása időbe telt - mutat rá vendégünk, milyen eszközök bevetésére volt szükség, egyúttal azt állítja:külső nyomásra nem állítottak le vizsgálatot.A munkát szerinte alapvetően a preventív megoldásokra kell alapozni, de arra is alkalmasnak tartja a hatóságot, hogy a korrupcióval - mely definíció szerinte megérett az újraértelmezésre - érintett pénzek visszaszerzésével foglalkozzanak, úgy, mint azt teszi a dél-afrikai antikorrupciós szervezet, amely az államot képviseli ilyen ügyekben.Lehet látni bizonyos mintázatokat - reagált Biró Ferenc Pál arra a kérdésünkre, hogy kerülnek-e a látókörükbe visszaesők, több ügyben felbukkanó szereplők, akik beazonosítható módon, rendszerszerűen próbálnak hasznot húzni üzleti modelleken keresztül az uniós pénzekből. Mint megtudtuk, a hatóság a következő napokban publikál egy jelentést, amely ezzel a problémakörrel is foglalkozik.Rákérdeztünk arra is, volt-e következménye annak az év eleji találkozónak, amely során Magyar Pétertől kértek és kaptak információkat.Mi mint hatóság, ezt a beszélgetést, illetve ezt az egész kontextust mint bejelentést kezeltük, Magyar Pétert is mint bejelentőt kezeltük, ebből következően ehhez nem fogok tudni további kommentárt fűzni- közölte az elnök, aki további kérdésünkre, hogy ebből az következik-e, hogy indult vizsgálat, azt válaszolta: "Ebből mindenki azt von le, amit szeretne". | Állásfoglalást kért a kormánytól az Integritás Hatóság az Európai Ügyészség miatt | Mégiscsak ők a jogszabályok gazdái – ezzel magyarázta a Dellában Biró Ferenc Pál, hogy az általa vezetett hatóság az igazságügyi tárcától kért útmutatást azzal kapcsolatban, mennyire fűzheti szorosra az együttműködését az IH az Európai Ügyészséggel. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/27/podcast-della-allasfoglalas-integritas-hivatal-europai-ugyeszseg-biro-ferenc-pal/ | 2024-11-27 10:59:44 | true | null | null | 24.hu |
Elutasította Polt Péter legfőbb ügyész feljelentését a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a budafok-tétényi önkormányzat fideszes képviselőjének a tanácsadó megbízatása ügyében.A rendőrség szerint nem értelmezhető hűtlen kezelésként, hogy Krieger Krisztina a többszázezres képviselői tiszteletdíja mellett havi 1,1 millió forintot vesz fel az önkormányzattól a Karsay Ferenc polgármesternek nyújtott tanácsadásért. Budafok-Tétényben egyébként a fideszes Karsay lett ugyan a polgármester, de a képviselő-testületben a kormánypártoknak nincs meg a többsége.Krieger Krisztina, aki korábban a polgármester felesége is voltnagyjából 800 ezer forintos tiszteletdíjat vesz fel a képviselői munkájáért,havi bruttó 1,1 millió forintot a polgármesternek nyújtott tanácsokértés további 216 ezer forintot egy külsős bizottsági tagságért.Krieger fizetéseiről eredetileg a Hvg.hu írt októberben.A cikk megjelenése után a DK országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes írásbeli kérdést intézett Polt Péterhez, aki a beidézett újságcikket - számos más esethez hasonlóan - feljelentésként értékelte, és továbbküldte a rendőrségnek.A rendőrség szerint Krieger Krisztina 2023. április 1. óta látja el "megbízási szerződés keretében személyes tanácsadóként a polgármester döntéseinek tartalmi előkészítése során a feladatokat, melyek nem önkormányzati feladatok"."A hatóságunk által áttanulmányozott dokumentumok egyike sem tartalmaz olyan konkrét (személyi vagy tárgyi) bizonyítékot, hitelt érdemlően ellenőrizhető vagy bizonyított tényt", amely alátámasztaná a hűtlen kezelés elkövetését - írta az NNyI.Egy hete Kazinczy Krisztina, az önkormányzat kutyapártos képviselője öszeférhetetlenségi eljárást is kezdeményezett Krieger fizetései miatt.Elég sokrétű tanácsokat adok. A polgármesternek is csak 24 órából áll egy napja, és ha minden ügyben neki kellene személyesen dönteni, akkor erre nem lenne elegendő ideje- reagált akkor a kezdeményezésre Krieger Krisztina, aki politikai támadásként értékelte, hogy napirendre kerültek a havi 2 milliót meghaladó fizetései. | Nem nyomozza a rendőrség Polt feljelentését a budafoki 1,1 milliós fideszes tanácsadási díj ügyét | Elutasították Polt Péter legfőbb ügyész feljelentését, mert nem értelmezhető hűtlen kezelésként. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/21/budafok-teteny-rendorseg-polt-peter-feljelenteset-11-millios-fideszes-tanacsadasi-dij/ | 2024-11-21 15:04:53 | true | null | null | 24.hu |
"Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja" - jelentette ki Nyírkarász volt fideszes polgármestere, Szalmási József egy korrupciógyanús ügy kapcsán. Tette mindezt azután, hogy korábban azt vallotta: Kovács Sándor szabolcsi fideszes országgyűlési képviselő lényegében megzsarolta őt, hogy az általa favorizált cég nyerjen az általuk kiírt tenderen. Bár a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást, lapunk a Közbeszerzési Hatósághoz fordult jogorvoslatért. A Döntőbizottság most megállapította, hogy 11 esetben - így Nyírkarászon is - jogsértés történt, és pénzbírságot szabott ki."A GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. vagy végtelenül profi, vagy valami egészen más áll annak hátterében, hogy a cégek egy tucat közpénzes megbízást nyertek el úgy, hogy pontosan vagy mindössze pár forint eltéréssel tippelték meg azt az összeget, ami a beruházók rendelkezésére állt" - írtuk meg május elején.Az érintett tenderekkel azután kezdtünk foglalkozni, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejelentette: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami 2021-ben indult a 24.hu cikke és az általa tett feljelentés nyomán.Az ügy előzményei: Kovács Sándor szabolcsi fideszes országgyűlési képviselő barátjának (és felesége üzlettársának), Galambosi Csabának a cégei néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a térségben.A tenderek mind meghívásosak voltak, és lényegében érdemi verseny nélkül zajlottak le.Az egyik közbeszerzési eljárásról Nyírkarász polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, Kovács lényegében megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég, a Galambosi GÉ-65 Mérnökiroda Kft. építse meg a falu termelői piacát. Ellenkező esetben ugyanis a község nem fog hozzájutni a szükséges uniós forráshoz. A közbeszerzés végül lezajlott, és a GÉ-65 Mérnökiroda nyerte a megbízást.A rendőrség Hadházy Ákos feljelentése után lefolytatta az eljárást, ám végül arra jutott, hogy ugyan a személyi összefonódások, a verseny hiánya, a felkért cégek ismétlődése és a beismerő vallomások bűncselekmény gyanújára utalnak, konkrét bizonyítékok hiányában mégis kell szüntetniük a "versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott" eljárást.Amikor a 24.hu a határozattal kapcsolatban ismét megkereste a nyírkarászi polgármestert, Szalmási József azt mondta, Kovács Sándorral jelenleg is jó a viszonya, és lehet, hogy "piás volt" akkor, amikor a rendőrségen az érintett beruházásról beszélt. Hozzátette,"hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök."Mi azonban ezt másképp láttuk, és az Átlátszó közbeszerzési szakértőjével alaposabban átnéztük Galambosi Csaba két cége, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. által 2018 után elnyert tenderek menetét.A kiíróknak nem volt gyanúsA közbeszerzési eljárásokat egyesével megvizsgálva többek között arra jutottunk, hogy egy esetben a Bereg Konstruktor Kft. forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló 107 905 693 forintos összeg. További 9 esetben pedig pár ezer forint volt az eltérés az anyagi fedezet és a megajánlott nyertes ár között - még a százmillió forintot meghaladó beruházásoknál is.Mindez azért különösen fontos, mert - egyetlen kiírástól eltekintve - a kiíró soha nem adott meg becsült értéket az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint. A pályázó cégek tehát - hivatalosan - csak a közbeszerzés lezárultát követően értesülhettek arról, hogy mekkora értékkel kalkulált a kiíró. Ez pedig azt jelenti, hogya két kft. vagy ennyire szerencsés/zseniális, vagy tisztában lehetett a becsült árral.A gyanúra okot adó jelenséget a tenderek kiíróinak jelezniük kellett volna a Gazdasági Versenyhivatal felé, azonban erre információink szerint egyszer sem került sor.Közbeszerzési Hatóság vizsgált, a Döntőbizottság bírságoltCikkünk megjelenésével egyidőben ezért közérdekű bejelentést tettünk Közbeszerzési Hatóságnál.A Hatóság szeptemberben arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bejelentésben megjelölt közbeszerzési eljárások közül érdemben azokat vizsgálta, amelyek esetében:az objektív jogorvoslati határidő még nem telt le, vagy leteltének időpontja nem volt megállapítható, továbbáa nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el vagy el sem tért a becsült értéktől, illetőleg a rendelkezésre álló anyagi fedezettől, vagya becsült érték nyilvánosan hozzáférhető iratból - így különösen az eredménytájékoztatóból - nem volt megismerhető.A Hatóság vizsgálatának eredményeképp - a bejelentésben megjelölt 14 közbeszerzési eljárás közül - 11 esetben kezdeményezték a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását, kilenc ajánlatkérő vonatkozásában. A Döntőbizottság lefolytatta az eljárásokat, és minden esetben megállapította a jogsértés tényét.Az indoklás szerint ugyanis a becsült érték összegével szinte teljesen megegyező összegű nyertes ajánlat ténye önmagában olyan körülményként lett volna értékelendő, amely felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét, különös tekintettel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvi elvárás tükrében. Ezért az ajánlatkérőknek jelezniük kellett volna a Gazdasági Versenyhivatal felé a gyanús eseteket. Mivel azonban ezt nem tették meg,a Döntőbizottság összesen 8 850 000 forint pénzbírságot szabott ki rájuk.Az érintett szervezetek/önkormányzatok, a beszerzése tárgya és a kiszabott bírság összege:Nyírmeggyes Község Önkormányzat - Energetikai beruházás D.580/2024. - 500 000 FtNyírcsaholy Község Önkormányzata - Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése D.582/2024 - 300 000 FtÓpályi Község Önkormányzat - Építési beruházás D.583/2024. - 400 000 FtÓpályi Község Önkormányzat - Falusi galéria és helytörténeti gyűjtemény D.584/2024. - 250 000 FtSzamosangyalos Község Önkormányzata - Energetikai korszerűsítés (1.2.rész) D.586/2024. - 400 000 FtNyírkarász Községi Önkormányzat - Termelői Piac kialakítása - D.587/2024 - 600 000 FtApagy Község Önkormányzata - Polgármesteri Hivatal és Idősek Otthona épületének energetikai korszerűsítése (1.2. rész) - D.589/2024. - 900 000 FtCsenger Város Önkormányzata - Csenger Város Önkormányzata tulajdonában lévő épületeinek energetikai felújítása (1.2.3. rész) - D.592/2024. - 2 000 000 FtMátészalka Város Önkormányzata - Kossuth utca rekonstrukciója - D.593/2024 - 2 000 000 Ft"Jót s Jól" a Szatmári Kistérségben Egyesület - Fogyatékkal élők nappali intézményének fejlesztése D.594/2024 - 1 000 000 Ft"Jót s Jól" a Szatmári Kistérségben Egyesület - Szolgáltató és Foglalkoztató épületek kialakítása - D.595/2024 - 500 000 FtAz érintettek főként azzal védekeztek a vizsgálat során, hogy szerintük nem volt gyanús a becsült értékkel szinte teljesen megegyező árajánlat, hiszen az ajánlattevők a korábbi munkáik vagy épp a rendelkezésre álló uniós támogatás összegének fényében képesek lehettek a pontos számítások elvégzésére.Érdekesség, hogy két projekt, a nyírkarászi és a csengeri - esetében már korábban is szabott ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság a megkötött szerződések jogsértő módosítása miatt.A rendőrség nem indított újabb nyomozástVadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) tavaszi cikkünk megjelentését követően írásbeli kérdést nyújtott be Polt Péternek. Vadai arra volt kíváncsi, gyanúsnak tartja-e Polt a bemutatott eljárásokat.A legfőbb ügyész a kérdést "tartalmilag feljelentésként" értékelte, és továbbította azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának. Ott azonban bűncselekmény hiányában elutasították a feljelentést.Hadházy Ákos, aki az eredeti feljelentést tette az ügy kapcsán, az Átlátszónak elmondta, egyrészt örülhetne, hogy egy hatóság megint elismerte, hogy igaza volt, de mégsem örül. Szerinte ugyanis hiába bukott le "az EU-s pénzek lenyúlására szakosodott fideszes bűnszervezet hálózatának egy kis része, a szervezők, felelősök ismét nem kerülnek bíróság elé."A büntetéseken pedig csak nevetni tud, még akkor is, ha szinte biztosra vehető, hogy néhány szegény falunak még ez is problémát okozhat.Katus EszterCímlapkép: Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke. | Cikkünk nyomán többmilliós bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság | A korrupciógyanús tenderek kapcsán Nyírkarász volt fideszes polgármestere azt nyilatkozta, hogy senki nem tehet semmi. Bebizonyítottuk az ellenkezőjét. | null | 1 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/12/06/cikkunk-nyoman-tobbmillios-birsagot-szabott-ki-a-kozbeszerzesi-dontobizottsag | 2024-12-06 08:18:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
"A szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő családi cégétől vesz 4200 élelmiszercsomagot a város nyugdíjasainak a szekszárdi fideszes önkormányzat" - Hadházy Ákos, Zugló független országgyűlési képviselője Facebook-oldalán.A korupcióellenes munkájáról is ismert politikus szerint Horváth István országgyűlési képviselő feleségének bikácsi cége 21 milliós megbízást nyert el a karácsonyi csomagosztásra. Csomagonként 5000 forintért ad cukrot, lisztet, olajat, kekszet, 300 gramm szaloncukrot, kis kávét és teát és egy szelet csokit."A csomag tartalmát elnézve bármikor meg lehetne venni ugyanezt a polcról is, akár kicsit olcsóbban is. Ez azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi árréssel Horváth Istvánék 3-4 milliót keresnek a szekszárdi nyugdíjasokon" - írta Hadházy Ákos.A cég meghívásos pályázat keretében nyerte el a megbízást, ami azért is meglepő, mert Szekszárdtól 35 kilométerre lévő Nagydorogra van a cég bejegyezve, tehát nem egy helyi vállalkozásról van szó. Hadházy Ákos szerint a verseny más tekintetben is furcsa volt, ugyanis nem adott árukra kértek ajánlatot, hanem az 5000 forintos összeget adták meg és kérdezték, hogy mi fér bele. Ő úgy látja, hogy az így beérkezett ajánlatok teljesen összehasonlíthatatlanok, mivel simán lehet, hogy más csomagban kevesebb, de jobb minőségű áru szerepel. | Hadházy Ákos újabb leleplezése: már a karácsony sem szent | Azt állítja, hogy a szekszárdi fideszes önkormányzat egy szekszárdi fideszes országgyűlési képviselő családi cégétől rendelt élelmiszercsomagokat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/hadhazy-akos-ujabb-leleplezese-mar-a-karacsony-sem-szent-.html | 2024-12-09 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Tudomásunkra jutott, hogy több megyei kormányhivatal is vizsgálatot indított a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskolával szemben. Megkeresésünkre a hivatalok azt közölték, hogy a 2023/24-es tanévben zajló ellenőrzések során számos szabálytalanságot tártak fel. Például meghamisított naplókat, szabálytalanul lebonyolított vizsgákat és egyéb adminisztrációs hiányosságokat találtak, s ezek miatt összesen kétmillió forintra bírságolták az iskolát. Az igazgató korábban azt mondta, saját hatáskörben megoldották a problémákat, rendezték a soraikat a hivatalokkal is. Ugyanakkor a Pest Vármegyei Kormányhivatal júliusban visszavonta az iskola működési engedélyét, amely azonban azonnali jogvédelmet kért, így továbbra is működik.Szeptemberben írtuk meg, hogy a Pest Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola működési engedélyét és törölte azt a nyilvántartásból. Minderre azért került sor, mert az iskolánál zajló hatósági ellenőrzések során sorozatos szabálytalanságokat tártak fel. Azt is megírtuk, hogy ezen okok miatt korábban a Magyar Államkincstár megvonta az iskolától az állami finanszírozást. A hivatali vizsgálatok azonban itt nem értek véget: az Állami Számvevőszék 2021-ben vizsgálta az intézményt fenntartó kft.-t, és arra a megállapításra jutott, hogy nem tudni pontosan, a cég mire használta fel a 182 millió forintos állami támogatást.Mivel az iskolának országszerte több (összesen 13 darab) tagintézménye működik, megkerestük a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatalokat, hogy megtudjuk: hányszor és milyen eredménnyel vizsgálták a tagintézményeket. A kapott válaszokból kiderült, hogy több alkalommal is a kormányhivatalok látókörébe került az iskola.Hamis tanügyi dokumentumokA Békés Vármegyei Kormányhivatal például többször is ellenőrizte a Tudásfa Békéscsabai Tagintézményét. A hivatal megállapította, hogy a tanügyi dokumentumokat (pl. napló) meghamisították, és a köznevelési információs rendszerben sem vezették megfelelően a pedagógusok és a diákok adatait. A vizsgák lebonyolítása nem jogszabályszerűen történt, ráadásul bizonyítványokat is visszatartottak. A kormányhivatal a szabálytalanságok miatt két alkalommal, összesen 700 ezer forintra bírságolta az intézményt és a fenntartót.A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal is ellenőrizte az iskola megyei tagintézményét. Hasonlóan a Békés Vármegyei Kormányhivatal vizsgálatához, itt is számos szabálytalanságot tártak fel a vizsgálat során. Így például"valótlan tartalmú nyilvántartás-vezetést, elmaradt bizonyítvány-átadást, tanulók és pedagógusok adatainak valótlan feltüntetését".A kormányhivatal ezek miatt bírságot szabott ki, de annak kiszabása ellen a Tudásfa fellebbezett. A Győri Törvényszék azonban a keresetet elutasította, így az iskolának 800 ezer forintos bírságot kellett kifizetnie.A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Tudásfa pápai tagintézményét. A hivatal az ellenőrzések során jogszabálysértéseket állapított meg "a tanügyi dokumentumok vezetése és valódisága, illetve az alkalmazási feltételek megléte területén", és félmillió forintos közigazgatási bírságot szabott ki.Jogsértés miatt érvénytelen lett az osztályozó vizsgaA Zala Vármegyei Kormányhivatal 2024. április 5-én indított hatósági ellenőrzést a Tudásfa megyei tagintézményeiben. "A hatósági ellenőrzés megállapította, hogy a 2023/2024-es tanév tavaszi időszakában érettségire jelentkezők közül egyes tanulók osztályozó vizsgájának lebonyolítása jogsértő volt." Ezért a kormányhivatal felszólította a fenntartót, hogy "az érintett tanulók középiskolai bizonyítványaiban, törzslapjain, és az osztálynaplókban a megfelelő záradékkal tüntesse fel az osztályozó vizsgák érvénytelenségének tényét".Az esetek kapcsán kerestük a Tudásfa igazgatóját és a fenntartót, de választ kérdéseinkre nem kaptunk.Szabó-Gödri RitaA címlapkép illusztráció (fotó: pixabay.com) | Hamis naplók, szabálytalan vizsgák: dőlnek a csontvázak a Tudásfa iskola szekrényéből | A Tudásfa Felnőttoktatási Gimnázium és Általános Iskola működése több sebből vérzik, már a működési engedélyüket is visszavonta a kormányhivatal. | null | 1 | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/11/29/hamis-naplok-szabalytalan-vizsgak-dolnek-a-csontvazak-a-tudasfa-iskola-szekrenyebol | 2024-11-29 09:22:11 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nettó 894 millió forintba kerülhet a közel 20 milliárd forintért épülő magyar pavilon üzemeltetése az Oszakai Világkiállításon. A megbízásért 3 cég indult, a legolcsóbb ajánlatot pedig a B+N Referencia Zrt. adta. Így várhatóan velük kötik meg a szerződést. A kormányközeli céget nem véletlenül hívják "a takarítás Mészáros Lőrincének": szinte minden tendert megnyernek, amin elindulnak, legyen szó takarításról, üzemeltetésről vagy épp kártevőirtásról.Összetett feladatokra írt ki közbeszerzési eljárást az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. szeptember végén. A cég a magyar pavilon létesítménygazdálkodási feladatainak ellátására keresett vállalkozókat az Oszakai Világkiállításon. Az ajánlattételi felhívás szövege szerint a nyertes cégnek egyszerre kell takarítania és őriznie a 2500 m2-es létesítményt, ahol naponta várhatóan 4000 ember fordul majd meg. Emellett a keletkező hulladékot is neki kell elszállítania, továbbá mosodai szolgáltatást kell biztosítania, személyszállítási szolgáltatásokat kell nyújtania, és kertészkednie is kell.Mindezt Magyarországtól közel 9000 km távolságra Japánban, hat hónapon keresztül. "Az eljárás nyertesének kötelessége, hogy a Magyar Pavilon magas színvonalú és folyamatos működését zavartalanul biztosítsa, a helyi jogszabályok és Szervező által kiadott irányelveknek megfelelően" - hangsúlyozza a felhívás.A sokrétű munka ellenére a kiíró - főként költséghatékonyságra hivatkozva - nem bontotta részekre a tendert, így csak olyan cégek jelentkezhettek, amelyek egyszerre képesek az összes feladat ellátására. De további megkötések is voltak.Alkalmatlan volt az az ajánlattevő, amely nem rendelkezettösszesen legalább nettó 1800 m2 alapterületű épület létesítménygazdálkodási feladatainak minimum 6 hónapig folyamatosan, megszakítás nélküli ellátására vonatkozó referenciával;legalább átlagosan napi 2500 fő látogatószámú épület minimum 6 hónapig folyamatosan, megszakítás nélküli 0-24 órás biztonsági őrzésére és vagyonvédelmére vonatkozó referenciával;legalább egy fő felsőfokú végzettségű szakemberrel, aki minimum 36 hónap szakmai tapasztalattal rendelkezik épület létesítmény gazdálkodás területén és/vagy épület üzemeltetés területén;legalább egy fő minimum tisztítás-technológiai szolgáltatásvezetői képesítéssel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező szakemberrel, aki rendelkezik minimum 36 hónap szakmai tapasztalattal épület takarítás területén;legalább egy fő felsőfokú végzettségű biztonsági vezető szakemberrel, aki minimum 36 hónap szakmai tapasztalattal rendelkezik épület biztonsági őrzés és vagyonvédelem irányítása során;és a felhívás feladásának napját megelőző három, mérleg fordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából származó nettó árbevétele nem érte el összesen az 1,5 milliárd forintot.A megbízásért nem is volt nagy tülekedés: összesen 3 cég tett ajánlatot: a FAKULTÁS FM Zrt., az UNI-FM Kft. és a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.A FAKULTÁS FM Zrt. tulajdonosa a Bükk Optimum Kft., amelynek székhelye ugyanúgy a 960 fős Borsod megyei Tardonán van, mint a B+N Zrt.-nek. A Bükk Optimum Kaczkó Tamás és Volascsek Anikó érdekeltsége. Kaczkó korábban a B+N Zrt. vezető tisztségviselője volt. Az UNI-FM Kft. budapesti székhelyű vállalkozás, a tulajdonosa pedig nem más, mint a főként uszodaépítésekről ismert, NER-cégek oldalán is felbukkanó Laterex Építő Zrt.A három cég közül végül a B+N Zrt. tette a legolcsóbb, nettó 894 018 811 forintos ajánlatot, így ő nyerte el a megbízást.A B+N alvállalkozót is bevon a teljesítésbe, méghozzá JUNA-Sec Kft.-t. Az újlengyeli vállalkozás önállóan még soha nem nyert közbeszerzést, de a bevétele így is 1,7 és 3,6 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben.A B+N Referencia Zrt.-t valószínűleg már senkinek sem kell bemutatni, lapunk is többször beszámolt a cég sikersztorijáról. A kormányközeli vállalkozás számolatlanul nyeri az állami megbízásokat, legyen szó takarításról, üzemeltetésről vagy épp kártevőirtásról. A társaságnak tavaly 111,9 milliárd forint árbevétele volt.Közel 20 milliárdból építik fel a pavilontAhogy arról év elején beszámoltuk, a becsült ár kétszereséért, nettó 19,9 milliárd forintért építheti meg a 2025. évi világkiállítás magyar pavilonját a kormányközeli BAYER CONSTRUCT Zrt.A kivitelezőt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében kereste az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft., amely három céget kért fel ajánlattételre: a BAYER CONSTRUCT Építőipari és Szolgáltató Zrt.-t, a CONFECTOR Mérnök Irodát, és a Market Építő Zrt.-t.Bár a megbízás becsült értéke "csak" nettó 9,3 milliárd forint volt, a kiíró végül elfogadta a BAYER CONSTRUCT Zrt. nettó 19 893 487 540 forintos ajánlatát. (A kiadások azóta valamelyest csökkentek a műszaki tartalom változása miatt.)Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a pavilon nettó 1749 négyzetméteren valósul meg, a tervezett bruttó szintterület 2235, a kiállítótér 577, a kereskedelmi terület pedig 113 négyzetmétert tesz ki. Az építmény összesen 5 szintes lesz pincével és egy félemelettel együtt.A kelet-ázsiai régióból érkező beutazóforgalom növelése a fő célA pavilon látványterveit októberben mutatták be Tokióban. A létesítményről az EXPO 2025 Magyarország Kft. azt írja: "cél volt a tervezés során, hogy a Magyar Pavilon már formavilágával felkeltse a Világkiállítás közönségének figyelmét. A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető természetes építőanyagok és építési módok inspirálták az építészeti koncepciót".A leírás szerint a létesítményben hazai kis- és középvállalkozások lehetőséget kapnak a kelet-ázsiai bemutatkozásra az épület második emeletén. A kiállítási tér végén ajándékboltot alakítanak ki, ahol jellegzetes magyar termékeket vásárolhatnak a látogatók. A pavilon első emeletén a magyar gasztronómiát képviselő bisztró és egy borbár várja vendégeit. A fő attrakció azonban az immerzív színházi tér lesz, ahol élő, népzenei produkcióval várják majd a látogatókat 184 napon át.A világkiállítást mintegy 161 ország és 9 nemzetközi szervezet részvételével rendezik meg 2025. április 13. és október 13. között. Az eseményre 30 millió látogató várható elsősorban Japánból, valamint a Dél-Koreát és Kínát is magába foglaló kelet-ázsiai régióból. "Ez egyben a világ legnagyobb turisztikai küldőpiaca is, ezért a sikeres magyar részvétel jelentős mértékben növelheti az innen érkező beutazóforgalmat - ami a magyar megjelenés egyik legfontosabb célja.Hazánk Japán egyik legfontosabb gazdasági partnere Közép-Európában,tavaly a kelet-ázsiai régióból érkezett a legtöbb befektetés Magyarországra. A Magyar Pavilon célja így az országimázs-építésen túl az is, hogy számos magyar vállalkozás számára teremtsen lehetőséget az üzletfejlesztésre és kapcsolatépítésre" - olvasható a pavilon honlapján.Hogy az oszakai pavilon sorsa mi lesz, egyelőre nem tudni, de a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjára mindenesetre még ma is milliókat költünk:Katus Eszter | Közel egymilliárd forintba fog kerülni a magyar pavilon üzemeltetése Oszakában | A létesítménygazdálkodási feladatokat a B+N Referencia Zrt. végezheti el egy nem túl komoly verseny után. A pavilont közel 20 milliárd forintért építik fel. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/11/29/kozel-egymilliard-forintba-fog-kerulni-a-magyar-pavilon-uzemeltetese-oszakaban | 2024-11-29 08:40:39 | true | null | null | atlatszo.hu |
Panda Ákosnak, a győri Fidesz-propaganda első emberének üzent Pintér Bence polgármester, miután közeledési kísérlete ellenére a kormánypárti káder nem hajlandó pártfüggetlenül működtetni az önkormányzati pénzből működő médiát."A kampányban elmondtam, el tudom képzelni, hogy a Győr+ normális, a köz tájékoztatását elvégző önkormányzati média lesz, ha a polgármesteri hivatal irányából megszűnik az egyoldalú nyomásgyakorlás, a névtelen lejárató cikkek ráerőltetése a szerkesztőségre, és helyette a párbeszéd és az egyenrangú együttműködés veszi kezdetét. Nagyon sajnálom, hogy Panda Ákos, a Győr+ vezérigazgatója nem élt a lehetőséggel" - írta Pintér Bence a Facebookon.A városvezető felidézte, pont az átadás-átvételt követő napra esett, amikor a Győr+ rádió műsorrendjét újrastruktúrálták, amelynek eredményeként például megszűnt a Polgármesteri Vizit című műsor. Pintér Bence elmondta, bízott benne, hogy Panda Ákos találni fog olyan formátumot, amiben a polgármester informálni tudja Győr lakosait arról, hogy mi történik Győrben, és milyen tervei vannak a város rendberakására, az elmúlt másfél hónapban azonban sajtóközleményei sorra elkeveredtek a szerkesztőség rendszerében.- sorolt fel pár esetet Pintér Bence. Panda Ákos a találkozóik elől folyamatosan kibújik, rejtőzködik, ezért nem maradt más választása, mint nyilvánosan üzenni - jegyezte meg.Pintér Bence konszenzuson alapuló közös munkát és közszolgálati hozzáállást vár el az önkormányzati pénzből működő városi médiumtól, mert szerinte a győriek is ezt akarják. Ha azonban "a Győr+-t továbbra is pártlapként kívánja működtetni a jelenlegi vezérigazgató, akkor a Győr+ méltatlanná válik a Győr név használatára,- közölte Pintér Bence, aki végezetül felszólította Pandát, hogy ne meneküljön, és ha nem működik együtt, akkor el fogja veszíteni a város támogatását.Mint ismert, a helyi civilek, az LMP és a Momentum támogatásával nagy meglepetésre a júniusi választáson győzedelmeskedő Pintér Bencének meglehetősen nehéz helyzetben kell irányítania Győr ügyeit: fideszes többségű közgyűlést kapott a nyakába, ráadásul a Dézsi Csaba András-féle bukott városvezetés még lényegében ki is ürítette az önkormányzati kasszát az átadás előtt, egy sor polgármesteri jogkörét pedig megvonta.A helyi kormányhivatalhoz és az Alkotmánybírósághoz fordul az ellehetetlenített győri polgármester | Továbbra is kormánypropagandát közvetít az önkormányzati pénzből működő győri média, a polgármester jogi lépéseket ígér | A Győr+ rádió még a Polgármesteri Vizit című műsorát is megszüntette, nehogy a megválasztott ellenzéki városvezető, Pintér Bence tájékoztatni tudja a lakosságot Győr ügyeiről. | null | 1 | https://nepszava.hu/3258774_gyor-pinter-bence-fidesz-propaganda | 2024-11-21 17:17:00 | true | null | null | Népszava |
Írásbeli kérdését feljelentésként értékelem, és azt elbírálás céljából a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldtem meg - válaszolta Polt Péter kedden Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő még november 4-i írásos kérdésére. Az ügyészségi portálon közzétett levélváltás szerint az ellenzéki politikus aziránt érdeklődött, hogy a legfőbb ügyész szerint "mi kerül oldalanként 226 000 forintba a Magyar Kertörökség Alapítvány által a Magyar Turisztikai Ügynökség részére írt tanulmányban".Polt Péter nem alkotott véleményt az első ránézésre is durván túlárazott megbízásról, és arra utalt, hogy a feljelentésként értékelt dokumentum elbírálásának az eredményéről majd a nyomozó hatóság fogja tájékoztatni Vadait Ágnest. A DK képviselője egyébként levelében hosszasan idéz a 444 ügyben írt cikkéből, de valójában - ahogy arról lapunk is beszámolt - a 24.hu tárta fel az ügyet. A lap a Magyar Kertörökség Alapítvány által írt dolgozatot egy évig próbálta titokban tartani a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), mígnem a bíróság a portálnak igazat adva a 68 millió forint közpénzért elkészített dokumentum kiadására kötelezte az állami szervezetet.Mint kiderült, a sokáig titkolt dokumentum oldalanként valóban 226 ezer forintba került, s a 68 millió forintot felemésztő 300 oldalas tanulmányt hivatalosan kevesebb mint négy hónap alatt készítették el, a 300 oldalnak több mint 10 százalékán, 30-40 oldalon csak kép szerepel. - A tanulmány négy részből áll, az első 136 oldal Tokaj-Hegyalja vizsgálatáról szól. Bemutatják a tájat, ismertetik a történetét, a kert- és borkultúra összefüggéseit. Ezt követően 40 oldalon keresztül osztrák, francia, olasz, svájci és spanyol helyszíneket mutatnak be.A forráshiány veszélyére hívják fel Tiborcz István cégének a figyelmét egy tokaji kertekről készült 68 milliós tanulmánybanVadai Ágnes szerint az ügyben "konkrétan felvetődhet" a Btk. 376. §-ában írt hűtlen kezelés bűntette, a 305. §-ban szabályozott hivatali visszaélés, a Btk. 374. §-ban rögzített gazdasági csalás bűntett és a Btk. 373. §-ban rögzített csalás bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapíthatósága is.Nem volt bűncselekmény, hogy törölték Orbán Ráhel tokaji földjeiről az állam elővásárlási jogát Miért vett Orbán Ráhel több mint 90 hektár szőlőt Tokajban?Heten adtak át egy néhány kilométeres dűlőutat Tokajnál, Gulyás Gergely szerint hasít a turizmus | Polt Péternek is gyanús lett a Magyar Kertörökség Alapítvány több száz oldalas, oldalanként 226 ezer forintos tanulmánya | A legfőbb ügyész a Nemzeti Nyomozó Irodának küldte el Vadai Ágnes hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és csalás elkövetését felvető kérdéseit. | null | 1 | https://nepszava.hu/3258422_magyar-turisztikai-ugynokseg-magyar-kertorokseg-alapitvany-tokaj-tanulmany-vadai-agnes-kerdes-polt-peter-feljelentes | 2024-11-19 18:11:00 | true | null | null | Népszava |
Hétfőn tartották az idei utolsó elkészítő ülést a több minisztériumot érintő, 54 vádlott ellen indult korrupciós büntetőügy tárgyalássorozatában a Budapest Környéki Törvényszéken (az üggyel kapcsolatos összes cikkünk itt található). A dr. K. T. és 53 vádlott ellen hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárás nagyságát jelzi, hogy az októberben indult eljárásban, a több mint tucatnyi idei előkészítő ülésen még nem sikerült valamennyi vádlottat bíróság elé állítani - igaz, ennek részben az is oka, hogy az I. rendű vádlott elmeorvosi szakértői vizsgálata januárra csúszott, illetve más vádlottnak is lesz orvosszakértői vizsgálata, és maradt el előkészítő ülés.Ma (hétfőn) öt vádlottat hallgatott meg az ügyben eljáró dr. Oláh Gaszton bíró, míg a múlt heti két tárgyalási napon összesen nyolc vádlott állt bíróság elé. A tizenhárom vádlottból csak egy ismerte be a bűnösségét és mondott le a tárgyaláshoz való jogáról a pernek ebben a szakaszában - ő egy cég képviselőjeként több mint 400 millió forintos támogatást intézett Ginop-forrásból a vállalkozásnak -, de az ő ügyében is már csak jövőre lesz ítélet. Több vádlott nyilatkozott úgy, hogy a vádiratban foglaltak szerinti bűnösségét nem ismeri be, és voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy bár a részbeni bűnösségüket beismerik, kérik, hogy tárgyalás legyen az ügyükben. A további előkészítő ülések várhatóan márciusban lesznek.A ma meghallgatott egyik vádlott ügyvédje ellen az ügyészség kizárási indítványt nyújtott be, amiről a bíróság később dönt, így lehet, hogy az ő ügyében újabb előkészítő ülést tartanak. Ez a személy, a 38. rendű vádlott B. Á. egyébként a ma meghallgatott összes többi vádlotthoz hasonlóan tagadta a bűnösségét.Ezeken az úgynevezett előkészítő üléseken a vádlottat arról nyilatkozhatnak, hogy pontosan a vádiratban leírtak szerint történt minden, azaz pontosan azokat a bűncselekményeket és pontosan úgy követték el, ahogyan az ügyészség állítja. Ha ezt beismerik, és lemondanak a tárgyaláshoz való jogról, akkor egy úgynevezett mértékes ügyészi indítvánnyal a törvényben lévő felső határnál garantáltan kedvezőbb ítéletet kaphatnak (aminél a bíró még enyhébbet is adhat).A vádlottak negyede ismert be a bűnösségétAz 54 vádlottból a maival együtt 42 került bíróság elé. A főbb vádlottak közül az I. rendű K. T., ahogy írtam, januárban elmeszakértői vizsgálatra megy (ez már a második alkalom lesz, miután novemberben nem vetette magát alá a vizsgálatnak, a tárgyalást vezető bíró korábban azt mondta, hogy ha az új időpontra nem megy el, letartóztatják, ha elmegy, de ismét ellenáll, akkor pszichiátriai kezelésre, zárt osztályra küldik), a II. rendű K. L. tagadta a bűnösségét.A III., a IV., IX., továbbá az V. és VIII. rendű vádlottak - előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt - beismerték a bűnösségüket, ügyükben már ítélet is született első fokon ( az eddigi előkészítő üléseken született ítéletek többsége nem jogerős, mert vagy az ügyészség, vagy a vádlott, vagy mindkettő fellebbezett). Az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.Eddig egyébként összesen kilencen tettek úgy beismerést, hogy lemondtak a tárgyalásról, volt egy tizedik vádlott, akinek a beismerő nyilatkozatát nem fogadta el a bíró, és voltak olyanok, aki beismerték, hogy követtek el az ügyben bűncselekményeket, de állításuk szerint nem annyit és nem úgy, ahogy a vádiratban szerepel, így az ő ügyükben tárgyalás lesz.Több vádlott, több előkészítő ülésen állította, hogy a vádirat egy része lényegében szó szerint annak a XVIII. rendű vádlottnak, H. A.-nak a beismerő vallomását vette át, aki egyedüliként vádalkut tudott kötni az ügyészséggel. Ezek a vádlottak azt mondták, hogy emiatt több pontatlanság van a vádakban, és többen kérték, hogy az eljárás későbbi, előkészítő ülés utáni tárgyalásain szembesítsék őket H.-val, illetve H.-t tanúként hallgassák ki.ElőzményekA perről korábban számos cikkben írtunk, legutóbb november elején, amikor több volt minisztériumi osztályvezetőt is letöltendő börtönre ítéltek (korábban pedig ebben, ebben, ebben, ebben és ebben a cikkben foglalkoztunk az üggyel).Az akkori ítélethirdetéskor Oláh Gaszton bíró többek között azt mondta, hogy a tettüknek "óriási társadalmi veszélyessége van... a nyilvános pályázati rendszerbe vetett hitet ingatják meg", valamint arról is beszélt: "nem osztja a bíróság azt a védői álláspontot, ami a legfőbb ügyész jelentésére hivatkozott, hogy az országban nincs korrupció. Van, és ami van, az bőven sok. Ha beszámol róla a legfőbb ügyész, ha nem, van korrupció. Ízlésbeli kérdés, hogy mennyi van, de ha egy van, az is sok, főleg ilyen szinten."A "széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával" kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy "több minisztériumban is lecsaptak" olyanokra, "akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el", de a lap szerint csak "alacsony rangú bürokraták (...) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet".Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai) érintett lehet az ügyben, és hogy "kis hálózat" helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag - nagyjából 100-120 ezer oldalnyi -, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas.Ahogy azt korábban mi is megírtuk, az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt. | Egy beismeréssel és számos tagadással ért véget erre az évre a több minisztériumot érintő korrupciós óriásper | Tizenhárom vádlott állt bíróság előtt az elmúlt két hétben az 54 ember ellen indult vesztegetési perben. Egy nagyvállalat leánycégének több mint 400 milliós támogatást intéző személy volt az egyetlen, aki beismert. A per jövőre folytatódik. | null | 1 | https://444.hu/2024/12/09/egy-beismeressel-es-szamos-tagadassal-ert-veget-erre-az-evre-a-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-oriasper | 2024-12-09 13:55:41 | true | null | null | 444 |
A TRP Hungary Kft. - amelynek tulajdonosai Szijjártó Sarolta (35 százalék), Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter testvére, valamint férje, Őry Tamás (20 százalék) és Molnár Balázs (45 százalék) - érdekeltségébe került az Autónavigátor.hu autós portál, tudta meg az Mfor.Az autós lap impresszumában a TRP Hungary tulajdonában lévő TRP Media Holding Kft. szerepel, a kiadásért felelős személy pedig Őry Tamás.Az Opten céginformációs adatbázis szerint a TRP Média Holding Kft. 51 százalékos, többségi tulajdonosa a TRP Hungary Kft. és 40 százaléknyi része van benne a Village Media Kft.-nek, amelyről korábban a 24.hu írta meg, hogy vezető-tulajdonosa, Hidvégi Krisztina az állami kommunikációs milliárdokkal birodalmat építő Balásy Gyula-féle New Land médiaigazgatója. A lap szerint a Village Mediát a kisebb vidéki televíziók, önkormányzati újságok elérésére hozták létre, "lényegében a New Land reklámjait értékesíti tovább meglehetősen nyereséges formában." Balásy Gyula állami megbízásairól korábban részletesen beszámoltunk:https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/200-milliard-folott-a-kormanypropaganda-osszege-balasy-gyula-cegeinel-landolt-mind-a-40-munka.htmlMellettük 6 százalékos tulajdonrésze van Szabó Istvánnak és 3 százaléknyi részesedéssel van jelen Maricsek-Notheisz Ivett Erzsébet raliversenyző.Ezzel tovább nőtt az autós cég médiaportfoliója, amelybe beletartozik a Racingline.hu, a Rallycafe.hu, a P1race.hu és a 500miles.hu is. Az állami hirdetésekről megkérdeztük a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, a TRP Hungary Kft.-t és a TRP Media Holding Kft.-t is, válaszaikkal bővítjük cikkünket.Talán nem is meglepő, hogy az Autónavigátoron ott vannak az állami hirdetések. 2024. december 3-án kattintottunk a lap Ez már a dübörgés? 28 százalékos a növekedés az újautó-piacon! című anyagára, benne három állami hirdetést találtunk: egy a rövidpályás úszó világbajnokságot, egy az Erzsébet Táborokat, egy Magyarország családbarátságát hangsúlyozta - utóbbi a családi összefonódások miatt különösen pikáns.A Népszava összesítése szerint a TRP Hungary Kft. az állami a Szerencsejáték Zrt. tulajdonában álló Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től 2018 és 2022 között több részletben összesen 60,7 millió forint támogatást kapott. 2019-ben a G7 írta meg, hogy a cég 72 millió forintot kapott a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) és annak háttérintézményeitől a Hungaroringen rendezett kamion-Európa-bajnokság és a hozzá kapcsolódó V4 logisztikai fórum megszervezésére. A KKM 65 millió forinttal támogatta az eseményt, míg a tárca alá tartozó Eximbank és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) további 7 millió forintot biztosított különféle szolgáltatásokra.2024 februárjában a TRP Hungary megvásárolta a finnországi KymiRing autó- és motorsport-központot. A vállalat közleménye szerint a beruházást kizárólag magántőkéből hozták össze.A TRP Hungary Kft. tavaly 821,5 forintos nettó értékesítés mellett nettó 19,7 millió forintos adózott eredményről adott számot. Osztalékot a tulajdonosok nem vettek ki. | Szijjártó Péter testvére is ügyes üzletasszony: megszerezték az Autónavigátort is | Szijjártó Sarolta érdekeltsége tovább bővíti médiaportfólióját, az új szerzeményen már megjelentek állami hirdetések is – köztük egy családbarátságot sulykoló reklám. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/szijjarto-peter-testvere-is-ugyes-uzletasszony-megszereztek-az-autonavigatort-is.html | 2024-12-04 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az Orbán Viktor vejéhez köthető Waberer’s Csoport Ecser térségében fejleszt hatalmas logisztikai bázist, amelyet 2026 első hónapjaiban felvásárol majd a Magyar Posta. Vadai Ágnes a DK országgyűlési képviselője november elején arról nyújtott be írásbeli választ igénylő kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy akar-e az ügyben vizsgálatot indítani.Az ellenzéki politikus felhívta Polt figyelmét, hogy az ügynek "magas szintű korrupció kinézete van", hiszen az állami tulajdonban lévő Magyar Posta a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő cég ecseri logisztikai bázisát akarja megvenni ugyanúgy a magyar adófizetők pénzéből, ahogy (részben) fel is építette. Polt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, azt elbírálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) továbbította.Az NNI korrupciós bűnözés elleni osztályának vezetője szerdán küldte meg válaszát Vadai Ágnesnek, aki a levelet lapunknak továbbította. A nyomozóhatóság a hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt tett feljelentést elutasította, mivel álláspontjuk szerint a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény. Az elutasítást a következőképp indokolták a levélben:"A feljelentés alapját a valaszonline.hu oldalon 2024. október 15-én megjelent »Jön a finálé: Tiborcz ezzel az óriásbiznisszel zárná a 2022-2026-os ciklust« című cikk 3. pontja képezi. A cikkből a Waberers Csoport vadonatúj ecseri logisztikai központja építésével kapcsolatos számadatokat ismerhetjük meg, illetve azt, hogy a raktárszolgáltatást is nyújtó szállítmányozási cég ezen munkálatait nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. A cikk tartalmazza, hogy a cég az ecseri térségben vett újabb területen valamilyen állammal közös bizniszt tervez, ugyanis a Magyar Posta Zrt. erre a cégre bízta központi csomagfeldolgozójának kialakítását.A létesítmény kulcsrakész átadását 2026 elejére tervezik, majd azt követően a Magyar Posta azt meg fogja vásárolni a kivitelezőtől. Dr. Vadai Ágnes a fentiek alapján tette fel - feljelentésként értékelt - kérdését. A beadványban foglaltakat hatóságunk a Büntető Törvénykönyvről 376. § (1) bekezdésébe ütköző hűtlen kezelésre utaló adatként értékelte.A feljelentés alapján ellenőriztük a kérdést generáló cikket, illetve a jelzett beruházással kapcsolatban a nyílt internetes portálokon fellelhető további információkat annak megállapítására, hogy történt-e olyan szándékos kötelességszegő magatartás, amely következtében vagyoni hátrány keletkezett, azaz megvalósult-e a hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény.Hűtlen kezelést akkor lehet megállapítani, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a vagyonkezelőként fennálló kötelezettségét megszegi, a rábízott vagyont nem a tőle elvárható szakértelemmel, gondossággal kezeli, a rendes gazdálkodás szabályait nem tartja be, illetve a megengedett gazdasági kockázaton túl kockáztat. A bűncselekmény eleme a vagyoni hátrány, amely a vagyonban bekövetkező értékcsökkenést jelenti. A ténylegesen bekövetkezett vagyoni hátrány körében tárgyalja a jogszabály az elmaradt vagyoni előnyt is. A cselekmény a kötelességszegéssel kísérletté, a vagyoni hátrány bekövetkezésével befejezetté válik.A hűtlen kezelést csak szándékosan lehet elkövetni. A szándéknak mind az elkövetési magatartásra, mind az annak következtében létrejövő eredményre ki kell terjednie... [...] Dr. Vadai Ágnes feljelentésének, kérdésének alapját kizárólag egy internetes portál cikke képezi.A feljelentő a beadványához okiratokat nem csatolt, nem jelölt meg olyan saját vagy más személy birtokában lévő bizonyításra alkalmas dolgot, amelyek alapján a nyomozás elrendelésére törvényesen sor kerülhetne.A rendelkezésre álló internetes források alapján megállapítható, hogy az ecseri térségben már meglévő logisztikai központ vélelmezhetően állami forrásokat is felhasználva épült meg, illetve az, hogy a 2026-ra tervezett létesítményt a Magyar Posta meg fogja vásárolni a kivitelezőtől. A cikkek megállapítják, hogy ez a jövőbeni beruházás »tízmilliárdokra rúgó« biznisz lesz, azonban nem közölnek a bűncselekmény elkövetésének egyszerű gyanúja megállapítására alkalmas adatokat, bizonyítékokat.Összességében az állapítható meg, hogy a feljelentésként értékelt beadvány és az áttanulmányozott dokumentumok a jövőben megvalósítani tervezett beruházással összefüggésben nem tartalmaznak konkrét tényállítást, adatot, információt arra vonatkozóan, hogy a közszférát érintően bárki az idegen vagyon kezelése során ebből adódó kötelességének megszegésével bármilyen vagyoni hátrányt okozna a hazai költségvetésnek.Tényállási elemek - így a szándékos kötelezettségszegés és a vagyoni hátrány bekövetkezése - hiányában a feljelentett cselekmény nem valósít meg bűncselekményt" - írták a Nemzeti Nyomozó Irodától. | Elutasították Polt Péter feljelentését Tiborcz István új óriásbiznisze ügyében | Nem vizsgálódik a Nemzeti Nyomozó Iroda. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/20/nemzeti-nyomozo-iroda-polt-peter-legfobb-ugyesz-magyar-posta-waberers-beruhazas-logisztikai-kozpont-korrupcio/ | 2024-11-20 13:34:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány benyújtotta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával, valamint az azzal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatát. A Szijjártó Péter külügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett előterjesztés hosszas bevezetés után tér rá az érdemi módosításra, amely egy kiegészítéssel lehetővé tenné, hogy dráguljon Paks II., ha indokolt, emelkedhet a korábban az orosz fővállalkozó Roszatommal kialkudott ár.A törvényjavalat célja annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos új atomerőművi blokkok tervezésére, beszerzésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére irányuló beruházás megvalósítása továbbra is zökkenőmentesen történhessen. A kormány szerint Magyarországnak továbbra is érdeke a két új atomerőművi blokk megvalósítása, merta beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése.A létrejöttének napjától számított tíz év elteltét követően a Beruházás megvalósítására vonatkozó fővállalkozási szerződést (a továbbiakban: EPC szerződés) a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzetes hozzájárulásával a Megrendelő úgy is módosíthatja, hogy az EPC szerződés feltételeinek, illetve ellenértékének megváltoztatásakor - a hatályos EPC szerződésben foglaltaktól függetlenül - elsődlegesen a Beruházás megvalósítását késleltető, hátráltató bármely körülmény elhárításához fűződő érdeket, vagy az EPC szerződés megkötésétől eltelt időtartam vagy más, a Beruházást közvetlenül, illetve - a Fővállalkozó vagy az alvállalkozó tevékenységét érintően - közvetett módon hátrányosan befolyásoló hazai vagy nemzetközi gazdasági hatás következtében az EPC szerződésben meghatározott ellenérték növelését indokoló, Fővállalkozó által bemutatott vagy a Megrendelőnek más módon tudomására jutott, körülményt veszi figyelembe.A kiegészítés tehát azt mondja ki, hogy az eredeti szerződést - megkötése után után tíz évvel - a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet előzetes hozzájárulásával a megrendelő módosíthatja. A hatályos szerződésben foglaltaktól függetlenül a megrendelő figyelembe veszi, haa beruházás megvalósítását késleltető, hátráltató bármely körülmény elhárításához fűződő érdek,a szerződés megkötésétől eltelt idő,a beruházást közvetlenül, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó tevékenységét közvetetten hátrányosan befolyásoló hazai vagy nemzetközi gazdasági hatásmiatt indokolt szerződésben meghatározott ellenérték növelésse. Az Orbán-kormány érvelése szerint az elmúlt évek nemzetközi, gazdasági eseményei kedvezőtlenül befolyásolták a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházás kivitelezését. A törvénymódosítás célja, hogy a fővállalkozási szerződést módosíthassák, ha a gazdasági és nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások hátrányos hatásainak elhárításához ez szükséges.Az Orbán-kormány szerint a paksi bővítéssel csökken Magyarország energiafüggősége, az a fenntartható fejlődést szolgálja. Az eredeti törvény preambulumát is átírnák azért, hogy az Orsszággyűlés adjon hangot "abbeli meggyőződésének", hogy "a jog eszközével a nemzetgazdasági, a nemzetközi és az európai uniós tagságból fakadó érdekek az Alaptörvényből fakadó kötelezettségekkel összhangba hozhatók". Ahhoz, hogy az atomerőmű kapacitása, hosszú távú működése fenntartható legyen, a Paks II. Atomerőmű Zrt. az új 5-6. blokkok jövőbeni üzemeltetésével kapcsolatos feladatokra mielőbb készen kell állnia. A beruházás védi az ország energiaszuverenitását, fenntartható fejlődését, nemzetbiztonsági érdekeit, ezért magyar érdek az orosz kormánnyal kötött együttműködés fenntartása. | Törvény mondaná ki, hogy Paks II. fontosabb, mint az ára | A kormány szerint a beruházás meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/20/torveny-mondana-ki-hogy-paks-ii-fontosabb-mint-az-ara/ | 2024-11-20 11:55:31 | true | null | null | 24.hu |
A Della vendége, a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint sok csereszabatos szereplő forog a tenderbajnokok között, akiknek nem jegyzik meg a nevét. Vertán György az általa 2018 és 2020 között bezsákolt 22,5 milliárd forinttal nem tűnik ki a mezőnyből, ahol az igazi nagyágyúk több százmilliárdnál járnak. Ők alkotják a piramis csúcsát, de alattuk néhány sorral már jóval többen vannak, akiknek a tevékenységére a NER szintén hatással van, csak más léptékben. Róluk is elmondható, hogyjellemzően a politikai kapcsolataikhoz kötődik a sikerük, és a kiszolgáltatottságuk miatt bátran kérhet tőlük szívességeket a rendszer.Ugyanakkor tévedés lenne azt hinni, hogy minden toplistás vagy ahhoz közeli vállalkozó a NER terméke, bár ezt a rendszer 15. évében valóban nehéz elhinni - tesz egy megengedő megjegyzést Ligeti Miklós az adásban.Az elmúlt évek forráshiánya, a NER kiszáradása egybeesett Magyar Péter megjelenésével. Mindez együttesen másfél évtizede nem tapasztalt kihívás elé állította a hatalmat. Vendégünk szerint 2022-ről 2023-ra közel 2000 milliárd forint tűnt el a közbeszerzések világából: ennyivel kisebb lett a konc, és ez nagyon hiányzik az ebből táplálkozó vállalatoknak, mert nincs B-tervük, nincs versenyképes alternatívájuk.Ez leginkább az építőiparra jellemző. Más a helyzet a szofisztikáltabb tevékenységeknél, például a pénzügyeknél, ahová szintén betette a lábát a NER, és állami segítséggel gründolnak cégbirodalmakat, vagyonokat. Az MBH például ütésállónak és életképesnek tűnik - fejtette ki.A műsorból megtudjuk, miért jutott eszébe Ligeti Miklósnak a rendszer recsegése-ropogása okán a kilencvenes évek alvilágának pénztárosa, Kisbandi, valamint azt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálódása más hatóságokat is arra sarkalt-e, hogy ránézzenek a TI Magyarország működésére. A NAV például a hivatallal szinte egy időben indított a szervezetnél vizsgálatot - amit végül annak megállapításával zártak le, hogy minden rendben van a szervezetnél.Szóba került még a választásokat befolyásoló jogszabályok átírása is (a beszélgetést november 19-én reggel, tehát a részletek nyilvánosságra kerülése előtt rögzítettük), illetve a Korrupcióellenes Munkacsoport és az Integritás Hatóság működése: az előbbiről lesújtó, az utóbbiról elfogadóbb a vendégünk véleménye. A NER szülöttje, de nincs foglyul ejtve - állítja.Mint kiderült, a munkacsoportban közreműködő, az államot képviselő tagok is feszengtek, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás érvelésével kellett foglalkozniuk a korrupcióvizsgálat állami monopóliumáról. Ligeti Miklós szerint ez egyleninista, bolsevista államfelfogás megnyilvánulásavolt. | Magyar Péter-ügy: sok csereszabatos Vertán György van a NER-ben | A leninista, bolsevista államfelfogás megnyilvánulásairól is beszélt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Dellában. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/11/20/podcast-della-ligeti-miklos-transparency-magyar-peter-vertan-gyorgy-ner/ | 2024-11-20 11:06:04 | true | null | null | 24.hu |
Éveken át lezárva, kihasználatlanul amortizálódott a 2007-ben átadott Lánchíd 19 Design Hotel, jóllehet a Dunára néző épület a főváros egyik legfrekventáltabb turisztikai övezetében, a Clark Ádám tér és a Várkert Bazár közötti szakaszon áll. Az eredetileg négycsillagos szálloda körül csak az elmúlt hetekben indult be újra a mozgás: felújítási munkák kezdődtek, melyek során kibelezik az épületet.A bevételt nem termelő, de korábban több nemzetközi díjjal jutalmazott hotel az elmúlt 4-5 évben számos tulajdonosváltáson esett át, és sokáig egyetlen érdekkör tologatta - a kívülálló számára nehezen értelmezhető módon - a cégei között. A 47 szobás, 3200 négyzetméteres hotel 2020-ban, a Covid-járvány miatt bekövetkezett bezárása után került a Matolcsy család körül kialakult üzleti hálóba, egy időre milliárdos nagyságrendű jelzálogot is tettek rá, majd a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) érdekeltségébe tartozó, de lengyelországi bejegyzésű GTC Globe Trade Centre S. A. vette át, ám az újraindításra nem költött.*Az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a köre 2020 decemberében jelent meg a Design Hotelt addig birtokló cégben, a Danube Hotel Invest Kft.-ben. Az ügyvezető igazgatói posztot az a Valkó Mihály vette át, aki pénzügyi szakemberként fontos szerepet vitt és visz azóta is számos, e csoportosuláshoz tartozó cég irányításában, a többi között ő vezeti a magántőkalapjaikat kezelő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-t is. A Quartz mögött - a Dirket36 bizonyítékai szerint - Matolcsy Ádám régi barátja, Száraz István a végső tulajdonos.Valkó belépése után a Danube Hotel Invest mögött a Quartzhoz tartozó Atrox Ingatlanfejlesztő Alap jelent meg új tulajdonosként, de hamarosan átvariálták az ingatlan céges hátterét. A hotelt 2021-ben egy újonnan alapított kft.-be, a G-Gamma LCHD-be apportálták, melyet rövid ideig szintén az Atrox Alap tulajdonolt. | Megvette a Market-társtulajdonosa a Matolcsy-körnél kódnév alatt kallódó Design Hotelt | Scheer Sándor és sógora vágott bele a négy éve üresen álló Lánchíd utcai Design Hotel felújításába, hogy a Clark Hotellel párban működtessék majd. A szállót még a Covid-járvány idején zárták be, azóta a Matolcsy-érdekkör ide-oda tologatta, nemrég pedig az MNB lengyelországi érdekeltsége adott túl rajta. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/19/lanchid-19-design-hotel-scheer-sandor-market-matolcsy-kor-gtc/ | 2024-11-19 06:02:20 | true | null | null | 24.hu |
A rendőrség megpróbálta lerázni magáról a feladatot, hogy a DK-s Vadai Ágnes parlamenti kérdése alapján nyomozásba kezdjen a Mészáros Lőrinc vasúti beruházásai körüli gyanús ügyekben, de az ügyészség közbeszólt.A Fővárosi Főügyészség napokban hozott határozata szerint ugyanis törvénysértő volt, ahogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya elutasította a feljelentést, azért az erről szóló határozatot hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozás lefolytatását.Vadai Ágnes július 17-én fordult írásbeli kérdéssel Polt Péterhez, és a Szabad Európa vasúti beruházásokról szóló összefoglaló cikke alapján arról érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy "mi kell ahhoz, hogy érdemben nyomozzanak Mészáros Lőrinc érdekeltségei ellen, és végre ne a NER, hanem a magyar polgárok érdekeit szolgálják?"A Vadai által beidézett cikkben szereplő főbb állítások szerinta Mészáros Lőrinc tulajdonában álló V-Híd Zrt. és kapcsolt részeinek bevétele és nyeresége nagyobb, mint a teljes ágazaté együttvéve, többek között azért, mert Mészáros-érdekeltségek profitrátája sokkal magasabb, mint a vasúti szakmában általános.Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. nem fizetett ki időben több alvállalkozót,a MÁV Miskolci Területi Igazgatósága jelezte, hogy a Mészáros-cégek több esetben súlyosan megszegték a technológiai előírásokat, és a sorozatos jelzések ellenére hónapokig nem javították a hibákat.Az állam több esetben is szabálytalanul vett át és fizetett ki vasúti munkákat Mészáros-érdekeltségeknek (itt a GSM-R nevű vasúti informatikai fejlesztést említették).A Százhalombatta-Ercsi-felújításnál az állam úgy vett át egy munkát Mészáros Lőrinc cégétől, és fizette ki neki a teljes szerződéses összeget, hogy nem ellenőrizte, hogy a fővállalkozó kiegyenlítette-e minden alvállalkozója felé a kötelezettségeit.A Szeged-Röszke közötti vasúti szakasz felújításánál többször is módosították a kivitelezési szerződésben szereplő határidőket, így Mészáros Lőrinc cégét, V-Híd Zrt.-t nem terheli a kötbérfizetési kötelezettség.A Déli Körvasút esetében a bíróság kétszer is megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt, mire az állam egyszerűen kiemelt katonai beruházássá minősítette az egészet, hogy semmilyen engedélyeztetéssel ne kelljen bajlódnia a cégnek, ennek nyomán a kivitelező fővállalkozó V-Híd már kapott 101 milliárd forint előleget.Az ellenzéki országgyűlési képviselő írásbeli kérdését Polt Péter hűtlen kezelés miatti feljelentésként értékelte, és továbbküldte a BRFK-hoz, ahol azonban néhány nappal később, augusztus 6-án bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasították azt.A Fővárosi Főügyészség mostani, nyomozást elrendelő határozatából kiderült az is, hogy a rendőrségi elutasítás ellen az Integritás Hatóság adott be felülbírálati indítványt. (Vadai közlése szerint erre az országgyűlési képviselőnek, aki az eredeti kérdést benyújtotta, a Polt-féle "feljelentésként értékelési" módszer miatt nincs jogi lehetősége, az Integritás Hatóság pedig tőle függetlenül lépett közbe.)Az ügyészség indoklása szerint a BRFK-n már jelenleg is folyik egy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatti büntetőeljárás a vasúti beruházásokkal és fejlesztésekkel kapcsolatban.A jelen ügyben vizsgált feljelentés tárgya a már elrendelt nyomozásban vizsgálthoz hasonló jellegű, és megállapítható, hogy legalább részben azonos érdekkörhöz köthető projektekről van szó- olvasható az ügyészségi határozatban. | Az ügyészség közbeszólt, a BRFK-nak nyomozni kell a Mészáros-cégek vasúti ügyletei miatt | A rendőrség megpróbálta lerázni magáról az ügyet, de nem sikerült. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/18/fovarosi-ugyeszseg-brfk-nyomozas-meszaros-lorinc-vasuti-beruhazasok/ | 2024-11-18 14:14:37 | true | null | null | 24.hu |
Óvodai fejlesztések kezdődnek Velencén és Pusztaszabolcson - jelentette be október végén sajtótájékoztatón Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, párttársai, Molnár Krisztián vármegyei közgyűlési elnök, valamint a két Fejér megyei település az idén megválasztott polgármestere, Krausz György és Tüke László társaságában.Azt azonban Tessely és Molnár is elhallgatta, hogy a pályázatokat még az előző vezetés adta be, csakhogy az összegeket két évig nem kapták meg a települések.2022-ben Velencével közösen nyújtott be óvodafejlesztési támogatást Pusztaszabolcs előző, független polgármestere, Simonné Zsuffa Erzsébet összesen 400 millió forint értékben, ebből 240 forintot pályáztak meg a Zsiráf, valamint a Manóvár Óvoda felújítására."Tudtuk, hogy nagyon jól megírt anyagokat nyújtottunk be, de sokáig hallgattak róluk. Majd Molnár Krisztián megyei elnök az idő múlásával többször kérte a pályázat újraértékelését. Időközben tudomásunkra jutott az Irányító Hatóságtól (IH), hogy a pályázatunk jó konstrukció, magas pontszámú" - emlékszik vissza a történet elejére Zsuffa Erzsébet. Az IH értékelésén felbuzdulva Zsuffa időpontot kért Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős minisztériumában. "Tavaly ősszel tárgyaltam utoljára erről Latorcai Csabával, az államtitkár akkor ígéretet tett arra, hogy 2024 tavaszán megkapjuk egy másik, szintén 2022-ben benyújtott, az «Élhető település» pályázatunkra megítélt pénzt is. Ezután kértem a megyei közgyűlés vezetőjétől egy találkozót. Molnár Krisztián azt mondta, hogy az óvodafelújítási pénzt kapjuk majd meg, viszont mosollyal a szája szélén közölte, hogy majd csak a választás után.""A lényeg persze, hogy több éves kitartó küzdelem és tárgyalások során nem tudták a pályázatunkat eltussolni, igaz, a veszélyes óvodánkat már rég felújíthatták volna" - tette hozzá az 5700 lakosú mezőváros korábbi vezetője, megjegyezve:a politikai bosszú sok-sok helyi ember életébe beleszól.Kérdésünkre válaszolva Zsuffa Erzsébet kijelentette, hogy a TOP-os pályázatokba utólag is bele lehet nyúlni, de bízik abban, hogy annak eredeti tartalmát nem csökkentik majd. "Hiszen az is egyértelmű, hogy az óvoda-felújítás esetében a 250 millió forint már nem fedezi a pályázatba két éve betervezett felújítást. El lehet gondolkozni, hogy ért-e ennyit ez a politikai bosszú?" - tette hozzá. | "Ért ennyit ez a politikai bosszú?" - hiába próbáltak hozzájutni az uniós pénzekhez független polgármesterek, most a fideszesek megkapták | Velence és Pusztaszabolcs korábbi polgármestere túszul ejtett pénzekről beszél, míg a kormánypárti politikusok újrahangolt, jó együttműködésről az új, fideszes vezetőkkel. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/11/18/velence-pusztaszabolcs-unios-tamogatas-ovodafelujitas-fideszes-polgarmesterek/ | 2024-11-18 05:58:49 | true | null | null | 24.hu |
"Hol a pénz?" - kérdezte nemrég Brüsszelben Orbán Viktor. Hogy megpróbáljunk választ adni, elmentünk Süli János fideszes képviselő fiának a szarvasmarhatartó telepére. A tófalui létesítményre ugyanis közel félmilliárd forint uniós támogatást kapott a Süli Balázs tulajdonában álló Biogas Productor Kft. Tehenek azonban még mindig nincsenek a létesítményben, és egyéb mezőgazdasági tevékenységnek sincs nyoma. Videóriport.Nagyjából egymilliárd forintért építették azt a szarvasmarhatartó telepet Tófalun, amelyre Süli János volt paksügyi miniszter fiának a cége 468 millió forintos uniós támogatást kapott évekkel ezelőtt. A Biogas Productor Kft. leírása szerint 130 férőhelyes istálló, 1029 m2-es iroda, állatkezelő, boncoló és hullatároló épület is van a területen. Agrártevékenységnek azonban látszólag a mai napig nincs nyoma.A projektre Hadházy Ákos figyelt fel először 2020-ban. A független parlamenti képviselő akkor azt tette szóvá, hogy a cég úgy nyerte el a támogatást, hogy évek óta nem rendelkezett szinte semmilyen forgalommal, és nem végzett üzleti tevékenységet. Teheneket akkor és később sem talált a területen.A létesítmény aztán elkészült, de láthatóan senki nem használta semmire. Az ügy végül az Integritás Hatóságnál landolt, amely le is folytatta a vizsgálatot az ügyben. A hatóság többek között arra jutott, hogy:a cég úgy kapta meg a közel félmilliárdos támogatást, hogy nem végzett valós mezőgazdasági tevékenységet. A pályázathoz szükséges igazolásként egyetlen darab (bruttó 50 ezer forintos) számlát nyújtott be, amelynek számlatömbjét jóval később, egy évvel a számlán feltüntetett dátum után vásárolt.A beruházás mélyépítési munkálatainak kivitelezőjét, a Dunareklám Kft.-t közbeszerzési eljárás nélkül választotta ki. A magasépítési munkálatokhoz ugyan lefolytatott egy tendert, de ott is a Dunareklám Kft. lett a nyertes, amelynek vezetője a szarvasmarhatelep műszaki tervezőjének és projektmenedzserének házastársa. A Közbeszerzési Döntőbizottság nemrég megállapította, hogy az eljárás jogsértő volt, és felmerült az összeférhetetlenség gyanúja. Korábban a Döntőbizottság már 35 millió forint bírságot is kiszabott.A projekt zárására adott 2 éves határidőt a Biogas Productor mostanra több mint 2 évvel túllépte, a telep az Integritás Hatóság vizsgálatának lezárásáig (2024. február) nem rendelkezett jogerős használatbavételi engedéllyel.Az Integritás Hatóság ezért feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt.Süli János az üggyel kapcsolatban az ATV-nek azt mondta, több elszámolásuk és ellenőrzésük volt, és minden feltételnek megfeleltek "jogilag-gazdaságilag". Továbbá azt állította, hogy az Integritás Hatóság a vizsgálat során nem kereste meg a fia cégét, helyszíni szemlét sem tartottak.Hozzátette,a használatbavételi engedélyt csak idén februárban kapta meg a cég, addig nem tarthattak állatokat a telepen.A volt miniszter szerint a pályázatban az szerepel, hogy a használatbavételi engedélytől számított egy éven belül kell 100 tehénnek lennie a telepen. Süli szerint ez meg is fog történni.Mivel február óta eltelt 9 hónap, Hadházy Ákossal elmentünk a helyszínre, hogy megnézzük, sikerült-e teljesíteni az ígéretet. Amikor november 26-án a helyszínen jártunk, egyetlen tehenet sem láttunk. Így Süli Balázs cégnek már csak 3 hónapja maradt arra, hogy teljesítse a vállalásokat.Ez nem lesz egyszerű, ugyanis a Biogas Productor Kft.-nek az elmúlt években semmilyen bevétele nem volt. Tavaly ugyan 4,5 millió forintos forgalmat bonyolítottak, de veszteséggel zárták az évet. A cég ellen a NAV Tolna Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága már két végrehajtási eljárást is indított, az egyik jelenleg is folyamatban van.Az ügyben érintett kivitelező, a Dunareklám Kft. pedig sem előtte, sem azóta nem nyert közbeszerzést.Szöveg és videó: Katus Eszter | Még mindig nincsenek tehenek Süli János fiának uniós pénzzel megtolt tófalui telepén | A Biogas Productor Kft. félmilliárd forint uniós támogatást kapott a létesítményre, de agrártevékenységnek nyoma sincs a telepen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/02/meg-mindig-nincsenek-tehenek-suli-janos-fianak-unios-penzzel-megtolt-tofalui-telepen/ | 2024-12-02 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szenátusa nagy többséggel megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről - írja az egyetem közleménye nyomán a Telex. Ennek értelmében "az új működési keretrendszerben a tervek szerint az egyetem fenntartói joga egy, az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül."A BME kétéves, intenzív tárgyalási folyamat eredményeképpen jutott el a hétfői döntésig. Az ülésen Charaf Hassan rektor azt mondta, a hallgatók, a munkavállalók és a vezetők képviseletében egy delegációt kér fel a keretrendszer részleteinek a kidolgozására. "Alapvetésnek tekintem, hogy a hallgatói jogok érintetlenül maradnak és az akadémiai szabadság nem sérül az új modellben. A döntés eredményeképpen elérhetjük azt a közös célunkat, hogy a BME Európa 10 vezető műszaki egyeteme közé emelkedjen 2032-ig" - mondta.Az új működési modell alapelveia létrehozandó, fenntartó gazdasági társaság zártkörűen működő részvénytársaság;a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon állami tulajdon marad, de vagyonkezelési jogát határozott, hosszú időtartamra a Műegyetem kapja meg;a hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai változatlanul fennmaradnak;a szenátus az új működési modellben is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz.Novemberben számoltunk be róla, hogy a BME kikerülhet az állami fenntartású intézmények köréből.Viktor Chesvstov a Lukasenka-rezsim ismert arca, de a cége körül feltűnik a Rogán-féle letelepedési biznisz egyik embere is. | Megszavazta a BME szenátusa a modellváltást | A fenntartói jog egy állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megszavazta-a-bme-szenatusa-a-modellvaltast-273078 | 2024-12-09 20:28:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Az az érzésem, hogy nyakig a szarban ülünk" - mondta a mezőkovácsházi kistérségi ülés harmadik órájának egy pontján, elkeseredéssel a hangjában Ruck Márton medgyesegyházi független polgármester. A sok bejelentés, feljelentés és egymásnak való beszólás között eddigre már gyakorlatilag mindenki elvesztette a fonalat, és rengeteg, egymásnak olykor ellentmondó, érzelemmel teli hozzászólás után csak annyi volt nyilvánvaló, hogy a kistérségi társulás cudar nehéz helyzetben van a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettsége és ezek egyre növekvő kamata miatt. "Jól érzi, polgármester úr" - erősítette meg Ruckot Varga Imre békéscsabai ügyvéd, aki az ügyben a társulás jogi képviselője.A történet hátterében az áll, hogy egy korábbi EU-s program szabálytalanságai miatt a társulásnak közel 500 millió forintot kell visszafizetnie, amelyet azonban képtelen törleszteni a 14 tagtelepülés. Az uniós pénzek felhasználását koordináló Miniszterelnökség ellen indított bírósági perük a társulás által megbízott ügyvéd szerint is vesztésre áll. Az pedig csak hab a tortán, hogy a hatalmas visszafizetendő összeg naponta közel 100 ezer forint kamattal nő, immár közel két éve. A helyzetet csak bonyolítja, de a megítélésén semmit nem változtat, hogy annak idején még az Emmi koordinálta a Brüsszelből érkező forrást, közigazgatási eljárásban már a jogutód Miniszterelnöki Hivatal emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága járt el és most a kormányszervként ismert Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) áll alperesként a másik oldalon.A perről két évvel ezelőtt, a társulás 2022. decemberi ülésen döntöttek a térségi polgármesterek. Azóta néhány előkészítő és peregyesítő ülés kivételével alig történt valami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) és a Fővárosi Törvényszéken (FT). A sok eredménnyel nem kecsegtető per annyi időleges eredménnyel jár a kistérségnek, hogy a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettség miatt indított NAV-végrehajtást legalább az eljárás végéig felfüggesztik, így az adóhivatal nem nyújthat be inkasszót sem a kistérség, sem az érintett települések önkormányzatainak számláira. Ám egy elhúzódó és vesztes eljárás azt is jelentheti, hogy a visszafizetendő 500 milliós összeget tetemes kamatteher növel(het)i meg.Simonka György, aki korábban ennek a térségnek a fideszes országgyűlési képviselője volt, egyben emberein keresztül a társulás ügyeit irányította, úgy vélekedett, hogy a kormányzat megállapításával ellentétben program teljes egészében megvalósult, csak adminisztratív hibák voltak, ezért pedig a Békés megyei önkormányzat azóta már megszüntetett projektcége a felelős. Mások, többek között Mákos Árpád battonyai polgármester, úgy gondolják, hogy ennél többről van szó, és több mint két éve a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága is sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva rendelte el a visszafizetést. Helyszíni ellenőrzései nyomán ugyanis arról bizonyosodott meg, hogy a programok jó része nem valósult meg. A kellően bonyolult elnevezésű és tartalmában nem könnyen megfogható projekt elnevezése: "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért".Mákos Árpád a pénteki társulási ülésen bejelentette, hogy a szóban forgó EU-s projekt gesztora, a battonyai önkormányzat büntetőfeljelentést tett a hatóságoknál. Céljuk, hogy világossá váljon, kik a felelősek, hogy a program zátonyra futott és tetemes visszafizetési kötelezettsége keletkezett a dél-békési kistérségnek. Azt firtatta, miért nem történt könyvvizsgálat a projekt végén, holott ez kötelező elem lett volna. De azt is tudni szeretné, hogy ha a szóban forgó pályázat határidejét meghosszabbították, akkor miért nem hosszabbították meg a koordináló projektszervezet megbízatását is, az akkor a Békés megyei önkormányzat tulajdonában álló, ám azóta megszüntetett Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft.-t; illetve miért nem töltötték fel az illetékesek a teljesítésről szóló dokumentumokat és a kötelező záró szakmai beszámoló hiánypótlását?Ezt követően Simonka György pusztaottlakai polgármester terjesztette elő a bebukott projekttel kapcsolatos kártérítési igény érvényesítéséről szóló napirendi pontot. A közel egyórás hozzászólás részben Dudaszeg Krisztiánnak, a kistérségi társulás elnökének szóló kritika volt - Dudaszeg a mezőkovácsházi Tisza-sziget egyik tagja és szívesen lenne a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt képviselőjelöltje is. Ugyanitt Simonka függetlenként jelöltként kíván indulni a törvényhozási helyért, mások mellett a Fidesz aspiránsával szemben.Simonka hozzászólásában azért kritizálta Dudaszeget, mert szerinte nem ért a kistérség vezetéshez, illetve átnyújtotta neki azt a feljelentést is, amelyet ellene rágalmazás miatt tett egy, a Facebookon részben álnéven lezajlott "vita" miatt. Simonka arról is beszélt, hogy az ő parlamenti képviselősége idejében, 2010 és 2022 között a hátrányos helyzetű kistérség mennyit fejlődött, ő milyen sok forrást harcolt ki Dél-Békésnek. Emellett a gyulai fideszes vezetőket is élesen bírálta, mondván ők fejlesztési források sokaságát "nyúlják le" a fejletlenebb megyebeli térségektől, de kijutott a kritika a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőnek, Erdős Norbertnek is, aki Simonka szerint "csak ül a seggén és nem csinál semmit". Összegzése szerint jelenleg "nincs valódi képviselete a térségnek." Az ülés végén a kistérségi elnök, Dudaszeg Krisztián hozzászólásából kiderült, hogy nem is tudja felvenni a kapcsolatot a térségi egyéni országgyűlési képviselőjével, mert Erdős és stábja nem reagál megkereséseire.Sebők Éva momentumos, a parlamentbe listáról bejutott képviselő is jelen volt az ülésen, ő viszont arról beszélt, hogy Simonka egy alternatív valóság épít fel, amelyet a végén el is hisz, ám ettől az még nagyban különbözik a megtörtént eseményekkel, Dél-Békés ugyanis masszívan lefelé megy, akármit is mond a volt fideszes parlamenti képviselő.Simonka azt is javasolta, hogy az 500 milliós visszafizetéssel fenyegető uniós támogatás ügyében vegyék el a megbízást Nagy Sándor ügyvédtől, aki szerinte Erdős Norbert haverja, mert nem jól képviseli megbízóit, és inkább adják át egy olyan DK-közeli szegedi jogászcsapatnak, amely hasonló helyzetben győzelemre vitte a Tótkomlós gesztorságával megvalósult program miatt indított pert. Majd arra tett javaslatot, hogy az eddigi "tökölés" helyett kártérítés miatt pereljék be a Békés megyei önkormányzatot, amelynek volt projektcége a felelős a hatalmas pénzvisszafizetési kötelezettségért.Varga Imre békéscsabai ügyvéd viszont jelezte, nem teljesen fedi a valóságot, hogy a tótkomlósi program esetében az említett szegedi ügyvédcsapat teljes egészében sikerre vitte volna megbízói ügyét, s ne kellett volna a szabálytalansági eljárás miatt az elnyert pénzt visszafizetni. Mint elmondta, ott az volt a helyzet, hogy a szabálytalansági eljárást nem teljesen korrekt módon végezte el a Miniszterelnökség, ám ez az ügy érdemi részét nem befolyásolta. | A megyei önkormányzat ellen indít pert a dél-békési kistérség, amelynek félmilliárdot kellene visszafizetnie | Személyeskedésektől és durva vitáktól volt hangos pénteken Mezőkovácsházán a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése. A rendkívül hátrányos helyzetű országrész önkormányzati társulásának 500 millió forintot és annak kamatait kell(ene) visszafizetnie egy szabálytalan uniós projekt miatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-megyei-onkormanyzat-ellen-indit-pert-a-del-bekesi-kisterseg-amelynek-felmilliardot-kellene-visszafizetnie-273035 | 2024-12-07 16:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az építményadó minden szolnoki háztartásra vonatkozó kiterjesztését, valamint telekadó bevezetését fogadta el a megyei jogú város önkormányzata november végén.A döntés szerint a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanok után 2025. január 1-től, éves szinten, négyzetméterenként 350 forintot kell fizetni. A telekadó is változik: a földhivatali nyilvántartásban "kivett, beépítetlen terület" néven nyilvántartott ingatlanok után 50 forint lesz négyzetméterenként az adó mértéke évente. A régi rendelet alapján eddig csak a 150 négyzetméter feletti lakóingatlanok esetében (100 Ft/nm/év), illetve alapterülettől függetlenül a garázsok, valamint a nem életvitelszerűen lakásnak használt üdülők (200 Ft/nm/év) után kellett adót fizetni.Az indoklás szerint az adó mindenkire történő kiterjesztésére azért van szükség, mert a város jövő évi költségvetésének egyensúlyban tartásához 2,6 milliárd forintra van szükség. Az új adóforrás 600 milliós pótlást biztosít, ami fontos a város jövő évi zavartalan működtetéséhez. A döntést azért kellett most meghozni, mert ha átcsúszik jövő évre, akkor már csak 2026-tól érvényesíthető az adómódosítás.A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Györfi Mihály, a város ellenzéki polgármestere elmondta, az építményadó megfizetése az áldozatvállalásról szól, a képviselők a lakosság iránt érzett felelősségüknek megfelelően döntöttek. Hozzáfűzte, hogy a 2025-ös költségvetés előkészítéséhez volt szükség a tervezet elfogadására. Azokat a hátrányos helyzetűeket, akiknek nehézséget okoz az adó megfizetése, támogatják. A polgármester azt is mondta, reméli, hogy a bevezetett közterhek csak átmeneti időre szólnak. Töreki András, a szolnoki közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője szerint számos szakmai egyeztetés előzte meg a döntést: "Látta és megértette a Fidesz-frakció, hogy az építményadó kiszélesítésére szükség van" - jegyezte meg.Miért a lakosággal kell megfizettetni?Sámson László ellenzéki képviselő egyedüliként szavazott nemmel az előterjesztésről. Már a közgyűlés előtt megszellőztette Facebook-oldalán, hogy mit gondol erről. "Véleményem szerint ez csak úgy támogatható, ha sávosan kell fizetni. Az elmúlt súlyos inflációtól terhelt évek után nem lehet ezt mindenkitől megkövetelni. A maradék 1,2-1,3 milliárdot még ki kell gazdálkodni. Ezt az önkormányzati cégek támogatásának jelentős megkurtításával lehet majd elérni. Akármelyik ujjamat harapom, mindegyik fájni fog" - írta. A képviselő lapunknak elmondta, több dolog miatt nem értett egyet a döntéssel. "A közgyűlés előtt legalább nyolc nappal ismertetni kell ezeket az előterjesztéseket a képviselőkkel, de most a végleges verziót két nappal előtte olvashattuk. A törvények szerint legalább harminc nappal az év vége előtt dönteni kell a következő évi adóváltoztatásokról, így a képviselőtársak azzal magyarázták a sietséget, ha most nincs elhatározás, akkor csak 2026-ban lehet bevezetni az adómódosítást. De így nem maradt idő az átgondolt bevezetésére, ezt meg kellett volna beszélni lakossági fórumokon, civil szervezetekkel, nyugdíjas szervezetekkel. Ráadásul a végleges megoldás az lett, hogy lakásmérettől függetlenül egyöntetűen mindenki négyzetméterenként fizeti a 350 forintot és nem teherviselő képességéhez mérten fizet" - indokolta, miért szavazott nemmel.Arra is kitért, hogy az ingatlanadó módosításból bejövő 600 millió forintot egy ekkora költségvetéssel rendelkező város máshonnan is elő tudná teremteni meg. "Nem vagyok közgazdász, de addig, amíg nem ismerjük a megtakarítási kapacitásokat, nem néztük át a költségvetést, amíg nem történt meg a polgármester által ígért átvilágítás, addigmiért teszünk a lakosság vállára egy olyan terhet, amit végül is az előző ciklus önkormányzata termelt ki?"- tette fel a kérdést a képviselő.Nincs ellenzékMiskolczi László volt képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Egyházügyi önkormányzati bizottság tagja is megjegyezte, hogy az előző ciklus fideszes vezetésének elhibázott gazdaságpolitikája okozta a megyeszékhely pénzügyi válságát. Tavaly még olyan hangokat lehetett hallani a szolnoki ellenzéktől, hogy technikai csődben van a város, ma már Miskolczi úgy érzi, nincs ellenzék. Kiemelte, a döntés előtt hatástanulmány nem készült, a döntéshozók csak arra voltak kíváncsiak, hány háztartás van és így mennyi pénzt tudnak beszedni. "A kereskedelmi és szolgáltató egységekre is vonatkozik az építményadó kiterjesztése, az emiatt bezáró üzletek a városból további elvándorlást eredményezhetnek" - figyelmeztetett Miskolczi. Szerinte érdemes megjegyezni, hogy még az építményadó módosítása előtt, az új testület első intézkedései között volt, hogy megemelték a képviselők tiszteletdíját.A közösségi médiában is ezt emlegették leginkább Szolnok felháborodott lakosai, meg azt, hogy a Fidesz és az ellenzék ilyen típusú együttműködéséből nem kérnek. Azt mindenki tudja, hogy a kormányzati elvonások is nehezítették a város költségvetésének egyensúlyban tartását, de azt már kevésbé értik, ha a hiány az előző ciklusban keletkezett, akkor miért nem teszik egyértelművé, ki a felelős. Sokan szóvá tették, végképp nem érthető, miért a városban élőkre tolják ennek terhét.(Címlapképünkön: a szolnoki Széchenyi-lakótelep. Forrás: Szolnok Facebook) | Csődbe mehet Szolnok? Az építményadó kiterjesztésével mentené a menthetőt az új városvezetés | A lakosság háborog, a polgármester reméli, ideiglenes intézkedésről van szó. Úgy fest, a városban élőkkel fizettetik meg a kormányzati elvonásokkal, forráshiánnyal küzdő megyeszékhelyen a kieső jövedelmeket. A kialakult helyzet azt mutatja, hogyan kerülhet kényelmetlen helyzetbe egy új városvezetés elődje pénzügyi hibái miatt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/csodbe-mehet-szolnok-az-epitmenyado-kiterjesztesevel-mentene-a-menthetot-az-uj-varosvezetes-273072 | 2024-12-10 08:04:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
“A törvények mindenkire vonatkoznak, a Fővárosra is. Ahogy a Főváros is már április óta tud róla - elismeri, és a költségvetésében tervezi - 4,1 milliárd forintos korrekció befizetésére köteles a 2017-ben, a metrófejlesztésekkel összefüggésben indított eljárásban feltárt szabálytalanságok miatt” - bocsátotta előre az atv.hunak válaszolva a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ( KTM ).A Népszava írta meg, hogy a KTM 4,1 milliárd forintos korrekciós büntetést/bírságot fizettetne ki a fővárossal a még a Demszky Gábor főpolgármestersége idején indított, majd Tarlós István főpolgármestersége idején átadott 4-es metró járműbeszerzése miatt. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója sérelmezte, hogy már minden eljárási határidő “réges-rég lejárt” az ügyben.KTM: Ezért most vált aktuálissá a birság “A fizetés azért most vált aktuálissá, mert a szabálytalansággal érintett közbeszerzéssel kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék előtt büntetőeljárás van folyamatban, azonban az operatív program zárása miatt a szabálytalansági eljárás lezárására került” - írták a munkatársunk kérdésére küldött válaszukban. A KTM azt is tudatja: a főváros júniusban részletfizetési kérelmet nyújtott be, amelynek ütemezését a felek közötti többszöri egyeztetését követően 2024 októberében az Irányító Hatóság elfogadta. A befizetés határideje: 2025. augusztus 15.ElőzményekA Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkársága 2024 áprilisában arról tájékoztatta Karácsony Gergelyéket, a városvezetést: az 4-es metró szerelvényeinek beszerzését célzó szerződés vizsgálatára indult eljárást „szabálytalanság történt" megállapítással lezárta, és pénzügyi korrekciót rendelt el.A Népszava most azt írja: a főváros ugyan szerepelteti a 4,1 milliárdos tételt a jövő évi költségvetésében, de a városvezetés pert indít az ügyben.Azt is hangsúlyozzák a cikkben: “2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést Miniszterelnökséget vezető miniszterként, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2019-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást, ám ebből addigra kiemelték az Alstom-ügyét. A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben vádat emelt a metró szerelvények beszerzési tenderéhez kapcsolódó, Alstom cégcsoport által „finanszírozott” vesztegetések tárgyában a Fővárosi Törvényszéken.A per több kanyart is leírt az elmúlt években, de még mindig nem értek a végére. A Fővárosi Törvényszék a Népszava megkeresésére közölte, hogy az eljárás még nem zárult le, legutóbb a múlt héten voltak tanúmeghallgatások az ügyben” - írja a Népszava. | 4-es metró: Navracsics tárcája elárulta, ezért a büntetés Karácsonyéknak | Az atv.hu kérdésére megküldte a választ a KTM arra, miért ment a 4,1 milliárdos büntetés idén Karácsonyéknak. “A részletfizetés ütemezését 2024 októberében az Irányító Hatóság elfogadta. A befizetés határideje: 2025. augusztus 15” - közölte a közigazgatási tárca. | null | 1 | https://www.atv.hu/belfold/20241209/navracsics-tibor-budapest-buntetes-metro-karacsony-gergely | 2024-12-10 15:26:05 | true | null | null | ATV |
- A Népszavában megjelent cikk nem más, mint egy kétségbeesett és nagyon tisztességtelen mosdatási kísérlet az M4-es metró beruházásának Demszky időszakára eső eseményekkel kapcsolatban. Az írás egyértelmű célja, hogy a károkozási időszakot összemossa a kármentési időszakkal - mondta el lapunknak Tarlós István. A politikus kiemelte: a Népszavában tegnap, az ügyben megjelent írás egy nagyon tisztességtelen kísérlet egy teljesen irracionális szerecsenmosdatásra. Demszkyt csak úgy említi, hogy "a munka az ő idejében kezdődött".Mint ismert, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) 2017-ben indított eljárása alapján 4,1 milliárd forint büntetést szabott ki a fővárosra a 4-es metró szerelvényeinek beszerzése miatt. Az eljárás ugyan 2017-ben indult, a szerződéseket azonban még a Demszky Gábor vezette balliberális fővárosi önkormányzat kötötte meg, a pénzügyi korrekció pedig ezek miatt jelenik meg Budapest költségvetésében.Azt ne mondja Kiss Ambrus, hogy ismeretlen volt előttük az M4-es probléma özöne, hiszen az Alstom-ügyet még az én időszakom végéig se zárta le a bíróság. Az alagútépítő céggel kapcsolatos perek pedig még 2021-ben sem zárultak le. Kiss Ambrus joggal mondja, hogy ők ártatlanok az ügyben, én is joggal mondhattam, de arra nem figyelt a Népszava- emelte ki a volt főpolgármester. Emlékeztetett: aki ki akarja bogozni ezt az ügyet, annak csak ki kell nyitni az OLAF-jelentést.- Az OLAF már 2008-tól vizsgálódott ebben az ügyben, és a vizsgálat egészen 2016-ig tartott. Mi pedig 2014-ben átadtuk a 4-es metrót, tehát ebben a vizsgálatban benne van az én első főpolgármesteri ciklusommal kapcsolatos vizsgálat is. A Népszava-írás a 2017-es dátummal misztifikál, ami nem véletlen, mert ez a dátum, ez valóban a mi időszakunkra eső dátum, csakhogy a sokéves vizsgálat lezárulásának és befejezésének a dátuma, nem pedig a kezdetéé. Tehát itt már van egy nagyon súlyos és rosszhiszemű csúsztatás, mert a 2017-es dátum azt sugallja, mintha itt a problémák 2017 táján derültek volna ki. Hát, egy frászt - jelentette ki Tarlós, aki szerint a cikkíró jóhiszeműsége nemhogy kétségbe vonható, hanem teljesen nyilvánvaló rosszhiszeműség, és nyilvánvalóan arra törekszik, hogy ittmegpróbálja kétségbeesett módon védeni a Demszky-időszakot azzal, hogy homályt teremt.A volt főpolgármester lapunknak felidézte: minden jogszerűtlenséggel kapcsolatos hazai eljárás 2009-10 körül kezdődött, amikor az Állami Számvevőszék feljelentést tett a Demszky-korszak M4-es ügyeivel szemben.- Azért örülök, hogy az OLAF már 2008-tól vizsgálódott, mert az általunk 2014-ben átadott 4-es metró ügyeivel kapcsolatban a mi időszakunkat is megvizsgálta. Az OLAF 78 darab pénzügyi kihatással járó szabálytalanságot állapított meg, amiből 77 a Demszky-időszakra esik. A mi időszakunkra egyetlen egyet említett meg az OLAF, de azért sem marasztalt el minket. Ugyanis 2006 júniusában, az ellenőrző mérnök feladataira a Demszky-időszak emberei szerződést kötöttek egy céggel, ami súlyosan összeférhetetlen volt, mert annak a cégnek bizonyos emberei az egyik kivitelezővel is szerződéses kapcsolatban álltak - jegyezte meg a volt főpolgármester. Ezt az összeférhetetlenséget 2010 után meg kellett szüntetni, azonban arra nem volt idő, hogy közbeszerzést írjanak ki az ügyben, ezért a főváros a saját cégét, a BKK-t bízta meg az ellenőrzési feladattal. A főváros nyilván nem korrumpálhatta önmagát. Az OLAF le is írta, hogy egy törvénysértő állapotot szüntettünk meg - tette hozzá Tarlós István.A 2003 és 2009 közti időszakra vonatkozóan az OLAF 59-60 milliárdnyi visszafizetést javasolt szabálytalanság címén. Ami büntetést most a fővárosnak ki kell fizetni, ezt a 4,1 milliárd forintot, a szerződések miatt kell kifizetni. Valamennyi, hangsúlyozom, valamennyi M4-gyel kapcsolatos szerződést Demszkyék kötöttek meg, és pénzügyi értelemben a túlnyomó többségüket nemhogy 2010 előtt, hanem még a 2006-os önkormányzati választás előtt kötötték- emelte ki Tarlós István. Az OLAF jelentésére hivatkozva Tarlós István kiemelte: az alagútépítő Bamco konzorciummal a szerződéseket 2006 január és szeptember között, az Alstom-szerződést 2006 májusában, a Siemensszel pedig 2006 júliusában kötötték. A Strabaggal az elsőt már 2004 decemberében megkötötték, az utolsót pedig 2006 márciusában, a Swietelskyvel pedig 2006 márciusban.Az Alstom-szerződést aztán módosítanunk kellett, ugyanis benne volt az úgynevezett vis maior klauzula, ami azt jelentette, hogy ha nem kapnak a szerelvények típusengedélyt, akkor is ki kell fizetni a számlát utánuk. Tehát a kocsik ott állnának a mai napig a remízben, akkor is ki kellett volna fizetni a számlát utánuk, és a kocsik nem közlekednének se a 2-es, se a 4-es vonalon. Az összes Alstom szerelvénynek 2009-ig meg kellett volna érkeznie Budapestre, ehhez képest 2010-ben összesen egy darab volt itt, annak sem volt típusengedélye - jegyezte meg a volt főpolgármester. Szerinte ebben az ügyben is félrevezetően fogalmazott a baloldali média, hiszen első fokon a típusengedélyek kiadását nem az Orbán-, hanem a Bajnai-kormány hatósága tagadta meg.Amikor átvettük a várost, a kivitelezői többletkövetelések száma több mint 1200 darab volt. Ezen követelések harmadának a jogosságát a Demszky-féle garnitúra eleve önként is elismerte. Az Európai Bizottság végül 2009-ben határozatban kötötte ki, hogy 11 darab szerződést, aminek az értéke körülbelül 56 milliárd forint volt, eleve törölni kell a támogatható projektköltségek listájáról a szabálytalanságok miatt. Mi a nagyon hátrányos szerződéseket György István kollégámmal és néhány munkatársunkkal nagy nehezen módosítottuk, így több mint 36 milliárd forintot visszaszereztünk a városnak az elvesztegetett pénzekből. Valamennyi módosításunkat kormányhatározat, közlekedéshatósági központi és közgyűlési határozat támasztja alá- árulta el Tarlós István. Emlékeztetett: 2010-ben a hivatalba lépése után a balos média azzal kezdte riogatni a közvéleményt, hogy 2018-nál előbb biztos nem lesz kész a 4-es metró a szerződések újratárgyalása miatt. Aztán 2014-ben átadták az M4-es metrót. A politikus a Magyar Nemzetnek egy másik elterjedt tévhitet is eloszlatott, miszerint a Tarlós István vezette főváros mondott le a 4-es metró második szakaszának a megépítéséről.- Ennél durvább és alávalóbb hazugságot nem tudok elképzelni, mert erre a második szakaszra egy árva fillérje sem volt a városnak. Amikor átvettem Budapest vezetését, nemhogy forrás nem volt, hanem 251 milliárd forint adóssága volt a fővárosnak, amiből majdnem 80 milliárd működési hiány volt a BKV-nál. Emellett pedig senki senkivel nem tárgyalt uniós támogatásért, senki sem tárgyalt érdemben a magyar hatóságokkal. Az akkori illetékes szakminiszter egyenesen megírta levélben Demszky Gábornak, hogy szó sem lehet semmiféle második szakaszról, mert az unió még csak tárgyalni sem hajlandó ennek a finanszírozásáról, annyira hiányos állapotban van az előkészítettsége és annyira nincsenek meg a magyar főváros forrásai.Hogyan állíthattunk volna le valamit, ami el sem indult, és amire nem volt semmi pénz?- jegyezte meg a volt főpolgármester. Hozzáfűzte: aki kíváncsi a 4-es metró megépítésével és a 3-as metró felújításával kapcsolatos részletekre, annak ajánlja a most megjelent könyvét, amelyben részletesen, külön fejezetekben tárgyalja ezeket a kérdéseket.Borítókép: Tarlós István ( | Tarlós István: A Demszky-korszakra esnek a 4-es metró kétes ügyei | Budapest korábbi főpolgármestere határozottan visszautasította a Népszava írásában megfogalmazott állításokat a 4-es metró beruházásáról. Hangsúlyozta, hogy az OLAF-jelentésben szereplő szabálytalanságok gyakorlatilag mindegyike a Demszky-korszak idejére tehető, és részletesen ismertette a projekt körüli vitatott döntések időpontját, felelőseit és a korábbi városvezetés alatt kialakult helyzetet. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/12/tarlos-istvan-a-demszky-korszakra-esnek-a-4-es-metro-ketes-ugyei | 2024-12-10 18:35:29 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
- Ha a kiszivárgott információk igazak, és a teljes helyi iparűzésiadó-többletet elveszik a településektől, akkor azoknak jelentős része csődbe megy, hiszen a kiadásnövekedést nem fogja ellensúlyozni semmi. Az önkormányzatok egy másik része kénytelen lesz adót emelni, a gazdag településeknek pedig az elvonások miatt a fejlesztéseikről kell lemondaniuk. Mivel a szolidaritási hozzájárulás így is nagyon magas, az iparűzési adótöbblet elvonásával az önkormányzatok elveszítik a maradék gazdasági önállóságukat is. Ezzel szemben a Navracsics-terv a polgármesterek összefogására és közös tervezésre adna lehetőséget - így kommentálta Csőzik László, Érd ellenzéki polgármestere a kormányhoz közel álló Index értesülését, amely szerint a Fidesz-KDNP legutóbbi, zárt frakcióülésén több kormánypárti képviselő újra kritizálni kezdte a Versenyképes Járások Programot. Felvetődött, vegyék le a napirendről a tervezetet, s az elvileg újraosztható 65 milliárd forintot tegyék hozzá a gazdaságilag szerencsésebb települések által befizetett szolidaritási hozzájáruláshoz.Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter - ahogyan erről a Népszava is beszámolt - október elején jelentette be, hogy 2025-től minden magyar járás garantált éves fejlesztési forrásban részesül a Versenyképes Járások Program keretében. Az iparűzésiadó-bevételek egy részét, konkrétan az ideihez képest keletkezett többletet egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt saját keretük terhére.135-en 250 milliót, hat megyeszékhely félmilliárdot, 33 térség pedig ennél is többet kap majd, s ha egy járás adótöbblete nem éri el a fenti összeget, azt az államkasszából pótolják ki. A tárcavezető állította, a program célja, hogy növelje a területi felzárkózást, s szisztematikusabb fejlesztések valósuljanak meg.Lapunk akkor úgy értesült, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a júniusi helyhatósági voksolás eredményei láttán adta ki az ukázt: megelőzendő, hogy az ellenzéki településekről erősödjenek riválisai, el kell venni az iparűzési adót, mivel a Fidesz a 2006-os önkormányzati választások után a településekről építette fel magát, s alapozta meg anyagi bázisát a baráti cégek túlárazott pályázatainak köszönhetően. A Pénzügyminisztérium, s a többi, a költségvetésért felelős szervezet viszont jelezte, ezzel csődbe mennének az önkormányzatok, vagy az államnak kellene kipótolnia a keletkezett irdatlan hiányt, vagyis ez a megoldás nem működik. A kormányfő viszont ragaszkodott hozzá, hogy csökkenteni kell a települések anyagi mozgásterét, így született meg a Versenyképes Járások Program ötlete.Navracsics Tibor benyújtotta a javaslatot, október 1-től emelnék a polgármesterek fizetésétEz komoly ellenállást váltott ki az önkormányzatoknál, ám a miután a miniszter és beosztottjai egyeztettek rengeteg polgármesterrel, illetve az önkormányzati szövetségekkel, s azok rendre támogatásukról biztosították a programot. Legalábbis, ha az általuk javasolt kisebb módosításokat is figyelembe veszik.- Ilyen volt például, hogy a 65 milliárd számítson bele a szolidaritási adó jövő évre tervezett 60 milliárdos emelésbe, hiszen ez különben kettős adóztatás lenne - mondta lapunknak Gémesi György, Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. - Ezt képviselte még a Megyei Jogú Városok Szövetsége kormányellenességgel cseppet sem vádolható vezetője, Szita Károly kaposvári fideszes polgármester is az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa legutóbbi ülésén, ahol a miniszter beszámolt a terv részleteiről, s ahol ígéretet kaptunk rá, hogy megvizsgálják az önkormányzatok kérését. Ez az utolsó hivatalos információ. Ha mégsem így lenne, hanem ezt az összeget külön hozzácsapnák a szolidaritási adóhoz, ráadásul pályázni sem lehetne fejlesztési pénzekre, akkor nagyon sok önkormányzat továbbra is nehéz helyzetben maradna. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a Költségvetési Tanács is leírta, kockázatos lépés lenne a kormánytól a dupla adóztatás.Navracsics Tibor bejelentette, az iparűzési adó többletére pályázhatnak majd a járásokForrásaink szerint kormánypárti képviselők hivatalosan azt kifogásolják, túl sok olyan pénz jutna az önkormányzatoknak, melyek elköltésébe elvileg nem szólhatnának bele. A valóságban azonban Orbán Viktor megbízását teljesítik, aki a költségvetés szorult helyzete miatt szeretné ezt az összeget is a közös kasszába irányítani. Egyes fideszes vezetésű települések pedig azt rótták fel, miért kell osztozniuk pluszbevételeikből a kistérségük településeivel, amelyeknek sokszor semmilyen iparűzési adójuk nincs. Úgy tudjuk, elsősorban Debrecen kormánypárti polgármestere, Papp László ellenzi a programot: az akkugyárak telepítése miatt neki kellett konfrontálódnia a helyiekkel, a keletkező plusz ipát viszont elveszik tőle. Azzal próbálták győzködni, hogy az új ipabefizetők az első években még nem számítanak bele a keletkező ipatöbbletbe a járásfejlesztési terv alapján."Meglepően nyitott volt"Navracsics Tibor meglepően nyitott volt minden, a programmal kapcsolatos elképzelésre, felvetésre, tényleg konstruktív egyeztetés zajlott vele - mondta lapunknak egy ellenzéki városvezető. - Például felmerült, hogy ne csak fejlesztésekre lehessen pályázni, hanem járási feladatot ellátó intézmények, mint például egy városi uszoda működtetésére is. A települések között is megindultak egyeztetések, rég vágyott, ám eddig közös forrás híján nem megvalósult projekteket kezdtek tervezni.Egy másik ellenzéki városvezető szerint nemcsak gazdasági, de politikai okok is állna a program esetleges lefújása mögött.- Ha a 65 milliárd csak simán bekerül a büdzsébe, akkor a települések bajba kerülhetnek, amit a kormány kihasználhat: a polgármesterekkel egyesével egyeztethet a települési támogatásokról, s a feltételekkel elérheti, hogy eszükbe se jusson beállni a Tisza Párt mögé, melyről Magyar Péter már az önkormányzati választások után beszélt - vélekedett egy másik ellenzéki vezetésű település polgármestere. - Másrészt pedig a kormány így az önkormányzatokra tolhatja a megszorításokat, emeljenek ők helyi adókat, s erre kénytelenek is lesznek, mert a pénz nélkül nemhogy a fejlesztések, de a működés is veszélybe kerülhet. Sok mozgástér persze már nincsen helyben, leginkább az építményadót lehetne emelni, vagyis a vállalkozásokkal és az emberekkel fizettetnék meg az elvonásokat, közvetve a költségvetés hiányát.Az ügyben megkerestük a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot, ám kérdéseinkre mindössze azt a választ kaptuk: szakmai javaslattal kapcsolatos sajtóértesüléseket sosem értékelnek. | Orbán Viktor "megbízására" támadják Navracsics Tibort kormánypárti képviselők, a harcnak a települések az igazi vesztesei | A kormányfő információnk szerint a közös kasszába irányítaná Navracsics Tibor 65 milliárdos ötletét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3259595_navracsics-tibor-orban-viktor-telepulesek | 2024-11-29 09:18:00 | true | null | null | Népszava |
A törvényi határidő lejárta előtt nem sokkal megtörtént a csaknem két hónapja húzódó átadás-átvétel az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ), amely ma már a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata (MROÖ) nevet viseli. A Dohány utcai székház kulcsát és a szükséges iratokat péntek délelőtt adta át Lakatos Oszkár volt általános elnökhelyettes a testület új elnökének, a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) színeiben mandátumot szerzett debreceni Aba-Horváth Istvánnak. Az eseményen többek között Dancs Mihály, a "konstruktív ellenzéki szerepre" készülő borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) vezetője és a kormányhivatal munkatársai is részt vettek.Ahogyan arról beszámoltunk, a júniusi országos roma nemzetiségi választáson - amit az önkormányzati választással egy időben rendeztek - a CiKöSz elsöprő győzelmet aratott, rajta kívül csupán egyetlen szervezetnek, az RPM-nek sikerült képviselőket juttatnia a 47 fős testületbe. A CiKöSz listavezetője és elnöke Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, romaügyi kormánybiztos volt. Sztojka összeférhetetlenségi okok miatt nem vette át ORÖ-s megbízólevelét, majd, amikor kinevezték belügyi államtitkárrá, lemondott a CiKöSz elnöki tisztségéről.A CiKöSz nyíltan kampányolt a Fidesz mellett, és - ahogyan azt egy lapunk birtokába került belső levél bizonyította - kampányolni fog a 2026-os parlamenti választáson is. Az előző testület viszont nem ápolt szívélyes kapcsolatot a hatalommal. Lakatos Oszkárnak - aki általános elnökhelyettesként a korrupciós bűncselekmény miatt lekapcsolt Agócs Jánostól vette át az elnöki teendőket - fideszes részről máig a szemére vetik, hogy egy felhívásban a 2022-es választás előtt az ellenzék mellé állt.A kormányzat megvonta az állami támogatást az ORÖ-től, bírósági és adóhatósági eljárásokat indított, működésképtelenné tette a roma testületet. Lakatos Oszkár következetesen képviselt álláspontja szerint a kormány főként olyan pénzek visszafizetését követelte, amelyek korábbi ciklushoz - Farkas Flóriánhoz, a Lungo Drom fideszes elnökéhez, egyebek mellett a nevével fémjelzett botrányos Híd a munka világába programhoz - kötődtek, és amelyeket az ORÖ már visszafizetett.Hiába állapította meg az Integritás Hatóság a Híd a munka világában program ügyének felülvizsgálatánál a károkozást, az ügyet a vádhatóság lezártnak tekintiA helyzet egyre inkább elmérgesedett, a roma önkormányzat működése ellehetetlenült, a Dohány utcai székház bezárt, az adóhatóság inkasszót tett a számlára, az alkalmazottak távoztak, a képviselők nem kaptak tiszteletdíjat. Bár a roma választást is a nyáron tartották, az új ciklus csak ősztől vette kezdetét. A CiKöSz elvileg egy romokban heverő, kilátástalan helyzetben lévő önkormányzatot vett át. A valóság azonban mást mutat.A mostani átadás-átvételt követően Aba-Horváth István, az MROÖ elnöke a helyszínen elmondta lapunknak, hogy - az előző testülettől eltérően - elismerték a velük szemben támasztott követelések jogosságát, visszafizetési kötelezettséget vállaltak. Így sikerült megegyezniük az adóhatósággal a tartozás átütemezéséről, és megkapták az úgynevezett nullás igazolást, amely előfeltétele annak, hogy állami forrásokhoz jussanak.Szentkirályi Alexandrával tárgyal és 2026-ra toboroz az országos roma önkormányzatot uraló kormányközeli CiKöSzAba-Horváth István tájékoztatása szerint további előfeltétel volt, hogy a nemrég rendezett füzesabonyi közgyűlésükön megszavazzák a 2024-es költségvetést (ez megvalósult), de szükség lesz arra is, hogy napokon belül elfogadják a 2023-as zárszámadást (ezt a közgyűlést pénteken kezdték el szervezni). Kormányzati ígéret van rá, hogy még ebben az évben kapnak nagyjából 670 millió forintot, ami megfelel az egyéves állami támogatásuk összegének. Ebből fogják kifizetni a közüzemi cégeket, az eddigi munkavállalók elmaradt bérét és a volt képviselők tiszteletdíját.Ez még nem minden: a jövő évi költségvetés 2 milliárd forintot irányoz elő az országos önkormányzat számára, amelynek a felsoroltakon kívül 1,2 milliárd forintos tartozása van. A pénz elegendő a tartozás visszafizetésére és a működés biztosítására.- jelentette ki Aba-Horváth István. Kérdésünkre hozzátette, hogy Sztojka Attilával tárgyaltak, akitől azt kérték, a "lehetőségeihez mérten menjen el a falig". Ha az ember egyeztet, elismeri a problémákat, akkor együttműködéssel találkozik - fejtegette.Felvetettük, hogy a CiKöSz képviselőinek aligha kellett túlzottan kemény tárgyalásokat folytatniuk azzal a Sztojka Attilával, aki nemrég még a CiKöSz elnöke volt. Aba-Horváth István ezzel szemben állította, hogy "erős csörtéket" vívnak Sztojkával, "kőkemény vélemények ütköznek egymással". Az államtitkár "nem tökéletes, nem mindenható, vannak hibás döntései", de - vélekedett - az nem róható fel neki, hogy nincs benne segítő szándék. Csak emberi módon, a pozícióját megtisztelve kell kérni, "nem felvenni és kirakni". (Aba-Horváth István ezzel azokra a titokban rögzített, a Népszavában 2022 elején ismertetett hangfelvételekre utalt, amelyekben Sztojka egyebek között arról beszélt, hogy BM-esként "mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig", és "aki a család tagja, azt családon belül kezeljük", ha viszont valaki "nem a család tagja, nem tudunk kezeskedni felőle.")"Nincsen politika a cigányügyben" - Interjú Aba-Horváth Istvánnal, akivel a Fideszben közölték, nem engedik, hogy úgy járjon, mint Farkas FlóriánRákérdeztünk arra, mi lehet a magyarázata annak, hogy a kormány az előző országos önkormányzatot kivéreztette, a mostanit pedig támogatja. Aba-Horváth a "legmesszebbmenőkig visszautasította" a feltételezést, hogy politikai döntés született volna. A számok "makacsul bizonyítják, hogy nem a kormány véreztette ki az ORÖ-t, hanem az ORÖ vezetése önmagát" - jelentette ki -, "ez nem politikai kérdés". A maga részéről emberileg, szakmailag máshogyan állt ehhez az ügyhöz, cserébe jó szándékot és segítséget kapott.Ezzel szemben Lakatos Oszkár - aki szintén pénteken, a Dohány utcai székházban nyilatkozott lapunknak - egyértelműen politikai okokat lát a háttérben. Szerinte ugyanis politikai akarat kérdése volt, hogy az előző testület normális működését ellehetetlenítették, de miután az államtitkár szervezete megnyerte a választást, minden finanszírozási probléma hirtelen megszűnik. Lakatos Oszkár megerősítette, amiről egy elejtett megjegyzéséből értesültünk: valóban jelentkezett szakértőnek a Tisza Párthoz, a kapcsolatfelvétel már megtörtént.Aba-Horváth István és Lakatos Oszkár, ha másban nem is, abban egyetértett, hogy az átadás-átvétel legalább rendben lezajlott."Drámai eredményt kaptunk" - Rendkívül erős a cigányokkal szemben érzett ellenszenv a magyar társadalomban | Jött egy kétmilliárdos fordulat, hirtelen mentőövet dob a romáknak az Orbán-kormány | Miután egy fideszes szervezet, a CiKöSz került többségbe a romák országos önkormányzatában, megszűnik a csődhelyzet: jövőre kétmilliárd forint érkezik a költségvetéstől. Aba-Horváth István, az új elnök szerint ez nem politikai kérdés. | null | 1 | https://nepszava.hu/3259800_mroo-orban-kormany-romak-tamogatas-cikosz-aba-horvath-istvan | 2024-11-30 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
Kovács András tanácselnök úr tegnap többek között a MABIE honlapján az illetményrendszerrel kapcsolatos vita részeként nyilvánosság elé tárt egy több lépcsős vizsgálat eredményeként meghozott vezetői intézkedést. Állítása szerint ez a "nyilvános jogi álláspontom miatt - amely egyes részleteiben ellentétes a Kúria elnökének álláspontjával" történt. Ez az állítás valótlan - állította a Kúria honlapján közzétett közleményében Varga Zs. András elnök.Kovács András - akár csak a Simonka-per lemondott bírája, Laczó Adrienn - arról írt a napokban, hogy veszélyben lehet a bírói függetlenség Magyarországon. Állítása szerint a Kúria elnöke, Varga Zs. András azért tiltotta el őt két évre a tanácselnöki munkakörének gyakorlásától, mert egy ügyben eltérő jogi álláspontot képviselt. Ezzel Varga Zs. Kovács szerint megsértette az elmozdíthatatlanság elvét, ami a bírói függetlenség egyik biztosítéka.Varga Zs. András ezzel szemben most azt közölte, hogy "Kovács András tanácselnök úr álláspontját és véleményét minden esetben meghallgattam és tiszteletben tartottam. Akkor is, ha nem értettem egyet, sőt, akkor is, ha valamilyen testületi döntés sem támogatta azt. A véleménye kifejtéséhez nyilvánvalóan joga van. Ha a jogi álláspontja miatt nyilvános kritika érte, nyilvánosan megvédtem." Állítása szerint más okokból tiltotta el, hogy pontosan miért, azt azonban nem árulta el, Kovács személyiségi jogainak tiszteletben tartására hivatkozva. A Kúria K.III. tanácsát is csak tömören tájékoztatta az intézkedés okairól - tette hozzá."Amennyiben Kovács András tanácselnök úr meg kívánja osztani a részleteket, ahhoz hozzá fogok járulni, csak azt várom el, hogy akkor ne szubjektív, esetenként valótlan interpretációkat közöljön, hanem - a jogszabályok által tiltott részek kivételével - a teljes vizsgálati jelentéseket és az azok alapján megtett intézkedéseket" - zárta közleményét a Kúria elnöke."Az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni" - Bejelentette lemondását a Simonka-per bírája | Tagadja a Kúria elnöke, hogy a véleménye miatt tiltotta el a bírói függetlenséget féltő Kovács Andrást | Hogy ebben az esetben mi volt a valós ok, azt Varga Zs. András nem árulta el. | null | 1 | https://nepszava.hu/3259839_varga-zs-andras-kovacs-andras-kuria-biroi-fuggetlenseg | 2024-11-30 22:11:00 | true | null | null | Népszava |
Fordulóponthoz érkezett a Gellért-hegyi sikló beruházásának előkészítése, miután a Kúria 2024. december 5-én hozott döntésében hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság korábbi, a sikló megvalósításához szükséges környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő ítéletét - közölte pénteken a Gellérthegyi Sikló Kft."A projekttársaság korábban a beruházás megvalósításához szükséges összes engedélyt megszerezte - köztük a környezetvédelmi engedélyt, valamint a majdani felvonó alsó és felső állomása, a Hegyalja út alatt áthaladó aluljáró és a vasúti hatósági építési engedélyeket -, ám a Fővárosi Önkormányzat mind az öt engedélyt bíróságon támadta meg. A környezetvédelmi engedély azonban kiemelt jelentőségű, mivel az összes további engedély alapját képezi, így az ezekkel kapcsolatos pereket a bíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedéllyel kapcsolatos jogi eljárás lezárásáig" - áll a közleményben. Eszerint a Kúria 2024. december 5-én már másodszor helyezte hatályon kívül a környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő elsőfokú bírósági ítéletet, "de facto megerősítve, hogy a projekt továbbra is rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel".Mint megírtuk, 2020-ban született kormányhatározat, amelyben a kabinet egyetértett a Tabánból induló új kötöttpályás megközelítését lehetővé tevő, a turistabuszok forgalmát kiváltó, környezetbarát és akadálymentes közlekedést biztosító sikló megépítésével. A feladattal megbízott Budapest Fejlesztési Központot azóta beszántották, de a határozatot nem vonták vissza. Sőt egy tavaly októberiben meg is erősítették a kormányzati szándékot. A projekten évek óta munkálkodik a Gellérthegyi Sikló Kft., amelynek 25 százalékát a fővárosi tulajdonú BKK, 75 százalékát pedig egy magánkézben lévő cég - a Sikló-Beruházó Kft. - birtokolja. A fővárosi önkormányzat 2022 februárjában felmondta a projekt megvalósítását célzó 2009-es szerződést, a sikló környezetromboló hatása miatt. A beruházás elindításához szükséges környezetvédelmi engedélyt többször kiadták és visszavonták.A Szabadság-szobor keresztje mellett van más vitatott gellért-hegyi beruházás is, épül az MCC óriáskollégiuma, tervezik a siklót, a Lődombon azt sem tudni, mi leszPerel a Gellért-hegyi sikló beruházója, szerinte a még 2009-ben kötött szerződés nem szűnt megBudapest végleg ejti a gellérthegyi siklóberuházást, a Fidesz szerint többmilliárdos kártérítési per jöhet | Gellért-hegyi sikló: a Kúria hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt megsemmisítő ítéletet | Fordulóponthoz érkezett a beruházás előkészítése – állapította meg a Gellérthegyi Sikló Kft. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260558_gellert-hegyi-siklo-kuria-kornyezetvedelmi-engedely | 2024-12-06 18:07:00 | true | null | null | Népszava |
Egy állami megrendelésekkel jól ellátott NER-közeli cég áll annak a portálnak a hátterében, amely látszólag csak egy erzsébetvárosi, civil tiltakozást fog össze, valójában adatokat is gyűjt a Fidesznek - tudta meg lapunk. A nemkellautosbuntetoado.hu címen elérhető oldalon az ellen tiltakoznak, hogy - mint arról írtunk - a kerület ellenzéki vezetése úgy döntött, ezután már nem lesz ingyenes az éves lakossági parkolási engedély. Az oldalon a név, a cím és az elérhetőség megadásával lehet tiltakozni.Bár az oldalon sem jele annak, hogy párthoz köthető lenne a tiltakozás, nem civil akcióról van szó. A 444 szúrta ki azt, hogy a holnap adatvédelmi nyilatkozatában az áll: aki megadja adatait, hozzájárul, hogy a Fidesz azokat "további kapcsolattartás, véleménykérés, választási és egyéb tájékoztatás céljából, az adatkezeléshez tett hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásáig kezelje."Azt viszont már a Népszava tudta meg, hogy az oldal működtetője egy kormányközeli cég. A magyar honlapok nyilvántartásából kiderül, hogy az oldalt október közepén a Trendency Online Zrt. regisztrálta. A Trendency a Fidesz egyik házi IT cégének számít. Ez a társaság csinálta 2016-ban a Fidesz-frakció honlapját. Emellett a céghez sorozatban érkeztek az állami megrendelések, így a Magyar Turisztikai Ügynökség portálját is ők csinálták, dolgoztak az MVM-nek, a Magyar Fejlesztési Banknak, a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak. Meglehetősen gyakran együtt dolgoznak a Rogán Antal-közelinek tudott Balásy Gyula által vezetett Lounge Designnal, illetve a New Land Mediával, de volt, ahol a fideszes agytröszt Századvéggel együtt voltak alvállalkozók. A Trendency Online Zrt. tulajdonosa Mocsai Norbert. A cégvezető egyszer szerepelt, 2020-ban a Pesti TV műsorában a fideszes propagandista, Jeszenszky Zsolt vendégeként, ahol a kriptovaluták mibenlétéről beszélt, ám - politikai hovatartozását jelzendő - Donald Trump-ot ábrázoló pólóban.Parkolásidíj-ellenes szórólap mögé bújva gyűjt adatokat a Fidesz Erzsébetvárosban | Állami megrendelésekben dúskáló NER-cég szervezi a parkolási reform elleni erzsébetvárosi "civil" tiltakozást | Gyűjtik is az adatokat a Fidesznek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3259913_parkolaas-tiltakozas-erzsebetvaros-adatgyujtes-ner-trendency-online-zrt | 2024-12-02 05:50:00 | true | null | null | Népszava |
A múlt héten fogadta el a parlament azt a pénzügyi salátatörvényt, amely eredeti formájában - az Európai Unió nyomására és az uniós jog elvárásai szerint - már jövő év elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét.Ám a végszavazás előtt a kormány saját, 50 oldalas törvényjavaslatához egy 45 oldalas kiegészítő módosítást nyújtott be, amit a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság (TB), majd a szintén kormánytöbbségű parlament habozás nélkül megszavazott. Ennek eredményekéntA módosító javaslatokat formailag ugyan a TB nyújtja be, ám a paragrafusok 99,99 százalékát valamely minisztériumban írják, a bizottsági tagok sokszor az ülés előtti éjszaka kapják meg a több száz oldalas szöveget. A kormány számára azért kényelmes a TB-n keresztül, végszavazás előtt módosítani egy már megvitatott törvényt, mert ezekről a pontokról újabb vita már nem lesz, így a nyilvánosság minimalizálható. Ez a megfontolás vezethette a kormányt amikor benyújtotta azt a módosítást, hogy a magántőke alapokra vonatkozó adatokat első ízben csak 2026. július elsején kell feltölteni a NAV adatbázisába.- derül ki a módosító javaslat 111. pontjából. A javaslatot a parlament elfogadta, a törvényt a köztársasági elnök alá is írta és már ki is hirdették.A törvénymódosításra azért kényszerült a kormány, mert a Transparency International Magyarország (TI) az Európai Bizottsághoz fordult azt kifogásolva, hogy a magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó magántőkealapok valódi tulajdonosai ismeretlenek a nyilvánosság és sokszor a hatóságok előtt is.Több ezer milliárd forintnyi vagyont rejteget tőkealapokban a NERAz uniós hatóságok megállapították, hogy a jelenlegi szabályozás nem felel meg az uniós keretszabályoknak, illetve a pénzmosás elleni irányelveknek, emiatt 2024. júliusában kötelezettségszegési eljárás indult a magyar állammal szemben. Erre adott választ a kormány az eredeti törvénymódosítással, amely biztosítaná a magántőkelapok végső tulajdonosainak nyilvántartását. Ezt a határidőt tolta ki a kormány a választások utánra.Az Orbán-kormány nem terjesztené ki a magántőkealapokra az uniós pénzmosás elleni jogszabályt, folyik az eljárásTitkos NER-milliárdok - Megjelent a törvénymódosítás, de az Orbán-kormány ezután is rejtegeti a magántőkealapok oligarcháit a közvélemény előlA halasztást lapunk kérdésre az egész ügyet feltáró és a közbeszédbe helyező TI szakpolitikai vezetője, Zeisler Judit úgy kommentálta, hogy az, hogy a már regisztrált magántőkealapokról csak a következő országgyűlési választások után érkezhet információ, túlzottan hosszúra szabott felkészülési időszakot tesz lehetővé.- tette hozzá a szakértő.Az ügyfelek átvilágítását végző pénzügyi szolgáltatóknak így első alkalommal majd 2026 közepén kell adatot szolgáltatni a NAV felé, hogy kik is valójában a működő magántőkelapok végső tulajdonosai. Addig nem lesz ezen alapok tulajdonosi szerkezetéről semmilyen nyilvántartás, holott az például a hatóságok számára is fontos lenne egy-egy eljárásnál. Igaz, az adatbázis máris számos sebből vérzik, hiszen az adóhatóság nem jogosult ellenőrizni a benne foglalt adatokat, így azok minősége sokszor igencsak megkérdőjelezhető. Pedig az adatok ellenőrzését előírná a legújabb pénzmosás elleni irányelv, ez azonban kimaradt a módosító csomagból.RáadásulA magántőkealapok intézményét az Orbán-kormány a 2010-es évek közepén hozta létre, ám az alapok 2020-ban kezdtek el robbanásszerűen szaporodni. 2023-ra mintegy 200 alapban több ezer milliárd forintnyi vagyont rejthettek el, bár pontos adatokkal 2021 óta nem szolgálnak a hatóságok. Ezen vagyonok forrása sok esetben a költségvetés. A magántőkealapokat szokták magyar offshore cégeknek is nevezni, hisz ugyanazt az anonimitást nyújtja, mint egy ciprusi vagy panamai offshore cég. Előnye viszont, hogy az ügyintézést hazai pénzintézetek bonyolítják, miközben a kormányhoz közelálló NER-milliárdosok joggal bízhatnak benne, hogy a magyar hatóságok nem fogják firtatni az alapokban lévő pénz eredetét, hiszen épp ezért hozta létre a kormány a lyukas szabályozást.Felfoghatatlan pénzek bújnak meg a NER-oligarchák magántőkealapjaibanZáródnak a kiskapuk, új uniós hivatal felügyelheti a haverokat, ha életbe lépnek a pénzmosás elleni módosított szabályok | Őrzik a NER titkait, a 2026-os választásig rejtve marad, melyik milliárdos melyik magántőkealapban tartja a közpénzből felduzzasztott vagyonát | A fideszes parlament intézte így az Orbán-kormány javaslatára. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260283_magantokealapok-ner-milliardosok-salatatorveny-titkositas-fidesz | 2024-12-05 05:45:00 | true | null | null | Népszava |
Elmaradt az előzetesen várt bizalmi szavazás az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi, rendkívüli ülésén: Szabó Péter, az OBT elnöke ugyanis a zárt tanácskozáson - nem várva meg a személyéről tartandó voksolást - váratlanul lemondott posztjáról.A példátlan lépésre azután került sor, hogy az OBT-elnök - a november 20-i tanácsbeli szavazás után - az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökével, valamint az igazságügyi miniszterrel aláírta azt a négyoldalú megállapodást, amely a bírói bérek régóta szorgalmazott emelését a kormány igazságszolgáltatási "reformjának" támogatásától teszi függővé. A megállapodás rég nem látott tiltakozást váltott ki a bírói karból, mondván: a bírói szervezet nem nyújthat a béremelésért cserébe "ellenszolgáltatást", mert az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. Ráadásul a kormány módosítási javaslatai egyelőre csak vázlatosan ismertek. A lemondástól függetlenül Szabó tagja marad az OBT-nek.Szabó Pétert, a Győri Ítélőtábla polgári ügyszakos bíráját januári alakuló ülésén választotta elnökévé három évre az új összetételű OBT. A 15 fős bírói tanács 14 tagját a január 8-i küldöttértekezleten választották meg hatéves időszakra saját soraikból a bíró küldöttek - a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét (jelenleg Varga Zs. András) a törvény delegálja a testületbe. A Válasz Online-nak az OBT szóvivője, Kovács Ildikó azt mondta, az új elnököt várhatóan a tanács december 11-i ülésén választják meg. Addig a tanács elnökhelyettese, Varga Rita vezeti majd a testületet.Szabó Péter lemondott az Országos Bírói Tanács elnöki tisztségérőlA keddi, rendkívüli ülés összehívását a testület öt tagja kezdeményezte azután, hogy éppen két hete, az OBT november 20-i, gyulai ülésén a tanács 8:7 arányban megszavazta az Igazságügyi Minisztérium (IM) négyoldalú megállapodás megkötésére vonatkozó kezdeményezését, vagyis lényegében felhatalmazta Szabót annak aláírására. Az utóbb Tuzson Bence igazságügyi miniszter, illetve az OBT, az OBH és a Kúria elnöke által is szignált megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak majd béremelést. A megállapodás ugyanakkor visszalépést jelent az OBH-elnök korábbi - minden bírói szervezet által támogatott - javaslatához képest, amely a bírói illetményalap 35 százalékos, visszamenőleges emelését, illetve az előző évi bruttó átlagkeresethez (annak 150 százalékához) való kötését, vagyis évről évre automatikus béremelést tett volna lehetővé.Megszületett a biankó megállapodás, az Orbán-kormány a saját igazságügyi reformjától teszi függővé a bírák béremelésétEzért, valamint a béremelésnek a még csak vázlatosan ismert kormányzati reformokkal való összekapcsolása miatt a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) azonnal tiltakozott a megállapodás ellen. Mint írták: "A bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe »ellenszolgáltatást«, mert még ha ez egy megállapodás aláírásában is nyilvánul csak meg, az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára!" Az Orbán-kormány javaslatai között szerepel egyebek között a bírói jogviszony - kérelem esetén - 70 éves korig való kitolása, illetve a bíróvá válás jelenlegi 30 éves korhatárának 35 évre való emelése. Hangsúlyos a megállapodásban a bíróságok működésének és szervezetrendszerének áttekintése, a felesleges adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a járásbírók működésének kiterjesztése a törvényszékek teljes illetékességi területére, vagyis a mai járásbíróból úgynevezett "mozgóbírók" lennének.A Mabie teret adott honlapján a véleményeknek, két hét alatt csaknem kétszáz bíró, illetve igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen - névvel, bírói beosztással - köztük az előző OBT sok tagja, így Fatalin Judit, Vasvári Csaba vagy éppen Matusik Tamás volt OBT-elnök. Utóbbi azt írta: az OBT "lemondott a függetlenségéről, amikor meghajolt az igazságügyi miniszter nyomása alatt". De a múlt héten lemondott bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki így indokolta távozását: "1997-ben léptem be a bírósági szervezetbe, 2001 óta ítélkezem büntetőbíróként. Munkámban mindig mély hivatástudat vezérelt. Sajnos arra kellett ráébrednem, hogy az az igazságszolgáltatás, amelynek elkötelezett képviselője voltam, mára megszűnt létezni.""Az az igazságszolgáltatás, melynek igyekeztem elkötelezett képviselője lenni, mára megszűnt létezni" - Bejelentette lemondását a Simonka-per bírájaSzabó Péter lemondásában közrejátszhatott, hogy a megállapodás aláírása után az újpesti bíróságon egy beszélgetésen - melynek tartalma a hvg.hu-hoz kiszivárgott - azt mondta: az OBT készen kapta a minisztériumtól a megállapodást, abba nem volt lehetősége beleszólni, és szerinte felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.A felerősödő bíró tiltakozásokat jelzi, hogy kedden kiderült, elhalasztják a december 10-re tervezett "Merre tovább, bíróságok?" című, az OBH és az OBT által szervezett konferenciát, amelyen Szabó Péter mellett felszólalt volna Varga Zs. András Kúria- és Senyei György OBH-elnök is. | Forrong a bírói kar, csaknem kétszáz igazságügyi alkalmazott tiltakozott, amiért az OBT alkut kötött az Orbán-kormánnyal | Ez az elégedetlenség is szerepet játszott abban, hogy lemondott a testület elnöke. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260167_mabie-tiltakozas-obt-birak-alku-orban-kormany | 2024-12-04 08:31:00 | true | null | null | Népszava |
"Hat részre osztották az egykori Római Camping 8,5 hektáros területét és részenként bejelölték, hogy mennyi fát vágnának ki. A Szentendrei út mögötti, Római Strand melletti parkban a frissen elkészült fakataszter szerint 567 darab fa található, ebből összesen 155 darabot vágnának ki, vagyis minden negyedik fát. Ráadásul nem valamiféle komoly betegség, gombásodás, odvasodás miatt, hanem többségében egy meglehetősen szubjektívnak számító indokra, lombkorona sérülésre hivatkozva. Ez jelenthet néhány száraz ágat is. Csakhogy ezen a címen Budapest fáinak zömét kivághatnák" - állítja Szabó Tímea, a kerület ellenzéki országgyűlési képviselője, aki hosszú hónapok óta figyeli árgus szemmel a területen folyó munkákat. A volt kemping a III. kerületben van, nem messze a Római parttól, a területet tavaly kapta meg a modellváltó Óbudai Egyetem alapítványa.A párbeszédes politikus a Népszava kérdésére válaszolva most elmondta, hogy akkor szólalt meg benne a vészcsengő, amikor a területen különféle építési tevékenységekbe kezdtek, amelyről az önkormányzatot és a helyieket sem tájékoztatták. Nem csak vadonatúj kerítést húztak fel a park körül, illetve nagyfeszültségű kábeleket fektettek le körben, de már lebontották az épületek nagy részét is. De az is komoly beruházási tervekre utal,Szabó Tímea több körben megkérdezte az illetékeseket, így megkereste Varga Mihály pénzügyminisztert, aki a terület tulajdonjogát 2023-ban elnyerő Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány első kuratóriumi elnöke volt, de nem kapott választ. Ezt követően az új elnököt, Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármestert és az egyetem rektorát Kovács Leventét is felkereste, akik mintha maguk sem tudták volna mi is történik a kemping területén, de váltig állították, hogy az új campus nem ott épül. Bár azt, hogy hol lesz majd, szintén nem tudták. Azt mindenesetre elárulták, hogy készült egy fakataszter, amelyet az eddig kiadott építési engedélyekkel együtt közérdekű adatigényléssel kért ki az ellenzéki politikus, aki szerint több aggodalomra okot adó részlet is kiderült a Cser-Palkovics András által megküldött dokumentumokból.A NER hűséges kiszolgálójaként ismert főosztályvezető a fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal kiemelt ügyekkel foglalkozó osztályát vezeti. Ő adott engedélyt annak idején a Kossuth téri, az Orczy téri és városligeti fák kivágására is, ahogy az ő szignója virít a legtöbb vitatott fővárosi kormány- és NER-építkezés engedélyén is. Bármi épül a Római Camping területén, az egyelőre nem kiemelt beruházás, így ezért is furcsa, hogy miért foglalkozik ezzel Kosztyu Anikó. De az is kérdéseket vet fel szerinte, hogy a régészeti feltárást a szokásoktól eltérően miért a Budapesti Történeti Múzeumra bízták az Aquincum Múzeum helyett. A fakivágást elméletileg a kerületi önkormányzatnak is engedélyezni kellene, kivéve persze, ha kiemelt beruházássá jelölik ki. Az illetékes III. kerülethez egyelőre - Szabó Tímea információi alapján -Túlzottan ismerős a mintázat - állítja az ellenzéki politikus. - Emlékezzünk csak a Hajógyári-sziget esetére, amelyet a kormány előbb kivett egy nemzetközi UNESCO pályázatból, majd 3 ezer fa kivágásával járó mobilgát építését tervezte, hogy a szigeten a kormányfő veje, Tiborcz István haverjainak épülhessen lakópark. Az összellenzéki kiállásnak köszönhetően visszakoztak. Most is résen kell lennünk, túl sok az intő jel ahhoz, hogy elhihessük, semmire se készülnekKovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a kerületi lapnak kategorikusan tagadta, hogy a kemping területére építenék az új campust. Állítása szerint az ott zajló munkálatok csupán az elmúlt 40-60 évben elmaradt karbantartási, javítási munkák voltak. Hogy minek szükséges a karbantartáshoz például nagyfeszültségű kábelek fektetése, hidrogeológiai terv, arra nem tért ki. Külön érdekes az,Az alapítvány idén márciusban kiadott közleménye szerint a Római Nonprofit Kft. által végzett területrendezési és takarítási munkák célja az, hogy "a természeti értékeket megóvása mellett elsődlegesen egyetemi célú, az óbudai lakosság számára is rendelkezésre álló, szabadidő eltöltésére alkalmas parkot hozzanak létre". Szabó Tímea rákérdezett arra is, hogy a területet valóban megnyitnák-e a kerületiek előtt, de most már nem kapott erre egyértelmű választ.Újabb gigaberuházást tervez az Orbán-kormány, egyetemvárost építene a háromszoros védettséget élvező Római Camping területén | Lopakodó erdőirtás: 155 fát vághatnak ki a Római Camping területén úgy, hogy a tulajdonos Óbudai Egyetem még nem tudja, mit építene oda | A jövő évi állami költségvetésbe viszont betervezték az új campust. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260065_romai-camping-fakivagas-obudai-egyetem-erdoirtas | 2024-12-03 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
A Cseppkő Gyermekotthonnal kapcsolatban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) feljelentése nyomán hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást a Cseppkő Gyermekotthoni Központban történtekkel kapcsolatban - ezt közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Magyar Hang érdeklődésére.Azt nem tudni, hogy konkrétan milyen ügyben zajlik a felderítés, de egy biztos: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrégiben ellenőrizte a fővárosi intézményt és több szabálytalanságot is találtak. Jelentésében azt állapította meg, hogy az intézmény nem megfelelően fizette ki az ellátott gyermekek zsebpénzét: öt esetben kevesebb összeget kaptak a gyerekek, mint a jogszabályban meghatározott minimum, s több alkalommal nem tájékoztatták időben a gyermekek törvényes képviselőit. Emellett kiderült, hogy az otthon pénzügyi- és vagyongazdálkodása a mintatételek ellenőrzésének eredményei alapján megfelelt a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak. Ugyanakkor az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, a beszerzési eljárások lefolytatása és a tárgyi eszközök nyilvántartása terén. Mindemellett hangsúlyozták, hogy az intézmény alapvető működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása a feltárt hiányosságok ellenére megfelelőnek bizonyult.A Cseppkő Gyermekotthonban korábban szexuális visszaélést követett el egy nevelő. Mint arról hírt adtunk, az illető két kislányt is rendszeresen hazavitt, ráadásul több kollégája már hónapok óta tudott arról, hogy a nevelő "ölbe veszi, szájon csókolja a lányokat", birkózik velük, az ágyukban aludt az otthonban, de arra is volt példa, hogy együtt fürdött velük.Két kislánnyal fürdött és aludt a Cseppkő Gyermekotthon nevelője, fideszes javaslatra az igazgatót később mégis kitüntették | Nyomoznak a Cseppkő Gyermekotthon gyanús ügyei miatt | Kevesebb zsebpénzt kaptak a gyerekek és több szabálytalanság is történt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260480_cseppko-gyermekotthon-nyomozas | 2024-12-06 12:42:00 | true | null | null | Népszava |
"Első fokon elutasította a bíróság Dr. Kecskeméti László fideszes önkormányzati képviselő fellebbezését a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testületének döntésével szemben, amely kinyilvánította Kecskeméti László méltatlanságát" - írja keddi Facebook-posztjában Pikó András, a városrész polgármestere. A nem jogerős döntés előzménye, hogy a VIII. kerületi képviselő-testület november 21-i döntésével megszüntette a Fidesz-KDNP politikusának a mandátumát, s ez ellen az érintett fordult bírósághoz jogorvoslatért.A méltatlanság kimondásáról és a mandátumtól való megfosztástól az ellenzéki vezetésű és többségű testület zárt ülésen döntött 11 igen, 6 nem, 1 tartózkodás mellett. A határozat ugyan név nélkül, de egyértelműen beazonosíthatóan megtalálható az önkormányzat honlapján. Abból kiderül, hogy a lefolytatott méltatlansági eljárás megállapította:"A képviselő a Pesti Központi Kerületi Bíróság (...), valamint a Fővárosi Törvényszék számú jogerős ítéletében foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, illetve azt neki felróható módon elmulasztotta, ugyanis a szám alatti összkomfortos, - részére közszolgálati célból bérbe adott - önkormányzati tulajdonú lakást a jogerős ítéletben meghatározott 15 napos határidőn belül sem önként, sem pedig az ellene indult végrehajtási eljárás során a mai napig nem hagyta el, ingóságaitól és családtagjaitól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban nem bocsátotta az önkormányzat kizárólagos rendelkezésére, és a jogerős ítélet végrehajtása elmulasztásának neki fel nem róható indokát sem adta."A képviselő-testület elfogadott határozata azt is leszögezte, hogy a képviselő a jogerős bírósági ítélet végrehajtását akadályozza, illetve azt neki felróható módon elmulasztotta, s a döntés alapja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény. Amennyiben jogerősen is kimondják a méltatlanságát, időközi választást kell tartani Józsefvárosban, mert Kecskemétit egyéni képviselőként választották meg az idén június 9-i önkormányzati választáson.- Az ügy kristálytiszta: az önkormányzati képviselő megválasztása után felesküszik a törvények betartására és betartatására. Magyarország törvényei szerint méltatlanná válik a képviselőségre az, aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja. Kecskeméti László éppen ezt tette. Ennek a jogi következményei egyértelműek. Az erkölcsi következtetések levonása elsősorban a képviselő és a közösség feladata. Ugyanakkor polgármesterként fontosnak tartom felhívni a lakók figyelmét, hogy Kecskeméti László képviselőként feléjük tett ígéreteit a fentiek ismeretében értékeljék - tette hozzá bejegyzésében Pikó András. | Első fokon a bíróság is méltatlannak talált egy fideszes képviselőt Józsefvárosban | A VIII. kerületi képviselő-testület november végén fosztotta meg mandátumától Kecskeméti Lászlót, akit jogerős bírósági ítélet kötelezett arra, hogy adja vissza az önkormányzatnak az általa bérelt lakást. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260951_jozsefvaros-fideszes-onkormanyzati-kepviselo-meltatlansag-birosagi-iteletek-vegrehajtas-megtagadas | 2024-12-10 17:07:00 | true | null | null | Népszava |
Lassan négy éve, hogy az Orbán-kormány a Magyar Rádió emblematikus palotanegyedbeli épületeit "elcserélte" a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanegyüttesére Piliscsabán, de még mindig nem döntötte el, mihez is kezd velük. Holott az "építészeti szempontból különösen értékes ingatlanok" hasznosítására már 3-4 elképzelés is készült. Ezt Lánszki Regő építészeti államtitkár mondta még nyáron a Népszava kérdésére, majd mindenkit biztosított arról, hogy olyan tervet fognak választani, ami "hosszú távon biztosítja a terület fenntarthatóságát". Nem lehet könnyű feladat, hiszen hiába telt el azóta újabb négy hónap, nem jutottak dűlőre az ügyben - derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium lapunk kérdésére most küldött válaszából.Az egykori egyetemváros épületei zömében üresen konganak és pusztulnak, amióta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2020 végén teljesen kiköltözött. A cseréről 2020 márciusában nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, amit gyorsan el is fogadott a fideszes törvényhozói gépezet. E szerint az állam ingyen átadta a rádió épületeit a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, amiért megkapta a piliscsabai Makovecz-házakat. Így kétszer is fizetett ugyanazért. A korábbi szovjet laktanya 19 hektáros területét ugyanis ingyen adta oda az új campust építő egyetemi alapítványnak, de jutott állami támogatás az építkezésre is.Létrehozták a nemzeti tudásparkot felügyelő Makovecz CampustA Makovecz Imre tervezte organikus épületek erősen megosztották a szakmát és laikusokat is. Ennél nagyobb baj volt, hogy gyorsan kiderült: az épületegyüttes egyetemi használatra nemigen alkalmas, az előadótermek akusztikája rossz, sok a kihasználatlan terület, miközben nincsenek valódi közösségi terek, ráadásul az erősen túldíszített, nem túl jó anyagokból, nem túl jó minőségben megépített templomszerű épületek állapota gyorsan romlani kezdett. A nyomasztóan magas rezsi és a vártnál korábban szükségessé váló felújítás gazdaságtalanná tette a működtetést, miközben a diákok is egyre kevésbé voltak vevők az ingázásra. Alig két évvel az átadó után elkezdődött a visszaáramlás, 2010-től pedig hivatalosan is elismerték a budapesti jelenlét erősítését. Alig 20 évvel az átadás után pedig nagy örömmel elcserélték a rádió hűlt helyén szintén állami pénzen, cirka 200-250 milliárdból felépülő új belvárosi campusra, amelyet Lánszki Regő építészeti államtitkár "az elmúlt 35 év legnagyobb állami oktatási beruházásaként" emlegetett.A hátrahagyott piliscsabai épületek kezelését egy 2021 szeptemberében 6 milliárdos tőkével gründolt alapítványra bízták. A Makovecz Campus Alapítvány fő feladatául a humán kutatási lehetőségek fejlesztését, egy nemzeti tudáspark, oktató- és képzési központ létrehozását, valamint a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítését tűzték ki. Vezetését 5 tagú kuratórium látja el, amelynek elnöke a piliscsabai építkezés egykori ötletadója, Maróth Miklós, Orbán Viktor kormányfő egyik főtanácsadója, miniszterelnöki megbízott. A kuratórium tagjaként elsőként a bukott terézvárosi fideszes polgármester Hassay Zsófia és a Horthy Miklós alapította Magyar Corvin Lánc kitüntetés adományozását felügyelő iroda vezetője, Klinghammer István csatlakozott hozzá. Utóbbi neve talán ismerősebben cseng, ha megemlítjük, hogy ő berzenkedett évekkel ezelőtt a borotválatlan, kócos, kockás inges tanárok miatt. Nyilatkozata olyan felháborodás keltett, hogy a kockás ing azóta is a tanári tiltakozó mozgalmak jelképének számít.Tilos a játék a PázmáneumonKét évre rá csatlakozott a illusztris csapathoz Zalányi Viktória Eszter, akit Maróth Miklós mindenféle tudományos előélet nélkül nevezett ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Irányító Testületének titkárságvezetőjének, majd Maróth 2020-as távozása után a az ELKH főtitkára lett. 2023-ban HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat lett az ELKH-ból, de Zalányi maradt, sőt működtetési vezérigazgató-helyettesként odaadó munkája jutalmaként idén márciusban a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetését vehette át. Idén Buday Lászlóval vált teljessé a testület.Az alapítvány három éves működésének kevés látható nyoma van, két könyv, három kisebb konferencia, legutóbb Kereszténység-Fenomenológia címen. Eddig egy kisebb épületet újítottak fel 250 millió forintért, a héten pedig kiírtak egy tendert egy másik renoválására.A legtöbb pénzt azonban nem ezen tevékenységek, hanem a bérek, illetve az egyéb személyi juttatások viszik el. A beszámolók tanúsága szerint az első alapítványi szempontból 3 hónapos csonka évben még kevesebb, mint 37,9 milliót költöttek a kuratórium, a felügyelőbizottság és az alkalmazottak fizetésére. 2022-ben már 388,5 milliót vittek a bérek és juttatások, míg 2023-ra 632,8 milliós kiadást jelentett az alapítvány kuratóriumnak felügyelőbizottságának és 45 munkatársának foglalkoztatása.2024-ben 557 milliót terveztek be erre a célra a költségvetésben. A cég alkalmazottainak száma az alapítvány honlapja szerint 45 fő. A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítvány 1,6 milliárdot költött eddig a saját embereire.Terv nincs, pletyka vanTalán nem sokáig konganak már üresen a piliscsabai épületek. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrég nyújtotta be a Palkovics László kommandírozásával az MTA-ról évekkel ezelőtt leválasztott kutatói hálózat, mai nevén a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló törvényjavaslatot, amelyről előzetesen nem egyeztettek az érintettekkel. A kormány átvenné az Akadémia ingatlanait is. Az MTA honlapján közzétett beszámoló szerint 49 ingatlanért összesen 80 milliárd forintot fizetne az állam, holott a korábbi értékbecslés szerint 130 milliárdot ér. (Ez nem fedi le a teljes akadémiai ingatlanvagyont.) A vételárat az Akadémia 2025-ben kapja meg, de kötelezettséget vállalt arra, hogy abból 69 milliárd forintot csak 2027-től használ fel. Ez idő alatt az összeget befekteti. Az Akadémia szerint nem kötnének rossz üzletet.Már megindult a pletyka arról, hogy az államnak átadandó épületek, amelyek között van több belvárosi, budavári, csillebérci is, talán nem is maradnak sokáig kutatói bázisok, az Orbán-kabinet talál nekik más funkciót. A kutatóknak máshol, talán kicsit távolabb találnának helyett, de hát a kutatáshoz úgyis csend, elmélyülés kell. A Népszava most arra is rákérdezett a tárcánál, hogy "elképzelhető-e, hogy az MTA kutatói hálózata vagy annak egy része kap helyet a piliscsabai új nemzeti tudásközpontban"? A válasz összes kérdésünkre egyetlen mondat volt: még nincs döntés a campus hasznosításáról.Iskola mellett riogatott háborús plakáttal a Fidesz, a KDNP-s polgármester szólt, hogy vigyék el onnan | Üresen konganak és pusztulnak a PPKE-campus épületei Piliscsabán, de legalább az ingatlankezelő alapítvány bérköltsége már 1,5 milliárd forint felett jár | Még mindig nem tudja az Orbán-kormány kormány, mit kezdjen a rég átvett épületkomplexummal – derül ki az építési tárca lapunknak adott válaszából. A külső szemlélő számára szinte láthatatlan munkát végző alapítványnak eközben 45 munkatársa van. | null | 1 | https://nepszava.hu/3259917_ppke-campus-piliscsaba-pusztulas-orban-kormany-ingatlankezelo-fizetesek | 2024-12-02 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata alapján a Székesfehérvári Törvényszék vesztegetést állítva, hivatalos személyi jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés bűntette miatt hozott ítéletet öt vádlott ügyében, akik csalárd módon próbáltak meg pénzt szerezni a Lagzi Lajcsiként közismertté vált Galambos Lajostól - derült ki a vádhatóság egy szerdai, lapunknak is megküldött közleményéből.Bár a tájékoztatás nem említi meg név szerint, de egyértelműen Galambos Lajos ügyéről van szó.Mint korábban mi is hírt adtunk róla, a vádirat lényege szerint egy vállalkozó és alkalmazottja - köztük egy ügyvéd - 200 millió forintot kért a zenésztől, arra hivatkozva, hogy ennek fejében kedvezően tudják befolyásolni az ellene folyamatban lévő áram- és gázlopási ügy kimenetelét. Egészen pontosan azt, hogy ne kelljen a rácsok mögé vonulnia. Azt állították, hogy magas rangú hivatalos személyekkel, például a legfőbb ügyésszel állnak kapcsolatban. Az ügyészség további két személyt is megvádolt, egyikük a vállalkozó hozzátartozója, aki aktívan támogatta őt az elkövetésben, míg a másik személy - tudva a jogellenes ajánlatról - pénzért cserébe közreműködött a zenésszel történő kapcsolat felvételében. Az ügyészség szerint a vállalkozó hazudott, semmiféle hivatalos kapcsolata nem volt, a pénz magának akarta megtartani.A bíróság a vádirati tényállással egyezően - a két bűnsegéd mellett - bűnösnek mondta ki a vállalkozót a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében, és öt év szabadságvesztés büntetésre ítélte. A vállalkozó alkalmazottját és az ügyvédet a törvényszék bizonyíték hiányában felmentette. A vád képviseletét ellátó ügyész azonban terhükre, részbeni megalapozatlanság miatt fellebbezést jelentett be bűnösségük megállapítása és végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint pénzbüntetésre ítélésük végett, az ügyvéd esetében továbbá jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás érdekében is.Galambos Lajos 2015-ben került a hatóságok látókörébe, amikor mocsai birtokán és a tulajdonában lévő tatai Boglárka lakóparkban illegális áram-, gáz- és vízvételezés gyanúja merült fel. A zenész és társai a közműszolgáltatók mérőóráit megkerülve, szabálytalan bekötésekkel vételeztek energiát és vizet, amivel jelentős anyagi kárt okoztak. A Budapest Környéki Törvényszék jogerősen 3 év 6 hónap börtönre, valamint 4 év közügyektől való eltiltásra ítélte 2022 decemberében. Galambos Lajos 2023 áprilisában vonult be, majd idén júliusban feltételesen szabadlábra helyezték. Az ügy során mindvégig tagadta bűnösségét, és több alkalommal is fellebbezett az ítéletek ellen.Kiengedték a börtönből Galambos Lajost | Öt év letöltendőt kapott a vállalkozó, aki megpróbálta 200 millióval lehúzni Galambos Lajost | A pénzt azért kérte, hogy elintézze, ne kelljen börtönbe vonulnia a zenésznek. Az ügyészség fellebbez. | null | 1 | https://nepszava.hu/3261072_galambos-lajos-befolyassal-uzerkedes-itelet | 2024-12-11 11:47:00 | true | null | null | Népszava |
"A törvények mindenkire vonatkoznak, a Fővárosra is" - többek között ezzel a kitérő válasszal "indokolta" lapunknak a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium égisze alatt működő Nemzeti Fejlesztési Központ, hogy miért épp most jutott eszébe bírsággal felérő, hivatalosan "pénzügyi korrekciót" kiszabni egy hosszú évekkel ezelőtti fővárosi szabálytalanság miatt.Az államapparátust azt követően kerestük meg, hogy lapunk a közelmúltban megírta: a Fővárosi Önkormányzat 2025-ös költségvetésében elkülöníteni 4,1 milliárd forintot egy, az M4-es metró beruházásához kapcsolódó visszafizetési kötelezettségre. Az, hogy a pénzt most hajtanák be, több mint meglepő: az új metróvonalat még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdték el építeni, majd 2014-ben Tarlós István akkori városvezető és Orbán Viktor kormányfő adta át. Ebből adódóan a büntetés alapját adó mulasztást is réges-régen követték el. A bírságolt szabálytalanság a 4-es metró szerelvényeinek beszerzéséhez kapcsolódik. A járműtender 2005-ben zajlott, a szerződést 2006-ban írták alá. Az ügyben még Tarlós István főpolgármester városvezetése idején több vizsgálat indult, a hatósági eljárás 2017-ben zárult le.Noha a behajtás időzítése több mint furcsa, a Nemzeti Fejlesztési Központ rendre kitérő válaszokat adott arra, miért most lépett. A szervezet amellett, hogy a "törvények mindenkire vonatkoznak" azzal próbálta még megmagyarázni az időzítést:Azt nem részletezték, hogy miért most zárulna egy 10 éve átadott metróhoz köthető, elvileg 2013-ig tartó pénzügyi ciklus operatív programja, és annak mi köze egy rég esedékes "pénzügyi korrekció" mostani elrendeléséhez. És a Nemzeti Fejlesztési Központ által említett per is nehezen értelmezhető az időzítés kapcsán: a Fővárosi Törvényszék előtt zajló eljárás 2019-ben indult és még valóban nem zárult le, így, ha annak eredményére vártak, akkor még mindig várhatnának.A szabálytalansági eljárás pedig 2017-ben zajlott le, így még abban az évben felszólíthatták volna a fővárost a fizetésre.4-es metró: derült égből hatalmas, több milliárdos büntetésOLAF-jelentéstől a soha véget nem érő perigA váratlanul kiszabott bírság kapcsán Tarlós István egykori főpolgármester arról is beszélt, hogyA jelentés valóban tanulságos. Kiderül belőle, hogy az OLAF nem véletlenül kezdett el vizsgálódni a fővárosi 4-es metró beruházása körül, amelyet az Orbán-kormány már előzőleg megpróbált leállítani. A 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus legdrágább hazai projektje "súlyos aggodalommal" töltötte el az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), amely amellett, hogy feljelentést tett az ügyben, az OLAF figyelmét is felhívta a szabálytalanságokra. Addigra egyébként már 11 szerződést - 57 milliárd forint értékben - kizártak az EU-támogatási körből. Az akkor még Demszky Gábor vezette főváros ezt azzal magyarázta, hogy ezeket még az uniós támogatási szerződés megkötése előtt, nem az unió által előírt szabályok szerint lebonyolított tenderek alapján kötötték. Az tény, hogy projektről 2004-ben állapodott meg a kormány, de az uniós támogatási szerződést 2008-ban írták alá. A metróvonal teljes, jelentett összköltsége a 354 milliárdról 452,4 milliárdra nőtt az átadásra, amelyből az uniós forrás összege 180 milliárd forint volt.Az OLAF jelentést egyébként - a szokásos ügymenettől eltérően - teljes egészében nyilvánosságra hozta az Orbán-kormány, s az sem egészen szokványos, hogy Lázár János, akkor kancelláriaminiszterként látványosan feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt. A 2018-as országgyűlési választások előtt kapóra jött a beruházást elindító Demszky Gábor főpolgármester mögött álló MSZP-SZDSZ páros ostorozása, Medgyessy Péter volt ellenzéki miniszterelnök neve ki is került az OLAF-jelentés fedlapjára. A metrókocsikat szállító Alstom hazai leányvállalata három tanácsadói szerződést is kötött az egykori miniszterelnök érdekkörébe tartozó AssistConsult Kft.-vel. Cserébe 600 ezer eurót (180 millió forintot) fizettek, amelyből 108 millió forint Medgyessy feleségének, Csaplár Katalinnak a magánszámláján landolt. Medgyessy nem tagadta a szerződéseket, de úgy vélte, hogy nincs azokban semmi kivetnivaló, a kapott pénz pedig nem sok 9 ember többéves munkájára, ő pedig nem foglalkozott külföldi cégek konkrét befektetéseivel.Az OLAF azonban 180 millió forintnál jóval nagyobb összeg eltűnéséről beszélt. A jelentés szerint a szabálytalan szerződések összértéke 272,8 milliárd forint volt, amelyből 167 milliárd forintot "elloptak, elcsaltak, vagy nem megfelelően használtak fel". Az akkor Tarlós István vezette főváros rögvest saját vizsgáló bizottságot alakított, s közben két nyomozás is folyt. A fővárosi Alstom-bizottság nagyjából ugyanarra jutott mint az ÁSZ, a városvezetés is feljelentést tett. Alig két évvel később a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a nyomozást bűncselekmény hiányában. Az Alstom korrupciós ügyét viszont külön kezelték. Végül csak ebben az ügyben emeltek vádat.A 2019 októberében indult - most a közigazgatási minisztérium által is említett - per vádirata szerint az Alstom csaknem 8,5 millió euró, mai árfolyamon 3,5 milliárd forint kenőpénzt juttatott négy tanácsadó cég közvetítésével olyan személyekhez, akik ráhatással lehettek arra, hogy a BKV a francia cég szerelvényeit vásárolja meg az M2-es és M4-es vonalakra. Két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár került a vádlottak padjára, egyikük sem közszereplő. Az első- és másodrendű vádlottak az Alstom megbízásából "rendkívüli üzleti költség" néven elszámolt vesztegetési pénzt adták át annak érdekében, hogy a francia gyártó nyerje a tendert. Az OLAF jelentés szerint már az közbeszerzési eljárás alatt több lépést szabálytalannak minősítettek, de nem állították le. A Közbeszerzési Döntőbizottság 2 millió forintos bírságot szabott ki a szabálytalanságok miatt, de az eljárást nem semmisítette meg. A tendert az Alstom nyerte, holott eredetileg nem az övék volt a legjobb pénzügyi ajánlat. A per másik két vádlottja az ügyletbe bevont két tanácsadó cég lobbistája volt.A 4-es metró zsírosbödöne körül sokan forgolódtak, nagy pénzek mozogtak, de a mélyebb összefonódások, kapcsolati és céghálók felfejtése sem az előző, sem a jelenlegi politikai elitnek nem áll érdekében. Az ügyletbe bevont tanácsadó-lobbicég között Medgyessy érdekeltsége mellett az osztrák Eurocontact, a Honfran Kft., illetve a dán Hansen Consulting neve került elő. amelyek egyaránt a Terner-Aczél-pároshoz voltak köthetőek. Terner Géza a bécsi székhelyű Terner GmbH cégen keresztül dolgozott az Eurocontactnak, amelynek egyik igazgatója és tulajdonosa Aczél Zoltán volt, aki Terner veje. A páros lassan húsz éve ott sertepertél minden nagyobb beruházás, állami ügylet körül. A gazdasági krónikákban kezdetben a Strabag-lobbistáiként szerepeltek. Az egyik szakértői számlát Terner egy olyan cég nevében állította ki, ami akkoriban a dán Hansen cégcsoport tagja volt. Az Alstomtól éppen ez a cég kapta a legtöbbet a szolgálataiért. Terner egy másik érdekeltsége révén a Rogán-féle magyar letelepedésikötvény-biznisz és a Szijjártó -féle nemzetközi kereskedőház-hálózatának kiépítése körül is felbukkant.Aczél Zoltán bizalmi kapcsolatot ápolt a Fidesz egykori pénztárnokával, a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajossal is, majd a Belfry-cégcsoport előbb titkolt, majd felvállalt tulajdonosaként átigazolt a NER oligarchák közé. A Belfry-cégcsoport a hódmezővásárhelyi tram-train, a székesfehérvári focistadion, az M85-ös autópálya-építés, a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása kapcsán is kapott megbízást. Aczélt Ausztriában is megvádolták az Alstom korrupciós ügye kapcsán, de az osztrák ügyészség végül társaival együtt felmentette a vádak alól és itthon is lekerült a gyanúsítotti listáról. A Fővárosi Törvényszék 2020-ban Terner Géza ellen is megszüntette a büntetőeljárást, de a Fővárosi Ítélőtábla ezt hatályon kívül helyezte, így az ő szerepét továbbra is vizsgálják.utoljára december elején volt tanúmeghallgatás, de az eljárásnak még nem látszik a vége. | Érthetetlen időzítés: érdemben nem indokolta meg a közigazgatási tárca, miért most jutott eszébe kiszabni egy 4 milliárdos "pénzügyi korrekciót" | Egy, az M4-es metró beruházásához kapcsolódó, majd húsz éve elkövetett fővárosi szabálytalanság miatt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260987_4-es-metro-budapest-szabalytalansag-birsag-idozites | 2024-12-11 08:20:00 | true | null | null | Népszava |
Meglehetősen impozáns óvodát húzott fel a református egyház Budapest XII. kerületében - derült ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztjából.A politikus megjegyezte, korábban nem hallott erről az intézményről, amihez az állam 600 millió forintért vett telket, majd azt ingyen odaadta a svábhegyi református gyülekezetnek. Azt nem lehet tudni, hogy mennyiből épült az óvoda, ugyanis "néhány éve az egyházi beruházások elvesztették közpénz jellegüket, nem kötelesek közbeszerzéseket kiírni, így annyit költenek, amennyit nem szégyellnek az adófizetők pénzéből".Eredetileg lelkészek pihenése volt a cél, ma már bárki számára elérhető a "református missziós otthon" BalatonfüredenKorábban az rtl.hu számolt be róla, hogy idén plusz 260 millió forintot kaptak a fenntartási költségek fedezésére. Hadházy jelezte azt is, hogy az épületbe teljesen véletlenül botlott bele, amikor megnézte "Rogán Cecília minden képzeletet felülmúló, részben a föld alá épített villáját". Végezetül arra kért mindenkit, hogy ha kigyönyörködte magát "a szegény, prostituálódott protestáns egyház eme legújabb csodájában", akkor ne felejtsék el azt a valódi egyházat, amelyet éppen "mostanra tiport el szinte teljesen a bosszúszomjas álkeresztény miniszterelnök" - nevezetesen az Iványi Gábor vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösséget. | Hadházy Ákos szerint csodás luxusóvodát épített a református egyház a Svábhegyen, alighanem adófizetői pénzen | A pontos építési költség nem ismert, de csak a telek volt hatszáz millió forint. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260896_luxusovoda-svabhegy-xii-kerulet-hadhazy-akos | 2024-12-10 14:07:00 | true | null | null | Népszava |
A tervezetben közúti beruházásra például mindössze 88 milliárd forint jut, ám vasúti fejlesztésekre még ennél is kevesebb, alig 20 milliárd. A vasúti felújításra az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) fejezetében további 30,1 milliárd forint van, e két forrásból kellene életben tartani a vasúti infrastruktúrát. A lerobbant MÁV pályahálózat és járműállomány fejlesztésére léteznek tervek és ígéretek, amelyek az Orbán-kormány későbbi hitelfelvételekből akar majd finanszírozni. Ugyanakkor a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának felújítását kínai hitelből finanszírozza a kabinet, ennek terhére 2025-ben 196,6 milliárd forintot terveznek elkölteni, vagyis négyszer annyi pénzt, mint amit a teljes MÁV hálózat felújításra és fejlesztésére terveznek. A kivitelező egy kínai-magyar konzorcium, amelynek magyar tagja Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik. A projekt egy kínai beruházás része, amely a görög kikötőket kötné össze az európia piacokkal a kínai teherforgalom számára. A vasútvonal teljes felújítása mintegy 1000 milliárd forint, amely a becslések szerint pénzügyileg több száz év alatt térülne meg.Nem csak a kelebiai vasútvonal felújításán keresztül, hanem a közúthálózat fenntartása révén is gazdagodnak a kormányhoz közelálló NER- milliárdosok. A gyorsforgalmi úthálózat fenntartására jövőre a kormány 370 milliárd forintot tervez elkölteni a költségvetési törvény szerint. Mint ismert, a közútfenntartási tevékenységet a kormány 35 évre koncesszióba adta Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó a magántőkeaalapoknak. A szerződést 2022-ben kötötték meg a Themis Magántőkealap, a Konzum PE Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap, a Via Magántőkealap tulajdonában lévő MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt -vel. A MKIF jövőre 370 milliárdot kap az államtól arra, hogy a szükséges útfelújítási munkálatokat elvégezze. Ugyanazt a feladatot az elmúlt évtizedekben egy állami cég látta el. Arról már korábban beszámoltunk, hogy a jövő évi költségvetésből a kormány 120 milliárd forintot tervez fizetni a városligeti Dürer Park irodaházakat fejlesztő cégnek, amely Garancsi István és Tiborcz István érdekeltségébe tartozik.Megvannak az első nagy nyertesek, Tiborcz és Garancsi cégei 120 milliárdot kapnak a 2025-ös költségvetésbőlAz állami beruházások másik célja az itt megtelepedő akkugyárak infrastruktúrájának fejlesztése. A költségvetés szerint több tízmilliárd forint jut jövőre víz-, és csatornahálózat fejlesztésre, ám ezek a beruházások a legritkább esetben szolgálják a magyar adófizetőket. Az ÉKM fejezetből víziközmű fejlesztésekre jövőre 42 milliárd forintot tervez a kabinet, ezek a fejlesztések kizárólag a kínai akku-, és gépjárműgyártóknak szólnak. A pénzeket az Orbán-kormány a debreceni Déli gazdasági övezet vízellátására és a keletkező nagy mennyiségű szennyvízelvezetést szolgáló csatornarendszer fejlesztésre szánja. A Fidesz "második fővárosában" CATL akkumulátorgyára épül. Szintén csatornafejlesztések lesznek a szegedi ipari parkban, ahova viszont a BYD kínai autógyár épít összeszerelő üzemet. Ezzel még nincs vége a kínai beruházások támogatásának, ugyanis a debreceni ipari park fejlesztésére további 15,3 milliárd forintot terveznek elkölteni. Az akkugyárak támogatása az Energiaügyi Minisztérium (EM) költségvetésén keresztül is folyik: a "térségi fejlesztési feladatok" soron az EM jövőre további 121,4 milliárd forintot költ el: olyan "térségi feladatokra" megy többek között a közpénz, mint gödi ipari-innovációs fejlesztési terület villamos energia és viziközmű hálózatának fejlesztése, az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület víziközmű fejlesztése továbbá debreceni, nyíregyházi, szegedi ipari parkok fejlesztése - ezekbe az ipari parkokba települnek a kormány által támogatott akku-, és autógyárak.Ezen felül a Várkapitányság egyéb kiadásaira további 11 milliárd forintot terveznek - vagyis a kormányzati presztízs-beruházásokra - amelyeket a kormány "budapesti beruházásként szokott propagálni" csak jövőre 29 milliárd forintot költenek el. A budai városnegyed kormányzati elfoglalására - vagyis "Nemzeti Hauszmann Programra" a következő években összesen 149 milliárd forintot terveznek elkölteni.Jövőre folytatódik Hungaroring felújítása is. A mogyoródi pálya működtetésre és fejlesztésre csak jövőre 48 milliárd forintot fog elkölteni a kormány. A Hungaroring átépítése jelenleg is zajlik a mogyoródi pálya egy nagyságrendileg száz milliárd forintos beruházási programon esik át, miközben a futamok rendezési jogaira évente 17-20 milliárdot költ el a magyar állam adófizetői pénzekből - ugyanis a jegybevételek nem fedezik a rendezvény költségeit sem. | Egészségügy és oktatás helyett inkább a NER-nek és az akkugyáraknak adja a költségvetési százmilliárdjait az Orbán-kormány | A jövő évi büdzsében mindössze 329 milliárd forint állami beruházási kiadással terveznek, ezeknek a pénzeknek a jelentős része jellemzően kínai, esetleg dél-koreai akkumulátorgyárak támogatását szolgálja, a másik cél a NER-cégek életben tartása megrendelésekkel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3259899_kultssegvetes-orban-kormany-2025-ner-akkugyar-egeszsegugy-oktatas | 2024-12-02 16:00:00 | true | null | null | Népszava |
Különös tétel bukkan fel a fővárosi önkormányzat 2025-ös költségvetésében. A felhalmozási kiadások között, ahol jellemzően valamilyen fejlesztés, beruházás költségei sorakoznak, a 10 évvel ezelőtt átadott 4-es metró beruházásához kapcsolódó büntetési tétel szerepel. Az új metróvonalat még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdték el építeni, és 2014-ben Tarlós István és Orbán Viktor adta át. A büntetés alapját jelentő szabálytalansági eljárás is Tarlós városvezetése idején indult, de a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium csak idén látta elérkezettnek az időt a "pénzügyi korrekció" elrendelésére."A jövő évi költségvetésben szereplő 4,1 milliárd forintos tétel egy sok évvel ezelőtti szabálytalansági vizsgálat 7 évnyi hosszú csend után kiszabott büntetése" - válaszolta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója lapunknak a bírság hátterét firtató kérdésére. Mint elmondta, az önkormányzat ugyan gazdasági felelősséggel tartozik az előző városvezetések döntése okán, deráadásul minden törvényben rögzített határidő réges-régen lejárt. A főváros ugyan szerepelteti a 4,1 milliárdos tételt a jövő évi költségvetésében, de a városvezetés pert indít az ügyben.Az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint az uniós támogatási ügyekben eljáró Irányító Hatóság még bőven Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2017-ben arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy szabálytalansági eljárást kezdeményezett a "Budapesti 4. sz. metróvonal I. szakasz (Kelenföldi pályaudvar - Keleti pályaudvar)" projekt egyik szerződése, történetesen a metrószerelvények beszerzését célzó, 2006-ban aláírt kontraktus ügyében. A közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) már 2005-ben jogsértést állapított meg, de mivel az eljárást nem semmisítette meg, így aláírható volt a szerződés, azonban 2 millió forintos bírságot szabott ki. A KD azonban nem azokra az okokra hivatkozott, amelyekre később a mostani bírság kiszabásának kiindulópontjaként jelzett EUTAF (Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) jelentés. Ez a főigazgatóság többször is vizsgálódott az ugyancsak Alstom-szerelvényeket "használó" 2-es metróvonal fejlesztéséhez kapcsolódó szerződések ügyében. A főigazgatóság a szabálytalansági eljárás végén 25 százalékos pénzügyi korrekciót rendelt el, elsősorban alapelvi sérelmek okán (például sérült az átláthatóság elve a kiválasztási feltételekben). Később erre hivatkozva végzett ellenőrzést az Irányító Hatóság.A 2017-ben indított eljárást alig két hónap alatt lezavarták és a pénzügyi korrekció is elmaradt, mivel az 2-es metró felújítását akkorra már kivették az uniós támogatási programból, azt a fővárosi önkormányzat fizette a saját büdzséjéből. Az EUTAF ellenőrzési jelentése alapján alkalmazták azonban a korrekciót az 4-es metró projektjére.Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplőiAz akkor Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat az 4-es metróra vonatkozó 2017-es eljárás elején annak rendje és módja szerint észrevételt tett, de az eljárásra adott 45 napos törvényi határidő letelte után nem kapott semmiféle értesítést a vizsgálat lezárultáról. A főváros így okkal bízhatott abban, hogy nem találtak szabálytalanságot. Ehhez képest idén áprilisban, az eljárás után hét évvel a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkársága arról tájékoztatta a városvezetést, hogy az 4-es metró szerelvényeinek beszerzését célzó szerződés vizsgálatára indult eljárást "szabálytalanság történt" megállapítással lezárta, és pénzügyi korrekciót rendelt el. (Egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen szabálytalanság történt). A korrekció már csak azért is meglepő, mivel közben az Alstom-szerelvényekkel kapcsolatos büntetőeljárásra hivatkozva egy évvel kitolták a projektzárás időszakát 2025 áprilisáig.Végtelenített perA 4-es metróvonal I. szakaszának uniós támogatási kérelmét 2009-ben fogadták el. A beruházás költségét akkor 353,8 milliárd forinton, a támogatás összegét 261 milliárdon rögzítették, ebből 244 milliárd jött volna az EU-tól. Ez már 2010-ben módosult, miután az EUTAF 11 szerződést szabálytalannak talált, aminek nyomán az Európai Bizottság 57 milliárd forint értékben csökkentette a projekt támogatását. A projekt összköltsége akkor 370 milliárdon állt, de a 2014-es átadásra 452 milliárdra hízott.A projektet többször is vizsgálták: 2010-ben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 19 szerződést nyilvánított szabálytalannak, később az Állami Számvevőszék tárt fel hiányosságokat. Az OLAF - Európai Csalás Elleni Hivatal - 2016-ban 273 milliárd forint értékű szerződés esetében talált szabálytalanságot. 2017 januárjában személyesen Lázár János tett feljelentést Miniszterelnökséget vezető miniszterként, de a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2019-ben bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást, ám ebből addigra kiemelték az Alstom-ügyét. A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben vádat emelt a metró szerelvények beszerzési tenderéhez kapcsolódó, Alstom cégcsoport által "finanszírozott" vesztegetések tárgyában a Fővárosi Törvényszéken. A per több kanyart is leírt az elmúlt években, de még mindig nem értek a végére. A Fővárosi Törvényszék a Népszava megkeresésére közölte, hogy az eljárás még nem zárult le, legutóbb a múlt héten voltak tanúmeghallgatások az ügyben. | 4-es metró: derült égből hatalmas, több milliárdos büntetés | Több mint négymilliárd forintos bírságot fizettetne ki a Navracsics-minisztérium a fővárossal a még Demszky Gábor idején indított, majd Tarlós idején átadott 4-es metró járműbeszerzése miatt. Ráadásul úgy, hogy minden törvényben rögzített határidő réges-régen lejárt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3260563_4-es-metro-buntetes-jarmubeszerzes-budapest-ktm | 2024-12-07 05:55:00 | true | null | null | Népszava |
A Miskolci Törvényszék tanácselnöke 13:1 arányú támogatást kapott a 15 fős bírói önigazgatási testületben, így váltja az elnöki posztról múlt héten távozó Szabó Pétert. Pecsenye azon OBT-tagok közé tartozik, akik a bírói tanács november 20-i, gyulai ülésén kisebbségben maradtak, vagyis nem szavazták meg az Igazságügyi Minisztériummal kötendő megállapodásra vonatkozó kezdeményezést, ami felhatalmazta Szabót a dokumentum aláírására. Az utóbb az OBT- mellett a Kúria- és az OBH-elnök által is szignált megállapodás nem csak a bírák és igazságügyi alkalmazottak három évre ütemezett béremelését részletezi, ezen túl a bírósági vezetők támogatásukról biztosították az Orbán-kormány egyelőre csak nagy vonalakban ismertetett igazságszolgáltatási "reformjait" is.Ez az "árukapcsolás", tehát a kabinet által tervezett szervezeti átalakítás összekötése a régóta várt - de az OBH elnöke által hivatalosan javasoltnál jóval alacsonyabb - béremeléssel, hatalmas tiltakozást váltott ki a bírák és igazságügyi alkalmazottak körében, mondván: a méltó javadalmazás a bírói függetlenséget védő alapvető garanciák egyike, melynek biztosítása nem köthető semmilyen feltételhez. A tiltakozás nyomán meghirdetett bizalmi szavazás vezetett Szabó múlt heti lemondásához is, pedig az OBT eddigi elnöke utóbb is jónak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem sérti a bírói függetlenséget. A Magyar Bírói Egyesület (Mabie) és a Res Iudicata honlapján több mint ezren tiltakoztak - névvel és beosztással - a megállapodás ellen.Forrong a bírói kar, csaknem kétszáz igazságügyi alkalmazott tiltakozott, amiért az OBT alkut kötött az Orbán-kormánnyalSzerda reggel az OBT ülése előtt a Res Iudicata szervezésében ezeket a tiltakozó aláírásokat adták át - a nyilvánosan meghirdette akción mintegy 150-200-an vettek részt. A rendezvényen felszólalt Laczó Adrienn, a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki nemrég lemondott bírói tisztségéről, illetve Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter is. Laczó Adrienn többek között arról beszélt, hogy a megállapodás biankó csekket adott a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására, s hogy az ezt megszavazó OBT-tagoknak önként le kellene mondaniuk.Laczó Adrienn: Nem tudom másképp mondani, ez zsarolásAz új OBT-elnök, Pecsenye Csaba még megválasztása előtt interjút adott a Telexnek. Elmondta, egyértelművé tették az OBT-tagok számara, hogy a béremelés feltétele a kormánnyal kötendő megállapodás aláírása, s nyilvánvaló nyomásgyakorlásnak nevezte, "ha a kormány képviselője azt mondja, hogy a béremelésért cserébe el kell fogadnunk a reformokat". Ugyanakkor hozzátette, "szó nincs arról, hogy áruba bocsátottuk a bírói függetlenséget vagy eladtuk a becsületünket", ahogyan az a tiltakozó levelekben szerepel, Pecsenye Csaba szerint önmagában ez a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget. | Tiltakozás alatt választott új elnököt az Országos Bírói Tanács | Miközben a Res Iudicata Egyesület szervezésében bírák és igazságügyi alkalmazottak tiltakoztak az utcán az Országos Bírósági Hivatal (OBH) székháza előtt az Orbán-kormány és a bírói szervezetek által kötött négyoldalú megállapodás ellen, Pecsenye Csaba személyében három évre új elnököt választott az épületben ülésező Országos Bírói Tanács (OBT). | null | 1 | https://nepszava.hu/3261115_orszagos-biroi-tanacs-elnok-pecsenye-csaba-valasztas-tiltakozas | 2024-12-11 15:15:00 | true | null | null | Népszava |
- Megmaradt az esély, hogy ne rabolják ki teljesen a települést kiemelt kormányrendelettel, ne zárják le a partunkat magánlakóparkokkal, s visszaszerezzük a közfunkciókat a Club Aligában - kommentálta a Népszavának a bírósági verdiktet Bukovszki András, az AFE elnöke. - A kikötő kapcsán például szeretnénk elérni, hogy a beruházó építse vissza az elbontott közcélú nagyhajó-kikötőt, mely a turisztikai fejlődés egyik alapja.Mint arról sokszor írtunk, az egykori kormányüdülő területén a NER-közeli Pro-Mot Kft. kezdett óriási munkába. A kormány kiemelt beruházássá tette a projektet, amely során lakópark, szálloda épülne. A helyiek egy része a kezdetektől támadja a beruházást attól tartva, hogy kiszorulnak a Balaton partjáról, mint az előző rendszerben. A beruházó később egy kikötő építésébe is belekezdett, a Pro-Mot Kft. tavaly májusában adta be először használatbavételi engedélykérelmét az aligai kikötőre. A kormányhivatal kiadta az engedélyt, majd, amikor a civilek megtámadták a döntést, a hivatal visszavonta a határozatot, és egy újabb eljárásban megint kiadta. Ezt ismét megtámadta az AFE, s a Pécsi Törvényszék - ahogyan erről korábban a Népszava beszámolt - visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, s új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt.Club Aliga: kis győzelmet könyvelhetnek el a civilek, a bíróság elhalasztotta a döntést a kikötőről- Az idén márciusban a hivatal harmadszor is megadta az engedélyt, melyet az AFE újfent megtámadott - magyarázta Bukovszki András. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kormányhivatal a kiemelt beruházás státusszal indokolta az engedély megadását, miközben a kikötőépítés nem része az eredeti projektnek. Az engedély szállodára, komplex ingatlanfejlesztésre vonatkozik. Ráadásul a kikötőt egy részét egy olyan ingatlanon építik, amelyre nem érvényes a kiemeltséget biztosító kormányrendelet.Jellemző, hogy a harmadik perhez a beruházó cég mellett a balatonvilágosi önkormányzat - Balatonaliga a település része -, pontosabban a polgármester a testület tudta nélkül is csatlakozott alperesi érdekeltként, vagyis a civilek ellenében, kérve a kereset elutasítását és az eljárás megszüntetését. A kormányhivatal utóbb módosította az engedélyt, ám a bíróság, egyetértve a civilek indítványával mindezt törvénytelennek minősítette, s visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az engedélyt. Így újabb, immáron negyedik eljárásra kötelezve a fővárosi grémiumot.A civilek a kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét is megtámadták. A bíróság júniusban megsemmisítette a határozatot, s új eljárásra kötelezte az illetékes, Fejér megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amely azonban július végén ismét kiadta az engedélyt.- Ismét megtámadtuk a határozatot - jegyezte meg az AFE elnöke. Hozzátette, eddig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számított másodfoknak, ám változtattak az illetékességen, most a kormányhivatalhoz kell fordulni.A per alatt álló kikötőt amúgy nem sokkal a választások előtt - amint erről a Népszava beszámolt - május végén zártkörű ünnepségen avatta fel a polgármester és a Club Aliga-tulajdonos Pro Mot.Birtokvédelmi elutasítással folytatódik a Club Aliga körüli beruházás hosszú történeteLapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A beruházó Pro Mot ugyan erős kormányzati hátszéllel rendre minden engedélyt gyorsan megkapott az illetékes kormányhivataloktól és hatóságoktól, a civilek viszont sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon. Ezek után a kormány tavaly szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik, vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért.Megy a harc a Balaton talán legértékesebb ingatlanáért, a NER kiszolgálása miatt feloszlatnák a balatonvilágosi képviselő-testületetA kiemelt beruházásokkal kapcsolatos kormányrendelettel szemben - mely többek között lehetővé teszi a Fertő-tavi vagy balatoni gigaberuházásokat - a nyáron az LMP népszavazást kezdeményezett, ám november elejére kiderült, az előírt négy hónap alatt nem sikerült összegyűjteni a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást. Az Alkotmánybíróság pedig a júliusban elutasította az AFE és ellenzéki országgyűlési képviselők panaszát, kijelentve, szerinte nem sérti az alaptörvényt a Club Aligába tervezett Aligaliget luxuslakópark-építkezés. A polgármester írásban kérte az grémiumtól a panaszok elutasítását, mivel szerinte egy szűk érdekcsoport, akik jelentős része nem is helyi lakos próbálja akadályozni a település fejlődését. | Újabb pert nyertek az aligai civilek, harmadszor is megsemmisítette a bíróság a nyáron felavatott NER-közeli kikötő engedélyét | Ismét pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a hajdani balatonvilágosi Club Aligában zajló gigaberuházás ügyében. A Pécsi Törvényszék harmadszor is megsemmisítette a kikötőre kiadott engedélyt, és új eljárása kötelezte a fővárosi kormányhivatalt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3258625_club-aliga-ner-kikoto-per-gyozelem-harmadszor-aligai-furdoegyesulet | 2024-11-20 16:30:00 | true | null | null | Népszava |
Az elmúlt években heves viták övezték a Bosnyák tér mögött épülő hatalmas épületekkel telezsúfolt új iroda- és lakónegyedet. A projektről tartott lakossági fórumok rendre csúnya szóváltásba fulladtak. A beruházóval kötendő megállapodás tervezete pedig a testületi ülésig se jutott el, Horváth Csaba Zugló előző MSZP-s polgármestere a nagy ellenállás láttán még a tárgyalás előtt visszavonta azt. Csakhogy megállapodás híján a kerület százmillióktól esik el, ami nagyon jól jönne most a kerület fejlesztéséhez. Éppen ezért az önkormányzati választásokon győzedelmeskedő momentumos Rózsa András, aki korábban a kerület alpolgármestere volt, most újra egyeztetésre hívta a Bayer Construct vezetését. S ők kötélnek álltak. Csütörtökön ültek ismét tárgyalóasztalhoz.- válaszolta a Népszava kérdésére Rózsa András, aki ugyan nem akarja elődje nyakába varrni az ügyet, de azt azért megemlíti, hogy Horváth nem osztott meg minden részletet az egyeztetésekről a képviselőtársaival.Lapunk azon felvetésére, hogy Horváth Csabát éppen azért támadták a leghevesebben, mert túlzottan engedékenynek tartották a befektetővel szemben, a momentumos politikus azt mondta,Horváth Csaba azonban nem folytatta a tárgyalásokat és nem törekedett a mindkét fél által elfogadható konszenzus megkeresésére. A kerületnek azonban a tervezett fejlesztésekhez szüksége van azokra az anyagi erőforrásokra, amelyet ez a területrendezési megállapodás biztosíthat.- válaszolta a Népszava kérdésére Rózsa András polgármester, de mindkét fél nyitottnak mutatkozott a tárgyalások folytatására, amelynek következő fordulója december elején lesz. A kerület új vezetője bízik abban, hogy meg tudnak állapodni az MNV és a Bayer képviselőivel.Ahogy arról a Népszava korábban többször is beszámolt a beruházást az Orbán-kormány kiemelten közérdekűnek minősítette, a rendeletben megadott kedvezményekkel gyakorlatilag szabad kezet adtak a csaknem 7 hektáros terület faltól falig való beépítéséhez az Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal baráti viszonyt ápoló Balázs Attila cégének. A "koordinációs feladatokat" a fővárosi kormányhivatalt vezető Sára Botond főispánra, a VIII. kerület korábbi fideszes polgármesterére bízta a kabinet. Az engedélyezés ennek megfelelően zökkenőmentes volt. (Környezetvédelmi engedélyt kérniük sem kellett.) A kiadott engedélyek szerint az épületek alatt többszintes mélygarázsokat alakítottak ki, a kilencszintes lakó- és irodaházak jócskán kilógnak a zömében földszintes vagy egy-kétemeletes házak közül.Megveszi az állam 244 milliárdért a zuglói gigaberuházástAz új negyed így is alaposan átalakult menet közben. Az eredetileg tervezett több száz lakás, nagy pláza helyett duplaannyi, 153 ezer négyzetméter iroda épült. A beruházói döntés elsőre meglepőnek tűnt, hiszen a Covid-járvány miatt széles körben elterjedt home office jelentősen csökkentette az irodaigényt. De persze volt ráció a változtatásban. Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által tavaly áprilisban megvásárolta a Balázs Attila érdekeltségébe tartozó cégtől a projekt eddig megvalósult elemeit és azok területét. A Zuglóban mandátumot nyert Hadházy Ákos véletlenül bukkant rá az erről szóló dokumentumra az MNV szerződései közt, az üzletről a zuglói önkormányzatnak se szóltak, holott elővásárlási joga lett volna.Hadházy Ákos: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörrőlA kerület támogatásáért cserébe a Bayer közösségi fejlesztéseket ígért, amelyek bruttó összértékét 11,4 milliárdosra becsülték. Ebben a környező utcák rendbetétele mellett, a Rákospatak negyedhez közeli darabjának revitalizációja, mellett kiemelték a kerületieknek építendő új 5000 négyzetméteres városi teret, illetve az alatta lévő mélygarázst.Az egyetlen bökkenő az volt , hogy az új köztér a jelenlegi Bosnyák téri piac helyén épülne. Az érintett telket 2025. március elsejéig át kellett volna adni az önkormányzatnak, illetve "az építkezés organizációjához illeszkedve át kell szerveznie a Bosnyák téri piacot". A közösségi célú fejlesztésekért cserébe a beruházó elvárta volna az önkormányzattól, hogy a projekthez szükséges tulajdonosi, közkezelői és egyéb hozzájárulásokat " késedelem nélkül kiadja", a beruházással szemben indított összes pert és önkormányzati eljárást a településrendezési szerződés aláírása után lezárja.Köztér lehet a Bosnyák téri piacból, de helyette újat ígérnek Vághatják a fákat, a pláza és egy lakóház után három irodaépület is megkapta az építési engedélyt a tervezett zuglói NER-beruházás helyszínén | Bosnyák téri gigaberuházás: Újra tárgyalt a területrendezésről Rózsa András és az építő Bayer Construct | A választások után újra tárgyalóasztalhoz ült a Bosnyák tér mögötti új iroda- és lakónegyedet építő Bayer Construct és Zugló önkormányzat vezetése. Kell a pénz a fejlesztésekre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3257886_bosnyak-ter-zuglo-gigaberuhazas-rozsa-andras-bayer-construct | 2024-11-14 16:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az Európai Bizottságnak a hivatalos menetrend szerint egy hónap áll a rendelkezésére a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló magyar törvénymódosítás elbírálására és annak megállapítására, hogy a jogszabály megfelel-e a testület által támasztott feltételeknek.A bizottságon belül folyó belső procedúra alakulásától függően a dosszié akár már december 17-én napirendre kerülhet határozathozatal céljából, amikor a biztosi testület Strasbourgban tartja idei utolsó ülését. Ha ez túl rövid időnek bizonyul, az ügy januárban kerülhet eléjük.A törvény tovább szűkíti az összeférhetetlenségi szabályok alá eső intézmények körétEgybehangzó információink szerint a magyar törvénymódosítás több lényeges ponton is eltér az Európai Bizottság által támasztott feltételektől, amelyek a kekvamodellbe tartozó egyetemi és nem egyetemi fenntartású intézmények irányításával kapcsolatos összeférhetetlenségi problémákra vonatkoznak. Ezért a testület nagy valószínűséggel elégtelennek minősíti majd a magyar törvénymódosításban foglaltakat, amit közvetlenül a hivatalos notifikáció után Piotr Serafin költségvetési biztos egy X-üzenetében már elég világosan megelőlegezett.A várható elutasítás egyik fő oka, hogy a törvénymódosítás tovább szűkíti azoknak a közalapítványi modellben működő intézményeknek a körét, amelyekre érvényesek lennének az összeférhetetlenségi szabályok. Az Orbán-kabinet eleve ki akarta vonni a szigorítás hatálya alól azokat a nem egyetemi fenntartású intézményeket, amelyek - érvelése szerint - nem kívánnak uniós forrásokra pályázni, ezért nem sérthetik az uniós pénzügyi érdekeket sem. A módosított törvényben ugyanakkor már olyan egyetemeket is kivenne az összeférhetetlenségi szabályok alól, amelyek - szerintük - nem pályáznak uniós forrásokra.Az Európai Bizottság mostanáig ragaszkodott ahhoz, hogy egyetlen, ebben a modellben működő intézmény se legyen kivétel az összeférhetetlenségi szabályok alól, mert ha most nem is, a jövőben még pályázhatnak uniós pénzre.Ehhez kapcsolódóan: Palkovics László lemondott egyetemi kuratóriumi posztjáról, miután a kormány uniós nyomásra szigorítást tervezA törvény elfogadása valószínűleg nem elégA már több éve tartó kötélhúzás - amelynek megoldatlansága miatt a magyar felsőoktatási intézmények körülbelül egyharmadában tanuló diákok elesnek a részvételtől az uniós finanszírozású Erasmus+ programban - 38 közalapítványi modellben működő intézmény körül folyik, ebből 21 egyetemi, 17 nem egyetemi fenntartású; köztük a Terror Háza, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és a Mathias Corvinus Kollégium Alapítvány (MCC).Az MCC kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök főtanácsadója; egyes feltételezések szerint a kormány mindenképp el akarja kerülni, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt el kelljen mozdítani. Korábban már belementek abba, hogy miniszterek, államtitkárok, miniszteri biztosok és parlamenti képviselők ne ülhessenek a közérdekű alapítványok kuratóriumában, sőt polgármesterek sem, bár ez utóbbit Brüsszel nem is kérte. Ugyanakkor bizottsági források szerint még nem fed le mindenkit, például a miniszterelnök tanácsadóit vagy a kormány kommunikációs igazgatóját, és más tisztviselőket sem. Johannes Hahn, a magyar dossziéval eddig foglalkozó korábbi költségvetési biztos egyszer azt mondta, hogy Brüsszel nem tilthatja el fél Magyarországot, jelezve, hogy kész bizonyos rugalmasságra.A másik brüsszeli kifogás, ami előrevetítheti a negatív értékelést, hogy a törvénymódosítás csak a tanács pozitív döntése után lépne hatályba; nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország kíván feltételeket szabni, és nem fordítva. Amúgy a kérdés eleve csak elméleti: ha a bizottság keveselli a törvényben foglaltakat, nem tesz javaslatot a tanácsnak.Az eljárás kezdete óta fennáll egy koncepcionális ellentét Brüsszel és a magyar kormány között: ez úgy tekint a folyamatra, mintha tárgyalna, a bizottság szerint azonban szó sincs tárgyalásról: az országnak meg kell felelnie a feltételeknek, ha szabadulni szeretne az eljárásból. A feltételek ugyanakkor nem mindig pontosak, és a testület elég nagy mérlegelési jogkörrel rendelkezik.Még egy pozitív döntés sem nyitná meg a pénzcsapotMint arra második munkanapján az új költségvetési biztos, Piotr Serafin is rámutatott, a kekvával kapcsolatos probléma rendezése még nem nyitná meg a pénzcsapokat Magyarország számára. A 2022. decemberi tanácsi döntés a jogállami feltételességi eljárás megindításáról két szankciót tartalmazott; az egyik annak megtiltása volt az uniós intézmények számára, hogy szerződéses jogviszonyba kerüljenek a közérdekű alapítványi modellben működő magyar intézményekkel. Ennek az a következménye, hogy számos diák és hazai kutatóintézet is elesik a részvételtől olyan uniós programokban, mint az Erasmus+ diákcsereprogram és a Horizon Europe kutatási keretprogram.A második szankciós intézkedés keretében az EU felfüggesztett 6,3 milliárd euró kohéziós politikai forrást (pénzügyi kötelezettségvállalást), amíg hazánk nem teljesít huszonegy úgynevezett szupermérföldkövet. Miután az elmúlt két évben lényegében nem történt érdemi elmozdulás, Magyarország év végén véglegesen el fog veszíteni 1,04 milliárd eurót a zárolt összegből. | Közeleg az EU döntése az orbáni egyetemi modellről, és nem ígér jót a kormánynak | Az Európai Bizottság legkorábban jövő kedden, idei utolsó ülésén véleményezheti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (kekva) szóló törvény módosítását, de forrásaink szerint szinte biztosra vehető a negatív értékelés. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kozeleg-az-eu-dontese-az-orbani-egyetemi-modellrol-es-nem-iger-jot-a-kormanynak/33236290.html | 2024-12-11 17:30:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A Magyar Tudományos Akadémia szerdai rendkívüli közgyűlése rendkívül szoros szavazással megszavazta, hogy az Akadémia adja el a kormány által kínált 80 milliárd forintért az értékbecslés szerint 130 milliárdot érő kutatóhálózati ingatlanjait az államnak. Információink szerint a közgyűlésben rendkívül nagy vita volt, melynek a végén 53-41 százalékos arányban szavazták meg, hogy az ingatlanvagyonért tett ajánlatot az Akadémia elfogadja (a többiek tartózkodtak).A kormány és az MTA vezetése erősen várta ezt a döntést, több akadémikus azonban élesen ellenezte, hogy az MTA lemondjon az utolsó szálról is, ami a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszeréhez kötötte.Az MTA rendkívüli közgyűlését azért kellett sürgősséggel összehívni, mert a menetrend szerint csütörtökön az Országgyűlésben a kormánytöbbség már el akarja fogadni az úgynevezett HUN-REN törvényt. A törvény érinti az akadémiai ingatlanvagyont is, vagyis a kutatóhálózattól egyébként 2019-ben megfosztott Akadémia hozzájárulását nem lehetett megúszni.Most, hogy a közgyűlés az elvárt módon szavazott, elhárult a legfontosabb akadály a kutatóintézeteket a köz ellenőrzése alól kivevő, de több pénzt ígérő törvényváltoztatás elől. Az összesen 49 kutatóintézeti ingatlant a kormány a magánosított HUN-REN kutatóhálózatnak adja majd át, és ezért összesen 80 milliárd forintot fizet.Ezzel a kormány a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszerét öt év után ismét teljesen átalakítja. Az új struktúrában a kutatóhálózat önálló jogállású, nem állami intézmény lesz, melyet egy irányító testület fog vezetni. Ennek tagjait a miniszterelnök nevezi ki, majd a testület a későbbiekben maga dönt az újabb tagjairól.Freund Tamás MTA-elnök a közgyűlés utáni rövid sajtótájékoztatón történelmi döntésről beszélt, jelezve, hogy a négy óra hosszúságú közgyűlésen nagy vita volt."Ez egy nagyon szűk többség, jelzi, hogy nagy várakozások vannak, hogy a kormány helyreállítsa a bizalmat".Freund elismerte, hogy az akadémiai közösségben nagy bizalmatlanság volt az elmúlt évek tudománypolitikai döntései után, de ő most biztos benne, hogy "ha a kormány betartja az ígéreteit, megnyugodhatnak a kedélyek, és jó irányba indulhat el a HUN-REN kutatóhálózat". Ezért, mint mondta, személyesen is igennel szavazott.Freund Tamás azt hangsúlyozta, hogy a kormány elfogadta az Akadémia több módosító javaslatát is. Még szerda este is: Orbán Viktor ekkor döntött úgy, hogy az MTA elnöke plusz jogokat kap a kutatóhálózat feletti új irányító testület tagjainak kiválasztásában: Hankó Balázs miniszterrel együtt neki is véleményezési joga lesz a majdani IT tagjairól.A kutatóhálózat aktuális átalakítását elsősorban Gulyás Balázs, a HUN-REN Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló elnöke ambicionálta. A menedzserszemléletet képviselő elnök elsősorban a nagyobb központosítást, hatékonyságot, innovációt hangsúlyozza, szerinte a jelenlegi struktúra túl szétaprózott. Általa megrendelt nemzetközi átvilágítások eredményeire hivatkozik, melyek részletes szövege azonban a nyilvánosság számára nem ismert. Az 5000 akadémiai dolgozót a konkrét átalakítási tervekről ugyanakkor nem kérdezték meg, csak általános fórumokat és egy kérdőíves hangulatszondázást tartottak a körükben.Az alulról szerveződő Akadémia Dolgozók Fóruma a tervezetet egy sor ponton kritizálja. Aggályaikat az akadémiai közgyűlés előtt egy nyílt levélben is megfogalmazták."Kérjük a Közgyűlést, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát. Ne fogadják el az ajánlatot, mert ez ellentmondana az MTA kétszáz éves hagyományának és az alapítók szándékainak, és mert nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni"- fogalmaztak.Amikor az MTA-tól még Palkovics minisztersége alatt elvették a kutatóhálózatot, az Akadémia Lovász László féle vezetése is élénken tiltakozott, az akadémiai közgyűlés pedig nem szavazta meg a javaslatot. A kormány ennek ellenére keresztülvitte az akaratát. Amikor Lovász mandátumának lejárta után 2020-ban Freund Tamást választották akadémiai elnökké, ő is azt ígérte, hogy lépésekben vissza fogja szerezni a kutatóintézeteket. Ebből azonban nem lett semmi, és most már ő is lemondott erről. Mint az MTA szerdai közgyűlése elé terjesztett javaslat fogalmaz, ez"a visszahelyezést lehetővé tevő kormányzati szándék hiánya miatt nem bizonyult reális alternatívának".Az MTA-t mostanra már csak az ingatlan tulajdonjoga kötötte a tőle elvett kutatóintézetekhez. A tulajdon ugyanis 2019-ben formálisan náluk maradt, azt ugyanis a beleegyezésük nélkül a kormány legfeljebb csak kisajátítással vehette volna el. Az ingatlanok használati jogáról ugyanakkor ingyenesen le kellett mondaniuk, azok átkerültek a kiszervezett kutatóhálózathoz. Bár ezt az alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta, ez nem változtatott a helyzeten. Ebben a kettős helyzetben érdemi fejlesztések sem történhettek, nem voltak felújítások, ami lassú, de folyamatos állagromlással jár.Ami 2019-ben csak félig sikerült, a kutatóintézeti ingatlanok teljes átadását, azt a kormány a mostani újabb HUN-REN-törvénnyel akarta rendezni, ezért volt szüksége mindenképpen az MTA közgyűlésének jóváhagyására az ingatlanok eladásáról. A kormány információink szerint először egy nagyon alacsony, 20 milliárd forintos vételi ajánlatot tett az MTA felé, annak ellenére, hogy az MTA által 2022-ben készíttetett értékbecslés szerint az érintett ingatlanok teljes értéke 130,9 milliárd forint.Ezt az elmúlt hetek tárgyalásain jelentősen sikerült feljebb vinni: a kormány végül egy 80 milliárd forintos ajánlatot tett az ingatlanportfólióért, de erősen kötött kondíciókkal. Eszerint az MTA a vételárból 69 milliárd forinthoz ténylegesen csak 2027-ben juthat hozzá, addig azt állampapírban kell tartania, vagyis az csak két év múlva válik számára likvid tőkévé, a jövő évi és a 2026-os költségvetést pedig érdemben nem terheli. | Alig szavazta meg az MTA a kormány indítványát, de végül rábólintották, hogy eladják nyomott áron az ingatlanvagyont | 80 milliárdért eladják a 130 milliárdot érő ingatlanokat. "Egyik kézben pisztoly, a másikban pénz - választhatunk." | null | 1 | https://444.hu/2024/12/11/alig-szavazta-meg-az-mta-a-kormany-inditvanyat-de-vegul-rabolintottak-hogy-eladjak-nyomott-aron-az-ingatlanvagyont | 2024-12-11 14:27:22 | true | null | null | 444 |
"Magánkézbe vándoroltatna a kormány vasúti területeket, s ezzel kivonulna az állam a területek fenntartásából és fejlesztésből. Erről szól az az ingatlanhasznosítási pályázat, amit a napokban írtak ki, és amely ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, melynek megvalósításáért a VI. kerület évek óta küzd" - írja közleményében a terézvárosi önkormányzat.A MÁV oldalán elérhető pályázat szerint a történet úgy nézne ki, hogy a MÁV a terület fejlesztésére egy projektcéget alapítana, amely 99 évre vagyonkezelésbe megkapná az állami tulajdonban lévő fejlesztési területeket. Majd a nyertes pályázó a MÁV-val kötött együttműködési szerződés alapján tőkeemeléssel szerezne tulajdont a projektcégben. A pályázatok elkészítésére nem hagyott túl sok időt az állam, hiszen 2025. január 31-ig kell azokat leadni.Amellett, hogy egyetlen szerződéssel magánkézbe adná a Nyugati pályaudvar környéki területet a kormány, azt is aggályosnak tartja az önkormányzat, hogy a pályázat nem rendelkezik a zöldfelületi arányról, "tehát a tervezett park helyett az egész terület beépíthetővé válik".A Podmaniczky park létrehozásáról évekig tárgyalt Terézváros önkormányzata a Lázár János vezette minisztériummal. A megvalósulás érdekében a terv miniszteri biztost is kapott Kovács Balázs Norbert személyében az önkormányzati kampány idején, holott a közlemény szerint a mostani pályáztatást látva szó sem lehetett arról, hogy a minisztérium komolyan dolgozott volna a park megvalósításán. "Mindezek után egyeztetés és előzetes tájékoztatás nélkül írta ki a szaktárca a pályázatot, amely megfosztaná a belvárost attól, hogy levegőhöz jusson, hogy épületek helyett fák, beton helyett park legyen Nyugati melletti rozsdaövezetben"."Először levélben fordulok Lázár Jánoshoz, hogy vonja vissza a hatályos kiemelést, illetve a pályázatot is, melyre ennyi idő alatt legfeljebb azok tudnának bármiféle dokumentációt összerakni, akik előre készülhettek a kiírásra. A kormánynak kötelessége egyeztetni az érintettekkel. Hogy ezt elősegítsük, addig is elindítjuk az építési szabályzatunk módosítását, hogy biztosítsuk a park megvalósulását" - írja Soproni Tamás polgármester. Emellett változtatási tilalmat is elrendelnek a teljes területre, és minden eszközzel fellépnek annak érdekében, hogy "a kormányzati szándék keresztülhúzza a kerületiek akaratát".A pályázattal és az önkormányzat álláspontjával kapcsolatban kerestük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, ha érkezik válasz, frissítjük vele a cikkünket. | Ellehetetlenítené a kormány, hogy a Nyugati környékén park legyen, állítja a terézvárosi önkormányzat | A hasznosítási pályázatban nincs említés a zöldfelületi arányról, így akár az egész területet beépítheti majd a nyertes cég. | null | 1 | https://444.hu/2024/12/07/ellehetetlenitene-a-kormany-hogy-a-nyugati-kornyeken-park-legyen-allitja-a-terezvarosi-onkormanyzat | 2024-12-07 10:12:08 | true | null | null | 444 |
A tervezet egyik központi eleme a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) szerepének megerősítése az állami vagyonnal kapcsolatos eljárásokban.Az új szabályok értelmében például a 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlanok értékesítését kizárólag a forgalmi értéken vagy afelett lehet megkísérelni.Továbbá az öröklésből származó vagyonelemek esetében a hagyatéki eljárás során megállapított terheket is figyelembe kell venni a tulajdonviszonyok rendezésekor. Az elektronikus árverések szabályai is módosulnak, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a második és harmadik árverési körben jelentős árengedményekkel találjanak új gazdát az ingatlanok.A jogszabály-módosítás kiterjed az ingyenes tulajdonjog-átruházásokra is, amelyeket meghatározott értékhatárokhoz kötnek. Ez csak "a kivezetésre szánt állami vagyon" esetében lesz opció, amelyek olyan állami tulajdonban lévő vagyonelemeket jelentenek, amelyeket az állam már nem kíván megtartani tulajdonában, és ezért értékesíteni, átruházni vagy más módon kivonni szándékozik az állami vagyon köréből. Ezek a vagyonelemek lehetnek ingatlanok, értékpapírok, társasági részesedések, vagy más tulajdonjogok, amelyek az állam szempontjából már nem stratégiai fontosságúak, vagy gazdaságilag indokolt a hasznosításuk más szereplők számára.Az ingyenes vagyonátadás értékhatáraiban jelentős változások történtek a régi és az új szabályozás között. A régi szabályozás szerint az az értékhatár bizonyos területeken 2 millió forint volt, míg más területeken 1,5 millió forint. A társasági részesedések esetében 300 ezer forintos, a kisebb értékű ingóságoknál pedig 100 ezer forintos korlátot határoztak meg.Az új szabályozás ezt egyszerűsíti és egységesíti.Az ingyenes átruházás felső értékhatárát az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok és társasági részesedések esetében 10 millió forint egyedi nyilvántartási értékben állapítja meg.Az alacsonyabb értékű ingatlanok, ingóságok és egyéb vagyonelemek esetében az értékhatárt 300 ezer forintban határozták meg, függetlenül attól, hogy azok földrajzilag hol helyezkednek el.A tervezet meghatározza, hogy az átruházás milyen speciális esetekben és feltételekkel történhet. Például az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostársak részére adhatják át, ha az állam legfeljebb az ingatlan felével rendelkezik, és az állami rész értéke nem haladja meg az előírt nyilvántartási értéket. Más esetekben, például beépítésre alkalmatlan vagy kisajátításból visszamaradt ingatlanok esetében, a tulajdonjogot térítésmentesen átadhatják a szomszédos magántulajdonosoknak, vagy más, az ingatlan fekvése szerinti településen tulajdonnal rendelkező személyeknek.Továbbá az állam kisebbségi tulajdonában lévő társasági részesedések, valamint hagyatékból származó ingóságok ingyenes átruházása is lehetséges a törvényben előírt értékhatárok és feltételek mentén.Változik a földosztás isA Nemzeti Földalap kezelésére vonatkozó szabályok szintén átalakulnak. A jövőben az államot megillető tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. és a Nemzeti Földalap kezelője közösen gyakorolja, ezzel biztosítva az ingatlanok hatékonyabb hasznosítását. Ezzel párhuzamosan megszűnnek a korábbi együttműködési struktúrák, például a Maradványvagyon-hasznosító Zrt. szerepe, amelyet az MNV Zrt. vesz át.Az új szabályozás további célja a lakhatási problémákkal küzdő természetes személyek megsegítése. A Nemzeti Eszközkezelő Program és az ahhoz kapcsolódó rendeletek módosítása a lebonyolítói feladatok egyszerűsítésére és a programban részt vevők otthonteremtési lehetőségeinek bővítésére irányulhat.A tervezet szerint 2025. január 1-től válik hatályossá a módosítás, a társadalmi egyeztetés december 14-ig tart.Címlapkép forrása: Portfolio | Ingyenes állami vagyonosztás: kiderültek a kormány új tervei | A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány által előkészített rendelettervezetet, amely az állami vagyon kezelésére és hasznosítására vonatkozó szabályok átfogó módosítását célozza. A javaslat részleteiben az ingatlanértékesítési szabályok szigorításától, az ingyenes vagyonátadási rendelkezések átírásán át a tulajdonosi jogok megosztásának pontosításáig számos területet érint, és várhatóan 2025. január 1-jén lép hatályba. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241209/ingyenes-allami-vagyonosztas-kiderultek-a-kormany-uj-tervei-728515 | 2024-12-09 10:05:00 | true | null | null | Portfolio |
Talán van még, aki emlékszik arra a 2012-es sztorira, amikor az Egyesült Államokban egy tizenhat éves lány apja besétált a Targetbe és lehordta az üzletvezetőt, amiért babaruhákat, kiságyat és pelenkákat reklámozó e-mailt küldtek a lányának, és kikérte magának, hogy ezzel terhességre bátorítják a gyerekét. Amikor néhány nappal később az üzletvezető telefonált az apának, hogy még egyszer bocsánatot kérjen, az bűnbánóan csak annyit felelt, hogy nem tudta pontosan, mi zajlik az otthonában, és kiderült, hogy a lánya augusztusra várja a babáját. A vásárlások adatainak elemzéséből a Target sokkal korábban képes volt megmondani, hogy valaki várandós lett, mint legközelebbi környezete, sőt, azt is be tudta lőni, hogy mikorra várja a gyereket.Azóta tizenkét év telt el, és a modern technológia egymás után produkálja a fentinél durvább meglepetéseket. "Ma már nem kell bemenned a Targetbe, elég, ha használsz egy olyan menstruációs appot, ami elég lazán kezeli az adataidat. Ezeket az adatokat eladják egy adatbrókercégnek, ahol az adatok alapján összerakják, hogy van-e termékenységi problémád, készülsz-e terhességre vagy babát vársz-e, és már az appokban lévő információk szerint céloznak meg, nem annak alapján, hogy elmentél-e a boltba. Ezek a prediktív szoftverek már az appbéli múltadra alapozva próbálják megmondani, hogy mi fog történni a jövőben, vagy épp most mi történik veled."Ezt a történetet Keserű Júlia, a Mozilla adatvédelemmel és technológia-szabályozással foglalkozó kutatója és aktivistája osztotta meg a Qubittel annak apropóján, hogy november végén jelentette meg kutatását, amelynek keretében másfél éven keresztül foglalkozott azzal a témával, hogy vajon mi történik pontosan az adatainkkal, hogyan élhetnek vissza velük a kormányok, a cégek, a hekkerek vagy a politikai pártok, és miért kellene nekünk ezzel egyszerű átlagemberként foglalkozni. Végül is nem mindegy, hogy az Apple Watch birtokába jut Mari néni vérnyomásadatainak Ráckevéről? Mit csinálna velük? Miért kellene nekünk azzal foglalkoznunk, hogy az EESZT-ben ki fér hozzá az adatainkhoz? És kit érdekel, ha a Pokémon Go kormányoknak és hadseregeknek adja el az adatait, vagy ha egy lokációs adatokkal sáfárkodó cég orvosi látogatások adatait továbbítja a rendőrségnek?A tested bármelyik négyzetcentiméteréről gyűjtenek már adatotAz emberi test minden zugáról lehet ma már adatot gyűjteni, a teljesség igénye nélküla hajszálak szerkezetéről, az agy aktivitásáról, az arc játékáról, az arcvonásokról,az írisz, a retina változásairól, a pupillatágulásról, a szemmozgásokról,a fül alakjáról, a száj mozgásairól, a hang mintázatairól,a szívverésről, a szívritmusról, a légzés üteméről, a vérnyomásról, a tartásról,a bőr illatáról, hőmérsékletéről, nedvességtartalmáról,a menstruációs ciklusról és a termékenység változásáról,az izmok aktivitásáról,a tenyerek erezetéről, az ujjak geometriájáról és az ujjlenyomatról,a járás mintázatáról, sebességéről, a lábak erezetéről, vagy éppen a nyomás eloszlásáról.Ezekkel a módsezrekkel több millió adatot halmozhatunk fel egyetlen emberről, és olyan profilt rajzolhatunk meg róla, amilyet még a legközelebbi hozzátartozója, sőt ő maga sem tudna. Ezekben az adatokban egyrész az a közös, hogy mindegyik az emberi testről szól, másrészt az, hogy különféle szoftvereken keresztül a legtöbb esetben cégek gyűjtik be őket. És egyáltalán nem mellékesen az is közös bennük, hogy nekünk halvány fogalmunk sincs róla, mi történik velük.Mi baj lehet belőle?"Tulajdonképpen emiatt a kérdés miatt csináltam meg ezt a kutatást. Magamon is azt vettem észre, hogy ha három fitness tracker közül választhatok, ahol az egyik olcsóbb és jobb, a másik drágább és nem olyan jó, de cserébe az adataimmal jól bánik, akkor én is az előbbi felé tendálnék. Az adatvédelemnek és a magánélet védelmének egyszerűen nincs köze ahhoz, hogy milyen alapon választjuk ki ezeket az applikációkat - mondja Keserű, aki szerint állandóan választanunk kell az adataink védelme, a kényelem, a felhasználhatóság és a gyorsaság között, ráadásul az emberek nem igazán értik, mi baj történhet az adataikkal: azt gondolják, hogy nincs titkolnivalójuk, és őket nem érintik az adatvédelmi kérdések. - Döbbenetes volt ebben a kutatásban felmérni, hogy ez már mennyire nem igaz. Itt már nem arról van szó, hogy kiderül, mit tettél tavaly nyáron, mikor szívtál utoljára füvet, hanem arról, hogy kiderül, mit érzel, mire gondolsz, milyen a DNS-ed, és a járásod alapján hogyan tudnak kiszúrni bárhonnan egy tömegből. Ennek az egész sztorinak a tétje most már sokkal nagyobb. Sokkal több adat van rólunk, és a mesterséges intelligencia-alapú szoftverek sokkal szofisztikáltabbak."Ráadásul az egészségügyi adatokkal foglalkozó iparágak egyre növekednek:A kutató szerint az okosóra, az okostelefon, az okosház és az okosalkalmazások, amik körülvesznek bennünket, orwelli megfigyelőrendszert alakítanak ki, amivel elképesztő mennyiségű adatot lehet begyűjteni, ezt pedig aztán utána a mesterséges intelligencia-alapú szoftverek feldolgozzák, és különféle predikciókat tesznek, majd fogyasztásra ösztönöznek. Az online szerencsejátékokban utazó cégek például igyekeznek viselkedéses adatok alapján azokat megcélozni, akik a függőség határán táncolnak.Ez azonban csak egy példa. Keserű Júlia az utóbbi évekből az alábbi visszaéléseket jegyezte fel, és még ez a lista sem teljes:2009 és 2023 között az Egyesült Államokban 5887 alkalommal éltek vissza egészségügyi adatokkal, 2009-ben 18 incidens, míg 2023-ban már 745 incidens történt;2021 és 2023 között 215 egészségügyi kiberbiztonsági visszaélést regisztráltak az EU-ban;2018-ban 150 millió MyFitnessPal-felhasználó szenzitív adatait törték fel;Írországban 2021-ben egy kiterjedt zsarolóvírus-támadás országszerte megbénította az egészségügyi rendszereket;egy nem védett adatbázisból több mint 61 millió Fitbit és Apple HealthKit felhasználó egészséggel kapcsolatos adatai szivárogtak ki;az ALPHV csoport zsarolóvírus-támadása miatt idén a Change Healthcare több mint négy terabájtnyi adata kerülhetett ki a dark webre;egyes fitness trackerek akkor is kiszivárogtatták a felhasználók lokációadatait, ha beállították az appokban, hogy ez bizalmas információ;a Talkspace és a Crisis Text Line nevű appok kifejezett beleegyezés nélkül adtak át kutatóknak mentális egészséggel kapcsolatos, érzékeny információkat tartalmazó beszélgetéseket;a házi genetikai teszteket áruló 23andme kifejezett beleegyezés nélkül osztotta meg gyógyszercégekkel kutatásra a felhasználók genetikai adatait;az olyan menstruációs és termékenységi appok, mint a Flo, kifejezett beleegyezés nélkül osztották meg a felhasználók adatait a Facebookkal;a biometrikus adatok gyűjtésére specializálódott ClearView AI több milliárd jogosulatlanul gyűjtött arcképet osztott meg más cégekkel;kiszivárgott egészségügyi adatok alapján a biztosítótársaságok megemelték a betegségekkel, például cukorbetegséggel élők díjait;a mesterségesintelligencia-alapú csetbotok öngyilkosságot javasoltak felhasználóknak krízis idején.Megosztanád bárkivel, mikor volt abortuszod?Ahogy a fenti listából kitűnik, sem az elektronikus egészségügyi rendszerek, mint például Magyarországon az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), sem az egészségügyi vagy fitness-wellness alkalmazások, sem pedig a biometrikus adatokat használó cégek nem képesek maradéktalanul megvédeni felhasználóik adatait. Sőt. „Ezeket az adatokat nagyon sokszor a biztosítók szerzik meg, és ennek alapján árazzák be a biztosításokat. Mivel már nemcsak demográfiai csoportokról, hanem egyénekről is lehet adatokat beszerezni, ezek alapján növelik a biztosítások árát” – mondja Keserű arra a jelenségre utalva, hogy az Egyesült Államokban az egészségügyi biztosítók bármiféle beleegyezés nélkül juthatnak biztosítottjaik adataihoz – például cukorbetegségükről, kalóriabevitelükről, sporttevékenységükről szóló adatokhoz –, és ennek alapján döntik el, mennyit is kell fizetni. Ha valaki egészségtelen életmódot él, netalán krónikus betegsége van, kénytelen lehet prémiumot fizetni.„Az Egyesült Államokban egyáltalán nem szabályozzák, mit csinálhatnak az appok az adatokkal. Miközben a kórházakat, az egészségügyi intézményeket szigorúan szabályozzák, ha te gründolsz egy techcéget és légzési, mozgási, alvási vagy egyéb biológiai adatokat gyűjtesz a felhasználóidtól, senki nem néz rá, ezekkel te mit csinálsz. Ezeket az adatokat rendre megosztják más cégekkel, kutatási intézményekkel, adatbrókerekkel anélkül, hogy erről bárki tudna. És nyilván abba nem fogsz belehalni, ha egy adatbróker megtudja, mennyit súlyzóztál a múlt héten, de ha egy nőről kikerül a menstruációs ciklusa, ami alapján akár abortusszal kapcsolatos információk is leszűrhetőek, az már problémásabb.”Olyan eset is megtörtént, hogy a Crisis Text Line nevű, azonnali segítségnyújtást ígérő amerikai nonprofit szervezet megosztotta kutatókkal a mentális krízisben lévő emberek és operátoraik között lezajlott beszélgetéseket. Keserű szerint „ez olyan, mintha beszélgetnél a pszichológusoddal, ő felvenné telefonra, és utána egy konferencián rajtad demonstrálná a borderline szindróma tüneteit. Itt nagyon erős határsértések vannak, amikről sokszor azt gondolhatja az ember, hogy jó, hát nem biztos, hogy bajom lesz belőle, de az is lehet, hogy egyszerűen csak rossz érzés, hogy ezek az adatok kikerülnek az éterbe.”Nemcsak a HR, hanem már a sarki bolt is felismerheti az érzelmeidetA kutató szerint azt is érdemes észben tartanunk, hogy a helyzet az utóbbi néhány évben sokat változott. „Öt évvel ezelőtt a munkaerőfelvétel megsegítésére árulták a cégeknek például az érzelemfelismerő szoftvereket. Beállították a kamerákat, felvették az interjúalanyt, aztán az arcfelismerő szoftver kidobta, hogy a jelentkező milyen alkat, érdemes-e felvenni. Mindezt olyan adatok alapján, hogy mosolyogsz-e. Ha mosolyogsz, vidám vagy, ha nem mosolyogsz eleget, akkor nem vagy elég vidám. Utána rengeteg cikk született arról, ez mekkora kamu, hiszen az ember nem így működik. Eleve elfogult dolog a munkaerőfelvétel, ráadásul kulturálisan teljesen különböző az, ki hogyan fejezi ki az érzelmeit, ráadásul a mesterségesintelligencia-alapú eszközöket rendre egyfajta demográfiai csoporton kísérletezik ki, aztán ugye akinek ez nem fekszik, az vessen magára.Azóta viszont kifejlesztették az úgynevezett multimodális érzelemfelismerő technológiákat, amit a mainstream biometrikus adatgyűjtés tett lehetővé. Tehát most már nemcsak az arcodat nézik, hanem azt össze lehet rakni a pupillatágulásoddal, a légzésed gyorsaságával, és ezekből már sokkal pontosabb következtetéseket lehet leszűrni arról, hogy mitől félsz, vagy milyen szexuális preferenciáid vannak. Képzeld el azt a szituációt, hogy bemész a boltba, ott egy kamera felvesz közelről, és a szoftver a pupillád tágulása, a légzésed és az arcod alapján kidobja, hogy melyik terméket szeretnéd valójában megvenni. És ez már a jelen.”Szürreális világ: az ujjlenyomatodat hogyan változtatod meg?A jövő viszont a Mozilla kutatója szerint az, hogy például egy olyan társadalomban, ahol a homoszexualitást üldözik, az adatok alapján kiszűrhetik a melegeket, és meghurcolhatják őket. „Ezek az adatok sokszor teljes populációkat hoznak veszélybe. Mindez valószínűleg ez nem egy magyar átlagemberrel fog előfordulni, de például Afganisztánban az amerikai segélyszervezetek és fejlesztési ügynökségek rengeteg adatot gyűjtöttek olyan helyi emberekről, akik nekik dolgoztak. És amikor az amerikaiak elmentek, az adatok ottmaradtak, ezeket pedig megszerezte a talibán.”A kutató szerint a biometrikus adatgyűjtés egyébként is nagyon elterjedt a humanitárius szektorban; ennek az eredeti oka az volt, hogy racionalizálják a segélyek elosztását – a segélykérőknek biometrikus adatokkal kellett azonosítaniuk magukat, nehogy többször álljanak be a sorba.Ebből adódóan viszont számtalan visszaélés történhet olyan típusú adatokkal, amiket egyáltalán nem lehet megváltoztatni.„A Burmából elüldözött rohingya kisebbség Bangladesbe menekült. Az ottani hatalmas menekülttáborokban a segélyszervezetek gyűjtöttek róluk biometrikus adatokat, aztán az ENSZ Menekültügyi Szervezete, a UNHCR ezeket visszaadta a burmai kormánynak, ami ugye tűzzel-vassal üldözte ezeket az embereket. Azt érdemes látni, hogy a biometrikus adat nem olyan, mint egy jelszó. Ha valakinek az íriszed, tehát a szemed összes tulajdonsága, a járásod, a tenyereden lévő mintázat, az arcodnak a teljes geometriai struktúrája megvan, az elől te soha többet nem tudsz elbújni. Hiába fested be a hajad, meg veszel fel kontaktlencsét, tudni fogják, hogy ki vagy. Azzal persze nehéz lesz egy magyart megijeszteni, hogy most mi történik a burmaiakkal, de ez a jövő, és a magyar állam is egyre több szituációban gyűjt be rólunk biometrikus adatokat, és az meg, hogy ezek alapján milyen típusú elemzéseket lehet készíteni, egészen szürreális és orwelli világ.”Aki politikusnak készül, ne osszon meg adatotEgészségügyi adatokkal való intézményi vagy politikai visszaélésre Magyarországon is akad példa. Az Országos Mentőszolgálat rendszeréből szivárgott ki idén májusban az az eset, amikor Varga Judit akkori igazságügyminiszter 2023-ban mentőt hívott férjéhez, Magyar Péterhez. Azóta az OMSZ berkein belül lezajlott vizsgálat annyit állapított meg, hogy „nem azonosítottak személyiségi jogsértést vagy az adatvédelmi szabályok megsértéséért felelős személyt dolgozóik körében”, így felelősségre vonás sem történt.Egy másik egészségügyi adatokkal való incidens a Gondosóra nevű kormányzati programhoz kapcsolódik. Ennek keretében minden 65 éven felüli ingyen juthat hozzá a több tízezer forint értékű segélyhívó kütyühöz, amivel egy gombnyomással segítséget kérhet, ha baj van. Az eszközből a VálaszOnline két évvel ezelőtti cikke szerint összesen másfél millió darabot is kioszthatnak, a költségeket pedig az EU állja. A program mindenesetre nem azzal került be a hírekbe a választások előtt, hogy milyen sok idősnek mentette meg az életét, hanem azzal, hogy többeknél is megszólalt a segélyhívó, és a kütyün keresztül Orbán Viktor melletti szavazásra szólították fel őket a Fidesz aktivistái, vagy egyenesen a miniszterelnök kampányolt a kütyüből.„Az egészségügyi adatok megszerzésére irányuló kibertámadások száma négyezer százalékkal nőtt az elmúlt 15 évben, és ha ezek napvilágra kerülnek, akkor az egyének maguk is zsarolhatóvá válnak, ami egyelőre viszonylag kevés emberrel történik meg egyelőre, de az is lehet, hogy politikai kampányokban használják fel őket. Ha kiderül valakiről, aki helyi politikus szeretne lenni, hogy AIDS-es vagy valamilyen mentális problémával, szorongással kezelik, azért az már problémás. Lehet, hogy ő amúgy beszélne erről, de az is lehet, hogy nem” – mondja a kutató.Ki férhet hozzá az EESZT-hez?Keserű kutatásai szerint az EESZT és a hozzá hasonló egészségügyi adatbázisok azok, amikben az emberek a leginkább bíznak, és valóban ezek a legbiztonságosabbak – „pláne Európában, ahol a sokat szidott és nyilván nem problémamentes GDPR nagyon sok mindentől megvéd minket, és rengeteg szabályt előír az intézményeknek is. Például, hogy több pénzt és energiát fektessenek kiberbiztonságba, mert a kibertámadások egyre szofisztikáltabbak és célzottabbak”.Grafika: Qubit„Azt is a GDPR határozza meg, hogy az EESZT típusú rendszerekben mi lehet és mi nem, ki férhet hozzá az adatokhoz és ki nem. Az az alapelv, hogy [az adatokhoz] csak a kezelőorvos férhet hozzá, illetve a felhasználó meghatározhatja, hogy kinek lehet hozzáférése. Meg tudod nézni, le tudod kérdezni az adataidat. Magyarországon az opt-out rendszer az alapbeállítás, tehát a mentális egészségügyi adatokhoz senki nem férhet hozzá, az összes többi esetben viszont ezt a felhasználónak kell beállítania – itt érdemes a kezelőorvost megjelölni. A GDPR azt viszont nagyon szigorúan tiltja, hogy ha te pszichológiai vagy pszichiátriai kezelés alatt állsz, esetleg kevert szorongásos személyiségzavarod van, vagy ilyen típusú gyógyszert szedsz, ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférjen a pszichológusodon vagy pszichiátereden kívül. Ha mondjuk műtéti szituációba kerülsz, akkor nézheti meg a műtőorvos vagy az altatóorvos, hogy milyen gyógyszereket szedsz.”Mit tegyél, ha adatvédelemre adnád a fejed?Arra a kérdésre, hogy az EESZT beállításain túl hogyan tehetnénk többet az adataink biztonságáért, Keserű azt mondja, hogy ott kellene hagyni a Whatsappot, a Facebook Messengert, és amikor az emberek szenzitív dolgokat osztanának meg valakivel vagy a párkapcsolatukról beszélnének, akkor érdemes lenne inkább a Signalt használni. A közösségi oldalakra érdemes minél kevesebbet posztolni, és a sütiknél beállítani, hogy ne kövessenek. „De ha mondjuk Messengeren elküldesz egy zárójelentést vagy patológiai dokumentumot, akkor azért az nagy valószínűséggel sehova sem fog eljutni. A Facebook megőrzi és kezdhet vele valamit, de a Facebookot rendszeresen ellenőrzik, szóval sokkal rosszabb, ha egy alkalmazással osztod meg vagy publikusan olyan felületen, amit más is láthat.”„Néha érdemes takarítani az appok között és megnézni, melyiknek milyen adatvédelmi szabályzata van. Ezt nem kell neked végignyálazni, vannak szervezetek, akik megcsinálják helyetted. A Mozillásoknak van egy Privacy Not Included nevű eszköztáruk, ahol adatvédelmi szempontból végigveszik az appokat. Ők elolvasták az összes adatvédelmi nyilatkozatot, megnézték, hogyan működnek a gyakorlatban, és értékelték, melyik milyen. Ebben lehet a civilekre támaszkodni, akiknek ez a munkájuk.”A Mozilla kutatója szerint ugyanakkor ha néhány dolgot meg is tudunk tenni, ez azért szisztematikusan, a jelenlegi nemzetközi rendszer szintjén nem befolyásolja nagyon az adatgyűjtést, az adatszivárogtatásokat, az adatbrókercégek működését – cserébe viszont elképesztő erőfeszítést jelent. „Kicsit sajnos olyan ez az egész, mint a klímavédelem. Egyénileg lehet radikálisan csökkenteni az ökológiai vagy digitális lábnyomodat, de az egyelőre akkor is csak te leszel, maximum a családod.” A kutató szerint ennek ellenére tömeges perspektívaváltásra lenne szükség abban, hogy mennyi adatunkat áldozzuk fel a kényelmünk oltárán. A nagyobb állampolgári tudatosság ugyanis akár indíthatna is el valamiféle mozgalmakat, kampányokat, jogvédő fellépéseket – akárcsak a klímavédelem esetén.Itt lehetne nagy szerepe a kutató által adattest-integritásként megnevezett új fogalomnak, ami arról a rengeteg adatnak az egy tömegként való kezeléséről szól, amit gyűjthetnek rólunk. „Egyszerűen azért, mert egyesével nem biztos, hogy olyan ártalmasak, amikor viszont egy adattestként kezeled az összeset, akkor már ártalmas lehet: ha az sérül, akkor a te integritásod is sérül. Ezt kellene hangsúlyosabbá tenni a stratégiai litigációban is, amikor bíróságra viszik a techcégeket, és az adatvédelmi és online magánélethez való jogról szóló törvényekben is: itt nemcsak arról a tranzakcióról van szó, amikor én egy típusú adatot odaadok valakinek, hanem arról, hogy legyen jogom ahhoz, hogy a rólam összegyűjtött adatokkal ne kezdhessen bárki bármit bárhogyan.” | Keserű Júlia: Orwell már a kanyarban sincs | Előbb tudja az üzletlánc, hogy várandós a lányod, mint te magad? A Mozilla magyar munkatársa másfél éven át kutatta, hogyan élnek vissza a cégek, a kormányok vagy a hekkerek személyes adatainkkal. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány döbbenetes megállapításokra jutott. | null | 1 | https://qubit.hu/2024/12/13/keseru-julia-orwell-mar-a-kanyarban-sincs | 2024-12-13 07:52:58 | true | null | null | Qubit |
A Gazdasági Versenyhivatal 2023. januárjában hivatalból indított eljárást a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt a "Vállalkozási szerződés keretében Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések 2. ütemének részbeni megvalósítása" c. közbeszerzési tenderével kapcsolatban. A nemzeti versenyhatóság azt gyanította, hogy a közbeszerzési eljárás során bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében, írja közleményében a GVH.A GVH feltárta, hogy a közbeszerzési eljárás során az egy vállalkozáscsoportba (Homlok csoport) tartozó Homlok Kft. és Homlok Zrt. (ezek Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc volt vejének cégei), illetve az Inter Mobility Kft. összejátszottak abból a célból, hogy elősegítsék a Homlok Kft. tendernyertességét az érintett közbeszerzésen.A vállalkozások megállapodtak abban, hogy egymásra tekintettel olyan ajánlatot adnak, hogy közülük kerüljön ki a nyertes ajánlattevő. A megállapodás alapján az érintett cégek már ajánlattétel előtt egyeztették egymással az ajánlati árszintjeiket, illetve a pályázati anyagokat mindkét (elvileg versenytársként induló) vállalkozás részére a Homlok csoport közvetlen irányítása alatt álló közbeszerzési tanácsadó cég készítette el. Továbbá, a beadott költségvetéseket is a Homlok csoport munkavállalója készítette mindkét pályázó részére. A közbeszerzési eljárás során az ajánlattételt követően is fennmaradt a szoros együttműködés az érintett cégek között, a vállalkozások eljárási cselekményeiket koordinálták egymással, a Homlok csoport munkavállalói pedig közreműködtek az Inter Mobility ajánlatának támogatásában.Az ügyben a GVH Versenytanácsa a jogsértésben részt vett Homlok Kft.-re és Homlok Zrt-re összesen 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki.Ennek oka elsősorban az, hogy az érintett közbeszerzés nagy - összesen több tízmilliárd forint - értékű volt, illetve a Homlok Csoport előző évi nettó árbevétele is nagy volt.A Homlok Csoport a versenyfelügyeleti eljárás során nem védekezett, az iratokba nem tekintett be, viszont többször halasztást kért észrevételek benyújtására, melyet aztán nem teljesített sem az általa kért határidőn belül, sem azt követően. Ezen túlmenően, a tárgyalás halasztását kérelmezte, melyet első alkalommal a GVH Versenytanácsa engedélyezett, ugyanakkor ezt követően a kérésére elhalasztott tárgyalást ismét halasztani kérte egy, a tárgyalási napot megelőző nap délutánján benyújtott kérelemmel. Ennek alapján egyértelművé vált, hogya cég magatartása a GVH eljárásának késleltetésére irányult, illetve ezzel az eredménnyel járt, ezért a GVH Versenytanácsa további 25 millió forint eljárási bírságot is kiszabott a Homlok Csoport cégeire.Az ügy másik érintettje, az Inter Mobility Kft. - amelynek jóval alacsonyabb volt az előző évi nettó árbevétele - az eljárás során együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal. A cég engedékenységi kérelmet nyújtott be, melyet a GVH Versenytanácsa elfogadott, illetve egyezségi eljárásban vett részt, továbbá megfelelési program bevezetését vállalta. Mindezek eredményeképpen a GVH Versenytanácsa jelentősen csökkentette a cégre kiszabható bírságösszeget, így az Inter Mobility Kft. 30 millió forint bírságot kell befizessen a központi költségvetésbe. | Mészáros Lőrinc exveje is érintett a hatalmas vasúti közbeszerzési kartellben, amit most leplezett le a GVH | Késleltetni is próbálta az eljárást, ezért is kapott még pár tízmilliós bírságot az eleve 1,2 milliárdos büntetés mellé. | null | 1 | https://444.hu/2024/12/13/meszaros-lorinc-exveje-erintett-abban-a-hatalmas-vasuti-kozbeszerzesi-kartellben-amit-most-leplezett-le-a-versenyhivatal | 2024-12-13 15:01:18 | true | null | null | 444 |
"A Tisza Párt a hatóságokhoz fordult egy korábbi önkéntesünk ügyében, aki a gyanú szerint szabálytalanul járt el és a pártnak szánt támogatásból hárommillió forinttal nem tudott elszámolni" - közölte Magyar Péter a Facebookon.A posztban (amihez valamiért egy szőlőtőkék közt sétálgatós saját képet mellékelt) jelezte, hogy már több mint húszezren támogatják havonta a pártot, állami és külföldi támogatást nem fogadnak el, és minden pártfinanszírozási jogszabályt szigorúan betartanak. Emellett negyedévente elérhetővé teszik a párt pénzügyi beszámolóját és "a lehető legköltséghatékonyabban" igyekeznek eljárni minden szükséges kiadás esetén, és nem rendelnek soha túlárazott szolgáltatásokat.(November végén az egyik kiszivárogtatott hangfelvételen Vogel Evelin és Radnai Márk, a párt alelnöke beszélget, ebben hangzik el Radnai szájából egy olyan mondat, miszerint " Dezső mindenre rábólintott, amit a Peti akart, és kiszórt kibaszott sok pénzt, 103 milliót a Hősök terei izére, és ez no fucking way".)A mostani közleményben Magyar azt írja: körültekintően kezelik a támogatóikat és a támogatásokat is, azokkal "csak erre kijelölt személyek foglalkozhatnak". Jelezte azt is, hogy a párt nem engedélyezi más személyeknek a támogatások gyűjtését és az erről való tárgyalásokat sem, és amennyiben mégis ilyen eset merül fel, azonnal közbelépnek."Ha bármilyen szabálytalanságot tapasztalunk, akkor következetesen és azonnal megtesszük a szükséges lépéseket, ahogy azt egy konkrét ügyben meg kellett tennünk a tegnapi napon" - írja Magyar. | Hárommillió forintnyi, a pártnak szánt támogatással nem tudott elszámolni a Tisza korábbi önkéntese | Magyar Péter jelezte, hogy a hatóságokhoz fordultak az ügyben. | null | 1 | https://444.hu/2024/12/13/harommillio-forintnyi-a-partnak-szant-tamogatassal-nem-tudott-elszamolni-a-tisza-korabbi-onkentese | 2024-12-13 12:49:39 | true | null | null | 444 |
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium most társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve (HET) végrehajtási szabályainak módosítását célzó rendelettervezetét. A javaslat átfogó változtatásokat tartalmaz a pénzügyi eszközök definíciójától kezdve az adminisztratív ellenőrzési folyamatok finomhangolásáig.Az egyik legjelentősebb változás, hogy a helyreállítási alap forrásainak (RRF) végrehajtási szabályait kiterjesztik a központi költségvetésből megvalósuló projektekre is.Ez azt jelenti, hogy a HET intézkedési listájában szereplő beruházások és reformok - még ha nem is uniós forrásból finanszírozottak - szintén a rendelet hatálya alá esnek.Ez a változtatás segítheti a közfinanszírozással kapcsolatos szupermérföldkövek teljesítését, amely elvárja, hogy a hazai és uniós finanszírozású projektek koordináltabban valósuljanak meg. Ez fontos lehet az 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és 4,6 milliárd eurót meghaladó hitelkeret lehívásához, amelyekhez a szupermérföldkövek teljesítése szükséges.A tervezetben újradefiniálták a pénzügyi eszközök fogalmát, amelyeket az Európai Unió aktuális szabályozásaihoz igazítottak. Az eszközöket érintő módosítások kiterjednek a különböző uniós alapokra, beleértve az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Szociális Alap Pluszt. Az új szabályok a támogatások kombinált alkalmazását is lehetővé teszik, ami elvileg rugalmasságot biztosíthat a forrásfelhasználásban.A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság hatáskörében is változások várhatók, amelyek szintén részei a jogállamisági (az uniós zsargonban feltételességi vagy kondicionalitási) eljárásnak, továbbá a helyreállítási alap feloldásának feltételül szabott szupermérföldköveknek. Az igazgatóság feladata lesz az összeférhetetlenségi helyzetek azonosítása, valamint a kockázatalapú ellenőrzések elvégzése.Ehhez az ARACHNE kockázatértékelő eszközt is alkalmazni fogják, amely adatvezérelt megközelítést biztosít az ellenőrzési tevékenységhez.Ez a lépés kielégítheti az Európai Bizottság kapcsolódó a pénzügyi csalások megelőzéséhez és a szabálytalanságok gyorsabb felismeréséhez elvárásait is, legalábbis részben.A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy egyes projektek finanszírozását a 2021-2027-es időszak operatív programjai keretére helyezzék át. Ami arra utal, hogy a kormány nem teljesen bízik abban, hogy időben ki tudja szabadítani az RRF-forrásokat, amelyeket a hatályos, szigorú, jogvesztő határidők szerint 2026 nyaráig fel kellene használni.Ez a mechanizmus segíthet az uniós források gyorsabb lehívásában, miközben biztosítja, hogy a projektek megfeleljenek a nemzeti és uniós jogszabályoknak, valamint elkerüljék a kettős finanszírozást. Az áttérés feltételei között szerepel, hogy a projekt tevékenységei igazodjanak a meghirdetett célokhoz, és hogy az áttérés ne akadályozza az indikátorok teljesítését.Az átláthatóság növelése érdekében a piaci árak meghatározásának szabályai is változnak.Ha az ajánlattételi határidőre nem érkezik elegendő érvényes ajánlat, a hiányzó ajánlatot online árajánlattal lehet pótolni, feltéve, hogy az megfelel a kiírás követelményeinek. Ez az intézkedés különösen fontos lehet a szokásos piaci árak reális megállapításához.A rendelet több technikai részletet is pontosít. Például a köztartozási adatok érvényességét az adóhatóság által biztosított folyamatos tájékoztatás révén tartják fenn, és szigorúbb ellenőrzéseket vezetnek be a támogatási összegek folyósításának előkészítése során. A módosítások között szerepel az előleg átutalásához kapcsolódó ellenőrzési folyamatok finomhangolása is.A rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lépne hatályba, és visszamenőlegesen is alkalmazni kell a már megkezdett eljárásokra. A társadalmi egyeztetés december 17-ig tart.Címlapkép forrása: EU | Szép csendben az EU-s pénzek megszerzéséért a kormány új törvénymódosításra készül | A kormány módosítja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) végrehajtási szabályait. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre küldött előterjesztés a pénzügyi és adminisztratív folyamatokat is érinti, az uniós források elérésénél is változtatásokat vezet be. Több lépés érinti a szupermérföldköveket, amelyek kezelése az RRF-pénzek feltétele, de közben a kohéziós keretre is átterhelhetik a megvalósítási költségeket, ami a támogatások elvesztésére való felkészülés része lehet. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20241210/szep-csendben-az-eu-s-penzek-megszerzeseert-a-kormany-uj-torvenymodositasra-keszul-728765 | 2024-12-10 09:51:00 | true | null | null | Portfolio |
Október 30-án megalakult a Prime Pharma Magántőkealap, ezzel pedig már 11 magántőkealap tartozik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez. A cég 75 százalékban Kertész József Tamásé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.A Primefund tehát így már 11 magántőkealapot terelget a megfelelő irányba. Ezek:Prime Tech Magántőkealap,Prime Blanc Magántőkealap,Prime Deal Magántőkealap,Prime Target Magántőkealap,Prime Property Magántőkealap,Prime Multi Magántőkealap,Prime Peak Magántőkealap,Prime Real Magántőkealap,Prime TMT Magántőkealap,Prime Treasure MagántőkealapPrime Pharma Magántőkealap.Ezek közül hét magántőkealap idén jött létre, tehát elképesztő tempóban szaporodnak a Primefund alapjai. Mindez azért is fontos, mert a napokban derült ki, hogy egy módosítással a parlament a 2026-os választások utánra tolta ki a magántőkealapokra vonatkozó szabályozás hatályba lépését.A Népszava foglalta össze, hogy a magántőkealapokra vonatkozó szabályozást 2014-ben szavazta meg a magyar parlament, ennek lényege, hogy legalább 250 millió forinttal már létre lehet hozni ilyet, amely aztán önálló entitásként kezeli a befektetett pénzt. Bár a jegybank nyilvántartást vezet róluk, a befektetők neve nem nyilvános, magyarul a magántőkealapokban kezelt pénzek forrásai titkosak maradhatnak, viszont maguk az alapok szabadon gazdálkodhatnak: alapíthatnak vagy vásárolhatnak céget, ingatlant, csak épp az nem derül ki, hogy ki a végső tulajdonos, és kinek a pénzéről is van szó. Így tulajdonképpen hazai pályán, offshore cégek igénybevétele nélkül lehet eltüntetni és tisztára mosni a vagyont, amelyek a magántőkealapokban követhetetlenek lesznek. A magántőkealapok az elmúlt években egyre nagyobb szerepet játszottak, a bennük elrejtett pénzek végső tulajdonosaira pedig legfeljebb az alapkezelő cégekből lehetett következtetni.Az Európai Bizottság nyomására a kormány benyújtott egy törvénymódosítást, amely eredeti formájában már 2025 elejétől némileg átláthatóvá tette volna Magyarországon bejegyzett magántőkealapok tulajdonosi szerkezetét és az alapokba fektetett (rejtett) vagyon mértékét. A módosítással viszont végül 2026-ig semmilyen nyilvántartás nem lesz az alapok tulajdonosi szerkezetéről, de a NAV végső tulajdonosi adatbázisa 2026 júliusa után is csak a hatóságok számára lesz hozzáférhető, a korrupcióellenes civil szervezetek vagy a média még jogos igény esetében sem tekinthetne bele egykönnyen, annak ellenére, hogy ezt szintén előírja a legújabb pénzmosás elleni EU-s irányelv.Így jelenleg még nem lehet tudni, hogy a Prime Pharma Magántőkealap mit tulajdonol. A neve alapján akár a gyógyszeriparban is lehetnek majd érdekeltségei. Erre vonatkozó kérdéseinket elküldtük a Primefund Zrt.-nek. Lapunk is egész évben próbálta követni, hogy Mészáros Lőrinc ügyvédjéhez köthető magántőkealapok milyen cégekbe szállnak be. A Prime Peak Magántőkealap a Kürt Zrt.-ben lett tulajdonos. A Prime Real három ingatlanos cégben érdekelt, köztük az OAK Villaga Zrt. Azt is lapunk írta meg, hogy a Prime Tech Magántőkealap azt a Kupon Kft.-t vette meg idén januárban, amelynek fő tevékenységi köre az elektronikus szolgáltatások nyújtása mobil-, autópálya- és közműterületen. A vállalat évente mintegy 5 millió tranzakciót bonyolít, 1500 értékesítési ponton.Itt újdonság, hogy a tavaly 121 milliárd forintos forgalmat produkáló Kupon Kft.-nek szeptember óta van egy leánycége is: az Easy Toll Kft. korábban a Bravogroup Holdinghoz tartozott és telekommunikációs termékek kiskereskedelmével foglalkozik. Központja pedig Újlengyel, amely a magyar offshore-paradicsomként ismert, mert a faluban nincs iparűzési adó. | Mészáros Lőrinc ügyvédje körül kivirágoztak a magántőkealapok | Idén már hét új magántőkealapot gründolt Kertész József, a felcsúti milliárdoshoz közeli ügyvéd saját társasága. Így már összesen 11 tartozik hozzá. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-ugyvedje-korul-kiviragoztak-a-magantokealapok.html | 2024-12-13 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Perfekt Gazdasági Tanácsadó Oktató és Kiadó Zrt. másodmagával pályázott, és végül ők is nyerték el a képzési és oktatási tananyagok kidolgozására kiírt pályázatot.A megbízás értéke nem kevesebb mint 1,6 milliárd forint. A nyertes kiválasztása az indoklás szerint a legjobb ár-érték arány értékelési szempont alapján történt.A közbeszerzés szerint a következő tananyagok összeállítását várja cserébe a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a cégtől.Jogszabály alapján szervezett oktatások és képzések:Munkavédelmi képviselők alap- és továbbképzéseMunka- és tűzvédelmi oktatásMunkahelyi elsősegélynyújtók képzéseGépkezelő képzésekSugárvédelmi képzésekKlórozó berendezés kezelőVeszélyesáru-szállítás képzéseiIpari alpinista szakképzésKözúti járművezető képzésekPilóta nélküli légijármű irányító tanfolyamMérlegképes könyvelők szakmai továbbképzéseJunior szoftvertesztelő szakképesítésNövényvédelmi drónpilótaAdótanácsadó képzésNem jogszabály alapján szervezett oktatások és képzések:Idegen nyelvi képzések, nyelvvizsgára felkészítő képzésekFelhasználói szintű word/excel képzésekElektronikus ügyiratkezelés a gyakorlatbanAdatvédelmi alapismeretekKözbeszerzési képzésekProjektmenedzsmentPályázatírási ismeretekVezetéstechnikai képzésekAdózási alapismeretekSzámviteli alapismeretekTársadalombiztosítási alapismeretekÁllamháztartási alapismeretekA tömegképzésre szakosodott Perfekt Zrt.-ről azt érdemes tudni, hogy 2022-ben megvette az Mathias Corvinus Collegium (MCC). A lap szerint ez azt jelentette, hogy a NER egy újabb stratégiai iparág, a felnőttoktatás bekebelezését készíti elő. És így is lett.A cégnek egyébként egy éve már nem az MCC a tulajdonosa, hanem egy bizonyos Apriori Cultura Nonprofit Zrt., egy kormánypárti kávézókat üzemeltető társaság. Nevükhöz fűződik a Scruton-hálózat, legújabb kávézójuk a budapesti Allee Bevásárlóközpontban nyílt meg.Tehát a Perfekt Zrt.-nek már papíron nincs köze az MCC-hez, de a felnőttképzési piac nagy tradícióval bíró cége szépen halad előre: lett egy új leányvállalata, a Perfekt Tréning Kft., aminek korábban Crebal Invest volt a neve. És a cég 2022-ben megalapította a Perfekt Vizsgaközpontot is.2024. augusztus végén az Opten nyilvános adatai szerint vadonatúj igazgatósági tagokat neveztek ki a cégben, köztük Hall Krisztiánnal, aki többek között a Budapart egyik ingatlanfejlesztője, hiszen a Kopaszi Gát Zrt. résztulajdonosa. A Budapartra fog beköltözni a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is. De Hall Krisztián egyébként a Waberer's felügyelbizottságának, és a BDO Magyarország Pénzügyi Tanácsadó Zrt. igazgatóságának is a tagja. | Zsíros oktatási tárgyú megbízást nyert a kormányközeli cég | A Perfekt Zrt. nyerte el a képzési és oktatási tananyagok fejlesztésére kiírt közbeszerzést. A cégnél nyár végén új igazgatósági tagokat neveztek ki és a munkavállalókat is lecserélték. Az új tagok közé bekerült Hall Krisztián, akinek a neve a kormány irodapiaci sztorijából lehet ismerős. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/oktatas/zsiros-oktatasi-targyu-megbizast-nyert-a-kormanykozeli-ceg-.html | 2024-12-11 17:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
"Pozitív fejlemény, hogy az egészségügyi államtitkárság kommunikációja sokat javult, ennek ellenére a költségvetésben továbbra sem jut pénz a kórházi adósságok kardinális megoldására" - mondta bevezetőjében Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.Sokszor elhangzik, hogy mennyi pénz áramlott az egészségügybe az évközi adósságrendezéssel, de az sok helyen elmegy a bérekre. Igaz, a jelenlegi gazdasági körülmények nem kedvezőek, de amire akar a kormány pénzt fordítani, arra tud. A főtitkár rámutatott: bár néha sikerült minimálisra leszorítani a kórházak adósságállományát, az elmúlt két évre ez nem volt igaz, teljes adósságrendezés pedig soha nem volt még.Rásky László hozzátette: "De jó hír, hogy az egészségügyi államtitkárságtól havi 12,5 milliárd forintot kapunk, igaz, nem visszamenőleg, hanem végül csak jövő évtől. Egyetértenek velünk, hogy a valós forrásigény azonban ennek a duplája. A technikai részletek, hogy ez a 150 milliárd forint hogyan jut el a beszállítókhoz, még nem ismert".A kormány nyárig két részletben mintegy 104,5 milliárd forintnyi tartozást rendezett az év során fölhalmozott mintegy 200 milliárdból. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban. Ám ezután is látszott, hogy szükség lesz egy harmadik, nagyobb konszolidációs összegre. Havonta ugyanis 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.) A harmadik adósságrendezést októberre ígérte a kormány 100 milliárd forint értékben, ami végül 39 milliárdra zsugorodott, amit valószínűleg csak jövő év elején fizetnek ki.Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Klaszter (Mediklaszter) főtitkára szerint az utolsó utáni időpontban vagyunk, ha most nem történik valami, ellátórendszeri problémák lesznek. Mindez a beszállítókat folyamatosan arra kényszerítik, hogy a béren, vagy más dologi kiadásaikban spóroljanak, portfólió-, vagy létszámcsökkentést hajtsanak végre, vagy tevékenységük felfüggesztését. Ez most vált visszafordíthatatlan folyamattá, a magyar piacról való teljes kivonulásokat eredményezve. Itt valamilyen konszenzusra kell jutni, mert a kis- és középvállalkozások 40 százalékát érinti.Dr. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesület (ETOSZ) igazgatója szerint a kórházi adósságok rendezése már nem minisztériumi felelősség, hanem összkormányzati kérdés, hiszen az elmúlt 10-15 év a bizonyíték erre, hogy érdemi előrelépés nem történt.Szerinte a kormány megmutatta, hogy képes rendkívüli intézkedéseket hozni (lásd háborús vészhelyzet), de látszik, hogy itt nem hajlandó erre, pedig mára kritikussá vált a helyzet. A kórházi osztálybezárások sokszor épp az eszközhiánynak köszönhetőek, ami a pácienseken csapódik le. Nem véletlen, hogy 10 év alatt megdplázódott a betegpanaszok száma."Van egy friss versenyképességi stratégiája a kormánynak, amiben az orvostechnikai iparágat is felsorolják. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy az állam fojtogató légkört teremt, amiben nem lehet normálisan működni. Olykor enyhül a szorítás, hogy levegő jusson a tüdőbe, de soha nem tud fellélegezni a beteg" - fogalmazott érzékletesen az igazgató.Pedig az összes lejárt szállítói adósságállomány közel 95 százalékát teszik ki a kórházi adósságok. Arra is kitért Rádai, hogy a jövőre folyósítandó 150 milliárd forint még az erős forintra lett kiszámítva (390 forint/euró), tehát fennáll a veszély, hogy mennyi fog jutni dologi költségekre a beszállítóknál, akik jelenleg is hiteleznek az államnak. Az is ellentmondásos helyzet, hogy a késedelmi kamat elengedésére a kórházak igényt tartanak, miközben a orvostechnikai beszállítóknak emiatt banki hitelt kell felvenniük, és a bankok soha nem engedik el a kamatok fizetését."Itt az idő a kormányzati cselekvésre. A jövő évi tervek szerint megközelítheti a 4 százalékot a gazdasági növekedés, és annak is kell lennie hozadékának, hogy Várhelyi Olivér lett az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa, akinek a feladatai között szerepel az orvostechnikai ágazat fejlesztései is. Mivel az európai és a magyar tendenciáknak összhangban kell lenniük, szégyenfolt lenne, ha pont nálunk maradna megoldatlan az adósságok rendezése, ami beszállítókat segítené" - hangsúlyozta az ETOSZ igazgatója.Azt is hozzátette még, hogy bár az állam előremutató terveket fogalmazott meg, ez úgysem egyik napról a másikra fog ez megtörténni, ezért addig egyéb megoldásokat kell találni. Ha ez nem történik meg, az orvostechnikai szektor nem fog tudni hozzájárulni Magyarország gazdasági növekedéséhez. | A Fidesz brüsszeli képviselője lehet a kórházi adósságok kulcsszereplője? | Bár arra sem volt még példa, hogy egy év alatt kétszer is konszolidálja a kormány a kórházi adósságokat, még így is negatív történelmi rekordot ért el az idei tartozás. Ennek ellenére úgy tűnik, a spirál megállíthatatlan. Ezért tartott sajtótájékoztatót három érintett szervezet, hogy ismét félreverje a harangokat: az egészségügyi intézmények tartozásai elérték a vörös vonalat. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/a-fidesz-brusszeli-kepviseloje-lehet-a-korhazi-adossagok-kulcsszereploje.html | 2024-12-11 13:01:00 | true | null | null | mfor.hu |
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő megnézte a Bárányfelhő Református Óvodát a Svábhegyen. A lenyügöző épületegyüttes ahhoz a református gyülekezethez tartozik, amelynek Orbán Viktor és Lévai Anikó is a tagjai.Az sajnos nem számít közérdekű adatnak, hogy mennyibe került az óvoda megépítése, de azt tudjuk, hogy az állam 600 millióért vásárolta meg a telket, majd adta oda ingyen a gyülekezetnek, és az óvoda idén 260 millió forint támogatást kapott a központi költségvetésből a fenntartásra.A megnyitón Orbán Viktor és Gulyás Gergely is jelen volt. | Hadházy Ákosnak leesett az álla, amikor megnézte Orbán Viktor svábhegyi gyülekezetének óvodáját | Azt nem tudjuk, mennyibe került felépíteni, de csak a telket 600 millióért kapták az államtól, a fenntartásra pedig 260 milliót. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/oktatas/hadhazy-akosnak-leesett-az-alla-amikor-megnezte-orban-viktor-svabhegyi-gyulekezetenek-ovodajat.html | 2024-12-10 08:08:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Cseppkő Gyermekotthonnal kapcsolatban a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) feljelentése alapján hamis magánokirat felhasználása és más bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben folytatnak nyomozást - ezt válaszolta a Budapesti Rendőr Főkapitányság (BRFK) a Magyar Hang megkeresésére csütörtökön délután. Hozzátették: válaszadásukig gyanúsítotti kihallgatás nem történt, illetve a folyamatban lévő eljárás érdekében bővebb tájékoztatást adni nem áll módukban. Így bár lapunk arra is kíváncsi volt, hogy a gyanú szerint mikor követhettek el visszaéléseket, a rendőrség erre már nem válaszolt.Ugyan nem tudni, hogy a mostani nyomozáshoz van-e bármi köze vagy attól teljesen független, de tény, hogy a Cseppkő Gyermekotthoni Központot (CSGYK) nemrég - más intézmények mellett - ellenőrizte az Állami Számvevőszék (ÁSZ), akik ennek során legfőképpen arra voltak kíváncsiak, hogy az SZGYF megfelelően végezte-e a fenntartói feladatellátását a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények vonatkozásában. Az ellenőrzésről szóló jelentést novemberben tették közzé. Az ÁSZ ebben azt állapította meg, hogy az SZGYF a fenntartói és középirányítói feladatait nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el, például nem értékelte a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények gazdálkodásának hatékonyságát. Az ÁSZ emellett a Csepplővel kapcsolatban is tett több kritikai megállapítást (ugyan a többi ellenőrzött intézménnyel kapcsolatban is, de most az azzal kapcsolatos megállapításokat ismertetjük). Például az ÁSZ szerint a CSGYK a zsebpénzek megállapítását és kifizetését, a személyi térítési díjak megállapítását, valamint az ellátottak tájékoztatását nem megfelelően végezte, de a csoportszintű gazdálkodásnál is voltak hiányosságok. Azt is írták, a CSGYK pénzügyi- és vagyongazdálkodása a mintatételek ellenőrzésének eredménye alapján a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő volt, de a gazdálkodási jogkörök gyakorlása, a beszerzési eljárások lefolytatása és a tárgyi eszközök nyilvántartása tekintetében tárt fel az ellenőrzés hiányosságokat. Ugyanakkor a CSGYK alapvető működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása a feltárt hiányosságok mellett megfelelő volt. | Nyomoznak a Cseppkő Gyermekotthonban történtek miatt | A Magyar Hang értesülését megerősítette a rendőrség. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tett feljelentést. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/nyomozas-cseppko-gyermekotthon-brfk-170290 | 2024-12-05 19:39:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Jelentős summát vont vissza a Honvédelmi Minisztérium a Turának korábban megítélt több százmillió forintos sportfejlesztési támogatásból, így nem tudni, hol, mikor és mennyiből épülhet meg a város új sporttelepe. A turai önkormányzat 2022-ben azért adta el a település sportpályáját Tiborcz István cégének, mert úgy vélték, állami támogatás segítségével képesek lesznek újat építeni.A 24.hu információja szerint Tura és az Emmi 2021 novemberében 381 millió forintos támogatási szerződést kötött egyúj városi sporttelep kialakítására, így 2022 májusában 47,7 millió forintért eladták a turai kastély szomszédságában található, 19 ezer négyzetméteres városi futball- és sportpályát a Tiborcz-féle BDPST Grouphoz tartozó TRA Real Estates Kft.-nek. A sportpálya amúgy is rossz állapotban volt, a terület pedig régen is a kastélyhoz tartozott, és csak a szocializmus idejében választották le róla.Végül Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára 2022 nyarán arról tájékoztatta Szendrei Ferenc polgármestert, hogy a kormányzati támogatást vissza kell fizetni, mivel "az adásvételi szerződés megkötésének szándékát egyértelműen meghatározta a megítélt sportfejlesztési támogatás, mely lehetőséget biztosított volna az új sportpálya kialakítására".Az önkormányzat és a TRA Real Estates Kft. szerződése szerint 2025 végén akkor is át kell adni a sportpályát Tiborcz cégének, ha addig nem lesz helyette új. | Eladták a sportpályát Tiborcz Istvánnak, ugrott 381 millió forint | Még a végén úgy alakul, hogy Orbán veje jól jár, a város meg nem. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/eladtak-a-sportpalyat-tiborcz-istvannak-ugrott-381-millio-forint-273081 | 2024-12-10 09:21:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Kiss Lászlót, a Demokratikus Koalíció politikusát, Óbuda ellenzéki támogatású polgármesterét augusztusban vették őrizetbe egy korrupciós ügyben. Az eset részleteiről itt írtunk bővebben.Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a 24.hu-val közölte: a bíróság bűnismétlés és a bizonyítás esetleges megnehezítésének a veszélye miatt február 16-ig meghosszabbította a gyanúsított letartóztatását. A végzés nem végleges.A közélet így sem állt meg a kerületben, a polgármester a letartóztatás ellenére maradt a posztján, és azt üzente, hogy politikai fogolyként tekint önmagára. Néhány nappal ezelőtt közmeghallgatás is volt Óbudán, a helyszíni tudósításunkat itt olvashatja.Az újraválasztása után robbant az ügyKiss László - aki korábban az MSZP országgyűlési képviselője volt - 2019 óta vezeti a III. kerületet. A politikus 2024-ben újrázott: a szavazatok 47,11 százalékát megszerezve legyőzte a kormánypárti jelöltet, Bús Balázst.2024. augusztus 14-én számoltunk be először arról, hogy házkutatást tartottak Kiss Lászlónál, majd őrizetbe is vették a polgármestert. A gyanú szerint Kiss László a 2019. októberi polgármesterré választása után megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak majd az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további - az önkormányzatnál dolgozó - hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetniük.Kiss László viszont azt állítja, hogy "ezen abszurd és jogellenes politikai koncepciós eljárás közepette is gondoskodtam az önkormányzat működéséről, annak ellenére, hogy az ügyészség indoklás nélkül megtagadta a kabinetfőnökömmel való kapcsolattartást. A cél világos: új választások kikényszerítése". | Letartóztatásban marad az óbudai polgármester | Letartóztatásban marad az óbudai polgármester - Nem szabadulhat Kiss László. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/12/14/obuda-kiss-laszlo-letartoztatas | 2024-12-14 10:19:00 | true | null | null | Index |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly januárban hivatalból indított eljárást a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kiírt a Vállalkozási szerződés keretében Debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet kialakításával összefüggő vasúti infrastruktúra-fejlesztések 2. ütemének részbeni megvalósítása című közbeszerzési tenderével kapcsolatban.A nemzeti versenyhatóság azt gyanította, hogy a közbeszerzési eljárás alatt bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében. A GVH az érintett vállalkozásoknál előzetes bejelentés nélküli helyszíni kutatásokat, rajtaütéseket tartott, így olyan bizonyítékokat szerzett be, melyek egyértelműen igazolták a kezdeti kartellgyanút.Mutatjuk az ügy részleteitA GVH közleménye szerint feltárták, hogy a közbeszerzési eljárás alatt az egy vállalkozáscsoportba (Homlok csoport) tartozó Homlok Kft. és Homlok Zrt., illetve az Inter Mobility Kft. összejátszottak abból a célból, hogy elősegítsék a Homlok Kft. tendernyertességét az érintett közbeszerzésen.A vállalkozások megállapodtak: egymásra tekintettel olyan ajánlatot adnak, hogy közülük kerüljön ki a nyertes ajánlattevő. A megállapodás alapján az érintett cégek már ajánlattétel előtt egyeztették egymással az ajánlati árszintjeiket, és a pályázati anyagokat mindkét - elvileg versenytársként induló - vállalkozás részére a Homlok csoport közvetlen irányítása alatt álló közbeszerzési tanácsadó cég készítette el.Továbbá, a beadott költségvetéseket is a Homlok csoport munkavállalója készítette mindkét pályázó részére. A közbeszerzési eljárás alatt az ajánlattételt követően is fennmaradt a szoros együttműködés az érintett cégek között, a vállalkozások eljárási cselekményeiket koordinálták egymással, a Homlok csoport munkavállalói pedig közreműködtek az Inter Mobility ajánlatának támogatásában.Ennek oka elsősorban az, hogy az érintett közbeszerzés nagy, összesen több tízmilliárd forint értékű volt, illetve a Homlok Csoport előző évi nettó árbevétele is jelentős volt. A Homlok Csoport a versenyfelügyeleti eljárás alatt nem védekezett, az iratokba nem tekintett be, de többször halasztást kért észrevételek benyújtására, amelyet aztán nem teljesített sem az általa kért határidőn belül, sem azt követően.Megéri együttműködniEzen túlmenően, a tárgyalás halasztását kérelmezte, amelyet első alkalommal a GVH Versenytanácsa engedélyezett, de ezt követően a kérésére elhalasztott tárgyalást ismét halasztani kérte egy, a tárgyalási napot megelőző nap délutánján benyújtott kérelemmel.A GVH tájékoztatás szerint az ügy másik érintettje, az Inter Mobility Kft. - amelynek jóval alacsonyabb volt az előző évi nettó árbevétele - az eljárás során együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal.A cég engedékenységi kérelmet nyújtott be, melyet a GVH Versenytanácsa elfogadott, illetve egyezségi eljárásban vett részt, továbbá megfelelési program bevezetését vállalta. Mindezek eredményeképpen a GVH Versenytanácsa jelentősen csökkentette a cégre kiszabható bírságösszeget, így az Inter Mobility Kft. 30 millió forint bírságot kell befizessen a központi költségvetésbe. "Ez jól mutatja, hogy az eljárás alá vont cégeknek megéri együttműködni a GVH-val" - hívta fel erre a figyelmet a Hivatal. | Több tízmilliárd forintos visszaélést tártak fel Magyarországon | Több tízmilliárd forintos visszaélést tártak fel Magyarországon - A GVH rajtaütéseket tartott az érintett vállalkozásoknál. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2024/12/13/gazdasagi-versenyhivatal-gvh-kartell-csalas | 2024-12-13 15:34:00 | true | null | null | Index |
A bűnbanda a gyanú szerint fiktív alvállalkozói hálózatot működtetett. Az érintett gazdasági társaságok vezetői olyan számlákat fogadtak be - a szintén az elkövetői kör irányítása alatt álló - gazdasági társaságoktól, amelyeknek bejegyzett, fiktív ügyvezetői román állampolgárok voltak, és adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették.A bűnszövetség vezetője Győr-Moson-Sopron vármegyében irányította az illegális ügyleteket, a cégek pénzügyi és számlázási folyamatait.A hamis gazdasági eseményeket banki tranzakciókkal, illetve pénzfelvételekkel igyekeztek elfedni, amelyek után áfát igényeltek vissza.Az elfogásukra szervezett akcióban a győri pénzügyi nyomozók, bevetési járőrök és IT-szakemberek közösen kutattak bizonyítékok után összesen 17 helyszínen; a pénzügyőrök közel 400 millió forint összegben zároltak ingatlanokat, gépkocsikat és bankszámlákat.A pénzügyőrök a speciális szaktudással rendelkező bűnügyi és IT-munkatársaik segítségével a helyszíneken felkutatták a virtuális kriptovaluta-tárolókat is, majd összesen több mint 17 ezer euró értékű, többféle kriptopénzt lefoglaltak, és a NAV külön erre a célra létrehozott kriptovaluta-pénztárcájába elhelyezték.A NAV üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz az ügyben. Mindeddig hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három letartóztatását rendelte el a bíróság - olvasható a közleményben, amelyet az MTI összegzett. | Több mint egymilliárd forintos adócsalót fogtak el | Több mint egymilliárd forintos adócsalót fogtak el - Számos kriptopénzt is lefoglaltak. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/12/13/adocsalas-gazdasagi-buncselekmeny-elfogas-gyor-moson-sopron-megye | 2024-12-13 13:25:00 | true | null | null | Index |
Böröcz László fideszes polgármester előként kiemelte, hogy az önkormányzati ciklus letelte előtti két hétben a korábbi polgármester V. Naszályi Márta (Momentum-DK-MSZP- Párbeszéd-LMP) és a jegyző minden jogalap nélkül döntöttek a jutalmak kifizetéséről, ezért az önkormányzat polgári pert indít a jövő év elején a pénz visszaszerzése érdekében.A héten ugyanakkor sorra kerülő testületi ülésen arról döntenek, hogy pályázatot hirdetnek a budavári lakosok számára a 71 millió forint összeghatárig, amit a kerület polgárai nyelvvizsga, nyelvtanulás, jogosítványszerzés finanszírozására, gyógyászati segédeszközök vásárlására, fogszabályozásra, illetve fogpótlásra használhatnak fel.Óriási mértékű jutalmat fizethettek kiA politikus elmondta: a kifizetés alapjául olyan jogviszonyt megszüntető okiratok állnak, amelyeknek a tartalma jogszabályokat sért, a jutalmak megállapítására pedig hamis magánokiratokat használtak fel, a kifizetésekre a valóságnak nem megfelelő tartalmú és keltezésű teljesítményértékelések alapján került sor.Továbbá a távozó köztisztviselők jutalmának kifizetésére nem állt rendelkezésre a pénzügyi fedezet, az ehhez szükséges összeg átcsoportosítására azt követően került sor, hogy a jutalmakat már átutalták.Böröcz László hangsúlyozta, ugyan ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, de tényszerűen megállapítható:A korábbi polgármester a szeptemberi utolsó testületi ülésen tagadta a kifizetések tervét és az október 1-ei átadás-átvételi dokumentumokba sem került be a tranzakciók ténye. Utóbbi dokumentumokat szeptember 25-én reggel lezártrák és a kifizetésekre aznap délután került sor - mondta Böröcz László az MTI összefoglalója alapján.Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy elképesztő összeggel távozhatott a volt polgármester csapata. Az I. kerület önkormányzatának tájékoztatása szerint Czukkerné Pintér Erzsébet, a Budavári Önkormányzat korábbi jegyzője a dokumentumok alapján szeptember 18-án írta alá - a jelenléti ívek arra utalnak, home office-ból -, hogy közös megegyezéssel távozik a hivatalból.A polgármester a jegyző "kimagasló teljesítményét" 8 havi jutalommal, 16 160 000 forinttal hálálta meg. Az önkormányzat most kiemelte, hogy a korábbi jegyző mindössze másfél évig töltötte be hivatalát, ez idő alatt összesen 13 havi jutalmat kapott, 25 millió forint értékben.Az választást követő átadás-átvételi eljárás egy másik, legalább ilyen fontos ügyre is fényt derített, az új polgármester kiemelte, hogy ez a jegyzőkönyvbe is bekerült: a jegyző asszony szeptember 24-én módosította az informatikai szabályzatot, és másnap írásban utasította az informatikust, hogy töröljön minden biztonsági mentést a levelezésekről, de nem járt teljes sikerrel. | Hűtlen kezelés miatt feljelentették az I. kerület volt polgármesterét | Hűtlen kezelés miatt feljelentették az I. kerület volt polgármesterét - Óriási mértékű jutalmat fizethettek ki. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/12/10/v.-naszalyi-marta-borocz-laszlo-i.-kerulet-feljelentes-buncselekmeny | 2024-12-10 16:23:00 | true | null | null | Index |
A Fővárosi Kormányhivatal nem fog asszisztálni Karácsony Gergely főpolgármester újabb jogszabálysértő lépéséhez, mert a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani - közölte Budapest főispánja.Sára Botond a videóban azt mondta: Karácsony Gergely arra készül, hogy jogszabálysértő költségvetést fogadtasson el a közgyűléssel, mert nem akarja megfizetni a szegényebb településeknek járó 50 milliárd forintot. "Ez nem jelent megoldást a főváros csődközeli helyzetére, sőt maszatolja a problémát, időhúzás, nehezebb helyzetbe hozza a várost. Természetesen a jogszabálysértő döntést meg fogjuk támadni" - fogalmazott a főispán. | Sára Botond ragaszkodik a Budapestre kivetett, 50 milliárdos adóhoz | A jogszabályokat mindenkinek be kell tartani – közölte a főispán. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/sara-botond-ragaszkodik-a-budapestre-kivetett-50-milliardos-adohoz-273092 | 2024-12-10 14:22:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre elismerte, hogy a Belügyminisztérium (BM) heteken-hónapokon belül kiköltözik a Széchenyi téri épületéből. Gulyás úgy fogalmzott, hogy januárban már a Várban lesz állománygyűlés a BM-ben - a belügy az eredetileg a Pénzügyminisztériumnak tervezett épületet fogja ott megkapni.A 24.hu arról ír, hogy a BM eddigi épületét már törlik is a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek sorából - az erről szóló javaslatot csütörtöki ülésén fogadhatja el az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága.Az indoklás szerint az állami tulajdonban álló ingatlanegyüttes a Belügyminisztérium kiköltözését követően állami közfeladat ellátásához a továbbiakban nem szükséges, annak egyéb módon történő hasznosítása, értékesítése indokolt.A lap úgy tudja, hogy már lehetséges vevő is van a Széchenyi tér arculatát meghatározó épületegyüttesre, Gulyás azonban a Kormányinfón nemmel válaszolt arra, hogy azért költözne ki a BM a Széchenyi térről, mert már jelentkezett is egy vevő az épületért. | Eladhatják a BM épületét, miután a tárca kiköltözik | Már törlik is az épületet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények sorából. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/eladhatjak-a-bm-epuletet-miutan-a-tarca-kikoltozik-273166 | 2024-12-12 13:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Csalás gyanúja miatt nyomozás indult az Uzsoki Kórház VIP osztálya ügyében - írta Hadházy Ákos független képviselő a Facebookon.Egy fejfájós, szédülős külföldi turistának 1650 eurót (mintegy mint 675 ezer forintot) számláztak ki a Budapest XIV. kerületi Uzsoki kórház "VIP Ambulanciáján", miután azt mondták neki, hogy ha a "VIP-ellátást" választja, nem kell várnia 6-8 órát, mint a mezei zuglóiaknak.Az ügyről Hadházy már korábban beszámolt: az érintett német nyugdíjasoknak a magyar számla alapján nem fizetett a biztosítója, így derült ki, hogy a számla a kórház pénzügyese számára is ismeretlen volt, ráadásul a németországi árak többszörösét számlázták ki nekik a vizsgálatokra. Az illető a számlát nem is a kórháztól kapta, hanem egy hévízi fideszes képviselő cégétől, a Smart Hospital Kft-től.Hadházy egy másik esetet is idéz: ebben egy magyar betegnek 2026-ra adtak időpontot térdprotézisműtétre, de végül 2 millió forintért 3 héten belül megoperálta ugyanaz az orvos, ugyanabban az állami kórházban, csak a "VIP Osztályon".Hadházy azt írja, a kórház vezetése szerint a turistalehúzós eset egy vasárnapi napon történt, és a kórházvezetés szerint akkor sem az éppen állami szolgálatban ügyeletes személyzet, hanem a munkaidőn kívül, "maszekban" ügyeletet adó orvos látta el a beteget - holott a betegen koponya CT-t és röntgent is végeztek, nyilván nem a külön VIP-részlegen. | Nyomozás indult az Uzsoki kórház "VIP-osztályán" kiadott számla ügyében | Hadházy Ákos tett feljelentést azzal kapcsolatban, hogy egy német nyugdíjas egy fideszes képviselő cégétől kapott irreálisan magas összegű és szabálytalan számlát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomozas-indult-az-uzsoki-korhaz-vip-osztalyan-kiadott-szamla-ugyeben-273164 | 2024-12-12 12:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Ismét pereskedés elé néz a siófok-töreki Dharma Alapítvány, mivel a Somogy Vármegyei Kormányhivatal a bíróság jogerős ítéletével nyíltan szembemenve próbálja megfosztani a lómenhelyet a földektől, amelyekre adásvételi szerződést kötöttek. Bejelentkezett rá ugyanis "helyben lakó őstermelő" elővásárlóként Barna György szórakoztatóipari vállalkozó, aki mint kiderült, nem is lakik helyben. A történtek előzményeiről többek között ebben a cikkünkben írtunk:A törvényszék jogerős ítéletében szeptember 11-én kimondta, hogy Barna György nem igazolta szabályszerűen a helyben lakást, a hiánypótlás pedig törvény kizárja, ezért olybá kell venni, mintha elővásárlási jogával nem élt volna.Ebből következően csak egy vevő maradt volna: Berecz Gabriella, az alapítvány részéről, akinek tulajdonszerzését a kormányhivatalnak jóvá kellett volna hagynia. Ezt a "problémát" a korábbi döntései alapján eléggé részrehajlónak mutatkozó kormányhivatal úgy oldotta meg, hogy Berecz Gabriellát is kizárta az ügyletből, így a folyamat kezdődhetne elölről. Vagyis az eladó köthetne adásvételi szerződést mással (akár Barna Györggyel is). Ez azonban akadályokba ütközik, mivel a bírósági ítélet után három hónappal, kedden kézbesített jogsértő kormányhivatali döntést az alapítvány peres úton támadja meg, erősítette meg lapunknak jogi képviselőjük, Litresits András. (A témával a 24.hu is foglalkozott.)Más jogászokkal is beszéltünk, akik szintén elképedve olvasták a határozatot. A kormányhivatal ugyanis az alapítványra, mint a kifüggesztett adásvételi szerződést aláíró vevőre azokat a kritériumokat alkalmazta, amelyek az elővásárlási joggal élőre vonatkoznak (akinek helyben lakónak kell lennie.) A vevőnek azonban nem kell helyben lakónak lennie. Ilyen alapon, mint mondták, Orbán Ráchel sem vehetett volna többek között a tokaji borvidéken, Sárazsadányban földeket. Berecz Gabriella egyébként helyben lakását már az eredeti eljárásban közhiteles irattal igazolta, ezt azonban a kormányhivatal nem vette figyelembe.A megkérdezett jogászok szerint a kormányhivatal jelen határozata és a Dharma Alapítványra vonatkozó többi eljárása is felveti a hivatali visszaélés vélelmét. Tapasztalatunk szerint nagyon sok a panasz a Neszményi Zsolt által vezetett Somogy Vármegyei Kormányhivatal eljárásaira. Tudunk olyan esetről, amikor építéshatósági ügyben a tulajdonos ügyféli jogállását tagadták meg és úgy döntöttek az ingatlanáról, hogy neki beleszólást nem is engedtek. Volt olyan, hogy egy határozatuk ellen 30 napos fellebbezési határidőt közöltek az ügyféllel, holott hivatalból tudniuk kellett, hogy a határidő 15 nap. Az ügyfél megtámadta a határozatot, a keresetet a bíróság elkésettként elutasította, majd az Alkotmánybíróság semmisítette meg a somogyi verdiktet.Jogászi vélemények szerint egyébként egyre több olyan üggyel találkozni, ahol a hivatal szándékosan sért jogszabályt, például időhúzás céljából. | Újra bíróságra kerül a siófok-töreki lómenhely földügye | Amit szabad Orbán Ráchelnek, nem szabad a lómenhelynek – legalábbis a somogyi kormányhivatal szerint. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujra-birosagra-kerul-a-siofok-toreki-lomenhely-foldugye-273144 | 2024-12-11 13:48:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Heves vita bontakozott ki a Magyar Tudományos Akadémia mai rendkívüli közgyűlésén, ahol a tagok arról szavaztak, hogy átadják-e a kutatóhálózat által használt ingatlanvagyont az államnak 80 milliárd forintért. A vagyon ugyanis az értékbecslés szerint legalább 130 milliárd forintot ér, de korábban még többre is taksálták.Noha az MTA közgyűlésének túlnyomó többsége mindig támogatni szokta az elnökséget, ezúttal rezgett a léc. A felszólalók nagy része kemény szavakkal bírálták, hogy az MTA eladja az ingatlanvagyont, volt, aki jogi nonszensznek nevezte az eljárást, más arról beszélt, hogy a kormány "az egyik kezével pénzt nyújt, a másikban pisztolyt tart." Felhívták a figyelmet arra is, hogy három független értékbecslésre lenne szükség, és csak akkor lehetne áron alul eladni az ingatlanokat, ha a piacon sem kínálnak érte többet.Végül a közgyűlés 53 százaléka támogatta, 41 százaléka elutasította az eladást.Novemberben írtunk róla, hogy a kormány "privatizálja" a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatot. Ez a gyakorlatban egy, az egyetemi modellváltáshoz nagyon hasonló műveletet jelent, ami a kutatóhálózat dolgozóit is mélyen megosztja. A törvényjavaslatot egyeztetés nélkül, a kutatók tiltakozása ellenére november 19-én éjjel Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes adta be, és hamarosan szavazni fognak róla.A HUN-REN szervezete 11 kutatóközpontból és 7 kutatóintézetből áll, és összesen 49 ingatlant használnak szerte az országban. A kormány öt éve csatolta el a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóhálózatot, de a többször átszervezett, sok bizonytalanság között működő hálózat azóta is az MTA ingatlanjait használta. Ráadásul a kormány egy törvénymódosítással elérte, hogy a kutatóhálózatnak ezért fizetnie se kelljen az MTA-nak. Noha korábban az Alkotmánybíróság (AB) kimondta, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el az átszervezéssel, és megsértette az MTA jogbiztonsághoz és a tulajdonhoz való jogának érvényesülését, az MTA közgyűlésének mostani döntése azt jelzi, hogy már lemondtak a jogorvoslatról.Miközben az MTA által rendelt értékbecslés 130,9 milliárd forintot ér, az állam csak 80 milliárd forintot fizet az ingatlanokért.Ezt azzal magyarázzák, hogy "a nemzeti vagyontörvény alapján állami vásárlás esetén a vételárból levonandó a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összege." Van olyan újépítésű ingatlan, amit pár éve az állam húzott fel 5,3 milliárd forintért, most pedig 13,7 milliárdot ér. Másrészt az a körülmény, hogy az ingatlanok a piacon nem forgalomképesek, újabb 18%-os értékcsökkenést jelent. "A kínálati ár mindezek ismertében méltányos, miközben a teljes ingatlantömeg jelentős része e feltételek mellett a piacon nem forgalomképes" - állapította meg az MTA elnöksége. Az is kiderült, hogy az MTA a pénz nagy részét - 69 milliárd forintot - csak 2027-től használja fel, addig befekteti.A "megszerzett" ingatlanok között van a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI), a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a hegyvidéki Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet és még több tucat jobb-rosszabb állapotban lévő épület. Ezek hamarosan egy olyan alapítvány kezébe kerülnek, amelyről Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke következetesen azt állítja, hogy nem hasonló a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekva). (A kutatóhálózat hivatalosan "meghatározott közfeladatainak ellátása érdekében működő sajátos jogállású jogi személy" lesz.) Csakhogy az első tervezet szerint szövegszerűen nagyon hasonló törvény vonatkozott volna rá, mint a "kekvákra".Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményben reagált a közgyűlési döntésre. Szerintük a szavazást eljárásjogi hiba kísérte: "A másik elfogadott határozat azonban álláspontunk szerint úgy értelmezendő, hogy a vagyon átadására csak akkor kerülhet sor, ha a kutatóhálózatra vonatkozó törvényjavaslat elfogadását 2026. január 1-ig elhalasztják, és arról társadalmi vitát folytatnak le. Ha ez nem valósul meg, az MTA elnöke nem írhatja alá a konkrét adásvételi szerződéseket."Az MTA és a HUN-REN Kutatóhálózat dolgozóinak egy része előtt a változások mégiscsak valamiféle stabilitást jelenthet, akikkel szemben újabb és újabb követelményeket támasztanak az "áramvonalasított" rendszerben. Az új törvény kapcsán Gulyás Balázs elnök "tőkeinjekciót" és fizetésemelést ígért a kutatóknak. Jelenleg a teljes HUN-REN 48,5 milliárd forintból működik évente, de a megújult keretek között ez az összeg elérheti a 66,5 milliárdot 2025-ben, egy évvel később a 84,5-et, 2027-ben pedig a mostani keret dupláját. Erre márpedig nagy szükség van: úgy tudjuk, hogy amennyiben a kutatóhálózat gazdálkodási kerete nem nő, elbocsátásokra lesz szükség az új évben.Azt is érdemes hozzátenni a történethez, hogy a törvényjavaslat egyes elemeivel kapcsolatban a kutatóhálózatok vezetői változtatásokat kértek. Legfőképpen arról, hogy a HUN-REN egyes kutatóintézetei egyenként saját, önálló jogi szervezet maradhassanak, valamint az is tetszett a vezetőknek, hogy a vagyonkezelői jogviszony értelmében az ingatlanok felújítása, állagmegóvása nem az egyes kutatóintézeteket terhelik.A közgyűlés mai döntését két irányból érdemes mérlegelni: a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségének valószínűleg nem jönne jól, ha összerúgná a port az Orbán-kormánnyal, és noha kevesebbet, de mégis pénzt kaptak azért, amit eddig a HUN-REN ingyen használhatott. A Kutatóhálózat pedig igen le van gatyásodva, az intézetvezetők jó részét pedig éppen 2019-ben, az MTA-tól való elcsatolás idején nevezték ki, így hamarosan újrázásban reménykednek. Mind az akadémikusok, mind a kutatók jó része tart attól, hogy noha most sem jártak a legjobban, járhatnának ennél rosszabbul is. | Egyik kézben pénz, a másikban pisztoly: szavaztak az akadémikusok az ingatlanvagyonról | Megszavazta az MTA közgyűlése, hogy átadják a kutatóhálózat ingatlanjait az államnak. A vagyont 130 milliárdra becsülték, de az MTA csak 80 milliárdot kap érte. A különbségre van magyarázat, de az akadémikusokat és a kutatókat megosztja a HUN-REN Magyar Kutatóhálózat új formája. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egyik-kezben-penz-a-masikban-pisztoly-szavaztak-az-akademikusok-az-ingatlanvagyonrol-273154 | 2024-12-11 18:58:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűlése szerdán szavaz arról, hogy eladja-e az MTA tulajdonában, az MTA-tól leválasztott kutatóhálózat használatában lévő ingó és ingatlan vagyonelemek legnagyobb részét a magyar államnak, melyek így magántulajdonba kerülhetnek.Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ezért december 8-án nyílt levélben fordult az MTA közgyűléséhez, hogy utasítsa el a kormány vételi ajánlatát. Szerintük ugyanis "nincs semmilyen törvényi garancia arra, hogy az akadémiai vagyon további felhasználása a magyar tudomány érdekeit fogja szolgálni".Arra kérjük az MTA Közgyűlésének tagjait, hogy ne adják a nevüket olyan átalakításhoz, amely a kutatóhálózat tudományos autonómiájának végleges felszámolásához, a kutatóhálózat vállalati típusú átalakításához és az átalakításkor kinevezett vezetők külső ellenőrzés nélküli, hosszú távú bebetonozásához vezet- fogalmazott nyílt levelében az ADF a közgyűlés tagjaihoz fordulva.Probléma merülhetett fel az értékbecslésselAz ADF sajtóközleményében azt írta, több probléma is felmerülhetett a közgyűlés előkészítésével kapcsolatban. Például észrevételek érkeztek hozzájuk az értékbecsléssel, illetve annak hiányosságaival kapcsolatban is.Mint írták, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a közgyűlés által jóváhagyott határozata részletes szabályokat állapít meg az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatban. Ebben az esetben viszont nem világos, hogya közgyűlés résztvevői megkapták-e a teljes értékbecslést,rendelkezésre áll-e az előírt számú szakértői vélemény,tartalmazza-e az értékbecslés az értékcsökkentő tényezőket,valamint hogy van-e értékbecslés az ingóságokra.Utcai kiállást szerveztek a közgyűlés helyszínéreAz ADF utcai kiállást is szervezett az MTA Vigadó térnél tartott, december 11-i rendkívüli közgyűlésére. A szervezet tagjai papírformátumban is átadták nyílt levelüket a gyűlésre érkező kutatóknak, amiben arra kérték őket, hogy szavazzanak nemmel a kutatóhálózati vagyon eladására.Az MTA rendkívüli közgyűlése ma arról szavaz, hogy eladják-e a magyar államnak a kutatóhálózat által használt MTA-s vagyont, amiről mi azt gondoljuk, hogy az új HUN-REN-nél nem lenne jó kézben. Hét, kormány által kinevezett ember rendelkezne minden felett, a kutatóknak pedig nem lenne beleszólása abba, hogyan működik hivatalosan a kutatóhálózat. De a vagyon sorsára sem lenne ráhatása- fogalmazott lapunknak Gárdos Judit, az ADF alapító tagja, majd elmondta, hogy az MTA nem válaszolt a szervezet által december 8-án közzétett nyílt levelére, ezért csak néhány közgyűlési tag véleményét ismerik az ügyben.Az Indexnek Kontra Miklós, a közgyűlés képviselője elmondta, úgy tudja, rajta kívül több akadémiai tag is nemmel fog szavazni. A professzor szerint a teljes történeti és filozófiai osztály nemmel szavaz majd, azt viszont nem tudja, hogy elegen lesznek-e ahhoz, hogy leszavazzák a kutatóhálózati vagyon eladását.(Borítókép: Akadémiai Dolgozók Fóruma 2024. december 11-én. | Utcai kiállással tiltakozott a kutatóhálózati vagyon eladása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma | Utcai kiállással tiltakozott a kutatóhálózati vagyon eladása ellen az Akadémiai Dolgozók Fóruma - Az MTA rendkívüli közgyűlést hívott össze. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/12/11/mta-kutatohalozati-vagyon-eladas-kormany-akademiai-dolgozok-foruma | 2024-12-11 11:26:00 | true | null | null | Index |
Lecserélhetik néhány éven belül a teljes magyarországi intercity (IC) vasúti flottát: Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatójának Facebook-bejegyezése szerint 300 darab IC személykocsit vásárolna a magyar állami tulajdonú vasúttársaság.A jelentős beszerzés kedvezményezettje NER-es vállalat lehet: vasútszakmai körökben a Solva II. magántőkealapon keresztül a Molhoz és Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóhoz köthető Magyar Vagon győzelmét várják. A vállalat tavaly vásárolta meg az állami vasúttársaságtól a szolnoki járműjavítót is magában foglaló egykori MÁV-Vagon vállalatot. Bár egyre kevésbé számít kivételesnek, de érdemes rögzíteni: az eljárás egyáltalán nem volt átlátható és a vételárat sem kötötték a magyar adófizetők orrára.A szolnoki járműjavító 2014 és 2018 között 92 darab IC+ nevű személykocsit gyártott a MÁV-Start számára, darabonként 430 millió forintos áron. Ezek 200 kilométer/órával közlekedhetnek, zárt WC-kkel és klímaberendezésekkel felszereltek, azaz színvonalasabbak, mint az IC-flotta nagy része. Ugyan tervezték, de a személykocsikból nem készült vezérlőkocsi, ezek nélkül pedig költséges és időigényes a végállomásokon a mozdonyokkal körbejárni a vonatokat.A tender bejelentése nem meglepetés. Novemberi, a Magyar Vagonról szóló cikkünkben megjósoltuk, hogy ilyen üzlet várható, mert az egyiptomi vasút számára végzett gyártás kifutása után, 2026-tól éves szinten több tízmilliárd forintos megrendelésre lenne szüksége a csoportnak.A Magyar Vagon annyira nyeregben érzi magát, hogyaz előzetes piaci konzultáció megjelenése után megváltoztatta Facebook-háttérképét egy IC+ kocsira.Pedig egyelőre csak előzetes piaci konzultációról van szó, nem rendelkezik a MÁV-csoport forrással a beszerzéshez.Félig teleA beszerzés abból a szempontból jó hír, hogy a személyszállítást végző MÁV-Start járműflottája a végletekig leharcolódott, átlagéletkora messze a legmagasabb az Európai Unióban, immár ötven év felett jár - rosszabb a helyzet, mint Bulgáriában vagy Romániában. Különösen rossz a helyzet az IC-vonatoknál, amelyeknek a fele sem tudott menetrendszerűen közlekedni idén nyáron. Ez már olyan kínossá vált, hogy a késésekben is Európa-rekorder MÁV novembertől nem tesz közzé használható késési statisztikákat - ahogy arra Vitézy Dávid is felhívta a figyelmet.A várható beszerzés azt is jelenti, hogy Lázár János visszatáncolt korábbi döntésétől. Frissen kinevezett építési és közlekedési miniszterként ugyanis ő vonta vissza a hasonló mennyiségű, még Vitézy Dávid közlekedési államtitkársága alatt kiírt, 373 darabos IC-kocsi tendert. Azon a kiíráson azonban nem a Magyar Vagon, hanem inkább a Siemens tűnt befutónak, jóval fejlettebb járművekkel.További különbség, hogy a korábbi IC-tendert egybekötötték volna a szükséges 50 mozdony megvásárlásával. Ezt a tendert is Vitézy államtitkársága alatt bonyolították le. A már aláírt szerződésből nem volt hajlandó a Lázár-féle kormányzati vezetés a kifejezetten jó árú mozdonyokat lehívni, ehelyett hétmilliárd forinttal drágábban bérelt két évtizedes, használt mozdonyokat.Ez azért probléma, mert az új IC+ kocsik csak akkor tudják a menetrendszerűséget és az eljutási időket javítani, ha mozdonyokat is vásárolnak (vagy továbbiakat bérelnek) melléjük. Erre még mindig lenne lehetőség az érvényben lévő, Siemensszel kötött szerződés alapján. Ha mástól vásárolnak mozdonyt, az szinte biztosan jóval drágábban és hosszabb szállítási határidőkkel oldható csak meg.Félig üresHa a beszerzés ténylegesen megvalósul, akkor elavult technológia mellett dönt a MÁV-csoport: Európában már évek óta nem vásárolnak érdemi darabszámban új vasúti személykocsikat. A mozdonyos vontatás helyett a motorvonatok terjedtek el. Ezek ugyanis kisebb tömegűek, kevésbé terhelik a pályákat, de ami ennél fontosabb: kisebb az energiafogyasztásuk, ami az üzemeltetési költségeket csökkenti.A hagyományos személykocsik további hátránya, hogy nem oldható meg, hogy végig alacsonypadlósak legyenek, valamint kevesebb ajtó van, így lassabb az utascsere.A statisztikai adatok szerint évente átlagosan csak 133 új személykocsi készült az egész EU-ban. Ezek nagy része speciális, például háló- vagy fekvőhelyes kocsi. Az adatokban olyan kocsik is szerepelnek, amelyek olyan jelentős átépítésen estek át, hogy már újnak minősülnek.Ugyan ránézésre az osztrák ÖBB és a cseh ČD vasúttársaságok Siemens által gyártott Railjet vonatai is hagyományos személykocsiknak tűnhetnek, de ezek a MÁV IC+ kocsiktól eltérően nem hagyományos személykocsik: csak műhelyben bontható meg egy szerelvény, komfortosabbak a kocsik közötti folyosók. Vagyis összességében egy személykocsi és egy motorvonat közötti átmenetet képviselnek.Sokatmondó, hogy a MÁV-hoz képest más utat választott a másik állami tulajdonú magyar vasúttársaság: a Nyugat-Dunántúlon működő GYSEV kilenc darab IC kivitelű Stadler Flirt motorvonatot vásárolt, további kettőre opcióval rendelkezik. Egy szerelvény ára 5 milliárd forint a közbeszerzési eljárás alapján.A 200 ülőhellyel rendelkező Flirt vonatokon egy ülőhely ára ugyan magasabb, mint az IC+ kocsik esetében, de nem szükséges még a mozdonyt külön megvásárolni darabonként további nagyságrendileg kétmilliárd forintért.Mennyibe fog kerülni?Az IC+ kocsik korábbi alacsony árában jelentős szerepe volt a MÁV-csoporton belüli szolgáltatások elszámoló árának. A České dráhy és az ÖBB Siemenstől megvásárolt Railjet vonatai esetében egy személykocsi ára egymilliárd forint körül alakult. Kérdéses, hogy ehhez az árhoz képest mennyire lesz versenyképes a befutónak sejthető Magyar Vagon.A MÁV IC+ kocsijainak minősége elmarad a Railjet szerelvényektől, számos probléma merült fel velük kapcsolatban. Ráadásul az óránként 200 kilométeres sebesség hosszú távon nem túl előnyös, ugyanis Ausztriában a fővonalakon 230-as a tempó, így erre a jövőben sem lesznek alkalmasak magyar vonatok. (Miközben idehaza a 160-as sebesség is kivételesnek számít, egyedül az 1-es vasútvonalon Tata és Hegyeshalom között érik el a vonatok.)Fontos kérdés, hogy ez a minőségi diszkont megjelenik-e majd a kocsik árazásában, és ha igen, mennyire. Ha olyan vastagon fog a ceruza, mint ami a MÁV flottájának karbantartására kiírt eljárásnál látszik - ahol szintén a Magyar Vagon tűnik befutónak -, akkor valószínűleg nem túlzás azzal számolni a piaci árak alapján, hogy300 milliárd forintos nagyságrendű üzletet köthet a Magyar Vagon a MÁV új IC-kocsijaira.További kérdés a szállítás ütemezése. Az IC+ személykocsik előállítása vontatottan haladt, 92 darab gyártásához négy év kellett. Kétséges, hogy ugyanaz az üzem mitől lenne képes sokkal több jármű legyártására. (Bár segíthet, ha Dunakeszi is beszáll a munkába.)Azt is érdemes megjegyezni, hogy mindez a meglévő gyártási kapacitások életben tartását szolgálná, exportlehetőségekről kár is álmodozni, hiszen - mint láttuk - ilyen, 20. századi technológiai színvonalat képviselő járműre nincs piaci kereslet külföldön.Ilyen értelemben tehát az egész tipikus NER-es projektnek tűnik: az állam által kormányközeli üzletembereknek - átláthatatlan módon - eladott vállalat további boldogulása is az állami megrendeléstől függ. Ebből a helyzetből törhetett volna ki a vállalat a spanyol Talgo felvásárlásával - amelyet persze megint csak a magyar állam finanszírozott volna -, amit azonban megakadályozott a spanyol kormány vétója.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIndokolatlanul drágának tűnik a MÁV vonatainak karbantartására kitalált megoldásA NER-közeli magyar vasúti járműgyártás az ablakon mászhat vissza, miután a spanyolok kidobták az ajtón, és az állami MÁV-tól is kaphat megrendelést.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHétmilliárdba fáj a MÁV-nak egy csodás barátság megszakadásaJól kiszúrt Lázár János a német céggel: Siemens-mozdonyok vásárlása helyett Siemens-mozdonyokat bérel az állami vasúttársaság, jelentősen drágábban.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAddig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenességA csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem is cél, hogy európai színvonalat érjen el a magyar vasútA következő tíz évben nem tervez érdemi minőségfejlesztést a kormány a vasúton, csak a legkirívóbb problémák egy részének kezelésére lesz pénz.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA japán vasutat is lepipálta a MÁV a hivatalos adatok szerintVilágverő hatékonyságot ért el az állami vasúttársaság a kozmetikázott utasforgalmi adatokkal.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | A MÁV óriás megrendelése tarthatja életben a nyugaton felsült NER-es gyártót | Megmentheti a széteséstől a MÁV intercity flottáját a Magyar Vagonra szabott kiírás, de ezzel korszerűtlen megoldást betonozhatnak be több évtizedre. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20241212/a-mav-orias-megrendelese-tarthatja-eletben-a-nyugaton-felsult-ner-es-gyartot/ | 2024-12-12 06:05:25 | true | null | null | G7 |
Nemrég megírtuk, hogy a Mercarius Flottakelező Kft. elvihetett volna egy félmilliárdos flottatendert, de inkább "hagyta" a Mészáros M1 Kft.-t nyerni azzal, hogy nem nyújtott be egy típusbizonyítványt. Most fordult a kocka: ezúttal a Mészáros-cég "tette meg ezt a szívességet": nem adta be a típusbizonyítványokat, így az ajánlata érvénytelen lett. A két cég ennek köszönhetően felváltva nyerte el a közpénzes megbízásokat. És nem ez volt az első ilyen eset. 34 olyan gépjárműtendert találtunk az elmúlt évekből, amelyeken lényegében csak Mészáros Lőrincék autós cége(i) és a Mercarius indult. Ezekből 10 esetben valamelyik céget kizárták.Ahogy arról november elején beszámoltunk, gépjárművek bérlésére és üzemeltetésére írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú HungaroControl Zrt. A felhívásra mindössze két cég jelentkezett: a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius Flottakezelő Kft. A tender nyertese a Mészáros M1 lett, miután az ajánlata megfelelt a felhívásban szereplő feltételeknek, a Mercariust pedig kizárták. Az eset azért volt érdekes, mert a Mercariusnak, amely a piac egyik meghatározó szereplője, csupán egy típusbizonyítványt kellett volna hiánypótlásként benyújtania, de nem tette meg. Miközben az eredménytájékoztatóból kiderült, hogy 127 millió forinttal olcsóbb ajánlatot adott, mint Mészáros Lőrincék cége - vagyis ő nyerhette volna meg a félmilliárdos megbízást.Akkor megkérdeztük a Mercarius-t, hogy miért "engedték el" a tendert, de a társaság megkeresésünkre nem reagált. Bár úgy tűnt, hogy a céget komoly veszteség érte, most kiderült, hogy hamar érkezett a kárpótlás. A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárásánál ugyanis fordult a kocka.A társaság gépjármű bérlet és flottakezelési szolgáltatásra írt ki közbeszerzést október elején. Ezúttal is csak két cég adott be ajánlatot: a Mészáros M1 és a Mercarius. Ez alkalommal viszont utóbbi nyert, mivel a Mészáros M1-et kizárták. Hogy miért? Mert - pontosan ugyanúgy, mint korábban a Mercarius - hiányosan nyújtották be a szakmai ajánlatukat: nem csatolták a típusbizonyítványokat.De majdnem ugyanez történt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. legutóbbi, flottakezelésről szóló tenderénél is. Erre is csak a Mercarius és a Mészáros M1 jelentkezett, bár utóbbi olyan alapvető igazolásokat és adatokat nem adott le, amelyek miatt felmerülhet a gyanú, hogy csak támogató ajánlatról volt szó (ezt azért adják be, hogy a tender eredményes legyen, és ne tűnjön egyajánlatos eljárásnak).A két tender értéke összesen nettó 546 millió forint, így a Mercarius már "vissza is kapta" az "elengedett" megbízás árát.Mindez persze nem olyan meglepő annak fényében, hogy bár a két cég látszólag nagy csatákat vív egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze - így nyerték el többek között a közútkezelő egyik 10 milliárdos megbízását is.Megpróbáltuk összegyűjteni azokat a tendereket, amelyeken érdemben csak a Mészáros M1 és a Mercarius indult. Összesen 34 ilyen eljárást találtunk. 12 esetben nyert Mészárosék cége, 22 esetben pedig a Mercarius. A Mészáros cég háromszor, míg a Mercarius hétszer nyert azután, hogy a másik felet kizárták ki a versenyből. Ha mások is indultak az adott tenderen, akkor őket vagy kizárták, vagy végül nem tettek ajánlatot.Ez viszont azt is jelenti, hogy a 34 tenderből 10 valójában egyajánlatos volt, ezek azonban a statisztikában nem fognak megjelenni.Az egyajánlatos közbeszerzések csökkentése fontos európai uniós elvárás, amelyet Magyarország az Európai Bizottság részére benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben is vállalt. Bár a beszámolók szerint az egyajánlatos tenderek száma csökkenő tendenciát mutat, a most bemutatott és az ehhez hasonló eljárások nincsenek benne, hiszen látszólag legalább két ajánlattevő volt.A pálya széléről nézik a meccsetMiután 25 olyan eljárás volt, amin kizárólag a Mercarius és egy Mészáros-cég vett részt, talán mondhatjuk, hogy a két cég látszólag barátságosan elmeccselget egymással, míg a többi flottakezelő ezeknek az eljárásoknak a közelébe sem megy. Úgy tűnik azonban, hogy a hatóságok egyelőre nem látnak ebben semmi kivetnivalót.Korábbi cikkünk után Vadai Ágnes ellenzéki parlamenti képviselő (DK) ugyan tett egy próbálkozást az esetek kivizsgálására, amikor kérdést nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki feljelentésként értékelte azt, és továbbította a Nemzeti Nyomozó Irodának.Nagy nyomozásra azonban nem kell számítani, hiszen egy cég sem kényszeríthető arra, hogy megnyerjen egy tendert. Ugyanakkor a GVH vizsgálhatná a cégek közti lehetséges összejátszást. De, mint írtuk, ennek egyelőre nincs nyoma.Összefogtak a MOL-lalA napokban jelentették be, hogy új céget alapított a MOL, amely megállapodást írt alá "Magyarország egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő gépjármű-flottakezelő vállalatával, a jelenleg közel 14 ezer gépjárművet kezelő Mercarius Flottakezelővel. A megállapodás tárgya, hogya Mol Fleet Solution és a Mercarius egy közös holdingcéget hoz létre, amely Mol Mercarius néven működik tovább.Az új cég a flottapiac második legnagyobb szereplőjeként több mint 20 ezer gépjárművet kezel majd operatívan."Így a jövőben az Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap, a Voyager Magántőkealap Voyager ONE Részalapja, a MOL Fleet Holding Vagyonkezelő Kft. mint befektetők, valamint Koleszár Róbert egy megalapítandó Holding társaságon keresztül közösen fogják irányítani a MOL Fleet Solution Kft.-t és a Mercarius Flottakezelő Kft.-t, valamint az utóbbi annak kizárólagos leányvállalatát, a Mercarius Mercar Kft.-t.A Mercarius már eddig is meghatározó szereplő volt a piacon: éves bevétele 7,8 milliárdról 22 milliárdra nőtt 2018 és 2023 között, és számos állami közbeszerzést nyert el. Arról, hogy milyen kapcsolatok fűzik a kormányhoz, itt írtunk:Nem panaszkodhat a felcsúti Mészáros M1 Autókereskedő sem, hiszen az éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, tavaly viszont már 11,9 milliárd. A kft. tulajdonosa a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. és az MKB tőkealap. Mindkettő Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyarnak, Mészáros Lőrincnek az érdekeltsége.Katus Eszter | Most a Mészáros-cég "engedett el" egy tendert úgy, mint korábban a Mercarius | Nemrég a Mercarius Flottakezelő Kft. „hagyta nyerni”a Mészáros M1-t azzal, hogy nem adott be hiánypótlást. Most utóbbi tette ugyanezt, így előbbié lett a megbíz | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/12/12/most-a-meszaros-ceg-engedett-el-egy-tendert-ugy-mint-korabban-a-mercarius | 2024-12-12 08:58:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ahogy korábban, úgy a következő két évben is nettó 490 millió forintot tervez taxira költeni a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Teheti, hiszen a közmédiát működtető MTVA jövőre több mint 165 milliárd forintból gazdálkodhat. A megbízást ezúttal is a Főtaxi nyerte, amely viszont a munka javát alvállalkozókra bízná.Személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás-közvetítésre, fuvarszervezésre és diszpécserszolgáltatási tevékenység nyújtására írt ki közbeszerzési eljárást az MTVA októberben. A tendernek most lett meg az eredménye. A nyertes Főtaxi Autóközlekedési és Szolgáltató Zrt.-nek napi 24 órában folyamatosan rendelkezésre kell állnia.A fuvarok elsősorban Budapest közigazgatási területének lesznek (a kiindulási vagy érkezési pont jellemzően a Kunigunda útja 64.), de Pest megyében, és évente 2-3 alkalommal azon kívüli célállomások, kiindulópontok is előfordulhatnak. Havonta várhatóan 3150 db rendelést adnak majd le.A keretszerződés összege nettó 490 000 000 Ft, amelyből az MTVA 70%-os lehívási kötelezettséget vállal.A szolgáltatás teljesítésének időtartama a szerződéskötéstől számított 24 hónap, de ezen belül legfeljebb a keretösszeg kimerüléséig tartó határozott időtartam. Ha a keretösszeg 24 hónap alatt nem merül ki, akkor a szerződést egy vagy több alkalommal, legfeljebb összesen további 12 hónappal meghosszabbíthatják.Az MTVA felhívására 3 cég jelentkezett: az MB ELIT ELEGANCE Service Kft, a 6×6 Taxi Közlekedési Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Főtaxi. A második legolcsóbb ajánlatot a 6×6 Taxi adta, ezért az MB ELIT ELEGANCE ajánlatát már nem bírálták el érdemben. Bár az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumokban nem találtuk a konkrét cégneveket, a Főtaxi jelezte, hogy a teljesítéshez 99%-ban alvállalkozókat kíván bevonni. Ez a 490 millióból 485 100 000 forintot érint.Talán tanulva a korábbi hibákból, ezúttal nyílt eljárást írt ki a feladatra az MTVA. 2023-ban még meghívásos eljárás keretében keresték a szolgáltatókat, de akkor a tender elhúzódott.Az eljárás során ugyanis a Főtaxi előzetes vitarendezési kérelmet adott be, miután úgy ítélték meg, hogy a kiírás nem teremt lehetőséget igazi versenyre, ezért jogsértő. Az MTVA válaszában vitatta a kifogásokat, ezért a Főtaxi a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult. A hatóság a kérelmet visszautasította, az eljárást pedig megszüntette.A döntés után a tender folytatódott, a nyertes pedig végül a Főtaxi lett. A másik jelentkező 6×6 Taxi ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Az MTVA akkor is nettó 490 millió forint értékben kötött szerződést a taxis céggel.Katus EszterCímlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik 2017. február 24-én a Kossuth Rádió stúdiójába. MTI | Ismét félmilliárd forintot költ taxira a közmédia, a Főtaxi nyerte a megbízást | A nyertes vállalkozónak a nap 24 órájában rendelkezésre kell állnia. A fuvarok főként az MTVA Kunigunda úti székhelyéről indulnak vagy oda érkeznek majd. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/12/13/ismet-felmilliard-forintot-kolt-taxira-a-kozmedia-a-fotaxi-nyerte-a-megbizast | 2024-12-13 08:25:29 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Sápi Major Kft. vásárolta meg a nemzeti vagyonkezelőtől az egykori honvédségi üdülőt Csopakon. A szerződést lassan egy hónapja aláírták, és az új tulajdonos földhivatali bejegyzése is folyamatban van. Az értékes telek nem az első csopaki szerzeménye a cégnek: korábban a Sápi Major Kft. vette meg az egykori Bahart kikötőt is a településen, amely miatt azóta is hadakozik a helyiekkelKomárom-Esztergom megyei Mészáros LőrincAz ingatlan szabálytalan sokszög alakú, teljesen körbekerített, északnyugat-délkelet hossztengelyű, füvesített, dísznövényekkel beültetett, rendezett terület. Az Ingatlanon 33 darab könnyűszerkezetes, üdülő funkciójú épület található. Az épületek a 80-as években épültek, majd 2015. körül felújításra kerültek.Így jellemezte ingatlanprospektusában (pdf) az MNV azt a csopaki üdülőt, amit még szeptember közepén hirdettek meg az Elektronikus Akciós Rendszerén. Bár az állami cég hasonló árverései az elmúlt időszakban érvényes ajánlat híján elég gyakran eredménytelenül zárultak, a közel 11 ezer négyzetméter területű egykori honvédségi üdülőt sikerült eladni. Más kérdés, hogy nagy verseny nem volt: az ingatlanra egyetlen ajánlat érkezett, az is a kikiáltási áron.Azóta az is kiderült, hogy ki adta a 616 milliós ajánlatot. Az MNV szűk három héttel az árverés lezárása után alá is írta a szerződést a Sápi Major Kft.-vel. A cég már az ingatlan tulajdoni lapjára is felkerült, igaz, egyelőre csak széljegyen, azaz a bejegyzés még nem zárult le teljesen. A területet azonban már valószínűleg birtokba vették, legalábbis a helyiek szerint néhány hete új biztonsági cég felügyeli az ingatlant és környékét.A vevő cég tulajdonosa Abronits Róbert, akire egy korábbi cikkében csak "Komárom-Esztergom megye Mészáros Lőrinceként" hivatkozott a hvg.hu. Az üzletember vagyonát az építőiparban alapozta meg. Két évvel ezelőttig az ő tulajdonában volt a Dömper Kft., amely már az első Orbán-kormány idején benne volt a nagy útépítésekben, és 2010 után is sorra nyerte el az állami megbízásokat. A cég a csúcséveiben, 2020 környékén évi 20 milliárd forint feletti árbevétellel és milliárdos profittal büszkélkedhetett. Ezt követően 2022-ben adta el a vállalatot Abronits a kormány kedvenc autópályaépítőjének, a Duna Aszfaltnak.A nyergesújfalui vállalkozónak azonban nem csak a szűkebben vett építőiparban voltak erős kormányközeli kapcsolatai. Korábban a Válasz Online írt róla, hogy Abronits Róbert üzleti kapcsolatban állt a korrupcióval vádolt egykori államtitkár, Völner Pál családjával is.Ötven helyett 900 millióértA vevő kiléte azért érdekes, mert a Sápi Major Kft.-nek és Csopaknak már van közös történelme. A vállalat vásárolta meg négy évvel ezelőtt a Bahart helyi kikötőjét, ami azóta többször is konfliktusokhoz vezetett az önkormányzat, illetve a helyi lakosok és a vállalat között.A kikötőnek már az eladása is elég furcsa volt. A sztorit akkor a 24.hu és a Válasz Online is feldolgozta. A lényeg röviden annyi, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség többségi tulajdonába kerülő Bahart 2020-ban úgy döntött, hogy több más értékes ingatlan eladása mellett Balatonakali, Balatonkenese, Balatonudvari és Csopak közfogalmú kikötőjét is értékesíti. A terv komoly vihart kavart az érintett településeken, aminek az lett a vége, hogy előbbi három helyen sikerült megakadályozni az eladást, és a települések 25 évre ingyenes használatba kapták saját kikötőiket. A csopaki ingatlant azonban értékesítették.A kikötő iránt kifejezetten nagy volt az érdeklődés. Az ingatlanra közel negyvenen pályáztak, köztük a helyi önkormányzat is, amely azonban a durva licitháborúban hamar kiesett a versenyből.Az eredetileg 50 millió forint környékén meghirdetett ingatlan végül közel 890 millióért kelt el.Ambrus Tibor, Csopak fideszes polgármestere akkor azt mondta, hogy az összeg teljesen értelmezhetetlen, hiszen az ingatlan jellemzői és a szabályozási környezet sem indokolt ekkora összeget. Mint fogalmazott:a 2,8 ezer négyzetméteres terület egy közforgalom elől el nem zárható mólóból, és egy alig 2 ezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Ezen a területen 2 százalékos a beépíthetőség, amit le is fed a kikötő pénztárépülete és vizesblokkja, a helyi építési szabály szerint a megengedett maximális beépítési magasság 4,5 méter.Ez csak akkor érhette meg, ha a tulajdonos abban bízott, hogy változni fog a szabályozás, és kedvére átformálhatja a partszakaszt. Hamar el is terjedt, hogy egy óriási kikötőt alakíthatnak ki a régi helyén, és egyre több jel utalt arra, hogy tényleg ez a célja az új tulajdonosnak.Mólólezárás, kőgát, nádasirtásAz első botrányt az okozta, hogy az új tulajdonos nagyon hamar lényegében az egész területet lezárta, beleértve a mólót és az oda vezető, rövid gyalogutat is, amit sem a szabályozás, sem az értékesítési kiírás értelmében nem tehetett volna meg. A móló azóta ugyan újra elérhető, dea gyalogút körüli zöldterületet körbekerítették, pedig annak besorolása nem változott, elvileg továbbra is közpark.Ez utóbbin persze lehet változtatni, és nem kizárt, hogy ez meg is történik. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Vízparti tervében ugyanis már más övezeti besorolást kapott a telek. A Balatoni KaPoCS Egyesület (CSPK) szerint ha a változás megtörténik, nő a terület beépíthetősége, nem lesznek közhasználatú terület(rész)ek kijelölve, így el lehet zárni a közforgalomtól a most még hozzáférhető gyalogutat is.A következő felhördülést már nem a part, hanem a vízfelület átalakításának terve okozta: a Sápi Major Kft. egy 230 méteres kőgát építésére (a beruházás kőszórás néven futott a magyar sajtóban) kapott engedélyt az illetékes hatóságtól. Az engedélyt két civil szervezet is jogi úton támadta meg, és a polgármester is azt mondta, hogy nem támogatja az építkezést. A képviselőtestület pedig egy manifesztumot fogalmazott meg arról, hogy miként fejlesztenék a vízparti területeket.Mindenesetre ez újabb egyértelmű jelzés volt arra, hogy valóban egy olyan kikötő épülhet a Bahart egykori ingatlanján, amilyet a helyiek nagyon nem szeretnének. A legtöbben attól félnek, hogy a csopaki partot elözönlik az olyan több méter magas elektromos jachtok és a Balatonra egyáltalán nem illő hatalmas vitorlások, amelyek idejük nagy részét a kikötőben töltik, és nem mellesleg teljesen kitakarják a kilátást a Tihanyi-félszigetre.Ráadásul júliusban a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal arra isengedélyt adott a cégnek, hogy a kikötő és a környező ingatlanok előtt a mederből közel 1600 négyzetméternyi nádast kivágjon (hivatalosan áttelepítsen).A CSPK ezt a döntést is perre vitte, ám a jogi eljárás önmagában még nem jelenti azt, hogy a Sápi Major ne kezdhetné meg a munkát. Az egyesület ezért nyílt levélben kérte a céget és annak vezetőjét, hogy "a per bírósági eldöntéséig ne kezdjék meg a nád kikotrását". Egyelőre úgy tűnik, van esély arra, hogy ezt a kérést figyelembe veszik. A munka elvileg november 1. után (a vegetációs és fészkelési időszakon kívül) kezdődhetne, de úgy tudjuk, hogy egyelőre nem indult meg.Háromszáz méterrel arrébbIlyen konfliktusos előzmények után vette meg a kikötőtől alig 300 méterre található üdülőt Abronits Róbert cége. A vásárlás a helyiek körében nem okozott meglepetést, hiszen korábban is terjedtek már pletykák arról, hogy az üzletember nagyobb ívű fejlesztésben gondolkodik, így további területeket vásárolhat.Az egykori honvéd üdülőt egyébként szintén a Balaton-parti sétányról lehet elérni, azaz a tó közvetlen közelében található. A terület közművesített, jól felszerelt, és látszik rajta, hogy valóban nem régen újították fel az épületeket. A telken a kiadható faházak mellett van étteremként funkcionáló épület, vendégkonyha, recepció és két medence is.Azaz a terület a jelenlegi formájában is hasznosítható, de egyáltalán nem biztos, hogy új tulajdonosának ez a terve.Mindenesetre bármit itt sem tehet meg a Sápi Major Kft. A kiírás szerint a telek besorolása egyelőre honvédelmi terület, de az önkormányzat elvileg megígérte az MNV-nek, hogy belátható időn belül üdülési övezetté alakítják. Ha ez megtörténik, akkor építkezhet a területen a vállalat, igaz, csak szigorú megkötésekkel: a telek beépíthetősége így is csak 15 százalék lesz, a terület legalább felét zöldfelületnek kell kitennie, és az épületek magassága nem haladhatja meg a 7,5 métert.A korlátozások miatt a helyiek nem számítanak arra, hogy a honvédségi üdülő hasonló konfliktusok forrása lenne, mint a kikötő környéke, de azt senki nem tudja, hogy pontosan mit is szeretne kezdeni az üdülővel a vállalat. A Sápi Major Kft.-t kerestük kérdéseinkkel, kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen terveik vannak a kikötőben, és az újonnan megszerzett ingatlannal, ám válaszokat nem kaptunk. Szintén szerettük volna megkérdezni a partmenti ingatlanok körüli vitákról és a tulajdonosváltásról a csopaki polgármestert, de egy kollégájától azt az információt kaptuk, hogy a településvezetővel legkorábban jövő hét közepén lesz elérhető.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSenkinek nem kellett az ötmilliárdos tihanyi ingatlanAz aukció három napja alatt egyetlen licit sem érkezett a közel 40 ezer négyzetméteres, 5,2 milliárdért kínált tihanyi ingatlanra.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEladja Tihany utolsó beépítetlen partmenti ingatlanját az államTöbb mint ötmilliárd forintért hirdetnek egy ingatlant a félszigetnek azon a részén, amelynek beépítése ellen már tüntettek a helyiek.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKörbeépítjük a Balatont, aztán csodálkozunk, ha gond van a víz mennyiségével vagy minőségévelA balatoni vízszint idei gyors változása is jelzi azokat a problémákat, amiket szakértők már évek óta hangoztatnak.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember | Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20241121/ujabb-nagy-ingatlant-vett-a-balatonnal-a-csopakiakkal-hadakozo-kormanykozeli-uzletember/ | 2024-11-21 06:04:46 | true | null | null | G7 |
A Fidesz kormányra kerülésekor, 2010-ben még ömlött az uniós forrás az országba, és arról szóltak a viták, hogy mire kellene ezeket fordítani. A Fidesz egyik fő ígérete az volt, hogy nem az államra költi, hanem a vállalkozásokhoz csatornázza ezeket.Az uniós támogatási statisztikákból könnyen arra lehet következtetni, hogy ez sikerült: ahogy az alábbi grafikonon látható, 2010 után gyorsan nőtt a vállalatoknak jutó kifizetések összege és aránya is. 2006 és 2010 között az uniós támogatások kifizetésében a vállalatok aránya még csak 35 százalék volt, 2011 és 2022 között ez 61 százalékra növekedett.Azt is gondolhatnánk ez alapján, hogy a Fidesz teljesítette ígéretét, hiszen korábban Matolcsy György azt a célt tűzte ki nemzetgazdasági miniszterként, hogy az uniós pénzek 60 százalékát fordítsa a kormányzat gazdaságfejlesztésre.A 20 év az Európai Unióban - Magyarország uniós tagságának közpolitikai mérlege című tanulmánykötetben megjelent elemzés azonban rávilágít, hogy ez csak a látszat. A valóságban az uniós támogatások leginkább állami vállalatokhoz futottak be, amelyek aztán - közbeszerzéseken keresztül - jelentős részben kormányközeli cégek által elnyert megbízásokra használták fel a forrásokat.Állami dominanciaNem könnyű a magyarországi uniós fejlesztéseket elemezni, az adatkezelő szervezetek finoman szólva nem segítőkészek.*A palyazat.gov.hu portálon nem lehet a támogatotti adatbázist letölteni, csak programonként egyesével, háromszáz rekord után pedig nem is enged a rendszer letölteni. Közérdekű adatként próbáltuk több alkalommal kikérni használható listában az adatokat, de a néhány kattintással elvégezhető exportot nem tette meg az állami Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. Ezt követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, amely határozatában nekünk adtak igazat, de erre nem is válaszolt az állami vállalat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével közérdekűadat-pert indítottunk, amelyet végül másodfokon elbuktunk. Szerencsére a Crefoport cégadatbázisban is elérhető, hogy a hazai vállalatok és szervezetek mennyi uniós forrásban részesültek. Ezt az adatbázist használva vállalatonként lehetett vizsgálni, hogy 2008 és 2021 között pontosan mely cégek jutottak uniós finanszírozáshoz hazánkban. Összesen 20 ezer milliárd forintnyi uniós támogatást lehetett így megvizsgálni.*Az azonban nem látszik, hogy mire fordították az uniós forrásokat, illetve a döntés évében ismert a támogatás összege, nem tudható, hogy végül mennyit és mikor fizettek ki.Az uniós pénzek kedvezményezettjeinek kétharmada vállalkozás volt, a támogatások értékének felét nyerték el ők. Az állami szervezetek a nyertesek 9 százalékát tették ki darabszám szerint, de a források 38 százaléka nekik jutott. A civil szervezetek a források tizedét kapták meg. Az egyéb szervezeteknek a források két százaléka jutott, ide soroltuk az egyéni vállalkozásokat, szakszervezeteket, iparkamarákat.Mint látszik azonban, értékben nagy az állami szektor dominanciája: a 2008 és 2021 közötti időszakban az uniós támogatások alig negyedét (23,9 százalék) kapták meg hazai tulajdonú magánvállalatok. Tőlük alig maradtak el az állami vállalatok, amelyek az összes uniós forrás 22,7 százalékát kapták.Nem sok forrás jutott külföldi tulajdonú vállalatoknak, az uniós források alig 2 százaléka - ez a kevés pénz is a Fidesz alatt, mert az MSZP-SZDSZ kormányok alatt érdemi uniós forráshoz nem jutottak külföldi vállalatok. A hazai magánvállalatokhoz arányaiban csak akkor kezdett több forrás vándorolni, amikor 2018-tól jelentősen visszaestek az uniós források. Úgy tűnik, hogy a csökkenő finanszírozást úgy kezelte a kormány, hogy inkább a hazai vállalatoknak adott, mint állami projektekre.A 20 ezer milliárd forintnyi uniós forrás közel fele csupán húsz állami szereplőnél kötött ki.Ez a húsz állami cég és szervezet összesen 9,5 ezer milliárd forintot kapott. Messze a legnagyobb támogatási összeget, 4266 milliárd forintot a Lázár János építési és közlekedési miniszter által 2023. január 1-jével megszüntetett NIF Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. nyerte el, amely nevének megfelelően elsősorban a nagy állami út- és vasútépítések megvalósítását szervezte.Kétezer milliárd a NER-építőiparnakA NIF közbeszerzéseit 2016-tól lehet vizsgálni, egészen a 2022-es megszüntetéséig. Ebben az időszakban 5400 milliárd forint értékben ítéltek oda szerződéseket. Nem könnyű feladat megmondani, hogy ebből végül mennyi landolt kormányközeli, NER-cégeknél, mivel számos esetben konzorciumban indult több vállalat, és jellemzőn alvállalkozókat is bevontak. De fordítva, alvállalkozók, bedolgozók is lehetnek NER-cégek. Ezért azt a módszert választottuk, hogy a nagyobb kormányközeli (például Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő) építőpari cégeken kívül a velük összeálló nyerteseket is NER-esként soroltuk be.Ez alapján az látható, hogy 2016 és 2022 között az összes állami gyorsforgalmi, út- és vasúttervezési és építési megbízás fele jutott a NER-es építőipari cégeknek. Az összes megbízás 58 százalékát fizették uniós forrásból. Az uniós projekteknél a NER-cégek részesedése 62 százalék volt, közel kétszer annyi, mint a hazaiaknál, ahol csak 32 százalék.A 2016-2021 közötti, vállalatoknak folyósított uniós támogatások összesen 7,2 ezer milliárd forintot tettek ki. Az uniós forrásból, NER-cégek által megnyert NIF közbeszerzési kiírások értéke ebben az időszakban 1,2 ezer milliárd forint volt. Ebből látható:a gazdaságfejlesztésre, hazai vállalatoknak szánt uniós források 14 százalékát a NER-es építőipari cégek nyerték meg.Ez is mutatja, hogy milyen fontosak voltak az uniós pénzek a hazai, kormányközeli építőipar vállalatok - ahogyan Lázár János fogalmazott - "föltőkésítésében". Ezzel párhuzamosan pedig - ahogyan korábban bemutattuk - szinte teljesen birtokba vette a NER a hazai építőipart az elmúlt években.Ráadásul most már az uniós pénzek elapadását is el tudják viselni, hiszen a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tőkealapjainak tulajdonában lévő társaság nyerte el 35 évre a legtöbb magyarországi gyorsforgalmi út karbantartását, felújítását, bővítését, újak építését, ami stabil megrendelést biztosíthat építőipari cégeiknek.Kockázati tőke, vállalatfejlesztés banktitokba burkolvaA második legtöbb forrást az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kapta.Adatgyűjtésünk alapján 1111 milliárd forintnyi uniós pénzt osztott szét az állami fejlesztési bank, aminek java része további közvetítőkhöz került.Ez az a bank, amelyik 2022 végéig 473 milliárd forintot adott át alapvetően NER-es magántőkealapoknak nem igazán átlátható módon. Ahogy korábban megírtuk, ebből 250 milliárd forint a nem könnyen szétválasztható Jellinek-Tiborcz párost találta meg.Az MFB a forrásokat jelentős részben az állami támogatású kockázatitőke-alapokra fordította. Ezekről korábban megírtuk, hogy nagyon rossz eredménnyel működtek. Olyan óriási mennyiségű pénzt öntöttek a piacra, hogy a régió egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a magyar állam. A sok százmilliárdnyi uniós pénz dacára Magyarország az egyetlen olyan régiós ország az 1,9 milliós Lettországtól Szlovákián át Bulgáriáig vagy Horvátországig, ahol nem jött létre unikornis, azaz legalább egymilliárd dollár értékű startup.Az első szétlopott állami kockázati-program a Jeremie volt, minden következmény nélkül tűnt el szinte teljesen a befektetett 87 milliárd forint, de semmilyen következménye nem lett. Ez felbátorította az érintetteket, és jó pár kormányközeli üzletember rakott össze uniós támogatással működő kockázatitőke-alapot.Az MFB az uniós forrásokból finanszírozott tőkeprogramjairól alapvetően semmi érdemi adatot nem tesz közzé, a banktitok miatt nem lehet megtudni, hogy mely alapok mely cégekbe fektettek be. Pedig ahogy a Jeremie-cégek példája mutatta, egy-két befektetési áttétellel könnyen elveszítheti uniós támogatás jellegét a forrás, és magánvagyonná lényegülhet át.Ezt követően több leányvállalat beiktatásával a Hiventures Zrt. lett a fő kockázatitőke-befektető, mígnem jött Nagy Márton, és minden állami alapot összevont. 2022 vége óta a NTH Nemzeti Tőkeholding kezeli az állami és uniós tőkeprogramokat.Míg a közbeszerzések könnyen követhetők, nagy előnye a tőkeprogramoknak, hogy nagyon összetett és ráfordításigényes folyamat megvizsgálni, hogy ki és milyen forrásokat kap, mire használja azokat és milyen feltételekkel. Az uniós döntéshozók és ellenőrök sem igazán kapargatják a kérdést, így várhatóan az uniós "vállalatfejlesztési" pénzek tizedét kitevő banki, tőkepiaci források felhasználása továbbra is teret enged a kreativitásnak.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl sok magyar cég szokott rá az uniós pénzre ahelyett, hogy jobban akarna dolgozniA számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKelet-Európa egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a magyar államVilágraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűnő versenyképesség, növekvő regionális különbségek - egyáltalán nem sikerült hatékonyan elkölteni az uniós támogatásokatA magyar hatóságok csak a kis értékű szabálytalanságokat látják meg az uniós forrásoknál. A hasonlóan látványos adatok miatt nem csoda, hogy az EU vonakodik a támogatások kifizetésével.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vissza nem térítendő támogatások megmérgezik a magyar gazdaságotAz uniós támogatásokkal együtt legalább 2000 milliárd forint az az újraosztás, amely eltorzítja a magyar gazdaság szerkezetét, ennek a pénznek sokkal jobb helyet lehetne találni.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés | Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét | Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20241113/__trashed/ | 2024-11-13 06:02:57 | true | null | null | G7 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.