text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A demencia az egyik legrejtélyesebb betegség, egy brit beteg mégis arra vállalkozott, hogy megossza a nagyvilággal, mi történik az agyában. Az Alzheimer-kórral együtt élő Wendy Mitchell könyveiben rengeteg olyan tünetről mesél, melyeket néha még a közeli hozzátartozóknak is nehéz megérteniük. Hallucinációk, fekete lyuk a falon, hal a fehér tányéron, és állandó telefonos ébresztő, hogy ne felejtsen el enni.
|
Több száz milliárd dolláros piacra törne be Tiborcz Péter, Tiborcz István testvére
|
Az adóhivatal volt informatikai főosztályvezetőjének cége új appjával az online vásárlásokra fókuszál.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/202247_smuc_technologies_tiborczek_innovacioja
|
2022-11-25 12:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Nem árulja el a kormány, melyik az a 77 uszoda, amit megmentettek az állami támogatással
Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?
A megnövekedett rezsiárak miatti uszodabezárási hullám megfékezésére több tízmillió forintos támogatásokat kezdett el odaítélni novemberben a Honvédelmi Minisztérium egyes uszodák fenntartóinak. Ennek a pozitív hozadéka, hogy hetvenhét uszoda az év végéig biztosan nyitva maradhat, így pedig 20 ezer gyerek úszásoktatása is folytatódhat.
A történetnek ugyanakkor van egy abszurd vonala is: hiába kérdeztük meg több mint két hete a minisztériumtól, továbbra sem árulják el, hogy melyek lesznek ezek a garantáltan nyitva tartó uszodák, ahogyan azt sem, hogy mekkora támogatásban részesülnek, és azokat pontosan mi alapján ítélték oda.
Ebben a transzparensnek aligha nevezhető helyzetben pedig elindult egy bizarr politikai kommunikációs csata is: polgármesterek és országgyűlési képviselők a Magyar Úszó Szövetséggel (MÚSZ) igyekeznek egymásra licitálva a saját sikerükként tálalni a támogatott intézmények ügyét.
Kongatták a vészharangokat, érkezett a támogatás
Már nyáron lehetett sejteni, hogy a hideg hónapokban az elszálló energiaárak miatt sok helyen gondot okozhat majd az uszodák üzemeltetése. Számos ilyen intézmény önkormányzati fenntartásba működik, az önkormányzatoknak pedig a kormány döntése értelmében július elseje óta nem jár a rezsicsökkentett energiaár, vagyis csak piaci áron tudnak földgázt és villamos energiát venni. Székesfehérvár fideszes polgármester konkrét számokat is megosztott arról, mit jelent ez:
a 97 ezer lakosú város uszodájának villamosenergia-költsége 39,5 millió forint volt 2021-ben, 2022 szeptemberében viszont már több mint 200 millió forintnál járt, és az akkori árakkal számolva úgy látta, több mint 330 millió lesz jövőre.
Az sem vetített előre rózsás képet a télről, hogy az állami tanuszodákat is fenntartó Nemzeti Sportközpontok (NSK) októberben már úgy számolt, 27 milliárdos veszteséggel fogja zárni az idei évet (azóta azt is tudjuk, hogy november 14-étől összesen nyolc NSK-s uszodát bezártak határozatlan időre). Sok helyen rövidebb nyitvatartással, hidegebb vízzel és korlátozott szolgáltatásokkal igyekeznek visszavágni a költségeiket az uszodafenntartók, de az ősz beálltával egyre több városból érkezett hír arról, hogy teljesen bezárhatnak egy-egy intézményt.
A Magyar Úszó Szövetség szerint az összes magyar uszoda feléről nem lehetett tudni szeptemberben, hogy üzemel-e majd egyáltalán a hidegben. Épp ezért, a szervezet már ekkor kongatta a vészharangokat, Wladár Sándor elnök többször is nyilatkozott arról, hogy bár a magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívása előtt áll, gond lehet abból, ha nem sikerül nyitva tartani az uszodákat. Azt sem rejtették véka alá, hogy erősen lobbizni kell ennek a célnak az eléréséhez.
A rezsitől félve sorra zárják be az élsportolók által használt a csarnokokat és uszodákat
Másfél hónapra a tervek szerint leállítják a székesfehérvári futballstadion, a 14 milliárd forintból megújult, 2018 novemberében átadott Mol Aréna Sóstó fűtését - közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András a közösségi oldalára szerda reggel felkerült videóban jelentette be, hogy csütörtökön rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a rezsiemelkedés okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekről, amelyek között ez a javaslat is szerepel.
A lobbizás, úgy tűnik bejött, a Honvédelmi Minisztérium ugyanis egy szűkszavú közleményben már november 3-án bejelentette: a Sportért Felelős Államtitkárság vissza nem fizetendő támogatást nyújt vizes sportlétesítmények üzemeltetésére. Akkor azonban még semmilyen konkrétumot nem lehetett tudni. Egy nappal később aztán megjelent a MÚSZ közleménye is, amelyben az már szerepelt, hogy
77 uszodát mentenek meg néhány hónapra, amik közül 30 NSK-s tanuszoda és 47 önkormányzatok/egyesületek által fenntartott intézmény van;
a MÚSZ segítette a támogatási koncepciójának kidolgozást (többek között az összes uszoda üzemeltetési és sporttechnológiai szempontú felmérésével);
úgy választották ki a támogatott intézményeket, hogy a bezárásra ítélt uszodákban edző versenyzőknek, illetve ott oktatásban részesülő gyerekeknek 30 kilométernél ne kelljen többet utazniuk a legközelebbi nyitva tartó helyszínig.
A MÚSZ égisze alá tartozó egyesületek, illetve az óvodások és kisiskolások tízezreinek úszásoktatásáért felelős Úszó Nemzet Program összesen 141 uszodában tartott foglalkozásokat a rezsiárak elszállása előtt. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi mentőövvel is csak az érintett intézmények felét sikerült kisegíteni.
Büszkélkednek vele, mégis titkolják
Mindez mégis fontos eredmény, egyrészt azért, mert Wladár Sándor szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy „több hónap kihagyás visszafordíthatatlan károkat okoz az utánpótlás-nevelésben”. Másrészt azért, mert hazánkban a rezsipara előtt sem állt fényesen az úszásoktatás helyzete: a felnőttek alig 20 százaléka mondható jó úszónak, a tízévesek alig több mint harmada képes legalább 25 métert leúszni, ráadásul 2012 óta szinte folyamatosan csökkent a mesterséges „vizes helyek” száma.
Nem csak a mostani uszodabezárások miatt nem tanulnak meg úszni a gyerekek
A 18 éven felüliek mindössze ötöde mondható jó úszónak, miközben az ENSZ-adatok szerint a vízbe fulladás a balesetek 7 százalékát teszi ki világszerte.
Azt azonban senki nem árulta el, hogy összesen mennyi közpénz kell ehhez, milyen feltételek alapján lehetett a támogatást elnyerni, az egyes uszodáknak mekkora összeg jutott és ebből meddig lehet biztosítani a működtetésüket.
Sőt azt is hetek óta titkolják, hogy egyáltalán hol találja meg az egyszeri úszni vágyó a 77, garantáltan nyitva tartó uszodát.
Amikor a MÚSZ-tól érdeklődtünk erről, azt a választ kaptuk, hogy csak a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó sportügyi államtitkárság adhatja ki ennek a 77 intézménynek a listáját. A minisztériumnak azonban hiába küldtük el a hvg.hu kérdéseit, az első hivatalos közleményük után, több mint két hete nemhogy válasz, még reakció sem érkezett megkeresésünkre.
A nagy titkolózás ellenére Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár, Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás olimpiai bajnokok társaságában egészen Kaposvárig utazott, hogy az uszodatámogatással büszkélkedjen, és úszni tanuló kisdiákokkal fotózkodjon. Az ott elhangzottak alapján valószínűleg azért nem közölték eddig, hogy melyik 77 uszodát segíti ki a kormány, mert Schmidt szerint múlt héten még nem volt végleges a támogatottak listája, és a kifizetések is csak elindultak.
A babérokat azért mindenki learatná
Bár hivatalos lista nincs, azért sorra jelennek meg a hírek olyan uszodákról, amelyek a kormányzati támogatással maradhattak nyitva. A MÚSZ és az államtitkárság mellett ugyanis polgármesterek és országgyűlési képviselők is igyekeznek a saját eredményükként beszámolni egy-egy megmentett helyről. Székesfehérvár fideszes polgármestere például már októberben bejelentette, hogy a Csitáry-uszoda 2022 végéig biztosan nyitva maradhat. Cser-Palkovics András szerint a honvédelmi miniszterhelyettes (és egyben székesfehérvári országgyűlési képviselő), Varga Tamás közbenjárása is kellett ahhoz, hogy nagyjából 80 millió forintos állami támogatást kapjanak, ami a megnövekedett uszodaüzemeltetési költségek 70–80 százalékát fedezi három hónapra.
De politikusok Facebook-bejegyzéseiből derült is az is, hogy
közel 70 millió forintot kap Miskolc a Kemény Dénes Városi Sportuszoda nyitva tartására (ezt a hírt Veres Pál, független polgármester posztolta);
59 millió forinttal segíti a soproni Lőver Uszoda fenntartását (ezt Farkas Ciprián, fideszes polgármester írta meg);
több mint 42 millió forint támogatást ad a kormány az Érd Aréna Uszoda megemelkedett rezsiszámláira (erről Csőzik László, ellenzéki polgármester posztolt);
38,1 millió forintot kap Szentendre a V8 Uszoda működtetésére (ezt a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, Vitályos Eszter osztotta meg);
38 millió forint fűtési támogatást kap Balatonfüred a városi uszoda számára (erről Bóka István, fideszes polgármester számolt be);
33 millió forint rezsitámogatást biztosítottak a pécsi Hullámfürdő működtetésére (erről, Őri László, a Baranya Megyei Önkormányzat fideszes elnöke számolt be);
összesen több mint 25 millió forint állami támogatás jár a békési és a szarvasi uszoda fenntartóinak (ezt Dankó Béla, fideszes országgyűlési képviselő jelentette be);
és Nyíregyházán az Eissmann Városi Sportuszoda is a minisztériumi támogatásnak köszönhetően nyitott újra, (erről Kovács Ferenc, fideszes polgármester posztolt).
Szeged esete bonyolultabb a fentieknél, ott a kormánypárti országgyűlési képviselő, Mihálffy Béla bejelentette, hogy a kormány közel 70 millió forintos rendkívüli rezsitámogatásának hála az önkormányzat tovább üzemeltetheti a Tiszavirág Sportuszodát. Az ellenzéki vezetésű város viszont azt közölte, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez és december 19-én bezárják az uszodát, mivel a jövő évi támogatásról még szó sem esett a kormány részéről.
A legnagyobb kommunikációs adok-kapok viszont Vácon lett ebből az egészből. Matkovich Ilona, a város ellenzéki polgármestere november elején jelentette be, hogy a helyi uszoda közel 23 millió forint állami támogatást kap a kigazdálkodhatatlan áram- és gázszámláinak kiegyenlítéséhez 2022 utolsó három hónapjára. A helyi Fidesz-elnök erre a Hír Tv riportjában is betámadta Matkovichot, azt állítva, hogy „más tollával ékeskedik”, mert igazából a térség fideszes országgyűlési képviselője, Rétvári Bence járta ki a támogatást.
Ahogy az az itt idézett példákból is látszik, az ínséges időkben egy-egy ilyen jó hír remekül kommunikálható, az uszodák nyitva tartásáért épp ezért sokan le is aratnák a babérokat. Hogy ennek ellenére pontosan mi indokolhatja az uszodatámogatások körüli titkolózást, azt csak találgatni lehet.
Egyrészt a kapkodás is állhat a háttérben, az államtitkár kaposvári mondatai ugyanis arra utalnak, hogy jóval azelőtt bejelentették a támogatások tényét, mielőtt letisztázódott volna, hogy kinek adnak majd pénzt. Másrészt, az is felmerülhet kérdésként, hogy egy nem transzparens rendszerben vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál. Ennek a kételynek az eloszlatását ráadásul nem segítik az államtitkárnak személyesen hálálkodó politikusi posztok. Az biztos, hogy a nyilvánosságra került uszodák között vannak ellenzéki vezetésű városok által üzemeltetett létesítmények is, de a támogatások mértéke jelentősen különbözik, és részletesebb tájékoztatás híján nem lehet tudni, hogy ennek mi az oka.
Végső soron viszont mégis csak arról van szó az uszodatámogatások kapcsán is, hogy a rezsicsökkentés megvonásával minden önkormányzat költségvetését megterhelte a kormány, miközben az ebből fakadó többletköltségeket már csak néhányak esetében kompenzálják, ráadásul egy egyelőre átláthatatlan rendszerben.
|
Nem árulja el a kormány, melyik az a 77 uszoda, amit megmentettek az állami támogatással
|
Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221123_77_allamilag_tamogatott_uszoda_marad_nyitva_de_titok_hogy_hol_honvedelmi_miniszterium
|
2022-11-23 11:15:00
| true
| null | null |
HVG
|
Majdnem kétmillió forint jutalmat kaptak fejenként a tankerületi központok vezetői és a tankerületeket is felügyelő állami hivatal, a Klebelsberg Központ első embere: a Momentum elnöke által kikért és nyilvánosságra hozott lista alapján egy – haláleset miatti – kivétellel mind a 60 tankerületi vezetőt jutalmazták tavaly év végén, méghozzá bruttó egymillió és bruttó 2,5 millió forint közötti „motivációs elismeréssel”, így e célra összesen 110 millió forint ment el.
A Klebelsberg Központtól kapott teljes listát kedden tette közzé a Facebookon Tóth Endre, a Momentum oktatáspolitikusa, aki az elmúlt napokban már részleteiben nyilvánosságra hozott belőle néhány adatot. Az ellenzéki országgyűlési képviselő emlékeztetett: 10 hónap „huzavona” után az adatvédelmi hatósághoz fordult, ennek hatására kapta meg végül a tavaly novemberben kiosztott jutalmakról szóló adatokat.
Tóth a tiltakozó pedagógusokat fenyegető tankerületi igazgatók pénzét publikálta először, majd a Klebelsberg Központ vezetőjének, Hajnal Gabriellának az 1,7 milliós jutalmát hozta nyilvánosságra, miközben az állami hivatal jogi lépésekkel fenyegetett, mondván: szerintük az adatok közzététele jogsértő volt. Tóth azonban folytatta az adatok publikálását, és végül közzétette a teljes listát is a központ vezetője mellett 59 tankerületi vezető jutalmával, összesen 110 millió forint értékben.
A listához Tóth végül azt a kommentárt fűzte: „úgy tűnik, mindenki teljesítménye jutalmat érdemel a közoktatásban, csak a tanárok kénytelenek beérni a megalázó fizetésükkel”. Megjegyezte még azt is: „egy jól működő országban, ahol érték a tudás, fejlődik az oktatás és megbecsülik a pedagógusokat, van helye vezetői jutalmaknak”, ám szerinte
egy olyan országban azonban, ahol a pedagógusok nemhogy jutalmat nem kapnak, hanem nyomorognak, ez egyenesen vérlázító.”
A Momentum oktatáspolitikusa által közzétett teljes lista alább böngészhető, a Klebelsberg Központ honlapján pedig az is beazonosítható, hogy melyik tankerületet ki vezeti. Így például kiderül, hogy a még Hajnal Gabriella 1,7 milliós összegénél is magasabb jutalmat, az abszolút csúcsot jelentő bruttó 2,5 milliós összeggel a debreceni tankerületi központ igazgatóját, Pappné Gyulai Katalint igyekeztek motiválni. (A balatonfüredi tankerületi vezető halála miatt ott nem osztottak jutalmat – a szerk.)
Korábban, még októberben pedig a 24.hu is kikért jutalmazással kapcsolatos adatokat a Klebelsberg Központtól, és ezek alapján arra jutott, hogy egy-egy tankerületi vezető átlagosan több mint másfél millió forint jutalmat kapott, a tankerületi hivatalnokok pedig átlagosan 562 ezer forintot, viszont a pedagógusok – az igazgatókkal együtt – átlagban 10 500 forintos jutalmat kaptak csupán.
|
Összesen 110 milliónyi „motivációs elismerést” kaptak a tankerületi vezetők
|
Egymillió forintnál kisebb jutalmat nem is adtak, a csúcs pedig bruttó 2,5 milliós összeg volt a tankerületi vezetők tavaly év végi „motivációs elismerésénél”, amire összesen 110 millió forint ment el – derült ki a Momentum oktatáspolitikusa által kikért és közzétett hivatalos dokumentumból.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221122_110_millio_motivacios_elismeres_tankeruleti_vezetok
|
2022-11-22 14:07:00
| true
| null | null |
HVG
|
2022.11.20. 15:10
Bánki Ábel két cégben is tulajdonostárs lett, és minden jel szerint lett mit a tejbe aprítania.
Révész Sándor: A polgári Magyarország éji szelleme
vélemény
2024.01.17. 10:005 perc
A házasságát is megmentheti az új dán király a trónra lépésével
2024.01.21. 14:303 perc
|
Apja nyomdokaiba lépett Bánki Erik fideszes képviselő-üzletember fia
|
Bánki Ábel két cégben is tulajdonostárs lett, és minden jel szerint lett mit a tejbe aprítania.
| null | 1
|
https://m.hvg.hu/360/202246_farming_ujabb_bankigeneracio
|
2022-11-20 16:10:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.Nem tudni, az úgynevezett nemzeti tőke felépítésén fáradozó Orbán Viktornak – a kiskereskedelem, a bankszektor vagy éppen a sajtó elfoglalásához hasonlóan – volt-e olyan célszáma, hogy az ő, illetve főminiszterei barátainak-kegyeltjeinek mekkora részesedést kell elérniük a HVG nagyvállalati rangsorában. Munkálkodása mindenesetre e tekintetben sem volt eredmény nélkül való.Már csak hajszálon múlik, hogy a legnagyobb nyereséget elért magyarországi cégek közül minden tizedik az ő kedvencei közül kerüljön ki: az 500 eredményrekorder sorában 49 olyat találunk, amely az ő országlásának köszönheti virágzását, amelynek tulajdonosa neki lehet hálás a kirívó gazdagodásáért. Más a helyzet a hivatalosan a kormány gondjaira bízott állami vállalatokkal; ezek legnagyobbika, a rezsicsökkentés terhét nyögő MVM Energetika például veszteséggel zárta a tavalyi évet, így természetesen nem szerepel a legnagyobb eredményű vállalkozások toplistáján.Annál többször bukkan fel a miniszterelnök gyerekkori pajtásához, a falusi gázszerelőből az ország leggazdagabb emberévé tett Mészáros Lőrinchez kötődő ilyen-olyan cégek neve.hirdetésA legnagyobb eredményt elérő 500 társaság közé került 18 Mészáros-közeli cég együttesen 151 milliárd forint nyereséget tehetett zsebre 2021-ben, a világjárvány második évében. (Ez természetesen a nettó összeg; a toplistán szereplő leányvállalatok és az ő adataikat konszolidáló anyavállalatok számainak összegzéséből adódó duplázódásokat ezúttal is kiszűrtük.)Kétötöd részben az ügyes kezű felcsúti milliárdos, illetve az ő tőkealapjai nevén van az egyik valóra vált kormányfői álom, az ország – egyelőre? – második legnagyobbjának szánt pénzintézete, a Magyar Bankholding Zrt. is. Az épülő szuperbank azonban a jövőre készül: a tavalyi év után nem fizetett osztalékot.Szépen fialt viszont a száz százalékban és közvetlenül Mészáros neve alatt futó V-Híd Építő Zrt., amelynek olyan, profilidegen cégleánya is bekerült a nyereségrekorderek sorába, mint a plakátkirály Publimont Kft. Az országszerte 8 ezer óriásplakáthelyet kezelő, néhány éve még Simicska Lajoshoz tartozó reklámcégnek igencsak vastagon fog a ceruzája: tavaly – pedig akkor elvileg még meg sem kezdődött a választási kampány – árbevételének több mint harmadát megtarthatta nyereségként.Bár az anyavállalata ennek a summának csak a kisebb részét vette ki mint osztalékot, a kétes hasznosságú Budapest–Belgrád vasút fő építőjeként ismert V-Híd ezúttal sem okozott csalódást: 19,5 milliárdos nyereségéből 15,1 milliárd forint osztalék jutott a Mészáros Lőrinc nevét viselő cégbirodalom gazdájának.De nem csupán ezért nincs oka szomorúságra az ország leggazdagabb emberének. Az 53 százalékban Mészároshoz, illetve az ő érdekeltségeihez tartozó Opus Global Nyrt. ugyan ezúttal sem fizetett osztalékot, de a tőzsdecég egyik legizmosabb leánya, a 49 százalékban közvetlenül a felcsúti milliárdos nevén lévő Mészáros Építőipari Holding Zrt. és cégleányai szépen hoztak a konyhára. És persze a Mészáros, valamint három gyermeke tulajdonában levő Fejér-B.Á.L. is produkálta az elvárt, kétmilliárd fölötti osztalékot.Nagyvonalú volt Garancsi István: egy fillért sem kért Garhartt Invest 2014 Zrt.-jének 42 milliárdos profitjából. Szerényen megelégedett két, a néhai Andy Vajna halála után rejtélyes módon megörökölt, állami koncesszió alapján működő kaszinócége 21,6 milliárd forintos osztalékával. Egész pontosan az osztalék 60 százalékával, 40 százalék ugyanis az ugyancsak Orbán-bizalmas Szalay-Bobrovniczky Kristófot illeti. A honvédelmi tárca újdonsült gazdája azonban, májusi miniszterré ütése után, ezekből és a felerészben a nevén lévő, tavaly még az orosz Transmashholdinggal közös Ganz MaVag International Kft.-ből is kiszállt. Utóbbiban nem más lépett a helyére, mint Hernádi Zsolt Mol-elnök két magántőkealapja.Valószínűleg nem kedveli a nyilvánosságot Tiborcz István, BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-je ugyanis az éves beszámoló kötelező tartozékának számító taggyűlési jegyzőkönyv helyett csupán egy jegyzőkönyvkivonatot küldött be az Igazságügyi Minisztériumnak. Ebből pedig, hogy, hogy nem, éppen az nem derül ki, hogy a kormányfői vő minősített többségi tulajdonában lévő társaság 12 milliárd forintos nyereségéből mennyi osztalékot szavaztak meg maguknak a tulajdonosok. Ugyancsak a lényeg maradt ki annak a taggyűlésnek a jegyzőkönyvéből, amelyen a Lázár János egykori és újraminiszter barátjaként a leggazdagabb magyarok közé került Sánta János trafikmilliárdos a kizárólagos tulajdonában lévő Tradis Zrt. 7 milliárd forintos eredményének sorsáról döntött.A lista folytatását a képre kattintva láthatjaHVGAz egy évvel korábban még az MKB Bank Nyrt.-ben, sőt az ugyancsak a Bankholdingba olvasztandó Takarékbank-csoport vagyonkezelőjében is tulajdonos Vida László neve most már csak a TV2 Média Csoport Zrt. mellett tűnik fel. Osztalékot, ahogy tavaly, az idén sem kapott. Míg a kormányzati informatikai pályázatokon taroló 4iG Nyrt. nevét szinte mindenki ismeri, Kis-Szölgyémi Ferenc B + N Referencia Zrt.-jéről valószínűleg jóval kevesebben hallottak, noha árbevétele a harmadával, nyeresége pedig bő két és félszer nagyobb, mint az előbbié. Termőre fordult ugyanis az a szerződés, aminek alapján négy évig az ország összes kórháza kizárólag a B + N-től rendelhet takarítókat – összesen 300 milliárd forintért.És itt van persze, beteljesült miniszterelnöki álomként, a kormánykiszolgáló sajtóbirodalmat működtető Mediaworks. Itt van Schmidt Mária – aki történészként úgy tudja, hogy Németország nem létezik – ingatlancége; a kormányzati kommunikációs tenderek örökös nyertese, Balásy Gyula három vállalkozása; vagy itt van Fauszt Zoltán és cégtársa eKrétája, amelynek e-osztálykönyvét a kormány az összes iskola számára kötelezővé tette, így most az összes iskola összes diákjának családja retteghet, hogy a minap kiderült adatlopásból kinek milyen kára származhat.HVG Top 500, Top 50Idei és korábbi cikkeink a HVG idei és korábbi céges toplistáiról itt találhatók.Nem vettük viszont be a táblázatba a Prostasia Zrt.-t és cégleányát, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-t, mert Pintér Sándor oktatás-, egészség- és belügyminiszternek 2010-es kinevezése óta hivatalosan nincs már köze hozzájuk, bár a mostani tulajdonosok és a Civil vezérigazgatója egyaránt a mindenben illetékes miniszter szűkebb ismeretségébe tartoznak.Vagy nem vettük be a GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.-t, amelynek – és lengyel anyavállalatának –, az alapkezelőjén keresztül, a Magyar Nemzeti Bank a tulajdonosa. Pedig ez is egyfajta NER-biznisz, csak másképpen. Emlékezetes: a jegybanknak a forint romlásából lett befektethető nyeresége (ha a devizatartalékából eurót ad el, azért több forintot kap, mint amennyiért a devizát annak idején megvette).Tekinthetjük ezt akár metaforának is: ahogy a jegybank alapítványát gazdagító forintromlásnak, úgy a NER-milliárdosok busás nyereségének is a köz látja kárát. Nem is elsősorban a zsebre tett – a táblázat 49 cégénél együttesen 89 milliárd forintnyi – osztalék miatt, hanem azért, mert ha egy országban nem azok nyerik a közbeszerzéseket, akik a legolcsóbban a legjobbat kínálják, hanem azok, akiknek egy titkos felső akarat miatt nyerniük „kell”, az szükségképpen közpénzpazarlás.TartalékosokMegszeppentek a NER-milliárdosok. A világjárványt és a háborút megelőző utolsó békeév tavaszán-nyarán a HVG akkori eredménytoplistájában szereplő negyven emblematikus NER-cég tulajdonosai még az előző évben elért nyereségük 60 százalékát zsebre tették osztalékként, az idén a mostani 49 ilyen társaság gazdái már csak a 23 százalékát. A többit, óvatosan, a vállalkozás eredménytartalékába irányították.Az eredménytartalék ugyanis biztonságot ad: ha a következő években a cég esetleg veszteséges lenne, lesz miből kipótolni a hiányt. Jobb esetben ebből lehet finanszírozni a jövőbeli fejlesztéseket, beruházásokat is (könyveléstechnikailag ennél persze bonyolultabb a dolog, de a lényeg ez). Ha pedig se az előbbire nem lenne szükség, se az utóbbi nem szerepelne az illetékes milliárdosok terveiben, akkor később is föl lehet venni az eredménytartalék összegét osztalékként.A kormányfő és néhány kedvenc minisztere kegyeltjeinek 49 toplistás cége együttesen 399 milliárd forint nyereséget ért el 2021-ben. Ebből a summából a tulajdonosok (nagyrészt, de nem kizárólag a nemzeti főmilliárdosok – az Opus Global például tőzsdei vállalat, az egy Mészáros Lőrinc mellett sok kisrészvényessel) 93 milliárd forintot kivettek osztalékként, a többi 306 milliárd az eredménytartalékba került.Az ilyen módon félretett pénz azonban nem csupán nőtt, hanem csökkent is: azzal, amit beruházásra használtak belőle. Mészáros Lőrinc V-Hídja két éve dicsekedett el egy olyan vágányépítő géplánc beszerzésével, amiből összesen három darab van a kontinensen. Természetesen az ilyen beruházások is a kivételezett cégek erősödését és vele a kivételezett főoligarchák gazdagodását szolgálják; ezeknek köszönhető például, hogy – Vitézy Dávid államtitkár szavaival – a V-Híd ma már „Magyarország piacvezető vasúti kivitelező vállalata”. Azaz: miközben más, ugyancsak a felcsúti csúcsmilliárdos nevén levő érdekeltségek a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot megkapták 35 évi haszonbérletbe, a Mészáros nevét viselő csoport a vasúton is tarolhat. Ilyen fejlesztések magyarázzák, hogy látszólag nem stimmel a matek: miközben gazdáik a nyereségből több mint 300 milliárd forintot az eredménytartalékba tettek, e tartalék összege egy év alatt „csak” 78 milliárddal, 240 milliárd forintra hízott. A különbözettel maguk a cégek híztak.
|
A NER-biznisz virágzik, Mészáros Lőrinchez dől a pénz
|
Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.
| null | 1
|
https://m.hvg.hu/360/20221123_HVG_Top_500_NERbiznisz
|
2022-11-23 17:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. Az Ökotárs Alapítvány – amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva a kormány milliárdokról mondott le – másfél milliárd forintot oszthat szét helyi NGO-k között.
Szó szerint nem teszi zsebre a magyar kormány azt a tavalyi döntését, amellyel inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárd forintos támogatásáról, nehogy a civileknek járó pénzeket – amely a teljes összeg 10 százaléka lett volna – a pályázaton legtöbb pontszámot kapó Ökotárs Alapítvány kezelje.
Magyarország tavaly nyáron bukta el a Norvég Alap teljes összegét, miután az Orbán-kormány el akarta érni, hogy beleszólása legyen, mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, ez a 77 milliárdos összeg körülbelül 10 százaléka lett volna. Hosszas huzavona után a magyar és a norvég kormány abban állapodtak meg, hogy nyílt pályázaton választanak egy független alapkezelőt, amely rábólint majd a civileknek járó összegek szétosztására. Csakhogy amikor kiderült, hogy a pályázaton a megadott szakmai szempontok alapján az Ökotársat találták a legalkalmasabbnak, a magyar kormány nem volt hajlandó azt elfogadni.
„A hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez, és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt” – indokolta döntését akkor a Miniszterelnökség.
Az Ökotárs elleni kormányhadjárat persze nem ekkor kezdődött, a kormány lényegében tíz éve próbálta ellenőrzése alá vonni a Norvég Alap civil pénzeit, melyet az alapítványt kezelt. Ennek érdekében először 2014-ben KEHI-ellenőrzést kaptak a nyakukba, majd szeptemberben házkutatást is tartott náluk a rendőrség. Erről a bíróság később megállapította, hogy törvénysértő volt. A KEHI hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentését az ügyészség is elutasította, és a NAV is megszüntette az alapítvány ellen indított eljárást. Ezen kívül a norvégok ellenőrzése is mindent rendben talált. Az csak egy évvel később derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a rendkívüli ellenőrzés megindítására.
Míg a norvégok a magyar kormánnyal kialakult vita miatt végül egyetlen fillért sem küldtek Magyarországra, az Európai Bizottság segítségével most jelentős pénzhez fognak jutni helyi magyar nonprofit szervezetek, NGO-k. A Bizottság a következő két évben erre szolgáló körülbelül 50 millió eurós (20 milliárd forintos) keretéből már most biztos, hogy
3,4 millió eurót, vagyis 1,4 milliárd forintot éppen az Ökotárs Alapítvány oszthat szét köztük az uniós értékek, köztük a jogállamiság védelmére – tudta meg a hvg.hu.
A Norvég Alappal ellentétben ráadásul a magyar kormánynak semmilyen beleszólása nem lehet majd abba, hogy a pénzt mely nonprofit szervezetek kapják és milyen célokra, a támogatások ezúttal közvetlenül Brüsszelen keresztül érkeznek.
Se pénz, se posztó
Abban semmi különleges nincs, hogy az Európai Bizottság civileket támogat, a 2014-2020-as finanszírozási időszakban két hasonló programjuk is volt. A célra a 2021-2027-es uniós költségvetésből is jutott, ezúttal azonban több fontos újdonságot is bevezettek. Ezek egyikeként létrehozták a CERV (Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és Értékek) programot, amely lényegében a régebbi támogatások kibővített rendszere. Azért csak lényegében, mert a program most először egy új támogatási ággal is bővült: az Európai Parlament és az uniós civilek nyomására az Európai Bizottság az utolsó pillanatban az uniós értékek (így a jogállamiság és a demokrácia) védelmét és népszerűsítését is belefoglalta a célok közé, és a keretet is megemelte.
A program három másik ága szintén fontos célokat támogat, ezek mind olyanok, amelyekre korábban is áldozott már pénzt az Európai Bizottság:
az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség,
a polgárok szerepvállalásának elősegítése és
az erőszak, így a nők és gyermekek elleni erőszak megakadályozása.
A megemelt összeggel együtt a CERV program teljes kerete a 2021-2027-es időszakra másfél milliárd euró. Ebből a következő két évben csak az uniós értékek védelmére 50 millió euró, vagyis 20 milliárd forint jut a tagállamokban.
Brüsszel azt sem titkolja, hogy a célok közé miért emelte be most az uniós értékek védelmét. A programról szóló végrehajtási határozatukban külön megemlítik, hogy „a közelmúlt fejleményei” alapján az uniós értékek tiszteletben tartása néhány tagállamban „nem magától értetődő”. Arra is utalnak, hogy „egyes tagállamok” ellen megindult a hetes cikk szerinti eljárás – azt nem nehéz kitalálni, hogy ez Magyarországot és Lengyelországot jelenti.
Szintén a magyar szálat lehet felfedezni abban a mondatban, amelyben kitérnek a Tanács javaslataira, vagyis hogy „néhány tagállamban” meg kell erősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióellenes keretet, a közérdekű információkhoz való hozzáférést, vagy éppen a nyilvános társadalmi konzultációk biztosítását. Ezek mind szerepelnek abban a 17 vállalásban, amelyeket a magyar kormánynak kellett teljesítenie a kondicionalitási eljárásban, hogy megkapja az uniós pénzeket.
Tényleg búcsút mondhatunk 3000 milliárd forintnak? Minden, amit az uniós fenyegetésről tudni kell
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Elszakadt a póráz
A CERV program uniós értékeket támogató ágának másik újdonsága, hogy a támogatásokat közvetlenül, a tagállami kormányok beleszólása nélkül osztják ki, mégpedig egy helyi közvetítő, vagyis koordinátor segítségével. A megoldás hasonlít a Norvég Alap működéséhez, ahol szintén egy alapkezelőn keresztül oszthatták volna ki a pénzeket a kisebb NGO-knak – már ha engedte volna a magyar kormány.
Mivel a Bizottság célja az, hogy a sokszor mellőzött, helyi civilek is részesüljenek a támogatásokból, amelyeknek erre egyébként nem sok esélye lenne, ebben a koordinátorokra támaszkodik Brüsszel, és csak általánosságban mondja meg, hogy ki a célcsoport, és mik a fő célok. A koordinátorok határozzák meg a részleteket (mivel a helyi viszonyokat és NGO-kat ők ismerik a legjobban), és kifejezetten nagy szabadságot kapnak.
Magyarország esetében ennek a szabadságnak más oldala is van:
az Európai Bizottság módszere lényegében a magyar kormány befolyását csökkenti, hogy ne tudja rövid pórázon tartani a tőle független civileket.
A programot tavaly hozták létre, honlapján pedig már az első nyerteseket is közzétették, ami Magyarország esetében egy meglepetést is tartogatott. Az uniós értékek védelmében szétosztott támogatások egyik koordinátora éppen az az Ökotárs Alapítvány lesz, amely miatt korábban a kormány lényegében lemondott a Norvég Alap pénzeiről.
Az összesen négy civil szervezetből álló konzorcium összesen 4 millió eurót, vagyis 1,6 milliárd forintot kap Brüsszeltől, hogy pályázatokon keresztül szétossza azt magyar civilek között. Ebből
az Ökotárs Alapítvány egész pontosan 3 601 160 euró (1 milliárd 472 millió forint)
a Közösségfejlesztők Egyesülete 145 202 euró (60 millió forint)
a Kárpátok Alapítvány-Magyarország 126 794 euró (52 millió forint)
az Autonómia Alapítvány szintén 126 794 euró (52 millió forint)
felett diszponál. (Fontos tehát, hogy ezt a pénzt ők továbbosztják.)
A hirdetményből a részletek nem derülnek ki, hiszen azt majd az érintett alapítványok teszik közzé, valószínűleg december elseje után, amikor a program indul. Ők fogják megmondani azt is, milyen célokra és módon lehet arra majd pályázni, és később ők követik nyomon azt is, a pénzt hogyan és mire költik majd a nyertesek.
Annyi viszont már az Európai Bizottság hirdetményéből is kiderül, hogy ebből a több mint másfél milliárd forintból 170-180 magyarországi civil szervezetnek jut majd, hogy segítsék az uniós értékek – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – érvényesülését Magyarországon. A pályázatok jellemzően 15-60 ezer euró közötti összegről szólnak majd, és akár kommunikációs kampányra, hálózatépítésre is lehet majd használni. Az összegből jut kapacitásépítésre is, vagyis képzéseket, workshopokat is tartanak majd, és a koordinátorok külön odafigyelnek majd a vidéki civilekre is.
Máshova is jut majd
Bár kétségtelenül nekik jut a legnagyobb összeg, nem az Ökotárs az egyetlen – a kormány által gyakran támadott – civil szervezet, amely a CERV programon nyertes volt. Ők azonban jellemzően a CERV másik ágaiban nyertek pénzt, közvetlen támogatásként (mint ahogy az korábban is működött.)
Több mint 165 ezer eurót, azaz közel 68 millió forintot kap a Háttér Társaság vezetésével felállt konzorcium, mely az LMBTQI emberek egyenlőségét segítené a magyarországi szakmai szervezetek munkájában. A pénzből azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen a melegekkel szembeni diszkrimináció az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, vagy éppen a pszichológiában. Többek között kutatásokat végezhetnének, képzéseket és szemináriumokat tarthatnának, sőt a kiadványokat is készítenének, hogy csökkentsék a diszkrimináció mértékét.
A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig közösen arra kap 186 ezer eurót (több mint 76 millió forintot), hogy képzéseket, workshopokat tartson jogászhallgatók, ügyvédek és NGO-k számára az Alapjogi Chartáról és annak alkalmazásáról.
Az, hogy a kormány hogyan reagál majd a civilek brüsszeli támogatására, valószínűleg borítékolható – ebben az esetben azonban nagy különbség, hogy bármit is mondanak, a pénzek kiosztásába és elköltésébe semmilyen módon nem szólhatnak bele. A felelősség minden esetben az Európai Bizottságé, mint ahogy annak lehetősége is, hogy ha úgy látják, eredményesek voltak a programok, a következő két évre még ennél is nagyobb összeget osszon szét a folyamatos kormányzati támadás alatt álló NGO-knak.
|
Az Európai Unió milliárdos pénzesővel cselezi ki a civilellenes magyar kormányt
|
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221123_Brusszel_civilek_tamogatas_Okotars
|
2022-11-23 06:30:00
| true
| null | null |
HVG
|
Kell-e örülni annak, hogy a kormány tagjává váló üzletember, Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiképző- és felderítőgépeket ad el a Magyar Honvédségnek, amikor napjában többször is ismeretlen tárgyak röpködnek a légtérben? A radar ugyan kimutatja ezeket, de a felszálló Gripenek állítólag semmit sem találnak a jelzett helyeken. Csupán reménykedni lehet benne, hogy a magyar haderőfejlesztés eredményességét nem ennek alapján kell megítélni.
A kormány haderőfejlesztési és védelmi ipari stratégiái most egy háború szomszédságában kerülnek mérlegre: vajon valóban a beszerzett, illetve hazai gyártásra kiszemelt eszközök a legalkalmasabbak Magyarország védelmére? Szakmai körökben úgy látják, hogy - miként a NATO egészében sem tisztázott - Magyarország nem döntötte el, hogy missziós-expedíciós műveletekre fókuszáljon, vagy területvédelemre rendezkedjen be. A dilemma azonban láthatóan nem tántorítja el a kormányt attól, hogy azonnali döntéseket hozzon a beszerzésekről.
Egyetlen hónapon belül hangzott el a bejelentés 12 darab katonai repülőgép megvásárlásáról, arról, hogy a kormány tervbe vette a német Rheinmetall önjáró lövegeinek beszerzését, valamint érdeklődést mutat a cég HERO drónjai iránt is. Ezenkívül egy másfél milliárd eurós megállapodás is tervben van digitalizációs fejlesztésekről és a katonák felszerelésének modernizációjáról.
Mindez arra is utal, hogy a kormány a lehető legszűkebb körből választja ki azokat a szereplőket, akiknek rálátásuk lehet a magyar haderőfejlesztésre, és hasznuk származhat abból.
A kiképzőrepülőket a Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelölt honvédelmi miniszter résztulajdonában lévő gyár szállítja,
a miniszter állami kezességet kapott a cégvásárláshoz felvett 53 milliárd forintos hitelre. A német Rheinmetall nemcsak megrendeléseket kap a magyar államtól a honvédség modernizálásához, és nemcsak gyártókapacitásokat építhet ki az országban, hanem a kormány számára az egyik legfontosabb magyar üzleti partnernek, a 4iG-nek is a 25 százalékos tulajdonosává vált.
Márpedig a 4iG ma már az informatikától a távközlésen keresztül a hadiiparig számos területen a kormány partnere, ami egyúttal azt is jelenti, hogy tulajdonosai, köztük immár a német magánvállalattal, a magyar állam legérzékenyebb információiba is betekintést nyerhetnek.
|
Egy kiváltságos szűk kör már biztosan jól jár a magyar haderőfejlesztéssel
|
Erőltetett menetben fejleszti a magyar hadiipart a kormány és kedvenc üzletfelei. A túlközpontosítás sokszor rossz válaszokat szül, pedig az ország biztonsága és a teljes szektor jövője a tét.
| null | 1
|
https://m.hvg.hu/360/202220__haderofejlesztes__haborus_tapasztalat__apenzkoltes_haszna__fegyverszuret
|
2022-05-22 08:15:00
| true
| null | null |
HVG360
|
Körözést adott ki kedden Kovács Béla, a Jobbik korábbi európai parlamenti képviselője ellen a Szentendrei Rendőrkapitányság. A körözést kedden tették közzé a Police.hu-n. Ebből kiderül, hogy orosz kémkedés miatt szeptemberben, távollétében jogerősen öt év fegyházra ítélt Kovács Béla ellen költségvetési csalás miatt adott ki elfogatóparancsot a Budapest Környéki Törvényszék.
A vád szerint Kovács 6 millió forintos kárt okozott az Európai Uniónak, amikor fantomgyakornokokat foglalkoztatott EP-képviselőként, ő maga adminisztrációs hibára hivatkozik.
A volt politikus jelenleg Moszkvában él, és az ottani Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében tanít.
A kémügyben Kovács Bélát 2014 tavaszán kapcsolta le a magyar elhárítás, a vádirat szerint 2012 és 2014 februárja között a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó katonai hírszerzőknek adott át értesüléseket többek között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
|
Költségvetési csalás miatt körözik KGBélát
|
Körözést adtak ki kedden a volt jobbikos EP-képviselő ellen, akit szeptemberben már öt évre ítéltek kémügyben.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221122_kovacs_bela_kgbela_korozes_koltsegvetesi_csalas
|
2022-11-22 19:37:00
| true
| null | null |
HVG
|
2010-es diplomaszerzését követően (közgazdászként végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen), Farkas Örs szerencsecsillaga azon nyomban felívelt: 22 évesen állást kapott az Országgyűlés Hivatalában, közben Tordas község önkormányzati képviselőjének is megválasztották, 2014-ben pedig kinevezték a MÁV Zrt. ingatlan bérbeadási és értékesítési igazgatójának.
A nyolcadik kerületi karrierje 2016-ban indult be, ekkor lett a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ vagyongazdálkodási igazgatója, Kocsis Máté akkori polgármester hathatós közreműködésével, egy év múlva pedig már Kocsis kabinetfőnökeként tevékenykedett.
2019-től Farkas az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kormánypárti elemzőintézet igazgatója lett, de pályája ezután is felfelé ívelt (pl. 2020-ban nevezték ki a Rogán-minisztérium alá rendelt Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének), de ezt most itt tovább nem részleteznénk, ezt megtette már kiváló cikkében a 444.hu, mi e helyt inkább korábbi kerületi ténykedését taglalnánk.
„Vivien”
A nevezetes 2019-es önkormányzati választás – mikor is az ellenzék számos nagyvárosban és fővárosi kerületben tudott nyerni – kampányában történt az eset, hogy egy zárt csoportból egy olyan fotó szivárgott ki a kampányközpontból, amely azt sugallta, hogy Pikó Andrásék törvénytelen módon ajánlóíveket másoltak volna.
A C8 Civilek Józsefvárosért ellenzéki csoport a „Fidesz kamuprofil-hálózatának és dezinformációs kampányának működéséről” beszélt, nevezetesen egy Mata Vivien (ál)nevű Facebook-felhasználó profiljáról, mely profilnak fondorlatos módon sikerült benavigálnia magát a C8 belső köreibe – évekig lépett be baloldali csoportokba cselből.
Feltételezésük szerint „Vivien” lehetett az, aki egy zárt Fb-csoportban Udvarhelyi Tessza egyik posztját kifotózta, és eljuttatta a Magyar Nemzetnek, amely ezek után erre alapozta, hogy a csoport szabálytalanul kezeli a támogató íveket. „Vivient” az buktatta le, hogy a baloldali közösségek mellett intenzíven érdeklődött a tordasi Fidesz és a Tordas SE iránt is. Itt jön Farkas Örs a képbe, ő ugyanis – mint fentebb is írtuk – tordasi önkormányzati képviselő volt, de emellett ő volt a Tordas Sport Egyesület elnöke is.
Kézivezérelt kerületi lap
A kerületi hatalomváltás után a korábbi, nyíltan a Fideszhez húzó újságírógárda szinte automatikusan távozott a kerületi laptól. Nyomukban, ahogy az új vezetés kommunikálta, kibelezett számítógépek, merevlemezek hűlt helye, és törölt levelezések maradtak. A Józsefváros Újság számítógépeiről sok adat eltűnt, de az átadás-átvételt követő informatikai átvilágítás során előkerült néhány olyan e-mail, melyek Pikóék szerint azt bizonyítják, hogy a Fidesz helyi és országos politikusai beleszóltak a lap szerkesztésébe.
Pikó András 2020 decemberében hozott nyilvánosságra olyan leveleket, amelyekben Nyerges Zoltán, az újság korábbi főszerkesztője még a nyomdába küldés előtt a megjelentetni tervezett lapszámot elküldte Sára Botond akkori polgármesternek, Rimán Edinának, a korábbi jegyzőnek, továbbá cikkünk főszereplőjének, a most 34 éves Farkas Örsnek, aki 2017–18-ban polgármesteri kabinetvezető volt.
Pikó szerint az érintetteknek jogilag is felelősséget kell majd vállalniuk mindezért, különösen, hogy a Kocsis–Sára érában az újság által mutatott elfogult, az ellenzéket semmibe vevő szerkesztőségi gyakorlat miatt különböző választási bizottságok többször elmarasztalták a médiumot. Korábban – még ellenzékből – Pikóék be is perelték Nyergest elfogultság miatt, a Kúria igazat is adott nekik, de a sors különös fintoraként a félmilliós büntetést már az új kerületvezetésnek, azaz Pikóéknak kellett megfizetnie – magának.
Lapunkat a Pikó-féle vezetés színre lépése óta kétszer világította át a Mérték Médiaelemző Műhely, először elmarasztalta a polgármester túlreprezentálásáért, legutóbb, a három főszerkesztővel későbbi helyzetben már jobb bizonyítványt állított ki.
Politikai kampány az iskolákban
A helyi Fidesz egyik állandó vesszőparipája a Józsefvárosi Önkormányzat kezelésében álló káptalanfüredi üdülő kálváriája, visszatérően Pikóékat hibáztatva azért, hogy a tábor még mindig nem nyitotta meg kapuit (az üggyel számtalanszor foglalkoztunk, legutoljára itt). Illetve a káptalanfüredi strand és az ott székelő vitorlások ügye (ami a Fidesz szerint mutyiügy, a rendőrség szerint nem).
A kerületi iskolások megmentőjeként színre lépett a GrundBalaton táborszervező cég – a Fidesz frakciója az ő pólójukat viselve vonult ki a 2021 június végi képviselő-testületi ülésről. A balatonfüredi tábort az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért támogatja, a tábor híre pedig úgy jutott el a nyolcadik kerületi családokhoz, hogy az iskolákban igényfelmérés zajlott egy, a Sára által promotált táborra kísértetiesen hasonlító balatoni nyaralás lehetőségéről, kihagyva azt az információt, hogy kik a valódi szervezők.
Pikó András ezt a féle „igényfelmérést” politikai célú tevékenységként értékelte, a mára már hírhedté vált Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetőjéhez címzett levelében a köznevelési törvény azon paragrafusára hívja fel a figyelmet, amely kimondja, hogy „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért kuratóriumi tagja és képviselője Farkas Örs.
Az alapítványra a Fidesz és Sára Botond többes szám első személyben hivatkozik, de a megemlítése nélkül, akár a nyaraló gyerekekről van szó, akár az idősek színházba viteléről – utóbbinál lapunknak elismerte, hogy az alapítvány intézte a dolgot.
Utóbbi idén júniusban közzétett mérlege alapján 2021-ben volt 6 millió forint saját bevétele, 93,8 millió forint egyéb bevétele. Ebből 85 millió forint támogatás. Az éves összes bevétel 100 millió forint volt, ami jóval magasabb a 2020-as év 31 milliójához képest. Az alapítvány a józsefvárosi Fidesz irodájába, a Baross utca 19-be van bejegyezve, saját honlappal saját bevallása szerint nem rendelkezik. Személyi jellegű ráfordításokra 19 milliót költött, a mérleg nem részletezi, ez mit takar, ahogy azt sem, honnan érkezett a 85 milliós támogatás összege. Legutóbbi hír, hogy a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri hatáskörben (Csák János kulturális és innovációs miniszternek döntése alapján) 60 millió forintot ad az alapítványnak, amelyet a józsefvárosi cigányzenekarra fordítanak – ezt, ahogy Benga-Oláh Tibor, a roma kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta nekünk, a Fidesz pénzeli.
Farkas Örsnek semmilyen ismert tapasztalata nincs a titkosszolgálatok területén, feladata a szolgálatok és a miniszter közötti kapcsolatok fenntartása és ápolása lesz.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
|
Volt józsefvárosi politikus, egykori JGK-munkatárs felügyeli a polgári titkosszolgálatokat
|
Farkas Örs 2016-ban lett a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) vagyongazdálkodási igazgatója Kocsis Máté pártfogoltjaként. Most helyettes államtitkár lett, emellett a Fidesz-közeli Alapítvány, a Polgári Józsefvárosért feje, amely nemrég Csák Jánostól kapott 60 milliót
| null | 1
|
https://jozsefvarosujsag.hu/volt-jozsefvarosi-politikus-egykori-jgk-munkatars-felugyeli-a-polgari-titkosszolgalatokat/
|
2022-10-06 21:29:00
| true
| null | null |
Józsefváros újság
|
A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz épülő debreceni gyárában, a projekt összértéke így eléri a 800 milliárd forintot, és ezzel Magyarország történetének harmadik legnagyobb zöldmezős beruházása lesz – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a hajdúsági városban.
A tárcavezető az újabb, elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházás bejelentésén arról számolt be, hogy az üzem felépítése ötszáz munkahelyet teremt az eredetileg tervezett ezren felül, amihez az állam 13,5 milliárd forint támogatást nyújt.
Üdvözölte, hogy az autóipari óriáscég hazánkba telepíti elektromobilitási stratégiája szívét, itt kezdődik meg az első teljesen elektromos platformjának gyártása, s a mai bejelentés nyomán ráadásul itt állítják majd elő az ezen modellekbe kerülő akkumulátorokat.
|
A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz Debrecenben
|
A BMW akkumulátor-összeszerelő üzemet is létrehoz épülő debreceni gyárában, ehhez több mint 13 milliárd forint támogatást ad a kormány
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-bmw-akkumulator-osszeszerelo-uzemet-is-letrehoz-debrecenben-254272
|
2022-11-25 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Egy csütörtök este megjelent kormányhatározat szerint a bevett egyházak köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi intézményei „az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzációjaként” a 2022. évben egyszeri, kiegészítő támogatást kapnak. A bevett egyház az Országgyűlés által meghatározott legmagasabb kategória. Nem tartozik ide például a legrászorultabbak számára iskolákat és szociális otthonokat fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet csak egy alacsonyabb kategóriába, bejegyzett egyházként ismertek el nemrég.
Ehhez az egyházi támogatáshoz szokatlan módon nem rendeltek összeget, egy másik kormányhatározat viszont azt mondja ki, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények „az egyházi fenntartású köznevelési intézményekkel azonos mértékű” támogatást kapnak, és itt van összeg: 440 millió forint és külön 10 millió az Országos Roma Önkormányzatnak.
Egy szintén csütörtökön közzétett kormányrendelet a hitoktatóknak ad 2023-ra fejenként havi 61 000 forint kiegészítő támogatást a „bérfejlesztés ellentételezéséhez”. Ezt nem csak az egyházi iskolák tanárai kapják meg, hanem az állami és nemzetiségi iskolákban dolgozó hittantanárok is, de ez esetben is csak azok, akik a bevett egyházakhoz tartoznak.
A kormány 21 milliárd forint kerettúllépést engedélyezett a „tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó” kiadásokra, a „rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez kapcsolódó feladatok hatékony megvalósítására”. Az összeget a Belügyminisztérium kapja, de a határozat megszabja, hogy ebből 2,6 milliárdot a rendőrség, 7 milliárdot pedig az egyébként a BM-től független bíróságok személyi juttatásainak növelésére kell fordítani.
|
Külön pénzt kapnak az államtól az egyházi és a nemzetiségi iskolák az energiaárak elugrása miatt
|
Emellett a kormány a hittantanárok béremelését is külön fizeti.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221125_allam_egyhazi_iskolak_energiaarak_tamogatas
|
2022-11-25 08:05:00
| true
| null | null |
HVG
|
Nyilvánosak a dokumentumok: ennyit derítettek ki eddig a titkosszolgálatok Márki-Zayék külföldi adományáról
Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra.
Márki-Zay Péter egykori közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető is követelte az ellenzékhez az Action for Democracy amerikai szervezettől a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett adományok útját vizsgáló, titkosított titkosszolgálati jelentéseinek feloldását, ezt pedig a titokgazda megtette, ez alapján pedig a témában eddig már tájékoztatást kapó nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Sas Zoltán a parlamenti szakbizottság honlapján közzé is tette az immár nyilvánosságra hozható, minősítés alól feloldott iratokat. A Nemzeti Információs Központ dokumentumaiból a következők derültek ki:
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok mellett az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálódott költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség pedig pénzmosás és sikkasztás gyanújával kapcsolódott be a műveletbe. Azonban a koordinációs munkát a szervek között a Nemzeti Információs Központ végezte el.
A szervek elsődleges vizsgálatai megerősítették, hogy az Action for Democracy összesen 1 848 603 106 forintot utalt el a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak. Ezt az összeget nyolc részletben utalták át.
Az MMM ebből az összegből 2022. márciusa és júliusa között 1,4 milliárd forintot fizetett ki a DatAdat csoportnak (Datadat GmbH: 1,411 millió forint, DatAdat Professional Kft.: 11,7 millió forint, Datapraxis OÜ: 1,4 millió forint).
Az Action for Democracy azonban három másik magyarországi szervezetnek is utalt jelentősebb összegeket: az Oraculum 2020 Kft. egymilliárd forintot, a DatAdat Professional Kft. 148 millió forintot, a Gemius Hungary Adatfeldolgozó és Kutató Kft. 3,5 millió forintot kapott az amerikai civil szervezettől.
A szolgálat adatai szerint az Action for Democracy összesen 3 014 643 717 forintot juttatott magyarországi civil szervezeteknek, illetve az említett vállalkozásoknak.
A Nemzeti Információs Központ szerint „mivel a politikai pártoknak nyújtott, bárminemű külföldi támogatás mind Magyarországon, mind az EU vezető tagállamaiban tiltott és költségvetésüket fokozottan ellenőrzik, tudatos lehetett a külföldi támogatás ezen csatornáinak használata, ami összetettebbé teszi az ügy nemzetbiztonsági vetületét”.
A szolgálat szerint „tervszerű folyamatra utal az is”, hogy az Action for Democracy február 24-én kezdte meg működését, és az első utalást már március elsején teljesítették az Oraculum 2020 Kft. felé (aznap 684 672 dollárt utaltak el). Az Oraculum ebből 324 millió forintot utalt el a DatAdat Professional Kft.-nek, ami így összesen 483,7 millió forintot kapott.
Azonban a vizsgálatnak még nincs vége: egyelőre elemzik, hogy az érintett magyar civil szervezet és a cégek mire használták fel a külföldről kapott támogatást.
A nyilvánosságra hozott dokumentumok mellett feloldották a titkosítás alól azt a prezentációt is, amit a szolgálat a Nemzetbiztonsági Bizottságnak bemutattak, ebből azonban sok újdonság nem derül ki,
a legfőbb kérdésre, miszerint kik adták valójában a támogatásokat, és hogy ez miért is jelent nemzetbiztonsági kockázatot, nem kaptunk egyelőre választ.
Később az MMM közleményt adott ki, miszerint "a nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentés semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem tárt fel a Mindenki Magyarországa Mozgalommal kapcsolatban, éppen ezért Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa elnöke a téma kapcsán vitára hívja Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy a további kérdésekről élő adásban, a széles nyilvánosság előtt, az adófizetők pénzéből fenntartott köztévében vitázzanak."
Az MMM közleménye alpján azonban érdemes megjegyezni, hogy állításukkal ellentétben a titkosszolgálati vizsgűlat nem zárult le, így nem zárható ki, hogy a későbbiekben sem állítanak meg majd a külföldi támogatás kapcsán nemzetbiztonsági kockázatot. A Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásairól egyébként itt írtunk bővebben:
Márki-Zay Péter: Árgus szemmel figyeltek a pártok, nem volt tiltott pártfinanszírozás
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta.
|
Nyilvánosak a dokumentumok: ennyit derítettek ki eddig a titkosszolgálatok Márki-Zayék külföldi adományáról
|
Továbbra sem tudni, hogy miért kiált a Fidesz nemzetbiztonsági kockázatot, ugyanis a titkosszolgálat sem tudta eddig kideríteni, hogy pontosan honnan kapott pénzt a Mindenki Magyarországa Mozgalom és kértek-e azért egyáltalán cserébe valamit. A vizsgálatok még folynak, a parlamenti szakbizottság jobbikos elnöke most egy közbenső, minősítés alól feloldott jelentést hozott nyilvánosságra.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221123_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_tamogatas_titkositas_feloldas
|
2022-11-23 14:57:00
| true
| null | null |
HVG
|
A Központi Nyomozó Főügyészség vád alá helyezte annak az oktatási intézménynek a képviselőjét, melynek engedélyeztetése érdekében Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György, a végrehajtói kar elnöke is megpróbált intézkedni – derült ki a lapunk által megismert vádiratból.
Arról már a nyomozás során beszámolt az rtl.hu, hogy az iskola ügyét Schadl György egyik barátja karolta fel. A vádirat szerint a korábban sikkasztás miatt elítélt férfi, a büntetőeljárás harmadrendű vádlottja 150 millió forintot várt azért, hogy segítsen elintézni az oktatási intézmény megindításához szükséges engedélyeket. Az összegen Völner Pállal és Schadl Györggyel osztozkodott volna.
A vádiratban foglaltak szerint Völner az iskola ügyének elrendezéséért több egyeztetést folytatott az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium „ezidáig ismeretlenül maradt beosztottjaival”. Völner az ügyészség szerint a megszerzett információkat továbbadta Schadl Györgynek, aki megosztotta azokat a harmadrendű vádlottal. Az iskola végül megkapta a szükséges hozzájárulást, és mind mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.
Emlékezetes, hogy korábban elutasították az iskola engedélykérelmét, és erről Völner Pál is véleményt mondott. A 444.hu által közölt lehallgatási jegyzőkönyv szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumáról így beszélt a volt fideszes államtitkár:
Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember.
Egyebekben Völner elnézést kért a fiaskóért Schadltól, és megígérte, utánanéz, hogy mi történt.
Érdekes szála a történetnek, hogy az ügyészség szerint Schadl barátja – akit befolyással üzérkedéssel, csalással és hivatali vesztegetéssel vádolnak – elhatározta, hogy még több pénzt csal ki az oktatási intézmény képviselőjétől. A vádirat szerint a harmadrendű vádlott elhitette a nővel, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába kell utaznia. Valójában azonban egy budapesti hotelben szállt meg, a telefonját pedig kikapcsolta. Ezután – áll a vádiratban – megkérte egy előre beavatott ismerősét, hogy keresse fel az oktatási intézmény képviselőjét, és
mondja azt neki, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer amerikai dollárt váltságdíj gyanánt.
Az ügyészség szerint az oktatási intézmény képviselője – aki tizenharmadrenű vádlottja lett az eljárásnak – beleegyezett, hogy kifizeti a pénzt, ezért egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forintot váltott át amerikai dollárra. A nő ezután Schadl barátjának ismerősével Nyíregyházára utazott, ahol a pénzt átadták egy nőnek, aki azt később továbbította a csalást kitervelő harmadrendű vádlottnak.
A többi közt ezek alapján az ügyészség
Schadl György barátjára mint harmadrendű vádlottra befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén kilenc év börtönbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást és 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint erejéig vagyonelkobzást kér a bíróságtól.
Az oktatási intézmény képviselőjére mint tizenharmadrendű vádlottra hivatali vesztegetés miatt beismerés esetén két év – végrehajtásban három év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést és 30 millió forint pénzbüntetést kértek.
A Schadl barátja által előre beavatott ismerősre mint huszadrendű vádlottra csalás miatt három év börtönbüntetést, négy év közügyektől eltiltást és 3 millió forint pénzbüntetést kért az ügyészség.
A 24.hu az ügyben készült vádiratot cikksorozatban mutatta be. Ebből kiderült, hogy Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl apját és feleségét is pénzmosással vádolják. A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is. Tovább leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
|
Csecsen emberrablók, váltságdíj – krimibe illő szélhámosságok a Völner-Schadl vádiratban
|
Színlelt emberrablási sztorival csalt ki 200 ezer amerikai dollárt a Schadl–Völner-ügy harmadrendű vádlottja egy oktatási intézmény képviselőjétől – derült ki a 24.hu által megismert vádiratból. A korábban sikkasztásért elítélt férfi azt állította, hogy Ukrajnába ment tárgyalni, és csecsen emberrablók tartják fogva. A váltságdíjat a becsapott tizenharmadrendű vádlott fizette ki.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2022/11/28/schadl-gyorgy-volner-pal-csecsen-emberrablo-ukrajna-valtsagdij-krimi-vadirat-iskola-engedely-miniszterium/
|
2022-11-28 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Az EU-Fire cégcsoport számos támogatást nyert el az évek során geotermikus fejlesztésekre, a megvalósítás azonban több projektjüknél is megbicsaklott. Így például több milliárd forint európai uniós forrást nyertek arra, hogy geotermikus erőművet fejlesszenek Békés megyében, de ebből nem lett semmi. Mint a 24.hu kiderítette, a támogatásból 2,8 milliárd forint úszott el a Buda-Cash csődjével. A Battonyára tervezett létesítményről februárban még azt lehetett tudni, hogy nem fog megépülni, mint ahogy a Kiskunhalasra tervezett erőmű sem. Mosonmagyaróváron 2,6 milliárdos, vissza nem térítendő támogatásból ígértek erőművet, átadását 2018 végére tervezték, ám azóta sem épült meg. A Pénzügyminisztérium 2020–2021-ben 7,7 milliárd forint, vissza nem térítendő támogatás megítéléséről döntött az EU-Fire Kft. számára.
A 460 millió forintos támogatással 2016–2017-ben Kiskunhalason próbafúrást végző EU-Fire szerint a városban még lehet esély egy kompromisszumos befejezésre. Az MGtE elnöke, Szita Gábor viszont úgy véli, a kifúrt kút hasznosítása olyan jelentős kompromisszummal járna, amely megkérdőjelezi, van-e egyáltalán értelme újabb pénzeket költeni rá. A polgármester közben több szereplő bevonásával próbál megoldást találni.
Lehetett sejteni, hogy hiába fúrnak Kiskunhalason
Kiskunhalas térségében van egy nagyon jó geotermikus mező, amit legalább három évtizede ismerünk, csak viszonylag messze, mintegy 15 kilométerre a várostól – mondta megkeresésünkre Szita Gábor. A geotermikus energia kinyerése általában akkor gazdaságos, ha a kút közel van a felhasználás helyéhez, hiszen a vezetéképítés költsége tetemes. Az ígéretes, ám a hasznosítási helytől messze lévő mezőt saját számításaik szerint csak akkor lehetett volna gazdaságosan hasznosítani, ha a kútfúrásra és a vezetéképítésre is jelentős támogatást kaptak volna, illetve, ha nemcsak lakások fűtését, melegvíz-készítését, hanem számos ipari üzemet is rákötöttek volna, valamint jelentős kertészeti hasznosítás is társult volna hozzá. Az elmúlt bő évtized azonban nem volt elég arra, hogy egy ilyen beruházás megvalósuljon.
Szerinte azt is lehetett tudni, hogy ahol az EU-Fire próbálkozott a fúrással, ott a szakma szerint észszerűtlenül magas volt a fúrás kockázata. Kiskunhalas közelében ugyanis szép számmal vannak szénhidrogén-kutató fúrások, ám termálvíz azokban nem fordult elő. Önmagában ez a tény még nem zárta ki, hogy a város északkeleti határában találjanak termálvizet, de a kockázatot nagyon megnövelte. Ha nem lett volna ennyire kockázatos, akkor más cég már korábban belevágott volna a projektbe – tette hozzá.
Kockázatos volt a fúrás, mégis belevágtak
Az EU-Fire Csoport 2014-ben egy 2,8 milliárd forint összköltségű projekttel geotermikus hőenergiára tervezte átállítani Kiskunhalas távhőfűtéses otthonait, intézményeit, illetve – lehetőség szerint – ipari szereplőket is szándékozott kiszolgálni. A reális megvalósításához az előzetes kalkuláció szerint mintegy egymilliárd forintnyi pályázati forrásra lett volna szükségük, ám ezt a pénzt sem az uniós, sem a hazai döntéshozók nem biztosították a projektnek, épp a fúrási kockázatra hivatkozva. Emiatt úgy tűnt, hogy bele sem vágnak – írták megkeresésünkre.
Ám kínálkozott egy áthidaló megoldás, amivel éltek is: az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus olyan kutatási pályázatot írt ki, amely egy adott térség geotermikus lehetőségeinek, kiaknázásának feltérképezését célozta, és többek között próbafúrást lehetett végezni. A várossal közösen megalapították a Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft.-t, és beadták a pályázatot, majd 2016 május végén a felek alá is írták a támogatói szerződést. A „Geotermális hő hasznosítása Kiskunhalas város távhőrendszerében” elnevezésű projekt első része, a kútfúrás összesen mintegy 1,352 milliárd forintba került, aminek 34 százalékát (460 millió forintot) kapta meg támogatásként az EU-Fire, a többi költséget ők állták. Mint kifejtették, a projekt maradéktalanul teljesítette a támogatói szerződésében foglaltakat, mert 2017 tavaszára elkészült a 2500 méter mély kút, illetve megvásárolták a kútszivattyút. Csakhogy, mint fogalmaztak, az ígéretes megelőző vizsgálatok ellenére az elért rétegben nem volt víz. Így a projekt második üteme, a geotermikus hasznosítás el sem kezdődött. Vagyis a támogatott projekt úgy volt sikeres, hogy azóta sincs geotermikus hasznosítás Kiskunhalason.
Az EU-Fire még bízik egy szerényebb verzióban
Adódik a kérdés öt évvel a fúrás után, hogy halott-e a projekt. Az EU-Fire szerint nem, mert a kút alján megfelelő a talphőmérséklet (137 Celsius-fok), így, mint írták, több alternatív megoldás kínálkozik. Az egyik legkézenfekvőbb a „cső a csőben” technológia, amelynek segítségével hőenergiát, illetve áramot egyaránt lehet termelni. A módszer lényege, hogy a rendszer egy vékonyabb csőben technikai folyadékot sajtol a 140 fokos földrétegbe, majd miután a felhevült folyadék a szélesebb csőben visszatér, egy hőcserélő rendszer segítségével ki lehet nyerni hőenergiáját. Hozzátették, egy ilyen szisztéma teljesítménye pár száz kilowattos, ami szerényebb, mint egy geotermikus kútra épülő rendszeré, de úgy vélik, ipari létesítmények, lakóparkok fűtéséhez, meleg vízének biztosításához elegendő.
Szita Gábor a vízkitermelés nélküli (mély)geotermikus energiatermeléssel, a „cső a csőben” eljárással kapcsolatban szkeptikus. Bár az ötlet egyáltalán nem új, legalább fél évszázados, elmondása szerint nemzetközi szakmai konferenciákon nemigen lehet találkozni ilyen jellegű külföldi próbálkozásokkal, helyette a nagy felületű föld alatti „hőcserélő” kifejlesztésére és megbízható működtetésére helyezik a hangsúlyt. Hozzátette, a rendszerváltozás környékén éppen Magyarországon, Szolnokon építettek meg egy kísérleti „cső a csőben” berendezést, ami néhány évig üzemszerűen is működött, de csak nagyon kis teljesítményre volt képes. Pedig ahhoz, hogy egy geotermikus kúttal megérje foglalkozni, megawattos nagyságrendű teljesítmény az elvárás. A szolnoki kísérlet ennek az elvárásnak nagyjából a tizedrészét szolgáltatta, azt is nagyon alacsony hőfokon. A kiskunhalasi fúrásban mért 137 fokos talphőmérséklet természetesen nagyon bíztató lenne, ha az termálvíz előfordulással párosulna. De ez nincs így. A „cső a csőben” eljárás esetleges alkalmazásával ennél a fúrásnál is csak töredék teljesítményre számíthatunk az eredeti várakozásokhoz képest, ami a megcélzott távfűtési célú hasznosítást gazdaságilag valószínűleg kizárja – hacsak nem kap a projekt újabb, nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást mindannyiunk adóforintjaiból – magyarázta.
Az, hogy alternatív rendszer mire képes, számos tényezőtől függ, ismerte el az EU-Fire is. Például attól, hogy mekkora a hőveszteség (a kúttól a hőenergiát el kell juttatni – csőhálózat és hőcserélő segítségével – a távfűtéses otthonokig, intézményekig), milyen teljesítményre optimalizálható a „cső a csőben” megoldás, érdemes-e megosztani (és ha igen, milyen arányban) a geotermikus rendszer kapacitását a hőenergia-, illetve az áramtermelés között, illetve miként változtak a kivitelezési költségek az utóbbi öt évben. Mint kiderült, a finanszírozási, ütemezési, kapacitási kérdésekre csak 2023 első félévére lesznek kész a válaszokkal.
Hogy eddig miért nem léptek tovább, arra azt írták: a fúráshoz igénybe vett támogatási szerződés ötéves fenntartási időszakot írt elő akkor is, ha a projekt nem működhet eredetileg tervezett formájában. Addig a pályázatba foglalt technológiától sem lehet eltérni, és a kivitelező csak az öt év letelte után döntheti el, hogyan hasznosítja a kutat – írták. Reményeik szerint 2023 tavaszán már egy működő geotermikus rendszerről számolhatnak be. Ez elég optimista elképzelés ahhoz képest, hogy másik levelük szerint csak 2023 első félévére lesznek válaszaik arra, mire képes a „cső a csőben” megoldás.
A város több vasat is tart a tűzben
Kiskunhalas polgármesterénél, Fülöp Róbertnél is érdeklődtünk az EU-Fire projektről. Ő azt írta, szakértők véleményére szerint csekély kútmélyítéssel kezelhető lenne a helyzet, azonban ehhez először a 2500 méter alatti rétegek eléréséhez szükséges koncessziót kellene megszerezni. Ez folyamatban van – tette hozzá. Meglepődtünk, mert az EU-Fire kifejezetten azt írta lapunknak, hogy a koncessziószerzésbe nem vágtak bele. Pedig, mint írták, a 2500 méter mély „próbakút” alján végzett újabb vizsgálatok valószínűsítették, hogy a fúró jó irányba haladt. Csakhogy a hazai szabályozás egy speciális koncessziós eljáráshoz köti, ha a geotermikus piac szereplői 2500 méter alá kívánnak menni. A koncesszió megszerzése viszont olyan adminisztratív, szakmai és anyagi terhet ró a geotermikus megoldásokkal foglalkozó cégekre, amit egyetlen, hosszú távú megtérüléssel számoló projekt sem bír ki. Éppen ezért nem is folyamodtak koncesszióért. Ezt – úgy tűnik – a polgármester nem tudta, viszont amikor visszakérdeztünk, valószínűsítette, hogy a koncessziós eljárás nehézsége miatt nem vágott bele az EU-Fire.
A város egyébként folyamatosan keresi a lehetőséget szakértői cégek bevonására a geotermikus fűtési rendszerek kialakításához. Az MVM is egy ilyen opció, illetve van kapcsolatuk egy olyan technológiát birtokló céggel, amely a régi, szénhidrogén-termelő kutak geotermikus átállításában hisz – írta még Fülöp Róbert.
|
Újra nekifutna a bedöglött kiskunhalasi fejlesztésnek az EU-Fire
|
Életet lehelne a kormány a geotermikus energia hasznosításába, ám, mint írtuk, az előzmények alapján egy szakmai szervezetnek vannak kételyei. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) egy 2017-es nyilatkozatában azt írta, a hibás kormányzati támogatási gyakorlat többször vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez, mint például Kiskunhalason. A nyilatkozat eljutott az NFM-hez is – a minisztérium szerint azonban a kiskunhalasi projekt sikeres volt, mert annak célja egy kutatófúrás volt, ami kifogástalanul teljesült. Csakhogy Kiskunhalason azóta sincs geotermikus fűtés.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/26/eu-fire-ujra-nekifutna-bedoglott-kiskunhalasi-geotermikus-fejlesztes/
|
2022-11-26 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projekt cégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon.
Egy forrásunk szerint a Dömper dolgozóinak már be is jelentették az akvizíciót, amit „fúzióként” emlegettek, de valójában arról van szó, hogy a Dömper Kft. valamilyen formában (a pontos jogi konstrukciót még nem ismertették az érintettekkel) beolvad a nála jóval nagyobb vetélytársába. Ugyanez lesz a sorsa a Dömperrel egy helyrajzi számra bejegyzett Hidro-Duna Kft-nek is, ez valójában a Dömper alagút építésre létrehozott projektcége. A két kft. ugyanis nincs egy súlycsoportban a részvénytársasággal.
Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint az elmúlt négy évben 2020-ban volt a legmagasabb árbevétele a Dömpernek, 25,9 milliárd forint, ez egy milliárd forint adózás előtti nyereséget jelentett. Tavaly 12,28 milliárd forint bevételből már csak 29 millió forint adózott eredmény származott. A Dömpernek 121 munkavállalója van, tavaly 2,3 milliárd forint saját tőkével rendelkezett. A Hidro-Duna Kft 3.1 milliárd forint árbevétel mellett 356 millió forintos eredményt produkált, 707 millió forint saját tőkével és 70 alkalmazottal rendelkezik.
A nagyágyú
A Duna Aszfalt teljesen más nagyságrend, az elmúlt években stabilan emelkedő bevétellel. Tavaly 252 milliárd nettó árbevétel mellett 24 milliárdos eredményt produkált Szíjj László cége, a Duna Aszfalt saját tőkéje 78 milliárd forint volt. A munkavállalók számát nem tüntették fel, de a cég saját honlapja azt írja, közel 1500 dolgozójuk van.
A Dömper nem várt nehézségeiről korábban már részletesen foglalkoztunk.
Az akvizícióra információink szerint azért volt szükség, mert a kormány úgy döntött, nem épül meg az M100-as gyorsforgalmi út Bicske-Esztergom szakasza, ez pedig nehéz helyzetbe hozhatta a Dömper Kft-t, amelyik az egyik kivitelezője lett volna az útnak. A Dömper 220 milliárd forintért építette volna meg a 15,4 kilométeres, 2x2 sávos útszakaszt, két szinteltolásos csomóponttal, 26 híddal és 3 dupla alagúttal. (A másik kivitelező a Strabag lett volna 125 miliárd forintért.)
Csúszásban
A szerződés egy forrásunk szerint komoly előleget is biztosított volna a Dömpernek, amely nehézségekkel szembesült az M85-ös építésénél. Mint korábban megírtuk, a Győrt elkerülő útszakasz része egy alagútpár is, aminek a kivitelezése már most nagyjából fél éves csúszásban van.
A Dömper korábban mert nagyot álmodni, pályázott a 35 éves autópálya üzemeltetési koncesszióra is.
Ráadásul időközben nem csak az építőanyag árak emelkedtek meg nem várt mértékben, de a forint drasztikus gyengülésével sem lehetett előre számolni, így jelentősen megugrottak a kivitelezés költségei, miközben a csúszás miatt kötbér fenyegeti a céget. Úgy tudjuk, a Dömper vezetése már márciusban arról beszélt egy belső fórumon, hogy ebből a helyzetből a kiutat csak a Duna Aszfalt beszállása jelentheti, ebben a hónapban már volt is egy kisebb leépítés a cégnél. Egy forrásunk szerint ugyanakkor a Duna Aszfalt beszéllásával megszűnik a Dömper ügyvezetőjének, Németh Miklósnak a megbízatása. Őt egyértelműen Völner Pál emberének tartották korábban.
Tűz közelben
A Dömper-Duna Aszfalt „fúzióban” mindkét cég esetében felbukkannak a politikához erősen kötődő szereplők. Mint a Válaszonline korábban részletesen feltárta, a Dömper Kft tulajdonosa Abronits Róbert, aki üzleti kapcsolatban áll a korrupcióval vádolt egykori államtitkár Völner Pál fiával, Völner Marcellel. Völner Marcell szintén üzleti kapcsolatban áll Abronits Róbert élettársával.
Völner Marcell neve a 24.hu november 25-ei cikkéből is ismerős lehet. Ebben olvasható, hogy Völner Pál és családtagjai több vagyontárgyát is zár alá helyezte az ügyészség a büntetőeljárás részeként, a többi között a Völner fiú piros Porsche Cayman S sportautóját.
A Duna Aszfalt tulajdonosa Szíjj László, aki az ország egyik leggazdagabb üzletembere. Róla korábban az Átlátszó írt részletesen. Mint megemlítették, az oligarcha tulajdonában van egyebek mellett három luxus yacht is, ezek közül az egyiken nyaralt 2020 augusztusában Szijjártó Péter külügyminiszter a feleségével. Szijjártó Péter erről azt mondta, semmi kivetnivalót nem talált az ügyben.
Idehaza nagyfiúk
A Duna Aszfalttal korábban a G7 gazdasági portál foglalkozott részletesebben. Mint írták, Szíjj László cége nem csak az egyik legnagyobb nyertese a hazai közbeszerzéseknek, de kiemelkedően magas, 17 százalékos profitrátával is dolgozott az elmúlt öt évben. Ugyanezen időszak alatt 5,4-szeresére növelte az árbevételét, elsősorban a kormány által kiírt közbeszerzéseknek köszönhetően.
A G7 szerint érdekes ugyanakkor, hogy a Duna Aszfalt külföldi leánycégei ezzel szemben már sokkal kevésbé sikeresek: bár svéd, horvát, román, lengyel sőt mauritiusi leányvállalatokat is alapított az elmúlt években a társaság, érdemi munkát a G7 szerint ezek közül inkább csak Lengyelországban végeznek, de itt az elért árbevételhez képest mindössze 1.8 százalékos profitrátát értek el.
Mint megírtuk, egy nemzetközi összehasonlításból a Dömper sem jönne ki jól az M85-ös építését tekintve. Ezért 44 milliárd forintot kap majd a cég (persze, ha kötbért kell fizetnie, akkor jelentősen csökkenhet az összeg), miközben a magyar-szlovák határ túloldalán, Eperjesnél 45,7 milliárd forintnyi euróból zajlik egy hosszabb alagút kivitelezése egy völgyhíddal és autópálya szakasszal együtt. Az a beruházás nincs késésben.
Kerestük a Dömper Kft-t és a Duna Aszfaltot is, válaszaikat közölni fogjuk.
|
Nem vész el, csak átalakul - a NER-ben marad a bajba jutott Dömper Kft.
|
Átveszi a Dömper Kft.-t, valamint projekt cégét, a Hidro-Duna Kft.-t a Duna Aszfalt Zrt. – értesült a Szabad Európa. Információink szerint erre azért van szükség, mert az M100-as megépítésének törlésével a Völner Pálhoz köthető Dömper bajba került volna hosszabb távon.
| null | 1
|
https://www.szabadeuropa.hu/a/ner-domper-kft-duna-aszfalt-vollner-pal-m100/32153742.html
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
Szabad Európa
|
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.
Országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket különböző állami beruházásokon. Az egyik a tatabányai katolikus gimnázium építése volt, a másik a pécsi tűzoltóságé, majd emellé sorakozott fel több folyamatban lévő építkezés.
Mindez cikkünk megjelenését követően derült ki, amikor egymás után keresték meg lapunkat a megkárosított vállalkozások és azok jogi képviselői. Számos interjú után a következő kép bontakozott ki:
az Octopus Invest (és néhány hozzá kapcsolható vállalkozás) több közpénzes megbízást elnyert, saját eszközparkkal azonban nem rendelkezett.
Minden beruházásnál alvállalkozók tucatjait kérte fel, azzal biztatva őket, hogy kormányközeli kapcsolatai vannak, így minden rendben lesz.
Ezután felvették az előlegeket/első részleteket, aminek csak egy részét adták tovább az alvállalkozóknak, akiket emellett pótmunkákra, újabb feladatokra kértek fel, és így lényegében a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítették őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre stb. hivatkozva az Octopus elutasította őket. A teljesítési igazolásokat (TIG) sem adták ki sok esetben.
Majd ezt követően ők nyújtottak be követelést az alvállalkozókkal szemben. A perek jelenleg is folynak, van, amelyik már 2 éve tart. A visszatartott vállalkozói díjak összege az 1 milliárd forintot is meghaladja.
„Elnyomnak, mint egy csikket”
„Sajnos, én is egy károsult vagyok, illetve a cégem” – írta lapunknak egy érintett alvállalkozó cikkünk megjelenése után. „Több szerződésből összesen 100 000 000 forinttal tartoznak a mai napig. A szép az egészben, hogy a kapcsolatfelvételkor a biztos politikai háttérrel csábítottak engem oda, közvetlen kapcsolat az Orbán családhoz. Majd mikor már nem bírtam pénzelni, fordult a helyzet és a TEK-kel fenyegettek, illetve hogy
ne akarjam, hogy maga Orbán Győző vagy Áron hívjon fel személyesen, mert azt nem teszem zsebre. Elnyomnak, mint egy csikket.
Ilyet és számos hasonló hangzatos fenyegetést kaptam. Több perem van ellenük jelenleg is már közel két éve. Megdöbbentő, sőt megrázó, hogy a mai világban ez még megtörténhet, és ahogy látom, büntetlenül.”
Hamar kiderült, hogy az érintett alvállalkozó nincs egyedül. Egymás után jöttek a megkeresések a pórul járt cégektől, mi pedig igyekeztünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot. A telefonos interjúk során aztán körvonalazódni kezdett egy kép a fővállalkozóról, annak tulajdonosairól és arról, hogyan vált az álommeló rémálommá az érintett cégek számára.
Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel | atlatszo.hu
Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől.
„Aláírtuk a halálos ítéletünket”
Az ügy egyik legnagyobb vesztese a beszélgetések alapján a tatabányai beruházás első generálkivitelezője, a Mirakle Kft. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.
„Az Octopus keresett meg minket, korábban nem vettünk részt közbeszerzéseken – emlékszik vissza a kezdetekre az egykori ügyvezető. „2,5 milliárd forintot ajánlottak a tatabányai gimnázium kulcsrakész elkészítéséhez. Életünk legnagyobb megbízása volt, hosszasan gondolkodtunk, de végül igent mondtunk.”
Először minden szépnek tűnt: az egyeztetések ugyan elhúzódtak, de az Octopus Invest tulajdonosai nagyon meggyőzőek voltak: hatalmas irodában fogadták őket a Váci úton. Aztán jött az első meglepetés.
„Azt mondták, vállaljuk el Hatvanban a könyvtár felújítását 345 millióért, különben a tatabányai megbízásból sem lesz semmi.
Elkészítettük a költségvetést és láttuk, hogy ennyi pénzből nem lehet elvégezni a munkálatokat (nagyjából a duplájára lett volna szükség). De addigra már sok alvállalkozót felkerestünk az iskola építéséhez, és nem akartunk visszatáncolni. Azt hittük, a beruházások mögötti erős jogi háttér (egyház, állam, önkormányzat) elég garancia lesz arra, hogy ne legyen gond, ezért úgy döntöttünk, belevágunk. Bárcsak tudtuk volna, hogy ezzel aláírtuk a halálos ítéletünket…!”
A két helyszínen párhuzamosan folytak a munkák, a Mirakle minden erőforrását beleölte az építkezésekbe. Hiába.
„Úgy 40-50%-ig haladtak a dolgok, akkor azonban a fővállalkozó szerződésmódosítást kért tőlünk: napi öt-tízmilliós kötbért akartak belefoglalni, amire mi nemet mondtunk. Ez váratlan volt, hiszen határidőn belül voltunk. Hatvanban közben befejeztük a munkát, így amikor egyeztetésre hívtak 2020 szeptemberében, azt hittem, végre befogadják az elmaradt teljesítési igazolásokat, és kifizetnek. Az irodában azonban Szabó Ádám ügyvezető várt ügyvédek hadával, és közölték, azonnal szerződést bontanak velünk. „Ha most aláírom, akkor nem lesz további probléma” – így fogalmazott – „ellenkező esetben tönkretesz. Nem írtam alá.”
Az ügyvezető szerint, amíg ő az irodában volt, az építkezés helyszínén megjelent félelmet keltve 30 „biztonsági őr”, lekapcsolták az áramot, és mindenkit kizavartak. A Mirakle gépei, eszközei, anyagai, irodakonténere mind az építési területen maradtak.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől | atlatszo.hu
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
„Birtokvédelmi eljárást indítottunk, amit először meg is kaptunk, majd végül mégis az Octopus javára ítéltek. Hónapokig nem engedtek be senkit, nekünk pedig 80 oldal hibás teljesítésre vonatkozó papírköteget adtak. Hiába végeztük el határidőre a munkát, nem kaptuk meg az érte járó 500-550 millió forintot. A cégünk kintlévősége végül akkorára nőtt, hogy a felszámolást nem lehetett elkerülni.”
Az egykori cégvezető szavaiból azonban kiderül, a kálvária ezzel sem ért véget. „Eladtam az autómat, az ingatlanomat, hogy legalább néhány alvállalkozót részben ki tudjunk fizetni. Hiszen folyamatosan kerestek minket, mindennapi megélhetési gondokkal küzdve. Volt, aki a kerítésen át dobálta ki a szerszámait a lezárt területről, hogy legalább máshol dolgozni tudjon.
Olyan is akadt, aki azzal hívott fel, hogy elmegy és felakasztja magát a kapura.
A férjemet annyira megviselte az egész, hogy hónapokra kórházba került. Én pedig egy idő után annyira kétségbe voltam esve, hogy bárkinek a kezét elfogadtam, akiről úgy véltem, segíteni tud.”
Így jutottak el oda, hogy megpróbálták fizikai erővel visszafoglalni az építési területet. „A birtokvédelem akkor még élt, így – miután az akciót bejelentettük a rendőrségen – 2021 elején bevonultunk a területre 70-80 fővel. Két napig voltunk bent, akkor az Octopustól megkerestek minket, hogy egyezzünk meg. Bízva a békés megoldásban levonultunk, de persze ezt az ígéretüket sem tartották be, az egyezségből semmi sem lett.
Mindvégig folyamatosan kértük a Székesfehérvári Egyházmegye jogi képviseletének és Hatvan Város Polgármesterének is a segítségét. Már azt is felajánlottuk, hogy aláírunk engedményezést az összes alvállalkozónk és beszállítónk részére, hogy legalább ők jussanak az elvégzett munkájuk után járó pénzhez. Ez sem vezetett eredményre. A mi alvállalkozóink nagy része is tönkrement, velünk együtt…”
A Mirakle egykori ügyvezetője úgy tudja, a Székesfehérvári Egyházmegye aláírta az Octopus teljesítését, a pénzt pedig átutalta úgy, hogy az Octopus nem igazolta le, hogy az alvállalkozóit kifizette volna.
A Mirakle állásfoglalást kért a Közbeszerzési Hatóságtól a kifizetés törvényi előírásáról. A hatóság válasza szerint „A kérdés az volt, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fővállalkozó az alvállalkozói részére teljesíthet-e akképp, hogy az alvállalkozó által nem elismert követelését az alvállalkozói díjba beszámítja, különös tekintettel arra, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés f) pontja átutalási igazolások másolatának átadását írja elő, nem pedig beszámítást vagy egyéb fizetési módot. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen teljesítés nem elfogadható.”
„A Mirakle Kft. egyedüli generál kivitelezőként vett részt a munkában. Hogy lehet az, hogy az általunk elvégzett munka megfelelt az egyház műszaki ellenőrének, azt ki is fizette, az Octopus pedig hibás teljesítésre hivatkozva nem fogadja el? Azok után, hogy sikerült felvennie érte több száz millió forintot! Az Octopus a mai napig tartozik nekünk ezzel a pénzzel!
Erős alapokon álló családi vállalkozás volt a miénk, de a korábbi munkáinkból származó összes bevételünket is felemésztette a két kivitelezés finanszírozása.
Sarokba szorítottak a kifizetések visszatartásával. Az Octopus tulajdonosa folyamatosan ránk hárította a felelősséget, hogy elloptuk a pénzt, ezért nincsenek kifizetve az alvállalkozók. A projektek sokkal többe kerültek már akkor, mint amekkora összeget összesen kaptunk. Persze szerettünk volna mi is perelni, de a szerződésben, amit aláírtunk, az Octopus kikötötte a választott bíróságot. Így közel 40 millió forintot kellett volna még fizetnünk csak azért, hogy perelhessünk. Ezt már nem tudtuk kifizetni. Az építési napló egyébként a mai napig nyitva van – nem is zárjuk le addig, amíg nem számoltak el velünk.”
A Mirakle volt ügyvezetőjét azóta a cég egyik tulajdonosa, Németh Zsuzsa beperelte és – belépve a hitelezői körbe – 1 milliárdot követel rajta. De, mint mondja, az utánuk érkező, számukra ismeretlen cégek is ugyanebbe a forgatókönyvbe, csapdába estek bele.
Porsche, Gucci, Dior
A Mirakle egyik érintett alvállalkozójával is sikerült beszélnünk. Nekik másfél éve áll bent a pénzük, hiába végeztek el minden munkát és pótmunkát, amit az Octopus kért.
„Velem fogsz szívózni? Rajtatok bukik a projekt! – nagyjából ebben stílusban beszélt velem Németh Zsuzsa, miután közöltem, hogy ameddig nem állítja ki a teljesítés-igazolást és nem fizet, nincs több munka. Közben mutogatta a kis füzetkéjét meg a rózsaszín tollát, hogy 13 millió helyett csak 5,1-re tarthatok igényt. Pedig még karácsony este is kimentünk neki elvégezni egy javítást, mert úgy gondoltam, mi, szabolcsiak tartsunk össze… Kár volt, mert nem fizetett.”
Pedig a cégvezető szerint volt pénzük. Mint mondja, mindig nagyon drága ruhákban jelentek meg: Gucci, Dior, Luis Vitton, az autóik között pedig volt zöld rendszámos Porsche Cayenne, vadiúj BMW, Mercedes. Rengeteg kocsijuk volt. Nyaralni is mentek, de hogy hova, azt titkolták. A cégvezető úgy hallotta, a házukat kerítéssel és kamerákkal vették körül – és nemcsak a magánéletük féltik Némethék.
„Nekem azt mondták, a Váci úti iroda be volt poloskázva, a céges telefonokat pedig lehallgatták. Mert a saját alkalmazottaikban sem bíztak: egyikőjüket állítólag hosszú évek után egy e-mailben rúgták ki, a másikról pedig azt a pletykát terjesztették el, hogy meglopta őket. Arról is kaptunk információkat, hogy a cég rengeteg fizetési felszólítást kapott, és már sehol sem találnak alvállalkozókat, annyira rossz a hírük. A környéken minden Tüzép-nek tartoztak. De a velük szerződött cégekkel titoktartási nyilatkozatot írattak alá – egy egész hadsereg jogászuk van.”
Az ügyvezető úgy emlékszik, többször is elhangzott, hogy az Octopus tulajdonosai Orbán Viktor miniszterelnök családjához „vannak bekötve”, ezért nyernek annyi közbeszerzést. Ezt erősítették meg Pécsett is, ahol két beruházásban is érdekelt volt az Octpus tulajdonosi köre.
Kormányközeli kapcsolatok?
A baranyai megyeszékhelyen a tűzoltóság Engel utcai épületét, valamint PTE Balassa Kollégium felújításának befejező munkáit vállalták el. Előbbi a mai napig nem készült el, a munkálatok megakadtak, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerződést bontott velük a határidők be nem tartása miatt.
Az érintett alvállalkozók beperelték az Octopust, illetve feljelentést is tettek a cég ellen, a nyomozást elrendelték. Egyikük – akárcsak a Mirakle – felszámolás alá került. Az egykori ügyvezető az Átlátszónak elmondta, őket azzal keresték meg, hogy vállalják a generálkivitelezést, de ebbe nem mentek bele.
Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság | atlatszo.hu
Véget érhet a pécsi tűzoltólaktanya kálváriája: sikerült megtalálni a kivitelezőket, akik összesen 4,2 milliárd forintból végezhetik el a szükséges fejlesztéseket a baranyai megyeszékhelyen. Egy nagypályás cég mellett három kisebb felel majd a kivitelezésért. Utóbbiak maguk mögé utasították Mészáros Lőrinc ZÁÉV-ját, sőt, egyikük 1,1 milliós adózott eredménnyel a háta mögött 2,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el tavaly. A három cég háttere közös, és egyikük érintett volt egy gyanús tenderben, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
„Csak alvállalkozóként szálltunk be építész munkára, láttuk, hogy túl szoros a keret, a tervek sem jók, nem akartunk mást bevállalni. Olyan feladatokat is elvégeztettek velünk, ami nem a miénk lett volna, aztán kiderült, hogy közmű alagút van az épület alatt, nem lehetett tovább haladni. Vártunk terveket, de nem kaptunk. Amit mégis megcsináltunk, arra húzták a szájukat. Hívtunk szakértőt, az ő véleményét odaadtuk az Octopusnak, ők meg közölték, hogy „ezzel kitörölhetjük”.
5%-ot fizettek csak ki, vártuk, hogy utalják a következő 5%-ot, de hiába. Akármit csináltunk, semmi sem volt jó, de folyton sürgettek, hogy dolgozzunk tovább. Az építőanyagok ára közben megugrott, de se anyag nem volt, se pénz. Ekkor közöltük, hogy rendben, veszünk fel hitelt anyagokra, de annak az összegét helyezzék el ügyvédi letétben. Másnap küldték a papírt, hogy szerződésszegés történt. Akkor levonultunk, a munkaterületet nem adtuk át, az építési napló sincs lezárva.”
A cégvezető szerint az Octopus egy kirakatcég, „a strómanok strómanjai” – bár mindig azzal dicsekedtek, hogy jó kapcsolataik vannak. Egészen pontosan az terjedt el, hogy Némethék üzlettársai, Járási Tamás és Sipos Péter a kulcsfigurák, főként utóbbi, aki állítólag harmad-unokatestvére Orbán Áronnak.
Megnéztük ezért, mit lehet tudni a megnevezett személyekről.
Bár a kereső nem sok találatot adott, az Opten adatai szerint Járási Tamás üzlettársa volt Fonyó Gábornak a Cserepes Agrár Kft.-ben. Fonyó neve a Fejér megyei földárverések kapcsán lehet ismerős, de „a NER első földesúri háborújában” is érintett volt. Sőt, építési vállalkozóként is felbukkant többek között egy Paulay Ede utcai beruházásnál.
Fonyó mellett ismert szereplő még dr. Fodros István, aki a Hekust Kft.-ben volt üzlettársa Németh Jánosnak, az Octopus volt tulajdonosának. Fodros Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja volt, de az 1986-os, botrányba fulladt magyarországi szépségkirálynő-választás egyik főszervezőjeként is ismerték. A rendszerváltás Fodrost a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyetteseként érte, később a Hekus, illetve a Diplomata Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. Fodros István tavaly decemberben hunyt el.
Az igazi kapocsként a kormányhoz azonban Sipos Pétert emlegetik, aki állítólag anyai ágon Orbán Viktor anyjához, Sipos Erzsébethez köthető. Sipos két cégben is üzlettársa (volt) Némethéknek.
Megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy megtudjuk,
Sipos Péter valóban rokonságban áll-e Sipos Erzsébettel,
ha igen, pontosan milyen kapcsolatban vannak,
az Octopus Invest – és kapcsolt vállalkozásai – (volt) tulajdonosai, Németh Zsuzsa és Németh János milyen kapcsolatban állnak Orbán Áronnal,
illetve, van-e bármilyen köze Orbán Áronnak az említett beruházásokhoz, vagy csak visszaéltek a nevével.
Havasi Bertalan szokatlanul rövid idő alatt válaszolt. Mint írta:
„A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel.”
A pécsi vállalkozók szerint mindenesetre Orbán Áron egyszer járt az Engel János úti építkezésen, bár nem derült ki pontosan, miért. Annyit tudtak róla, hogy korábban már máskor is járt Pécsett, mivel nagyon szereti a fegyvereket, és meglátogatott egy pécsi lövészklubot.
Orbán Áronról a Direkt36 írta meg nemrég, hogy egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket. „A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak. (…)
Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrát-csökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. (…) Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá.
Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van” – olvasható a Direkt36 oldalán.
A cikk megjelenése után Orbán Áron törölte a Facebook-oldalát, így az említett bejegyzések ma már nem elérhetőek. Cégén keresztül kerestük Orbán Áront is, hogy reagáljon a pécsi látogatásra és a felmerült rokoni kapcsolatokra, de cikkünk megjelenésig a miniszterelnök öccse nem válaszolt. Sipos Péter, Járási Tamás és Fonyó Gábor szintén nem válaszoltak lapunknak. A miniszterelnök öccse a Direkt36 cikk megjelenésekor ugyan hivatalosan még nem volt jelen a fegyverbolt mögötti cégben, de ma már a Multi Shoot Zrt. vezérigazgatója. A Dunakesziben található vállalkozás tavaly 119 millió forintos forgalmat bonyolított, a tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor.
Sorban dőlnek a projektek
Az alvállalkozók úgy tudják, nemcsak a pécsi és a tatabányai beruházással vannak gondok, ezért megnéztük, mely projektekben érintett még az Octopus. 2020 és 2022 között több mint tíz, hozzájuk köthető állami beruházást találtunk.
Az egyik érintett, a Szombathelyi Tankerületi Központ kérdésünkre a következő tájékoztatást adta. „Az Őriszentpéteri Általános Iskola épületének új épületrésszel történő bővítésére a Szombathelyi Tankerületi Központ az „Iskola 2020” Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátránykompenzáció elősegítése és a minőségi oktatás megteremtése érdekében” elnevezésű pályázattal nyert uniós forrásokat.
A pályázat megvalósítása érdekében a Tankerületi Központ a fennálló szabályzóknak megfelelően nemzeti nyílt közbeszerzési eljárással kötött szerződést az Octopus Invest Kft. és Falcon Globál Zrt. cégekkel, mint közös ajánlattevőkkel.
A Tankerületi Központ szerződésszegés miatt a szerződést 2022. szeptember 2. napján azonnali hatállyal felmondta.”
Hozzátették ugyanakkor, hogy a kivitelező cégek és alvállalkozóik közötti elszámolási vitákról nincsenek hivatalos információk, továbbá, hogy a projekt befejezésében a Tankerületi Központ elkötelezett, ezért új közbeszerzést fog kiírni.
A csornai és a mosonmagyaróvári tanuszodát is az Octopus Kft kivitelezte, és úgy tudjuk, ezeken a helyszíneken is ugyanaz a helyzet, mint a többi településen: a munkálatok leálltak. Több önkormányzat – arra hivatkozva, hogy állami beruházásról van szó – nem adott tájékoztatást, ezért megkérdeztük az illetékes Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (BMSK) is, hogyan állnak az építkezések. Közadatigénylésünkre azonban az előírt határidőig em válaszoltak.
Mosonmagyaróvárról utoljára Nagy István jelentkezett be több mint fél éve, és bár az átadónak már rég meg kellett volna történnie, ennek eddig semmi nyoma az interneten. A csornai tanuszodát eredetileg idén ősszel avatták volna fel, de erről sem találtunk beszámolót sehol. A legfrissebb képet a márciusi állapotokról találtuk, ezen még csak az alapozó munkálatokat végezték.
A kormány mindenesetre 2022 októberében többletforrásokat biztosított mindkét beruházáshoz:
a mosonmagyaróvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,4 milliárdot,
a csornai tanuszoda építésére pedig 1,2 milliárd helyett 1,5 milliárd forintot szánnak.
Szintén megakadt a váci bölcsőde építése. Egy évvel ezelőtt Inotay Gergely alpolgármester a Bauer Mihály utcai bölcsőde helyszínén még azt mondta, „a kivitelező Falcon Global Zrt. és Octopus Invest Szolgáltató Kft. a 2020. december 23-án megkötött szerződés alapján a munkaterület átadás-átvételétől (2021. május 25.) számított tizenkét hónap időtartam alatt vállalta a bölcsőde felépítését. A kivitelezési munkálatok az előzetes műszaki ütemterv szerint zajlanak, jelenleg a monolit vasbeton falazatok építése van folyamatban.”
Az épület átadása azonban a mai napig nem történt meg. A HírTV novemberi beszámolója szerint a váci önkormányzatnak új közbeszerzést kell kiírnia.
Évekre kizárták őket a közbeszerzésekből
De nemcsak a bedőlt projektek mutatják, hogy az Octopus sikerszériája véget ért. 2025 májusáig ugyanis nem indulhatnak közbeszerzéseken. Ennek oka, hogy a csornai tornacsarnok kivitelezésére beadott árajánlatuk hamis adatokat tartalmazott (a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint az Octopus Invest, „aki a Marsabit Kft.-t kapacitást nyújtó szervezetként az eljárásba bevonta (abban az időpontban, amikor a cégnek már törölt volt az adószáma), úgy nyilatkozott az EKR nyilatkozati minták felhasználásával, hogy nem von be a kizáró okok hatálya alá tartozó szervezetet. A referencia-igazolás tartalmát megerősítő referencia-nyilatkozatot az Octopus Invest Kft. saját nevében töltötte ki, megerősítve a hamis referencia-igazolásban foglalt hamis tényeket – az Octopus Invest Kft. ügyvezetőjének aláírásával.”
„Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (…) i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének…” Forrás: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
Bár az Octopus szerint a Marsabit a hiánypótlás benyújtásának időpontjában nem állt kizáró okok hatálya alatt, és betegség miatt alaposabb ellenőrzést nem tudtak végezni a Marsabit hátterét illetően, ezért a szándékosság is vitatható, kérelmüket az előzetes vitarendezés során lesöpörték.
Úgy ítélték meg ugyanis, hogy az ellenőrzés nagyjából egy munkaórát vett volna igénybe, és szerintük „rendkívül súlyos betegséghullám az, amely 2022 januárjától egészen 2022. március végéig sújtja az ajánlattevő teljes munkaképes állományát olyan módon, hogy nincsen olyan munkavállalója, amely ezen időszak alatt a közbeszerzési eljárás szempontjából munkaképes, vagy egy egyórás ellenőrzési feladatnak nem tud eleget tenni (bármely internetes böngésző használatával).”
Az Octopust így kizárták az adott közbeszerzési eljárásból 2022.03.28-án, és mivel a kizáró ok megszűnésének ideje 2025.05.02., így a cég még sokáig nem indulhat közpénzes tendereken. A döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt nem támadta meg a kft.
Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő elmondta, a kizáró ok hatálya alá tartozó cég a hatósági nyilvántartásban szereplő időpontig
nem nyújthat be ajánlatot egyetlen közbeszerzési eljárásban sem;
ha mégis benyújt, akkor ki kell zárni;
ha a listára az ajánlat benyújtását követően kerül fel, akkor szintén ki kell zárni az eljárásból;
és valamennyi folyamatban lévő, közbeszerzés eredményeként született szerződését fel kell mondani, ha később kiderül, hogy a közbeszerzési eljárás alatt a kizáró okok hatálya alatt állt.
Ezek a jogkövetkezmények csak attól az időponttól alkalmazandók, ahogy felkerült egy cég a hatósági listára. Ellenőriztük az Octopus Invest által elnyert megbízásokat, de azokban mind még az eltiltás előtt hirdettek eredményt. Igaz, az ekr.gov.hu szerződésnyilvántartó moduljában a pécsi tűzoltóságra, az őriszentpéteri iskolára, valamint a csornai és mosonmagyaróvári tanuszodára vonatkozó élő szerződést már nem találtunk. (A tatabányai gimnázium és a váci bölcsőde „teljesítés alatt” áll.)
Az mindenesetre biztos, hogy a vállalkozás szénája nem áll jól. Az Opten adatai szerint az azóta lepasszolt cég egyik új tulajdonosával, Fekete Árpád Norberttel szemben elrendelték a vagyoni részesedés lefoglalását (ez érinti a Professional Marketing Manager Kft.-t is, amit szintén Németh Zsuzsától vett át Fekete), és már két végrehajtás indult a cég ellen novemberben. A másik új tulajdonos, a Sunstrike Hungary Kft. pedig pár hét után ki is szállt a cégből.
Miután az Octopust lerázták magukról, Németh Zsuzsa és Németh János novemberben újabb cégeket hozott létre, a Valid Gate Kft.-t és a NeoTax Kft.-t.
A visszatartott pénzt sem kaphatják meg az alvállalkozók
Miközben az alvállalkozók peres úton próbálnak hozzájutni a pénzükhöz, mi ismét megkerestük a Székesfehérvári Egyházmegyét – immár több információ birtokában –, hogy megtudjuk:
miért nem választottak másik kivitelezőt, amivel talán megelőzhető lett volna a kialakult helyzet,
hogyan kaphatott az iskola működési engedélyt, ha az építési napló nincs lezárva,
van-e az Egyházmegyének listája az épületben található hibákról,
illetve tesznek/tettek-e bármilyen lépést az alvállalkozók érdekében.
Több cégvezető ugyanis állítja, megkerestek mindenkit, akit lehetett: politikusokat, az egyházmegyét, de senki sem segített rajtuk.
A Székesfehérvári Egyházmegyétől a következő válaszokat kaptuk. „A Székesfehérvári Egyházmegye a közbeszerzési szabályozás és a joggyakorlat engedte keretek között állította össze a közbeszerzési eljárás feltételrendszerét, amely feltételektől a beérkezett ajánlatok ismeretében sem térhet el.” Vagyis hiába lehetett volna gyanús az Octopus előélete, arra nem lehettek volna tekintettel, ugyanis „kizárólag a közbeszerzési törvényben meghatározott esetek fennállása esetén nyilvánítható egy ajánlat érvénytelenné. A közbeszerzési eljárásban ilyen érvénytelenségi ok nem merült fel a nevezett gazdasági társaságok esetében.”
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) közbeszerzésén összesen 12 cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát kapcsolt cégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa. Az egyik cégcsoport Némethné Székely Zsuzsához tartozott, aki személyes adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával, az Octopus akkori tulajdonosával.
Az Egyházmegye azt ugyan elismerte, hogy az építési napló nincs lezárva, hozzátették ugyanakkor, hogy „az építési napló lezáratlan vagy lezárt állapota irreleváns a használatbavételi engedély kiadása tekintetében.”
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal ugyanis 2022. augusztus 31-én (KE/ETDR-027/2389-55/2022 iktatószámon) kiadta a „Székesfehérvári Egyházmegye tulajdonát képező Tatabánya, Semmelweis utca 4. szám és 2090/2 helyrajzi szám alatti ingatlanon meglévő kórház épület átalakításával megvalósult Szent Margit Gimnáziumra és Általános Iskolára, valamint az épületben kialakított személyfelvonóra a használatbavételi engedélyt.”
Mint írták, a Kormányhivatal az engedély részeként összesen 17 db feltétel szabott, ezek egy részét már teljesítették, a többi még folyamatban van. Az Egyházmegye szerint a feltételek egyike sem érinti/érintette az iskolába járó gyerekek oktatását, ellátását, illetve biztonságát. „A Székesfehérvári Egyházmegye képviseletében eljáró műszaki ellenőrök, illetve műszaki szakértők a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor megállapították, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.”
Az Octopus és az alvállalkozók közötti helyzetre is reagáltak. Elmondásuk szerint a Székesfehérvári Egyházmegyének hivatalosan tudomása van arról, hogy 2020 nyarán az Octopus Invest Kft. és egy alvállalkozóként bevont gazdasági társaság között jogvita alakult ki, melynek keretében az illetékes jegyző előtt birtokvédelmi eljárásra került sor, illetve az eljárásban hozott döntés ügyében bírósági per volt folyamatban. A pontos eseményeket azonban nem ismerik.
Ugyanakkor, „tekintettel a jogvita lezáratlan állapotára, a Székesfehérvári Egyházmegye a jogszabályban rögzített kötelezettségének eleget téve
e jogvitára tekintettel a mai napig visszatartja az az Octopus Invest Kft.-t megillető vállalkozói díj egy részét is”.
Hozzátették, a Székesfehérvári Egyházmegye nem hagyta figyelmen kívül a folyamatosan érkező alvállalkozói panaszokat, „azok beérkezéséről folyamatosan tájékoztatta a fővállalkozói kört, felhívva a figyelmet arra, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyének tudomása van ezekről. Mind szóban, mind írásban több alkalommal jelzésre került a fővállalkozói kör részére, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye elvárása a fővállalkozókkal szemben a tisztességes és korrekt elszámolás valamennyi alvállalkozó tekintetében.”
Ennél sokkal többet azonban nem tehettek. Az Egyházmegye szerint ugyanis az egyetlen eszközük „a fővállalkozókat megillető vállalkozói díj egy részének jogszabályban rögzítettek szerinti visszatartása”. Ezzel az eszközzel pedig éltek is.
A „félreértések elkerülése érdekében rögzítendő, hogy a visszatartott fővállalkozói díjrészletek nem fizethetőek ki az alvállalkozók részére. Főszabály szerint, ha a díjak visszatartásának feltételei megszűnnek, akkor azt a Székesfehérvári Egyházmegyének a fővállalkozók javára kell majd teljesítenie” – hangsúlyozták.
Hallgatásba burkolóznak
Az üggyel kapcsolatban természetesen megkerestük az érintett cégeket és tulajdonosokat, hogy legyen lehetőségük reagálni az elhangzottakra. Mindenkit a cégnyilvántartásban megadott emaileken keresztül próbáltunk elérni – sikertelenül.
Bár először (az első cikkünk készítésekor) az Octopus jelenlegi tulajdonosa, Fekete Árpád Norbert még válaszolt, második levelünkre már nem reagált. Ebben arra kérdeztünk rá, miért vett át egy céget, amit 2025-ig kizártak a közbeszerzési eljárásokból, számos vitás ügye/pere van folyamatban, és már alvállalkozókat sem talál a rossz híre miatt. Azt is tudni szerettük volna, hogy miért indult végrehajtás a cég ellen, miért rendelték el a vagyoni részesedés lefoglalását, és hogy ismerte-e korábban az előző tulajdonosokat.
Ugyanígy nem jött válasz Németh Zsuzsától és Németh Jánostól, akiktől többek között azt próbáltuk megtudni, milyen kapcsolat köti őket az Orbán-családhoz, miért vitték el Orbán Áront a pécsi tűzoltóság építésére, miért nem fizettek az alvállalkozóknak, és egyáltalán, igaz-e mindaz, amit az alvállalkozóik elmondtak róluk.
Kísért a Megyeri híd és az EKF szelleme
„Hát, szép kis sztori kerekedett belőle” – írta vissza az egyik alvállalkozó, amikor megmutattuk neki a cikket megjelenés előtt. „De valójában érdekli ez az embereket?” – tette fel a kérdést érezhető rezignáltsággal. „Vagy csak egy másodpercre megpiszkálja az ingerküszöböt, aztán tovább olvas és megvonja a vállát azzal, hogy „egy újabb Megyeri-híd, hallottunk már ilyet…?” (…) Ezután egy másik céggel, egy másik pályázaton, egy kicsit máshogy leírt névvel új nyertest hirdetnek, és kezdődik minden elölről…”
Bár az Octopus ügye még folyamatban van, sőt, egyes helyszíneken még csak most kezdődik,
a Megyeri híd építése körüli botránnyal való párhuzam valóban találó.
A 13 évvel ezelőtti eset során a híd építője, a Ganz Acél Zrt. annak ellenére nem fizette ki az alvállalkozóit 2008-ban, hogy a munkát tőle megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (NIF) a teljes összeget megkapta. Emiatt több cég csődbe ment, nem egy vállalkozónak a házát is elárverezték.
Az ügyben nyomozás indult, és bár a Ganz Acél bizonyos összeg kifizetését vállalta, a megkárosított vállalkozók egy része elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jogosan kiszámlázott összegnek csupán a töredékét fizessék ki nekik. Évekkel később még mindig arról szóltak a hírek, hogy az eset életeket tett tönkre, és a fizetség egy jelentős részét azóta sem kapták meg az érintettek.
Elátkozott építőipar: Válság, korrupció, csődhullám | atlatszo.hu
Az elmúlt néhány évben szinte minden elképzelhetővé vált az építőiparban: olyan kormányzati kedvencek is csődbe mehettek, mint az előző rezsim autópálya-építő sztárja, a Viadom, vagy a politikai kapcsolatait többé-kevésbé nyíltan vállaló Vegyépszer – mindkettő több tízmilliárd forintnyi fedezetlen, illetve behajthatatlan követelést hagyott hátra. De bedőlt a Balusztrád, a Megyeri-hidat építő Ganz Acél, a tavalyelőtt még 4 milliárdos forgalmat bonyolító Sky-Builder vagy a huszonöt éve működő Hérosz Zrt. is. E nagy építőipari csődök többségét hangos botrányok, időnként a tönkrement alvállalkozók tragédiája, és megválaszolatlan kérdések tömege kísérte. Ugyanakkor e különbözőnek tűnő csődök többségében találhatunk néhány olyan jellemző alapvonást, melyek alapján leírhatjuk azt a jellegzetes forgatókönyvet, ami megvalósulni látszik ezekben a felszámolásba torkolló cégtörténetekben.
A pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” (EKF) projekt károsultjainak ügyében is csak tavaly, 11 évvel az ügy után született jogerős ítélet.
A történet nagyjából ugyanaz, mint az előző két esetben. Egy cég 2009-ben szerződést kötött a pécsi önkormányzattal a pécsi EKF projekt keretében induló beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében. A kft. azonban a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges pénzügyi fedezettel, munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni.
Az alvállalkozók el is végezték a munkát, a fővállalkozó pedig benyújtotta a számlát, és meg is kapta a közel 2 milliárd forintot a pécsi önkormányzattól valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az alvállalkozók viszont a pénzből alig láttak valamit.
A beruházások során összesen 20 alvállalkozónak nem fizették ki a vállalkozói díjat, amivel összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak nekik.
Ebből 316 millió forint kár nem térült meg. A fővállalkozó ezután eladta a céget fiktív személyeknek, és a társaság közel 80 millió forint vagyonát is eltulajdonította.
Az ügyben tavaly hozott jogerős ítéletet a Pécsi Törvényszék. Eszerint „társtettesként elkövetett csalás, csődbűncselekmény és közokirat-hamisítás miatt” ítélték el a gazdasági társaság vezetőit. Az elsőrendű vádlottat három, a másodrendű vádlottat két év börtönbüntetésre ítélték, emellett 85-85 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek velük szemben, továbbá 184 millió forintos kártérítés megfizetésre is kötelezték őket.
Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu
2010-ben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa. Noha a program keretében megvalósult rendezvényeket és népszerűsítésüket közpénzből finanszírozták, az ezzel kapcsolatos adatok eddig nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők. A költségek túlnyomó hányadán az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és a pécsi önkormányzat osztozott egy 2006-ban megkötött szerződés alapján, de a programköltségvetést a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is kiegészítették.
A közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez az egész tipikus esete annak, amikor egy cég semmihez nem ért, csak a politikai kapcsolataival házalva állami megrendeléseket „jár ki”, majd a hasznot lefölözve a tényleges munkát átadja tényleges kapacitással és szakértelemmel rendelkező cégeknek, akiket még ki sem fizet a végén.
Szerinte mindez azért történhet meg, mert a tényleges teljesítést végző cégek nem közvetlenül indulnak el a közbeszerzésen. Ennek két oka lehet: egyrészt, ha eleve versenykorlátozó a kiírás, és emiatt csak meghatározott vállalkozások tudnak indulni. A másik pedig, hogy a magyar viszonyok között
a kisebb cégek önkéntesen alávetik magukat a politikai kapcsolatokkal rendelkező, vagy ezeket a kapcsolatokat csak behazudó szereplőknek.
„Valószínűleg, ha elindultak volna önállóan, megnyerték volna a közbeszerzést (ebben nem hisznek sokan), és akkor most nem lennének kiszolgáltatott helyzetben, olcsóbb lett volna az államnak, és elkészült volna rendben a projekt.
Ez az a pszichológiai faktor, amit érdemes lenne beültetni a köztudatba: a közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat. A simlis szereplőnek valójában nem mindig van annyi érdemi ráhatása a kiválasztási folyamatra, mint állítja, de a tényleges kapacitással rendelkező cégek – feltételezve az általánosan korrupt működést – önként behódolnak. Pedig ha nemet mondanának, akkor nem lenne, aki elvégezze a tényleges munkát, és a politikai hátszéllel rendelkező közvetítő cég sem tudna elindulni.
Ez az eset tökéletesen példázhatja azt, hogy nem érdemes behódolni,
mert fokozott a veszélye annak, hogy nem kapod meg a pénzed, és egy projektcéget két perc alatt be tudnak dönteni a tulajok, esélyed sincs kiverni belőlük a tartozást” – fogalmazott a szakértő.
Bár azt nem tudja megítélni, mi lesz a hatósági vizsgálatok és polgári perek vége, szerinte az egyértelműen látszik, hogy több ponton is elcsúsztak a dolgok. Alapvetően ugyanis a következő módon zajlik a kifizetés folyamata:
lépés: a fővállalkozó nyilatkozik arról, hogy az adott részszámlán belül mekkora az alvállalkozói részesedés aránya (már itt lehettek hamis nyilatkozatok);
lépés: az állami beruházó átutalja az alvállalkozói részt a fővállalkozónak, aki haladéktalanul átutalja a pénzt nekik, és az erről szóló banki igazolást megküldi a beruházónak;
lépés: a fővállalkozó ezután állíthatja ki a saját teljesítésére eső összegről szóló számlát, és csak ezután kaphatja meg a fennmaradó összeget.
Jelen esetben tehát felmerül a gyanú, hogy az Octopus nem jelentette be az alvállalkozókat a beruházónak, különben nem kaphattak volna egy fillért sem, amíg nem igazolja az alvállalkozók kifizetését.
„Emiatt a Közbeszerzési Hatóság és a Döntőbizottság nagyon súlyos bírságokat szokott osztogatni a kivitelezőknek, ezért az alvállalkozóknak mindenképpen javaslom, hogy tegyenek egy úgynevezett közérdekű bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnál, ahol külön szervezeti egység foglalkozik a szerződések teljesítésének ellenőrzésével, akik akár az állásfoglalás-kérésük alapján el is indíthatták volna az eljárást hivatalból. Ha kimondatják a Hatósággal vagy a Döntőbizottsággal, hogy az Octopus (és a Beruházó) jogszerűtlenül járt el, attól még nem lesz pénzük, de egy párhuzamos bírósági eljárásban szerintem sokat jelenthet” – zárta levelét a közbeszerzési szakértő.
|
„Elnyomnak, mint egy csikket” – állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók
|
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/11/30/elnyomnak-mint-egy-csikket-a-miniszterelnok-rokonsagat-emlegetik-allami-beruhazasokon-kisemmizett-alvallalkozok/
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke első fokon elutasította az osztrák állam keresetét, amely a Paks 2 beruházásnak nyújtott állami támogatás engedélyezését kifogásolta. A per már 2017 óta tartott, annak pedig nehezen belátható következményei lettek volna a paksi bővítésre, ha a Törvényszék az osztrák kormánynak ad igazat. Most viszont megnyugodhat a magyar kormány és a Paks 2 projektben érintett minden fél, legalábbis egy ideig, az ügyben ugyanis még van lehetőség a fellebbezésre.
Az osztrák fél azt akarta elérni, hogy az EU bírósága semmisítse meg az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amelyben az jóváhagyta, hogy a Paks 2 beruházás állami támogatásban részesüljön. Az osztrák kormány ugyanis mélyen nem értett egyet a bizottság megítélésével, miszerint ez a támogatás, vagyis hogy a 10 milliárd eurós orosz hitelből felépülő új paksi blokkokat az állam lényegében odaadja az azt később üzemeltető cégnek, összeegyeztethető az uniós belső piac működésével.
Az állam támogatott, a bizottság okézott
A cégeknek, beruházásoknak nyújtott állami támogatásokra nagyon érzékeny az Európai Bizottság, amelynek egyik fő feladata, hogy az egységes piac működését egyengesse. Ha az államok adópénzből támogatnak egyes vállalatokat, torzíthatja a versenyt az adott piacon, ezért a bizottság nagyon alaposan kivizsgálja az olyan eseteket, amikor ilyen állami támogatás felmerül. Ez történt a Paks 2 projekt esetében is 2015-től, két éven át.
Az Európai Bizottság versenyjogért felelős szakértőinek két dolgot kellett eldönteniük. Egyrészt, hogy a Paks 2 kapna-e állami támogatást, és ha igen, akkor az piactorzító hatású lenne-e. Az első kérdésre nem olyan egyértelmű a válasz, mint hogy az állam támogatja-e pénzzel a projektet vagy sem. Azt tudni lehetett, hogy a beruházás magyar költségvetési pénzből, illetve 10 milliárd eurós orosz hitelből valósul meg, amit a magyar államnak törlesztenie kell. A kérdés azt volt, hogy
Egy piaci befektető is támogatna-e ezt a projektet, ha lenne ennyi pénze. Ha igen, mert piaci alapon is megtérülő beruházásról van szó, akkor hiába az állam fizeti az egészet, az nem számít állami beruházásnak. Ehhez a bizottság különböző modellszámításokkal elemzi a magyar és régiós árampiacot, és mérlegeli, hogy a várható megtérülés nagyobb-e, mint az átlagos igényelt tőkebefektetés súlyozott költsége. Vagyis hétköznapi nyelven mondva többet hoz-e a projekt hosszú távon, mint amennyit bele kell fektetni. Ezt a tesztet Paks 2 elbukta, pedig a bizottság szakértői egyszer végigszámolták a 2014. decemberi előrejelzések és a 2017. februári előrejelzések alapján is, és bizonyos kockázatokat nem is vettek számításba. Ahogy a bizottság közleménye fogalmazott, a magyar állam a piacinál alacsonyabb megtérülést is hajlandó elfogadni, vagyis hajlandó kipótolni, támogatni azt a pénzt, amit a beruházás nem fog megtermelni.
Ennek ellenére a 2017 októberében született döntésében a bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány sikeresen meg tudta indokolni, miért is van szüksége erre a beruházásra, és a kormány vállalta, hogy eleget tesz bizonyos elvárásoknak, hogy az új erőmű biztos ne torzítsa az árampiacot. A kormány amellett érvelt, hogy Paks 2 nélkülözhetetlen a most működő paksi blokkok kiváltására, a beruházás nélkül pedig komoly ellátási problémák léphetnek föl Magyarországon, mert Paks a magyar áramellátás nagyjából 50 százalékáért felel. Emellett Magyarország vállalta, hogy
az MVM-től teljesen külön cégbe szervezi a paksi beruházást;
a megtermelt áram legalább 30 százalékát a magyar áramtőzsdén adja majd el, ezzel elkerülve, hogy ki tudja használni a piaci fölényét;
és ha profitot termel a beruházás, azt a Paks 2 üzemeltetője arra használja majd, hogy törlesszen a magyar államnak, vagy hogy felmerülő költségeket fedezzen vele, de nem használja arra, hogy újabb áramtermelő beruházásokat finanszírozzon.
Mi volt az osztrákok baja?
Az eljárás során nemcsak a bizottság vizsgálódott, de több érintett felet is meghallgatott, így a magyar kormány mellett számos magyar és nemzetközi civil szervezetet, például a Greenpeace-t vagy az Energiaklubot és az osztrák kormányt is, amely a kezdetektől tiltakozott a paksi beruházás ellen. A bizottság 2017-es döntéséről szóló dokumentum is hosszan részletezi az osztrák kormány aggályait. A legfőbb kifogás az volt, hogy egy akkora, ráadásul állami hátszéllel épülő beruházás, mint Paks 2 az egész régió árampiacára kihatással lenne, és nagyban rontaná az osztrák megújuló beruházások megtérülését. Az osztrák álláspont szerint mivel a magyar áramhálózat integrált az európai hálózatba, ezért a bizottságnak nemcsak azt kellett volna mérlegelnie, hogy a magyar államhatáron belüli árampiaccal mi történik, ha nem épül meg Paks 2, hanem azt is, hogy a tágabb régiós piaccal mi történik, ha megépül.
Ráadásul az osztrák kormány és a beruházást ellenző civil szervezetek elemzése szerint az sem igaz, hogy nem lehetne a kieső paksi áramot más forrásból, megújuló beruházásokból és importból fedezni. A bizottság a kereset szerint úgy veszi a magyar kormány érveit, mintha létezne egy külön piac nukleáris energiára, és a már működő paksi blokkokat csak új, ugyanolyan blokkokból származó áram tudná kiváltani. Viszont az áram, amint a hálózatba kerül, pont ugyanolyan akkor is, ha egy szélerőmű, egy gázturbina vagy egy atomreaktor állítja elő, ilyenformán pedig az osztrák nap- és szélerőműveknek a paksi árammal kell versenyezniük. Éppen ezért viszont nem is áll fenn az a piaci kudarchelyzet, hogy ha nem épülnek meg az új paksi blokkok, akkor probléma lesz a magyar energiabiztonsággal, tehát az osztrák kormány szerint valójában nincs az az egyértelmű és objektív közérdek, amivel indokolni lehetne azt, hogy a bizottság hagyja a magyar államnak egy ilyen piactorzító és piaci alapon nem is nyereséges beruházás állami támogatását. Ilyen közérdeknek pedig lennie kell ahhoz, hogy egy ekkora állami támogatást engedélyezzen a bizottság.
Az osztrák kormány összesen 10 kifogással élt, amelyek a fent említett érveket cifrázzák, illetve hozzátesznek még azzal kapcsolatos panaszokat, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül ítélte oda a Roszatomnak a beruházást.Érdemes talán megemlíteni, hogy az osztrákok nem kifejezetten a magyar atomerőmű-beruházásra pikkeltek, ugyanígy pert indítottak az Angliába tervezett Hinkley Point C nevű erőmű engedélyezése ellen, ami a Paks 2-höz hasonlóan állami támogatást kapott. Ebben az ügyben a törvényszék első fokon elutasította az osztrák keresetet, majd 2020-ban ezt az Európai Bíróság jogerősen megerősítette. Ebben az ügyben több olyan döntést is hozott a bíróság, ami megalapozhatta a Paks 2 ügyében hozott döntést. Például megállapította a bíróság, hogy az uniós jog szerint nem kell bizonyítani az objektív közérdek meglétét ahhoz, hogy legitim állami támogatásban lehessen részesíteni egy hasonló beruházást. És azt is kimondta, hogy minden tagállamnak saját joga megválasztani a saját energiamixét, vagyis ha egy tagállam atomerőművet akar építeni, szíve joga.
A törvényszék döntött
Az EU bíróságának első fokú döntéseit hozó törvényszék lényegében egy keresetben sem adott igazat az osztrák kormánynak. A bíróság szerint az állami támogatás megítélésében például - az osztrák állásponttal szemben - lényegtelen, hogy a magyar kormány versenyeztetés nélkül adta oda a projektet az orosz vállalatnak, mert az nem változtatná meg az állami támogatás célját, vagyis azt, "hogy üzemeltetés céljából térítésmentesen rendelkezésre bocsássanak két új reaktort, sem pedig a támogatás kedvezményezettjét, amely a Paks 2 társaság." Ráadásul a törvényszék szerint a bizottság megalapozottan hivatkozott arra a korábbi értékelésre, hogy nem sérti az uniós jogot, hogy a projektet közvetlenül odaítélték a Roszatom cégének.
A törvényszék azt is elutasította, hogy a Paks 2 beruházás aránytalanul torzítaná a piaci versenyt és az állami támogatás engedélyezése egyenlőtlen bánásmódot jelentene, ami kiszorítja a villamos energia liberalizált belső piacáról a megújulóenergia‑termelőknek. A Törvényszék ebben a Hinkley Point C miatt indított osztrák perben hozott döntésre is utalva arra emlékeztetett, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetük összetételét, a Bizottság pedig nem követelheti meg, hogy az állami finanszírozásokat alternatív energiaforrásokhoz rendeljék. Azt sem látta a törvényszék megalapozottnak, hogy az állami támogatás piaci erőfölényhez segítené a Paks 2-t és likviditási kockázatot jelentene a magyar nagykereskedelmi villamosenergia‑piacon.
Ez egy elsőfokú döntés, az osztrák kormány tehát, ha akarja, viheti tovább az Európai Bíróságra az ügyet. A fellebbezésre két hónap áll rendelkezésre. Kérdés, hogy a szerdai döntés után mennyire látják nyerhetőnek az ügyet másodfokon.
|
Elbukta a Paks 2 miatt indított uniós perét az osztrák kormány
|
Az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke első fokon elutasította az osztrák állam keresetét, amely a Paks 2 beruházásnak nyújtott állami támogatás engedélyezését kifogásolta. A per már 2017 óta tartott, annak pedig nehezen belátható következményei lettek volna a paksi bővítésre, ha a Törvényszék az osztrák kormánynak ad igazat. Most viszont megnyugodhat a magyar kormány és a Paks 2 projektben érintett minden fél, legalábbis egy ideig, az ügyben ugyanis még van lehetőség a fellebbezésre.
| null | 1
|
https://444.hu/2022/11/30/elbukta-a-paks-2-miatt-inditott-unios-peret-az-osztrak-kormany
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
444
|
Három év késéssel idén márciusban adták a felújított Operaházat, összesen öt év zárva tartás után. Ókovács Szilveszter főigazgató 2018 szeptemberében 2019-es nyitást ígért, ami irreálisnak bizonyult, ahogy a 2016-ban tervezett 23 milliárd forintos beruházási költséget is alulbecsülték. A rekonstrukció lomhasága a kormányfőnek is szemet szúrhatott, 2018 decemberében ugyanis kormányhatározattal a Liget-projektet megvalósító állami cégre, a Városliget Zrt.-re bízták a rekonstrukció mendzselését. Baán László miniszteri biztosként kapta feladatul a Liget mellé az Operaház felújítását is, azonban sem a felújítás időtartamának, sem a költségek növekedésének duplázódását nem sikerült elhárítania: a végső összeg 2022 őszére 55 milliárd forint lett.
A felújításra fordított munkaidő és pénz ismeretében nem tűnik kevésnek, hogy
az Opera üzemeltetési igazgatósága 1600 hibát számolt össze az átadást követően,
úgy tudjuk, ezekhez jönnek még a zenekari öltözők mellékhelyiségei is, amelyeket használhatatlannak ítélték a művészek.
Elsőként a Népszava számolt be arról nyáron, hogy gondok vannak a kivitelezéssel, és már akkor elkezdett hámlani a vakolat a főlépcsőház mennyezetén.
Információink szerint az Opera műszaki szakemberei néhány héttel ezelőtt viszont nem csak a hibák nagy számát kifogásolták, hanem a garanciális javítások késését, elhúzódását, sőt el nem készülését is szóvá tették hét hónappal az átadást követően.
Úgy tudjuk,
a színpadtechnikával is gondok voltak, a november 5-i A Rajna kincse előadáson a díszlet megindult a zenekari árok felé.
Szerencsére félúton megállt az építmény, csak egy feldöntött mikrofonállvány esett a zenekari árokba, egy hegedűs térdére, a művésznő sántikálva tudott csak eljutni elsősegélyért az orvoshoz. Nem a prémium kategóriás kivitelezést jelezte az sem, hogy a kiviteli tervekben szereplő bútorok helyett, ideiglenesen az IKEA-ból vásárolt darabok kerültek az énekkari öltözőbe.
A felújítást a West Hungária Bau Kft., az Épkar Zrt. és a Laki Épületszobrász Zrt. (W.É.L.) konzorciuma valósította meg. A konzorcium vezetőjét megkérdeztük a maguk után hagyott rengeteg hibáról, a W.É.L. elismerte a hibák számát, amelyeket, állítása szerint kijavítottak.
„A Magyar Állami Operaház 2022. március 12-i ünnepélyes megnyitóját megelőzően, a Műszaki Átadás – Átvétel 2022. február 21-i megkezdésekor, Operaház képviseletében a beruházást lebonyolító szervezet, CÉH Zrt. nagyságrendileg az Önök által megjelölt tételszámú hibalistát adott át kivitelező konzorcium részére. A felsorolt hibák javításra kerültek, az Operaház működésének akadályozása nélkül.” A jellemző hibacsoportok okára, keletkezésére vonatozó kérdésünkre nem kaptunk választ.
A Városliget Zrt. a rengeteg hibában nem talált kivetnivalót, megkeresésünkre úgy reagált, elfogadhatónak tartja az 1600-as darabszámot: „Egy akkora volumenű ingatlanfejlesztési projekt esetében, mint a Magyar Állami Operaház történetének egyik legnagyobb felújítása, teljesen természetes, hogy az üzemeltetés kezdeti szakaszában garanciális keretek között még hibajavításokat végeznek. Mindezen feladatokat természetesen a Városliget Zrt., a kivitelezővel együttműködve folyamatosan és megnyugtatóan rendezi.”
A hibákról megkérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki egyik kérdésünkre sem reagált, ahogyan a Kulturális és Innovációs Minisztérium sem.
A Narancs.hu ugyanakkor úgy értesült, a hibák kijavításának rendezésében nincs harmónia az Operaház és a Városliget Zrt. között. Utóbbinak az az álláspontja, hogy az 1600 hiba kijavítását az Operaház kezdeményezheti, az azon túli hibákat azonban oldja meg maga üzemeltetési hatáskörben, azokra forrást nem tudnak biztosítani. A jóteljesítésre, a garanciális munkák elvégzésére vonatkozó részeket a Városliget Zrt. módosította volna, de a közbeszerzési szabályok erre végül nem adtak lehetőséget.
A kivitelezői konzorciumot vezető West Hungária Bau Kft. Paár Attila 80 százalékos tulajdonát képezi, a cég akadálytalanul tarol az állami építési megrendeléseken, a már 2017-ben sem szerény 41 milliárdos bevételét 2021-re sikerült megdupláznia. Szeptemberben az új dunakeszi középiskolai diákparadicsom felépítési tenderét nyerte el 37 milliárd forintért. Paár üzlettársának tudhatta Tiborcz Istvánt is, akitől befektetési cége vásárolta meg 2015-ben az önkormányzatok közvilágítási pályázatait learató Elios Zrt. felét. Mint a Narancs is megírta, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, 2018-as jelentésben csalás és szervezett bűnözés gyanúját vetette fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor a miniszterelnök vejéhez köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött uniós támogatásból megvalósuló közvilágítás modernizálására.
|
1600 hibát számoltak össze az Operaház 55 milliárdos felújítása után
|
Az énekkari öltözőbe ideiglenesen IKEA-bútorokat vásároltak, egyszer a díszlet megindult a zenekari árok felé, mosdójukat használatra alkalmatlan állapotban vehették birtokba a zenészek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/1600-hibat-szamoltak-ossze-az-operahaz-55-milliardos-felujitasa-utan-254341
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgott ki gyanúsítottként egy Pest megyei település polgármesterét és két társát – írja az ügyészség közleményben.
A megalapozott gyanú lényege szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan-nyilvántartásban.
A férfi 450.000 forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal – megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve – bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető, zárul az ügyészség közleménye.
|
Az ügyészség gyanúsítottként hallgatott ki egy Pest megyei polgármestert
|
Üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt hallgatott ki az ügyészség egy Pest megyei polgármestert.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-ugyeszseg-gyanusitottkent-halgatott-ki-egy-pest-megyei-polgarmestert-254343#
|
2022-11-29 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
„Amit eddig sejtettünk, arról már papírjuk is van: egy hazug lejárató kampány keretében kormánytagok és fideszes politikusok bűncselekményhez asszisztáltak” – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely. A főpolgármester azután posztolt a „Városháza-ügyről”, hogy egy rendőrségi határozat kimondta: bűncselekményt követtek el Bajnai Gordonnal szemben, amikor lehallgatták és manipulálták a városháza eladásáról szóló tárgyalás felvételeit.
A volt kormányfő hozta nyilvánosságra azt a határozatot, amely rögzíti: a mondandója értelmét megváltoztatva a hangfelvételt manipulálták, majd ezt a manipulált felvételt széles körben terjesztették. Vagyis bűncselekményt követtek el. Karácsony szerint a határozat különösen érdekes része, hogy Bajnai Gordont egy profi hang- és képrögzítő eszközökkel felszerelt helyre „csalták megbeszélésre”. A főpolgármester posztjában ezt titkosszolgálati módszernek nevezte, amely „pont olyan, mint az úgynevezett kompromat, amit politikai ellenfeleik hazug lejáratására szoktak bevetni Oroszországban.”
Bár a Bajnai Gordon által közzétett határozat kimondja: a lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el, azt, hogy ki volt a tettes, egyelőre nem sikerült megállapítani. A volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: „biztosan segítene, ha a nyomozásban a beszélgetés négy résztvevője közül nem csak hármat hallgattak volna meg”.
A főpolgármester felidézte, bár „a fideszes lakájmédia, kormánytagok és a fővárosi Fidesz bevonásával hónapokig szórakoztatta magát és a közvéleményt egy nyilvánvaló hazugsággal”, valójában senki nem adta el, és nem is akarta leadni a Városháza épületét. Karácsony úgy fogalmazott: „az egyész egy nagy kamu.”
|
Karácsony a Városháza-ügyről: Az egész egy nagy kamu
|
A rendőrségi határozat szerint a lejárató kampány végrehajtói bűntettet követtek el.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-a-varoshaza-ugyrol-az-egesz-egy-nagy-kamu-254327
|
2022-11-28 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Elmarasztalta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Gyulai Tankerületi Központot, mert a Narancs.hu újságírójának többszöri kérdésére sem árulta el, mekkora jutalmakat kaptak az intézmény és a hozzá tartozó iskolák vezetői.
A történetről már többször írtunk. A Narancs.hu még idén január végén fordult közérdekű adatkéréssel a Gyulai Tankerületi Központhoz, ugyanis cikkírónkat az elmúlt év végén és az idei év elején egymástól függetlenül több, a Gyulai Tankerülethez tartozó általános és középiskola tanára kereste meg azzal, hogy információik szerint az utóbbi időben, de különösképp 2021 év vége táján gyulai tankerületi vezetők és intézményvezetők jelentős jutalmakat vettek fel.
Az egyik intézmény pedagógusa elmondta, 2021 végén 21 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott iskolája közel félszáz tanára. Viszont, tudomása szerint, az összes tanár ajándékával megegyező nagyságrendű, milliós összegű pénzt vehetett fel motivációs céljuttatás címszó alatt a tankerületi vezető és iskolájuk igazgatója is. Mások arról számoltak be, hogy ők sem pénzt, sem ajándékcsomagot nem kaptak, ellentétben az iskolai és tankerületi vezetőikkel.
Közérdekű adatigénylésünkben mások mellett azt kérdeztük: „elektronikus másolatban küldjék meg, hogy 2020. szeptember 1-je és 2022. január 31-e között a Gyulai Tankerületi Központban dolgozó vezető és nem vezető beosztásban lévő, valamint a Gyulai Tankerületi Központhoz tartozó iskolákban intézményvezetőként dolgozó szakemberek mikor és összességében mekkora jutalmat/prémiumot, béren kívüli juttatást, plusz havi jövedelmet kaptak, illetve részesült-e, részesül-e bárki eredményösztönző premizálásban?”
A Gyulai Tankerületi Központ a törvényben biztosított 15 napos határidőt maximálisan kihasználva, a 14. nap végén válaszoltak azzal, hogy: „A határidőben való teljesítése veszélyezteti a Gyulai Tankerületi Központ veszélyhelyzettel összefüggő koordinációs és adminisztrációs feladatai ellátását”. Arról azonban semmit nem árultak el, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatban a Gyulai Tankerületi Központnak milyen koordinációs és adminisztratív tevékenységét és miben veszélyeztetnénk. Egyben február közepén – a jogszabályokban biztosított lehetőségeket felhasználva – saját maga számára 45 nappal meghosszabbította a tankerület a válaszadás határidejét. Ez így március végére tolódott. Már ekkor felmerült a gyanú, hogy időhúzásra játszanak, de amikor március vége felé újabb 45 nappal meghosszabbították, akkor ez teljesen nyilvánvalóvá vált. Így összesen 105 napot (!) adtak maguknak a válaszra.
Ekkor pedig egy, a kérdésre értelmezhetetlen adatsor küldtek el, ami semmifajta választ nem adott felvetéseinkre, csak 2020-as és 2021-es költségvetési sorokat és tételeket tartalmazott.
Ezért kezdeményeztünk vizsgálatot még júniusban a NAIH-nál. Végül ennek nyomán november 28-án kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hatóságtól, eszerint az ügyben a NAIH vizsgálatot indított és ennek eredményeként megállapította:
„a tankerületi központ megsértette az Ön közérdekű adatok megismeréséhez való jogát azzal, hogy nem megfelelően teljesítette az Ön közérdekű adatigénylését.
A Hatóság az Infotv. 56. § (1) bekezdése alapján 2022. augusztus 9. napján az adatigénylés teljesítésére szólította fel a tankerületi központot és 2022. október 17. napján ajánlást tett a Klebelsberg Központ, mint felügyeleti szerv felé is arra vonatkozóan, hogy hívja fel a tankerületi központot a hatályos jogszabályi rendelkezések betartására és az Ön adatigénylésének soron kívüli teljesítésére.”
Közben a tankerületi központ és a Klebelsberg Központ, mint felügyeleti szerv is olyan tartalmú nyilatkozatot tettek a vizsgálatot végző NAIH-nak, hogy augusztus 31-én már teljesítették az adatigénylést, mert akkor a tankerületi központ megküldte – most már a pontos elérési út megadásával – a tankerületi központ 2020. évi és a 2021. évi költségvetési beszámolójának elérhetőségi adatait. A NAIH ezért tőlünk arról kért most nyilatkozatot, hogy megfelelőnek tartjuk-e az adatigénylés teljesítését.
A válasz azonban egyértelmű: nem, ugyanis nem költségvetési sorokat és összegzett, de név nélküli számsorokat kértünk, hanem azt, hogy a jelzett időszakban, de különös tekintettel 2021 utolsó hónapjaira miért és mekkora jutalmat, motivációs elismerést kapott a Gyulai Tankerületi Központ vezetője, helyettesei, középvezetői, valamint a hozzájuk tartozó intézmények első számú vezetői.
Az ügyet az sem menti, hogy más úton Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője és oktatáspolitikusa a Klebelsberg Központtól ugyancsak közérdekű adatigénylés nyomán megkapta, hogy tavaly karácsony előtt Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ vezetője 2 millió 160 ezer forint jutalmat kapott. Ez 103-szorosa (!) annak a 21 ezer forintos ajándékcsomagnak, amit az egyik, a tankerülethez tartozó gimnázium tanárai kaptak ugyanekkor. Kíváncsiak vagyunk Teleki-Szávai közvetlen munkatársainak és az alá tartozó intézményvezetők 2021-es jutalmaira is.
Azzal, hogy kik és hogyan kerültek az elmúlt években a tankerületek élére és ott miképpen végzik a munkájukat, a Magyar Narancs korábban külön cikkben foglalkozott:
|
Elmarasztalta a NAIH a Gyulai Tankerületi Központot, mert titkolni próbálták a kiosztott jutalmakat
|
A Narancs.hu újságírója még június elsején kezdeményezett vizsgálatot az adatvédelmi hatóságnál, mert a Gyulai Tankerületi Központ többszöri kérdésre sem árulta el, mekkora jutalmakat kaptak az intézmény és a hozzá tartozó iskolák vezetői.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elmarasztalta-a-naih-a-gyulai-tankeruleti-kozpontot-mert-titkolni-probaltak-a-kiosztott-jutalmakat-254339#
|
2022-11-29 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
MUNKATÁRSAINKTÓL
2022.12.01. 07:54 2022.12.01. 17:48
Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van.
Több gyanúsítottat is kihallgatott a Városháza-gate ügyben a napokban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – derült ki a rendőrség lapunknak küldött válaszából. Azt követően kerestük meg a hatóságot, hogy Bajnai Gordon egy vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt, rágalomhadjárat folyt ellene a Városháza-ügyben, majd manipulációt, vágott hangfelvételt emlegetett. Az ORFK kommunikációs osztályának tájékoztatása szerint azonban három személyt befolyással üzérkedéssel gyanúsítottak meg az ügyben, akik szabadlábon védekeznek. A gyanúsítottak kilétéről lapunknak egyelőre nincs információja.
A történtek előzménye, hogy Anonymus tavaly ősszel több olyan hanganyagot hozott nyilvánosságra, amelyekből az derült ki, hogy a rendkívül értékes Városháza épületegyüttest és a hozzá tartozó telket titokban el akarták adni. Az ingatlan kapcsán nem csak orosz, hanem olasz, amerikai és izraeli befektetőknél is házaltak. A rögzített beszélgetések alapján az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerültek.
A Városháza-gate-ként elhíresült botrányt még az Index robbantotta ki: a lap tavaly novemberben írta meg, hogy a főváros el akarja adni a Budapest egyik szimbólumának számító Városházát. Az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek. Az álarcos alak által közzétett hanganyagokból és más, nyilvánosságra hozott információkból egyértelműen kiderült, hogy a Városházát valóban értékesíteni akarták, méghozzá többmilliárdos „jutalék” fejében.
Az ügy egyik főszereplője az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő Berki Zsolt, aki az eddig megismert adatok szerint több, Magyarországon ismert üzleti kör felé is lépéseket tett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.
Sőt olyanra is akadt példa, hogy a levél egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. Arra, hogy Berki Zsolt miért is mozoghat ilyen otthonosan baloldali körökben, magyarázat lehet, hogy testvére, a vallomásokban szintén említett Berki József a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Ez éppen arra az időszakra datálható, amikor Kiss Péter titkárságvezetője Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes volt. Vagyis a Berki család baloldali beágyazottsága nem igazán kérdőjelezhető meg. A Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél azt is bizonyítja, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.
Berki Zsolt egyébként szerepel is az Anonymus-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa”, Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható. Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.
A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa” is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe. „Legalább két probléma van, menedzsment szempontból. Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – fogalmazott Bajnai, ismertetve: „amint híre megy egy ilyen dolognak, […] egy ilyen koalícióban meg vannak a cápák”. Az egykori miniszterelnök szerint rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.
„Ez a realitás, ez így működik” – mondta a felvétel tanúsága szerint a volt kormányfő a fővárosi baloldalra utalva. A hanganyagokból kivehető továbbá, hogy Bajnai Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, utalt azonban arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.
Később napvilágot látott, hogy az oroszokon kívül, Berkin keresztül izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot” emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben résztvevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá.
Városháza-gate: Újabb vallomás a baloldali „jutalékos” rendszerről
Egy tanú szerint nemcsak a Városháza, hanem egy XI. kerületi ingatlan eladása után is járt volna korrupciós pénz.
A vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek. A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják beazonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos” rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.
A városházi botrány kirobbanását követően egyébként Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő több feljelentést is tett, de a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István szintén a nyomozó hatósághoz fordult a sajtóban megjelent információk alapján.
A Nemzeti Nyomozó Iroda el is indította a nyomozást befolyással üzérkedés, csalás, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség a nyomozás keretében kutatásokat is tartott, többek között a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. Attila úton lévő székházában is megjelentek a nyomozók. Később kiderült, a Városházán a főjegyzőnél és Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettesnél is tartottak kutatást, a nyomozati cselekmény során pedig számítógépes adathordozókat vizsgáltak meg.
Karácsony Gergely tudott a külföldi pénzekről + videó
Az összes ellenzéki politikus Márki-Zay Péterre hárítja a felelősséget.
Azt nem tudni, hogy az NNI kiket „szólított meg”, de tény, hogy Bajnai Gordon – a gyanúsításokhoz nagyon közel eső időpontban – a Facebook-oldalán közzétette a korábban már említett bejegyzését, amely szerint a rendőrség felfüggesztette azt a tiltott adatszerzés miatt indított nyomozást, amelyben ő tette meg a feljelentést, miután kiszivárogtak róla a hangfelvételek. Bajnai azt bizonygatta, hogy a rendőrség is leírta a határozatában, hogy a róla megjelent felvételek összevágottak. Később Karácsony Gergely is posztolt és kamunak nevezte a Városháza-ügyet. Bajnai és a főpolgármester csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy a most meggyanúsított személyeket nem a sajtóba kikerült hanganyagok, hanem a teljes, vágatlan, tízórányi felvételek alapján vehették elő, amiket Anonymus juttatott el a nyomozóknak még tavaly karácsony előtt.
Az ügyben ráadásul egy nagyon fontos koronatanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát.
Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról. Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék, amelyet a tanú sokallt. Azt állította, Berki Zsolt neki azt mondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődik az üzlettel kapcsolatosan, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnia. Később Berki küldött az 1-es tanúnak egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a „jutalék” is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt tíz százalék.
Fidelitas: Hány millió dolláros bébi Karácsony? + videó
Itt az ideje, hogy Karácsony elszámoljon azzal a több száz millióval, amit Amerikából kapott! Itt az ideje, hogy bevallja, hogy mit kértek ezért a pénzért cserébe!
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Városháza-ügy
BAJNAI GORDON EMBEREI
BALLIBERÁLIS FŐVÁROSI VEZETÉS
Városháza
Városháza-gate
BALOLDALI VÁROSVEZETÉS
Városháza-botrány
|
Több gyanúsítottat is kihallgatott a rendőrség a Városháza-botrányban
|
Három személyt is meggyanúsított a Városháza-gate-ként elhíresült, a fővárosi baloldalhoz köthető korrupciós ügyben a rendőrség – értesült a Magyar Nemzet a hatóság lapunk kérdéseire küldött válaszából. A botrány tavaly ősszel robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymus által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A nyomozást vélhetően segíti, hogy a rendőrök birtokában tízórányi vágatlan felvétel van.
| null | 1
|
https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/12/tobb-gyanusitottat-is-kihallgatott-a-rendorseg-a-varoshaza-botranyban
|
2022-12-01 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Hétfőn délután szállt fel a ferihegyi repülőtérről az az ezúttal Moszkvába tartó magánrepülőgép, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi meccseire. A 17 milliárdos Bombardier kedden kora délután érkezett vissza Magyarországra, fedélzetén a leggazdagabb magyarral, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal és három utassal. A 24.hu fotóriportere megörökítette a leszállást.
Mészáros mellett Hamar Gábor, egy fiatal üzletember is a fedélzeten volt. Az eddig kevéssé ismert Hamar forrásaink szerint jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnök veje, Tiborcz István körével, de családilag szoros szálak fűzik Mészároshoz is.
Hamar édesanyja, Hamar Attila Albertné a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gazdasági igazgatója, és ő vezeti a Pro-kvóta Kft.-t is, így Hamarné tekinthető a Mészáros Lőrinc körül zajló sportügyletek egyik kulcsfigurájának. Fontosságát jelzi, hogy két éve ő adott tájékoztatást a felcsúti kisvasútépítés pénzügyeiről, amikor az uniós támogatás felhasználását vizsgálva a településre látogatott az Európai Parlament delegációja.
Hamar Gábor sem lett hűtlen Felcsúthoz. A Puskás Akadémia honlapja szerint egyike azon kevés magánszemélynek, akik a nagy cégek mellett felkerülhettek a csapat támogatói közé.
Hamar újabban azonban egy másik sportágban, a teniszben utazik. Ő volt az egyik befektetője a XII. kerületben tavaly megnyílt Budai Teniszcentrumnak, két hete pedig bejelentkezett a gazdasági ügyekben megtépázott, a kormánnyal és a legjobb magyar játékosokkal is háborúban álló Magyar Tenisz Szövetség vezetésével szemben egy 20 pontos programmal. „Az elmúlt hónapokban rengeteget beszélgettem volt és jelenlegi játékosokkal, edzőkkel, szülőkkel, műhelyvezetőkkel, így pontosan tudom: átláthatóbb működésre, új programokra, és ami a legfontosabb, békére lenne szüksége a magyar tenisznek. Mi, potenciális támogatók vagy akár elnökségi tagjelöltek elsősorban a pénzügyi háttérért felelnénk, amely fedezetet nyújtana többek között a húszpontos szakmai programra” – mondta akkor a 36 éves Hamar a Nemzeti Sportnak.
Hogy Moszkvában milyen ügyben járt Mészáros Lőrinc oldalán, nem tudni, de Hamar a szeszipartól az informatikán keresztül az ingatlanbizniszig sokféle vállalkozással próbálkozott, aktuálisan viszont csak háromban tulajdonos. A kétezres évek közepén a szeszesitalgyártó Likőr Hungária Kft.-ben volt érdekelt, amely azután végelszámolás alá került, majd kényszertörléséről rendelkeztek. Néhány ingatlanos cégben is felbukkant, amelyeket távozása után felszámoltak, de ilyesmi történt családi kereskedőcégükkel, a Crimex Fill Kft.-vel is. Most is működik viszont a Hrone Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amelyben 2014-ig volt érdekelt, a családi céget most édesanyja, testvére, Ildikó, és Kiss Judit viszi. Utóbbi a több száz milliárd forint forgalmú Spar Magyarország ügyvezetője volt 2012-ig.
Hamar Gábor most is részes az egykori kalapácsvetővel, Gécsek Tiborral közös vállalkozásban, a G-SIS Integrations Informatikai Zrt.-ben, az információ-technológiai szaktanácsadó cég 171 millió forintos árbevételt mutatott ki 2017-ben és 26 millió nyereséget vehetett ki belőle a két tulajdonos. Hamar Gécsekkel – aki 2002-ben a Fidesz jelöltjeként az önkormányzati politikába is belekóstolt volna Szombathelyen, de nem választották meg képviselővé – közösen alapította meg a Budai Tenisz Centrumot is.
Egy székesfehérvári ingatlanos cégben, a Moloney Hungary Kft. üzletrészein pedig Gécsekné Osztovits Borbálával osztozik, ebben a vállalkozásban a stafétát a Hong Kongban bejegyzett Moloney Ltd.-től vették át 2017-ben. Ezen kívül egy másik fehérvári ingatlanos cégben is tulajdonos Hamar Gábor, a For-Log Project Kft.-ben, amelyet éppen egy éve alapítottak.
Kiemelt képünkön Hamar Gábor látható. Fotó: Marjai János / 24.hu
|
Fiatal NER-lovaggal repült Moszkvába Mészáros Lőrinc
|
Hétfőn délután szállt fel a ferihegyi repülőtérről az az ezúttal Moszkvába tartó magánrepülőgép, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi meccseire. A 17 milliárdos Bombardier kedden kora délután érkezett vissza Magyarországra, fedélzetén a leggazdagabb magyarral, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdossal és három utassal. A 24.hu fotóriportere megörökítette a leszállást.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2019/03/19/meszaros-lorinc-hamar-gabor-maganrepulo/
|
2019-03-19 11:45:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Mínuszos hírként, vagy még úgy sem vette át a sajtó a 444 minapi észlelését, mely szerint Tiborcz István és állandó üzleti-jogi támasza, Hamar Endre közvetve résztulajdonos lett egy tetrecen nevű kft.-ben. Noha a debreceni szállodafejlesztő társaság nevét hivatalos iratokban is kis kezdőbetűvel írják, a cég annyira azért nem jelentéktelen, hogy ne kapott volna korábban 3,66 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által bonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Pletykaszinten már két éve is rebesgették, hogy a tetrecen mögött Tiborczék állhatnak – hiszen a fejlesztés cégjogi ügyeit 2020 végétől egy velük együttműködő ügyvéd, Nagy Zsuzsa Klaudia vitte –, de ez nem tűnt túl hihetőnek. Hiszen a miniszterelnök veje épp abban az időszakban deklarálta, hogy ő bizony kiszáll minden olyan vállalkozásból, amelyet állami forrásokkal gyarapítanak. Az összeférhetetlenség magától értetődőnek tűnt, hiszen a pénzosztó MTÜ-t – miként az illetékesek elismerték – Tiborcz felesége stratégiai tanácsokkal segítette (ma pedig már egyenesen Orbán Ráhel barátnője és volt évfolyamtársa, Jakab Zsófia az ügynökség vezérhelyettese). Továbbá az elővigyázatosság azért is indokolt lehetett, mert a magyar jog szerint Tiborcz István szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő gazdagodása azt jelenti, hogy közben a kormányfő lánya is tehetősebb lesz.
Ilyen előzmények után teljes lehetetlenségnek gondoltuk, hogy a miniszterelnök rokonsága és holdudvara mégis visszaszivárog az államilag agyondotált turisztikai projektek környékére. Pláne, hogy Tiborcznak van egy olyan BDPST nevű cégcsoportja, amelyben bőven akad – közvetlen kormánymilliárdoktól mentes – hazai és nemzetközi szállodaprojekt. Legalábbis mai tudásunk szerint nem mozdult meg direkt közpénztömeg a Botaniq Turai Kastély vagy a Hotel Dorothea nevű, tényleg világraszóló belpesti fejlesztés irányába. A cselekvés, alkotás iránti vágyat akár ezek az építkezések, felújítási munkák is kielégíthetnék – de a valóság ennél bonyolultabb. Az idei parlamenti választások után furcsa cégalapításokra lettünk figyelmesek, és jeleztük: mintha mégis aktivizálnák magukat az „állami piacon” a Tiborcztól nem független szereplők. Az üzletember alapkezelőt vett, közös irodaházba költözött más alapkezelőkkel, hozzá ezer szállal kötődő magántőkealapok léptek be fontos szállodafejlesztések mögé – és hogy a gyanút fokozza, végül hivatalosan is a nevére vette azt a bizonyos tetrecen Kft.-t.
Most, 2022 végén újra átvilágítottuk az MTÜ Kisfaludy-programjának legnagyobb győzteseit, és mint az alábbi gyűjtésből kiderül: a tetrecen Kft. debreceni Hiltonjával együtt már 14 olyan kormányzati pénzesőben részesült csúcsprojekt van, amelybe vagy maga Tiborcz István, vagy a vele egyértelműen rokonítható magántőkealapok, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti leágazásai szálltak be. Természetesen nem falusi vendéglátóhelyekről, panziócskákról van szó, hanem többségében nemzetközi védjegyekkel (Accor, Mövenpick, MGallery, Hilton) ellátott luxushotelekről, élményparkokról, vadászkastélyokról.
Ezekre – az MTÜ ritkán frissülő és nehezen kereshető nyilvántartásai szerint is – legalább 61 milliárd forintot utalt el korábban vissza nem térítendő támogatásként a kormányzat. Ez pedig az eddig kiközvetített összes Kisfaludy-pénz egyötöde. Mindemellé természetesen baráti hitelek is „teremtődtek” mintegy 50 milliárd forint összértékben;
a kölcsönöket biztosító pénzintézetek között ugyancsak feltűnő a szerepe a Tiborcz-tulajdonú Gránit Banknak, az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknak, a Mészáros Lőrinc által dominált Takarékbanknak, valamint az állami Magyar Fejlesztési Banknak. És közben persze a Tiborcz-klub állandó ügyvédei, jogászai – Hamar Endre, M. Szabó Nóra, Nagy Zsuzsa Klaudia – jelennek meg az állami pénzeket felszippantó vállalkozások intézői között.
Nem a Válasz Online-t, hanem a közéletet minősíti, hogy rövid időn belül a második olyan történettel állunk elő, amely gigantikus méretű közvagyon elillanásáról szól. Két hete azt mutattuk be, miként került – sokévnyi „rejtőzködés” után – a százmilliárdosok ligájába a jegybankelnök fia. A lényeg, hogy az MNB javai először magántőkekalapok rengetegében vesztek el, majd közülük egyre többet sajátjaként kezdett használni Matolcsy Ádám. Itt hasonló a történet: az állam 2018 után előáll egy 300 milliárd forintnál is nagyobb turisztikafejlesztő csomaggal, a kormány esküszik, hogy tiszta lesz minden – a miniszterelnök veje kiszáll minden közpénzközeli fejlesztésből –, majd néhány év múlva a nagy pályázati győzteseknél hirtelen tulajdonosváltások „lépnek életbe”, és a leglátványosabb beruházásoknál jól kivehető módon felsejlik a Tiborcz-szál. És akkor a konkrétumok:
Állami ingyenpénzzel megtámogatott, majd a kormányfő veje közelébe „sodródott” turisztikai fejlesztések
Szállodák, melyeket Tiborcz István a saját nevére vett
1. Hilton Garden Inn Debrecen City Center. Az épülő 101 szobás hotel épp a napokban érte el legmagasabb pontját. A bokrétaünnepség a kivitelező A-Híd Zrt. díszletei között zajlott, s mindez azt a vélelmet erősítette, hogy a 3,658 milliárd forintos Kisfaludy-pénzt felmarkoló projektcég, a tetrecen Kft. is a Híd-csoportot birtokló Apáthy családé. Csakhogy a fejlesztés cégjogi ügyeit már 2020 vége óta a Tiborczék közelében működő Nagy Zsuzsa Klaudia vitte, idén októberben pedig – ahogy a 444 jelezte – megérkezett a tulajdonosi körbe a miniszterelnök veje (BDPST Property Kft.) és állandó társa, Hamar Endre is (EAS Equity Zrt.). A tetrecen Kft. fele tehát ez utóbbi két üzletemberé, a másik 50 százalék pedig maradt az Apáthy-féle Árgus-Security vezetőjénél. Ez a debreceni szálló lesz egyébként az első vidéki Hilton Magyarországon.
2. Andrássy Kúria & Spa Tarcal. A kormányfő veje 2019-ben Mészáros Lőrinctől vette meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, pontosabban a szállodát birtokló és üzemeltető Témadesign Kft.-t. A 325 millió forintos Kisfaludy-pénz odaítélésekor még a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos, az állami Magyar Fejlesztési Banktól felvett 2,044 milliárdos kölcsönt viszont már Tiborcz István „nyögi”.
Attrakciók, melyek Tiborcz-közeli magántőkealapoknál landoltak
3. Port Hotel Medical & Spa Hévíz. Az épülő ötcsillagos, 285 szobás szállodamonstrum beruházója az Event Horizon Capital Zrt.; a 7,986 milliárdnyi Kisfaludy-pénzre érdemesült részvénytársaság pedig közvetve a Diófa Alapkezelőhöz tartozó Nivala Magántőkealap tulajdona. A Diófa Mészáros Lőrinc közeléből – Jellinek Dániel érintésével – került idén Tiborcz István kezébe. A hotel szerkezetépítője az Orbán Ráhel férjéhez több szálon kapcsolódó Balázs Attila (illetve cége, a Bayer Construct Zrt.), s a fejlesztést a Mészáros holdingjába tartozó Takarékbank 16,8 milliárd forintos baráti hitele is segíti.
4. Mövenpick Balaland Resort Lake és Familypark Szántód. A hamarosan megnyíló ötcsillagos, 109 szobás létesítmény és a hozzá kapcsolódó nyári-téli „gyermekház” a Dreamland Holding projektje – melyre mindösszesen 6,899 milliárdnyi Kisfaludy-pénz jutott. A Dreamland eredetileg az Appeninn Nyrt. és a Szepesi család tulajdona volt – e família alatt pedig a Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb környezetéhez sorolt Nagy Róza lányát (Kante Awa) és férjét (Szepesi Richárd) kell értenünk. Az Appeninn helyét Szepesiék mellett nemrég az Equilor Alapkezelő által menedzselt Central European Opportunity II. Magántőkealap foglalta el. Márpedig az Equilor Befektetési Zrt. néhány hónapja – a Gránit Bankon keresztül – Tiborcz Istváné is, s bár magát az alapkezelőt nem vette meg, de az egész csapat (Equilor-ostul, BDPST-stül) egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. A Dreamland Holding jogi képviseletét egyébként az ősidőktől Hamar Endre látja el, csak nemrég állt be mellé M. Szabó Nóra, aki ugyancsak bejáratott Tiborcz-munkatárs. S nem mellékesen:
a szántódi hotelépítkezéshez 9,841 milliárdos baráti hitel is dukált, melyet az orosz dominanciájú – ám a magyar kormány által is favorizált – Nemzetközi Beruházási Bank biztosított. A szállót a Accor-csoporthoz tartozó Mövenpick-márkanév alatt futtatják az üzemeltetők.
5. Minaro Hotel Tokaj MGallery. A nemrég megnyílt ötcsillagos, 100 szobás hotelt egy korábbi kőbányaterületre húzták fel – a Minaro elnevezés pedig az impozáns épület helyszínére (mine) és Tokaj „folyékony aranyára” (oro) utal. Az MGallery szintén az Accor brandje, de fontosabb, hogy a szálló és a hozzá kapcsolódó gasztroudvar beruházója itt is a magántőkealapos hátterű Dreamland Holding, amely ezekhez a fejlesztésekhez 4,442 milliárdos Kisfaludy-pénzt kapott. A Tiborcz-közeli csúcsprojekt finanszírozó bankja a Tiborcz István birtokában lévő Gránit, amely ugyancsak hozzátett 4,212 milliárdnyi „családi” kölcsönt a nagy ügyhöz.
6. Lepence strandfürdő. Ez a Dreamland Holding-beruházás némi késésben van, de szintén látványosnak ígérkezik. Kisfaludy-pénzből mindenesetre 3,55 milliárd „adódott”, Gránit-hitelből pedig 1 milliárd forint, úgyhogy nagy baj azért nem lehet.
Projektek, amelyeket Tiborcz baráti-üzleti holdudvara vállalt fel
7. Club Aliga. A korábbi szürreális elképzelésekhez képest épp visszafogottabb beruházásban gondolkodik a Balázs Attila-féle Bayer-cégcsoporthoz került Pro-Mot Hungária Kft. A koncepció persze változatlan: úgynevezett élményközponttá alakítják majd a hajdani pártüdülő 47 hektárját, illetve elektromos hajók befogadására alkalmas kikötőt is építenek hozzá. Ehhez eddig 9,65 milliárdnyi Kisfaludy-pénzt sikerült gyűjteni, de a történet vége még nem látszik. Ami viszont igen, hogy a Pro-Mot számlavezető bankja néhány hónapja immár a Tiborcz által fémjelzett Gránit. S talán az sem lényegtelen, hogy az új NER-üstökös Balázs Attila a gyergyóremetei borvízfürdőnél is álmodott egy új komplexumot; ehhez szintén rendelkezésre áll 483 milliónyi Kisfaludy-forint.
8. Balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpont. Szálláshelyfejlesztésre és elektromoshajó-befogadási lehetőségek teremtésére mindösszesen 6,894 milliárnyi Kisfaludy-pénzt utalt az állam a beruházó Solum-Invest Kft.-nek – melyben az Appeninn Nyrt.-nek, a Balázs Attilánál említett Bayer Construct egyik menedzserének, valamint a fent szintén szereplő Szepesi családnak is van részesedése. A Solum-Invest cégjogi ügyeit a Tiborcz-kötődésű M. Szabó Nóra viszi, baráti hitelt pedig Mészáros Lőrinc Takarékbankja nyújtott 8 milliárd forint értékben.
9. Hotel Helikon Keszthely. A nemrég újjászületett 176 szobás, négycsillagos szálló és a környező sportpályák fejlesztését végző cég, a Pannon Tessera Hospitalis Zrt. korábban Tiborcz Istváné volt – és persze most sincs távol tőle. A részvénytársaság egyik tulajdonosa a vele rendszeresen üzletelő West Hungária Bau-csoport (WHB). Állami Kisfaludy-pénzből 4,573 milliárd jutott erre a renoválásra, takarékbanki Mészáros-kölcsönből pedig 6,631 milliárd forint.
10. Palatinus Grand Hotel, Palatinus Boutique Hotel Pécs. 2023 januárjában kezdik a baranyai megyeszékhely legimpozánsabb és legnagyobb szállodájának felújítását, és ezzel párhuzamosan megnyitják a kisebb boutique hotelt a szomszédban. A két projektre összesen 4,518 milliárdnyi Kisfaludy-pénz érkezett a beruházó Hotel Palatinus és Hotel Nick kft.-khez, továbbá az állami MFB 970 millió forintos hitelével is „megtámasztották” a fejlesztéseket – de cégek számlavezető bankja természetesen a Gránit. A két kft. mögött Czéh-Tóth Márk áll, aki együtt dohánybizniszel Hamar Endrével, másrészt bizalmi igazgatósági tag a Tiborcz István befolyási övezetébe kerülő Waberer’s International Nyrt.-ben.
11. Bodajki Vadászkastély. Az interaktív vadászati kiállító térré varázsolt Hochburg–Lamberg-kastély gazdája a BDJK-Real Estate Kft. A cég korábban volt Tiborcz Istváné, majd a vele szövetséges WHB Grouphoz került, onnan egy újabb vállalkozáshoz – hogy aztán a konkrét kivitelezési munkát a WHB végezhesse el. Mindezt 1,528 milliárdos Kisfaludy-szerepvállalás mellett.
Fejlesztések, amelyeket a Tiborcz-barátok barátai irányítanak
12. Balneo Hotel Zsori Thermal & Wellness Mezőkövesd. A szállodafelújító Hotel Balneo Kft. azé a Kosik Jánosé, aki egy ideje az egyik legismertebb Tiborcz-alapember, Sájer Gábor napelemes üzlettársa. Az állam 3,55 milliárdos Kisfaludy-pénzzel jutalmazta a projektet.
13. Balaton Golf Club Balatonudvari. A golfpályát és luxusszállót építő X. Center Irodaház Kft. a nemzeti vagyonkezelőt korábban irányító Szivek Norbert árnyékában működik – ő maga pedig leginkább Tiborcz Istvánéban. Ezt a kapcsolatrendszert a kormányzat 1,7 milliárdnyi Kisfaludy-pénzzel „szentesítette”.
14. Harkányi Thermal Hotel. A szálló kapacitásbővítését végző Zagore Property Zrt. tulajdonosa, Bódi László Péter ugyancsak közös vállalkozásba fogott az imént említett Sájer Gáborral. A harkányi hotel ügyét 1,515 milliárd Kisfaludy-forinttal az állam is segíti.
#NER#Orbán Ráhel#Tiborcz István
|
Az állam „megtolta”, ők hazaviszik – a Tiborcz-körhöz került 14 turisztikai csúcsprojekt
|
A miniszterelnök veje 2020 elején deklaráltan azért távolodott el több turisztikai beruházástól, mert – állítólag – nem akart állami ingyenpénzek kedvezményezettje lenni. Ehhez képest 2022 végén 14 olyan kormányzat által „megtolt” csúcsprojektet találtunk, amelyet Tiborcz István saját nevére vett, vagy vele rokonítható magántőkealapokhoz, esetleg a legközvetlenebb baráti-üzleti köréhez került. Mintha a Matolcsy Ádámnál feltárt közvagyon-elvesztési gyakorlatot látnánk – csak pepitában. Természetesen nem panziócskákról, hanem négy-, ötcsillagos szállodamonstrumokról, élményközpontokról van szó, melyekre bő 61 milliárd forintot utalt ki az állam. Ez az összes úgynevezett Kisfaludy-pénz egyötöde.
| null | 1
|
https://www.valaszonline.hu/2022/11/30/tiborcz-hamar-balaton-tokaj-szallodak/
|
2022-11-30 11:55:00
| true
| null | null |
valaszonline.hu
|
Miközben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknak 200 milliárd forintos veszteséget kellett elkönyvelnie 2022 első félévében, ennél jóval nagyobb összeget költött el az utóbbi években saját ingatlanaira.
Az MNB négy éve szerzett meg egy vállalkozást, amely aztán MNB-Ingatlan Kft. néven vált egyik legfontosabb leánycégévé.
Az új ingatlanszerzemények kezelését végző kft. működtetésére, valamint az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára azóta legalább 240–250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki jelenleg is a MNB kasszájából.
A gigantikus összeg három nagyobb költségcsoportból áll össze.
A székház felújítása: 54 milliárd
Az MNB közel egy éve ürítette ki az V. kerületi központját. A Szabadság téri székházból kiköltöztették a dolgozókat, mert a jegybank alapításának közelgő századik évfordulójára hivatkozva felújítják és átalakítják az épületet. A MNB maga jelentette be, hogy a 2024-ig tartó rekonstrukcióra 54 milliárd forintot tervezett be.
Az MNB-Ingatlan tőkeemelései: 166 milliárd
A székházra szánt összeg eltörpül amellett a 166 milliárd forint mellett, amelyet a jegybank 2019 óta apránként és szép csendben csöpögtetett bele a többi épületet kezelő leánycégébe. Az ott folyó tevékenység finanszírozásához negyvenötször emeltek tőkét, ám azt nem igyekeztek közzétenni, hogy az összegek pontosan milyen célokra mentek.
Az MNB-Ingatlan Kft. kizárólag a jegybanknak dolgozik, az elmúlt években öt ingatlan került hozzá.
Az első szerzemény az időközben hatalmas költségvetéssel átépített és nemrégiben megnyitott Széll Kálmán téri Postapalota volt (jelenlegi nevén MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), ami 2016-ban került a cég tulajdonába.
A Budai Várban, az Úri utcában található régi városháza, (Bölcs Vár) 2019 óta van meg.
A Krisztina körút 55. alatti volt Telekom-székházat (az év eleje óta MNB Budai Központ), ahová a Szabadság térről kiköltöztetett állomány került, 2020-ban vették meg.
A balatonakarattyai MÁV-üdülőből kialakított oktatási és konferenciaközpontot – amelybe már bevezették ugyan a Balaton vizét, de a hivatalos átadás még nem történt meg – az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. birtokolja, ez a cég 2020-ban került az MNB-Ingatlanhoz.
A Bölcs Vár szomszédságában elhelyezkedő Burg Hotel az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. tulajdona, a céget idén nyáron vette meg az MNB-Ingatlan.
Az üzemeltetési költségek: minimum 20–30 milliárd
Bár még nincs használatban az összes új ingatlan, így is drasztikusan megemelkedtek az MNB-nél a fenntartási és üzemeltetési költségek. A jegybank első félévről szóló jelentéséből kiolvasható, hogy hat hónap alatt közel 10 milliárd forintot fizettek ki üzemeltetési célokra. Ez az előző év hasonló időszakához képest 154 százalékos növekedés.
Biztosra vehető, hogy az időközben elszabadult rezsiárak, valamint a megnyíló újabb ingatlanok miatt a jövőben is dinamikusan emelkednek majd a költségek. Becslésünk szerint a már említett négyéves időszakra vonatkozóan minimum 20–30 milliárd közötti összeggel lehet számolni ezen a költségsoron.
Miért pont a Penta?
A hivatalosan kisvállalkozás besorolású, ám a mérlege szerint 160 milliárd forintot meghaladó tőkével rendelkező MNB-Ingatlan Kft.-t a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő részvénytársaság hozta létre (akkor még más néven működött), és egyike volt az akkoriban futó ügyletekre létrehozott projektcégeknek. Ahhoz, hogy megértsük, miként lett a jegybank körüli szövevényes szervezeti háló jellegtelen darabjából az MNB legértékesebb irodaházainak kezelője, érdemes áttekinteni, mit lehet tudni a cég előtörténetéről.
Az MNB 2013–2014-ben hat, hasonló nevű alapítványt gründolt, és összesen 266,4 milliárd forintos vagyonnal ki is stafírozta ezeket. Egyikük, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány később megalapította az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-t. Ez a társaság aztán 2016 májusában saját projektcégeket hozott létre, megalapítva a többi között az Optimum-Penta Ingatlanbefektetési Kft.-t. Ugyanazon a napon négy további hasonló, csak a görög betűben eltérő nevű kft.-t is bejegyeztetett.
Hosszú időn keresztül a jegybanki alapítványok és a hálózat cégei párhuzamosan vásároltak értékes ingatlanokat a fővárosban. Az ingatlanok egy részét azonban ma már hiába keressük a jegybank vagy az alapítványi cégháló portfóliójában. Az alapítványoknak juttatott jegybanki 266 milliárdból és a befektetésekből megszerzett ingatlanok egy része különféle ingatlanalapoknál, magáncégeknél, sőt a Matolcsy család közelében landolt. A Válasz Online a napokban írta meg, hogy az MNB-elnök fia, Matolcsy Ádám immár a százmilliárdosok ligájába lépett, miután „kvázi sajátjaként rendelkezett” egy közel 150 milliárd forintot érő, 112 ezer négyzetméteres irodaházvagyonnal, amelyben egykori MNB-ingatlanok is felbukkannak.
Az egyik legkülönlegesebb szerzemény, az ikonikus Postapalota a sok cég közül az Optimum-Penta birtokába került, az MNB-nek viszont ezzel az épülettel tervei voltak. A jegybank 2019-ben ki is vásárolta, majd hamarosan a saját nevére is vette a céget.
Kétszer fizettek
Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-ban vásárolta meg a romos állapotban lévő, Széll Kálmán téri szecessziós postaközpontot, és el is kezdte a felújítási munkákat. A Buda egyik legforgalmasabb csomópontja fölé magasodó épület az 1920-as években épült a Magyar Királyi Posta számára, és egészen a 2000-es évek elejéig a posta használta. A sokáig üresen álló tömb rehabilitációjának első üteme 14 milliárd forintot emésztett fel, amit az alapítványok kvázi kölcsönéből finanszíroztak. Aztán megjelent a színen az MNB, és 45 millió euróért, azaz mintegy 14 milliárd forintért a céggel együtt megvette az épületet az alapítványok vagyonkezelőjétől. Az akció értékelhető úgy is, hogy az MNB kétszer fizetett a Postapalotáért:
egyszer, amikor kistafírozta az első ütemet finanszírozó alapítványokat,
másodszor pedig akkor, amikor megvette teljes áron tőlük az épületet.
A Bölcs Vár esetében a kétszeri fizetés nem csak gyanú. Az MNB 2014-ben vette meg 1,85 milliárd forintért az Úri utcában található régi budai városháza épületét a Magyar Tudományos Akadémiától, aztán ingyen továbbadta az egyik alapítványának, amelyik elvégezte a rekonstrukciót. Az MNB a már kész épületet 2019-ben nettó 8,7 milliárdért az MNB-Ingatlan Kft.-n keresztül visszavásárolta.
Ezekkel a furcsa tranzakciókkal indult az MNB-Ingatlan Kft. pályafutása, de a folytatás is sajátosra sikerült.
Miközben újabb ingatlanok kerültek a céghez, és folytatódtak a drága – esetenként luxuskategóriás – felújítási munkák, a tevékenység finanszírozásához sok pénzre volt szükség. Bő három év alatt, 2019. május 20. és 2022. július 6. között negyvenöt tételben összesen 166 milliárd forint vándorolt az MNB-től az ingatlanos céghez.
Volt olyan nap, amikor kétszer is ment utalás – derül ki az alapítói határozatokból.
A cégbejegyzésekben a nagy pénzek nem látszanak, csak annyi, hogy alkalmanként 100 ezer forinttal nőtt a cég tőkéje. Valójában azonban az MNB-Ingatlanhoz úgynevezett ázsiós tőkeemelésekkel folyt a pénz, ami azt jelenti, hogy a tulajdonos vagyoni hozzájárulásának csak egy része jelenik meg a jegyzett tőkében, a másik, többnyire jelentősebb rész a saját tőke másik elemébe, a tőketartalékba kerül. 2020. május 12-én az MNB-Ingatlanban például 34,85 milliárd forint landolt, amiből menetrendszerűen 100 ezer forint jelent meg a jegyzett tőkében, és ez volt látható a cégnyilvántartásban is, a többi a tőketartalékba került.
A tőkeinjekció összege egyébként igen széles skálán mozgott, a legkisebb tétel 8,9 millió, a legnagyobb a már említett 34,85 milliárd forint volt.
Az üzleti életben bevett gyakorlat ez a finanszírozási mód, amelynél az elsődleges cél a gyorsaság. Olyankor alkalmazzák például, amikor a társaságnak nincs saját forrása a projekthez vagy a működéshez, és a hiányzó pénzt a tulajdonos bocsátja a vállalkozás rendelkezésére. Ez lényegében tulajdonosi kölcsön, csakhogy nem kell visszafizetni, hanem tulajdonrésszé alakul – magyarázta lapunknak egy céghálók működtetésében tapasztalatokkal rendelkező vállalkozó.
A tőkeemeléseket nyilván akkor lehetne értelmezni, ha ismernénk a tőkeinjekciókhoz tartozó projekteket, magyarul, ha látnánk, mire fordították az összegeket. Az alapítói határozatokban azonban arról nincs szó, hogy konkrétan mire szánta azokat az MNB. Az üzletember arra figyelmeztetett, hogy akár „papíron” is fel lehet puffasztani egy céget, és annak eldöntéséhez, hogy a „semmiből gyártanak-e pénzt”, vagy valódi finanszírozásról van-e szó, látni kell, hogy történik-e tényleges pénzmozgás. Annyi biztos, hogy az MNB-Ingatlannál a tőkeemelésekhez mellékelték a cégbíróságnak az MKB Bank Zrt. igazolását arról, hogy átutalták az összegeket.
Az első tőkeemelés 2019-ben azért elütött a többitől, bár itt is 100 ezer forint jelent meg a felszínen, de a rendelkezésre bocsátott 13,7 milliárd forintnak csak egy része volt tagi kölcsön, a nagyobb rész, 7,8 milliárd forint Optimum-Penta kötvény volt. Valami olyasmi történt, hogy az Optimum-Penta korábban kötvényt bocsátott ki, azt a saját tulajdonosa lejegyezte, ezenfelül 5,9 milliárd forint kölcsönt is adott, majd a leány teljes, 13,7 milliárdos adóssághegyét tőkejuttatásként betolta a leánycégbe. Erről az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 15-ei alapítói határozata rendelkezett.
A cégbejegyzés szerint az Optima Befektetési Zrt. 2019. május 31-éig volt tulajdonos, akkor vette át az ingatlanos kft.-t az MNB, ezek szerint a kötvényből tőkeemelés manőverét még az Optima Befektetési Zrt. vezényelte. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mert az Optimum-Penta Kft.-ben történő üzletrészszerzéséről már 2018 júniusában megállapodást írt alá az MNB az Optima Befektetési Zrt.-vel, de csak majdnem egy évvel később kérték a tulajdonosváltás tagjegyzékbe történő átvezetését.
Minimum szokatlan felállás, hogy a kötvénypiacot (is) felügyelő MNB a saját maga által engedélyezett adósságpapírral (háttérmegállapodás alapján) a saját érdekeltségében tőkét emel.
Megkérdeztük az MNB-t, mi értelme volt a több tucat tőkeemelésnek, és pontosan milyen projektet finanszíroztak az egyes tételekkel.
Azt közölték az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonosváltásáról, hogy „2019. május végétől 2019. július közepéig zajlott a tranzakciózárás”. Az MNB közvetlen tulajdonlásától számítva az első tőkeemelésre 2019 júniusában került sor, majd a 2020 augusztusáig terjedő időszakban összesen tizenhét alakalommal kapott az MNB-Ingatlan tőkeemelést meghatározott feladatokra.
A kérdéses időszakban 82,74 milliárd forint ingatlanfejlesztési célokat szolgált, 4,65 milliárd forint képzőművészeti alkotások beszerzése érdekében merült fel
– válaszolta a jegybank. A néhány milliós tőkeemeléseket firtató kérdésre azt írták, hogy az „elaprózott formában” történő tőkeemelések oka azok célhoz kötöttsége. A válasz azonban nem tér ki arra, hogy mik voltak ezek a célok.
A jegybankkal folytatott levelezésünk során a tőkeemelési tételek közül végül egynek elárulta a konkrét célját az MNB. A 24.hu kérdésére a sajtóosztály közölte: 2022 elején 1,6 milliárd forintos tőkeemeléssel finanszírozták a Burg Hotellel rendelkező Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. üzletrészének megvásárlását.
Emellett még 32 milliárdról tudható, hogy az a Postapalotában végrehajtott beruházására kellett, de ez az összeg nem azonosítható be az egyes tőkeemelésekkel. Az összeg az MNB felügyelőbizottságának vizsgálatából derült ki. Az jelentést ismertető Direkt36 szerint a második ütembeli felújítási munkákra a Raw Development Kft.-t, Somlai Bálint érdekeltségét szerződtették. A Raw Development kapta a Szabadság téri MNB-székház 54 milliárdos rekonstrukciós megrendelését is. A Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló Somlai üzleti felemelkedését jelentős részben az MNB felől érkező megrendeléseknek köszönheti.
A felügyelőbizottság Jobbik által delegált tagja, Nyikos László, aki a Postapalota-beruházásról készült jelentést is készítette, a 24.hu-nak azt mondta, a tőkeemelésekről hallott ugyan, de azok céljáról nincsenek információi. A volt országgyűlési képviselő szerint itt ugyanaz a probléma jelentkezik, ami a jelentés elkészítését is nehezítette: az MNB-Ingatlan a saját tulajdonosának sem adja át a szerződéseket arra hivatkozva, hogy azok nem a jegybank gazdálkodása keretében születtek. Nyikos szerint a jegybank felügyelőbizottsága így hiába próbálkozik a beruházások átvizsgálásával, nem kap releváns információkat.
Milliárdos bérleti díjat fizet az MNB a saját ingatlanaiért
Mint írtuk, egyetlen év alatt 154 százalékkal nőttek a jegybank ingatlanainak üzemeltetési és fenntartási költségei. Az idei féléves jelentésében a jegybank maga állítja, hogy a 2021 első félévében még 3,7 milliárd forintot kitevő összeg az idei év első hat hónapjában 9,4 milliárdra emelkedett. És ezt az időszakot még nem is terhelte jelentősen az energiaár-robbanás. A 9,4 milliárd forintos tételbe az MNB sajtóosztályának tájékoztatása szerint beleszámolták a közüzemi költségek (elektromos áram, gáz, víz, csatorna) mellett az anyag- és karbantartási költségeket, a takarítást, az őrzésvédelmet és a bérleti díjakat is.
Mint kiderült, a jegybank bérleti díj címén is komoly összegeket juttat a leánycégének.
Még azért a Bölcs Várért is százmilliós díjat utal az MNB, amelyet az elmúlt években kétszer is megvett magának.
Az MNB tájékoztatása szerint a Bölcs Várban 2022-ben nagyobb területet használ az MNB, mint korábban, ezért 2022 első félévében nettó 110 millió forintot fizetett, a Krisztina körúti központért, amelyet az év elején kezdtek használni, nettó 1,01 milliárdot, a Postapalota MNB-s részéért, a felügyeleti központért pedig 691,1 milliót utalnak. A bérleti díj így a jelenleg használt irodaházakért éves szinten eléri 3,6 milliárd forintot.
Az Optimum-Penta/MNB-Ingatlan 2016-os alapítása óta minden évben veszteséges volt évi 100–300 millió forint erejéig, csak tavaly mutatott ki nyereséget – adózás után 626 millió forintot. Hogy milyen méretű üzletet visz az MNB ingatlanos cége, az a 2021. végi mérlegadatokból következtethető: az ingatlanok bruttó értéknövekedése a múlt évben 72 milliárd forint volt, közben a felújítások pörgését jelzi, hogy a befejezetlen beruházásoknál 76 milliárd forint növekedés mutatkozott 2021 végére.
Az egyes projektekre – hogy pontosan mennyiért kerültek a kft. portfóliójába, mennyibe került a felújításuk vagy átalakításuk – nem térnek ki a mérlegbeszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben, de az itt-ott felbukkanó adatokból annyi látszik, hogy nem aprópénzzel gurigáznak az MNB-ingatlanok környékén. A tavalyi mérlegben például a befejezetlen beruházások és a beruházásokra adott előleg soron 26,126 milliárd forint értékben a Pénzmúzeum felújításával, kialakításával kapcsolatos tételek, 251 millió forint értékben pedig a folyamatban lévő műtárgybeszerzések szerepelnek.
|
Matolcsy-recept: Vedd meg kétszer ugyanazt az ingatlant, aztán fizess érte még bérleti díjat is
|
Hatalmas összegeket költ a saját épületeire a jegybank. Volt olyan nap, amikor az MNB kétszer is pénzt tolt ingatlanos cégébe.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/11/30/mnb-matolcsy-gyorgy-ingatlan-koltseg-veszteseg/
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Valamit tudhat Klaus Mangold, a Paks 2 bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország: számára fantasztikusan előnyös és a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötni a Fidesz-kormánnyal legalábbis biztosan képes
– írta Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselő, aki Jávor Benedekkel együtt betekinthetett Mangold nyolcmilliárdos kormányzati szerződésébe.
A politikusok az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Mangold Consulting Gmbh. között megkötött, a közbeszerzési kötelezettség alól mentesített és mindeddig titkolt szerződéshez és a módosításához egy iratbetekintés során férhettek hozzá. A dokumentum nyilvánosságra hozását a minisztérium ugyanis megtagadta, jóllehet a szerződés nem minősített adat.
Mangold a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásának kormányzati tervében kapott szerepet. Az már eddig is ismert volt, hogy 2021 decemberében a Palkovics László vezette ITM leszerződött a tanácsadói feladatra Mangold cégével, most azonban előkerült a teljes szerződés és annak 2022. január 17-én kelt módosítása is.
A szerződést elképesztőnek nevező Tordai szerint az derült ki, hogy a megbízott cégnek nem kell jogi, adózási, műszaki kérdésekben tanácsokat adnia, elég, ha informálja a minisztériumot a jogszabályi és politikai környezetről, az eladókról és a lehetséges partnerekről, és „akár még megbeszéléseket is segítenek nyélbe ütni, ha a jelenlegi tulajdonosok egy miniszterrel nem, csak egy gyanús közvetítőcéggel hajlandóak szóba állni”.
Mindezért az eredeti szerződés szerint 2 090 000 euró + áfát számlázhattak volna a projekt előkészítési költségként, havi nettó 110 ezer eurót a „munkáért” és nettó 17 millió eurót sikerdíjként. Az adófizetőknek az egész összesen nem kerülhetett volna többe bruttó 8,2 milliárd forintnál. De négy hét sem telt bele, és rájöttek, hogy ez így nem elég jó, ezért módosították a szerződést.
A megbízási díjat már nem „szerződésszerű teljesítés ellenében”, hanem „a megbízott tevékenységéért” adják. Hogy pontosan mi az, azt nem tudni, hiszen a módosítás után már nem kell havonta írásbeli összefoglalót készíteni, és az időkimutatás sem elvárás többé. Sőt, kikerült a havidíj is a szerződésből, így két részletben kaphatja meg a milliárdokat a tanácsadó cég.
Orbán Viktor 2021 decemberében azt mondta, hogy a reptér megvásárlására csak a választás után kerülhet sor, és úgy tűnik, Palkovics László 2022 januárjában már azt is látta, hogy az idén ez egyáltalán nem fog megvalósulni. Ezért biztosították Mangoldékat, hogy mindenképpen pénzhez jussanak: ha a reptéreladási tranzakció az ITM-Mangold Consulting szerződés 2022. július 31-i lezárulása után – az eredeti 12 hónap helyett, a módosított szerződés alapján – 24 hónapon belül megkezdődik, Mr. Oroszország akkor is igényt tarthat a sikerdíjra.
Ezek után nehéz azt gondolni, hogy nem hazudott Palkovics László miniszter, amikor idén augusztusban Jámbor András párbeszédes frakciótársam kérdésére azt állította, hogy «a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva»
– írta Tordai.
|
Betekinthetett az ellenzék Mr. Oroszország és az egykori ITM szerződésébe, és elámult
|
Valamit tudhat Klaus Mangold, a Paks 2 bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország: számára fantasztikusan előnyös és a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötni a Fidesz-kormánnyal legalábbis biztosan képes
– írta Facebook-bejegyzésében Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2022/11/30/tordai-bence-klaus-magold-mr-oroszorszag-itm-szerzodes/
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében.
A 21 tagú konzultatív testület december 13-án tartja alakuló ülését. A résztvevők a meghívóval együtt a napirendet és az ügyrendi javaslatot is megkapják, amit előzetesen véleményezhetnek.
A hatóság mellett konzultatív szerepet betöltő testület 21 tagjából a törvény értelmében tíz tagot az állami szervek delegáltak, tízet pályázati úton választottak ki a nem-kormányzati szereplők közül. A pályázatra a közöltek szerint összesen 24-en jelentkeztek, 6 civil szervezet és 18 magánszemély.
A pályázaton való részvétel feltétele volt az alábbiak közül egy vagy több területen szerzett tapasztalat: korrupció megelőzése és korrupció elleni küzdelem, átláthatóság, közbeszerzési eljárások, a munkacsoport feladataihoz kapcsolódó emberi jogok védelme, valamint bűnüldözés.
A pályázók közül az alábbi nem-kormányzati szereplők és személyek kerültek be a munkacsoportba:
Dr. Bodoky Tamás Richárd (atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.)
Essősy Zsombor (Magyar Közgazdasági Társaság)
Dr. Fázsi László
Dr. Fonyódi Krisztián
Dr. Gyulai-Schmidt Andrea (Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége)
Dr. Ligeti Miklós Zoltán (Transparency International Magyaroszág)
Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet)
Sándor Tamás
Dr. Várady Szilvia
Dr. Vincze Orsolya Júlia (K-Monitor Közhasznú Egyesület).
A konzultatív testületet az Integritás Hatóság elnöke vezeti. A hatóságnak autonóm államigazgatási szervként az lesz a feladata, hogy kivizsgálja az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalásokat, összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértéseket.
|
Létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport
|
Létrejött az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoport, mind a tíz civil helyet betöltötték - tudatta a szervezet közleményében.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/letrejott-a-korrupcioellenes-munkacsoport-254434
|
2022-12-01 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot visszaköveteli a Varga Gusztáv korábbi mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás).
A dél-békési települések polgármesterei pénteken Mezőkovácsházán rendkívüli társulási ülésen vitatják meg, hogy milyen lépésekkel válaszoljanak a döntésre, amelynek eredményeként a rendkívüli hosszú és bonyolult elnevezésű projektben – "Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért" – a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága szabálytalanságok sorát állapította meg. Ezért
összesen 492 millió 347 ezer forintot kell(ene) visszafizetni nagyobbrészt a dél-békési társulásnak, kisebbrészt a benne tagként szereplő településeknek.
A visszafizetési dokumentumot Nemcsok Dénes Sándor helyettes államtitkár jegyzi. (Hasonló esetek nem példanélküliek Dél-Békésben, két és fél évvel ezelőtt egy kísértetiesen hasonló eset történt, ahol még a visszafizetési kötelezettség nagysága is megegyezik a mostanival.)
Varga Gusztáv középen, mellette balra Simonka György
Fotó: Szabo Akos / Facebook/Varga Gusztáv
„Minden megvalósult, minden a legnagyobb rendben volt, értetlenül állunk a szabálytalansági eljárás megállapításaival szemben, különösen azért, mert a teljes támogatási összeget vissza kellene fizetnünk” – mondta az esettel kapcsolatban Boros Csaba (független) Battonya polgármester, akinek a városa a projekt konzorciumi vezetője volt. „Annyi igaz, hogy a projekt dokumentációs és kommunikációs csatornájára, az ún. EPTK felületre az utolsó napon szerette volna feltenni a beszámolók, jelenléti ívek, elszámolások és számlák egy jó részét a programot megvalósító menedzsment. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt a felületet számunkra érthetetlen okokból egy nappal előbb bezárták. Ezt már akkor is jeleztük, és mindezt bizonyítani is tudjuk.”
A Dél-békési Többcélú Kistérségi társulás pénteki rendkívüli mezőkovácsházi ülésén két határozati javaslat kerül a polgármesterek elé. Az első szerint nem fogadják el a Miniszterelnökség államtitkárságának szabálytalansági megállapításait, s azt a bíróságon megtámadják. A „B” terv pedig az, hogy ha ez mégsem vezetne eredményre, akkor részletfizetési kedvezményt kérnek, ugyanis a mostani határozat mindössze 30 napot ad nekik arra, hogy a teljes összeget visszafizessék. Az idevonatkozó szabályok szerint a részletfizetés maximális határideje 12 hónap.
„Túl azon, hogy nem voltak szabálytalanságok, azt is el kell mondani, a társulás és a benne részt vevő települések nem tudnák visszafizetni ezt a pénzt. Ez csak Battonya esetében azt jelentené, hogy a társulás lakosságarányos része miatt 50, míg saját jogon ugyancsak 50 milliót követel tőlünk a Miniszterelnökség. Ennyi pénzük megközelítően nincs.
Ha nem kezdeményezünk jogi utat, akkor inkasszó kerül a számlánkra és csődbe megy az önkormányzat,
de valószínűleg, hogy Mezőhegyes kivételével a többi érintett településsel is ezt történne. Nagyon remélem, hogy ezt senki nem akarhatja” – mondta nyomatékosan a Boros Csaba polgármester.
Boros Csaba, Battonya polgármestere
Forrás: Facebook/Boros Csaba
A Miniszterelnökség illetékes államtitkársága által lefolytatott szabálytalansági eljárás legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy
a záró szakmai beszámoló hiánypótlásának benyújtását a társulást és a településeket képviselő projektmenedzsment több alkalommal elmulasztotta, ezért dokumentumok sorát nem adták be, s ezeket nem töltötték fel a kommunikációs felületre. Ebből a vizsgálatot végző államtitkárság azt a következtetést vonta le, hogy programok sora nem valósult meg, vagy erre legalábbis nincs megfelelő bizonyíték, azt írták, hogy a papíron több száz bevont tanuló és fiatal helyett az elfogadható létszám a nulla volt.
Megítélésük szerint hiányoznak a projekt szakmai-műszaki eredményeit igazoló dokumentumok és adósak maradtak a projekt befejezésekor kötelezően előírt könyvvizsgálói jelentéssel is.
Emellett teljességgel hiányoznak az ilyenkor kötelező tájékoztatás anyagai és a nyilvánosságot biztosító sajtódokumentáció is.
Azt is felrója a miniszterelnökségi államtitkárság, hogy a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló tájékoztatást az érintett települések és konzorciumi tagok nem vették át, így nem is reagáltak erre.
Mások a társulás elnökének, a korábbi mezőkovácsházi polgármesternek, Varga Gusztávnak felelősségét is firtatják. A projekt összes tevékenységébe bevonni kívánt létszám meghaladta (volna) a négyezret, de ezzel összefüggésben utólag aggályok merültek fel. A Miniszterelnökségi államtitkárságnak összességében pedig alapvető kétsége van arról, hogy a program ténylegesen megvalósult-e. A dél-békési társulásban résztvevő települések polgármesterei és vezetői ennek a szöges ellentétét állítják.
Az ügyre rálátó névtelenséget kérő szakemberek közül néhányan egyértelműen a menedzsment súlyos hibáit vélik felfedezni. Egyikőjük arra emlékeztetett, hogy a menedzsment tagjai közül többen szerepet vállaltak Simonka György, a térség volt fideszes országgyűlési képviselőjének több korábban zátonyra futott projektjében is. Dél-Békés egykori megkérdőjelezhetetlen ura hosszabb ideje a vádlottak padján ül a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt, ahol bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják, ahol a kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot.
|
500 milliót követel vissza a Miniszterelnökség a dél-békési önkormányzati társulástól
|
A felháborodott polgármesterek szerint minden megvalósult, csak egy apró adminisztrációs hiba történt, ezért bíróságra mennek. A visszafizetéstől csődbe is mehetnek.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/500-milliot-kovetel-vissza-a-miniszterelnokseg-a-del-bekesi-onkormanyzati-tarsulastol-254420#
|
2022-12-01 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Furcsa fejleményre lehettünk figyelmesek az Orbán-kormány 2018-as újabb választási győzelmét követően. Az addigi „fedezékéből” már 2017-ben is kibújt Mészáros Lőrinc úgymond elkezdett még jobban kijönni a fényre, ami ez esetben azt jelentette, hogy egyre több olyan céges tulajdoni részesedését hozta nyilvánosságra, amelyek mögött már amúgy is őt lehetett sejteni.
Ezek közül is talán a legfontosabb az a momentum volt, amikor 2018 nyarának végén kiderült, két magántőkealapon keresztül hivatalosan is Mészáros Lőrinc és akkori felesége kezébe került az MKB Bank csaknem ötven százalékos részvénycsomagja. Ma már tudjuk, mi volt a cél, méghozzá egy óriásbank összekalapálása, éppen az MKB vezérletével. Amely első fázisa, a Budapest Bank bekebelezése az idén tavasszal már meg is valósult, s a Takarékbank beapplikálásával jövő májusra készül el a mű, az MBH (és nem a vele beszédben azonosan csengő NBH, azaz Nemzetbiztonsági Hivatal!) lesz az ország OTP utáni második legnagyobb bankcsoportja – ahogy azt a szemét a bankszektoron is szorosan rajta tartó Orbán Viktor immár tíz éve kiötölte.
Már egy ideje egyáltalán nem kell elbújnia Mészárosnak, hiszen papíron évek óta ő a leggazdagabb hazai üzletember, vagyonát például a 100 Leggazdagabb 2022 című kiadvány 455 milliárd forintosra becsülte, köszönhetően annak, hogy tíz ágazatban több mint 3 ezer cégben van érdekeltsége. S e sornak még koránt sincs vége, hiszen szinte nem telik el hónap, hogy ne bukkannánk újabb, a „nemzet gázszerelőjéhez” köthető cégalapításra.
Annak, hogy most ezek közül mégis kiemelünk egyet, az az oka, hogy Mészáros nem közvetlenül, hanem csak több áttételen keresztül szerepel, ráadásul akkor sem a saját nevén, hanem az egyik magántőkealap mögé bújva. Azaz, a régi jól bevált módszert alkalmazva.
A New Vezigland Kft.-ről van szó, amely a nyilvánosan, azaz mindenki számára elérhető hivatalos adatok szerint idén július 28-án látta meg a napvilágot, s azt a cégbíróság villámgyorsan, alig hat nappal később már be is jegyezte. Törzstőkéje a kft-k gründolásánál minimálisan megkövetelt 3 millió forintnál jóval magasabb, 141 millió. Kellett is ennyi – következtethetünk abból, hogy a New Vezigland a főtevékenységeként a saját tulajdonú ingatlan adásvételét jelölte meg.
Székhelyeként pedig egy budapesti, VIII. kerületi címet. De csak átmenetileg. Három hónappal később, november 10-én – vagyis két hete – ugyanis a cég beköltözött a belvárosba, méghozzá olyan helyre, ami már árulkodik a valódi tulajdonosa személyéről. Az új cím ugyanis nem más, mint az V. kerület, Váci utca 38., amely történetesen az MKB Bank székhelye is.
Egyúttal a kft. ügyvezetőjének a személye is megváltozott, a fonyódi illetőségű Horváth Adrienn helyét a tatabányai lakcímmel rendelkező Machos Szilvia vette át. A szokatlanul gyors váltás – amelynek három hónapos tartama alapján jobb híján az új alkalmazottak próbaideje ugrik be – indoka nem ismert. Ám arra lehet következtetni, hogy Horváthtal szemben Machos bizalmi embernek számíthat a formálódó MBH-sok számára, hiszen ő a még a Takarékbank által alapított Takarékszövetkezeti Informatikai Kft.-nek (rövidített közismertebb nevén: a Takinfonak) is az ügyvezetője.
A tulajdonosi múltból azért annyi kiderül, hogy a Horváth által tulajdonolt Vezigland Kft. hozta létre a New Veziglandet, hogy aztán november 10-én kivásárolja őt a Mortgage Solutions Pénzügyi Zrt. Amelynek egyedüli tulajdonosa a Next Future Project Kft. Ez szintén az MKB székhelyére van bejegyezve, így hát ezzel el is érkeztünk a lényeghez, a New Vezigland valódi tulajdonosához. Legalábbis gondolhatnánk. Merthogy a Next Future gazdájaként a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerepel a cégnyilvántartásban, amelyről azonban már korábban nyilvánosságra került, hogy azt a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. menedzseli, amelynek pedig szőröstül-bőröstül hivatalosan is Mészáros a tulajdonosa.
|
Mészáros Lőrinc már majdnem hófehér, de azért még él a régi, jól bevált módszerrel
|
Magyarország papíron leggazdagabb embere megint egy újabb cég birtokosa lett. Ez egyáltalán nem szokatlan, az viszont érthetetlen, miért volt szükség arra, hogy a végső tulajdonoshoz több áttételen keresztül lehessen csak eljutni, amely nem más, mint Mészáros Lőrinc másik érdekeltsége által kezelt magántőkealap.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-mar-majdnem-hofeher-de-azert-meg-el-a-regi-jol-bevalt-modszerrel.html
|
2022-11-25 10:42:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Ahogy a Narancs.hu elsőként beszámolt, szabálytalanságok sorára hivatkozva a Miniszterelnökség emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága a teljes támogatási összeget, 492 millió forintot visszaköveteli a történtek idején Varga Gusztáv fideszes mezőkovácsházi polgármester által vezetett Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól és az ebben képviselt településektől (Battonya, Dombegyház, Kevermes, Medgyesegyháza, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza, valamint a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás). Varga azóta már nem polgármester és kistérségi elnök, mégis többszörös érintettsége okán feltűnő volt, hogy nem volt ott a forró hangulatú pénteki kistérségi ülésen.
A pénteki rendkívüli mezőkovácsházi társulási ülésen ugyanis 18 dühös polgármester vitázott arról, hogyan állhatott elő az a helyzet, hogy egy öt évvel ezelőtt elnyert és 2018-2020 között végrehajtott humánerőforrás-program teljes támogatási összegét – egy szabálytalansági vizsgálat után – vissza kell fizetniük a Miniszterelnökség illetékes államtitkárságának. Ám a jó másfél órás, időnként parázs hangulatú vita után több maradt a kérdés, mint a válasz.
Bár több polgármester a távozásával tiltakozott a szavazás ellen és kivonult, arról döntött végül a grémium, hogy nem ismerik el a vizsgálat megállapításait, ezért
30 napon belül nem fizetik vissza a közel félmilliárd forintot, hanem polgári peres eljárásban próbálják igazukat érvényesítni.
Szerintük ugyanis megvalósult a program, még ha adminisztrációs és dokumentációs hiányosságok voltak is. Ha ez nem sikerülne, akkor pedig részletfizetési kedvezményt kérnek.
Ezzel párhuzamosan arról is határoztak a polgármesterek, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel, amelyben a polgármesterek mellett szakemberek is helyet kapnak. A testület célja, hogy tisztázza a történteket, s azt is, mindezért kik lehetnek a felelősek, ezért nem zárják ki egy későbbi büntetőfeljelentés megtételét sem. Ez a belső vizsgálat és az azt követő esetleges jogi eljárás viszont semmiben nem akasztja meg azt a vitát, amely a dél-békési kistérség és a Miniszterelnökség között folyik.
A Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése pénteken
Fotó: Bod Tamás
Több polgármester is arról beszélt a kistérségi társulás pénteki ülésén, hogy tudomásuk szerint a településükön a program minden elemében megvalósult. Igaz, tették hozzá, hogy ennek a dokumentációja hiányos volt, márpedig így a program teljesülését nem hagyhatta jóvá az illetékes államtitkárság.
A projekt megvalósításának adminisztrációjában viszont tényleg elképesztő hibák történtek – derült ki az ülésen. Egy tavaly nyáron, a Miniszterelnökségtől a társulásnak és a projekt menedzsmentjének küldött harmadik hiánypótlásra az illetékesek máig nem válaszoltak, noha azóta másfél év telt el. Míg az idén nyáron az államtitkárságról érkezett
szabálytalansági eljárás eredményéről szóló jelentést a projekt kommunikációs felületén senki nem nyitotta meg, így csak hónapokkal később értesültek erről.
A teljes képhez tartozik, hogy ezt észlelte az államtitkárság is, ám ennek ellenére nem kereste meg levélben a kistérséget, hogy értesítse őket a súlyos pénzügyi döntésről.
Vajda Norbert független végegyházi polgármester a kistérség belső kommunikációját bírálta, többek között azt, hogy csupán két napja tudják, hogy összességében majdnem 500 millió forint visszafizetésére kötelezték a kistérségi társulást és a hét települést. Ebben Csepreghy Elemér független mezőkovácsházi polgármester, a kistérségi mostani elnöke elismerte felelősségét. Ám hozzátette, úgy gondolták, hogy a szabálytalansági eljárásra adott válaszuk nyomán minden tisztázódik és kötelezettség nélkül megszűnik a vizsgálat. Nem így történt.
A mezőkovácsházi városháza
Fotó: Bod Tamás
Mások a projektmenedzsmentet munkáját bírálták. Kraller József fideszes medgyesegyházi polgármester hozzászólásában óvott attól, hogy „most egymásnak essenek a polgármesterek”, de jelezte azt is, hogy a félmilliárdos visszafizetési felszólítás miatt minden településvezető vállán nagy teher van.
A kistérség munkaszervezetének vezetője, Szilbereisz Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy a társulás tagdíjakból tartja fenn magát, így esély sincs arra, hogy a közel 380 millió visszafizetési kötelezettségét teljesítse. (A visszafizetés további 112 milliós összegét a projektben részt vevő hét településnek kell visszautalni.) Arra nincs válasz, ha a kistérség képtelen visszafizetni a több százmilliós összeget, akkor ki köteles helyette helyt állni? Eddig ugyanis a magyar önkormányzatiság történetében aligha akadt példa hasonlóra. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kistérség 18 településéből a programban csak hét város és község vett részt. Így kérdés, milyen felelőssége van a többi tizenegy településnek? Közülük több község polgármestere egyértelművé tette, egyetlen fillért sem fognak fizetni.
Elhangzott az is, hogy a dél-békési kistérség ellen indított
szabálytalansági eljárás november 9-én lett jogerős, és azóta minden nap 75 ezer forintos büntetőkamat ketyeg, amely így lassan eléri már a 2 millió forintot.
Csepreghy Elemér az ülésen elmondta, hogy a projektmenedzsment feladatát ellátó, a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felszámolás alatt van, „munkatársai szétspricceltek, csak telefonon érhetők el”. Ám ettől a projekt lebonyolításában, főként, hogy munkatársai rendszeres díjazásban részesültek, felelősséggel tartoznak.
A polgármesterek közül többen azt mondták, nem bonyolult és nem bűncselekménnyel teli történetről van szó. Szerintük a menedzsment hanyagul végezte a munkáját, a települések vezetői pedig egyetlen fillért sem tettek zsebre.
Szavazás a pénteki ülésen
Fotó: Bod Tamás
Tovább árnyalja viszont a képet, hogy a projektmenedzsment mögött álló cégnek, a Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának az elnöke a kérdéses időszakban az a Varga Gusztáv volt, aki ugyanekkor a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulást is vezette, ami a történtek fényében pikáns felállásnak tűnik. (Varga Gusztáv alig két évvel ezelőtt még az ötvenes évek stílusában ajnározta egy nyílt levélben Simonka György fideszes parlamenti képviselőt. A már akkor súlyos vádak miatt a vádlottak padján ülő Simonka munkáját történelmi léptékűnek nevezte.)
Boros Csaba független battonyai polgármester, a projekt konzorciumának vezetője az ülésen elmondta, az előző battonyai városvezető utasításra lépett be a programba. Ez félreérthetetlen utalás volt Simonka György korábbi fideszes országgyűlési képviselő lehetséges szerepére. (Simonka egyébként jelen lehetett volna az ülésen, ugyanis, ahogy a Narancs.hu elsőként beszámolt, nemrégiben a társuláshoz tartozó Pusztaottlaka alpolgármestere lett, ám hiába kerestük őt a pénteki ülésen, ahogy a korábbi pályázatíróját és legközelebbi munkatársát, Krisztován Annát is, aki a projektmenedzsment munkájában tevékenyen részt vett.)
A vitában komolyan felmerült, hogy a történtek miatt megszüntetik a kistérségi társulást, de ez a pénzügyi kötelezettségeket nem tenné semmissé. A határozati javaslatok szavazásakor több polgármester elhagyta a termet. Erre Csepreghy Elemér megjegyezte, tudja, hogy nem akarnak voksolni, de ettől a döntések még rájuk és településeikre is érvényesek lesznek. A kistérség azt szeretné elérni a bíróságon, hogy ne kelljen semmit visszafizetnie, hiszen megítélésük szerint a program megvalósult. Vagy legalábbis, jelentős mérsékeljék a visszakért összeget. Valószínűleg hosszú harc kezdődik.
|
Ki a felelős, hogy 500 millió forintot vissza kell fizetni? – vitáztak a polgármesterek Dél-Békésben
|
Nem ismeri el visszafizetési kötelezettségét, ezért polgári pert indít a Miniszterelnökség ellen a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, így döntött pénteken a testület. Vizsgálóbizottságot állítanak fel, amely tisztázza a történteket és a felelősöket keresi. A félmilliárdos visszafizetés lehetetlennek tűnik, ezért a társulás megszűnése és még Simonka György volt fideszes parlamenti képviselő is szóba került.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ki-a-felelos-hogy-500-millio-forintot-vissza-kell-fizetni-vitaztak-a-polgarmesterek-del-bekesben-254470
|
2022-12-03 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
A közintézmények lejárt adóssága 120,5 milliárd forintra nőtt, beállítva ezzel minden idők legnagyobb tartozási rekordját – figyelmeztet közleményében Bodnár Zoltán (DK) árnyék-pénzügyminiszter.
A tartozás legnagyobb részét, 75 milliárd forintot az áruszállítás ki nem fizetett ellenértéke teszi ki.
A szerződéses munkavégzésért, szolgáltatásokért és más tételekért további 24 milliárd forinttal tartozik az állam. A lejárt adósságok döntő többsége a kormányhivataloknál, a rendőrségnél és a Belügyminisztériumnál halmozódott fel.
„Az pedig végképp tűrhetetlen, hogy a késedelmes adófizetésért súlyos bírságokat kiszabó Nemzeti Adó- és Vámhivatal maga is közel 5 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak” – írja Bodnár Zoltán. A DK árnyékkormánya szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz-kormány a magyar vállalkozásokkal finanszíroztatja meg a költségvetés hiányát. A DK politikusa emlékeztet, Varga Mihály pénzügyminiszter (képünkön) azzal büszkélkedett, hogy a szigorú megtakarítási intézkedéseknek köszönhetően tartható lesz a költségvetés tervezett hiánya, ezt azonban a kormány a magyar vállalkozások kárára teszi.
„Hogyan is lenne elvárható a gazdasági szereplőktől a tisztességes gazdálkodás és a fegyelmezett adófizetés, ha
éppen a kormány az, amelyik arra utasítja az állami szerveket, hogy ne fizessék ki
a tartozásaikat? Az állami hatalommal való ilyen visszaélés csak diktatúrákban honos, s magyar vállalkozások százait sodorhatja fizetésképtelenségbe” – érvel Bodnár.
Az Árnyékkormány felszólítja Varga Mihály pénzügyminisztert, intézkedjen az állami szervek lejárt tartozásainak kifizetéséről.
|
120,5 milliárddal tartoznak az intézmények a szállítóiknak
|
A DK szerint a kormány a vállalkozásokkal finanszíroztatja meg a költségvetés hiányát.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/1205-milliarddal-tartoznak-az-intezmenyek-a-szallitoiknak-254472
|
2022-12-03 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Baján mulcsos futópályát építtetett az önkormányzat a Petőfi-szigeten.
Polyák Judit, a képviselő-testület egyik fideszes tagja az októberi ülésen megkérdezte Nyirati Klára polgármestertől (Momentum), miért került 45 millió forintba ez a beruházás.
A fideszes politikus a múlt heti testületi ülés előtt megkapta a választ, de nem fogadta el, mert szerinte nem volt eléggé precíz.
Azt kifogásolta, hogy bár azt megtudhatta, hogy a pálya alapjának elkészítése és betonozása 11 millió forintba került, és további 11 és fél millióba a szegélylécezés, de a többi pénzről a válaszban nem esik szó.
Ezt Polyák Judit a Facebookon közzé tett videóban is elmondta, emlékeztetve, hogy a polgármesteri választ nem csak ő, hanem a testület sem fogadta el.
A fideszes várospolitikus azt mondta, fontosnak tartja, hogy a dolognak utánajárjanak, és a bajaiak korrekt tájékoztatást kapjanak ez ügyben.
Nyirati Klára szintén a Facebookon reagált a képviselő videójára, úgy, hogy közzé tette a beruházás tételes elszámolását, a földmunkától a kert- és parképítésig. Így látszik, hogyan áll össze a pálya megépítésének 45 millió 249 ezer 579 forintos költsége.
Szerinte azonban igazán az volt a Fidesz baja, hogy olcsóbban sikerült futópályát építeni, mint ahogyan azt az előző vezetés tervezte. A mulcsos pálya környezetbarát és olcsó megoldás, sok aktív sportoló, szaktekintély javasolta, támogatták civilek és sporthoz értő emberek – hangsúlyozta Nyirati Klára.
A polgármester szerint a fideszes képviselő politikai feladatot teljesít, amikor a pályát támadja, és mindezt úgy teszi, hogy „a tényeket félretéve videóban rágalmazza a várost. Azt a várost, mely önként jelentkezett az átlátható városok versenyébe, és a legátláthatóbb vidéki város címét szerezte meg. Képviselő Asszony nem törődött a tényekkel, nem érdekelték a részletek. Ott Mátyás, a pályát kivitelező Kommunális KFT ügyvezetője az ülésen elmondta, hogy természetesen rendelkezésre áll részletes költségvetés és elszámolás, amit örömmel ad át a Fidesz helyi képviselőjének, Polyák Juditnak. A Képviselő Asszony nem élt az információszerzés lehetőségével, hanem kamerát ragadott, és rágalmazott” – értelmezte a történteket Nyirati Klára.
A polgármester szerint ezzel nem csak a városvezetést mocskolja be Polyák Judit, hanem a kft. és a polgármesteri hivatal dolgozóit, akik az elszámolást készítették. Nyirati Klára azt írja, szeretné elérni, hogy ez a fajta politizálás ne érvényesüljön Baján. Nyilvános bocsánatkérést vár Polyák Judittól, ha ez nem történik meg, jogi elégtételt fog kérni.
|
Futópálya miatt csattant a Fidesz a bajai polgármesterrel
|
Az volt a kérdés, mi került 45 milllióba a Petőfi-szigeti beruházáson.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/futopalya-miatt-csattant-a-fidesz-a-bajai-polgarmesterrel-254474#
|
2022-12-03 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Rákay Philip és alkotótársai nagyszabású, történelmi filmet készítenek elő Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról, amelynek bemutatóját a Petőfi-emlékévben, 2023-ban, a költő-forradalmár születésének 200. évfordulójára tervezik. Ha minden jól megy, 2023. március 15-én kerülne a film a mozikba - mondta el a filmtervről Rákay Philip televíziós és kommunikációs szakember az állami M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés című műsorában.
Rákay az egyik forgatókönyvírója és kreatív producere A nap munkacímmel futó produkciónak; a forgatókönyv fejlesztésére tavaly összesen 10,1 millió forint támogatást adott a Nemzeti Filmintézet Zrt. (NFI) filmszakmai döntőbizottsága. A nap 24 óra történéseit veszi sorra a magyar forradalom kitörésekor, 1848. március 14. este hét órától március 15. este hét óráig.
A Lumiere Film & TV Kft. által benyújtott forgatókönyv-ötletre a filmszakmai döntőbizottság 2020 márciusában először 3 millió, majd a szkript második változatának elkészítésére júliusban 4 millió, a harmadik változatra szeptemberben 3,1 millió forintot ítélt oda, míg decemberben elfogadta a végső változatot. A produkció a film gyártásra eddig nem kapott állami támogatást - derül ki az NFI pályázati közleményeiből.
Pilvax-cég már van
Filmgyártásra ugyanakkor már létrehoztak egy vállalkozást, 2021 februárjában, Pilvax Film Kft. néven, 3 millió forint jegyzett tőkével a Lumiere Film, valamint Fülöp Péter producer, gyártásvezető (aki többek közt dolgozott hazánkban forgatott nemzetközi filmekben, és az egyik producere volt a tavaly bemutatott, Budapest látványos helyszínein forgatott Pesti balhé című magyar akció-vígjátéknak).
Az NFI oldalán közzétett pályázati adatok szerint A nap forgatókönyvét Kis-Szabó Márk (aki közreműködött a Pesti balhé megírásában is) és Szente Vajk színész-műsorvezető jegyzi, a társíró Rákay Philip, a producerek a Lumiere Film ügyvezetője Csincsi Zoltán, valamint Kriskó László. A film producereivel Rákay műsorvezetőként már az állami tévé Szabadság tér 89 és Szabadság tér 56 című múltidéző sorozatainak elkészítésében is együtt dolgozott. (Csincsi operatőr-producerként és Kriskó rendező-producerként több közös közmédiás műsort és filmet készített, közös cégük is van.)
Látványos produkciót terveznek
A Petőfi-film megvalósítása előtt az utolsó zöld lámpák még nem gyulladtak ki - mondta Rákay az M5 műsorában. A produkció finanszírozása és költségvetése nem került szóba a tévéműsorban, de az kiderült a beszélgetésből, hogy egy látványosan fényképezett, nagyszabású tömegjeleneteket, korhű jelmezeket és díszleteket használó, történelmi filmet terveznek az alkotók. "Olyan látványvilágot kell teremteni, amihez a mai ember szeme szokva van, és amit ezek a hősök bőven megérdemelnének" - véli Rákay.
A műsorvezető kérdésére, hogy "lesz-e egy jó kis netflixes, hollywoodi, izgalmas, mindemellett egy sok vitát kiváltó produkció", a filmíró azt felelte, hogy ha rajtuk múlik, akkor lesz, most is ezen dolgoznak egy kreatív stábbal. Kiváló magyar filmesek vannak Magyarországon, akik a legnagyobb amerikai és angol produkciókban dolgoznak, de nincsen könnyű dolguk a Petőfi-film alkotóinak, mert egy magyar film, akár egy nagy történelmi magyar film költségvetése is csak századannyi lehet, mint egy hasonló amerikai produkcióé, ezért bíznak a magyar leleményben és kreativitásban, és abban, hogy a külföldi szuperprodukcióknál dolgozók ebben a filmben akár szívügyből is részt vesznek. Persze ez nem jelenti azt, hogy ingyen kellene dolgozniuk - tette hozzá Rákay.
Példát mutatnak
Olyan látványos történelmi filmet terveznek, amelyben méltóképpen be tudnak mutatni egy olyan embert, aki népvezér, fáklyavivő volt, példát mutatott sokaknak, és e mellett a 26 éve alatt egy páratlan életművet is letett az asztalra, ezer költeménnyel. Egy olyan embert mutatnak be "aki - mint a klasszikus történelmi alakok - ebben a mai furcsa, kizökkent időben is tud valamit üzenni hazáról, patriotizmusról, hazaszeretetről, a feltétel nélküli és érdek nélküli feláldozásáról akár a saját életének is egy magasabb rendű ügy oltárán" - mondta Rákay. Mindezt nem dagályosan tennék, hanem szerethető formában; "a végén az ember úgy jöjjön ki a moziból, hogy helyenként a könnyeit nyeli, helyenként jól szórakozik" - tette hozzá a filmíró.
Forgatókönyvíró társaival együtt sokat küszködtek azzal, hogy milyen karakterként ábrázolják a márciusi ifjakat, de abban biztos voltak, hogy huszonéves fiatalokról van szó - mint Jókai Mór, Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Irinyi József, Vasvári Pál és Petőfi -, akik szerették az életet, szerették a lányokat, zrikálták egymást, éltek, de voltak pillanatok, amikor azt tudták mondani, hogy a hazáért bármit, akár az életet is odadobják, és az élére állnak valaminek, aminek nem lehetett tudni akkor még, hogy mi lesz a vége. Nem szobortalapzaton álló, érinthetetlen történelmi hősöket fogunk látni, dagályosabbnál dagályosabb jelenetekben, hanem fiatalokat - mondta Rákay, de hozzátette azt is, hogy a történelmi karaktereket nem akarták deheroizálni, ők továbbra is piedesztálon állnak, de nem az érinthetetlen kategóriában, hanem a szerethető hősökében, akik talán mi is szeretnénk lenni.
A projekt még nem tart a szereplőválogatásnál, így nem tudni, ki alakítja Petőfit, de az író-kreatív producer szerint a színész kiválasztásakor és a forradalmár-költő megjelenítésekor nem lehet elvonatkoztatni a költőről fennmaradt egyetlen dagerrotípiától és a mindannyiunkban élő Petőfi-képtől sem.
Titkosrendőr vet gáncsot Petőfiéknek
A filmben sok kitalált részlet lesz, de persze nem változtatnak a történelmen, eljutnak az események A-ból B-be, ahogy a történelemkönyvekben meg van írva - nyugtatta meg a hallgatóságot Rákay, aki szerint olyan fiktív kis kacskaringókat írtak bele a filmbe, amelyek még szerethetőbbé, még izgalmasabbá és kalandosabbá tehetik azt a márciusi napot.
Egyfelől igyekeztek szigorúan ragaszkodni a történelmi hűséghez, a díszletek, jelmezek és használati tárgyak megtervezésekor is, még azt is komolyan veszik, hogy a Pilvax kávéház mellett kettővel milyen üzletek és üzletfelirat voltak - mondta Rákay. Másfelől viszont filmes szempontból több feszültség kell egy történelmi kalandfilmhez, mint ahogy a történelemkönyvek szerint lezajlottak a március 15-ei események egymás után. (Az ifjak a Pilvaxba, majd az egyetemekre mentek, kinyomtatták a Nemzeti dalt, a tömeg a Nemzeti Múzeumnál gyűlést tartott, majd a Városházára mentek, hogy elfogadtassák a 12 pontot a városi tanáccsal, majd Budára a helytartótanács épületéhez és Táncsics Mihály börtönéhez, este pedig a Nemzeti Színházba.)
Az alkotók ezért kitaláltak egy olyan történetszálat, amelyben egy titkosrendőr egy szürke zónában mozgó csapattal együtt azon dolgozik egész nap, hogy elvágja Petőfiék útját - megakadályozza például a Nemzeti dal kinyomtatását, a tömeg összeverődést a Nemzeti Múzeumnál -, megpróbálnak előttük járni és kivonni a forgalomból Petőfit és társait - mondta filmíró. A forgatókönyvükbe belekerült az is, hogy a forradalom estéjén Petőfi nem Jókaival és társaival ünnepel a Nemzeti Színház Bánk bán előadásán, hanem Szendrey Júliával a szerelmet ünnepeli, ami után 9 hónappal, 1848 decemberében megszületik Petőfi Zoltán. Nem tudjuk, hogy így volt-e, de így is történhetett volna - árult el részleteket a fikciós szálról Rákay.
Rákay visszatért a közéletbe
Rákay Philip tévés-rádiós műsorvezető, a Fidesz gyűlések egykori házigazdája, az állami tévé M1-es (akkor még nem hír-) csatornáért felelős vezérigazgató-helyettese is volt, aki az elmúlt években saját cégeiben dolgozott, amelyek szép nyereséget termeltek.
A médiaszakember tavaly szeptemberben azonban visszatért a közéletbe, mert "elege lett abból, hogy a közösségi médiában ömlik az arcára a balliberális, momentumos agymosás", ami úgy lehetséges szerinte, hogy "a liberális hálózat műhelyeit a külföldről pénzelt NGO-k már vagy tíz éve képzik, elárasztva a netet balos propagandával". Ő viszont tenni akar ez ellen, ezért elindította a Megafon Központ segítségével a közösségi médiás oldalát, a "patrióta értékrend" közvetítésére. (Naponta posztol, videókat is gyárt, a kedvenc témája Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára.)
Két év alatt 400 milliós osztalék
A Céginfo.hu adatai szerint Rákay 2016 novembere óta igazgatósági tag a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nél; a ménesbirtok és tangazdaság által ellátott állami feladatok koordinálásáért Lázár János volt miniszter, hódmezővásárhelyi fideszes képviselő kormánybiztosként felel.
Rákay 2018 októbere óta többségi tulajdonosa a hódmezővásárhelyi székhelyű Dél-alföldi Média Centrum Kft.-nek (jelenleg az üzletrészek 69 százalékának), amely Rádió7 néven rádiós műsorszolgáltatással foglalkozik Hódmezővásárhely és Makó környékén. A mérlegadatok szerint jót tett a rádiós vállalkozásnak a médiaszakember megjelenése, ugyanis a 2018-as 93 milliós forgalmat 2019-re 165 millióra tornászták fel, az ötmilliós veszteséget 10 milliós nyereségre fordították (amiből osztalékelőlegként 5 milliót kifizettek a cég két tulajdonosának). A kft. egyik ügyvezetője Göbl Vilmos, aki korábban Lázár János sajtós munkatársaként volt ismert.
A Norton Consulting Zrt. nevű tanácsadó cégét 2017 szeptemberében alapította, amely már a következő évben 818 millió, 2019-ben pedig 616 millió forint nettó árbevételt ért el. A két évben összesen 1 milliárd 19 millió forint adózott eredményt termeltek, amiből a tulajdonos Rákaynak 400 milliót kifizettek osztalékként (ami után a jogosultnak adózni kell). A vállalkozásnak jelenleg két bejelentett alkalmazottja van.
A Norton Consulting az egyik tulajdonosa 2019 októbere óta a 66 milliós jegyzett tőkéjű, hegymagasi székhelyű Tarányi Nonprofit Kft.-nek, amely üzemelteti a tavaly nyáron felújítást követően megnyitott Tarányi-présházat, amely étterem és rendezvényhelyszín a Szent György-hegyen.
|
Rákay Philip nagy vállalkozásba vágta a fejszéjét - milliárdos munka készül
|
A Petőfi-emlékévre, 2023-ra nagyszabású történelmi film készülhet 1848. március 15-éről és a márciusi ifjakról, amelynek előkészítésében Rákay Philip kommunikációs szakember is részt vesz. Rákay az elmúlt években sikeres tanácsadóként tevékenykedett, de tavaly ősszel visszatért a közéletbe, és elindította Facebook-csatornáját a "patrióta értékrend" közvetítésére.
| null | 1
|
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/petofi-pilvax-film-nfi-rakay-philip-a-nap-tortenelem-norton.725618.html
|
2021-03-28 17:01:00
| true
| null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Európa megmentőjéről, Hunyadi Jánosról készül korábban sosem látott nemzetközi léptékű tévésorozat külföldi partnerekkel, a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával és a TV2 közreműködésével – jelentette be az NFI tavaly júliusi közleményében.
Idén augusztusban az is kiderült, hogy az osztrák ORF közszolgálati televízió első külföldi tévétársaságként csatlakozott a projekthez. A tízrészes sorozatot az ORF vetíti majd Ausztriában, míg a magyar TV2 kereskedelmi tévé Magyarországon és Szlovéniában - közölte a produkció kommunikációs cége az MTI-vel. A közlemény alapján a produkciót az NFI, a TV2, az osztrák ORF és a német Beta Film finanszírozza. Executive producere a magyar származású kanadai Robert Lantos (Serendipity Point Films), producerei Hazai Cecília és Hazai Kinga (Twin Media), Krsko Tibor (HG Media), a német Beta Film részéről Koby Gal-Rada, valamint az osztrák MR Filmtől Oliver Auspitz és Andreas Kamm producerek. A forgatás 2022. július végén kezdődött el.
A magyar állam 15,7 milliárdot ad
A Magyarországon gyártott filmalkotások nyilvántartását és a támogatásainak ellenőrzését végző Nemzeti Filmiroda adatbázisában egyelőre azonban az látható, hogy a Hunyadi-sorozat – amelyre filmes lapok és az IMDb filmadatbázis a Rise of the Raven munkacímmel hivatkoznak - büdzséjének a nagy részét magyar állami támogatás teszi ki. A tízrészes sorozatot 17,503 milliárd forint tervezett költségvetéssel vették nyilvántartásba, ez a Magyarországon elszámolható filmgyártási költség összege, és ebből 15,722 milliárd forint a közvetlen és közvetett állami támogatás.
A közzétett számok még változhatnak, a kiadások és a nem állami támogatók hozzájárulása is. A készítők nyilatkozatai szerint a forgatás jövő év júniusáig tarthat, magyarországi helyszíneken és az állami NFI (volt Mafilm) stúdióiban; a bemutatót 2024 végén tarthatják.
Rekord támogatás
A Hunyadi gyártására közvetlenül juttatott állami támogatás 10,6 milliárd forint (ebből – ahogy az NFI tavaly júliusban közölte - a kormány 6,9 milliárd forintot ad, a fennmaradó részt az NFI állja saját keretéből). A közvetetten - azaz a hazai filmes adókedvezmény-rendszeren keresztül igénybe vehető – állami támogatás 5,119 milliárd forint a Filmiroda adatai szerint. (Az alkotók eddig a 2021 áprilisa és 2022 márciusa közötti időszakra vonatkozóan nyújtottak be számlákat, összesen 2,4 milliárd forintos költésről.)
A tévésorozat gyártócége a Hollósgyűrű SPC Kft., amelyet Robert Lantos és a magyar producerek cégei jegyeznek. Az alkotás Bán Mór Hunyadi-könyvsorozata alapján készül, rendezői: a temesvári születésű osztrák Robert Dornhelm, Nagypál Orsi és Szász Attila.
A Petőfi-film büdzséje közelíti a 7 milliárdot
Szeptemberben befejeződött - a Petőfi-filmként emlegetett - Most vagy soha! című mozifilm nyolcvan napos forgatása – jelentette be másfél hónapja az NFI. A Rákay Philip, Szente Vajk és Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő film követi az 1848. március 15-i forradalom kitörésének főbb eseményeit, de azt fiktív cselekményszálakkal és karakterekkel kiszínezi és egy „szórakoztató kalandtörténetet mesél el a márciusi ifjakkal”. Mindezt korhű díszletekben és jelmezekben.
A Most vagy soha! játékfilmet a Filmiroda 6,564 milliárd forintos költségvetéssel vette nyilvántartásba, amelyből 4,595 milliárd forint a közvetlen, a fennmaradó rész a közvetett állami támogatás. Ennél azonban már 200 millióval több, 4,795 milliárd forint a gyártásra kapott közvetlen támogatás (áprilisban plusz 200 milliót ítélt meg az NFI a produkciónak), ami az igényelhető 30 százaléknyi közvetett támogatással (2,055 milliárd forint) együtt már 6,85 milliárd forintos büdzsét jelent.
Marketingre is költhetnek
A Most vagy soha! gyártói – a Pilvax Film Kft. és az előkészítést végző Lumiere Film & TV Kft., Fülöp Péter és Csincsi Zoltán producerek cégei – eddig a 2020 májusa és 2022 májusa közötti időszak kiadásairól nyújtottak be számlát a Filmirodának, amely összesen 2,6 milliárd forintos költés után állított ki közvetett támogatásra jogosító igazolást 797 millió forintról.
A Pilvax Filmnek az NFI idén júniusban a "filmterjesztést elősegítő marketing tevékenységre" is ítélt meg már 30 millió forintot - ezt azonban nem lehet gyártási költségként elszámolni.
A premierre még várni kell 2024 tavaszáig, azaz az 1848-as forradalom 176. évfordulójáig. (Korábban a bemutatót 2023-ra, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára tervezték, de a film utómunkái el fognak tartani a jövő év szeptemberéig.) A film rendezője Lóth Balázs.
|
A magyar állam 22 milliárd forintot ad két szuperprodukcióra
|
Még javában készülnek a valaha volt legdrágább magyar filmek: a Hunyadi tévésorozat és a Most vagy soha! Petőfi-film. A Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából kiderül, hogy a Hunyadihoz a magyar állam 15,7 milliárd forint, a Petőfihez 6,8 milliárd forint közvetlen és közvetett támogatást biztosít, az eddig közzétett adatok szerint.
| null | 1
|
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/most-vagy-soha-petofi-film-hunyadi-sorozat-nfi-filmiroda-allami-tamogatas.763121.html
|
2022-11-12 17:22:00
| true
| null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Újabb kapacitásokat épít ki, az élelmiszergyártás után a szigetelőanyag-gyártásban Mészáros Lőrinc egy új cég felvásárlásával. A projekt milliárdos támogatást kapott és a kormány kiemelt jelentőségűnek nyilvánította.
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő – tőzsdén kívüli – vagyonkezeleő, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly december elején egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A mára 153 milliós jegyzett tőkével rendelkező céget 2011-ben alapították, azóta jelentős érdemi tevékenységet nem végez a beszámolók alapján – írja az Mfor.
A PIMCO azonban nem emiatt a legérdekesebb. A társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapotgyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig az illetékes megyei környezetvédelmi hatóságtól.
A hatóság oldalán elérhető engedélyeztetési dokumentáció szerint évi 13-14 ezer tonnás kapacitással működne a gyár, és 100 fő foglalkoztatását biztosítaná. A tervezett létesítmény önkormányzati területen valósulna meg, a 6,4 hektáros ingatlanra a bérleti szerződést is megkötötte a PIMCO, azt ugyanis csatolták az engedélyeztetési eljáráshoz benyújtott dokumentációhoz. Dátum hiányában azt nem tudni, hogy mikor írták alá a felek a szerződést, viszont a bérleti díj fizetése 2017.02.01-től volt esedékes, és 2030 szeptemberéig szól. Mértéke 225 forint/m2/év, ami megközelítőleg 14,4 millió forintos költséget eredményezett az ingatlan esetében. Magát a gyárat közel 9000, a raktár épületet pedig 4000 m2-esre tervezték.
Az engedélyeztetési eljárást nagyon hamar, mindössze 42 nap alatt lefolytatta a hatóság. A gyorsaság nem meglepő, hiszen 2016 év végén
a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította a bruházást, ami a hatósági ügyek felgyorsítását is eredményezi.
A kormány azonban nemcsak ilyen formában támogatta a beruházást, hiszen a Szerencsi Hírek 2017 májusi számában megjelent tudósítás szerint a Nemzeti Befektetési Ügynökség 2016 szeptemberében
4 milliárd forintos támogatásban részesítette a projektet.
Az engedélyeztetési dokumentációban foglaltak szerint a PIMCO – vagyis most már Mészáros – ezzel a beruházással egy teljesen új piaci szereplőként kívánt megjelenni a hazai és az európai szigetelőanyag gyártó ipar szegmensében is. Az üzem beindításával és a piacra lépéssel az “első hazai gyártóként fog működni az Európai Unió területén” – idézi az Mfor a dokumentumot.
Nem ez Mészáros első zöldmezős beruházása, beszállt már egy búzakeményítő-gyárba (Viresol) és egy izocukorgyárba is (Kall Ingradients), ezek jelentős üzletrészét apportálta amúgy az Opus Global nevű tőzsdei cégébe, cserébe Opus-részvényeket kapott – többek között ez a tranzakció is hozzásegítette ahhoz, hogy Magyaroszág leggazdagabb embere lett.
Magyarország 50 leggazdagabb embere – már nem Csányi az első
Ezzel a tőzsdei terjeszkedés mellett folytatódik a Mészáros Csoport másik nagy projektje: jelentős kapacitásokat építenek ki különböző szektorokokban, most már az iparban is, melyekben közös, hogy engedélyeztetésük elé az állam nem gördít akadályt és jelentős támogatást kapnak (esetleg állami bankok hitelezik meg).
Címlapról ajánljuk
|
Milliárdos támogatással kitömött, újabb céget vett Mészáros Lőrinc
|
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő – tőzsdén kívüli – vagyonkezeleő, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly december elején egyedüli tulajdonosa lett a szerencsi, de korábban debreceni székhelyű PIMCO Kft.-nek. A mára 153 milliós jegyzett tőkével rendelkező céget 2011-ben alapították, azóta jelentős érdemi tevékenységet nem végez a beszámolók alapján – írja az Mfor.
| null | 1
|
https://forbes.hu/uzlet/milliardos-tamogatassal-kitomott-ujabb-ceget-vett-meszaros-lorinc/
|
2019-01-04 17:25:00
| true
| null | null |
Forbes
|
A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet.
A sokadjára megígért beruházás a miskolci Pimco Kft. nevéhez fűződik. A vállalkozás – akkori tulajdonosa révén – 2018. október közepén megszerezte az Üveggyapotgyár Üzleti Dokumentáció és Megvalósíthatósági Tanulmány nevű dokumentumot. Ezt követően a Pimcót szinte azonnal (2018. december) megvásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., ám a gyár csak nem akart kinőni a földből. A Pimco idén nyáron újabb tulajdonosváltáson ment keresztül:
megvásárolta az Orbán György többségi, 70 százalékos tulajdonába tartozó OLP-TECH Kft.
Érdekesség, hogy a június 26-i ügyletet a Mészáros-féle Talentis Group részéről a vezérigazgató, Konczné Kondás Tünde szignózta, aki a két héttel később tragikus hirtelenséggel (közlekedési baleset) elhunyt fideszes Koncz Ferenc felesége. A szeptember közepi kampányeseményen már Szijjártó és Koncz Orbán György tulajdonossal parolázott, és a videó tanúsága szerint Orbánnal ültek le – többek közt egy jó vágókép erejéig – tárgyalni is.
Orbán György igazi helyi „nagykutya”, az üzletember a 2000-es évek közepén már vállalkozott. A cégnyilvántartás adatai szerint több tucat cégből álló cégbirodalom fűződik a nevéhez, ám közülük számos már megszűnt, felszámolás vagy kényszertörlés alá került.
Egyik cége az ENH EURO-NORP HARCON Zrt. volt, melyben ő maga 28 százalékos részesedéssel rendelkezett, egyben az ügyvezetői tisztséget is ellátta. A cégben felbukkannak olyan személyek is, melyekkel Orbán rendszeres üzleti kapcsolatban áll, így az üveggyapotgyárat felépíteni szándékozó cég tulajdonosaként már megismert OLP-TECH-ben is üzlettársaként szerepelt egy azóta is cégvezetéstől eltiltott személy, bizonyos Horti András. Az ENH EURO-NORP HARCON Zrt.-t azóta már felszámolták, a hitelezői igényeket azonban nem tudták kielégíteni. Olyannyira, hogy
Koncz és Szijjártó barátjának a cége egész a felszámolás végéig szerepelt a NAV 180 napon túl több mint 100 millió forint adóhátralékkal tartozók listáján.
E cégnek legnagyobb tulajdonosa volt a HARCON Építő és Szerelő Zrt., melyben Orbán György felügyelő bizottsági tag volt. A felügyelő bizottság feladata pedig a vállalkozás törvényes működésének felügyelete – lett volna!
Merthogy a cég, melynek Orbán György ugyan nem, de üzlettársai közül többek közt a már említett, cégvezetéstől eltiltott Horti is tulajdonosa volt,
egy, a magyar államnak 27 milliárd forintos kárt okozó üzlet kulcsszereplője.
A moszkvai fantompláza néven elhíresült eset, melyet 2012-ben a Magyar Nemzet robbantott ki, 2008-ra nyúlik vissza. Az eredeti cikk már nem elérhető, de például ezen a linken még teljes egészében olvasható. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata azt állapította meg, hogy a botrányos ügyletben az Eximbank egy kazah kereskedelmi bankon keresztül nyújtott 124,2 millió euró (37 milliárd forint) hitelt egy luxemburgi vállalkozásnak egy moszkvai bevásárlóközponthoz. A hitelből végül 81,2 millió eurót (24,2 milliárd forint) folyósítottak. A luxemburgi cég, a Samuel Finance S. á. r. l.
az Orbán György-féle Harcon Zrt.-t bízta meg mint fővállalkozót (és utalta át neki a pénzt), aki alvállalkozójához, egy Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore céghez, a Gamematch Ltd.-hez utalta tovább a tízmilliárdokat.
Az offshore cég „természetesen” szőrén-szálán eltűnt, a kazah bank csődöt jelentett, így az Eximbank hitelét az azt biztosító, állami tulajdonú Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek (Mehib) kellett kifizetnie. A kár értéke 27 milliárd forint.
A fantomplázára adott hitelből sem a luxemburgi, sem az offshore vállalkozás, sem Koncz és Szijjártó barátjának cége egy kapavágást sem végzett. Az ügy további érdekessége, hogy az Eximbank vezetője akkoriban a Liberálisok nevű mikropárt korábbi prominense, majd főpolgármester-jelöltje, Bodnár Zoltán volt, azaz
Koncz és Szijjártó egy olyan üzletemberrel barátkozik, aki a „libernyák” Eximbank-vezér révén több tízmilliárdos kárt okozott a magyar adófizetőknek.
A Kehi a Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt 2012 nyarán tett feljelentést. Lapunk érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata azt közölte, a nyomozás továbbra is folyamatban van, így annak részleteiről bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni.
Az üveggyapotgyár dokumentációja tehát két éve a beruházó rendelkezésére áll, ennek ellenére még mindig csak zászlók és egy tábla jelzi, hogy ott valami készül. Csak remélhetjük, hogy nem egy fantomgyár újabb milliárdos károkkal.
|
27 milliárdos kárt okozó cég prominensével pózol a fideszes jelölt és a luxusjachtos miniszter
|
A szerencsi üveggyapotgyárral kampányolt másfél hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6. választókerület fideszes jelöltje Koncz Zsófia. A mai napig nem tisztázott luxusjachtozásáról elhíresült külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter támogatásával ígért a helyieknek 120, illetve 160 új munkahelyet.
| null | 1
|
https://alfahir.hu/2020/09/23/koncz_zsofia_szijjarto_peter_szerencs_uveggyapotgyar_csalas_hutlen_kezeles_korrupcio
|
2020-09-23 17:28:00
| true
| null | null |
alfahir.hu
|
A koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek és az arra adott általános - munkahelyek teremtésére irányuló - kormányzati reakció hívta életre a Külpiaci növekedési támogatási programot 70 milliárd forintos keretösszeggel. Az elmúlt napokban újabb két nyertes vállalkozás vehette át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől a támogatói oklevelet, melyről a tárca szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény formájában beszámolt.
Az elmúlt néhány, pályázati eredményről szóló közleményekben azonban feltűnt némi furcsaság. Ezekben úgy fogalmaztak, hogy a 70 milliárd forintos keretösszegű programban már 33 cég nyert el támogatást, melyek összesen 99 milliárd forint értékben fognak külföldi beruházást végrehajtani, ezekhez 51 milliárd forintnyi támogatást adott az állam. Viszont egy március 2-i - tehát bő két héttel ezelőtti - hír szerint 34 cég 104 milliárd forint összértékű beruházását támogatta az állam, összesen 54 milliárd forinttal. Vagyis pár hét leforgása alatt egy nyertes pályázó eltűnt a felsorolásból, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM) fordultunk, hogy segítsenek feloldani ezt a furcsa ellentmondást. A tárca sajtóosztályának válaszából kiderült: valaki a győztes pályázata ellenére visszalépett és nem él a lehetőséggel.
"A Külpiaci Növekedési Támogatás keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. mindezidáig 34 projekt közel 54 milliárd forintnyi támogatásáról döntött, azonban egy vállalkozás saját döntése miatt nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Ebből kifolyólag a támogatott vállalkozások száma 33-ra, míg a támogatás összege 51 milliárd forintra csökkent" - tájékoztatták lapunkat.
Ráadásul elnézve az eddig napvilágra került nyertes pályázatokat és beruházásokat, kiemelkedő összegű támogatásról mondott le egy meg nem nevezett társaság, mivel ez az egyetlen visszalépő 3 milliárd forintnyi támogatást szabadított fel döntésével. Márpedig - bár voltak már milliárdos nagyságrendben elnyert támogatások - ilyen mértékű állami dotációról még nem érkezett hír. Igaz, ez nem kizáró tényező, hiszen a 33 támogatott cégnek mindössze a harmada, 11 ismert. Éppen ezért szerettük volt kikérni a többi érintett cég nevét és az elnyert támogatási összegeket is, ám azokat nem kaptuk meg.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kérésünkre ugyanis azt közölte, hogy
"a támogatott cégek listája, valamint a támogatások összege a felhívás keretében beérkezett összes pályázat értékelését követően, egyidejűleg kerül közzétételre a HEPA honlapján. A pályázatok elbírálása két szakaszban történik, így a közzétételre a későbbiekben kerül sor".
Már most is sok a NER-közeli cég
Ennek ellenére a Külgazdasági és Külügyminisztérium néhány támogatói okirat átadásáról közleményben számol be, melyek segítségével 11 nyertes vállalkozás kiléte ismerté vált. Cikkünk írásáig nyilvánosságra került nyerteseket az alábbi táblázatban gyűjtöttük össze.
Az utóbbi három cég összesen 7,3 milliárd forint értékű beruházást fog végrehajtani, melyhez 3,65 milliárd forint támogatást nyertek el összesen - részletesen csak ennyi derült ki eddig a támogatási összegekről és az állam által felkarolt projektek értékéről.
Bár első ránézésre talán úgy tűnik, hogy kevésbé ismert vállalatokról van szó, valójában több, NER-közeli, jól prosperáló társaság szerepel a listán. De nézzük sorban!
Érdekesen időzített tulajdonosváltások, új tevékenységek felvétele
Nyert cég Leisztinger Tamás közeléből
Legutóbb a KKM a Pellet Produkt részére történő okiratátadásról számolt be közlemény formájában. A soproni székhelyű társaság a horvátországi Verőcén tervez egy 5 milliárd forintos beruházást, melyhez 2,3 milliárdos támogatást ad az állam. A közel 119 millió forintos jegyzett tőkével rendelkező társaság bő egy évvel ezelőtt, 2020 januárjában került új többségi tulajdonoshoz, az ECM Invest Vagyonkezelő Zrt.-hez, mellette kisebbségi részesedése van a helyi illetőségű Deák Leventének, valamint a petőházi Clean Energy Kft.-nek. A többségi tulajdonos ECM Invest sem túl régi, tavaly szeptemberben került új gazdához, Nagy Anikó Ásziához, aki Leisztinger Józsefnétől (Leisztinger Tamás édesanyjától) vásárolta meg a vagyonkezeléssel foglalkozó társaságot.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Nagy Anikó Ászia és az ECM Invest megjelenésével a Pellet Produkt Kft.-ben ne maradt volna Leisztenger Tamás köréhez közeli résztulajdonos. A kisebbségi részesedéssel bíró Clean Energy Kft. Kaszab István és Sántha Gergely cége, utóbbi személy pedig több Leisztiger-érdekeltségben is vezető pozíciót tölt és töltött be, többek között a diósgyőri focicsapat mögött álló cég ügyvezetője is. A csapat ugyan már Szíjj László és Mészáros Lőrinc közelébe került, Sántha Gergely pozíciójában maradt.
Az állam Tasnádi László érdekeltségét is támogatja
A győri Metal Shredder Kft. tulajdonosi körében is feltűnik egy ismert név, mégpedig Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára és a Civil Biztonsági Zrt.-n keresztül üzlettársa is volt. Tasnádi László egyébként nem túl rég "fedezte fel" magának ezt a társaságot és az elnyert állami támogatásból kiindulva a jelek szerint jó időzítéssel szállt be az üzletbe.
Az addigi egyedüli tulajdonos, Török László tavaly augusztus közepén adott el 10-10 százalékos tulajdonrészt a cégből; az egyik Tasnádi Lászlóhoz került, a másik 10 százalékos hányadot Hetényi László szerezte meg. A nem veszélyes hulladék kezelésével, ártalmatlanításával fő tevékenységként foglalkozó cég legutóbbi beszámolója szerint az egymilliárd forintos árbevételből 56 milliós tiszta profitot termelt.
Helyi nagyvállalkozó Bulgáriában terjeszkedne
Kalandos hátteret tudhat magáénak a miskolci székhelyű OLP-Tech Kft. is, melynek két tulajdonosa van: a többségi részesedéssel rendelkező Orbán György, valamint Luka Lajos. A fő tevékenységként fémszerkezet gyártásával foglalkozó cég 3 milliárd forintos bevételből 2019-ben 123 milliós nyereséget könyvelt el, és a jelek szerint nemcsak külföldön fogna nagy projektbe, de idehaza is. 2020 júniusában ugyanis megvette a PIMCO Kft.-t a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Kft.-től. A PIMCO azért említésre méltó cég, mert - mint arról lapunk is beszámolt - a társaság az évek óta húzódó, Szerencsre tervezett üveggyapot-gyár beruházásával összefüggésben 2017. május 23-án kapott érvényes környezethasználati engedélyt 2022. május 31-ig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától.
Amellett, hogy az évek óta húzódó projektet 2016 végén a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítette, még azt megelőzően, 2016 szeptemberében a Nemzeti Befektetési Ügynökség 4 milliárd forintos támogatásban is részesítette.
Tavaly szeptemberben a PIMCO üveggyapot-gyár beruházás révén Orbán György jó politikusi kapcsolatokra is szert tehetett, mivel az akkori időközi választáson induló Koncz Zsófia - ma már országgyűlési képviselő - a Facebook-oldalán megosztott bejegyzése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter társaságában egyeztetett a gyárról, erről kép is készült.
No, eme kis kitérő után térjünk vissza az OLP-Tech Kft.-hez, mely a most elnyert állami támogatás segítségével naperőmű építésével terjeszkedne Bulgáriában. Mint említettük, a többségi tulajdonos Orbán György, akinek neve egy, az adófizetőknek 27 milliárd forintos kárt okozó céggel kapcsolatban is felmerült korábban.
A Magyar Nemzet korábbi - ma már nem elérhető, de ezen a linken olvasható - cikke szerint hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás miatt tett feljelentést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal egy szövevényes ügyben, amelyben az állami Eximbank Zrt. korábbi vezetése egy moszkvai bevásárlóközpont fantomépítkezését támogatta. Úgy juttatott csaknem 124,2 millió eurós hitelhez egy offshore vállalkozást és a magyar Harcon Zrt.-t, hogy azok egy kapavágást sem ejtettek az építkezésen, s egy fillér önrészt sem vállaltak. Orbán György pedig a cégpapírok szerint a Harcon Zrt. felügyelőbizottsági tagja volt 2000 és 2018 között.
A topolyai focicsapat tulajdonosának terve is elnyerte az állam tetszését
A 2021. február 17-én bejelentett nyolc támogatott cég egyike volt a Sat-Trakt Kft. is, a budapesti székhelyű, fő tevékenységként elektronikus, híradás-technikai berendezés, és alkatrész nagykereskedelmével foglalkozó cég most Szabadkán építene sörfőzdét (a cég egyébként tavaly augusztusban vette fel tevénykeségi körébe a sörfőzést). A cég tulajdonosa Zsemberi János, akinek neve onnan lehet ismerős, hogy ő a topolyai focicsapat tulajdonosa is, és Szerbia 100 leggazdagabb embere között szokás emlegetni. A topolyai fociakadémia 2016-tól kezdődően négy körben csaknem 8,5 milliárd forintot kapott a határon túli fociakadémiák támogatási keretéből. Az addig a szerb harmadosztályban játszó topolyai focicsapat feljutott az első ligába, ahol a negyedik helyet szerezte meg magának, így jogot szerzett az Európa Ligában történő indulásra is.
A Sat-Traktnak egyébként nem ez az első állami támogatása, amelyben részesült. Mint arra a 24.hu cikke kitért, nem egészen két évvel ezelőtt bő 750 millió forint támogatást folyósítottak a Prosperati Alapítványon keresztül a cégnek, melynek segítségével kábeltelevíziós, internetes és telefonos hálózatot épített ki.
Miniszterből lett üzletember is nyert a pályázaton
A Sat-Trakttal, az OLP-Tech Kft.-vel egy közleményben számolt be a külügyminisztérium az MPP Zrt. nyertes pályázatáról is. A fő tevékenységként adatfeldolgozással és web-hoszting szolgáltatással foglalkozó cég a beszámoló szerint Szingapúrban építene fintech-központot, melyet támogatásra érdemesnek ítéltek meg. Az MPP Zrt. egyedüli részvényese a Cellum Global Innovációs és Szolgáltató Zrt.. Utóbbi társaság részvényesei között az OTP Kockázati Tőkealapja mellett - saját tulajdonú részvényesként - az MPP Magyarország Zrt. és a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt. is szerepel.
A nyertes MPP Zrt. vezérigazgatója a Gyurcsány-kormány gazdasági és közlekedési minisztere, Kóka János, de egy korábbi cégpapír alapján a Rumed 2000 Kft. cégén keresztül a Cellum Global Invest Vagyonkezelő Zrt.-ben is részvényes.
Rákészültek?
Tulajdonosi hátterét illetően első ránézésre ugyan nem fedezhetők fel NER-közeli kapcsolódási pontok, keresgélésünk során a Geospeciál Kft.-vel összefüggésben is találtunk említésre érdemes fejleményt.
A cég "Ausztriában hajt végre beruházást, egy alpesi hotelt vásárol, azt bővíti ki és teszi a szolgáltatásait alkalmassá arra, hogy a koronavírus-járványt követően nagy létszámban fogadjon vendégeket" - szólt a Külgazdasági és Külügyminisztérium februári közleménye.
A Geospeciál Kft. azonban a mostani projektjével mintha profilváltást hajtana végre. Egészen 2020 szeptember végéig ugyanis főként az építőiparban, azonban belül is
az út- és autópályaépítés területén tevékenykedett, legalábbis a fő tevékenysége szerint. 2020. szeptember 29-től kezdve ezt utazásszervezésre cserélte, emellett a tevékenységi körébe felvette a szállodai szolgáltatást és az egyéb foglalást.
Az, hogy egy teljesen új terület felé nyit a Geospeciál Kft., érthetővé válik, ha ránézünk a cég beszámolóira. Míg 2015-ben még 1,2 milliárd forintot meghaladó árbevételre tudtak szert tenni, addig 2017-ben ez már "csak" 630 millió forint volt, 2019-ben pedig csupán 66 millió forint folyt be a cég kasszájára. Igaz, ennek ellenére sikerült 123 milliós profitot kimutatni, de ez csak az egyéb bevételeknek (pályázati támogatás, tárgyi eszköz bevétele) köszönhető. Az ezt megelőző években 120 milliós, 180 milliós veszteségeket és néhány millió forintos profitot könyvelt el a társaság.
Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához.
|
Sorra nyernek NER-közeli cégek pénzt az államtól külpiaci terjeszkedésre
|
Összefoglalva a cégkivonatok alapján az látszik, hogy sok nyertes pályázó esetében tavaly nyárra, kora őszre esett egy-egy tulajdonosváltás, új tulajdonos felbukkanása, vagy épp új tevékenységi kör felvételét időzítették erre az időszakra. Bár az összes nyertes cég megismerésére még várnunk kell, az eddig nyilvánosságra hozott nyertesek sorra nagy múlttal és NER-közeli kapcsolódási pontokkal rendelkező vállalatok, akik az újabb projektek és a külpiaci terjeszkedés révén tovább tudják növelni a gazdasági érdekeltségeik stabilitását. A 33 eddig nyertes vállalkozásból 11 neve ismert, ebből 5 esetben beazonosítható valamilyen kapcsolódási pont a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez, annak prominens tagjához.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ner-kozeli-cegek-sora-nyer-allami-penzt-kulpiaci-terjeszkedesre.html
|
2021-03-31 17:40:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap.
A pénteki döntést a francia munkafelügyelet ellenőrzése előzte meg, amelynek során kiderült, hogy a napelem-telep teresztenyei alvállalkozója a dolgozóinak napi hivatalosan nyolc órás munkáért óránként 2,22 eurót fizetett, de a magyarok valójában napi 11 és fél órát dolgoztak a hét hat napján. (Franciaországban a minimál órabér bruttó 9,53 euró).
Ez az első alkalom, hogy alkalmazták azt a törvény, amelyet a külföldi cégek által alkalmazott kiküldött munkavállalók kihasználásának megakadályozása érdekében júliusban fogadott el a francia parlament.
Gilles Savary, a törvényt beterjesztő szocialista képviselő üdvözölte a prefektúra döntését. “Ez azt jelenti, hogy a törvény könnyen és gyorsan alkalmazható. Ebben a konkrét esetben a munkavállalókat bejelentették, de agyondolgoztatták őket” – mondta a lapnak a politikus.
Jean-Gérard Dubo, Arsac polgármestere a France3 közszolgálati televízióban elmondta: “Több, mint csalódott vagyok. Mindenre számítottunk egy ilyen jelentős projekt kapcsán, csak arra nem, hogy a dolgozókkal így bánnak”.
A prefektúra közleménye szerint a november 19-i ellenőrzésen, amelyen a munkafelügyelet mellett a csendőrség és a társadalombiztosítási hatóság is jelen volt, “megállapították, hogy az alvállalkozó, a magyar OLP-TECH 31 dolgozót, vagyis az összes munkavállalóját, a munka törvénykönyvének nem megfelelő körülmények között alkalmazott, napi 8 órás alapnak megfelelő jövedelmet fizetve egy valójában 11 és fél órás munkavégzésért, heti 6 napon, óránként 2,22 eurós bérért. Ez a helyzet súlyosan sérti magukat a munkavállalókat, a tisztességes versenyt és az állami költségvetést” – idézte a prefektúra indoklását a Le Figaro.
Michel Delpuech prefektus “a tények súlyossága és az érintett dolgozók aránya miatt az OLP-TECH Kft. tevékenységét ezen a telepen három hónapra felfüggesztette”. A prefektúra az ügyészségen is bejelentést tett a szabálysértések miatt, és kérte a megfelelő vizsgálatok lefolytatását.
A 160 hektáros napelem park fő kivitelezője a francia Solaire Direct. A munkálatok júliusban kezdődtek, a parkot 2015 januárban tervezték átadni.
|
A hatóság felfüggesztette a cég tevékenységét, mert kevés bért fizetett
|
Felfüggesztette a magyar OLP-TECH Szerelőipari és Szolgáltató Kft. tevékenységét a dél-franciaországi Aquitaine prefektusa, mert 31 magyar munkavállalóját elfogadhatatlan feltételekkel foglalkoztatta a Bordeaux városától 20 kilométerre északra található Arsac napelem parkjának kivitelezésén – adta hírül szerdán honlapján a Le Figaro című napilap.
| null | 1
|
https://pestisracok.hu/hatosag-felfuggesztette-ceg-tevekenyseget-mert-keves-bert-fizetett/
|
2014-11-26 17:46:00
| true
| null | null |
pestisracok.hu
|
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
A már a Covid előtt is toldott-foldott megoldásokkal összetákolt magyar egészségügy a járvány alatt komolyan megroppant, aminek erős jele volt például, hogy magasra ugrottak a halálozási arányok. Számos kórházban az intenzívre kerülők több mint fele nem jött ki élve.
Ez még úgy is drámai arány, hogy a kormány a járvány szabályozásakor politikai szempontjait általában fontosabbnak tartotta az egészségügyi érveknél, ami fokozta a rendszer túlterhelését. Mindehhez az összes többi ellátás is sokkal durvábban leállt, mint bárhol máshol az unióban.
Ehhez kapcsolódik: Előre meg lehetett jósolni, hogy őrületesen súlyosbodni fog a járvány, ha nem lép a kormány.
A járvány lecsengésével viszont rögtön arra lehettek figyelmesek a betegek, hogy rohamosan kezdtek működésképtelenné válni különböző kórházi osztályok szerte az országban. Idén már több száz ilyen bejelentés érkezett, különösen a szülészetek, de például stroke-, belgyógyászati és kardiológiai osztályok, urológiák vagy a különböző gyerekellátások is egyre-másra elkezdtek leállni.
Az egészségügy nagy és különösen bonyolult rendszer, valószínűleg nincs ember a világon, aki az egészet egyszerre átlátná: másféle tudás kell a mentőszolgálat kialakításához, mint a rehabilitációs ellátások, a gyógyszerár-támogatások vagy mondjuk az egynapos aranyérműtétek megszervezéséhez.
Eközben a folyamatok több szinten is összefügghetnek, és ha valamelyik rész sokkal gyengébben működik, mint a többi, akkor az az összes többi eredményeit is leronthatja.
A kórházak csak egy szeletét jelentik a magyar egészségügynek, de azért különösen érdekesek, mert a hazai rendszer szélsőségesen kórházcentrikus, ide csoportosítják az erőforrásokat.
Témába vág: Nézze meg, honnan hiányoznak a háziorvosok!
Ez egészségügyileg és anyagilag sem hatékony felállás, mindenesetre olyan eredményekkel jár, hogy az EU-ban a magyarok töltik a legtöbb időt kórházi fekvőbetegként.
Épp ezért ha a kórházi közellátás rendszere is elkezd összeroskadni, akkor a betegeknek már nincs nagyon hová továbbmenniük, pontosabban a gazdagabbak elkezdhetnek messzebbre utazni, vagy magánellátásért fizetni.
Utóbbi egyik fő problémája, hogy az elsöprő többség nem fog tudni rászánni néhány millió forintot egy komolyabb beavatkozásra. Emellett nincs is elég gazdag ember Magyarországon ahhoz, hogy a magánszolgáltatóknak megérje minden fontos területet lefedniük. Ezt a folyamatot a legnyilvánvalóbban a várólisták hosszának jelentős növekedésével tapasztalhatták meg a betegek.
Témába vág: „Mielőbbi műtétre van szüksége. Két év múlva szeptember 7-én reggel 8-ra van is egy időpontunk”
Főleg a képzett ápolók hiányoznak
Az állami nyilvántartásban igen változatos okokat adnak meg a kórházigazgatók osztályuk leállására, vagy akár meg sem indokolják. A Szabad Európa által megkérdezett orvosok szerint azonban az esetek elsöprő többségében
egyszerűen nincs elég szakképzett ember az osztályokra,
bármi is a hivatalos indok. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára, Svéd Tamás is a létszámhiányt erősítette meg lapunknak.
Orvosokból is több száz hiányzott tartósan az elmúlt időszakban. A hiányzó orvosok eloszlása pedig nem egyenletesen érinti a különböző szakterületeket.
„A bezárások, szünetelt működések indokai változatosak: CT-karbantartás, műtőfelújítás, klíma- vagy liftszerelés, átszervezés, költözés zajlik. Ezek egy része természetesen valós tevékenység, igen jelentős része azonban fedősztori. Egy budapesti gyermekkórházi osztályt egész nyáron festenek, de már most szóltak, hogy várhatóan csak novemberre készülnek el. A helyettük dolgozó szomszédos kórházak maliciózus dolgozói szerint minden bizonnyal freskók készülnek sima meszelés helyett, valószínűleg a plafon mellett a falakra is. Amikor pedig a feladatot átvevő kórházak vezetői megkísérelték az így felszabaduló személyzetet erre az időre kölcsönkérni, nemleges választ kaptak” – írt le egy példát még augusztusban.
Mára a legtöbb ellátási terület jól együttműködő, szakképzett csapatok munkáját kívánja meg, ami azt jelenti, hogy elég néhány speciális tudású embernek kiesnie egy osztály munkájából, az egész ellátás leállhat.
Képzett ápolókból már a járvány előtt is súlyos volt a hiány az országban. Ehhez jött még, hogy az orvosok közelmúltbeli béremelését nem követte a szakdolgozóknál hasonló ajánlat, emiatt is kritikus a hiány a kórházakban belőlük.
Jelenleg bruttó 330 ezer forint (ennek nettója 220 ezer forint) a leggyakoribb, E kategóriába tartozó ápoló besorolási illetménye – magyarázta interjúnkban nemrég Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.
Ehhez kapcsolódóan: Az ápolók miért vállaljanak nagyobb felelősséget, ha azzal még kevesebbet is keresnek?
A szakdolgozók lehetséges béremeléséről egyébként jelenleg is zajlik az alkudozás.
Több ok miatt nincs ember
Nem kizárólag pénz miatt van kevés képzett ápoló mára az állami egészségügyben. A MOK szerint például sokan „el nem ítélhető és fájdalmas módon”
egyszerűen megbetegedtek és meghaltak a járvány alatt.
Másokat a kiszámíthatóbb pályát és emberibb körülményeket biztosító magánegészségügy csábított el, kiléptek a járvány alatti túlterhelés miatt, vagy az új szolgálati jogviszony jelentette kiszolgáltatottság volt az utolsó csepp a pohárban, és kiléptek az oltásellenesekkel együtt.
Sokaknak a kata adónem szigorítása tette értelmetlenné az állami egészségügyi munkát, anélkül ugyanis sok kórház nem tud nekik azonos szintű nettó bért adni.
Megint másoknak a hálapénz betiltásával akár a felére-harmadára eshetett a jövedelmük ugyanannyi vagy a kilépők miatt még több munkára vetítve.
Eközben a kórházak folyamatosan halmozódó adósságai is megmaradtak, ami miatt talán nem minden szállító töri magát agyon azon, hogy gyorsan pótolja az elromlott eszközöket, és még több pénze álljon bizonytalan állami tartozásként.
Emellett ha egy osztály le is áll, politikai okokból nem szeretik bezárni. A lakosság ugyanis jellemzően gondolkodás nélkül felháborodik, ha ráeszmél, hogy megszüntették a kis környékbeli kórházat, attól függetlenül, hogy mennyire jól működött az intézmény, vagy hány beteget látott el. De már az is óriási mélyütés egy helyi politikusnak, ha egy ismertebb kórházi osztályt zárnának be.
Mindez azt eredményezi, hogy működésképtelen helyek hivatalosan csak ideiglenesen állnak le, és nem engedik el ezen osztályok dolgozóit, legfeljebb kórházon belül nem a szaktudásuknak megfelelő helyre teszik őket, vagy a hébe-hóba működő osztályért vagy a semmiért fizetik őket, holott máshol égető szükség lenne rájuk.
Az emberhiány egyébként sokkal inkább érinti kizárólag az állami fenntartású és a kisebb intézményeket azokhoz képest, amelyek például egyházi kézben vannak, vagy más érdemi finanszírozáshoz is hozzá tudnak jutni.
Adatok
A nem működő kórházi osztályokról a Nemzeti Népegészségügyi Központ különböző beszkennelt pdf-ek rendszertelen nyilvánosságra hozatalával tájékoztatja az embereket egyik aloldalán. A kórházigazgatók ezekben sem mindig adnak meg indoklást a leállásra, gyakran pedig olyan általánosságokat fogalmaznak meg indoknak, mint mondjuk a „minimumfeltételek hiánya”. Az újrainduló kórházi osztályokról sem feltétlenül tesznek ki tájékoztatást, volt olyan kórházi osztály, amely leállása alatt is le tudott állni még egyszer, vagy irreálisan sok ideig tartott az indokláshoz képest a leállás. A cikkben szereplő adatok esetében jobb híján mindenhol elfogadtuk igaznak a leírt állításokat, noha iparági információk alapján ez komolyan alulbecsülheti a leállások időtartamát és a létszámhiány miatti leállások mértékét.
Valamilyen átszervezés tervben van
Az egészségügy és különösen a kórházi rendszer átalakítása jelenleg napirenden van a kormányzati döntéshozóknál, pontosabban a Belügyminisztériumnál is.
Az állami tervekről nagy vonalakban lehet eddig csak tudni, többek között például elvennék az önkormányzati szakrendelőket, illetve megyénként egy valódi kórház maradna, jogilag minden egyéb városi kórház a központi, megyei irányító intézmény alá tartozna.
Az átalakításról megindult a szakmai vita, de a belügy egyelőre, úgy tűnik, nem kívánja figyelembe venni a szakmai szervezetek bírálatait. Minderről bővebben alább olvashat.
|
Nézze meg, hol milyen kórházi osztályok álltak le idén!
|
Azon lehet vitatkozni, hogy hol milyen kórházi osztályokat érdemes fenntartani, az viszont nem optimális, ha kiszámíthatatlanul működik a rendszer, és az emberek bingózhatnak, hogy hétvégi páratlan napokon vajon milyen messze lesz a legközelebbi szülészet, vagy hol lesznek képesek ellátni a gyereküket. Rendszeresen frissülő ábráinkkal áttekintheti az eddig megismerhető kórházi leállásokat.
| null | 1
|
https://www.szabadeuropa.hu/a/korhazi-osztalyok-leallas/32154334.html
|
2022-12-06 12:17:02
| true
| null | null |
Szabad Európa
|
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény.
|
Mészáros Lőrinc tágabb környezetéből vásárolt egy befektetési céget a MagNet Bank
|
Az Arthur Bergmann Alapkezelő megszerzése azt jelzi, hogy a közösségi bank nyit a prémium ügyfelek felé.
| null | 1
|
https://m.hvg.hu/360/202248_magnet_befektetesi_alapkezelo_nyitas_apremium_ugyfelek_fele
|
2022-12-02 12:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
2022 december 06., 15:34
comments 9
Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt, írja az MTI. A NAV beszámolója szerint
a benzinkút napi rendszerességgel, nyitvatartási időn kívül, hatósági áron szolgált ki egy olyan céget, ami nem jogosult a kedvezményes beszerzésre.
A vevő ezerliteres tartályokba tankolt, amit a benzinkutas részletekben papírozott le, mintha rendes személyautó vásárolt volna. Az eladó minden megtöltött tartály után 30 ezer forint kenőpénzt fogadott el. A NAV szerint a benzinkutas több mint 9 ezer liter üzemanyagot adott el így. A kút üzemeltetőjét és egyik vevőjét gyanúsítottként hallgatták ki, majd a kutast őrizetbe vették. A bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalással, vesztegetés elfogadásával és hűtlen kezeléssel gyanúsított férfi akár tíz év szabadságvesztésre is számíthat.
|
Őrizetbe vették egy alföldi benzinkutast, mert trükközött a hatósági áras üzemanyaggal
|
Őrizetbe vették egy dél-alföldi benzinkút üzemeltetőjét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói, mert hatósági áras üzemanyaggal csalt, írja az MTI. A NAV beszámolója szerint a benzinkút napi rendszerességgel, nyitvatartási időn kívül, hatósági áron szolgált ki egy olyan céget, ami nem jogosult a kedvezményes beszerzésre.
| null | 1
|
https://444.hu/2022/12/06/orizetbe-vettek-egy-alfoldi-benzinkutast-mert-trukkozott-a-hatosagi-aras-uzemanyaggal
|
2022-12-06 00:00:00
| true
| null | null |
444
|
Hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz egy kormánytisztviselő ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.
A hatóság közleménye szerint az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő december 1-jén ellenőrzött egy teherautót, amely csak részben felelt meg a hatósági szabályoknak. Az intézkedés során több, a teherautóhoz és a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanság is kiderült, például az, hogy a sofőr jogosítványa lejárt, és nem takarta le a szállítmányt ponyvával. Az pedig már csak adalék, hogy a teherautó műszaki állapota – köztük a féké – nem volt megfelelő.
A megalapozott gyanú szerint a kormánytisztviselő észrevette a hibákat, majd közölte a sofőrrel, hogy több millió forintra büntetheti, de a hibákról nem akar jegyzőkönyvet felvenni. Amikor az ellenőrzött sofőr rákérdezett, hogy mi lehet a megoldás, a tisztviselő csak annyit mondott: „önre bízom”.
A sofőr erre, hogy elkerülje a többmilliós bírságot, átadta a nála lévő százezer forintot a férfinak, aki azonnal eltette, majd további intézkedés nélkül távozott.
A nyomozó ügyészség egy nappal az elkövetés után gyanúsítottként hallgatta ki a negyvenéves férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
|
Százezer forintért eltekintett a többmilliós büntetéstől, gyanúsított lett egy kormánytisztviselő
|
A férfi nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221202_kormanytisztviselo_korrupcio_ugyeszseg
|
2022-12-02 14:55:00
| true
| null | null |
HVG
|
Nem sokkal azután, hogy egy november végi kormánydöntéssel az egyházi és nemzetiségi iskolák hit- és erkölcstantanárai is kaptak béremelést – pontosabban 2023-ra fejenként havi 61 ezer forint kiegészítő támogatást a „bérfejlesztés ellentételezéséhez” –, most újabb anyagi segítséget adnak az egyházi köznevelési és egészségügyi-szociális intézményeknek.
Egy – a kormány honlapjára társadalmi egyeztetés céljából hétfőn feltöltött – kormányrendelet-tervezet szerint egyszeri kiegészítő támogatást kapnak “a bevett egyházak" által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények. Ez magyarul óvodákat, iskolákat, gimnáziumokat, szakiskolákat jelent.
Egy másik rendelettervezet pedig az egészségügyi és szociális fókuszú egyházi intézmények "rezsikompenzációjáról" intézkedne.
Mi számít bevett egyháznak? A “bevett egyházak” kitétel nem véletlen, hiszen ez a legmagasabb törvényi egyházi kategória – ebbe több mint kéttucat egyház tartozik. Nincs köztük például a legrászorultabbak számára iskolákat és szociális otthonokat, egészségügyi intézményt fenntartó, Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelyet csak egy alacsonyabb kategóriába, bejegyzett egyházként ismertek el nemrég.
Ez a pluszjuttatás ugyanakkor nem meglepetés, mert november végén már egy másik kormányrendelet utalt a várható, és az oktatási-szociális ágat szűk, egyházi körét érintő pénzesőre, mivel elrendelte, hogy bizonyos egyházi intézményeknek “az energiaár-növekedésből adódó többletkiadások kompenzációjaként a 2022. évben egyszeri kiegészítő támogatást kell biztosítani”.
A köznevelést érintő friss rendelet-tervezet tehát a novemberben belengetett támogatást forintosítja. A pluszpénzt az intézmények egyházi fenntartói kapják, méghozzá “az elszabaduló energiaárakra tekintettel, a közszolgáltatások zavartalan biztosításának szükségességét szem előtt tartva”. Azt is kikötik benne, hogy az “egyszeri többlettámogatást“ még idén kell biztosítani. Ennek összegét is megjelölik:
az egyházi fenntartók részére nyújtandó támogatás a köznevelési és szakképzési ágazat esetén 19 626 forint/fő.”
A szociális és egészségügyi ágazatot érintő "rezsikompenzáció" összegének számítása már bonyolultabb, mivel itt a 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvény egyes mellékletei alapján számolják a " rezsikompenzáció fajlagos" összegét. Eszerint több – szolgáltatástípushoz kötött – kategória van, eltérő összegekkel. Ez ellátottanként lehet 194 080 forint, vagy férőhelyenként 310 530 forint, megint csak ellátottanként 310 530 forint, esetleg ellátottanként 388 160 forint.
Ezek tehát az egyházi fenntartású intézményeknek járó pluszpénzek, az állami fenntartásúak "rezsitámogatásáról" nincs szó – legyenek bár iskolák, szociális otthonok vagy éppen egészségügyi intézmények. Ami pedig a kormányzatnak a szociális szférához való viszonyát illeti, a hozzáállást jól példázza a belügyi tárca államtitkárának ellenzéki kérdésre adott minapi válasza. Eszerint a jelenlegi nehéz helyzetben a hajléktalanellátó intézmények is összehúzhatnák magukat:
|
Megint az egyházi intézmények kapnak csak külön pénzt: fejenként több tíz- vagy akár százezer forintot
|
Beszáll az állam az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények rezsiköltségébe, de csak akkor, ha azt bevett egyházak működtetik. A készülő kormányrendelet-tervezetek szerint a köznevelésben az egyszeri fejenkénti kiegészítő támogatás 19 626 forint lesz, míg a szociális-egészségügyi ágazatban jóval több, ellátottanként 194-388 ezer forint.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221205_Megint_az_egyhazi_intezmenyek_kapnak_csak_kulon_penzt_gyerekenkent_19_ezer_forintot
|
2022-12-05 15:53:00
| true
| null | null |
HVG
|
A hvg.hu beszámolt arról, hogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elutasított egy ellenzéki javaslatot, amely nyílt közbeszerzést írt volna elő, pedig azt a szintén fideszes vezetésű gazdasági bizottság támogatta.
Így a magyar részvételről végül elfogadott törvénybe a „rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás” került be. Indoklás: a Világkiállításon történő magyar megjelenés kiemelkedően fontos közérdek. Egy csütörtök este közzétett kormányrendelet tovább bővítette a gyorsítás lehetőségét: a közbeszerzési törvénnyel ellentétben akkor is lehet alkalmazni a gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályokat, ha a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja. Csak annyi a kikötés, hogy legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni, de a hivatkozott törvény még ezt is úgy fogalmazza meg, hogy „ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben ez észszerűen lehetséges, lehetőség szerint” legyen három ajánlattevő.
A projekt irányítója és lebonyolítója az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. lesz. Ez egy állami cég, egy korábbi rendezvényszervezőből idén nyáron alakították át, és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja a tulajdonosi jogait.
|
Tovább gyorsítja a kormány az oszakai világkiállítás magyar részvételének közbeszerzéseit
|
A kormány a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve még törvényt is módosított rendelettel, hogy a két és fél év múlva induló rendezvényre gyorsabban menjen a felkészülés.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221202_kormany_oszakai_vilagkiallitas_kozbeszerzesek
|
2022-12-02 07:25:00
| true
| null | null |
HVG
|
Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Új döntést kell hoznia az Alkotmányvédelmi Hivatalnak (AH) több, az alapos gyanú szerint az elhíresült Pegasus kémszoftverrel megfigyelt személy ügyében arról, hogy a titkosszolgálat tart-e egyáltalán nyilván róluk titkosított információt, illetve abba érintettként betekinthetnek-e. Erről döntött nemrég a bíróság – tudta meg a hvg.hu az egyik érintettől, lapunk korábbi újságírójától.
Dercsényi Dávid – aki akkoriban, évekkel ezelőtt, a terrorizmussal vádolt Hasszán F.-ről írt cikkei miatt kerülhetett célkeresztbe – azt mondta: az AH mindennemű róla szóló adat megismerését megtagadta. Az őt és társait az adatkikérésnél is képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezt viszont a bíróságon támadta meg, és végül a bíróság megállapította, hogy
nem az eljárási szabályoknak megfelelően hozott a titkosszolgálat elutasító határozatot, így új eljárást kell lefolytatni, vagyis ismét foglalkozni kell az adatok megismerésére vonatkozó kérelemmel.
A tavaly nyáron kirobbant Pegasus-ügyben bizonyítottan vagy valószínűsíthetően megfigyeltként szerepel Dercsényi Dávid mellett több más újságíró, közéleti szereplők, az Orbán-kormány kritikusai, akiket a nemzetközi oknyomozás alapján – ebben magyar részről a Direkt36 vett részt – a gyanú szerint a magyar kormányzat figyelhetett meg az izraeli Pegasus kémszoftverrel.
Pegasus-jelentés: Magyarország az egyik leginkább érintett állam
Az Európai Parlamentben elkészült annak a vizsgálatnak a jelentéstervezete, amely a Pegasus és már kémszoftverek EU-n belüli, jogtalan felhasználásáról készült. A dokumentum egyik főszereplője Magyarország.
Az érintettek egy körét a TASZ civil jogvédő szervezet segíti, és próbálja az összes jogi lehetőséget kimeríteni, hogy minél többet megtudhassanak az érintettek a megfigyelésükről, annak jogszerűségéről és indokairól, valamint a velük kapcsolatban így gyűjtött adatokról – mondta a hvg.hu-nak a Dercsényi Dávid ügyén is dolgozó TASZ-os munkatárs, Remport Ádám.
A jogász szerint a feladat nem könnyű, mert a Pegasus-ügy és az azzal összefüggő gyakorlatilag minden részlet titkosított, vagyis minősített adat. Ezek megismerésére pedig különleges szabályok vonatkoznak, a bírósági, hatósági jogérvényesítés útjai pedig – éppen a titkosság és a kevés példaértékű eljárás, ítélet miatt – nem mindig világos.
Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?
Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt.
Remport elmondta, hét érintettet képvisel a TASZ, amely több eljárást is indított az adatok megismerése érdekében: a ma már Rogán Antal felügyelte AH-val és a szintén a kabinetminiszter alá tartozó Információs Hivatallal szemben, valamint külön az adatvédelmi hatóságnál is – ez utóbbi a Pegasus-ügyet korábban kivizsgáló és alapvetően rendben találó Péterfalvi Attila vezette NAIH.
A jogász magyarázata szerint két külön jogszabály alapján kétféle kérelemmel is próbálkoztak. Egyrészt az információszabadságról szóló törvény alapján hozzáférési kérelmet nyújtottak be az AH-hoz annak tisztázására, hogy egyáltalán kezelnek-e adatot a TASZ ügyfeleiről. Másrészt a minősített adatokról szóló törvény alapján megismerési engedély iránti kérelmet nyújtottak be.
Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak
Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be - mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú.
A jogi helyzet egészen abszurd. A Pegasussal megfigyelt személy a róla szóló, az AH által kezelt minősített adathoz csak megismerési engedéllyel férhet hozzá – de a titoktartási kötelezettség miatt nem adhatja tovább, amihez hozzájut –, viszont megismerési engedélyt csak akkor kaphat, ha biztos, hogy érintett, amit a hozzáférési kérelem megadása igazolna, de azt sem adták meg.
A TASZ jogásza szerint a bíróság azt kifogásolta, hogy az AH különösebb indoklás nélkül tagadta meg az engedélyeket, vagyis az elutasítás indoklásánál az eljárási szabályoknak nem tett maradéktalanul eleget. Így most újra döntenie kell a kérelemről az AH-nak, és elképzelhető, hogy ismét elutasítás lesz, egy részletes indoklást azonban több eséllyel lehet bíróságon megtámadni.
Bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyészség a nyomozást a Pegasus-ügyben
Senkit nem figyeltek meg jogtalanul, ezért nincs is miért nyomozni a Pegasus-ügyben - jelentette be az ügyészség.
2021. július. 19. 14:35 Fekő Ádám Itthon
Dercsényi Dávid a Pegasus-megfigyelésről: Nem lepődtem meg, a HVG-nél mintha benne lett volna a levegőben
A korábban a hvg.hu-nál dolgozó Dercsényi Dávid is ott van azok között, akiknek a telefonját a Direkt36 tényfeltáró anyaga szerint megfigyelték a Pegasus nevű kémszoftverrel. Volt kollégánk azt mondja, az a legijesztőbb az egészben, hogy ha őt, aki nem oknyomozó újságíró, megfigyelték, akkor vajon mennyire szállhatnak rá azokra, akik az igazán kényes ügyekkel foglalkoznak?
2021. július. 18. 20:07 hvg.hu Itthon
Direkt36: Az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek az izraeli kémfegyverrel
Évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust - derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
|
Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot
|
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221202_Pegasusugy_a_birosag_uj_eljarasra_kotelezte_a_titkosszolgalatot
|
2022-12-02 05:30:00
| true
| null | null |
HVG
|
6 milliárdért költözik új székházba a testület, amely évek óta egy ülést sem tartott
Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
Csak bútorokra jóval többet költött a Corvin-lánc Testület, mint az a 280 millió, amennyibe Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciájának felújítása és berendezése került mozi-, zene-, és sminkszobástul. Ráadásul a magáról ritkán hallató köztestületnél a több százmillió forintos bútorvásárlás csak a jéghegy csúcsa.
Bőven 6 milliárd forint körül lesz a Városligetre néző műemlék Róheim-villából kialakított, zene- és szivarszobával, lakosztályokkal rendelkező székházba költözés végszámlája, amit a Corvin-lánc kitüntetést odaítélő szervezet közpénzből fizet. Ráadásul úgy ennyi a költség, hogy az ingatlant ingyen kapták az államtól.
Mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy home office-ból kommunikáló 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres irodaházra? Egyáltalán mi az a Corvin-lánc kitüntetés és kik alkotják az ezt odaítélő testületet, amié a székház?
Horthy Miklós után szabadon
A Corvin-lánc jelenleg a második legmagasabb rangú állami kitüntetés a Szent István rend után. A Corvin-láncot, illetve az alacsonyabb fokozatot jelentő Corvin-koszorút eredetileg “a mecénás király”, Hunyadi Mátyás emlékére alapította Horthy Miklós kormányzó 1930-ban, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ötletére.
A kitüntetés célja az volt, hogy egy szűk körű, a rendszert támogató elitklubban tartsa a magyar tudomány és művészet vezető személyiségeit. A láncot legfeljebb 12, a koszorút legfeljebb 60 ember viselhette egyszerre. Az 1930-as első kitüntetetti kör tagja volt például az ötletgazda Klebelsberg Kuno, Dohnányi Ernő zeneszerző, Korányi Sándor belgyógyász és Teleki Pál volt miniszterelnök is.
Horthy Miklós, az alapítás tizedik évfordulóján „a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi és keleti országrészekre” tekintettel a Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúét hússzal emelte fel, és az új helyeket fel is töltötte egy kolozsvári ünnepségen. A kormányzó “erdélyi tudósokat, írókat és művészeket” tüntetett ekkor ki, ami az 1940 októberi Filmhíradó tudósításában 3:05-től látható:
Az utoljára 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerzőnek, karmesternek odaítélt Corvin-lánc kitüntetést 1953-ban meg is szüntették, majd az első Orbán-kormány idején, 48 évvel később alapították újra. A külsőségeiben az előddel megegyező, (Magyar) Corvin-láncot 2001-ben újra 12 díjazott kapta meg. Elsőként – amerikai otthonában, Várhegyi Attila államtitkártól – Teller Ede Nobel-díjas atomfizikus.
A 2002-es kormányváltás után menesztették a Corvin-lánc Irodát vezető Schmidt Máriát, és a szocialista kormányok „eltemették” a díjat. A kitüntetést az Orbán-kormány aztán 2011-ben másodszor is újjáélesztette. A Corvin-lánc az állam tulajdonaként egyik díjazottról a másikra száll – bár a láncon függő, Mátyás király arcképével díszített érem hátoldalára rávésik a viselői nevét.
Ritkán látják csak egymást
Ahogy a Horthy-korszakban is maguk a díjazottak alkottak “rendet”, úgy a jelenlegi 12 Corvin-lánc-tulajdonos is külön testületet alkot: a Corvin-lánc Testület köztestületnek számít, és joga van az egyikük halálával megüresedő hely betöltésére javaslatot tenni a díjat adományozó kormányfőnek. Bár a 2011-es módosítás óta 15-en is viselhetnék a Corvin-láncot, továbbra is csak 12-en vannak.
A díjazottak közül kerül ki a Corvin-lánc Testület elnöke és helyettese: előbbi Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, utóbbi Marton Éva operaénekes. A Testület hivatali feladatait titkárság látja el, a főtitkár Klinghammer István akadémikus, aki a Corvin-lánc Irodát miniszterelnöki megbízottként vezeti. A titkárságnak sokáig 1-2 alkalmazottja volt, ez nemrég 4-re nőtt, ahogy a fizetésük is szépen emelkedett, összesen 9,9 millió forint volt az idei harmadik negyedévben.
A titkárságnak és magának a testületnek ugyanakkor a jelek szerint nem sok dolga akad, mivel a törvény szerint ugyan évente minimum egy közgyűlést össze kell hívni, de ezeken jobbára az alapszabályt módosítgatják, és más adminisztratív döntéseket hoznak, jelentősnek mondható határozat, új díjazottakról döntés például 2018 óta nem volt – abban az évben hét kitüntetett volt.
Olykor évi két közgyűlést is tartanak – a honlapjuk szerint így volt 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is –, de személyesen utoljára 2019. május 10-én jöttek össze a tagok, vagyis 3,5 éve. Azóta csak “ülés tartása nélküli határozathozatal keretében” volt közgyűlés – tavaly és idén 1-1 –, ami az Alapszabályból kiolvashatóan úgy működik, hogy szétküldik a döntési javaslatot és mindenki válaszküldeményben szavaz.
Kell egy székház – nem lesz olcsó
Noha a testület tagjai néha évekig nem is találkoznak munkaügyben, és a titkárság is sokáig 1-2 fős volt, felmerült az igény egy saját, impozáns székházra. Az Orbán-kormány 2015 őszén határozott arról, hogy a Corvin-lánc Testület saját székhelye a Budapesten, a Városliget szomszédságában, a Hermina úton álló Róheim-villa lesz, amit 2017-ig, egymilliárd forintos ráfordítással felújítanak.
Akkor a műemléki villa – ahol a három merényletet is túlélő volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt 1918. október 31-én katonák meggyilkolták, később pedig egy ideig az ÁVH is használta – üresen állt, állapota pedig erősen leromlott volt. A felújítás viszont nemhogy nem fejeződött be 2017-re, hanem el se kezdődött 2019-ig, amikor a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította. Közben
a várható költség a többszörösére nőtt, a vonatkozó kormánydöntés 2019-ben már “legfeljebb” 6,6 milliárd forint kötelezettségvállalásról szólt.
A tervezés és a közbeszereztetés után, a Covid-járvány enyhülésével tavaly év elején kezdődött a munka a Róheim-villában. Alapos műemléki rekonstrukció, teljes külső-belső megújítás volt a cél. A feladatot a LAKI Épületszobrász Zrt. valamint a Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte el nettó 3,7 milliárd forintért, és ezért a pénzért vállalták a 2187 négyzetméteres épület felújítását, két lift beépítését, a kert rendezését.
A munkák ideje alatt a teljes épületet védőállvánnyal fedték be (felül is, hogy a megbontott tető miatt ne ázzon az épület), ami további nettó 127 millióba került, maga a rekonstrukció terve újabb 214 milliós kiadás volt, a műszaki ellenőri, beruházás-lebonyolítói munka további 47 millióba került, továbbá valamiért szükség volt egy “interaktív videófalra” is – ez 67 milliós pluszköltséget jelentett.
A felújítás a nyár végére elkészült, azóta beszerezték a bútorokat is. A csaknem félezer darab között van 236 ülőbútor, melyből 12 darab korhű “nemes másolat”, 80 asztal, 84 szekrény, 10 ágy, 2 fogas, 5 tükör. A lakástextíliákkal, a 23 szőnyeggel és a 36 függönnyel együtt ez 304 millióba került. De hova kellenek az ágyak? A magyarázat, hogy a felújítás során a “reprezentatív terek, irodák és tárgyaló helyiségek” mellett
a tetőtér beépítésével apartmanokat alakítottak ki, hivatalosan azért, hogy a testület messziről jött vendégeit méltó módon elszállásolhassák.
A műemléki felújítást tervező Ybl-díjas építész, Mányi István korábban a tetőtéri “lakosztályok” mellett arról is mesélt a Budapest folyóiratnak, mi lesz még a megújuló épületben. A mór stílusú arab terem a felújítása után szivarszalon lesz, a Zsolnay kerámiás, zodiákus jegyeket rejtő kazettás mennyezetű terem, ahol Tiszát agyonlőtték, ebédlő lesz, marad a télikert, a nagyebédlő pedig zeneszoba és rendezvényterem lesz.
A finisben 72 műtárgyat vesznek
A műemléki jellegű és minőségű rekonstrukció sosem olcsó – elég csak egy másik, szintén az Orbán-kormány által létrehozott, több száz akadémikust számláló köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházának, az Andrássy úti Schwanzer-villának, a korábbi MÚOSZ-székháznak a szintén nagyon igényes 2018-ban befejeződött, mintegy 4 milliárd forintba kerülő felújítására gondolni. A Róheim-villa rekonstrukciója ahhoz hasonlítható, bár talán a munkák léptéke itt kisebb.
A fenti beruházás-elemek voltak a nagyobb költséget jelentő kiadások, de voltak kisebbek is. A testület honlapjára feltöltött szerződéslistából kiderül, hogy műszaki-mérnöki tanácsadásra nettó 14,6 milliót költöttek még a munkálatok előtt, a kapcsolódó közbeszerzések lebonyolításáért több mint 40 milliót fizettek, újabb bútorok vásárlására elment második körben még 20 millió, belsőépítészeti feladatokra 10 millió, egy zongorára újabb 10 millió, és a felújítás “filmes dokumentálására” csaknem 8 millió. Már tucatnyi film készült, közülük ez a legfrissebb.
Az, hogy az utolsó simításokat végzik a Róheim-villán, nemcsak a videókon látszik – eszerint a bútorok egy része és a csillárok már a helyükön –, hanem azon is, hogy nemrég írtak ki közbeszerzést korhű műtárgyak vásárlására is. Ez egy speciális, egyszereplős verseny lesz, ugyanis a testület egy régiségkereskedőnél már kinézte a teljes, 72 tételes műtárgylistát:
Mednyászky-, Keleti-, Ligeti-, Lotz- és Czóbel-festményeket, szobrokat, vázákat, dísztárgyakat, tükröket és öt állóórát vásárolnak.
Ugyan a műtárgyak beszerzési ára még nem ismert, mindenesetre az eddigi tételeket összeadva kiderül, hogy a Corvin-lánc Testület új otthonának költsége – az ingyen kapott eredeti ingatlan értékét nem számítva – nettó 4,6, vagyis áfástul bruttó 5,8 milliárd forint körül jár, így a végszámla meghaladhatja a 6 milliárdot is. A hvg.hu számos kérdést küldött a Corvin-lánc Testületnek a Róheim-villa felújításával, a testület működésével, gazdálkodásával, tevékenységeivel, valamint jövőbeni terveivel kapcsolatban, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
6 milliárdért költözik új székházba a testület, amely évek óta egy ülést sem tartott
|
Az utolsó simításokat végzik a kívül-belül felújított Róheim-villán, ahol 1918-ban Tisza István volt miniszterelnököt meggyilkolták, és most ez a Corvin-lánc kitüntetést adományozó testület otthona. Nagy sürgés-forgás nem várható, mivel utoljára 2019-ben üléseztek és új kitüntetett sem volt 2018 óta. A székházban lesz zene- és szivarszoba, tízmilliós zongora, sok bútor, és 72 műtárgyat is vesznek.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221201_Corvinlanc_testulet_6_milliardos_beruhazas_szekhaz
|
2022-12-01 14:40:00
| true
| null | null |
HVG
|
A nemzetközi civil szervezet által készített 85 oldalas dokumentum az adatvezérelt kampányt vizsgálta az április 3-i magyarországi választásokon. A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította a szolgáltatások igénylésétől gyűjtött adatokat. A kormány és a kormánypárti erőforrások – beleértve az adatokat is – közötti elmosódó határok, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormány általi elfoglalása a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami még inkább a Fidesznek kedvezett.
"A magyar kormánynak fel kellene hagynia a személyes adatok politikai kampányok céljára történő kihasználásával, és egyenlő feltételeket kellene biztosítania a választásokon" – mondta Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója, aki szerint az, ami történt, a hatalommal való visszaélés.
A Human Rights Watch megállapította, hogy a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére újrahasznosította azokat az adatokat, amelyeket azoktól gyűjtött, akik feliratkoztak a Covid–19-vakcinára, adókedvezményt igényeltek, vagy kötelező szakmai egyesületi tagságra regisztráltak. Azok az emberek például, akik a Covid–19-vakcinára való regisztrációhoz egy kormány által működtetett weboldalon adták meg személyes adataikat, politikai üzeneteket kaptak, amelyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatására.
A Human Rights Watch megállapította azt is, hogy az ellenzéki pártok személyes adatainak feldolgozása nem volt átlátható, és a magánélet sérelmének kockázatával járt, de a kormánypárttal ellentétben nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése tisztességtelenséget okozott volna a választási folyamatban.
A megkérdezettek arról számoltak be, hogy kéretlen telefonhívásokat és szöveges üzeneteket kaptak, és politikai hirdetésekkel bombázták őket a közösségi médiában a politikai pártok széles körétől. A Human Rights Watch megállapította, hogy a főbb pártokhoz kapcsolódó honlapok látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél által használt nyomkövető eszközök segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai vállalatokkal, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat az emberek magánéletének semmibe vételére utal – állítja a szervezet.
|
Semmibe vette a személyes adatok védelmét a Fidesz a kampányban – állítja a Human Rights Watch
|
Azzal, hogy a magyar kormány visszaélt a személyes adatokkal a 2022-es országos választási kampány során, aláássa a magánélet védelmét, és tovább billennek az amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételek a Fidesz javára.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221201_szemelyes_adatok_Fidesz_valasztasi_kampany_Human_Rights_Watch
|
2022-12-01 12:43:00
| true
| null | null |
HVG
|
Helyére emelték a 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú, Csodaszarvast ábrázoló bronzszobrot a Postapalota - új nevén: a Pénzmúzeum - kertjében. Szőke Gábor Miklós alkotása egy 6,5 méter magas, sziklát ábrázoló bronztalapzaton áll. Korábban a szobrász a Telexnek azt mondta, hogy a totemállat szőreit alkotó, tűzcsóvaszerű lemezeket egyenként polírozták fel kézzel, "az alatta lévő szikla saját anyagával patinázott bronz, zöld-barnás színe természetközeli, a földdel való kapcsolatot közvetíti. A Csodaszarvas agancsa tükörfényesre polírozott bronzöntvény. Klasszikus szobrászatban használt anyag, idővel patinásabb lesz, mivel egy természetes, élő anyag.”
A szarvasokhoz - fogalmazott Szőke - minden kultúrában a remény kötődik, a magyarok számára pedig "egy önbizalmat adó totemállatról" van szó. "Emellett fényre utaló totem, ami az újjászületéshez és a téli napfordulóhoz is kapcsolódik". A szikla geometrikus formái utalások a Sándy Gyula által tervezett épület, a Postapalota art deco formavilágára.
Az alkotást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelte meg Szőke Gábor Miklóstól 199,5 millió forintért, előzetes pályáztatás nélkül bízták rá a feladatot.
A jegybank ingatlanos cége, az MNB-Ingatlan Kft. megrendelésének része volt emellett az aranytömbökre emlékeztető elemekből formált mozdony is, amely már egy ideje megtekinthető a Széll Kálmán teret a Postapalotával összekötő aluljáróban. Ez egy 127 millió forintos megrendelés volt. Korábban ugyancsak az MNB számára készítette el az alkotó az Oroszlán-szoborcsoportját a Krisztina körúti egykori Telekom-székházba 470 millió forintért, és a harcoló medve és bika tőzsdei motívumokat is ugyanide készíti 197 millió forintért. A Telex kiszámolta, hogy a bank egymilliárd forint értékben rendelt eddig Szőkétől.
A szobrász készítette az agancsokból álló üdvözlő-kaput (gigantikus bőgő gímszarvasfejet) is a Vadászkiállításra, de talán a legismertebb munkája még mindig a Groupama Aréna előtt magasodó Fradi-sas.
Szőke Gábor Miklós favorit alkotója a NER-nek, de szakmai berkekben többen is éles kritikával illetik a munkásságát. Mélyi József művészettörténész számára például a totemállatokat ábrázoló szobrok "azt mutatják, hogy nem gondolunk semmit a korunkról, csupán felállítjuk nagyban a rég elkopott mitológiai szimbólumainkat.” A Telexnek nyilatkozva übergiccsesnek nevezte Szőke munkáit. György Péter esztéta az alkotásokról pedig így nyilatkozott: "Az állatoknak van egy mitikus vagy kulturális kötődésük az emberi társadalomhoz – ez lehet gazdag, bonyolult és fontos. Szőke köztéri tárgyaiban semmi nyomát nem látom a tudásnak vagy kötődésnek, amely az ember-állat közti viszonyokat újradefiniálná, megkérdőjelezné vagy bármit kezdene velük”.
Pólya Zsombor képzőművész úgy látja, hogy bár az alkotó kifejezetten kortárs szemlélettel viszonyul az anyaghasználathoz, de a koncepciójában gyermeteg és közhelyes marad.
|
Elfoglalta helyét a 200 milliós Csodaszarvas a Széll Kálmán térnél
|
Szőke Gábor Miklós bronzból készült szobrát mától bárki megcsodálhatja, az alkotást a Magyar Nemzeti Bank rendelte Szőkétől közel 200 millió forintért.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kultura/20221130_Elfoglalta_helyet_az_ugrato_csillogo_Csodaszarvas_a_Postapalotanal
|
2022-11-30 17:24:00
| true
| null | null |
HVG
|
A Paks II.-bizniszben is közvetítő Mr. Oroszország (azaz Klaus Mangold) a magyar adófizetők számára borzasztó előnytelen szerződést kötött a Fidesz-kormánnyal – ezt írta Tordai Bence a hivatalos Facebook-oldalán.
A Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint bár a szerződés nem minősített adat, a nyilvánosságra hozását a minisztérium megtagadta. Tordai így csak iratbetekintés keretében fért hozzá a hajdani Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Mangold Consulting Gmbh. között megkötött, közbeszerzés alól mentesített, nettó 17 millió eurós szerződéshez.
Mangold és a magáról elnevezett cége legutóbb azzal került a hírekbe, hogy kiderült: ő lobbizott annak érdekében, hogy a magyar állam visszavásárolhassa a Budapest Airport Zrt.-t. A Tordai által megismert eredeti szerződés szerint Mr. Oroszország cége
semmiképpen nem ad jogi, adózási, műszaki kérdésekben tanácsokat,
viszont készséggel informálják a minisztériumot a jogszabályi és politikai környezetről, az eladókról és a lehetséges partnerekről,
sőt, akár még megbeszéléseket is segítenek nyélbe ütni, ha a jelenlegi tulajdonosok egy miniszterrel nem, csak egy gyanús közvetítőcéggel hajlandóak szóba állni.
Ezt a szerződést később úgy módosították, hogy a sokmilliárdos díjakért cserébe nem vártak el sem írásbeli összefoglalót, sem időkimutatást arról, hogy mit és mennyit dolgoztak Mangoldék. Tordai szerint ennek az lehetett az oka, hogy „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.
A hvg.hu írta meg nyáron, hogy Palkovics László ma már nem létező tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. A 2021 decemberében, a Mangold Consulting GmbH-val kötött, idén július végéig szóló keretszerződés összesen 8,2 milliárd forintról szólt, ám a szerződésben szereplő teljes összeget Mangold végül nem kapta meg. A Technológiai és Ipari Minisztérium a hvg.hu-val azt közölte:
a jelenlegi háborús helyzetben és a háborús infláció miatt sokkal nehezebb a Liszt Ferenc-repülőtér visszavásárlásához szükséges források biztosítása, így a szerződés teljes keretösszege sem lesz felhasználva.”
|
Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért
|
Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221130_Mr_Oroszorszag_cegenek_nem_kell_irasban_bizonyitania_hogy_mit_es_mennyit_dolgoztak_a_8_milliardos_allami_szerzodesuk_alapjan
|
2022-11-30 11:51:00
| true
| null | null |
HVG
|
12 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MKB Bankra. A büntetést többek közt az ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás gyakorlatához, egyes értékpapírok nyilvántartásához, valamint a bennfentes kereskedelem lehetőségét megakadályozó szűrőrendszerhez kötődő hiányosságok miatt szabták ki.
A jegybank 2019. december elsejétől vizsgálta Mészáros bankját – ebbe helyszíni ellenőrzések is beletartoztak. Az MKB Bank bűnössége pont ekkor tűnt ki: egy próbavásárlás során ugyanis kiderült, hogy a bank nem a megfelelő módon adott befektetési tanácsot. Először is nem szereztek teljes körű információkat az alkalmassági teszthez az ügyféltől. Sőt a tesztet részben az MKB Bank munkatársa töltötte ki, a próbavásárlást végző bank munkatársának távollétében. Ezen kívül a bank több alkalommal sem készített a befektetési tanácsadás alátámasztására szolgáló alkalmassági jelentést.
Az MNB vizsgálata során arra is fény derült, hogy a bank nyilvántartási rendszerében egyes értékpapírok egyenlege nem pontosan szerepelt. Emiatt az ügyfelek nem kaptak teljes körű tájékoztatást ezen dokumentumok állományáról a hónap utolsó napjára vonatkozó egyenlegközlőkön. Az MKB az ügyfelek értékpapírügyleteiről nem, vagy pontatlanul készített tranzakciós jelentést. Emellett kimondták azt is, hogy a „bank nem rendelkezik a piaci manipuláció, bennfentes kereskedelem gyanúját felvető megbízások, ügyletek teljes körű szűrésére kiterjedő eljárással” sem.
Mindezen vádak alapján a Nemzeti Bank az egyes jogsértésekhez kapcsolódóan 90-180 napos teljesítési határidővel kötelezte az MKB-t a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A 12 milliós bírság meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként számolta el többek közt az értékpapír-nyilvántartási, ügyféltájékoztatási, illetve a bennfentes kereskedelemre vonatkozó szűrőrendszerrel kapcsolatos hibák általános, nem eseti jellegét, és az adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés ismétlődő jellegét.
Enyhítő körülményként vették figyelembe azonban, hogy Mészáros bankja azonnal intézkedett az egyik hiányosság megszüntetése érdekében.
Az MNB ettől függetlenül úgy véli, az MKB Bank megbízhatóan működik.
|
12 millió forintos bírságot szabott ki az MNB Mészáros Lőrinc bankjára
|
A Magyar Nemzeti Bank munkatársának próbavásárlásán derült fény az MKB által elkövetett csalásokra.
| null | 1
|
https://hvg.hu/gazdasag/20221206_12_millio_buntetes_MNB_MKB
|
2022-12-06 11:49:00
| true
| null | null |
HVG
|
2022. november 30. napján a Tiborcz István 100 százalékos tulajdonában álló BDPST Equity Zrt. megszerezte az MHB Optimum Zrt. részvényeinek 100 százalékát Mike Ferenctől - derül ki a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatóból. Az információ a Waberer’s Internationaltól származik - mégpedig azért, mert
a Mike Ferenctől Tiborcz István érdekeltségébe került cég birtokolja a a Waberer’s 26,76 százalékát.
A Waberer's-nek így most 4 nagytulajdonosa van, ami igazából 3 személyhez köthető. A most Tiborcz cégéhez került MHB Optimum Zrt. 26,76 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik; a Trevelin Holding Zrt. 26 százalékkal, a Geraldton Invest Zrt. pedig 5 százalékkal. Ez utóbbi két cég végső tulajdonosa azonban a tőzsde honlapján fellelhető információk szerint Jellinek Dániel - hozzá így 31 százaléknyi tulajdonrész köthető. A harmadik nagytulajdonos Wáberer György, akinek közvetett és közvetlen részesedése 22,89 százalék.
Címlapkép: A Waberer's csoport vontatói.
|
Tiborcz István újabb nagynevű cégbe szállt be - rögtön nagytulajdonos lett
|
Tiborcz István Wáberer György és Jellinek Dániel üzlettársa lett.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tiborcz-istvan-ujabb-nagynevu-cegbe-szallt-be--rogton-nagytulajdonos-lett.html
|
2022-12-01 08:22:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Már csak két cégben maradt tulajdonosi vagy vezetői érdekeltsége Kelemen Beatrix Csillának, Mészáros Lőrinc volt feleségének, ugyanis augusztus 23-a óta már nem ő az ügyvezetője a Puskás Akadémia Sport Hotel Nonprofit Kft.-nek sem. Így jelenleg a Life TV mögött álló Media Vivantis Kft. tulajdonosa és igazgatósági elnöke, valamint a rendezvényszervezéssel foglalkozó Talentis Event and Marketing Kft. ügyvezetője.
Az alcsútdobozi Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. éléről való augusztus végi távozása azért is érdekes, mert ez a cég üzemelteti az Alcsútdobozi Arborétumot is. Szeptember 24-én pedig az arborétum volt a helyszíne Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó és Várkonyi Andrea esküvőjének. Tehát mindössze egy hónapon múlt, hogy ezen a napon ne Mészáros Lőrinc volt felesége legyen az ügyvezetője az esküvő helyszínéül szolgáló arborétumnak.
Maga a Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. az elmúlt években folyamatosan gyarapodott, a 2016-os 146 millió forintos forgalomról 2020-ra eljutottak a 280 millió forintos szintig, a cég nyeresége pedig tavaly 16,3 millió forint volt, miközben az államtól 11,2 millió forint bértámogatást kaptak. A társaság tulajdonosa egyébként a Mészáros Lőrinc által elnökölt "A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány". Kelemen Beatrix Csilla utódja Czene Ferenc lett, aki a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője is.
Álomesküvő álomszép környezetben! Ha szeretnéd a nagy napot igazán felejthetetlenné tenni, válassz minket és mi biztosítjuk szebbnél szebb helyszíneinket, profi csapatunkat és remek ízeinket! Gyönyörű helyszínt biztosítunk egyházi vagy polgári szertartás lebonyolításához, melyhez akár a lovas hintós szolgáltatásunkat is igénybe veheted
- olvasható a Puskás Sport Hotel oldalán.
Szolgáltatásaik pedig:
Lovashintó szolgáltatás
Egyházi szertartás a varázslatos Alcsútdobozi Arborétum kápolnájában akár helyszíni vendégvárással
Polgári szertartás hotelünk gyönyörű tóteraszán
Esküvői vacsora tálszervizes vagy svédasztalos formában
A cég főtevékenysége amúgy az éttermi vendéglátás, de az étterem felújítási munkálatok miatt október 4-én bezárt. Az újranyitás időpontja még bizonytalan, de az étterem közleménye szerint abban reménykednek, hogy 2022 nyár elején már fogadhatnak vendégeket.
Miközben Kelemen Beatrix Csilla céges érdekeltségei folyamatosan fogynak, Mészáros Lőrinc új feleségének szaporodnak a teendői az üzleti világban. Lapunk írta meg, hogy augusztus 31-től Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 50-50 százalékos tulajdonosa lett az Ekho Belvedere Kft. nevű ingatlanos társaságnak. Emellett saját alapítványa is lett Várkonyi Andreának.
|
Mészáros Lőrinc exnejét az álomesküvő előtt váltották le a menyegző helyszínét biztosító cég éléről
|
Már nem Kelemen Beatrix Csilla az ügyvezetője az Alcsútdobozi Arborétumot is üzemeltető és ott esküvőket is szervező cégnek. Mészáros Lőrinc újranősülése előtt kellett távoznia.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-exnejet-egy-honappal-az-alomeskuvo-elott-valtottak-le-a-menyegzo-helyszinet-biztosito-ceg-elerol.html
|
2021-10-08 00:00:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Már szinte hagyománynak is nevezhető, hogy jókora késéssel teszi közzé éves beszámolóját Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners Kft., hiszen ezúttal is fél évvel a május végi határidő után nyújtották be az előző üzleti évről szóló dokumentumokat. Ezek tanúsága szerint a cég tavaly nem muzsikált valami szépen.
Rögtön az eredménybeszámoló első sora is csalódást okozhatott a tulajdonosoknak, hiszen az előző évi 375,2 millió forintos bevétel után tavaly "csak" 333 milliót sikerült elkönyvelniük. A csökkenés okára azonban a meglehetősen szűkszavú kiegészítő melléklet nem világít rá. A bevételek csökkenésével párhuzamosan a kiadások is alacsonyabb szinten alakultak, hiszen
anyagjellegűként 280,1 millió forint után 268,1 milliót számoltak el,
személyi jellegűként pedig a korábbi 62,4 millió után tavaly 53,5 milliót költöttek ilyen jogcímen.
Utóbbival kapcsolatban azért sejthető az ok: az átlagos dolgozói létszám ugyanis 7 főről 4 főre apadt 2021-ben. Részletek hiányában az átlagos havi bruttó bért is csak becsülni tudjuk. Az ismert, hogy a személyi jellegű ráfordítások 80 százaléka körül alakul a bérköltség egy cégnél, vagyis ebből kiindulva
tavaly a Nakamánál az átlagos havi bruttó bér 892 ezer forint lehetett az előző évi 594 ezer forint után, ami 50 (!) százalékos bérszínvonal-emelkedést feltételez.
Mindenesetre hiába csökkentek a kiadások a megcsappanó bevételekkel párhuzamosan, az egyensúly felborult és a már üzemi szinten is veszteséges a cég. A korábbi közel 6 milliós üzemi szintű nyereség 5,2 milliós mínuszba fordult át.
És bár a pénzügyi műveleteken több mint 5 milliós nyereséget értek el, az adózás előtti eredményhez képest brutális mértékű adófizetési kötelezettségük keletkezett.
A 106 ezer forintos adózás előtti eredményre ugyanis 17,3 millió forintos adófizetési kötelezettség keletkezett. Ám a fizetendő adó levezetése sem része a kiegészítő mellékletnek, így nem derül ki, minek köszönhető ez a kiugróan magas adófizetési kötelezettség.
A szokatlanul magas adófizetési kötelezettség a fel nem használt fejlesztési célra lekötött tartalék miatt keletkezett. A lekötött tartalék soron szereplő előző évi 186 millió forint ugyanis lenullázódott, ezt visszahelyezték az eredménytartalékba. A jogszabályok értelmében a fel nem használt részre társasági adót kell fizetni, mely magyarázza a 17,3 milliós kötelezettséget.
|
Dacára a veszteségnek, jókora osztalékot vett ki Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata a közös cégükből
|
Talán nem túlzás azt állítani, hogy némiképp váratlan fejlemény, a 2021-es évet veszteséggel zárta a két hölgy közös reklámügynöksége.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/dacara-a-vesztesegnek-jokora-osztalekot-vett-ki-rogan-gaal-cecilia-es-sarka-kata-a-kozos-cegukbol.html
|
2022-12-07 09:32:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Orbán Viktor hosszú beszédet mondott a gödi Samsung SDI akkumulátor-gyár megnyitó ünnepségén még 2017-ben. A miniszterelnök azt mondta, „Magyarországot Közép-Európa egyik járműgyártó centrumává tettük, és most elindulunk abba az irányba, hogy a régió egyik járműfejlesztési központja és az e-autózás éllovasa legyünk. A jövőt úgy hívják, hogy önvezető autók és elektromos meghajtású járművek. Magyarország mindkét területen felvette az iramot”.
Az elmúlt öt évben ezután számos ázsiai hátterű, elektromos járművekbe készülő akkumulátorokkal vagy azok alapanyagaival foglalkozó cég jelentette be, hogy Magyarországon kíván üzemet nyitni, Szijjártó Péter külügyminiszter idén októberben arról nyilatkozott, hogy már Dél-Korea a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon.
A kormány ráadásul jelentős állami támogatást is nyújtott mindehhez: egy korábbi összesítésünk szerint a Magyarországra érkező akkumulátoripari beruházásoknak átlagosan közel a 9 százalékát állta az állam, de volt olyan eset is – mint például a jászberényi Sangsin-bővítés –, ahol ez az arány 30 százalékos.
Ugyanakkor a beruházásokkal számos probléma akadt az elmúlt években, főleg amiatt, hogy általában úgy jelentették be és indították el őket, hogy a helyi lakossággal és több esetben az érintett önkormányzatokkal való egyeztetést is mellőzték. A településeknek 2020 márciusa óta amúgy sincsenek építési ügyekben hatósági jogköreik, ezeket a kormányhivatalok gyakorolják, de egyes akkumulátoripari beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté is nyilvánított a kormány, amivel méginkább megkönnyítette a hatósági eljárásokat a cégek számára.
Továbbá mint ismert, az akkumulátorok gyártásához veszélyes kemikáliákat használnak fel, és több esetben a lakóövezetek közvetlen közelében alakítottak vagy alakítanak ki ezzel foglalkozó üzemeket. Sőt az is előfordult, hogy egyes veszélyes anyagok szivárogtak. Nem mellesleg minden nagyobb beruházás velejárója, hogy az addig helyben ismert környezet megváltozik, ami az élővilágra és a helyiek életminőségére is jelentős hatással van.
Ezen tényezők miatt nagy felháborodást keltettek az akkuipari gyárak például Gödön, Komáromban, Iváncsán, Debrecenben és Győrben is.
A gödi és az iváncsai eset külön megjegyzést érdemel, ugyanis itt a kormány ún. „különleges gazdasági övezeteket” hozott létre, ennek értelmében még csak nem is a környező, főleg ellenzéki vezetésű települési, hanem a megyei önkormányzatokhoz csordogálnak be a gyárak működése után járó adóbevételek.
Mindenesetre összeszedtük és térképre tettük az eddigi összes ismert megvalósult vagy már bejelentett beruházást. Sárgával a vállalatokat (többnyire a helyben működő leányvállalatokat), pirossal pedig az olyan ismert helyszíneket jelöltük meg, ahol a Google térképén még nem tüntették fel a beruházó cégeket (a cikk alján listaszerűen is feltüntettük a társaságokat).
Az jól látható, hogy a magyarországi akkumulátor-ökoszisztéma alapvetően az ország északi, északkeleti részén van kialakulóban. Egyes településeken (Komárom, Tatabánya, Debrecen, Miskolc stb.) több egység is létrejön, az üzemek egymáshoz viszonyított közelsége viszont nem meglepő, ugyanis egy-egy cég egy másik nagyobb beruházónak a beszállítója lesz a jövőben.
Az eddig bejelentett vagy a sajtóban megjelent beruházások közül kettőről még nem állnak rendelkezésre bővebb információk. 2022 júniusában arról adott ki közleményt a Technológiai és Ipari Minisztérium, hogy Palkovics László (nemrégiben lemondott) miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a Huayou Cobalt nevű céggel, amely katódelőállító-üzemet hozhat létre Magyarországon, viszont a helyszínről nem esett szó. 2022 augusztusában pedig a Reuters írt arról exkluzív forrásokra hivatkozva, hogy az Eve Energy Debrecent választotta az akkumulátorcella-gyártó üzemének helyszínéül, ami (a szintén a városban gyárakat építő) német BMW fő beszállítója lehetne. Megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy további információkat tudjunk meg az említett két beruházásról, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Narancs.hu a közelmúltban részletesen foglalkozott a gödi, a fóti, a váci és a győrszentiváni helyzettel, de általánosságban is elemeztük Orbán Viktor akku-nagyhatalmi törekvéseit.
Samsung SDI, Göd – akkumulátor gyár,
SK Innovation, Komárom, Iváncsa – akkumulátor gyárak,
Inzi Controls, Komárom – akkumulátormodul gyártó üzem,
BYD Electic, Komárom, Fót – elektromos buszgyár és akkumulátor összeszerelő üzem,
Contemporary Amperex Technology (CATL), Debrecen – akkumulátor gyár,
Semcorp, Debrecen – szeparátorfólia gyár,
EcoPro BM, Debrecen – katódgyár,
BMW, Debrecen – autógyár és akkumulátor összeszerelő üzem (az egyetlen, amit zölddel jelöltünk a térképen, hiszen német vállalat, de vélhetően együttműködik majd a helyben épülő ázsiai hátterű cégekkel),
W-Scope, Nyíregyháza – szeparátorfólia gyár,
CECZ cégcsoport, Vác – termék rendszerező üzem, (a térképen pirossal jelölve, Toperini Ipari Park),
Nice LMS Hungary Kft., Gödöllő, Vác – akkumulátorház gyártó üzem,
Shenzen Kedali, Gödöllő – akkumulátor-alkatrész gyár,
Iljin Materials, Gödöllő – rézfóliagyártó, (térképen pirossal jelölve, Gödöllői Üzleti Park Zrt.),
Hanaro Traiding, Fót – akkumulátor-összeszerelő üzem, (a térképen pirossal jelölve, HelloParks Fót),
SungEel Hitech,Szigetszentmiklós, Bátorterenye – akkumulátor-feldolgozó üzem
LG Chem és Toray Industries (közös vállalkozás), Nyergesújfalu – szeparátorfólia gyár,
Dongwha, Sóskút – elektrolit gyár, NMP oldószer újrahasznosító üzem,
NIO, Biatorbágy – akkumulátorcserélő állomások gyártóüzeme,
Bumchum Precison, Salgótarján – alkatrészgyártó üzem,
Lotte Aluminium, Tatabánya – alkatrészgyártó üzem,
Soulbrain, Tatabánya – elektrolit gyártás,
Solus Advanced Materials (korábbi Doosan), Tatabánya, rézfólia gyár,
Shinheung, Monor – akkumulátorkeret gyár,
Sangsin, Jászberény – alkatrészgyártó üzem,
Chevron Auto, Miskolc – alkatrészgyártó üzem, (a térképen pirossal jelölve, Mechatronikai Ipari Park),
GS Yuasa, Miskolc – akkumulátor gyár,
Enmech, Pécel – alkatrészgyár,
Még nem ismert cég, Győr, (a térképen pirossal jelölve, Győr Nemzetközi Ipari Park Kft.).
Ha tud olyan beruházásról, üzemről, ami lemaradt a listáról, kérjük írja meg a narancsonline [at] narancs [dot] hu címünkre és frissítjük térképünket!
|
Térképre tettük Orbán Viktor épülő akkumulátorgyártó nagyhatalmát
|
A miniszterelnök 2017-ben beszélt az akkumulátorgyártáshoz fűzött reményeiről, mostanra az ország északi, északkeleti részén el is szaporodtak az ezen a területen tevékenykedő, főleg ázsiai hátterű vállalkozások.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/terkepre-tettuk-orban-viktor-epulo-akkumulatorgyarto-nagyhatalmat-254332
|
2022-12-06 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.
A kormány nem spórol a közpénzzel, ha a távol-keleti akkumulátorgyár támogatásáról van szó. Összeszedtük, hogyan emelkedtek az üzem bővítéséhez nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások költségei. A közel 100 milliárdos összeg arra megy el, hogy a gödi iparterülethez kiépítsék a szükséges áram-, földgáz- és vízellátást, illetve, hogy minél több kamion tudja megközelíteni a terjeszkedő üzemet.
Az áramellátás kiépítése két év alatt 27 milliárddal drágult
A november 24-i Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami közel 20 milliárd forinttal növeli meg a gödi iparterület villamosenergia-ellátásának költségét. Nem ez az első emelkedés, az elmúlt években igazán nagyvonalúan növelte meg a kormány az áramellátásra szánt támogatást:
2020-ban még 22,5 milliárdot szántak rá.
Az összeget tavaly decemberben 30,2 milliárdra emelték.
A számláló idén novemberben 49,5 milliárd forintra ugrott.
Mindezt a közös kasszából finanszírozzák.
2,8 milliárd forinttal megemelték az új utak költségeit
A gödi iparterület infrastruktúra-fejlesztéseiről szóló eredeti kormányhatározat útépítésekre eredetileg 7,16 milliárdot szánt. Az összegből egyelőre az M2-es autóút mentén épül a második gyára számára egy új gödi félcsomópont és lehajtó.
Emellett egy gyár körüli, gödi lakóövezeteket tehermentesítő útrendszer építése is a tervek közt szerepelt, ám úgy tűnik, erre sem volt elegendő az eredetileg szánt összeg. Ezért egy októberi határozat alapján az útépítésekre 2,8 milliárd forint plusz pénzt biztosít a kormány.
A Samsung gigagyár infrastruktúra-fejlesztésének ára az elmúlt két évben összességében több mint duplájára, 92 milliárdra ugrott.
Ebbe belejátszik, hogy húszmilliárd forinttal kerül többe a 13 kilométer hosszú víz- és szennyvízvezeték megépítése valamint a napi 11 ezer köbméter szennyvíz befogadására alkalmas új váci szennyvíztelep létesítése.
A rendeletmódosításokat követően jelenleg a költségek így oszlanak meg:
49,5 milliárd a villamos-energia ellátás,
32,2 milliárd a víziközmű-rendszer,
9,9 milliárd a közlekedés-fejlesztés,
415 millió a földgázellátás ára;
333 millió forint jut igazgatási feladatokra.
Az iparterülethez kapcsolódó közművesítések, útépítések folyamatáról egyébként semmilyen lakossági fórumot vagy közmeghallgatást nem tart sem a helyi, sem a megyei önkormányzat – holott a lakosság tájékoztatása ilyen horderejű, a lakott területeken is zajló építkezések esetén kötelező lenne.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló videó | atlatszo.hu
Minderről most egy videót is készítettünk, ami összegzi a hazai akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, a kormány által titkolni kívánt tényeket – a környezetszennyezés eltussolásától és a biztonsági előírások mellőzésétől kezdve a lakosság és az önkormányzat teljes jogfosztásán át a hazai természeti erőforrások kiárusításáig.
Napi 1500-2000 kamionhoz dukált volna egy hatástanulmány
Korábban arról írtunk, hogy a Samsung-gyárhoz kapcsolódó közúti infrastruktúra fejlesztések tervezésére kiírt közbeszerzést – melyet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) indított el – a honvédelmi költségekre és rezsicsökkentés megvédésére hivatkozva eredménytelennek nyilvánították. Ez azt sejtette, hogy a gödi lakóövezeteket tehermentesítő, gyár körüli útrendszer nem fog megépülni. Ám az előbbiekben említett plusz 2,8 milliárdról szóló határozat szerint az útépítésre mégis sor kerül, s a megszűnő NIF Zrt.-től az Építési és Beruházási Minisztériumhoz (ÉBM) átkerülő projekt tervezésére új közbeszerzést fognak kiírni.
Az azonban továbbra sem világos, hogy milyen új utak terveztetéséről van szó. Az iparterület körüli utakra ugyanis már írtak ki egy közbeszerzést, amit a FLAVUS Mérnökiroda Kft. 206 milliós ajánlattal nyert meg. A Pest Megyei Kormányhivatal határozata pedig a FLAVUS előzetes tervei alapján szabad utat adott az úthálózat megépítéséhez, amihez környezeti hatásvizsgálatot sem tartottak szükségesnek.
A Göd-ÉRT Egyesület épp ezt a döntést támadta meg a bíróságon; az egyesület szerint a napi kb. 1500-2000 kamion forgalmával számoló utakhoz környezetvédelmi hatástanulmányt és zajvédő létesítmények megépítését is elő kellett volna írni. A civilek azt is kifogásolják, hogy a gyár működését kísérő, öt éve tartó zajszennyezés ellenére az új utak zajhatásainak vizsgálatát nem a jogszabályoknak megfelelően végezték el; emellett nem vették figyelembe a rendkívül hangos gyár és az új utak összeadódó zajhatását. A peres eljárás ebben az ügyben még folyamatban van.
Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedés fejlesztésére biztosított közel 10 milliárdot pontosan mire fordítja az Építési és Beruházási Minisztérium. Emiatt közadatigénylést nyújtottunk be – ha választ kapunk, azt ismertetni fogjuk.
A gödi különleges gazdasági övezet fejlesztésére is nagy összegeket szánnak
A gödi iparosítás költségei azonban vélhetően tovább fognak növekedni. A Pest megye fennhatósága alatt álló 420 hektáros gödi különleges gazdasági övezetbe és vonzáskörzetébe ugyanis a kormány további cégek betelepülését várja.
„A Gödi Különleges Gazdasági Övezet (GKGÖ) létrehozásának célja, hogy a telephelyi feltételek javításával a GKGÖ területén és vonzáskörzetében elősegítse a beruházásokat, a működő vállalkozások fejlesztéseit és új vállalkozások letelepítését” – olvasható abban a közbeszerzésben, melyet egy megvalósíthatósági tanulmány készítésére írtak ki idén szeptemberben. A közbeszerzés Ajánlatkérője a Pest Megyei Önkormányzat, amely a gödi különleges gazdasági övezet gazdája, s jogosult arra, hogy az övezetben lévő cégek adóját beszedje és elossza több település között.
A közbeszerzési kiírás szerint a megvalósíthatósági tanulmány feladata az is, hogy egy újabb, a gödi különleges gazdasági övezet területén kijelölt 40 hektáros gödi ipari park koncepciótervét elkészítse. A kormány viszont már gondoskodott arról, hogy mi épülhet meg ezen a 40 hektáron. Egy 2021-es kormányrendelet ugyanis nemcsak kiemelt beruházássá tette az új gödi ipari park fejlesztéseit, de megszabta az építmények célját és azok pontos építési követelményeit is: „A beruházással érintett ingatlanokon kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, munkásszállás, valamint a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú építmények és azok kiszolgáló építményei helyezhetőek el” – olvasható a rendeletben.
Az új ipari park területének előkészítésére – a fakivágásokra, a telekkisajátításokra, az előzetes régészeti munkákra – eddig 1,7 milliárdot adott a kormány; a földmunkálatok és fakivágások már meg is kezdődtek. Emellett a Dunakeszi vasúti rakodó terminál létrehozására is biztosított a kormány 1,9 milliárd forintot – ennek megvalósítását viszont 2023-ra és 2024-re ütemezték át. Ez utóbbi Göd közigazgatási határán kívül, a GKGÖ „vonzáskörzetében” fog megépülni; ám arról, hogy lesz-e ipari vasútvonala is a gödi iparterületnek, s az pontosan hol fog húzódni, semmit sem lehet tudni.
S mindezek a beruházások vélhetően csak a kezdetet jelentik: a különleges gazdasági övezet fejlesztései előreláthatóan további közpénz-milliárdokat fognak felemészteni.
Nyitókép: Szijjártó Péter kezet fog a Samsung SDI elnökével, Choi YoonHo-val. 2022. július, Budapest. Forrás: Szijjártó Péter – Facebook
|
Újabb 22 milliárdot önt a kormány a gödi Samsung-gyár infrastruktúra-fejlesztéseibe
|
Tovább növekedtek a gödi iparterület fejlesztési költségei. A kormány közel húszmilliárd forint plusz pénzt biztosít az akkumulátorgyár áramellátására, ami így mintegy 50 milliárdba fog kerülni. Szintén emelik az iparosítás miatti közútfejlesztés összegét: egy októberi rendelet erre 2,8 milliárd forint többletforrást biztosít. Az összköltségek az eredetinek több mint a duplájára nőttek: az akkumulátorgyár közmű- és útfejlesztéseinek összege 92 milliárd forintnál tart.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/06/ujabb-22-milliardot-ont-a-kormany-a-godi-samsung-gyar-infrastruktura-fejleszteseibe/
|
2022-12-06 00:00:00
| true
| null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Mintegy 80 millió forintot oszt szét egy friss kormányhatározattal a kabinet több mint féltucat mezőőrségnek. Ahogy a hvg.hu is beszámolt a Magyar Közlönyben megjelent döntésről: az Agrárminisztérium költségvetéséből községenként néhány millió forintos összeget kapnak a következő déli határmenti települések mezei őrszolgálatai: Mórahalom, Röszke, Zákányszék, Ruzsa-Öttömös, Bácsalmás, Ásotthalom és Domaszék.
A legtöbbet, 26,5 millió forintot a mórahalmi mezei őrszolgálat kapta működési költségei fedezésére, a második legnagyobb összeget, 15,9 milliót pedig az ásotthalmi szervezet. A szerb határtól alig pár száz méterre fekvő, alig négyezer fős Ásotthalmot tavaszig a Mi Hazánk elnök-frakcióvezetője, Toroczkai László (képünkön) vezette polgármesterként, a parlamenti képviselővé választott politikus összeférhetetlenség miatt mondott le a településvezetői pozícióról.
Toroczkai egy parlamenti felszólalásában az őszi ülésszak egyik ülésén is szóba hozta a déli határhoz közeli községek mezőőrségeit, mondván: a nagy számú illegális határátlépő miatt sok dolga van a mezőőröknek. Az ásotthalmi mezőőrök egyébként az utóbbi időben azzal is a hírekbe kerültek, hogy két emberükre „közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” miatt a rendőrség pénzbírságot rótt ki, a szabálysértést pedig a bíróság is helybenhagyta, bár az érintettek fellebbeztek ez ellen, mondván: mindent szabályszerűen tettek.
Ügyükben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet kérte a rendőrség vizsgálatát egy tavalyi videó nyomán, amelyet Támadások után embervadászat a határon címmel tettek közzé az ásotthalmiak. A film bemutatja, miként kutatnak a mezőőrök a határon átjutott migránsok után, ám a TASZ álláspontja szerint a mezőőröknek – miként a vonatkozó törvény is körülírja – a termőföld és az ott lévő értékek, épületek, termény védelme a feladatuk, nem több.
Önbíráskodás és kényszerítés gyanúja miatt egyébként már 2017-ben is érkezett panasz, sőt feljelentés is az ásotthalmi mezőőrökre, akik állami pénzt sem először kapnak: idén januárban a mostaninál nagyobb, 25 milliós összeghez jutottak. Amúgy Toroczkai már alapból részben állami pénzből indította útjára 2014-ben az ásotthalmi mezőőrséget – ugyanilyen szervezet pedig Gyöngyöspatán már 3 évvel korábban alakult.
|
A múltkori büntetés után most pénzt kap az államtól Toroczkai mezőőrsége
|
Nemrég pénzbírsággal büntettek ásotthalmi mezőőröket, amiért a határsértőkkel szemben túlléptek a hatáskörükön, most viszont az állam jelentős támogatást nyújt a Mi Hazánk elnöke, a volt polgármester által gründolt szervezetnek és más, a déli határnál működő mezőőrségeknek.
| null | 1
|
https://m.hvg.hu/itthon/20221129_A_multkori_buntetes_utan_most_penzt_kap_az_allamtol_Toroczkai_mezoorsege
|
2022-11-29 14:23:00
| true
| null | null |
HVG
|
Uniós pénzek szabálytalan kifizetésének gyanúja miatt indított nyomozást az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal a Mohácsi Önkormányzatnál a helyi ellenzék feljelentése alapján – írja az ATV. Schwarcz-Kiefer Patrik, a Baranya Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője szerint, „a korábbi beadványok feljelentések alapján a magyar hatóság nem talált semmi kivetnivalót", ezért mentek tovább és az OLAF felé is bejelentést tettek, amit az uniós csalás elleni hivatal befogadott és nyomozást rendelt el.
Mohács polgármestere elismerte a vizsgálat tényét, de azt hangsúlyozta, hogy nem csak az önkormányzatot, hanem az irányitó hatóságokat is vizsgálták az OLAF nyomozói, akik az államkincstárnál is látogatást tettek. Annyi derült ki, hogy Mohácson az 5 legnagyobb uniós pályázat aktáit kérte el és vizsgálta a hatóság az elmúlt hetekben.
Az ATV úgy értesült, hogy a nyomozás egyelőre lezárult a mohácsi önkormányzatnál, arról, hogy találtak e bármilyen szabálytalanságot majd csak a jövő évben fogják tájékoztatni a sajtó képviselőit.
|
Mohácson indított nyomozást az OLAF
|
A polgármester elismerte a vizsgálat tényét.
| null | 1
|
https://m.hvg.hu/itthon/20221128_ATV_Mohacson_inditott_nyomozast_az_OLAF
|
2022-11-28 21:53:00
| true
| null | null |
HVG
|
A vádirat szerint a vádlottak szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű fiatalok felkarolásának támogatására hoztak létre egy alapítványt, és az így működtetett iskolában olyan tanulók után is támogatásokat vettek igénybe, akik nem álltak tanulói jogviszonyban az intézményekkel, illetve ugyan beiratkoztak, de a tanórákat nem látogatták. Az oktatási intézmény vezetői olyan utasítást adtak a tanároknak, hogy a hiányzó tanulóknak fél évente legalább két érdemjegyet kell adni, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor elégtelen osztályzatot kell beírni.
A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi) és a Rogers Gimnázium egykori igazgatóit és igazgatóhelyetteseit, emellett az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány elnökét és adminisztrátorát is vádolja az ügyészség.
A vád szerint összesen több mint 336 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek, amelyből az intézményeket fenntartó alapítvány elnökéhez, az elsőrendű vádlotthoz 112 millió forint köthető. A mai meghallgatást a harmadrendű vádlottal kezdték, akire az ügyészség 1 év 4 hónap szabadságvesztést kért három évre felfüggesztve bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vádjával.
Ha nem lenne ügy, nem állnék itt
Vallomása és az előkészítő ülésen elmondott szavai között több eltérés is volt. A vádlott az ülésen azt állította, hogy nem tudott az adatok valótlanságáról, míg vallomásában ennek ellenkezője szerepelt, de a bűnösségét végül elismerte. Úgy töltötte ki a 2012-es évre vonatkozó normatív támogatást igénylő kérelmeket és elszámolásokat, hogy nem volt annak tudatában, hogy az adatok, amiket állítása szerint az elektronikus naplóból kérdezett le, nem a valóságot tükrözik.
„Hát aláírtam ezeket a papírokat, ha nem lenne ügy, nem állnék itt”
A vádlott végül hozzátette, hogy nem szeretné, hogy folytatódjon ez az eljárás, emiatt döntött úgy, hogy inkább elismeri bűnösségét. A bíró ezt nem fogadta el, mivel a bűnösséget beismerő nyilatkozat nem állt összhangban a vallomásában szereplő információkkal, a bűnösség elismerésén túl a történteket is alá kellett volna támasztania.
A negyedrendű vádlott 2014 januárjától mint igazgatóhelyettes dolgozott a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában. Ő írta alá a 2013-as normatív igénylést, amivel kapcsolatban elismerte bűnösségét, és annak jóváhagyását kérte a bíróságtól. Vele szemben 8 hónap szabadságvesztést kértek. Azt állította, hogy nyomás hatására írta alá a papírokat, nem is ért az ilyesmihez, nem tudta, hogyan kell normatív támogatási igényléseket kitölteni, majd megjegyezte, hogy ez amúgy is az iskolaigazgató feladata lenne. Azt mondta, csak azért írt alá, mert rányomták a feladatot, mivel akkor nem volt igazgatója az iskolának.
Először hosszan tagadta, hogy tudott volna az adatok valótlanságáról, majd hirtelen az ellenkezőjét állította, mire a bíró határozott álláspont képviseletére kérte.
„Akkor azt mondom, tudtam róla, a váddal egyezően szeretnék nyilatkozatot tenni.”
Az ügyészségi egyezség kérelmét a bíróság végül arra hivatkozva utasította el, hogy a vádlott tudatában volt annak, hogy segített a költségvetési csalás elkövetésében.
Kést nem fogtak a torkomhoz
A következő megszólaló szintén igazgatóhelyettesként dolgozott a Szefiben. A vád szerint tudatában volt annak, hogy hamis adatok szerepelnek az általa aláírt dokumentumokban. Kérdésre mondta el, hogy felmerült a vezetői értekezleteken az, hogy a sokat hiányzó hallgatóknak meg kellene szüntetni a tanulói jogviszonyát, azonban erre engedélyt nem kapott, és ez nyilvánvalóan kapcsolatban volt a tanulók száma után igényelhető támogatásokkal.
„Muszáj volt aláírni, igazgatóhelyettes voltam, féltettem a munkámat” – mondta. Ennek kapcsán kényszerítésről beszélt, úgy érezték, az értekezleteken is nyomás alatt vannak. A bíró kifejtette a kényszerítés definícióját, ami ha ténylegesen megtörtént, a vádlott mentesülhet a vádak alól. „Nyilván kést nem fogtak a torkomhoz, szóval saját döntés volt” – hangzott a válasz.
A vádlott képzésekre is beiratkozott, amiket nem végzett el, meg sem jelent a tanórákon. Elmondása szerint önszántából iratkozott be, érdekelték a képzések, de „sosem jött ki úgy”, hogy el tudjon járni az órákra. Tisztában volt tettei következményeivel. „Abban bíztam, hogy rendben lesz minden. Előtte sem volt semelyik évben probléma.”
A korábbi vallomásában ő is azt mondta, hogy nem tudott semmiről, ám álláspontjának későbbi megváltozását azzal indokolta, hogy időközben rádöbbent, hogy hozzájárult a csaláshoz. Bűnösségét elismerte, és az egyezség jóváhagyását kérte, amelyet az ő esetében elfogadott a bíróság.
A nap utolsó vádlottja adminisztrátorként dolgozott az Esély alapítványnál, őt szándékos segítségnyújtással vádoltak, és 6 hónapot kért rá az ügyészség. Bűnösségét elismerte. Azt állította, hogy az alapítvány vezetése hozta azokat a döntéseket, melyek szerint nem kell törölni azokat a diákokat, akik nem járnak be az órákra, valamint az alapítvány vezetése döntött afelől is, hogy a szeptemberi beiratkozottakkal bővített listát csatolják a későbbi igénylésekhez.
A diákoktól hallották, hogy nyomoznak a suli után
Még 2014-ben írta meg a Délmagyar.hu, hogy a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen folytat nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. Az előzetes információk szerint az eljárás kamudiákok miatt indult, ugyanis az intézmény nem létező tanulók után vehetett fel jogtalanul 50 és 500 millió forint közötti összeget.
„30–44 fős jelenléti ívekkel kezdtük a tanéveket, akik közül legfeljebb 15–18 személlyel találkoztunk, ebből általában 7–8 diák jelent meg az órákon, és volt olyan év, amikor négyen vizsgáztak. Szerintem már induláskor a fele fiktív tanuló volt, sőt olyanról is tudok, amikor a kollégák »iratták be« gyermekeiket a létszám szaporítása érdekében, akiket egyszer sem láttunk. Jelenléti ívet nem olvastunk, mert volt, hogy egyetlen diák tisztelte meg a tanárt” – mondta a lapnak akkor a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola egykori oktatója.
Szerinte a bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor 2010-ben az iskola igazgatója Budapestre távozott. Egy másik ott dolgozó korábban azt nyilatkozta a lapnak, hogy
a diákjaiktól értesültek arról, hogy a NAV vizsgálatot indított.
A Szefi bezárása után két évvel ismét a Délmagyar.hu arról cikkezett, hogy a nyomozás már három éve megindult, de iskola akkori igazgatóját még mindig nem hallgatták meg. Az igazgató a lapnak korábban azt nyilatkozta, hogy a kezdeményezésére, közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya, és hogy a távozása semmilyen összefüggésben nem állt azokkal a szerinte rendben lezajlott ellenőrzésekkel, amelyeket a Magyar Államkincstár végzett többször is az intézményben.
A Szefit megszüntető iskolafenntartó alapítvány elnöke, Budai Géza a Szeged.hu kérdésére válaszolva mondta el 2018-ban, hogy még őt sem hallgatták meg az ügyben, de áll a megkeresés elé.
|
Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában
|
Fantomdiákok után vettek fel százmilliós állami támogatást a szegedi iskolában, tanárokat hallgatott meg vádlottként a bíróság
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/11/25/iskola-allami-tamogatas-koltsegvetesi-csalas-szeged
|
2022-11-25 10:15:00
| true
| null | null |
Telex
|
Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben:
– kelepcét állítottak, lehallgattak,
– majd a mondandómat megvágták és így értelmét alapvetően megváltoztatták és
– ezt a manipulált szöveget a széles nyilvánosságban terjesztették
– írta Bajnai.
A kiposztolt rendőrségi határozat indoklásában az olvasható, hogy az eljárás során beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy „az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat”. A határozat szerint az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le a volt miniszterelnököt.
Ahogy arról korábban írtunk, tavaly novemberben jelent meg egy hangfelvétel a Városháza ügyében, amelyen Bajnai Gordon hallható. A felvétel tavaly nyáron készült, miközben Bajnai találkozott Gansperger Gyula vállalkozóval.
Ahogy arról a Városháza-ügyről szóló cikkeinkben is írtunk, az Anonymous névtelen szivárogtató rendre, titokban rögzített felvételeket posztolt, majd bejelentette, hogy elküldi a rendőrségnek a fővárosi ingatlaneladásokkal kapcsolatos felvételeit, állítólag 7 tárgyalás összesen 10 órányi felvételét. Anonymous eleinte sorozatos szivárogtatása valóban fővárosi ingatlanértékesítésekkel, illetve konkrétan is a Városháza hasznosításával foglalkozott, és ezzel kapcsolatban olykor erős állítások vagy a hivatalos fővárosi kommunikációval ellentétes tónusú beszélgetések is kiszivárogtak, aztán a sorozat vége felé Anonymous már egészen primitív világmagyarázatokkal és összeesküvés-elméletekkel szórakoztatta a nagyérdeműt.
Miről szól a Városháza-ügy?
|
Városháza-ügy: Bajnai Gordont lehallgatták, az Anonymous felvételét összevágták
|
Felfüggesztette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények elleni osztálya azt az eljárást, amelyet Bajnai Gordon feljelentése nyomán indított, az erről szóló határozatot Bajnai Gordon tette közzé a Facebookon. A volt miniszterelnök azt írta a bejegyzésben, hogy a rendőrségi határozat tisztázza, bűncselekményt követtek el vele szemben.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/11/28/varoshaza-ugy-bajnai-gordon-anonymus-szivarogtatas-rendorseg-hatarozat
|
2022-11-28 10:18:00
| true
| null | null |
Telex
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében.
A megalapozott gyanú szerint 2017-ben az ingatlan-nyilvántartási szakügyintézőként dolgozó kormánytisztviselőt azzal kereste meg ismerőse, hogy felesége – egy Pest megyei település polgármestere – ingatlanának szomszédságában olyan telkek helyezkednek el, amelyek tulajdonosai a II. világháború után kitelepített sváb származású személyek, akik hiányos személyi adatokkal szerepeltek az ingatlan- nyilvántartásban.
A férfi 450 ezer forintot ajánlott azért, hogy a kormánytisztviselő vonja össze ezeket az ingatlanokat egy helyrajzi szám alá, amelynek tulajdonosaként már csak a feleségét tüntesse fel a nyilvántartásban.
A kormánytisztviselő az ajánlatot elfogadta, az ígért összeget átvette, majd a polgármestert a 345-ről 4537 négyzetméterre növelt ingatlan kizárólagos tulajdonosaként valótlan adatokkal (megkerülve az előírt eljárási rendet, a jogszabályi feltételek hiányában az ingatlan többi tulajdonosát törölve) bejegyezte a közhiteles nyilvántartásba.
A Pest megyei polgármester nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
Az ügyészség közleményében leszögezte, hogy a büntetőeljárás érdekében az ügyről más adat jelenleg nem közölhető.
|
Kihallgatott az ügyészség egy Pest megyei polgármestert, aki a gyanú szerint jogtalanul szerzett telkeket
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességet megszegve, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt hallgatott ki gyanúsítottként egy Pest megyei polgármestert és két társát kedden, olvasható az ügyészség közleményében.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/11/29/pest-megye-polgarmester-korrupcio-telek-svabok
|
2022-11-29 10:29:00
| true
| null | null |
Telex
|
„Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem”
– mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Az ügy vádirata röviden két részből áll: egyrészt a vád szerint a Boldoghoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve befolyásolta néhány TOP-os pályázat eredményeit, amikért vállalkozóktól 20 milliót kaptak; másrészt arról van szó, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
A mai tárgyaláson a vádlottakat hallgatták meg, ám senki sem tett vallomást. A bíróság így mindenkinél ismertette a korábbi vallomásaik tartalmát. Boldog István sem szeretett volna ma vallomást tenni, de hozzátette, hogy írásban később lehet, hogy tenne. A korábban tett vallomások ismertetéséből pedig egyértelműen Fehér Petráé, az ügy másodrendű vádlottjáé volt a legérdekesebb, akire az ügyészség ugyanúgy hat évet kér, mint Boldog Istvánra, és aki Boldog mindenese volt az ügy kirobbanásáig. A vádban szereplő pályázatok idején Fehér a Szolnok megyei közgyűlés fideszes alelnöke volt.
Fehér 2020 februárjában tett írásbeli vallomásában azt írta, fiatalkora óta politikai pályáról álmodott, és hitte, hogy az a politikai közösség, amit választott a Fidelitasszal és a Fidesszel, jót akar tenni az országnak, és hitte, hogy ő is jót tud majd tenni. 24 évesen szórólapozott, plakátokat ragasztott, aztán egyre följebb lépett. Aztán ahogy egyre közelebb került a magasabb politikai, döntéshozói körökhöz, látta, hogy milyen külső és belső hatalmi játszmák vannak, milyen gazdasági érdekek ütköznek.
„Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de annak csak az lett volna az eredménye, hogy kivet magából az egész rendszer”
– írta. Ezért az egész rendszert elfogadta úgy, ahogy az működik, annak minden játékszabályával együtt: „Kicsi voltam ahhoz, hogy átírjam őket.” Nyilatkozatában kiemelte, hogy a legmagasabb politikai hatalmi szinten mindig is nyílt cél volt, hogy a hatalomhoz lojális vállalkozói réteget megteremtsék, és ez mitől működött volna kicsiben, helyi szinten másképp. Aki hatalommal rendelkezik, az helyzetbe hozza azokat a gazdasági szereplőket, akikben bízik.
Majd idézte a rendszer lényegét, vagyis azt, amit a Századvég Alapítvány akkori elnöke a Magyar Időknek adott interjúban mondott 2015-ben. Lánczi András szerint „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”, mivel szerinte a Fidesznek fontos, hogy a hazai vállalkozói réteg megerősödjön, és bár ezt korrupciónak nevezik egyeseik, de szerinte ez politikai nézőpont.
Fehér egyébként írásos vallomásában nem írta le Lánczi nevét, mert nem szerette volna, hogy az általa azóta is nagyon tisztelt ember neve szerepeljen egy ilyen bírósági ügyben. Fehér Petra szerint ő Boldog István mindenese, titkára, intézője, illetve, ahogy ő fogalmazott „csicskása” volt. De magát egy senkiként aposztrofálta, aki semmiről nem dönthetett, semmilyen döntést nem befolyásolt.
Fehér elmondta, hogy az volt a dolga, hogy intézze Boldog és az alá tartozó önkormányzatok, polgármesterek közötti kapcsolattartást, Boldog kampányait, és segítse a Boldog egyik kampányeszközeként is működő fesztiválját, a kétpói betyárételfőző fesztivált. Amihez, mivel ingyenes rendezvény volt, de még a főzéshez használt alapanyagokat is a fesztivál biztosította, sok támogató kellett. Ehhez sok céggel kellett felvennie a kapcsolatot, lojális vállalkozások segítették, de ez önmagában nem is korrupció, nyilatkozta korábban. Boldogot pedig úgy írta le, mint akinek nem is számít igazán a pénz, nincs nagy háza, drága autója, ő csak jóban akart lenni a pártvezetéssel, a nemzetirock-zenekarok érdekelték, és
arra vágyott, hogy három napig betyárgúnyában sétálgathasson a fesztiválján.
De Fehér emellett szerette volna, ha marad egy „kis maradéka a magánéletének”, hogy kezelni tudja az „urak állandósult férfiúi közeledését” is. „Mindenki azt várta tőlem, hogy legyek kedves ezzel, meg azzal, a Boldog az elején mondta, hogy ne utasítsam vissza K. Péter (harmadrendű vádlott, Boldog másik »táskás embere« – szerk.) próbálkozásait, mert kell neki az az ember.”
Fehér elmondása szerint amikor már épp senki sem bízott K. Péterben, akkor az ügy másik vádlottjával, az egyik lezsírozott módon közbeszerzést nyert cég vezetőjével akarta összeboronálni őt Boldog István, vagy legalább valahogy kihasználni azt, hogy az illető is „bepróbálkozott” Fehérnél. Méltatlannak találta ezt az egészet, ráadásul elmondása szerint ugyanezek az emberek azt suttogták folyamatosan, hogy ő és Boldog szeretők, ami „gusztustalan kitaláció”.
Fehér elmondása szerint nyilvánvalóan akkor támogatnak politikai kampányokat, ha ebből lesz valami hasznuk, de ő ezzel nem foglalkozott. Fehér úgy nyilatkozott, ő nem kapott vagy vett át semmiféle korrupciós, visszacsorgatott pénzt, de azt ajánlotta a hatóságoknak, nézzék már meg az érintett cégeket, hogyan vettek ki azokból fiktív számlákkal pénzeket.
Az ügy harmadrendű vádlottja, Boldog másik táskás embere K. Péter tanúvallomásaiban Fehér Petrára is terhelő dolgokat állított, amikre Fehér azt mondta, azok nem igazak, és K. Péter csak magát akarta menteni, úgy akart járni, mint az egész ügy kirobbantója, a volt kengyeli polgármester Nagy Szilárd, aki vádalkut kötött. K. Péter ugyanis azt mondta, a vállalkozóktól átvett korrupciós pénzt elosztották Boldoggal és Fehérrel.
„Semmilyen pénzt nem adott nekünk, értem, hogy amikor kihallgatták, haza szeretett volna menni, de én is haza szerettem volna menni. De én nem mondtam hazugságokat” – vallotta, és hozzátette akkor is, hogy K. Péter pontosan tudja, hogyan lopták ki zsákszámra a cégekből a pénzeket kamu számlákkal, de tudta, hogy ha rájuk tolja az egészet, akkor megúszhatja. Fehér egyébként az idézett vallomásában arról is beszélt, hogy az ügy alapját képező Nagy Szilárd-féle vallomás már közkézen forgott, mielőtt bármennyire is nyilvános lett volna, és mielőtt hivatalosan is bejelentkezett volna a hatóság náluk. Boldog István pedig egy nap úgy érkezett haza Budapestről Fehér vallomása szerint, hogy elmondta, lehallgatják őket, majd megkérte őket, hogy
ne hívják a telefonban többé főnöknek. És a közös Viber-csoportból is kilépett.
Fehér emellett megjegyzett még egy dolgot a vádirattal kapcsolatban a korábbi vallomásában.
„A Rolex órát is beleírták a jegyzőkönyvbe, de hát az hamisítvány” – mondta Fehér, aki elmondta, azért vette, mert azokban a körökben őt egy „komolytalan csajnak” tartották, akivel nem érdemes beszélni, mert ő csak a „Boldog kiskutyája”. Ő próbált olyannak látszani, akit komolyan kell venni, és vett egy Rolex-hamisítványt, és most pedig úgy állítják be, mintha ő lenne a táskás ember.
A többi vádlott
A többi vádlott sem tett ma vallomást, de korábbiakat ismertetett a bíróság. K. Pétertől például azt, hogyan kért 10-10 millió forintot két, az ügyben szintén vádlottként szereplő cégvezetőtől, amit megosztott Boldogékkal. Egészen pontosan az ügyben szintén vádlott, de beismerés után már első fokon elítélt asszisztensét küldte a pénzért, erről itt írtunk bővebben.
Megjelent a vád szerint előre lezsírozott közbeszerzéseket intéző cég vezetője is. Idézett vallomásában elismerte, hogy irányított közbeszerzések voltak, ő Boldog emberétől kapta meg, milyen cégeket kell meghívni, kinek kell nyernie stb. Hozzátette, tudta, hogy ez nem szabályos, de belement, abban reménykedve, hogy emiatt a jövőben még több ilyen munkát fog kapni.
Ennek a közbeszerzéseket lebonyolító cégnek a vezetője egyébként idézett vallomásában az akkori mezőtúri polgármestert, a Boldogot azóta a parlamentben váltó Herczeg Zsolt nevét is említette többször. Például azt vallotta korábban, hogy volt egy időszak, amikor Boldog és K. Péter nem voltak jóban, akkor hanyagolni kellett a vele való együttműködést, de aztán kibékültek, és erről maga Herczeg, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő tájékoztatta telefonon, mondván, kibékültek, minden mehet úgy, ahogy korábban ment.
Korábbai vallomása szerint Herczeg Zsolttal egyébként többször is egyeztettek, hiszen a mezőtúri önkormányzattal is együttműködött a most vádlottak padján ülő közbeszerzési szakértő, ahogy egyébként a most vádlottak padján ülő cégvezetőknek is volt mezőtúri projektje. Mindenesetre ebben a bírósági eljárásban nem szerepel mezőtúri ügy. A közbeszerzéses ember a vallomásában karcagi és mezőtúri projektekről is beszélt, de a bírónő azokat most nem olvasta fel, mert nem kérte sem a vád, sem a védelem.
Megjelent a két érintett cég vezetője, mindketten vádlottak, mindkettejük korábbi vallomásában szerepel, hogy fejenként 10-10 millió forintot szedtek össze, amit K. Péternek adtak át, és mindketten biztosak benne, hogy ez hová és kihez került. Abban mást mondanak, hogy miért fizettek: az egyik vállalkozó állítja, hogy nem a perben is szereplő elnyert projektek miatt, hanem jövőbeni munkák reményében, míg másikuk szerint csak a perben szereplő projektek miatt adták a korrupciós pénzt.
Egyikük egyébként azzal mutatta be, hogy mennyire Boldog István volt a főnök, és nemcsak, hogy tudott mindenről, de ő irányította valójában ezeket a dolgokat, hogy amikor az egyik érintett beruházásnál, a Szinyei Merse kúriánál találkoztak, akkor volt ott három műemlékvédelmis ember is, akik arról beszéltek, hogy a belső festés nagy részét meg kell menteni, ez azonban egészen biztosan növelni fogja a költségeket. A vádlott vállalkozó szerint erre Boldog azt mondta,
nem érdekli, ne foglalkozzanak ilyesmivel, ne hátráltassák a felújítást.
Arról is beszélt vallomásában, hogy miután átadta K. Péternek a 20 millió forintot, amit a vádlott-társával, a másik vállalkozóval tettek össze, nem annyira bízott benne, ezért azt kérte, hogy Fehér Petra küldjön neki egy szmájlit, ha megérkezett hozzájuk a pénz. Az sms pedig megjött. Majd elmesélte, hogy másnap beszélt telefonon K. Péterrel, aki viccesen úgy szólt bele a telefonba, hogy „disszidáltunk”. Elmondása szerint Boldog István, K. Péter és Fehér Petra együtt vásárolgattak éppen Bécsben.
Boldog védője szerint mentelmi jogot sértett a lehallgatás
Boldog István védője az első tárgyalási napon azzal állt elő, hogy egy sor bizonyíték kirekesztését kéri a bíróságtól. Mégpedig azokat a hang- és képfelvételeket, megfigyelési jegyzőkönyveket, amiket a nyomozóhatóság akkor készített, amikor még életben volt Boldog István mentelmi joga. Miközben éppen ezekre alapozva fordulhatott az ügyészség az országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.
Varga arról beszélt, hogy ez annyira vakfolt a törvényben, hogy majd be fog adni egy részletes véleményezést. Elmondta, hogy ilyen lehallgatást például csak úgy lehet végezni, hogy mentelmi joggal bíró személyt közvetlenül nem érint. Sőt, számos tanúvallomás Boldogot érintő része is sérti Boldog mentelmi jogát, mert akkor születtek, amikor még megvolt a fideszes politikusnak a mentelmi joga.
Az ügyész szerint azon túl, hogy ezzel a felvetéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél, hozzátette, hogy lehet, hogy Varga korábban évekig mentelmi bizottsági tag volt, és lehet, hogy régen ez egy kevésbé szabályozott terület volt, de 2018 óta a törvény taxatíve felsorolja, hogy milyen esetekben lehet ilyen eszközöket használni mentelmi joggal bíró esetében is.
A mai tárgyalási napon egy indítvánnyal élt Varga, amit átadott a bírónőnek és a vád képviselőinek is, úgy tűnik, ezt továbbra sem engedte el. Elmondása szerint az indítványban egy szakvélemény szerepel, amiben a szakértő osztja az ő álláspontját.
Hivatali vesztegetés
Hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és 6,6 millió forint értékű vagyonelkobzást kér Boldog István fideszes parlamenti képviselőre az ügyészség, illetve a közügyektől öt évre tiltanák el, hangzott el a bíróságon 2021 júniusának végén, Boldog ügyének előkészítő tárgyalásán, amiről hosszabban ebben a cikkünkben számoltunk be. Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen.
A Boldog-ügy vádirata két részből áll. Az első részben a vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”. Mindezekért a vállalkozóktól 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
A második vádpont arról szól, hogyan keresték meg Boldog emberei a körzet településeinek polgármestereit azzal, hogy a nyertes pályázati pénzekből mennyit kell visszafizetni, például arra, hogy Boldog kampányát finanszírozzák.
Boldogot egyébként az ügyészség konkrétan a következőkkel vádolja:
2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett vesztegetés elfogadása,
2 rendbeli felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban.
Rá, illetve a két táskás emberére (Fehér Petrára és K. Péterre) hat év letöltendő börtönt kért az ügyészség. Az ügy előzményeiről, a vád részleteiről és az előkészítő ülésen elhangzott nyilatkozatokról ebben a cikkünkben olvashat részletesen. Boldog januárban úgy fogalmazott: „ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van”.
Az ügy részleteiről, a többi vádlottról, és azok szerepéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
2021 szeptemberében egyébként az ügy ötödrendű vádlottja minden ellene hozott vádat beismert a bíróságon, ezért első fokon felfüggesztett büntetést kapott. G. Vanda Boldog István fideszes országgyűlési képviselő táskás emberének, K. Péternek volt az asszisztense, és a vád szerint bűnsegédként kenőpénzeket vett át és juttatott célba, ezt pedig az előkészítő ülésén most be is ismerte. Azt mondta, sajnálja, ami történt, már megbánta, és fel sem fogta a helyzet súlyosságát, amikor átvette a pénzeket. Mindezért a bíróság bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban miatt két év szabadságvesztésre ítélte, öt évre felfüggesztve. Az ügyészség súlyosabb ítéletet kért rá.
|
Boldog István mindenese: Beleállhattam volna, hogy ez így nem jó, de akkor kivet magából a rendszer
|
„Én már kiszálltam a politikából. A politika csak játék, most már csak a Facebookon szórakozom vele. Egyébként őstermelő vagyok, van egy almáskertem” – mondta a Fővárosi Törvényszék folyosóján Boldog István, volt fideszes képviselő a Telexnek a tárgyalása előtt. Boldogot és társait többek között hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/11/30/boldog-istvan-targyalas-fidesz-korrupcio-hivatali-vesztegetes-elfogadasa
|
2022-11-30 10:44:00
| true
| null | null |
Telex
|
„Sosem kérdezték, hogy megvan-e az önerő, mert az elején igazolva lett, hogy megvan” – mondta az egyik tanú, a vádlottak korábbi irodavezetője a szegedi bíróságon a kisteleki szellemszállóügy tárgyalásán szerdán. A bíróság szerdán több tanút is beidézett, hogy kiderüljön, mi lett a projekthez szükséges önerővel, amit a beruházás indulásakor leigazoltak, idővel azonban valahogy mégiscsak nyoma veszett.
Az eljárás azért indult, mert az ügyészség szerint a Royal Casa Kft. vezetői úgy akartak 822 millió forint uniós és magyar állami támogatással gyógyászati központot építeni a Szegedhez közeli Kisteleken, hogy hamis önerő-igazolásokat adtak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Mindez még 2012-ben történt, a tervek szerint 15 különböző testi és lelki gyógymódot kínáló wellnessközpont azonban azóta sem nyitott meg, épülete a mai napig torzóként áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában.
Az ügy első és másodrendű vádlottja a Royal Casa Kft. vezetői, akik egyébként egymással élettársi kapcsolatban éltek. Az ügyészség szerint a pár sosem rendelkezett a pályázathoz szükséges önerővel, annak meglétét valótlan tartalmú dokumentumokkal igazolták. A vád szerint ebben segített nekik a harmadrendű vádlott, a pár ügyvéd ismerőse, aki még egy valótlan tartalmú kölcsönszerződést is készített és ellenjegyzett. Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel több mint 822 milliós kárt okoztak a költségvetésnek.
Csak aláírni
Az ügyet bonyolítja, hogy a vádlottak nem sokkal az építkezés megkezdése után a eladták. Az új ügyvezető a kapott támogatást a beruházásra fordította ugyan, befejezni nem tudta az építkezést, mert ahhoz már az önerő is kellett volna, amiről addigra kiderült, nincs meg. 2016 végére le is álltak a munkálatok, 2017-ben pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is elállt a céggel kötött támogatási szerződéstől, és visszakövetelte támogatást.
2021-ben a Royal Casa egykori vezetőire – beismerő vallomás esetén – 6–6 év börtön és 5–5 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte az ügyészség, de a vádlottak tagadták bűnösségüket, ezért indult el a per, ami szerdán újabb tanúk meghallgatásával folytatódott.
A cég egykori irodavezetője a Royal Casa működéséről mesélt. Vallomásából kiderült, hogy papíron hiába volt a pár női tagja a cég tulajdonosa, valójában mindent partnere, a másodrendű vádlott intézett. Mikor a bíró megkérdezte, hogy akkor mégis mi volt a nő feladata, a tanú azt felelte,
„csúnyán fogalmazva, csak aláírni”.
Az egykori irodavezető szerint a pályázáshoz szükséges önerő tényleg megvolt, azt „a papírok szintjén” ő is látta. Úgy emlékezett, hogy kölcsönből szerezték a pénzt, és ebben valóban a harmadrendű vádlott ügyvéd segített. A tanú túlságosan sok konkrétumra nem emlékezett, de azt mondta, a kölcsön egy olyan cégtől érkezett, ahol a pár férfi tagja, azaz a másodrendű vádlott volt az ügyvezető.
A tanú szerint egyébként az önerőnek csak a pályázás során volt jelentősége, hogy tényleg megvan-e, azt utána már nem ellenőrizte a hatóság. Állítása szerint csak a kifizetések előtt hívtak le pénzt a támogatási összegből, amit a közbenjáró hatóság, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Darfü) mindig ellenőrzött is.
Az eltűnt önerő nyomában
Hogy nincs önerő, az csak azután derült ki, hogy a Royal Casa vezetői bebuktak, és eladták a céget.
„Könyvelési hiba történt, és ki lett vezetve az önerő”
– mondta a tanú, aki szerint egy alkalmazott hibázhatott annál a külsős cégnél, ami a könyvelést végezte.
Ezzel kapcsolatban a másodrendű vádlott, a pár férfi tagja azt mondta a bíróságnak, hogy amikor a hibát felfedezték, nekik már nem volt lehetőségünk azt kijavítani.
Hogy bizonyítsák, hogy az önerő tényleg megvolt, és nem hamisak az arról szóló igazolások, a védelem egy papíripari vállalkozót is a tanúk padjára szólított. A tanú egy informatikai fejlesztési projekthez adott kölcsön korábban a Royal Casát irányító férfinak 200 millió forintot egy barátján keresztül, szívességként, amit a vádlott kis csúszással vissza is adott volna, de a határidő letelte után inkább újra kölcsönkérte. A vállalkozó azt mondta,
„megkérdezték, hogy felhasználhatnák-e a pénzt egy szállodafejlesztéshez”.
„Akkor még a táskás dolgok mentek” – folytatta – „készpénzként vettem ki a cégemből, mert ki kellett mennem Afrikába egy 1200 hektárnyi eukaliptuszerdőt megvenni”. A pénzt táskában vitte le a férfinak testőr kíséretében, aztán papírokat írtak. Homályos emlékekre támaszkodva tette hozzá, hogy végül 50 millió plusszal kapta vissza a kölcsönadott összeget.
Egy másik tanú is azt próbálta igazolni, hogy megvolt az önerő. Ő a 2000-es évek közepén került üzleti kapcsolatba a másodrendű vádlottal, később közösen vezettek céget, aminek a férfi egy száztíz millió forintos hitelt is adott. A tanú ezt több részletben fizette vissza, elmondása szerint a vádlott a végén többször is kérte a pénzt, mert az egy szállodás projekthez kellett neki.
Az NFÜ is hibás?
Végezetül a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (Darfü) egyik akkori munkatársát szólították a terembe. A tanú 2013-ban projektmenedzserként dolgozott a hatóságnál, a Royal Casa Kft.-vel kapcsolattartóként érintkezett a gyógyászati központ építése során. A Darfü az NFÜ alá tartozó hivatalként azért felelt, hogy a papírok le legyenek adva,
a pályázatok tartalmát felettes hatóságként már az NFÜ vizsgálta.
A tanú megerősítette azt, amit a cég egykori irodavezetője is mondott, miszerint csupán a pályázat beindításakor volt jelentősége az önerőnek, a kivitelezés során már nem foglalkoztak vele. Elmondta, hogy a három hónapnál nagyobb csúszások vizsgálata éppen úgy az NFÜ hatáskörébe tartozott, mint a tulajdonosváltás kezelése, aminél általában meg is vizsgálták, hogy az új tulajdonos rendelkezik-e az önerővel. Az, hogy a Royal Casa esetében történt-e ilyen, nem derült ki.
„A kölcsön megléte is erősen vitatható” – idézte a bíró a pályázat elbírálásakor készült egyik hatósági dokumentumban szereplő megjegyzést – utalva arra, hogy valakinek az NFÜ-nél már a legelején gyanús volt, hogy valami nem stimmel az önerőt igazoló papírokkal –, de ennek értelmezésében a tanú már nem tudott segíteni. A tárgyalás márciusban folytatódik.
Befejezetlen tető, hiányos vakolás
Még 2016 áprilisában írta meg az Index a Délmagyar.hu nyomán, hogy már két hónapja készen kellene lennie a szállodának, azonban nincs, és senki nem is dolgozik az építkezésén, a beruházó az uniós pénzt felvette, de november óta a környéken sem járt. A szálloda a papírok szerint ekkor már hivatalosan elkészült, de az épület teteje befejezetlen, a vakolás hiányos, az ablakok szigetelése félkész, a Royal Casa Kft. viszont már február 15-én azt jelezte a Miniszterelnökségnek, hogy a projekt elkészült.
„A záró helyszíni szemlére még nem került sor, illetve az elszámolás ellenőrzése folyamatban, a projekt készültségéről csak ezek megtörténtét követően tudunk érdemben nyilatkozni” – közölte akkor a Délmagyar.hu-val az uniós források felhasználását koordináló Miniszterelnökség. A projekt már a kezdetek óta problémás volt, a beruházás egy gyors tulajdonosváltás után indulhatott csak el, miután Lázár János akkori hivatala kilistázta az offshore hátterű nyertest, a Royal Casa Kft-t.
A 444 2017-ben videóban próbálta meg felderíteni a kisteleki rejtélyt. Az építkezéséért felelős vállalkozóval is beszéltek, aki elmondta, hogy akkor jöttek a gondok, amikor az államtól kapott pénz elfogyott, és a saját részüket nem tudták hozzátenni az építkezéshez. Úgy érezte, csőbe húzták, mert ő akkor vette át a projektet, amikor az eredetileg pályázó tulajdonosok már egy rakás pénzt elköltöttek anélkül, hogy az építkezés megkezdődött volna. Menet közben derült ki az is, hogy nincs meg a 300 milliós önrész, mert a kiállított bankgarancia mögött nem volt fedezet, és nem kaptak rá hitelt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a szerződéstől 2017 áprilisában elállt, a kifizetett teljes támogatási összeg visszakövetelése mellett. Eltelt egy év, és a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara honlapján tűnt fel az épületkomplexum, ekkor az 1 milliárd forintra becsült épületet potom 500 millió forintért árulták.
Kedden jártunk a helyszínen, ahol igen rossz arcát mutatta a szálló: mindenfelé szemét, az ablakok betörve, a falak jórészt összefirkálva és -graffitizve. Annyi végül is megvalósult, hogy járnak ide emberek kikapcsolódni – csak nem éppen úgy, ahogy az a pályázati anyagban szerepelt annak idején.
|
Százmilliókat nyelt el a kisteleki szellemszálló, és még mindig nem tudni, ez kinek a hibája
|
Újra bíróság elé álltak a kisteleki szellemszálló ügyének vádlottjai Szegeden. Több tanút is meghallgatottak, hogy kiderüljön, megvolt-e a szóban forgó gyógyászati központ megvalósításához szükséges önerő, és kitértek arra is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség miként ellenőrizte az építkezést. A védelem három tanút sorakoztatott fel, csak úgy repkedtek a százmilliók a tárgyaláson, miközben a soha be nem fejezett wellnesskastély azóta is ott áll a Csongrád-Csanád megyei pusztában, de nem fürdeni, hanem graffitizni járnak oda leginkább a környékbeliek.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/12/01/kistelek-wellness-szallo-kastely-koltsegvetesi-csalas
|
2022-12-01 11:19:00
| true
| null | null |
Telex
|
A 2019-es önkormányzati választást az ellenzék kétharmaddal nyerte Pécsen, így a tízéves fideszes regnálás után céges és intézményi átvilágítások kezdődtek. Tucatnyi feljelentés történt, azonban sok esetben a hatóságok megszüntették a nyomozást, az ezzel kapcsolatos panaszok is sorra elvéreztek. Ezért több ügyben is pótmagánvádas eljárást kezdeményezett a sértett, vagyis az érintett cégek, azok új vezetői. Ilyen ügyben vádlott Vári Attila, a vízilabda-szövetség és a Pécsi Sport Nzrt. egykori vezetője is. Egy újabb ilyen ügy tárgyalása kezdődött meg érdemben csütörtökön a Pécsi Járásbíróságon.
Szentgyörgyi Dávidot, a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját ebben az eljárásban az átvilágítás során feltárt információkra, valamint nyomozati anyagokra hivatkozva hűtlen kezeléssel vádolják, két szabálytalan beszerzés miatt. Az egyikben a vád szerint egy budapesti cég a Pécsi Vagyonhasznosító szabályzatainak nem megfelelő eljárásban jutott marketing- és kommunikációs feladatokhoz, az ajánlatot beadó három cég közül kettőnél személyi összefonódások voltak, és a kiválasztásban rokoni kapcsolatok is közrejátszhattak. A másik egy informatikai fejlesztés volt, ami a vád szerint a beszerzési szabályok megkerülésével történt, és amit úgy fizettek ki, hogy az elvárt, szerződésben rögzített funkciókkal nem rendelkezett, ezért érdemben nem is használták. A két ügy elkövetési értéke 35 millió forint.
A vádlott szóban nem kívánt kérdésekre válaszolni, azonban a tárgyalás napján benyújtott írásos vallomásában kifejtette, hogy a kommunikációs és marketingszerződés rendben volt, és a nyertes kiválasztásában hozzáértő kollégák vettek részt. Az elkészült tanulmányokat pedig szerinte igenis használták, megvalósították, azonban az új vezetés nem folytatta a programokat. Az informatikai rendszerrel kapcsolatban pedig elmondta, hogy a fejlesztések egy része valóban nem valósult meg, de a beszerzés és a kifizetések rendben voltak, és a legfontosabb elem, az online számlabeküldés is működött. Álláspontja szerint a cégnél minden jogszerűen és szabályszerűen történt.
Ezt követően a vád részéről Szabó Szilárd, a PVH jelenlegi vezetője elmondta, hogy az informatikai fejlesztés szerződéséből egyetlen pont valósult meg, amit egy gépen lehetett csak használni, és 30-40 számlát tudott kezelni, a szükséges több ezer helyett. Ráadásul az ő vezetése alatt már nem is érkezett havidíjról szóló számla a fejlesztő cégtől.
Ezután jóval olcsóbban, egy komplex vállalatirányítási rendszert vezettek be egy olyan céggel együttműködve, amelyik egy figyelmen kívül hagyott eljárásban a legjobb ajánlatot nyújtotta be az előző vezetésnek.
A marketinges tanulmányokkal először a titkársági fénymásoló melletti szekrényben találkozott, az átadás-átvételkor a szakterületért felelős munkatárs ezeket nem említette, de más felelős vezető sem tudott róluk. Úgy látja, hogy egy ilyet házon belül is össze lehet állítani, a jelenlegi kommunikációs terv is így készült a cégnél.
Ezután a PVH két volt munkatársát hallgatta meg a bíróság, akik részt vettek a marketinges tanulmányok beszerzési eljárásában, bár arra már nem emlékeztek, hogy kinek a felkérésére kerültek a bírálóbizottságba. Az egykori HR-vezető és a volt vezérigazgató asszisztense egymásnak ellentmondó információkat közölt a bírósággal, majd a szembesítést követően az rajzolódott ki, hogy a döntést csak formálisan, papíron hozták meg közösen. Az ajánlatokat a kommunikációs vezető kérte be, és ő hozta meg a tényleges döntést is. Őt szintén meghallgatta volna a bíróság, de azt közölte, hogy életvitelszerűen Dubajban tartózkodik, és ha lehet, akkor online, egy későbbi időpontban beszélne. A tárgyaláson az is elhangzott, hogy az egykori kommunikációs vezető a volt vezérigazgató párja volt, ráadásul a marketinges megbízást elnyerő cég vezetőjével is rokonsági kapcsolatban volt.
A PVH volt gazdasági vezetőjét ebben az ügyben tanúként hallgatták meg, azonban van olyan eljárás, ahol a fideszes városvezetés alatt több pécsi önkormányzati céget megjárt szakember – Szentgyörgyi mellett – szintén vádlott. A tanú többször könnyeivel küszködve, hosszas szünetek után válaszolt a neki feltett kérdésekre. Előadta, hogy a marketinges tanulmányokról, azoknak hátteréről nem volt tudomása, de meglátása szerint minden szabályszerűen zajlott. Az informatikai beszerzést pedig most is szükségesnek ítéli, ugyanakkor kétségtelen, hogy voltak szerződésbe foglalt elemek, amik nem valósultak meg. Ezeknek technikai akadálya volt: egy DOS-alapú, 25 évig foltozgatott struktúrát kellett volna a mai követelményeknek megfelelő szoftverre cserélni és kompatibilitási problémák adódtak.
Azt is hozzátette, hogy a PVH-nak is volt felelőssége abban, hogy a fejlesztés nem sikerült. A tanú azt is elismerte, hogy a szoftver fejlesztésével megbízott informatikai vállalkozással azóta is munkakapcsolata van: néhány hónappal azután, hogy elhagyta a PVH-t, a cég könyvelője lett. Az is kiderült, hogy az ő javaslatára nem kötöttek szerződést a korábbi eljárásban nyertes informatikai vállalkozással, mert ebben az esetben rögtön ki kellett volna nekik fizetni egy 10 millió forint körüli összeget egy korábbi szerződés rendezése érdekében.
A tárgyalás újabb tanúk meghallgatásával februárban folytatódik, de ezen a vádlottnak már nem kell jelen lennie. A vád a PVH egykori kommunikációs vezetőjével kapcsolatban azt indítványozta, a bíróság szerezzen be igazolást tőle, hogy valóban életvitelszerűen tartózkodik Dubajban.
A PVH volt vezérigazgatója nemrég bukott el egy munkaügyi pert első fokon, amiben az átvilágítási dokumentumokra hivatkozó ítélet szerint nem jár a kirúgott cégvezetőnek a közel 10 millió forintos prémium.
|
Hűtlen kezeléssel vádolják a pécsi vagyonhasznosító volt vezérigazgatóját
|
Érdemi meghallgatásokkal folytatódott a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezérigazgatójának pótmagánvádas tárgyalása a Pécsi Járásbíróságon csütörtökön. A tanúk többször ellentmondásba keveredtek, szembesítésre is sor került, az egyik kulcsszereplő pedig meg sem jelent.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/12/02/hutlen-kezeles-potmaganvad-pecsi-vagyonhasznosito-elszamoltatas-pecs
|
2022-12-02 11:26:00
| true
| null | null |
Telex
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
A rendelkezésre álló adatok szerint 2022. december elsején reggel az egyik megyei Kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Főosztályán dolgozó kormánytisztviselő ellenőrzés alá vont egy tehergépkocsit, ami az árufuvarozás hatósági szabályainak csak részben felelt meg.
Az intézkedés a tehergépkocsihoz, illetve a rakományhoz kapcsolódó szabálytalanságokat tárt fel, többek között a sofőr gépjárművezetői képesítési igazolványa lejárt. Emellett elmulasztotta a szállítmányt ponyvával letakarni és a jármű műszaki állapota – köztük a fék – sem volt megfelelő. Miután a tisztviselő észlelte a hibákat, elhatározta, hogy jogtalan előnyt kér azért, hogy a szükséges eljárást ne folytassa le, és bírságot se szabjon ki.
Az ellenőrzést végző hivatalos személy a feltárt hiányosságok miatt több millió forintos bírság kiszabását helyezte kilátásba, de azt is közölte, nem kíván azokról jegyzőkönyvet felvenni. Az ellenőrzés alá vont személy azon kérdésére, hogy mi akkor a megoldás, azt felelte: „önre bízom.”
A kormánytisztviselő magatartására, fellépésének módjára tekintettel azért, hogy a hivatalos személy a kilátásba helyezett több millió forint összegű bírság kiszabásától eltekintsen, az intézkedés alá vont személy a magánál tartott készpénzt – összesen százezer forintot – átnyújtotta, amit a kormánytisztviselő azonnal eltett, majd további intézkedés nélkül távozott.
Az ügyészség alig egy nap elteltével gyanúsítottként hallgatta ki a 40 éves férfit, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
|
Százezer forintot kapott egy kormánytisztviselő, hogy ne vesse ki a milliós bírságot, gyanúsítottként hallgatták ki
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomoz – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
| null | 1
|
https://telex.hu/belfold/2022/12/02/kormanytisztviselo-gyanusitott-kenopenz-birsag-helyett
|
2022-12-02 11:32:00
| true
| null | null |
Telex
|
Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk.
A kormány 2020 májusában hozta létre a Széchenyi István Egyetemért Alapítványt (SZIEA), amelynek odaajándékozta a győri egyetemet annak minden ingatlanával együtt. A modellváltásnak nevezett folyamat részeként a többi közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz (kekva) hasonlóan a SZIEA-t is kitömték kormánypárti politikusokkal: a kuratóriumban helyet kapott Szijjártó Péter külügyminiszter és Dézsi Csaba András győri polgármester is, a felügyelőbizottságot pedig Tarlós István ex-főpolgármester vezeti.
Szijjártó Péter 2020 óta díjazás nélkül látta el a kuratóriumi tisztséget, idén augusztus elején leadott vagyonnyilatkozata szerint azonban 2022. június 1-től havi bruttó 1 millió forintnál többet kap a feladatért. A pontos összeg kuratóriumi tagtársa, Győr fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András vagyonnyilatkozatából derült ki: havi bruttó 1,5 millió forint.
2 év alatt 198 millió fizetésekre
Októberben a 24.hu adatigénylésére a győri egyetemet fenntartó alapítvány azt közölte, hogy 2020 szeptemberétől 2022. augusztus végéig összesen 126 millió forintot utaltak a kurátoroknak és 72 millió forintot a felügyelőbizottság tagjainak valamint a vagyonellenőrnek, azaz két év alatt összesen 198 millió forint ment el a fizetésekre.
Az öt kuratóriumi tag (Szijjártó és Dézsi mellett Knáb Erzsébet elnök, plusz Bokor József és Sárai-Szabó Tamás) összesen havi bruttó 7,5 millió forintot kap (fejenként 1,5 milliót), plusz Tarlós István (aki Orbán Viktor miniszterelnöknek is tanácsokat ad közel havi bruttó 2 millióért) felügyelőbizottsági elnök havi bruttó 1 milliót, a két másik FB-tag és a vagyonellenőr pedig összesen kétmillió forintot keres.
Nem tartják nyilván a munkavégzést
Szerettük volna megtudni, hogy a roppant elfoglalt külügyminiszter, aki a honvédség repülőgépeivel folyton különböző országokba utazik tárgyalni, vajon mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában a havi bruttó 1,5 millió forintos fizetségért.
Közadatigénylésben kértük ki az alapítványtól a kuratóriumi ülések jegyzőkönyvét „vagy olyan egyéb dokumentumot, amelyből megismerhető, hogy a kuratóriumi tagok a 2021. és a 2022. évben mely napokon milyen időtartamban végeztek tevékenységet a kuratóriumi tagságukkal összefüggésben”.
A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány válasza szerint az alapítvány
„nem kezel ilyen adatot, ezért nem is vezet olyan nyilvántartást, amelyből az igényelt adatok kinyerhetőek lennének”
Mindössze annyi konkrétumot közöltek, hogy „a Kuratórium szükség szerint, de legalább kéthavonta ülést tart, melyen az Alapítvány Alapító Okiratban rögzített céljait és
tevékenységét szem előtt tartva hozza meg határozatait”. Tehát kéthavonta egyszer elvileg biztosan dolgozik Szijjártó Péter, Dézsi Csaba András és a többi kuratóriumi tag a havidíjért cserében.
Ugyanaz a válasz, mint Varga Juditnál
Meglepő módon a SZIEA válaszának többi része szó szerint (!) megegyezik azzal, amit a miskolci egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványtól (UMA) kaptunk, amikor arról érdeklődtünk nála, hogy mennyit dolgozik havi 1,4 millió forintért a kuratóriumi elnökeként Varga Judit igazságügyi miniszter.
„Egy kuratóriumi tag munkavégzése nem csak a kuratóriumi üléseken való részvételre és az arra való felkészülésre korlátozódik. A Kuratórium üléseinek jegyzőkönyvei nem azt a célt szolgálják, hogy abból megállapítható legyen az egyes tagok által ráfordított munka mennyisége és időigénye. A jegyzőkönyv a munka végeredményét, a meghozott határozatokat és az egyes napirendekhez történt hozzászólások rövid és tömör összegzését tartalmazza. Az a rengeteg előkészítő és háttérmunka, ami egyes kuratóriumi feladatok kapcsán felmerül nem olvasható ki sem jegyzőkönyvekből, sem egyéb dokumentumokból. Az egyes témákkal való foglakozás napi szintű és rendszeres. Folyamatos egyeztetések zajlanak a kuratóriumi tagok között, valamint a Kuratórium tagjai és az egyetem vezetése – nem csupán a rektor és a gazdasági vezető, hanem az egyes szakterületi vezetők – között, továbbá egyetemi rendezvényeken, szakmai találkozókon, ünnepségeken, megnyitókon, avatásokon és egyéb eseményeken vesznek részt a kuratóriumi tagok, valamint a felsőoktatásért felelős minisztérium szakmai meghívásainak tesznek rendszeresen eleget. Minden feladat ellátandó általuk, mely az egyetem érdekében szükséges és az egyetem javát szolgálja, legyen az belföldön vagy külföldön.” – írta a SZIEA titkára 2022. november 17-én, és az UMA titkára 2022. október 19-én.
Semmilyen papír nincs arról, hogy Varga Judit mennyit dolgozik havi 1,4 millióért a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványnál | atlatszo.hu
Az, hogy nem vezetnek semmiféle nyilvántartást a kuratóriumi tagok munkavégzéséről, nem csak Varga Judit miatt pikáns. A 24.hu ugyanis Varga juttatásával együtt azt is kiderítette, hogy az igazságügyi miniszter mellett a kuratóriumi tagok mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet működtető alapítványtól. Az UMA közlése szerint minden kuratóriumi tag havi 1,2 millió forint tiszteletdíjban részesül.
Kicsit olyan ez, mint az egyforma címlappal megjelenő kormánypárti újságok, de természetesen elképzelhető, hogy nem központi utasításra válaszolta ugyanazt két különböző vagyonkezelő alapítvány, hanem csak egy furcsa véletlen eredményeként. Leteszteljük a többieket is: minden kekvától kikérjük a kuratóriumi tagok munkavégzési adatait, hátha valahonnan érdemi választ kapunk.
Címlapkép: Szijjártó Péter és Dézsi Csaba András 2022. október 13-án Győrben (fotó: a polgármester Facebook-oldala)
|
Nem tudni, hogy Szijjártó Péter havi 1,5 millióért mennyit dolgozik a győri egyetemet fenntartó alapítványban
|
Szijjártó Péter külügyminiszter a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja, és ezért havonta bruttó 1,5 millió forint díjazásban részesül. Szerettük volna megtudni, hogy mennyit dolgozik ezért az összegért, de az alapítvány azt közölte, hogy nem vezetnek erről nyilvántartást. A válaszuk szó szerint megegyezik azzal, amit a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól kaptunk, amikor Varga Judit igazságügyi miniszter és egyben kuratóriumi elnök munkavégzéséről érdeklődtünk.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/21/nem-tudni-hogy-szijjarto-peter-havi-15-millioert-mennyit-dolgozik-a-gyori-egyetemet-fenntarto-alapitvanyban/
|
2022-11-21 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után harmadik magyarországi üzemét a Fejér megyei Iváncsa község határában .
Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. A munkát 81 milliárd forintért a NER-nagyágyú Market Építő Zrt. végzi. A Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég 2022 végére kívánja befejezni az épületek felhúzását, hogy a tervezett időpontnál előbb, 2023-ban megindulhasson a gyártás az üzemben.
„Ez egy élhető település volt, de már kezd megváltozni”
Iváncsa Fejér megye középső részén lévő, 3000 lakosú Duna menti község az M6-os autópálya közelében. Az önkormányzat honlapja így jellemzi a települést: „Jó minőségű termőföld, festői szépségű Duna-part, tiszta levegő, teljes körű infrastruktúra.” A kormány két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország legnagyobb akkumulátorgyára. A beruházás tervéről előzetesen sem a helyi lakosság, sem a képviselő-testület nem értesült, az első lakossági tájékoztatót 2021 őszén tartották.
Idén szeptemberben pedig egy újabb lakossági fórumra került sor, ahol az akkumulátorgyár mellett az ahhoz kapcsolódó beruházásokról is szó esett. A helyiek közül sokan ekkor szembesültek azzal, hogy a lakossági érdekeket felülírja az építkezés mielőbbi befejezése és a gyártás tervezettnél korábbi megindítása.
Az iparterület és a lakóövezet közé ígért véderdő telepítése például még el sem kezdődött.
Az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) képviselőjének előadásából pedig az derült ki, hogy a gyárba irányuló és onnan jövő forgalom elsőbbséget fog élvezni a lakosok közlekedésével szemben.
Iváncsai közmeghallgatás és lakossági fórum 2022.09.28.
Weboldal: http://www.ivancsa.hu/
„Óriási dugók vannak reggelente, már egy éve nem lehet a faluban rendesen közlekedni” – hangzott el több panaszos részéről. A NIF képviselője szerint két éven belül elkészül az iparterület körüli útrendszer, ami tehermentesíteni fogja a falut. Iváncsa emellett új utakat és járdákat is kap, ezekre a belterületi és iparterületet érintő útfejlesztésekre pedig 40 milliárd forintot biztosít a kormány. Addig viszont annak, aki időben be akar érni a munkahelyére, azt javasolta a NIF képviselője, hogy „keljen fel fél órával korábban.”
Röpködnek a milliárdok
Az útépítések összege hozzáadódik ahhoz a mintegy 50 milliárd forinthoz, amelyet egy 2021-es kormányrendelet az akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaira biztosít. A gyárat kiszolgáló és a lakosságot „kompenzáló” fejlesztésekre tehát összesen 90 milliárd forint közpénzt ad a kormány – ám valószínűleg nem fognak itt megállni a költségek.
A beruházások pedig a miniszterelnök barátját gazdagítják.
A víziközművek fejlesztését nettó 19,7 milliárd forintért csinálja a Mészáros és Mészáros Zrt., Mészáros Lőrinc birodalmának egyik legfőbb tagja. Szintén ez a cég nyerte el a szennyvízelvezetéshez kapcsolódó munkákat, amiket 7,3 milliárdért végzett volna, a projekt költségei viszont első körben 1,1 milliárd forinttal emelkedtek – írta meg a napi.hu. Egy új döntés szerint ugyanis a gyárban naponta keletkező 4000 köbméter tisztított szennyvizet az ún. Cikolai vízfolyás helyett a Duna sodorvonalába kell bevezetni, a vezetékek Dunáig való megépítése pedig 1,1 milliárdos plusz költség.
Egy további, 1,5 milliárdos emelés pedig azért vált szükségessé, mert a végleges szennyvíztisztító-telep mellett egy „ideiglenes” telepet is meg kell építeni. A gyárépítés tervezettnél korábbi befejezéséig ugyanis a végleges szennyvíztisztító nem készül el.
Ez tehát azt jelenti, hogy plusz másfél milliárdot fizet ki a magyar állam egy ideiglenes létesítményre azért, hogy a multicég minél előbb megkezdhesse a működését. A költségemelkedéssel, ha más nem is, Mészáros Lőrinc cége mindenképpen jól jár.
Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat | atlatszo.hu
Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent – legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.
Egy nagyváros energiaigényét kell kielégíteni
Iváncsa lakosságát azonban nemcsak földutak leaszfaltozásával, hanem más fejlesztésekkel is igyekszik kompenzálni a kormány. A kormány a különleges gazdasági övezet létrehozásával is kedvez Iváncsának.
Az eléggé köztudott, a kormány az első különleges gazdasági övezetet Gödön, a másodikat Fejér megyében hozta létre. Göddel szemben viszont, ahol a kormányzat egyértelműen bünteti az ellenzéki vezetésű várost a gödi Samsung adójának más települések közti szétosztásával, Iváncsa – és Rácalmás, ahol a Hankook gumiabroncsgyára működik – jócskán kap a befolyó iparűzési adóból.
Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból | atlatszo.hu
Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is.
Az ellenzéki pártok 2021-ben tiltakozásuknak adtak hangot, hogy a kormány az ellenzéki vezetésű Dunaújvárost büntette azzal a döntéssel, hogy a több milliárd forintnyi iparűzési adó nem a térség településeihez és nem Dunaújvároshoz kerül, hanem a fideszes vezetésű megyei közgyűléshez.
A Fejér megyei közgyűlés idei áprilisi döntése alapján Iváncsa – melynek polgármestere, Molnár Tibor (független) nem kritizálja a SK Innovation beruházását – közel 2 milliárd forintot kapott egyedi támogatás formájában. Az ipari park vízellátására biztosított milliárdokból szintén jut a községnek. A lakossági víziközmű-rendszer megújul: a régi azbesztcement-csöveket újakra cserélik, az ercsi regionális vízbázison pedig új kutakat fúrnak. Utóbbira persze azért is szükség van, mert az akkumulátorgyár napi 11 ezer köbméternyi vízigényén és a lakosság vízellátásán kívül az ipari park további, jövőben betelepülő üzemeinek igényét is ki kell majd szolgálni.
Tíz dolog, amit nem mondtak el neked az akkumulátorgyártásról – összefoglaló vó
Magyarországon az elektromos autók akkumulátorainak gyártását először Gödön biztosította a kormány a Samsung SDI gigaberuházásának támogatásával. Mára közel 20 hasonló, dél-koreai vagy kínai tulajdonú akksigyár létesült országszerte. A gödi beruházással évek óta foglalkoz, cikkeink nyomán most egy összefoglaló videót is készítettünk a problémákról. Úgy véljük, a gödi gyár története “állatorvosi lóként” hordozza magában mindazokat a “betegségeket”, melyek a hazai akkumulátorgyártást jellemzik – s amelyeket a kormányzat titkolni kíván a nyilvánosság előtt.
Az akkumulátorgyárnak nemcsak a víz-, de energiaigénye is egy nagyvároséhoz mérhető, hangzott el többször az iváncsai lakossági fórumon. A gigaberuházás számára 150 megawatt villamos energiát kell biztosítani, a gázfogyasztás óránként 12 500 köbméter lesz.
Mindez a magyar hatóságok szerint a környezetre nem fog jelentős hatást gyakorolni,
ezért környezetvédelmi engedélyt és hatásvizsgálatot nem írtak elő a beruházó számára.
Ágoston Jácint helyi önkormányzati képviselő szerint nagyon is lesznek negatív környezeti hatásai a beruházásnak. Ezekkel azonban csak akkor fog szembesülni a lakosság, ha teljes kapacitással beindul az üzem. Szerinte nemcsak arról nem kérdezték meg a helyieket, hogy akarnak-e egy ilyen veszélyes és környezetterhelő beruházás közvetlen közelében élni, de számos információt eltitkoltak előlük. Nem volt például ismert, hogy az ipari vasutat be fogják hozni a faluba, de az sem, hogy milyen óriási energia- és vízigényű gyárról van szó. Ágoston úgy véli, a falutól távolabb lett volna szabad csak engedélyezni egy ilyen üzemet.
Iváncsa – a falu, ahol titokban egy akkumulátorgyár épült
Szinte lehetetlen követni a magyar kormányzat bejelentéseit az újabb és újabb akkumulátorüzemek megépítéséről. Az iváncsai gyár mindenesetre még joggal nevezhető a „legnagyobb hazai beruházásnak”: a dél-koreai tulajdonú SK Innovation 135 hektáron, 682 milliárdból építi fel két komáromi gyára után a Fejér megyei község határában harmadik magyarországi üzemét.
Baki Endre önkormányzati képviselő még radikálisabban fogalmazott az Átlátszónak: szerinte az Iváncsának juttatott támogatások nem kompenzálják azokat a károkat, amik a falut érik az akkumulátorgyár miatt. Úgy véli, egy óriási iparváros épül Iváncsa mellett, amelynek kedvéért eltűnnek, beépülnek a kiváló minőségű termőföldek és élhetetlenné válik a korábban nyugodt, csendes település. Mindez pedig nem az itt élők, hanem egy szűk kör érdekét szolgálja, akik „eladták a falut egy külföldi cégnek”.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Nyitókép: Az építkezés még csak az első első ütemnél tart, de már ez is óriási, 22 épületből álló gigakomplexumot takar. Fotó: Balogh Dénes
|
Milliárdokat költ a kormány az iváncsai akkumulátorgyárra, amivel Mészáros Lőrinc jár jól
|
Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozugy/2022/11/02/milliardokat-kolt-a-kormany-az-ivancsai-akkumulatorgyarra-amivel-meszaros-lorinc-jar-jol/
|
2022-11-03 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.
Az régóta közismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök (egyik) kedvenc újságja a Nemzeti Sport. Többször tett közzé olyan fényképet a közösségi oldalán, amin a sportlapot olvassa különböző helyeken. Felesége pedig évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy előfordult, kivasalta férjének az újságot, hogy ropogós legyen.
2014 márciusában – az országgyűlési választás előtt – a Story magazin négyoldalas cikket közölt Orbán Viktorról és családjáról. Az anyagban Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége használati utasítást adott Orbánhoz, amit a 24.hu őrzött meg az utókornak:
„Amíg éhes, ne kérj tőle semmit! Ulti közben ne zavard. Ha kikap a csapata, kezeljük a lehető legnagyobb tapintattal. Jobb arról nem is beszélni mekkora volt a szomorúság, amikor 8-1-re kikaptak a magyarok… Ha reggel nem akar felkelni, mondd azt, hogy van friss Nemzeti Sport, egyből kinyitja a szemét. Elsőnek kell olvasnia, volt rá példa, hogy kivasaltam, hogy ropogós legyen.”
A sportnapilap főszerkesztője 2016 óta Szöllősi György, aki 2006-tól 2014-ig az Orbán Viktor által alapított felcsúti fociakadémia sajtófőnöke volt. Kettejük ismeretsége tehát régi, és jó kapcsolatukra utal, hogy időnként együtt néznek meccset különböző stadionokban. Szöllősi minden bizonnyal rajong Orbánért, időnként ugyanis szerelmes leveleket idézően ír a lap a miniszterelnökről, aki egyébként politikus létére elég gyakran szerepel a sportújságban. Egyfajta kölcsönös reklámról van szó, a miniszterelnök ugyanis gyakran fotózkodik a róla szépeket író sportlappal.
Idén október első napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. „Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető – jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó – Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány.” – írta a Napi.hu az ügyletről.
A lap arról is beszámolt, hogy a Közlöny megjelenésével egyidejűleg a Nemzeti Sportügynökség MTI-közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy „az adásvétellel az ügynökség legfőbb célja az értékmegőrzés mellett a napilap közszolgálati feladatainak ellátása, melyre a jövőben kiemelt hangsúlyt fektet a társaság.”
A hír megjelenésekor közadatigénylésben kértük ki az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-től a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. vételárát és az adásvételi szerződést.
Október közepén visszaírt a Sportügynökség, hogy ők ezeket az adatokat nem kezelik.
Ez elég furcsa volt annak fényében, hogy alájuk tartozik a cég, de sebaj, próbálkoztunk máshol. Közpénzről van szó, ezért közadatigénylést küldtünk a Pénzügyminisztériumnak, de onnan is az a válasz jött, hogy ők nem adatkezelők. Mivel a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. a Honvédelmi Minisztérium alá tartozik, ennek a tárcának is közadatigénylést adtunk be, de ők is azt válaszolták, hogy nem kezelik az általunk kért adatokat.
Mivel az állam vett valamit, ezáltal az állami vagyon gyarapodott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek (MNV) is elküldtük a Nemzeti Sport megválaszolásával kapcsolatos adatigénylésünket. Itt végre sikerrel jártunk. Illetve nem.
Az MNV azt válaszolta, hogy az adásvételi szerződés üzleti titok.
Egész pontosan azt írták, hogy „a tranzakció adásvételi szerződése üzleti titkot képez, többek között az üzletrész adásvételi szerződésben foglalt szavatosságvállalásokra tekintettel”. Hozzátették, hogy az adásvételi szerződést és az N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. üzletrészének vételárát nem nyilvános adatként kezelik. Szerintünk ezek az adatok a nyilvánosságra tartoznak, ezért bepereljük értük az MNV-t.
A 444 információi szerint egyébként 3 milliárd forintot fizethetett az állam a Nemzeti Sport kiadójáért a Mediaworks Hungary Zrt.-nek. A jövőre 120 éves sportlap példányszáma meredeken zuhan: augusztus közepén a Magyar Hang publikálta a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz) adatai alapján, hogy 2018 első negyedévében még közel 32 ezer példányt, de 2022 első negyedévében már csak 19,5 ezer darabot adtak el a nyomtatott lapból. Vagyis nem egy sikeres és keresett vállalkozást lett az államé, hanem egy olyan újság, amire egyre kevesebben kíváncsiak – ám egyikük a miniszterelnök.
Címlapkép: A nyaralásból hazatért Orbán Viktor a Nemzeti Sporttal 2022. szeptember elején (fotó: Facebook)
|
Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg az állam a Nemzeti Sportot
|
Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/03/uzleti-titok-hogy-mennyiert-vette-meg-az-allam-a-nemzeti-sportot/
|
2022-11-03 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.
Fekete kordonok és egymásra pakolt kék konténerek mögött zajlik a Schmidt Mária-féle alapítvány székházépületének felújítása. Az elegáns villaépület a XII. kerület Kissvábhegy nevű városrészén, a Határőr út 35. szám alatt található. Exkluzív környék, a közvetlen szomszéd a Dán Királyság Nagykövetsége.
A Határőr úti ingatlan 1999-es megalapítása óta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) székhelye, melyet a szervezet bérelt alapítójától, az államtól. Az alapítvány igazgatója Schmidt Mária, a Fidesz egyik fő ideológusa. 2020-ban az állam nagylelkűen a KKETTK-nak ajándékozta a székhelyül szolgáló villát egy másik ingatlannal együtt, ami szintén a XII. kerületben, az Istenhegyi út 92. szám alatt található.
Közpénzből újítják fel
Kinéztünk a Határőr úti helyszínre, ahol a háromszintes, klasszicizáló stílusban épült székházvilla jelenleg teljes körű felújításon esik át. Erre az ajándékozást előkészítő törvényjavaslat szerint nagy szükség van, ugyanis az állam (mint korábbi tulajdonos) az elmúlt húsz évben nem költött állagmegóvásra.
A kerítésen lógó tábla szerint egy éve kezdték el a munkát, és a befejezést 2022 második negyedévére tervezték. A belső állapotokat nem látni, de az udvaron lévő munkások, az állványzat, a földet egyengető markológép és a talicskák arról tanúskodnak, hogy még nincsenek kész az impozáns épület felújításával.
A csúszás drágulást is jelent. A közbeszerzési értesítőben bukkantunk rá, hogy az épület kivitelezési költsége idén októberben közel 30 százalékkal emelkedett: az eredeti nettó 577,5 millióról nettó 743 millióra. Az alapítvány 2021-es beszámolója szerint a székházvilla felújítására 1 milliárd forintot kaptak az államtól.
A munkával egy Fidesz-közeli oligarcha cége gyarapodik, a kivitelező Market Zrt. ugyanis a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István érdekeltségébe tartozik. Az októberi szerződésmódosításra a közbeszerzési dokumentumok szerint egyrészt azért volt szükség, mert az alapítványnak bővültek az igényei, másrészt előre nem látható körülmények adódtak. Az épületet 2023 január végére tervezik befejezni.
Ajándékba kapták az államtól
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványt 1999-ben az első Orbán-kormány azzal a céllal hívta életre, hogy a „példátlan szörnyűségekkel terhes huszadik századi kommunista diktatúrák kelet-közép-európai abroncsainak lehullásával” bemutassa közös múltunkat és segítsen a szembenézésben. Az alapítványt vezető Schmidt Mária jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, gyakorlatilag kicsinálta a Figyelőt, és nem csak a történészkedéshez ért, hanem az ingatlanpiacon is otthonosan mozog. 2020-ban 35,1 milliárdra becsült vagyonával a 42. leggazdagabb magyarnak számított. Az egyik legjelentősebb érdekeltsége a férjétől örökölt BIF Nyrt., amit az állam is megsegített.
Kíváncsiak voltunk, hogy mennyit érhetnek a közvagyonból kivezetett épületek. Megkérdeztük az alapítványt, hogy mekkora értéken tartották nyilván az ajándékozás pillanatában a székhelyet. A válaszuk szerint ez az összeg csupán nettó 182 millió forint volt.
Ez azt jelenti, hogy az ingatlan értéke a piaci trendekkel ellentétben 20 év alatt sokat csökkent. A Népszava ugyanis 2003-ban írt arról, hogy a kormányváltás előtt,
2002-ben vette meg az első Orbán-kormány a Határőr úton található ingatlant 273,5 millió forintért.
A villaépület 1935-ben épült, területe 1 600 négyzetméter, amiből az épület nettó szintterülete közel 400 négyzetméter.
Exkluzív tárgyalóval bővül a székház
A közbeszerzési értesítő szerint a Határ őr úti épület bővítése építési engedély köteles. Az alagsori szint bővítményeként, „a földszinti teraszterület bővítésével, az alatt egy újabb exkluzív tárgyaló területet kell kialakítani a középső traktus szélességében”.
Az ingatlan helyi védelem alatt áll. Az ÉTDR-ben található dokumentumok alapján 2022 májusában az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet visszautasította a kormányhivatal, később megkapták az engedélyt. Levélben érdeklődtünk, hogy az engedélyt elsőre miért nem kapták meg, de választ erre a kérdésünkre nem kaptunk az alapítványtól.
929 millió forintért építették újjá a budai villát, amit Áder János kapott használatra | atlatszo.hu
A „kiváltságos” státuszt egy 2020 utolsó napjaiban hozott kormányrendelet-módosítás tette lehetővé annak érdekében, hogy megkönnyítsék vele a beruházás előkészítését és kivitelezését, valamint hogy sajátos – a helyi építési rendeleteknél megengedőbb – beépítési szabályokat alkalmazhassanak az ingatlan újjáépítése során.
Az istenhegyi felújításra 1,2 milliárdot kaptak
Az államtól kapott másik ajándék épület szintén a XII. kerületben, de már az Istenhegy városrészen található. Ez az a rész, ahol az igazán gazdagok élnek. Az alapítvány lapunknak elmondta, hogy az Istenhegyi út 92. szám alatti villát majd szintén felújítják.
A KKETTK éves beszámolójában szerepel, hogy a villa felújítására 1,2 milliárd forintot kaptak a kormánytól. Az épületben további Schmidt-féle intézetek találnak végre otthonra: ez lesz a közalapítvány két tudományos munkaszervezetének, a múlt század történelmét kutató XX. Század Intézetnek, valamint a térségünk jelenét és jövőjét kutató XXI. Század Intézetnek a székháza. Utóbbi jelenleg bérelt ingatlanban tevékenykedik a székháztól nem messze, a Határőr út 36. szám alatt.
Raktárnak használják, de begombásodott
Az alapítvány 2020-as beszámolójából kiderül, hogy az Istenhegyi út 92. szám alatti ingatlanban csak raktároznak. Mint írják, a villaépület állapota a rendszeres használat hiánya miatt erőteljesen leromlott, belső felületei begombásodtak. Az interneten található 2020-as fotók szerint az épület elég lerobbant állapotban van.
A Népszava fentebb idézett korabeli cikkéből az is kiderül, hogy az istenhegyi ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2001-ben az alapítvány vagyonkezelésébe adta 15 évre. Az alapítványnak nem kellett vagyonkezelési díjat fizetnie, de vállalta, hogy öt év alatt 150 millió forintot beruház az ingatlanba, ezzel gyarapítva a kincstári vagyont.
A vagyonkezelési szerződés akkoriban az ingatlan értékét forgalmi adóval együtt 96 millió forintban határozta meg.
A Népszava cikke megjegyzi érdekességként, hogy az ingatlan eredeti tulajdonosa a Belügyminisztérium volt, és a tárca 2001. augusztus 9-én térítésmentesen adta át a vagyonkezelő jogát a KVI-nek. Négy nappal később pedig a KVI már meg is kötötte a vagyonkezelői szerződést Schmidt Mária alapítványával.
40 millióért még üres telket sem kapni a környéken
Az alapítvány lapunknak elmondta, hogy az ajándékozáskor nettó 38,68 millió forintos értéken tartották nyilván az istenhegyi ingatlant, melynek területe 3 868 négyzetméter. Ez 10 (tíz) ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Körbenéztünk a környék ingatlanhirdetései között: az istenhegyi telkeknél sorra városra néző panorámáról írnak, és a négyzetméterárak 140 ezer – 390 ezer forint között mozognak.
A következő üres telekhirdetéseket találtuk:
990 négyzetméter 380 millióért,
988 négyzetméter 370 millióért,
2204 négyzetméter 310 millióért.
Találtunk egy lerobbant villát is Istenhegyen: a 2 300 négyzetméteres telken egy 450 négyzetméteres felújítandó épület áll. Az ingatlan 1930-ban épült, helyi védettség alatt áll, és teljes körű felújítás igényel. Ennek ára 770 millió forint, ami közel 335 ezer forintos négyzetméterárat jelent.
Az alapítvány tulajdonába került istenhegyi épület nem műemlék, az önkormányzat úgynevezett elővédelem alá vette. A ház története számos érdekességet rejt. Itt lakott Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint felesége, Tüdős Klára. A II. világháborúban számos üldözöttnek nyújtottak itt menedéket, a Válasz Online cikke szerint Zsindelyék az épületben bújtatták Dobrev Klára nagyanyját is. Az épületről az Arcanumban fellelhető Magyar Rendőr 1985-ös számában gyerekparadicsomként írnak. Az ingatlant 1985-ben újították fel, ami „házi” kivitelezésben zajlott: a belügyminisztérium dolgozói közel 4 ezer óra társadalmi munkát teljesítettek. A lapban azt írják, hogy a villa teraszáról kibomlik „a főváros megkapó panorámája”.
Özönlik a közpénz az alapítványba
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kommunizmus Kutató Intézetet, valamint a Kertész Imre Intézetet működteti. Az alapítvány már korábban is jelentős intézményi vagyonnal gazdagodott. 2011-ben kapta meg a parlamenti szavazással megszüntetett Habsburg Történeti Intézet összes vagyonát, 2019-ben pedig hozzá került a Kertész Imre Intézet és vele a Nobel-díjas író hagyatéka. 2017-ben a fővárosi vagyonkezelőtől vette meg a KKETTK a több mint ezer négyzetméteres Benczúr utcai villát nettó 600 millió forintért. Az épületet, ami a Kertész Imre Intézet székháza, szintén a Market újította fel 1,6 milliárd forintért.
Az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária kormánybiztosként vezényelte le az ’56-os emlékévet, amire 14,5 milliárdot kapott a kormánytól, de ő irányította a Trianon-emlékévet, valamint a rendszerváltásra emlékező állami programsorozatot is. A szerződésekből Fidesz-közeli cégek gazdagodtak, az üzenetek pedig a párt üzeneteit szajkózták.
Schmidt Máriáék váratlanul közzétették az ’56-os emlékév szerződéseit | atlatszo.hu
Az 1956-os emlékév lebonyolítására 14,5 milliárd forintot kapott a Terror házát is üzemeltető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK), de azt eddig nem voltak hajlandók kiadni, hogy mire költötték a pénzt. Schmidt Mária, a KKETTK vezetője azt mondta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése „indokolatlanul zavarná az emlékév méltó lebonyolítását”.
A KKETTK egy ideig sima alapítvány volt, majd 2021 májusában, az egyetemi alapítványok bejegyzésének idején egyike lett a hírhedt közérdekű vagyonkezelőknek. A szélesebb magyar közvélemény 2021 tavaszán ismerhette meg a „közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány” (KEKVA) fogalmát. A KEKVA-k korábban az állam által gyakorolt funkciókat és állami intézményeket kaptak meg rengeteg közpénz és (ex)állami ingatlan kíséretében.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek.
Ahogy azt már korábban megírtuk, az Államkincstár teljesítésről szóló adatai szerint a KKETTK és a hozzá tartozó Kertész Imre Intézet támogatására több mint 9 milliárd forintot fordítottak a költségvetésből 2020-ban, közvetlenül azelőtt, hogy KEKVA lett volna belőle.
Arról egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, hogy vagyonkezelőként mennyi közpénzt kapott a Schmidt Mária nevével fémjelzett alapítvány. A két budai villa és a felújításukra adott összesen 2,2 milliárd forint azonban jelentős érték, amit a Fidesz-kormány nekik ajándékozott az állami vagyonból.
Térképen és videón a fideszes alapítványokhoz privatizált ingatlanvagyon | atlatszo.hu
A járvány leple alatt ezermilliárdos nagyságrendű értékű állami vagyon került át ingyenesen a kormánypárthoz kötődő alapítványokhoz. Az átadások egyik legnagyobb nyertese Demeter Szilárd kulturális kormánybiztos lett. A K-Monitor és az Átlátszó közös projektje: térképen és videón mutatjuk be a privatizált ingatlanokat.
|
Schmidt Mária alapítványa 2,2 milliárd Ft közpénzből újít fel két budai villát, amit ajándékba kapott az államtól
|
A Schmidt Mária által igazgatott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány 2020-ban kapott ajándékba az államtól két ingatlant, melyek közül az egyikben a székháza működik. A közbeszerzési értesítőben szúrtuk ki, hogy a székházvillát éppen felújítják, az alapítvány éves beszámolójában pedig megtaláltuk, hogy a renoválásra 1 milliárd forint közpénzt kaptak az államtól. A másik villa felújítása még nem kezdődött el, de arra majd 1,2 milliárd forint közpénzt költhetnek. Érdeklődésünkre az alapítvány elárulta, hogy a kissvábhegyi székházat 182 millió forintos, az istenhegyi ingatlant pedig 39 millió forintos áron tartották nyilván az ajándékozás pillanatában – ennyiért még egy üres telket sem kapni a környéken.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/03/schmidt-maria-alapitvanya-22-milliard-forint-kozpenzbol-ujithat-fel-ket-budai-villat-amiket-ajandekba-kapott-az-allamtol/
|
2022-11-03 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket.
A kamara szerint erre azért van szükség, mert a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak kifizetésére.
Már a Készenléti Rendőrségnek is hitelez a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) – derült ki a kamara legfrissebb hírleveléből. Mint írják: „Egy örömteli hírt szeretnénk megosztani, ami a kirendelést vállaló kollégák napi munkavégzését segíti. A Budapesti Ügyvédi Kamara hosszú évek óta sikeresen együttműködik a BRFK-val a felmerülő kirendelt védői díjak előlegezésében. Ennek mintájára a BÜK vezetése eredményes tárgyalásokat folytatott a Készenléti Rendőrséggel annak érdekében, hogy a kirendelt védői díjak előlegezése a Készenléti Rendőrség előtti eljárásokban is kivitelezhető legyen általunk.
Megállapodás jött létre a BÜK és a Készenléti Rendőrség között arról, hogy a BRFK-nál követett gyakorlattal egyező módon a Kamara megelőlegezi a Készenléti Rendőrség előtt felmerült, a nyomozó hatóság által a díjjegyzék alapján megállapított, kirendelt védői díjat.”
A kirendelt védő az az ügyvéd, akit a büntetőügyben eljáró hatóság vagy a bíróság rendel ki annak a terheltnek, akinek – valamilyen, általában anyagi okból – nincs meghatalmazott védője. Kirendelés esetén a védő díját az állam előlegezi meg, azonban bűnösség esetén a terheltnek kell azt kifizetni.
Mindez annak fényében is egy jelentős előrelépés – olvasható a levélben –, hogy a Magyarországot is sújtó gazdasági válság miatt,
„a hatályos kormányzati intézkedések nyomán a rendőrségek – átmenetileg – nem rendelkeznek forrással a kirendelt védői díjak megfizetésére,
így a kollégák kizárólag a Kamara előlegezése nyomán jutnak hozzá időben a megérdemelt díjazásukhoz.”
A helyzet súlyosságát egy számmal is érzékeltette a Budapesti Ügyvédi Kamara: elárulták, hogy a BRFK közel 40 millió forinttal tartozik a megelőlegezett díjakért a BÜK-nek.
Már a háború előtt is baj volt
Persze nem csak Budapesten halmozott fel tartozásokat a rendőrség.
2022. július 27-én adtunk be közérdekű adatigénylést az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK), kérve, hogy küldjék meg megyei bontásban (+ BRFK), hogy mekkora összegű (bruttó/Ft) 60 illetve 30 napos lejárt tartozása volt a rendőrségnek beszállítók, hitelezők, védői kirendelések, szakértői díjak (stb.) kapcsán 2017.06.30. és 2022.06.30. között.
Adatigénylésünk idején kezdett elterjedni ugyanis, hogy üres lehet az államkassza, és erre egyre több jel utal. Az egyik ilyen, hogy az állami intézmények elkezdtek tartozni a beszállítóknak – így például a rendőrség a nekik dolgozó szakértőknek.
Az ORFK azonban nem siette el a választ: pontosan 3 hónappal később küldték el a táblázatot, amely szerint 2017 és 2020 között még minden rubrikában 0 szerepelt, és
2021-ben – tehát még az orosz-ukrán háború előtt – keletkezett a kintlevőség, ami aztán 2022-ben tovább nőtt.
A táblázat alapján 2021 végén összesen 338 436 000 forintos 30 és 60 napon túli lejárt tartozása volt a megyei főkapitányságoknak és a Budapesti RFK-nak együtt, míg 2022 július 30-án már 951 335 000 forint. Ebből a 60 napon túli, 351 000 forintos tartozást egyetlen szervezeti egység, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei RFK halmozta fel.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Összességében azonban még ennél is rosszabb a helyzet. A Népszava szeptember közepén írta meg, hogy „nagyon rég nem volt arra példa, hogy a nagy adósok listáján ne csak kórházak szerepeljenek, mégpedig a júliusi nyilvántartás szerint a TOP 10 tartozást felhalmozó közintézmény közé három rendvédelmi szerv (ti. az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága – a szerk.) is beverekedte magát.”
A Népszava szerint – mivel a „részletes adatokból kiderül, hogy szinte mindegyik önálló rendőrségi szerv pár száz milliós ki nem fizetett számlát pakolgat tovább” –,
feltehetőleg nem egyedi, hanem rendszerszintű finanszírozási problémákról lehet szó.
„A MÁK adatai szerint 53 önálló rendvédelmi szerv lejárt tartozása szállítók felé meghaladja a 11,2 milliárd forintot, ebből 3,2 milliárd forint egyetlen hónap alatt, júliusban keletkezett” – összegezte a lap.
Azóta már a számok is igazolják, hogy vannak gondok a költségvetésben: szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 2691,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. „Az elkülönített állami pénzalapok az augusztusi 236,1 milliárd után szeptemberben 252,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 171,3 milliárd forintos hiányt halmoztak fel az augusztusi 144,2 milliárdot követően” – írta meg az Index.
Bár a Fidesz-kormány szerint „a gazdasági problémák oka közvetve a háború, közvetlenül pedig a „háborús szankciók”, több tanulmány is igazolja, hogy az Orbánék által is megszavazott szankciók működnek és van értelmük, ugyanakkor a választások előtti túlköltekezés, az uniós pénzek visszatartása, és a méregdrága rezsicsökkentés fenntartása jelentősen hozzájárul a kialakult gazdasági helyzethez.
„Brüsszel a hibás” – szankciókkal és energiával kapcsolatos narratívák Magyarországon
Az energiabiztonság az Ukrajna elleni orosz agresszió következtében kialakuló helyzet miatt egyre fontosabb téma Európa-szerte. Az energiaellátással és árakkal kapcsolatban növekvő aggodalmat a szélsőséges és populista szereplők Kreml-barát és EU-ellenes narratívák terjesztésére használják fel, melyek az EU-t gyengének, a szankciós politikát pedig elhibázottnak láttatják.
Nyitókép: Pintér Sándor belügyminiszter Karcagon, a városi rendőrkapitányság új épületének avatásán 2019. április 23-án. MTI/Czeglédi Zsolt
|
Nulláról 951 millió forintra ugrott a rendőr-főkapitányságok tartozása másfél év alatt
|
Az Átlátszó által kikért adatokból kiderült, hogy már az orosz-ukrán háború előtt is gondok voltak az állam fizetőképességével, ami az intézmények adósságfelhalmozásában mutatkozott meg. A rendőr-főkapitányságok például egészen 2021-ig időben fizettek a beszállítóiknak, idén nyárra viszont már közel 1 milliárd forinttal tartoztak nekik. A Budapesti Ügyvédi Kamara pedig bejelentette, hogy eddig csak a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak előlegezte meg a kirendelt védői díjakat, mostantól viszont a Készenléti Rendőrségnek is hitelez, hogy az ügyvédek időben megkapják a pénzüket.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozadat/2022/11/04/megugrott_a_rendorfokapitanysagok_tartozasa/
|
2022-11-08 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Az állami szereplők maradtak a legnagyobb reklámozók Magyarországon, közülük is a Miniszterelnöki Hivatal fordította a legtöbb pénzt erre a célra tavaly – derül ki a 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a magyar Café Communications – álló hálózat CANnual Report című, idei jelentéséből. Az ezt szemléző Media1 azt írta, hogy a hivatal egy év alatt 76 millió eurót költött egy év alatt kampányokra. Összehasonlításképpen: 2019-ben 65 millió, 2018-ban pedig 27 millió forint volt ez az összeg.
A második legnagyobb hirdető a Szerencsejáték Zrt., a harmadik pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség lett 24 millió, illetve 21 millió euróval.
A jelentés szerint a magyar reklámpiac 844 milliós bevételt ért el, ez 9 százalékkal több az előző évinél – köszönhetően az állami költéseknek. Ennek nagy részét azonban a magas infláció el is vitte. A régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést tapasztaltak.
A riportból az is kiderül, hogy a magyar reklámpiacon az online szegmens fejlődik a leginkább, a növekedés ott elérte tavaly a 8 százalékot. Ezek a bevételek azonban elsősorban a globális szereplőkhöz folytak be: a hazai online hirdetésekre költött forintok több mint a harmada landolt a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál.
|
A Miniszterelnöki Hivatalnál senki sem költött többet tavaly hirdetésekre
|
Az állami szereplők pörgették a reklámpiacot.
| null | 1
|
https://hvg.hu/vilag/20221208_hirdetes_jelentes_miniszterelnoki_hivatal_reklamkoltes
|
2022-12-08 07:26:00
| true
| null | null |
HVG
|
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között.
|
Figyelemre méltó üzletbe vág bele Mészáros Lőrinc veje
|
Homlok Zsoltot láthatóan érdeklik a vasúti projektek, amelyekben apósa cégei is otthon vannak.
| null | 1
|
https://hvg.hu/360/202249_gth_holding_meszaroskozeleben
|
2022-12-08 12:30:00
| true
| null | null |
HVG360
|
A Kúria harmadfokú döntése értelmében ki kell adnia a Kisfaludy 2030 Zrt.-nek, hogy mi alapján juttatott 20 milliárd forintos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására – írja a Hírklikk.
A lap azután próbálta meg kikérni közérdekű adatigényléssel az információkat, hogy 2020 tavaszán a Hunguest Hotels Zrt.-nél 17 milliárd forintnál is több közpénz landolt, mielőtt jelentős felújításokra hivatkozva bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Többszöri próbálkozás után aztán a Transparency International közreműködésével pert indítottak az ügyben.
A szálláshely-felújításra szánt támogatások kiosztását a Kisfaludy 2030 Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata menedzselte. Ezt a területet Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felügyeli. A lap azt akarta megtudni, hogy kik döntöttek a pénzekről, milyen feltételekkel adták, milyen pályázatra és milyen támogatási szerződés alapján.
A Kisfaludy 2030 Zrt. a cikk szerint végig azzal érvelt, hogy a kért közérdekű adatokat már nyilvánosságra hozták a honlapjukon, ott azonban semmilyen lényegi információ nem volt fellelhető azon kívül, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárd forint értékű támogatást kaptak. Arra is hivatkoztak, hogy hátrány érné a szállodaláncot, ha minden kért adatot közölnének.
A Hírklikk szerint a Kúria mostani döntése alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit.
|
Kúria: ki kell adni, mi alapján kaptak 20 milliárdos támogatást a Mészáros-érdekeltségek
|
A döntés alapján várhatóan februárban lehet majd megismerni a cégcsoport támogatásának feltételeit.
| null | 1
|
https://hvg.hu/kkv/20221208_meszaros_lorinc_hunguest_hotels_magyar_turisztikai_ugynokseg_adatigenyles_kuria?utm_source=related&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974
|
2022-12-08 13:22:00
| true
| null | null |
HVG
|
Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
Több területet figyelmen kívül hagy, továbbá nem biztosítja kellően az átláthatóságot és az esélyegyenlőséget, ezért módosítani kell azt az ügyrendi javaslatot, amely most alakuló, az Integritás Hatóság munkáját segítő konzultatív testület, a Korrupcióellenes Munkacsoport működését szabályozza. Erre hívja fel a figyelmet a munkacsoport egyik civil tagját delegáló Transparency International Magyarország a honlapján nyilvánosságra hozott és Biró Ferencnek, a munkacsoport vezetőjének – ő az Integritás Hatóság elnöke is – írt levelében.
A hvg.hu is írta, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport december 13-án tartja alakuló ülését, miután tagjait már december 1-én lezárult pályáztatási/kijelölési folyamatban megnevezték. A 21 fős testület – egyikük az elnök, vagyis Biró – tagjai közt fele-fele arányban vannak civil és kormányzati delegáltak. Előbbieket pályázaton választották ki, és a nevük ismert, utóbbiakat a törvény által megjelent állami és kormányzati szervek jelölik, és nevüket nem hozták eddig nyilvánosságra – ezt a hvg.hu is több mint egy hete hiába kérte az Integritás Hatóságtól.
Újságíró, jogász, ismert civilek, volt büntetőbíró, és néhány ismeretlen név a Korrupcióellenes Munkacsoportban
Az Integritás Hatóság konzultatív testületeként működő Korrupcióellenes Munkacsoport kormányzati delegáltjainak nevét nem hozták nyilvánosságra, csak a civil tagokét. Van köztük jogász, újságíró, a korrupcióellenes civil szférában közismert személyek, de néhány olyan tag is, akiről semmit nem lehet tudni.
A civil delegáltak egyike Ligeti Miklós (nyitóképünkön), az egyik legjelentősebb hazai korrupcióellenes szervezet, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. A Transparency már korábban, a hatóság és a munkacsoport létrehozására reagálva különböző feltételeket tett közzé, melyek teljesülése esetén látja csak hasznosnak és vállalhatónak a munkacsoportban való részvételét. Arról a hvg.hu már korábban írt, hogy az előzetes feltételek közül szinte semmi sem látszik teljesülni – ideértve a munkacsoport ügyrendjét érintő javaslataikat is.
A Transparency International Magyarország észrevételei by HVG on Scribd
Miután az ügyrendi javaslatot megkapták a civil delegáltak, a Transparency ezt megvizsgálva hasonló következtetésre jutott, és ezt pontokba is szedte. Megállapították, hogy a munkacsoport működését szabályozó ügyrend több területet figyelmen kívül hagy, ezért ezeket javasolják pótolni. Meglátásuk szerint ezek a változtatások elengedhetetlenek az átláthatóság, valamint a testület érdemi munkavégzéshez szükséges esélyegyenlőség biztosításához. Javaslataik a következőket érintik:
a Munkacsoport működésének nyilvánossága
a Munkacsoport tagjainak hozzáférése a feladatellátáshoz szükséges adatokhoz
a Munkacsoport ülésének tagok kezdeményezése alapján történő összehívása
a Munkacsoportot az Integritás Hatóság működésével kapcsolatban megillető jogosítványok
a Munkacsoport működése az ülések közötti időszakban
A Transparency javaslatcsomagja kitér arra is: lényegi kérdés például, hogy a Munkacsoport konzultálni tudjon az Integritás Hatósággal az utóbbi “látókörébe került konkrét korrupciós ügyekről”. Ez ugyanis jelenleg nem biztosított, sőt. Előírás például, hogy munkacsoport nem avatkozhat be a hatóság tevékenységébe, és az is, hogy a munkacsoporttagság nem jogosít fel a hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre. De egyéb más, gátló tényezők, körülmények is vannak a jelenlegi szabályozásban, így az alábbiak:
A 21 állandó tagból 10 ember civil, egy a hatóság elnöke maga, másik 10 személyt állami szerv vezetője delegálja: miniszterek, a rendőrfőkapitány, titkosszolgálatok
A munkacsoport “különösen nem kaphat megbízást arra, hogy egyéni kötelezettséget vagy felelősséget állapítson meg”
A munkacsoport “nem avatkozhat be a Hatóság tevékenységébe”
A Hatóság ugyan a munkacsoport jelentését az éves elemző integritásjelentés elkészítésekor “figyelembe veheti, de ahhoz nincs kötve, és nem köteles azt figyelembe venni”
A munkacsoport az éves jelentését megküldi a kormánynak, amely a javaslatokat megvitatja, de nem köteles azokat megfogadni, bár a javaslat végre nem hajtását indokolni kell
A munkacsoport nem kormányzati tagjai jogosultak “árnyékjelentést” készíteni, amit nyilvánosságra hoznak, és megküldenek a kormánynak, de annak ezt nem kell figyelembe vennie
A munkacsoportban való tagság “nem jogosít fel a Hatóság tevékenységéhez való hozzáférésre”
A munkacsoport tagjai a munkájuk során “tudomásukra jutott minden törvény által védett titkot, így különösen üzleti titkot kötelesek megőrizni”.
A kormánynak az Integritás Hatóság létrehozását célzó, Brüsszel felé tett vállalásából kiderül, hogy a hatóság mintegy 120 fővel, vagyis komoly apparátussal lát munkához. Ami a munkacsoport és a hatóság kapcsolatát és közös munkáját illeti, arról megírtuk: hatékony, érdemi jogosítványok nélkül a hatóság munkáját segítő munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik. Olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen senkit nem érdekel.
Civil szakértőket toboroz a hatóság a Korrupcióellenes Munkacsoportba, bár előre szólnak, nem biztos, hogy ér bármit a munkájuk
Az EU felé tett vállalásként kipipálható, de hatékony, érdemi jogosítványok nélkül az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport még a hatóságnál is súlytalanabbnak ígérkezik, olyannyira, hogy oda még civileket is beengednek. Sőt: véleményük is lehet, csak éppen talán senkit nem érdekel.
Mindeközben megszólalt Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke – egyben a munkacsoport vezetője is –, és a Telexnek adott interjújában arról beszélt: “mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el”. Arról, hogy mi lesz a fő hozadéka a hatóságnak, azt mondta, fontos a korrupciós ügyek feltárása, „mi vizsgálunk, de a nyomozati monopólium az ügyészség kezében van”, viszont lehetőségük van közbeszerzéseket is leállítani.
Nyilatkozott az Integritás Hatóság elnöke: „Mindent elkövetek azért, hogy az uniós adófizetők minden egyes eurócentjét szabályosan költsék el"
Interjút adott a Telexnek Biró Ferenc. Állítja: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni".
|
Több átláthatóságot és esélyegyenlőséget követel a Korrupcióellenes Munkacsoportnak a Transparency
|
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
| null | 1
|
https://hvg.hu/itthon/20221209_Atlathatosag_eselyegyenloseg_Korrupcioellenes_Munkacsoport_Transparency
|
2022-12-09 10:35:00
| true
| null | null |
HVG
|
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szállót is birtokló cégcsoport megvételéről, amelynek nyomán elindul a nagy múltú hotel korszerűsítése – írja a társaság pénteki közleményében.
Mint írták, teljesen megújult belsővel fog visszatérni a magyar szálláshelypiacra Magyarország legismertebb szállodája. A több mint 100 éve megnyitott, de immár egy éve zárva tartó hotel védett épületét műemléki értékeinek megóvásával korszerű, ötcsillagos hotellé fejlesztik.
A Gellért Hotelben a tervek szerint 139–150 vendégszobát és lakosztályt alakítanak ki, a rekonstrukció keretében a kultikus hotel belső terei is felújításra kerülnek. Az építészeti átalakítás az épületben található Gellért fürdő területét nem érinti, ugyanis az épületgépészeti és elektromos rendszereket a fürdő és a szálloda között már korábban szétválasztották, hogy megteremtsék a két funkció egymástól független működtetésének lehetőségét.
Tiborcz István, a BDPST Group többségi tulajdonosa szerint az egyedülálló múlttal rendelkező szecessziós szállóépület megújítása, eredeti funkciójának helyreállítása, szolgáltatási színvonalának emelése fontos mérföldkő lesz a teljes felső kategóriás budapesti szálláshelykínálat fejlesztésében.
A BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Mindezek mellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása.
|
Tiborcz István cége vette meg a Gellért Szállót
|
A tervek szerint közel százötven vendégszobát és lakosztályt alakítanak az ötcsillagos kategóriájú szállodában.
| null | 1
|
https://hvg.hu/ingatlan/20221209_Tiborc_Istvan_cege_vette_meg_a_Gellert_Szallot
|
2022-12-09 17:27:00
| true
| null | null |
HVG
|
Sok cement, beton, szigetelőanyag és cserép felhasználásával az év végére teljesen elkészül Békés megye félreeső zugában, az alig másfél ezres, sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Zsadányban a projekt, ami a neve szerint: Attila király fapalotája. Úgy fest, az a megvalósításban résztvevőket nem zavarja, hogy ezeket az építőanyagokat a hun uralkodó korában nem ismerték, ezért nem is használhatták. Mégis azt olvasni a település nagy tábláján, hogy Attila király fővárosában vagyunk. Ahogy arról lapunk korábban többször is írt, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Attilának bár mi köze lenne ehhez a Békés megyei községhez. Ez csupán az egykori rendőrből immár negyedszázada polgármesterként regnáló lett Dudás Árpád fantazmagóriája.
Túl azon, hogy Attila egykori – úgy 1600 évvel ezelőtti – zsadányi jelenlétének nincs semmi bizonysága, történészek és régészek arra hívták fel a figyelmet, hogy Attila nem király, hanem nomád fejedelem volt, aki egy nomád társadalom élén állt; életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezi a tudomány, semmiképp sem fővárosnak. Mindez korábban részletesen kifejtette lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója, vaalmint Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa.
Ám a tudomány érvei a legkevésbé sem hatják meg a küldetéstudatos polgármestert. A helyiek szerint a falu első emberének kevesebbet kellene foglalkoznia Attilával, ám ennél többet Zsadány gondjaival és fejlesztésével.
Arról, hogy a fapalotáról valójában szinte semmit nem tudunk, Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze beszélt korábban. Érdeklődésünkre elmondta, a szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítmények elkorhadtak, nyomuk sem maradt.
Ehhez képest ezt a minden elemében hazug és történelemhamisító projektet a magyar Irányító Hatóság támogatta. Még úgy is, hogy a beruházás többszörösen csúszott, s úgy, hogy az eredetileg átutalt 90 millió forinthoz utóbb még hozzátettek 30 milliót, hogy 2022. december 31-re elkészüljön egy házméretű „palota”, amire, ha Attila feltámadna, nem ismerne rá. De ez az apróság az illetékeseket helyben, Zsadányban és Budapesten, a legkevésbé sem érdekli. Érdekes egyébként, hogy a Békés megyei község mellett több magyar település is a magáénak vallja Attilát és egykori lehetséges szállását. Így például Érd és Tápiószentmárton.
A Narancs.hu még ősszel írta meg, hogy „Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel. Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
December első napjaiban ilyen állapotban volt az építmény.
A helyiek azon értetlenkednek, hogy a családi ház méretű építményen mi kerülhetett 120 millió forintba. Mások pedig azt kérdezik, tényleg ettől az „attrakciótól” várja Dudás Árpád, hogy a település „kitörési pontja lesz”?
|
Áll Attila "király fapalotája" Zsadányban - fotókon mutatjuk az építményt
|
A "beruházás" a brüsszeli fejlesztési pénzekből megvalósuló értelmetlen projektek ékes példája. Haszontalanságán túl vaskos történelemhamísításról is szó van, az építészeti hitelességről nem is szólva.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/all-attila-kiraly-fapalotaja-zsadanyban-fotokon-mutatjuk-az-epitmenyt-254534
|
2022-12-07 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
A korábbi pesszimista várakozásokkal ellentétben a magyar reklámpiac 9 százalékkal nagyobb, 844 millió eurós bevételre tett szert a hirdetési szektor 2021-ben, mint egy évvel korábban. Ez főként azállami hirdetéseknek volt köszönhető - írta meg a CANnual Report idei kiadása.
A 14 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző kiadása szerint a régióban ennél is nagyobb, 14 százalékos bővülést lehetett tapasztalni, ami 9,5 milliárd eurót elérő reklámköltést jelent a múlt esztendőre vetítve.
A jelentésből kiderül, hogy a hazai reklámpiacon az online szegmens fejlődik a legerőteljesebben. Ez a területet tavaly elérte a 8 százalékots növekedést, a bevételek több mint a harmada iszont a Google-nél, a Facebooknál és más nemzetközi vállaltoknál landolt. Ugyanakkor 2021. a tévé évének is számított Magyarországon: 2020-hoz képest 15 százalékos növekedést könyvelhettek el a csatornák.
A pandémia a legnagyobb reklámozók sorrendjén sem változtatott hazánkban - írják. Maradt az állami szereplők dominanciája.
A legtöbb pénzt a Miniszterelnöki Hivatal fordította a magyar emberek megszólítására. 76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra.
|
A Miniszterelnöki Hivatal a legnagyobb hirdető a hazai reklámpiacon
|
76 millió eurót költöttek el egy év alatt a különböző kampányokra.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-miniszterelnoki-hivatal-a-legnagyobb-hirdeto-a-hazai-reklampiacon-254600
|
2022-12-07 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Amikor nemrég a pilismaróti bányaügyről írtunk (lásd: Sóder, sóder a lábam alatt, Magyar Narancs, 2022. november 9.), és a Duna túloldaláról, a légvonalban alig 20 kilométerre lévő Vácról akartunk a helyszínre menni, csak jókora kerülővel tudtuk ezt megtenni. A Dunakanyar több pontján (Vác–Tahitótfalu, Nagymaros–Visegrád stb.) működnek révek, viszont jó néhány településen már megszűnt ez a szolgáltatás. Egy korábbi szóbeszéd szerint azért nem működnek, mert a koronavírus-járvány alatt annyian álltak át home office-ra, hogy nem éri meg egy kisebb településen a révezés – az okok azonban ennél összetettebbek.
„A személyszállító révátkelések mindenhol veszteségesek” – mondja Szalai Balázs, a Dunakanyar Révhajózási Kft. ügyvezetője, a Pilismarót–Zebegény komp üzemeltetője. A dömösi rév már évek óta nem jár (egy ideig ezt a vonalat is Szalai üzemeltette), a zebegényi rév szezonálisan működik, a szobi pedig leállt, jövőre teljesen megszűnik. „A kompozás ott rentábilis, ahol személy- és teherszállítás is folyik, van teherforgalom” – mondja Szalai Balázs. A szobi rév sorsát az esztergomi híd pecsételte meg, hiszen kamionok már csak ott közlekednek, a komp forgalma pedig annyira lecsökkent, hogy nem éri meg működtetni; éves költsége körülbelül 60–70 millió forint lenne a révész becslése szerint, miközben 5–10 millió körüli árbevételt hozna.
Szalai szerint ez egy drága szakma: a hajókat néhány évente vizsgáztatni kell, aminek a költsége esetenként 150 ezer forint, ilyenkor az eszközökre jelentős összegeket kell költeni, és további kiadásokkal is számolni kell (szemle-, mederhasználati díj, biztosítások, iparűzési adó stb.). A bér-, az üzemanyag- és a kenőanyagköltségeket is ki kell termelni, ezért könnyen lehet, hogy bár még el sem indult a rév, már milliós tételeket adtak ki az üzemeltetők. Egy járat napi költsége százezres nagyságrendű; ez függ a megtett út hosszától, a széljárástól, vízállástól, sodrástól – és a bevétel nem fedezi ezt. „Minél többet megyünk, annál nagyobb a veszteség” – mondja Szalai Balázs, aki szerint a 60-as, 70-es években még megérte a szolgáltatás, ugyanis Pilismarótról, Dömösről, Visegrádról átjártak a túloldalra, ahol akkoriban is korszerű vasúthálózat volt Vác és Budapest irányában. Az utazási szokások változása miatt ma már csak szezonálisan, a nyári hónapokban dolgozik rév Pilismarót és Zebegény között, szinte kizárólag turisták használják a vonalat. (2011-ben indította újra a dömösi átkelést Szalai, az első évben télen is mentek, aminek szerinte „semmi értelme nem volt”.) A hatályos jogszabályok szerint a 65 év feletti európai polgárok díjmentesen utazhatnak. „Ha valaki idejön, azt látja, hogy tele van a hajó, van utas. Bevétel viszont nincs, mert a 80 százalékuk nyugdíjas, akik ingyen utaznak, mint a vonaton vagy a buszon.”
|
A híd túl messze van. Révek a csőd szélén
|
Veszteségesek a folyami réveket működtető vállalkozások, és ha valamiért nem jön a normatíva, akkor lehúzhatják a rolót. A megoldás az lehetne, ha az állam teljesen átvállalná az üzemeltetés költségeit, vagy legalábbis átalakítaná a jelenlegi támogatási rendszert.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-hid-tul-messze-van-254563
|
2022-12-07 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
„Van egy, a kormányhatározatról szóló hivatalos levelünk arról, hogy az idei évre megkapjuk ezt a támogatást. Amikor csak nem érkezett meg, hosszas telefonálással és folyosói pletykák útján kellett kinyomozni, hogy nem is fog. Idén alig felét, a következő évre pedig nulla forintot kapunk ebből a forrásból” – panaszolja Hámori Máté, a Danubia Zenekar karmestere. A III. kerületi székhelyű szimfonikus zenekar viszonylag fiatal együttesnek számít a klasszikus zene színterén: 1993-ban alakult, 2001-től három évig a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet viselte, kiváló vezetőinek hála hamar szakmai presztízst szerzett. Hámori, aki kilenc éve áll az együttes élén, jó érzékkel bővítette a zenekar 20. századi és kortárs repertoárját, és számos olyan programot kezdeményezett, amelyeket jobb szó híján közhasznúnak nevezhetünk. Van gyerekeknek szóló, edukatív fesztiváljuk (Kalandra Fül), a siketeknek és hallássérülteknek szóló műsoruk Beethoven-projekt címen fut, de saját költségvetésükből még élményalapú zeneoktatási platformot is fejlesztettek, az ÉNekÚT-at, amelyet általános iskolák vehetnek igénybe, és teljes tanéveket átfogó, tanórákra lebontott óravázlatokat kínál az énektanároknak. Mindezek mellett talán felesleges hozzátenni, hogy a Danubia Zenekar Budapest koncerttermeinek egyik legizgalmasabb, leginnovatívabb együttesévé vált az elmúlt években: zeneakadémiai bérletsorozatuk és kisebb koncertjeik időnként kimagaslóan kreatívak, és mind műsorválasztásukban, mind a megszólalás minőségében a legjobbak közé tartoznak. Miért ne becsülne meg az állam egy ilyen zenekart?
Évek munkája a tét
Január 1-jétől azonban az együttes kénytelen fizetés nélküli szabadságra küldeni 60 állással rendelkező zenészét, és csak az egyes koncertek után kifizetni őket: magyarán alapfizetés nincs, csak „spílpénz”. Mert jóllehet éppen idén szervezték át alapítványi konstrukcióba az együttest – „hogy kevésbé legyünk kitéve a politikai szélváltozásoknak” –, és kezdtek el egyre inkább piaci alapon működni, úgy számítottak, hogy az átállásra lesz néhány évük. A Danubia a jegybevételeken túl kétféle állami támogatásra támaszkodik: az egyik a normatív keretből származik, ez idén 153 millió forint volt, a másik a gyakran csak „Vashegyi-keretnek” nevezett előadó-művészeti többlettámogatás, ezt a kieső tao pótlására találták ki. Ez utóbbi az, amiről a minisztérium pecsétes levelet küldött, és amivel 2022-ben és 2023-ban is számolni lehetett volna; ám a mintegy 450 milliós összegnek az idén kevesebb mint a fele érkezett meg, jövőre pedig egy fillérje sem jut el a zenekarhoz.
„Minden zenekart érintenek a megszorítások, de talán bennünket a legsúlyosabban: míg a kiemelt minősítésű zenekarok költségvetésének nagyobb részét a fenntartói és normatív támogatás adja, a mi esetünkben ez a kisebb összeg.” Hámori szerint ez nem a világvége, és hosszú távon még áldásos is, ha rentábilissá válik működésük. Már most vannak olyan profitot termelő projektjeik, mint A zenegyűlölő című előadás Janklovics Péter humoristával, vagy a cégek számára rendezett tréningek. Csakhogy az utóbbi években a kultúrpolitika épp arra ösztökélte a zenekarokat, hogy hozzanak létre álláshelyeket, teremtsék meg a klasszikus munkavállaló-munkáltató viszonyt a szabadúszók foglalkoztatása helyett. A maestro különösen igazságtalannak tartja, hogy most, amikor egyes zenekarok elvéreznek, senkit nem érdekel, hogy a bajban lévő együttesek mellett milyen nézőszámok, milyen társadalmi impakt és milyen teljesítmény szerepel. „A mi kimutatásunk szerint a Danubia egy fizető hallgatójára 9 ezer forint állami támogatás esik, viszont van olyan zenekar, amelyhez több adóforint jut, miközben kevesebb nézőt vonz, ahol így az egy nézőre jutó állami támogatás több mint 250 ezer forint” – mondja a karmester. „Nem hiszem, hogy azoktól kellene megvonni a támogatást, akik jól gazdálkodtak a talentumokkal. Ismerjük a bibliai példázatot, nem? Én úgy vélem, hogy keresztény országban a döntéshozók is ismerhetik.”
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
|
Nincs meg a közös hang. Kormányzati nemtörődömség nyomasztja a klasszikus zenei életet
|
Nem érkezett meg az előadó-művészeti többlettámogatások fele-kétharmada a zenekarokhoz, jövőre pedig egy fillért sem kapnak a tao kiváltására létrehozott juttatásból. A minisztérium hallgat, de miért is csinálna bármit, ha nem lát felelős stratégiát a másik oldalon, s nem kell szembenéznie a szakma képviselőinek egységes fellépésével?
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/zene2/nincs-meg-a-kozos-hang-254370#
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
Összeszedtük, mi minden történt az észak-balatoni projektekben, ami az OLAF rosszallását kiválthatta. Közgép, tüzek, bűz, perek, technológiai hibák, Mészáros és Mészáros – bár más hulladékgazdálkodási nagyprojektekben is kimutathatóak hasonló jelenségek, talán nem túlzás az észak-balatoni esetet állatorvosi lónak nevezni.
A negyven felettiek biztosan jól emlékeznek az első pillanatra, amikor a rendszerváltás után külföldön járva rácsodálkoztak a különböző színű szelektív szemétgyűjtő konténerekre. Magyarországon ekkortájt kezdtünk ráeszmélni, hogy a hulladékgazdálkodásnak léteznek hatékonyabb módjai is annál, minthogy az összes szemetünket ömlesztve kiöntjük egy nagy mezőre, aztán lesz vele, ami lesz. Évszázadok alatt majd csak elbomlik a tejes zacskó meg a konzervdoboz is… (Igaz, az üvegvisszaváltás és -újrahasznosítás viszont akkoriban is működött, sőt, tulajdonképpen jobban, mint most.)
Az európai uniós csatlakozáshoz közeledve viszont egyre inkább elvárás volt, hogy közelítsünk a fejlettebb módszerekhez, az Unióba belépve pedig ez már kötelező is volt. A cél az, hogy a szimpla lerakás helyett a hasznosítható hulladékokat elkülönítsük, és minél nagyobb arányban hasznosítsuk, vagyis a szelektíven gyűjtött papírt, műanyagot, fémet, üveget el kell juttatni az újrahasznosítást végző szervezetekhez, az égethető hulladékoknak hulladékégetőkbe vagy erőművekbe kell kerülniük, a zöld és konyhai hulladékokat pedig komposztálni kell.
A tagállamok számszerű célokat is meghatároztak maguknak, ilyen például, hogy 2030-ra a településeken keletkező szemét tömegének 60%-át újra kell hasznosítani.
Az EU az ilyen korszerű hulladékkezelési rendszerek kialakítását rengeteg forrással támogatta az elmúlt 15 évben Magyarországon is. Ezeken a pályázatokon a fent leírt célokra az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás is sok támogatást kapott. Az OLAF most lényegében azt kifogásolta, hogy a vállalt célok nem valósultak meg a kellő mértékben a támogatott projektekben.
Gyenge kezdés után…
Az OLAF által vizsgált első pályázatot (2002/HU/16/P/PE/017) még az EU-tagság előtt, 2003-ban nyerte el az Észak-Balatoni Társulás elődje az ún. előcsatlakozási alapokból. Az Észak-Balatoni Társulást kicsivel később, 2005-ben hozták létre a térség hulladékkezelési rendszerének kialakítására és működtetésére. Feladata, hogy Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém környékén összegyűjtse a háztartási hulladékot, gondoskodjon a megfelelő kezeléséről, kialakítsa és fenntartsa az ehhez szükséges infrastruktúrát. Lényegében erre nyerték meg a 25,91 millió eurós támogatást is 2003-ban. Megítélésekor az összeg 3,24 milliárd forintot ért, ez az idő előrehaladtával természetesen számottevően növekedett.
A projekt legfontosabb eleme a regionális hulladékkezelő telep felépítése volt Királyszentistvánon, amely a térség 158 településének a hulladékát fogadja azóta is. Ezenkívül a projekt részét képezte még 400 szelektívhulladékgyűjtő-sziget felállítása, egy komposztáló telep létesítése Balatonfüreden, egy építési törmelékek feldolgozására alkalmas mobil aprítógép beszerzése Veszprémben, illetve átrakó és válogató állomások kialakítása Veszprém, Ajka és Tapolca területén.
Nem volt egyszerű azonban már az indulás sem, ugyanis a Királyszentistvánon kiszemelt helyszín a megyei rendezési terv besorolása szerint olyan vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági terület volt, ahol nem volt szabad hulladéklerakót építeni. Ezért a királyszentistváni önkormányzat kezdeményezte a szabályozási terv megváltoztatását, amit az illetékes hatóságok el is fogadtak, de a döntést helyi környezetvédelmi szervezetek megfellebbezték. Első fokon sikerrel is jártak, másodfokon viszont már nem.
A környezethasználati engedély megszerzése sem volt sima ügy, mert egyrészt a környezetvédelmi felügyelőség nem volt meggyőződve arról, hogy nem kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen valósulna-e meg a beruházás (a vonatkozó jogszabály Királyszentistvánt a mai napig ilyen területként tünteti fel). Másrészt az utóbb kiadott engedély ellen a helyi környezetvédők pert indítottak, végül azonban ezt is elvesztették.
Az engedélyezési eljárásokkal és a jogvitákkal évek mentek el, így csak 2008-ban lehetett érdemben elkezdeni a projektet és kiírni a közbeszerzési eljárást az építési munkákra. A nyílt tendert az akkor még csak a szárnyait bontogató Közgép, a STRABAG MML Kft. és a RESONATOR Kft. közös konzorciuma nyerte meg.
… erőteljes visszaesés
Rögtön az építkezés elején azonban világossá vált, hogy az elvileg a Nitrokémiától szennyezés-mentesítetten megvásárolt királyszentistváni terület a valóságban nem az (vagy nem úgy, és nem annyira, mint ahogyan azt hitték). Emiatt nem lehetett az ott kiásott szennyezett földet és az összegyűlt pangó vizet máshova elszállítani, illetve elvezetni. Végül elvileg megegyeztek a Nitrokémiával, hogy az átveszi a kiásott 10-12 ezer köbméter szennyezett földtömeget, de hogy ez végül valóban megtörtént-e, az nem egyértelmű a fellelt információkból.
Ezzel megint hónapok mentek el, ráadásul közben egy védett madárfaj párja is a területre fészkelt, így meg kellett várni azt is, amíg a fiókák kirepültek. A Balatonfüredre tervezett komposztálótelep ellen is merényletet követett el a természet, ugyanis időközben védett növények települtek a helyszínre, így újra kellett tervezni és arrébb helyezni a telepet.
Többszöri projekthosszabbítás után végül megépült minden, és 2011. április 30-án letelt a három hónapos próbaüzem, amit a közgépes konzorcium vállalt. A hivatalos átadás-átvételt május 12-ére tervezték, május 10-én azonban máig ismeretlen okokból felgyulladt és leégett a vadiújan megépített biológiai-mechanikai kezelőcsarnok Királyszentistvánon. A később elkészült kárfelmérés szerint 350 millió forint kár keletkezett.
Végül peren kívüli megállapodás született az ügyben, azzal, hogy a Közgép által vezetett konzorcium 200 millió forintot fizetett az Észak-Balatoni Társulásnak a károk helyreállítására. Hogy miért pont ennyit, s hogy ki volt a felelős a tűzért és milyen körülmények között gyulladt ki, azt homály fedi. Mindenesetre nagyjából két év volt, mire – már jóval az eredeti projekthatáridőn túl – újra tudták építeni a leégett épületet.
Ez azért fontos, mert éppen az egyik leglényegesebb elem esett így ki a projektből: az a helyiség, ahol a szerves hulladékot válogatták és kezelték volna. Így nem valósulhatott meg a projektben a hulladékok elkülönítése, ami a jelek szerint az OLAF egyik alapvető kifogása is.
Ami elromolhat, az el is romlik
Még nem zárult le az előző pályázati projekt, amikor 2011-ben 2,65 milliárd forintot nyert az Észak-Balatoni Társulás a Környezet- és Energia Operatív Programból (a palyazat.gov.hu oldalon lekereshető). Ez a második projekt, amit az OLAF vizsgált (KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002). Ebből a támogatásból tervezték a szelektív házhoz menő hulladékgyűjtés és további gyűjtőszigetek kialakítását, azaz kismillió konténer, gyűjtőedény, háztartási komposztkeret és jármű beszerzését.
Emellett meg akarták oldani, hogy a mechanikai-biológiai kezelőcsarnokban elkülönítve tudják kezelni a magas fűtőértékű hulladékot is annak érdekében, hogy az ne a lerakóra, hanem erőművekben tüzelőanyagként hasznosításra kerüljön.
Mivel azonban a csarnok a pályázat beadása és a projekt indulása között, ugye, leégett, először újjá kellett építeni. Ez csak 2013. májusban sikerült, a szóban forgó KEOP-projektet pedig elvileg 2013. év közben le kellett zárni, vagyis a kezelőcsarnok szinte alig üzemelt a projekt során. Így a hulladék döntő részben a lerakóra került, ami ellentétes az eredeti pályázati tervekkel, és persze az EU hulladékpolitikájával is.
Addigra egyébként bevezették a hulladéklerakási járulékot Magyarországon, amit a lerakott, azaz nem újrahasznosított vagy komposztált hulladék után kell fizetni. Ezért az észak-balatoniaknak is közel 155 millió forint lerakási járulékot kellett megfizetniük 2013-ban (ÉBH Kft, 2013. évi kiegészítő melléklet). A mechanikai-biológiai kezelőcsarnok üzembe helyezése után egy-két évig nagyjából rendeltetésszerűen működött a királyszentistváni telep: az odahordott hulladékot aprították, válogatták, külön kezelték, így kevés hulladék került a lerakóra és minimális járulékfizetésre voltak kötelezettek (ÉBH Kft, 2014. és 2015. évi kiegészítő melléklet).
A szétválogatott hulladék kb. 60%-a biológiailag lebomló hulladék, 5%-a anyagában hasznosítható hulladék (pl. fém, vas), 25%-a magas fűtőértékű frakció (ilyenek pl. fa alapú tárgyak, de a papír és a műanyag is, ezeknél ugyanakkor az égetés helyett az lenne a cél, hogy anyagukban hasznosítsák őket újra).
Eközben újabb pályázatot nyújtottak be és meg is nyertek még 2,1 milliárd forint támogatást (KEOP-1.1.1/C/13-2013-0010). Az előző projekthez hasonlóan további új eszközökkel akarták továbbfejleszteni az észak-balatoni hulladékgazdálkodási rendszert, azaz ismét számtalan konténer, gyűjtőedény, jármű, gép, vontató, pótkocsi stb. beszerzésére kérték a támogatást. Ezek meg is valósultak, 2015-ben lezárult ez a projekt is, kezdődtek viszont a problémák.
Ugyanis Királyszentistvánon a biológiai kezelőcsarnokban tárolt, kezelt és érlelt, magyarul: rohadó biológiai hulladék egyrészt évekig időről-időre átható bűzzel árasztotta el a környéket, másrészt olykor be is gyulladt. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, a bűz oka részben a hulladéklerakó szerencsétlen fekvése illetve a biológiai hulladék nem megfelelő kezelése volt. Ez semmiképpen nem tekinthető sem normál, sem pedig kívánatos üzletmenetnek. Az OLAF mind a lakosok életét megkeserítő bűzt, mind pedig a légszennyezést okozó tűzeseményeket is kiemelte mostani közleményében.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből | atlatszo.hu
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből
Tetézte a problémákat, hogy több évben is meghibásodtak és leálltak a gépek a kezelőcsarnokban, így akadozott a válogatás, a mechanikai kezelés is. Emellett az is gondot okozott, hogy hiába válogatták és kezelték külön a magas fűtőértékű frakciót, számos évben nem szállította el a tulajdonosa, a 2016-ban létrehozott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (ld. az ÉBH Kft. éves beszámolóit és kiegészítő mellékleteit). Így az ott maradt a telepen és végül a lerakóra került. Illetve a 2019-es tűzesetnél még bebálázva óriási tűzzel leégett.
Mindez szintén nem felel meg a korábbi pályázati célkitűzéseknek, ahogy az sem, hogy a bűz miatti lakossági felháborodás hatására 2018-tól a biológiai hulladékot nem kezelték Királyszentistvánon, hanem másik hulladéklerakóra szállították át. 2021-től újra Királyszentistvánra vitték a biológiai hulladékot is, ez megmutatkozott a lerakási járulék növekedésében is: az előző évekre jellemző 25-28 millió forintról 83 milliárd forint fölé emelkedett (ld. az ÉBH Kft. éves beszámolóit és kiegészítő mellékleteit).
Ezeket a problémákat – de legalábbis a tüneteket – is orvosolni akarták az újabb, még jelenleg is futó pályázati projektjükben (KEHOP-3.2.1-15-2017-00014) kapott 3,32 milliárd forintos támogatásból. Például a tűzesetek megelőzése érdekében hőkamerás rendszer kiépítését, valamint a bűzhatás meg a költségek csökkentése érdekében csurgalékvíz tisztító kapacitás kiépítését is tervezték.
Csurgalékvíznek a vegyes hulladékból kifolyó levet hívják, ami főleg a rothadás során keletkezik, de keveredhet a csapadékkal is. Ez tulajdonképpen szennyvíznek számít, így nem lehet csak úgy akárhova elvezetni (pl. a természetbe), hanem kezelni kell, és ez költségekkel jár.
Királyszentistvánon ez 2018-ig nem így történt, hanem ezzel locsolták a lerakót (ld. pl. ÉBH Kft. 2018. évi kiegészítő melléklete), ami a jogszabály szerint ugyan legális, de minden bizonnyal szintén hozzájárult a bűzhatáshoz. Emellett tervezték még a projektben tároló, illetve átrakodóterek kialakítását, bővítését a tapolcai és pápai válogatóüzemekben és a balatonfüredi komposztáló telepen; a veszprémi kézi válogató gépesítését és további munkagépek (rakodók, mérleg, zöldhulladék-kezelő gép stb.), valamint gyűjtőjárművek és további edények, konténerek beszerzését, mert abból a jelek szerint soha nem elég.
A kivitelezésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (azóta már zrt.), Mészáros Lőrinc egyik cége nyerte meg. A vállalkozási szerződést 2020 januárjában írták alá az Ajka, Zirc, Tapolca, Pápa, Balatonfüred és Veszprém telephelyeken elvégzendő feladatokra, nettó 2,75 milliárd forint értékben. A munkák 2022 áprilisában elkészültek, megtörtént az átadás-átvétel.
Ugyanakkor a királyszentistváni hulladékkezelő fejlesztése nem volt része ennek a szerződésnek, az elérhető információk szerint ennek előkészítése még folyamatban van, illetve az Építési és Beruházási Minisztérium döntésétől függ: a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat értelmében még átvilágítás alatt áll ez a beruházás is. A projekt hivatalosan 2023 októberében zárul. Ez volt a negyedik projekt, amelyet az OLAF vizsgált.
Mészáros Lőrinc cége Zalában és Vasban építhet hulladékfeldolgozókat 4 milliárd forintért | atlatszo.hu
Ki mit tud?
Kerestük az állami tulajdonú Nemzeti Fejlesztési Programirodát, amely a 2014-2020-as uniós programozási időszakban konzorciumvezető volt számtalan hulladékkezeléssel kapcsolatos projektben, így ebben is. Azaz ők voltak a fő pályázók, ők kapták a pénzt és ezt osztották aztán tovább az érintett hulladékkezelési társaságnak. Érdeklődésünkre azt közölték, hogy „az OLAF 2022.11.04-én kelt „Értesítés vizsgálat lezárásról” tárgyú levelében tájékoztatta az NFP Nonprofit Kft-t, hogy a vizsgálatot az NFP Nonprofit Kft. által érintett KEHOP-3.2.1-2017-0014 projekt vonatkozásában ajánlás nélkül zárta le.” Úgyhogy kizárásos alapon az OLAF által tett észrevételek a másik három projektre vonatkoznak.
Az Észak-Balatoni Regionális Társulás érdeklődésünkre megnevezte a vizsgált négy projekt azonosítóját és elmondta, hogy az OLAF jelentés kiadását követő napon kapták kézhez a hivatalos értesítést a vizsgálat lezárultáról, ugyanakkor vitatják a közlemény megállapításait: „ a projektek megvalósítását és annak szabályszerűségét az arra jogosult szervezetek leellenőrizték és kifogást nem jeleztek. (…) A vizsgálat zárójelentését az OLAF nem küldte meg sem a Társulás sem az Üzemeltető részére, de azon megállapításait és következtetéseit, amikre alapozva az OLAF az ajánlását megfogalmazta, vitatjuk, így az OLAF Bizottság felé tett ajánlását teljes mértékben megalapozatlannak tartjuk.”
A Legfőbb Ügyészség kérdésünkre elmondta, hogy „az OLAF a vizsgálata eredményeként – többek között – igazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi ajánlást tehet. Igazságügyi ajánlással akkor él a hivatal, ha a vizsgálat megállapításai alapján bűncselekményre merülhet fel adat. (…) A kérdezett ügyben ugyanakkor információink szerint az OLAF a vizsgálat lezárását követően nem bocsátott ki igazságügyi ajánlást”. Azaz nagy valószínűséggel bűncselekményre nem derült fény.
Megemlítendő, hogy az elmúlt évtizedben a hulladékgazdálkodóknak és szolgáltatóknak nehezített pályán kellett helyt állniuk Magyarországon: a rezsicsökkentés, majd a nemzeti kukaholding színre lépése nem csak folyton változó szabályozási környezetet, hanem jelentős finanszírozási gondokat is okozott a szereplőknek – és okoz a mai napig. Ez biztosan nem segített az észak-balatoni projektnek sem, ugyanakkor önmagában nem magyarázza a bemutatott súlyos problémák bekövetkeztét. Mindazonáltal valószínűleg nem ez az egyetlen uniós nagyprojekt, amiben az OLAF szabálytalanságokat találhatna.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: Tűzoltók dolgoznak a királyszentistváni hulladéklerakóban keletkezett tűz oltásán 2019. augusztus 10-én. MTI/Mátyus Tamás
|
Mi akaszthatta ki az OLAF-ot az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projektekben?
|
November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/09/mi-akaszthatta-ki-az-olaf-ot-az-eszak-balatoni-hulladekgazdalkodasi-projektekben/
|
2022-12-09 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.
„A tervezett beruházás két elemből tevődik össze, a kocsiszín és a versenyistálló épületeinek felújításából. A rekonstrukcióval érintett nettó alapterület kocsiszín esetében 1286 m², versenyistálló 1003 m², az összes hasznos alapterülete 2289 m², tervezett (kialakult megmaradó) építménymagasság 5,33 m. Az engedélyezett építési tevékenységgel felújítandó épületegyüttes műemléki védelem alatt áll.” A részlet abból a közbeszerzésből származik, amelynek a napokban hirdették ki győztesét. A tendert a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. írta ki, a felújítást a Galéria Invest Kft. nyerte, nettó 1 055 000 000 forintos ajánlattal.
A felújítás részletezéséből kiderül, hogy „az épület meglévő belső állapota jelenleg az eredetivel megegyező, azaz istálló. Ugyanakkor a jelenlegi alaprajzi elrendezés mellett képtelenség megfelelni a szabványoknak. A belső felújítás és minimális átszervezés mellett az elavult rétegrendeket korszerűekre kell cserélni.
A történeti szerkezetek (öntött vas oszlopok, poroszsüveg boltozat orrtéglával) megóvására ügyelve új padozatot kell kialakítani, megelőzve a kártevők elterjedését. Fontos cél a meglévő nyílászárók eredeti állpotban való megőrzése és felújítása, amennyiben ezt műszaki állapotuk nem engedi, a meglévő mintájára azokat újra kell gyártani. Az újonnan épített elemek kortárs építési módszerekkel, de „emberközeli” burkolattal (pl. svédpadló) kerülnek kialakításra. Az épület közepénél elhelyezkedő szárny nagyobb szerepet kap az új nyerges kialakításával.”
Az istálló melletti „kocsiszín” épület meglévő belső állapota jelenleg istálló, öltöző, kocsiszín és irodai-munkahelyi igények kiszolgálására alkalmas, ugyanakkor a tervezett reprezentatív funkciókat képtelen befogadni (szerszámok bemutatása, kiállítása). A kivitelező feladata a külső megjelenés összehangolása mellett a szociális blokk teljes belső átalakítása oly módon, hogy az épület „előéletének” értékes elemei megmaradjanak. Az istálló és a kocsiszín eredeti funkciója mellett az épület északi végére terveztek nagyobb átalakításokat.
Milliárdok folynak Mezőhegyesre
A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ről legutóbb azért írtunk, mert közérdekű adatigénylés után végre kiderült, kit is lepett meg a magyar kormány 15 milliárd forinttal.
A Miniszterelnökségtől származó összegről a márciusi Magyar Közlöny számolt be, a támogatott szervezet neve azonban nem szerepelt a dokumentumban. Április elején ezért megkérdeztük Miniszterelnökséget, és most, két hónappal később választ kaptunk a kérdésünkre: a Mezőhegyesi Ménesbirtok budapesti címére bejegyzett vagyonkezelő alapítvány, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kapta a támogatást. E szervezet kuratóriumi elnöke Lázár János.
A Lázár János által vezetett alapítvány kapott 15 milliárd forintot a Miniszterelnökségtől a választások előtt | atlatszo.hu
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (JNFA) célja az alapító okirat szerint vagyonkezelésében lévő mező- és erdőgazdasági földek megőrzése és átörökítése a jövő nemzedékek számára, emellett a Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működési feltételeinek biztosítása és bővítése, valamint más minta- és tangazdaságok fejlődésének előmozdítása, illetve a középfokú és felsőfokú agrárképzés támogatása.
A Ménesbirtok tulajdonrészét 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza az állam 2016-ban, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított az állam a birtokra. Mezőhegyesen többek között sportcsarnok épül, de 1,3 milliárd forintért felújítják fel és kibővítik a kollégiumot, emellett 2,8 milliárd forint értékben korszerűsítik a vetőmagüzemet, és a tervek szerint uszoda is lesz.
Emellett 22 milliárdért fejlesztik öntözőrendszert is. A hvg.hu írta meg, hogy a kivitelezést Mészáros Lőrinc családi vállalata, a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nyerte.
A ménesbirtok favoritja építheti 3,3 milliárdért a sportcsarnokot Mezőhegyesen | atlatszo.hu
Rövid időn belül a harmadik közbeszerzését nyeri el a Lázár János felügyelte Mezőhegyesi Ménesbirtokon a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. A cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 milliárdra nőtt, köszönhetően többek között olyan állami beruházásoknak is, amelyekben gyakran NER-cégek oldalán vett részt a társaság. Az alapítványba kiszervezett Ménesbirtokba tovább folyik a közpénz, de legalább már bejegyezték a szervezetet.
Az Mfor összesítése szerint az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. számára, amely 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja, hanem a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét.
|
Egymilliárdért újítanak fel istállót és kocsiszínt a Lázár János vezette Ménesbirtokon
|
Kocsiszín és versenyistálló felújítását végezheti nettó 1,055 milliárd forintért a Galéria Invest Kft. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-hez évek óta folynak az állami milliárdok, így nem okoz gondot a milliárdos kiadás. Az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma 2021 tavaszán került a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kezébe, a kuratórium elnöke Lázár János lett.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/07/25/egymilliardert-ujitanak-fel-istallot-es-kocsiszint-a-lazar-janos-vezette-menesbirtokon/
|
2022-07-25 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.
Ahogy azt nemrég megírtuk, elektronikus beléptető rendszer bővítésére írt ki közbeszerzési eljárást a közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentum szerint a fejlesztést az MTVA Gyártóbázis Kunigunda útja 64. szám alatti telephelyén végzik majd el. Az ajánlattételi határidő november 2-án járt le.
Cikkünk megjelenésének idején még nem volt eredménye az eljárásnak, de a napokban közzétett bírálatból kiderült, hogy két cég adott be érvényes ajánlatot: az Aviton Gyengeáramú Tervező és Kivitelező Kft., valamint a TVT Vagyonvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Alacsonyabb árajánlatával utóbbi lett a befutó, így a
TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339,8 millió forintért végezheti el a munkát.
A TVT feladata lesz többek között a jelenlegi beléptető rendszer vezetékes belépési pontjainak áthelyezése és bővítése, valamint az A, B, C irodaépületek helyiségeiben vezeték nélküli belépési pontok kialakítása (összesen 570 db). A műszaki leírást „magyarra lefordítva” az derül ki – legalábbis egy általunk megkérdezett szakértő szerint –, hogy kártyás beléptető rendszer lesz az épületben, vagyis lehet majd tudni, ki, mikor és merre jár az intézményben.
Több mint 500 beléptető pontot alakítanak ki a közmédia Kunigunda úti székházában | atlatszo.hu
Bár az országban egymás után halasztják el a különböző állami beruzásokat, úgy tűnik, az évi 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédiának egyelőre nem kell spórolnia. Korábban közel nettó félmilliárd forintért új kapukat szereltettek be a Kunigunda úti gyártóközpontba, majd 30 millióért kerestek fizető tapsolókat, most pedig a Rádió 1 és a Kossuth 2 nevű stúdiókat fejlesztik 154 millió forintért.
Nem csak kapukban utazik
A budapesti céget, amely elnyerte a megbízást, 1996-ban alapították. Az épületgépészeti szereléssel foglalkozó, 21 fős kft. tavaly 1,5 milliárdos forgalmat bonyolított, a korábbi években 1 milliárd forint körül volt az éves bevétele. Az adózott eredmény 277 millió forint volt 2021-ben.
A cég egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője Móró Lajos, aki a TVT mellett további 5 vállalkozásban érdekelt,
például szőlőbirtoka is van Etyeken, ahol többek között a borászati kormánybiztos Rókusfalvy Pálnak is.
A TVT Vagyonvédelmi Zrt. egyébként már korábban is kapott állami megbízásokat: ők végezhették el az MTVA gyártóbázis tűzjelzőrendszerének cseréjét nettó 600 millió forintért, a Magyar Államkincstár távfelügyeleti rendszerének fejlesztését és korszerűsítését 125 millió forintért, de az MTVA Kunigunda úti székházának bejáratát is ők alakították át nettó 463,7 millióért.
Az éves szinten több mint 120 milliárd forintból működő közmédia pénzszórásáról itt írtunk:
154 millióból tovább épül-szépül a közmédia Kunigunda úti épülete, és még fűtés is lesz | atlatszo.hu
A közpénzből működő Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közönség biztosítására írt ki tendert a közelmúltban. Az éves szinten 130 milliárd forintból gazdálkodó közmédia alkalmanként akár 200 „tapsolót” is kérhet a nyertes cégtől. Az MTVA a közönség tagjainak életkorát és nemét is meghatározhatja. A keretszerződés 12 hónapra szól majd.
Nyitókép: az MTVA Kunigunda úti székháza a Google térképén
|
Nettó 340 millióba kerülnek a kártyás kapuk az MTVA-székházban
|
Fejleszti beléptetési rendszerét a közmédia a Kunigunda úti székházában. A kivitelezésre kiírt pályázat nyertesét a napokban tették közzé az ekr.gov.hu-n. Eszerint a TVT Vagyonvédelmi Zrt. nettó 339 millió forintért végezheti el a munkálatokat. A cég egyedüli tulajdonosa Móró Lajos, akinek szőlőbirtoka is van a kormányzati körökben népszerű Etyeken. A TVT Zrt. korábban is kapott megbízásokat az MTVA-tól, összesen több mint 1 milliárd forint értékben.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/11/22/netto-340-millioba-kerulnek-a-kartyas-kapuk-az-mtva-szekhazban/
|
2022-11-22 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el.
Az „Antikorrupciós képzések – kiemelten a nemzetközi vesztegetés tárgyban” elnevezésű projekt rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs feladatainak ellátására keresett vállalkozókat a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint ennek keretében kerülhet sor a következőkre:
I. rendezvénysorozat: 7 db 1 napos Bp, (6×30 + 1×29) összesen: 209 fő részére,
II. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 109 fő részére,
III. rendezvénysorozat: 18 db 1 napos Bp,
IV. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 69 fő részére,
V. rendezvénysorozat: 2 db 1 napos Bp 2×40 (összesen: 80) fő, 1 db 1 napos Eger 40, fő, 1 db 1 napos Székesfehérvár 40 fő részére,
VI. rendezvénysorozat: 1 db 1 napos Bp 110 fő részére,
VII. rendezvénysorozat: 1 db 3 napos Pest megye 3×79 (összesen:237) fő és 1 db 1, napos Bp 110 fő részére.
A nyertes rendezvényszervező feladata lesz a rendezvények helyszíneinek felkutatása, a kiválasztott helyszínek berendezése, helyszíni regisztráció lebonyolítása, kapcsolódó technikai szolgáltatás (hangosítás, internet, tolmács) biztosítása, technikai forgatókönyv készítése, a szükséges catering biztosítása, szállás biztosítása, személyszállítási feladatok ellátása (külföldről érkező előadók szállítása), a rendezvények lebonyolításához szükséges szakemberek biztosítása. Továbbá kiadványokat, konferenciacsomagokat is kell készítenie.
A jegyzőkönyv szerint a legjobb ajánlatot a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. adta, a többi pályázót kizárták.
A Roxer összesen 53,3 millió forintos keretösszegért vállalta a munkát. Jelentkezett még a Rendszer Kontroll Rendszerszervező és Folyamatirányító Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Bács-Szakma Non-profit Közhasznú Zrt. és a Kult-Turist-ITH Idegenforgalmi Kft. is, de különböző okokból mindegyik cég ajánlata érvénytelen lett.
A közbeszerzésre Hadházy Ákos is felfigyelt, aki szerint a hír „a nap kis rossz vicce”.
Párttag és üzlettárs
A Roxer Kft. már nem ismeretlen az Átlátszó olvasóinak. Többek között akkor írtunk róluk, amikor kiderült, hogy ők készítették a MÁV interaktív nyomozós játékát (az ajánlatkérő a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt), amikor Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől megvették a volt Tündérhegyi Pszichiátria épületét, és amikor 2,2 milliárd forintból reklámozták, hogyan épül-szépül az ország.
A Roxer Kft. egyik tulajdonosa Rókusfalvy Pál volt rádióriporter, aki 1991–2000 között a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. A Felcsút szomszédságában fekvő Etyeken szőlőbirtoka és egy fogadója is van, ezekről korábban megírtuk, hogy a borászat kipofozására és termékfejlesztésre is kaptak közpénzből támogatást.
Uniós pénzből újulhatnak meg Rókusfalvy Pál borospincéi | atlatszo.hu
53,6 millió forintba kerül a Rókusfalvy-család etyeki borászatának kipofozása, a projektre EU-támogatást kértek.
A volt rádiós üzletileg is kötődik a NER-hez: a GO for Sport Events Kft.-ben a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással, a Valton-Sec biztonsági céggel (valamint az XTRM Group Kft.-vel) közösen tulajdonos. Rókusfalvy Pál mindemellett politikailag is elkötelezett: 2003-ban ünnepélyes tagfelvétel során lépett be a Fideszbe, többek között Schmitt Pállal együtt.
Kis visszaesés után nagy feltámadás
A Roxer egy év gyengélkedés után újra talpra állt. Míg 2020-ban 2,2 milliárdról 599 millióra csökkent a forgalma, a cég legfrissebb pénzügyi beszámolója szerint tavaly ismét 2,1 milliárdos árbevételt tudott elérni. Az adózott eredménye pedig 18 millióról 500 millióra ugrott. Ebből 50 millió forintot eredménytartalékba helyeztek, 450 milliót pedig osztalékként fizettek ki a tulajdonos Rókusfalvy-testvéreknek.
|
53 millióért tartanak antikorrupciós képzéseket, Rókusfalvy Pál cége a szervező
|
Rókusfalvy Pál volt rádióriporter cége, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. szervezheti meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat antikorrupciós képzéseit. A cég – munkái mellett – többek között arról ismert, hogy korábban megvette Farkas Flórián volt sofőrjének cégétől az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épületét. Bár a kft. forgalma 2020-ban jelentősen visszaesett, tavaly ismét 2 milliárd feletti árbevételt ért el.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/06/01/53-millioert-tartanak-antikorrupcios-kepzeseket-rokusfalvy-pal-cege-a-szervezo/
|
2022-06-01 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
Benyújtotta a kormány az új kata-törvényt – közölte még júliusban a Pénzügyminisztérium. Az új szabályozás már szeptember elsején hatályba lépett. 18 millió forintra emelték a bevételi értékhatárt, de csak azok választhatták az adózási formát, akik a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók.
Nemzeti konzultáció nem volt a kérdésről, a kormány narrációja szerint „a katás vállalkozók kétharmada munkaviszonyt leplezett a vállalkozással”, de a NAV cáfolta a Fideszt. „Mindössze a katások 2,5 százalékát ellenőrizte az adóhivatal, a megállapítások pedig a katabevételeknek csak 0,06 százalékát érintették. Annak sincs nyoma, hogy – ahogy a kormányzati propaganda keltette a hangulatot – éves szinten 250-300 milliárdot „csaltak volna el”, mert az adóhatóság kilenc év alatt összesen csupán 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg.” – derült ki az mfor.hu közérdekű adatigényléséből.
Felére csökkent a KATA
Az októberi államháztartási adatok a napokban jelentek meg. A KATA-ból kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-án fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem jött.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint
szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, és ez októberre 9,436 milliárd forintra csökkent.
Hogy mennyi katás lett tényleges alkalmazott, nehéz megmondani. Azok az egyéni vállalkozók, akik általányadózók lettek, és eddig is negyedévente adtak be SZJA-bevallást, azoknak a befizetései áprilisban, júliusban, októberben jelennek meg a kincstár adataiban.
2022 áprilisban a teljes SZJA-befizetés 268,058 milliárd forint volt, júliusban 303,925 milliárd, októberben 288,349 – alig 3 milliárddal több, mint augusztusban. 2022 májusában a Pénzügyminisztérium még azt közölte, hogy „460 ezer katást tart nyilván az adóhivatal, ebből 426 ezer egyéni vállalkozó.” A választások előtti SZJA visszafizetés is jól látható az államkincstár adataiban.
Ha igaz lett volna, amit a kormány állított, akkor most közel 276 ezer új SZJA fizető lenne. Ennyi ember adókedvezmény nélküli, 200 ezer forintos minimálbérnél számított adója 8,3 milliárd forint. Látva, hogy júliusban 15 milliárd forinttal több SZJA került a költségvetésbe, mint októberben, az SZJA alapján nem lehet kijelenteni, hogy a megszűnt katások SZJA-fizetők lettek.
„9,436 milliárd forint KATA-bevétel volt októberben. Ez 188 720 újkatást jelentene, ha 50 ezer forinttal osztanánk. Valójában nagyok sokan késhettek a havi KATA befizetésével és a különadóval, amit a külföldi kifizetőtől érkezett 3 millió forint feletti összegre kellett fizetni, de késtek maguk az újkatások is az első katájukkal, vagy a főállásuk megszüntetése ellenére még mindig az automata 25 ezer lett átutalva.
Miután a NAV nekem se ad adatot, így csak becsülni lehet. Az én becslésem szerint a befizetések fele, mintegy 4 milliárd forint lehet az újkata októberi összege. Ezt 50 ezer forinttal leosztva 80 ezer aktív újkatással számolhatunk, de még ugyanennyi lehet az újkatás státusz mellett szüneteltetők száma is. A többi régikatás sorsáról sincs elég adat” – ezt már Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnöke mondta az Átlátszónak.
1300 milliárddal több ÁFA-bevétel
Ami a KATA miatt kiesett, azt a rekordinflációs áfa bőven behozza.
Októberre már 1300 milliárd forinttal több ÁFA került a költségvetésbe, mint 2021-ben. De a 2022-es terv is már 105 százalékon áll, és hol van még az évvégi lakossági és vállalati költés.
A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz ÁFA-bevétele lett az államnak az idei első félévben | atlatszo.hu
A Magyar Államkincstár első hathavi adatai alapján a száguldó infláció alaposan megtömi a költségvetést, és a megemelt rezsi 27 százalékos áfája még nem is látszik a számokban. Az viszont biztos, hogy közel 800 milliárd forinttal több lett az állam ÁFA-bevétele 2022 első félévében, mint az előző év azonos időszakában.
Címlapkép: Transzparens a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) módosítása elleni tüntetésen a Kossuth téren 2022. július 13-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán, Adatvizualizáció: Szopkó Zita
|
Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben
|
Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/adat/2022/11/29/eltunt-a-kata-adozok-fele-1300-milliaros-afatobblet-a-koltsegvetesben/
|
2022-11-30 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Csak, ami 2019-ben még 1,4 milliárd forintos megbízás volt, az most, 2022-ben már csak 1 milliárd forint. Azért az is jól jön egy cég életében.
Nettó 971 643 000 forintért nyújt recepciós szolgáltatást, biztosítja majd a fegyveres biztonsági őrséget, valamint kezeli a biztonsági rendszert védelmi szolgálat igénybevételével a Civil Biztonsági Zrt. az állami tulajdonú HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. XVIII. kerületi, Igló utcai székházának területén.
Az Opten adatai szerint míg 2016-ban és 2017-ben még csak 12 milliárdos nettó árbevétele volt a cégnek, addig 2020-ban és 2021-ben már mindkét évben 20 milliárd felett teljesítettek. A cég igazgatósági tagja az a Tasnádi László, aki 2014 júniusa és 2016 december között rendészeti államtitkár volt, s akit támadtak III/II-es múltja miatt, de sajtóhírek szerint nem csak emiatt mondott le végül posztjáról. Az Opten szerint egyébként 2022. szeptemberében az addig vezérigazatói poszton álló Tasnádi helyett új igazgatót neveztek ki Vankó László személyében, ő pedig igazgatósági tag maradt. Ő az a Vankó László, aki tavaly nyárig a NAV bűnügyi főigazgatója volt, de különösebb indoklás nélkül leváltottak, s most itt landolt.
A Civil Biztonsági Szolgálat nevét egyébként akkor tanulták meg sokan, amikor 2018-ben a cég emberei is ott voltak, amikor az MTVA biztonsági őrei felléptek a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőkkel szemben, amikor azok megpróbálták elérni, hogy a köztévé beolvassa a követeléseiket.
Mint kiderült, az MTVA-nak nem volt szerződése őrzővédő feladatokra Pintér Sándor belügyminiszter egykori cégével, ám a 444.hu kiszúrta, hogy a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., amelynek amúgy is rengeteg közintézménynél van szerződése, nem az MTVA, hanem a Közbeszerzési és Ellátási Főosztály (KEF) jóvoltából őrizhette az intézményt.
A mostani közbeszerzés, melyre egyedül a Civil Biztonsági Szolgálat pályázata érkezett be, arra is kitér, hogy az Országos Rendőr-Főkapitányság 2019. szeptemberében kelt határozata alapján a HungaroControl ANS I-II-III épületeinél egy időben 8 fő folyamatos 24 órás szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őr, munkanapokon további 1 fő 8 órás szolgálatot teljesítő őrségparancsnok létszámot állapított meg, 3 állandó őrhellyel.
A szerződés egyébként eredetileg 993 000 000 forintra taksálta a megbízást, de - talán a régi jó kapcsolatnak köszönhetően -, végül lefaragtak belőle, így lett 971 643 000.
Ami tényleg jelentősen kevesebb, mint az évekkel ezelőtti 1,4 milliárd, de azért ez sem rossz. Főleg, hogy a HungaroControll házi őrzője sorra nyeri a közbeszerzéseket.
Novemberben például a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt 2022-2023-as személy- és vagyonvédelem biztosítására kiírt 4,6 milliárd forintos pályázat közel tíz nyertese között is szerepel, ahogy a tulajdonában álló Civil Itim Informatika és Ingatlanmenedzsment Zrt. is, amelynek székhelye nemcsak, hogy ugyanott van, ahol a Civil Biztonsági Szolgálat, de korábbi vezetői szintén Pintér és Tasnádi voltak többek között. Ezt megelőzően a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. által kiírt 4 181 941 125 forintos építményőrzési feladatokra kiírt közbeszerzéséből is részesült a cég, ugyanazon nyertesek között. Most ősszel pedig 500 millióról 549 millió forintra módosították a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. által 2019-ben kiírt kétéves biztonsági szolgáltatásról szóló szerződést, amit másodmagával nyert meg korábban.
De azt is ki lehet emelni a rengeteg megbízás közül, hogy 2021-ben 93 darab fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 372 darab telephely őrzésére írtak ki 200 milliárd forintos közbeszerzést, a kilenc nyertes cégből a Civil Biztonsági Szolgálat is jól járt.
|
Ismét Pintér Sándor egykori cége védi a HungaroControlt
|
Újra Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. kapta meg a HungaroControl Zrt. őrzés-védelmének ellátását.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-pinter-sandor-egykori-cege-vedi-a-hungarocontrolt.html
|
2022-12-07 16:16:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.
Az épületben 46 db négyágyas szobát alakítottak ki, mindegyikben van konyhablokk, saját fürdőszoba és televízió. Van „penthouse szint” is (azt nem részletezték, hogy ez mit jelent pontosan), ott árnyékolóval védett zöld teraszok várják a gépsorokon megfáradt embereket. A beruházó szerint az épület értékét tovább növeli a rendkívül kedvező üzemeltetési- és alacsony energiaköltség, a mobiltelefonról működtethető hűtés-fűtés, és az apartmanonkénti költségek elszámolásának lehetősége.
Debrecen Józsa városrészében a napokban adtak át közel egymilliárd forintos beruházással egy 184 fő elhelyezésére elegendő munkásszállót, azt a Dryvit Profi (DP) építette. Annak a pénznek majdnem felét, 443 millió forintot adta az állam, szintén közforrásokból. Az ingatlan kifejezetten közel van a leendő BMW-gyárhoz. Hajdúböszörményben egy volt iskolaépületből átalakított, 90 férőhelyes intézmény működik egy éve, az a beruházás 300 millió forintba került és ebből 240 millió forint volt állami pénz, de ezt nem a DP végezte. A szintén a megyében lévő Kabán idén márciusban készült el a hasonló méretű és költségvetésű munkásszálló, ott az önkormányzatnak csak 60 millió forintot kellett előteremtenie.
A Dryvit Profi egyébként nem kezdő, évek óta a kelet-magyarországi régió egyik meghatározója, a kormányhű városvezetéstől és a helyi egyetemtől is kapott már megbízást, de persze nyugati és hazai magánvállalatoktól is szép számmal. Honlapja szerint kis cégként, 2 millió forint alaptőkével indult, de már az első évben 20 millió forint árbevételt ért el. A cégcsoporttá nőtt társaságnak idén saját információi szerint 20 milliárd forint körül lehet az árbevétele.
Az új Orbán-éra alatt a nagy országos munkásszálló építési hadműveletet a koreai Hankook kezdte, saját erőből húzott fel egy kétmilliárd forintba kerülő ingatlant a Dunaújvároshoz közeli Rácalmáson, a hatalmas gumigyártó üzeménél. Akkoriban csodájára jártak, mert emberhez méltóbb körülményeket adott, mint az általánosan ismert ilyen szállások. Még a kormánypropaganda anyagai közé is bekerült a hivatkozás, hogy lám, mennyire jó óriásvállalatot hozott ide a kabinet.
A kormány a múlt évtized utolsó harmadában váltott nagyobb sebességre saját programjában, munkát adva megannyi építőipari vállalatnak – és kiszolgálva a termelő nagyvállalatok igényeit. Azóta mintegy 30 milliárd forinttal járult hozzá 62 munkásszálló építéséhez, összesen 8600 férőhelyet teremtve. A kevésbé fejlett körzetekbe tervezett létesítmények beruházói kétszer akkora összeget kapnak, mint az egyébként is jól futók a nyugati és középső országrészekben.
Tavaly egyebek mellett a Békés megyei Füzesgyarmaton adtak át egy 100 férőhelyes, 310 millió forintba kerülő szálláshelyet, ott az önkormányzatnak csak 124 millió forintjába került az építkezés, a többit a kormány adta. Érdekessége, hogy az alap helyiségeken kívül betegszoba és mosóhelyiség is van benne, a fűtést ott is kondenzációs gázkazánokkal oldották meg. Ugyancsak az év végén adták át négyezres lélekszámú Bólyban az ottani 83 férőhelyes létesítményt, az önkormányzati fejlesztés 461 millió forintba került, ennek háromnegyedét állami forrásból fedezték.
Szupersűrű beépítés
Van azért rossz példa is. Budapesten, a Gubacsi úton gyakorlatilag falanszternek beillő tömböket emelt egy beruházó. A házak szorosan egymás mellett sorakoznak, szinte át lehet nyúlni az egyik épületről a másikra, annyira kicsi a távolság. Kívülről az a benyomása az embernek, hogy rosszul tervezték, pedig nem, egyszerűen csak élhetetlennek tűnik, legfeljebb alvásra alkalmasnak, ahová este hazamegy a munkás és magára zárja az ajtót, majd hajnalban elmegy és vissza sem néz.
Az elmúlt években Győr és Mosonmagyaróvár is élen járt a munkásszálló bizniszben. Természetesen főleg az oda települt járműipari vállalatok legnagyobb örömére. Itt további keresletnövelő tényező volt, hogy a keleti országrészből is sok ezren települtek át a nyugati határhoz közeli városokba, ahonnan rendszeresen átjárnak dolgozni Ausztriába. Bizonyos esetekben a munkásszállón olcsóbb volt elhelyezkedni, mintha albérletbe mentek volna.
Az állami programban a működtetőknek vállalniuk kell, hogy tíz évig megtartják a beruházások munkásszállás funkcióját, és szállásonként legalább négy új munkahelyet hoznak létre. A munkásszállások az önkormányzatoknak is jó megoldás, mert lepusztult, használaton kívüli ingatlanok újulnak meg, kapnak új funkciót. Az viszont kérdéses, hogy lesz-e elegendő kormányzati pénz a továbbiak építéséhez, mert a megszorítások ide is elérhetnek. Ha ez így lesz, akkor az önkormányzatok aligha fognak belevágni, marad a magántőke által finanszírozott projekt. A cégeknek adható hitelek azonban durván megdrágultak, csak nagyvállalatról képzelhető el, hogy képes felvállalni egy ilyen terhet.
|
A NER-re és a multikra építi a kormány a nagy munkásszálló programját
|
A nagy fellépő, a BMW gyára még sehol Debrecenben, de az „előzenekarai”, jobbára NER-es cégek (köztük a Market, a Mészáros Lőrinchez tartozó V-Híd és mások) - már jól muzsikálnak. Bekötő utakat, vasútvonalat és más alap infrastruktúrát építettek és építenek most is. Ezt egészíti ki a humán infrastruktúra is, amit munkásszállók testesítenek meg, s ebben sem volt megállás.
Pár napja lesietett a közeli Hajdúnánásra a száguldó külügyi és külgazdasági miniszter is, hogy átvághassa a nemzeti szalagot egy valóban élhetőnek tűnő, műszakilag korszerű dolgozói szálláshelyen. Szimbolikusan pénzt is vitt, hiszen a kifejezetten a német autógyárnak kellő munkaerő számára épült létesítmény 300 millió forintos költségvetéséből 250 milliót közforrásból kapott az önkormányzat.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/a-ner-re-es-a-multikra-epiti-a-kormany-a-nagy-munkasszallo-programjat.html
|
2022-12-10 12:19:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Jávor Benedek korábbi EP-képviselő, a jelenleg Budapest brüsszeli képviselőjeként dolgozó ellenzéki politikus vett észre egy igen érdekes tételt az Európai Bizottság által jóváhagyásra javasolt magyar Helyreállítási Tervben.
A közlekedési fejezetben szerepel a Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonal fejlesztése. A valóban leromlott, 30,3 kilométeres szakasz korszerűsítésére a terv 146,8 milliárd forinton szán, ez kilométerenként elképesztő, 4,85 milliárd forintos árat jelent a teljesen sík terepen futó, folyókat, völgyeket nem keresztező vonal felújítására.
Mint a képviselő fogalmaz:
"A 4,85 md-os árszint megfelel az Európában tervezett gyorsvasúti (min. 250 km/h) hálózat teljesen új nyomvonalon létesített speciális pályáinak átlagos létesítési költségének."
A beruházásra a közbeszerzési tendert már tavaly megnyerte a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Építő Zrt és a Strabag konzorciuma, igaz akkor még "csak" 126,8 milliárdos ajánlattal, de érthető, hogy ilyen inflációs környezetben a várható költségek növekedésével kell számolni.
Mindenesetre Jávor Benedek szerint ez a pályaszakasz lehet Magyarország legdrágább vasútépítési projektje, pedig a verseny eddig is erős volt, az eddigi csúcsot a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltsége által épített, a debreceni BMW-gyárhoz vezető szárnyvonal tartotta, amely 3,6 milliárd forintért épülhet meg kilométerenként.
A politikus szerint ez az ügy jól mutatja, hogy valójában mennyire gondolja komolyan a magyar kormány a Brüsszel felé az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében tett antikorrupciós vállalásait.
"Feketén-fehéren kiderül belőle, hogy a magyar kormány a még jóvá sem hagyott tervből is már úgy lop, mintha nem lenne holnap, és ez egyben világos útmutatás arra nézve is, hogy mi várható a jövőben. Az uniós pénzek továbbra is nyomtalanul fognak szétszivárogni a NER oligarcháinak zsebébe, a magyar kormány meg jól szórakozik a lóvá tett EU-n a következő uniós vétóig."
|
A még meg sem jött uniós pénzből építené Mészáros Lőrinc Magyarország legdrágább vasútvonalát
|
A magyar Helyreállítási Terv egy része biztosan jó helyre kerülne: A V-Híd kilométerenként 4,85 milliárdból korszerűsítené a sík terepen futó Békéscsaba-Lőkösháza vasútvonalat. Ilyen drágán még nem épült Magyarországon vasútvonal.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-meg-meg-sem-jott-unios-penzbol-epitene-meszaros-lorinc-magyarorszag-legdragabb-vasutvonalat.html
|
2022-12-11 12:56:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
Tizenöt, a tapolcai vasúti vonalon fekvő állomás rekonstrukciójára, akadálymentesítésére kiírt közbeszerzési pályázat ügyében hirdettek győztest, az erről szóló hirdetmény hétfőn jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. A Polgárdi, Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Balatonakarattya, Csittényhegy (lánykori nevén: Balatonkenese-Üdülőtelep), Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Káptalanfüred, Alsóörs, Csopak, Balatonarács, Balatonfüred és Aszófő állomásokra kiírt tenderből négy esetben (Polgárdi, Balatonkenese, Alsóörs, Aszófő) nem hirdettek győztest. Az indokolás szerint ezekben az esetekben az eredményhirdetés azért maradt el, mert
„az eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot”.
A többi tizenegy esetből
hetet Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a vállalkozása, a Homlok Építőipari Kft. nyert el,
mellettük három állomáson a Swietelsky Vasúttechnika Kft., egy vasúti épületen a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. dolgozhat.
Mészáros Lőrinc veje hat vasútállomás (Füle, Balatonfőkajár-felső, Csajág, Csittényhegy, Csopak és Balatonarács) rekonstrukciójáért és akadálymentesítéséért, illetve a füredi állomás akadálymentesítéséért összesen nettó 6 milliárd 856 millió forintot, a Swietelsky Balatonakarattya, Balatonalmádi és Káptalanfüred állomásainak rekonstrukciójáért és akadálymentesítéséért nettó 4 milliárd 479 millió forintot, míg Pharos 95 a fűzfői állomás felújításáért nettó 1 milliárd 696 millió forintot számlázhat ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (NIF). Érdekesség, hogy Homlok Zsolt ezt a cégét csupán tavaly nyáron alapította, testvérével, Tiborral, és a 2021-es beszámolójuk szerint 450 ezer forintos forgalom mellett 52 ezer forint adózott eredményt ért el.
E tizenegy állomás esetében viszont az árajánlat elég vastagon meghaladja a NIF által becsült beruházási költségeket, ha úgy tetszik, az építőipari áremelkedés meglátszik a vállalási díjakon. A három cég összesen nettó 13 milliárd 31 milliós vállalási díja
80 százalékkal haladja meg az előzetesen becsült értéket.
A közbeszerzési értesítőből lekérhető adatok szerint a pályázati felhívást április 4-én tették közzé, az ajánlattétel (többször is módosított, végső) határideje június 21-e volt, a beérkezett ajánlatokról készült összegezés pedig október 17-i keltezésű.
Az egyes állomások korszerűsítéseinek NIF által becsült, illetve a nyertes ajánlattevők által adott költségeit az alábbi grafikonon szemléltetjük:
A közbeszerzés adataiból kiderül, a legnagyobb mértékű ugrást a füredi állomás esetében látjuk, ahol az ajánlati összeg több mint duplája (207,5 százaléka) a becsültnek, igaz, itt 3 darab liftet és egy aluljárót is meg kell építenie Mészáros Lőrinc veje cégének. A többi állomáson parkolók, kerékpártárolók, az utastájékoztatási rendszer korszerűsítése és környezetrendezés társul az állomásépület rekonstrukciójához.
A balatonfüredi állomás után a becsült és a végleges ajánlati összeg közti legnagyobb különbséget a fűzfői állomásnál látjuk, a Pharos 95 Kft. a becsült értéknél 99,8 százalékkal magasabb ajánlattal nyerte el a tendert. A „legjobban” a csajági állomással jártak az adófizetők, ahol a Homlok Kft. ajánlata „csak” 53,4 százalékkal haladja meg a becsültet.
Az ajánlatok a becsült értékekhez képest összességében, cégekre bontva:
|
Hétmilliárdért újíthat fel hét észak-balatoni vasútállomást Mészáros Lőrinc vejének cége
|
Három cég összesen tizenegy állomás rekonstrukciójára és akadálymentesítésére adott ajánlatai mindösszesen 80 százalékkal haladják meg a tavasszal becsült összeget. Van olyan vasútállomás, amelynek renoválása a duplájára drágul.
| null | 1
|
https://mfor.hu/cikkek/makro/hetmilliardert-ujithat-fel-het-eszak-balatoni-vasutallomast-meszaros-lorinc-vejenek-cege.html
|
2022-12-12 13:12:00
| true
| null | null |
mfor.hu
|
A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint.
A tárcavezető a többségi magyar tulajdonú V4SIL cégalapító ünnepségén üdvözölte a vegyesvállalat létrehozását, amely – mint mondta – nem csupán munkahelyeket teremt, de gondoskodik majd a szakképzett utánpótlásról is. A többségi tulajdonú V-Híd Zrt. egyedüli részvényese az Opten céginformációs adatbázisa szerint Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzletember, Orbán Viktor miniszterelnök barátja.
A közösen létrehozott társaságban feladat lesz a MÁV előírásainak megfelelő berendezések szoftver- és hardverelemeinek korszerűsítése, későbbiekben pedig gyártása. A cseh gyártó a kor legmodernebb szintjét képviselő rendszeréhez kapcsolódó technológiai transzfert is végrehajt a beruházás során, hogy megteremtse az alapjait a magyar piacra specializált berendezésnek.
Mészáros Lőrinc, a V-Híd Zrt. tulajdonosa elmondta, a cseh partner nemcsak beszállítóként, hanem befektetőként és fejlesztőként jelenik meg, modern technológiát hoz Magyarországra. A vegyesvállalat létrehozása vasúttörténeti pillanat, eddig a vasúti biztosító berendezések piacán a nyugati cégek voltak jelen Magyarországon, a közös céggel a tervek szerint létrejön a első magyar, világszínvonalú biztosító berendezéseket gyártó üzem.
A Mészáros csoport közleménye szerint a V4SIL célkitűzéseinek megvalósításához további munkahelyeket teremt az országban, és gondoskodik a szakképzett munkaerő-utánpótlásról is a V-Híd Akadémia segítségével a Budapesti Műszaki Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel szorosan együttműködve.
|
Szijjártó Péter személyesen üdvözölte Mészáros Lőrinc új vállalkozását
|
A magyar gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú a vasúti közlekedés és szállítmányozás, ezért hatalmas előrelépés, hogy a magyar V-Híd Zrt. biztosítóberendezéseket gyártó közös céget alapít a területen regionális piacvezető, cseh AZD Prahával – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten az MTI tudósítása szerint.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/08/szijjarto-peter-meszaros-lorinc-uj-vallalkozas-vasut/
|
2022-12-08 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a tranzakció még nem zárult le, ezért ennél részletesebb információt egyelőre nem adhatnak az ügyletről. A pénteken aláírt tulajdonrész-vásárlási megállapodás értelmében a tranzakciós folyamat zárását követően a szálloda a BDPST Group érdekeltségébe kerül, ezzel a csoport új hotellel szélesíti portfólióját a budapesti szállodapiacon – olvasható a közleményben.
A több mint 100 éve megnyitott, már egy éve zárva tartó hotel védett épületét a műemléki értékek megóvásával fejlesztené a BDPST Zrt. korszerű, ötcsillagos hotellé
A tájékoztatás szerint a BDPST Groupnak jelenleg több jelentős fővárosi hotelfejlesztése van folyamatban. Az Október 6. utcában hamarosan megnyitja új szállodáját Verno House néven, a Vörösmarty tér szomszédságában pedig a Mahart-, valamint a Futura-házat is átölelő patinás épülettömb teljes körű felújítása révén tervezi egy szintén egyedülálló adottságú, ötcsillagos szálloda átadását 2023-ban Hotel Dorothea néven. Emellett jövőre nyithatja meg kapuit a korábbi Fonográf Étterem és Polgári Klub helyén a BOTANIQ Budai Klub, és ugyancsak folyamatban van a volt tőzsdepalota szomszédságában található Adria-palota felújítása.
|
Tiborcz István cége megvette a Gellért Szállót
|
Megállapodást kötött a BDPST Group a Gellért Szálló megvételéről, a vállalat az Indotek csoporttól vásárolta meg a hotelt birtokló cégcsoportot – közölte a BDPST Group pénteken az MTI-vel.
| null | 1
|
https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/09/tiborcz-istvan-cege-megvette-a-gellert-szallot/
|
2022-12-09 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum.
A támogatást a Palkovics László lemondásával november végén megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium nyújtotta. A támogatói megállapodásra tavaly augusztusban nyomták rá a pecsétet, és 2023 nyaráig folyósítják a teljes összeget, az azonban a tárca támogatási szerződéseit tartalmazó lista alapján nem volt nyilvánvaló, hogy mit is takar pontosan ebben az esetben az energetikai fejlesztés.
A Szegeder rákérdezett a támogatásra az egyházmegyénél. A Szeged-Csanádi Egyházmegye válaszul arról tájékoztatta a lapot, hogy az egyházmegyének ítélt támogatásból
fotovoltaikus kiserőmű kerül telepítésre.
Az egyházmegye tájékoztatása szerint a kivitelezéssel kapcsolatban a közbeszerzési eljárás folyamatban van.
A lap azt írja, hogy a sportkomplexum mellett jelenleg is nagy építkezés zajlik. Egy négycsillagos, 50 szobás sporthotel épül a Market Építő Zrt. kivitelezésében – a stadiont is ők építették – több mint 3,26 milliárd forintért. A közel 6000 négyzetméter alapterületet elfoglaló épület földszinttel és két emeleti szinttel fog rendelkezni, amelyhez egy 2500 négyzetméternél is nagyobb, közvetlen zöldterület fog tartozni.
Az egyházmegye által 2019-re megépíttetett Szent Gellért Fórum 13,4 milliárd forintba került, de energetikai szempontból így is voltak vele problémák. A létesítmény megkapta ugyan az ezüst energetikai minősítést, de csak késve, mivel – mint kiderült – a termálvizes fűtési rendszernél az olcsóbb, de nem megújulónak számító elfolyós megoldást alkalmazták, amit ráadásul alul is méreteztek. Így a stadion felesleges termálvizének elvezetését egy utólag megépített, 2,6 kilométeres vezeték segítségével tudták megoldani.
|
786 millióból épül napelemes kiserőmű a szegedi stadionhoz
|
Energetikai fejlesztésre kapott még korábban 786 millió forintot a Szent Gellért Fórum. Ez nem más, mint a szegedi stadiont is magába foglaló, a Katolikus Egyházhoz tartozó sportkomplexum.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2022/12/13/szegedi-stadion-napelemes-kiseromu-szeged-csanadi-egyhazmegye/
|
2022-12-13 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt.
Orbán foci vb-s látogatása a múlt héten derült ki, miután a katari nemzeti ünnep alkalmából tartott budapesti eseményen Abdulla bin Nasser Al-Dosari, Katar állam budapesti nagykövete a Marriott Hotelben tartott exkluzív eseményen megemlítette, hogy a magyar miniszterelnököt is várják a világbajnokság záró mérkőzéseire.
A nyilvános repüléskövető oldalak adatai szerint kedden délelőtt landolt a dohai repülőtéren a magyar honvédség Falcon 7x típusú repülőgépe. A gép fedélzetén azonban nem utazhatott a kormányfő, mert a hajnali kecskeméti induláskor még Budapesten tartózkodott. A miniszterelnök kedden reggel egy misén vett részt, ahol a Telex másodszor próbálta szóra bírni.
A Flightradar adatai szerint a magyar kormánygépet az OTP érdekeltségébe tartozó két magánrepülő követte Dohába. Csányi Sándor, az OTP elnöke vezeti a Magyar Labdarúgó-szövetséget. A két gép hétfőn érkezett vissza Üzbegisztánból, ahol az OTP az ország ötödik legnagyobb bankját készül megvásárolni, az erről szóló szerződést hétfőn már alá is írták. Kedden reggel 9 után negyedórás eltéréssel mindkét repülő Doha útiránnyal indult el Budapestről. Budapest és Doha között a repülőút körülbelül öt óra.
A miniszterelnök egyébként már hétfőn összekapcsolta a világbajnokságot és az OTP üzbég bankos üzletét. A Twitter-oldalán azt írta:
A helyi bajnokságból a VB-re! Gratuláció az OTP-nek az első Európán kívüli bankjához.
Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán Viktor melyik géppel utazott, illetve, hogy miért repült Dohába korábban az állami repülőgép is. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A 24.hu információi szerint egyébként várhatóan az állami repülő viszi majd a miniszterelnököt Brüsszelbe, ahol csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők részvételével az Európai Tanács ülése.
|
Orbán a vb-n: megérkezett Katarba a magyar honvédség Falconja, két OTP-s magánrepülő követte
|
Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2022/12/13/orban-viktor-katar-futball-vilagbajnoksag-csanyi-sandor/
|
2022-12-13 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Nem csak Zugló kötött megállapodást az ATV-vel, több ellenzéki vezetésű budapesti önkormányzatnak is van szerződése a csatornával – derítette ki a 24.hu. E kerületek vezetői rendre feltűnnek az ATV reggeli, illetve esti műsoraiban, miközben az önkormányzatok nem válaszolnak arra egyértelműen, pontosan melyik műsorba is „vásárolták” be magukat a politikusok, a csatorna pedig nem felelt megkeresésünkre.
Zugló, Óbuda, Újpest
Nemrég a szocialista Horváth Csaba vezette XIV. kerületről derült ki, hogy leszerződött az ATV-vel. Az önkormányzat a 444.hu-val először azt közölte, a polgármester e szerződés részeként jár beszélgetni az Egyenes Beszédbe, majd később úgy pontosított, hogy Horváth Csaba e műsorban való szerepléséért mégsem fizetnek. Hogy korábban miért mondtak más, az nem derült ki. A lap cikke szerint Zugló havonta 535 ezer forint plusz áfát juttat a csatornának, hogy műsoraiban foglalkozzon a kerület ügyeivel.
Mint megtudtuk, a szintén ellenzéki (ma már egyaránt DK-s) vezetésű Óbuda és Újpest ugyancsak kötött több millió forintos megállapodást az ATV-vel az idén, sőt, a III. kerületnek a tavalyi évre és 2020-ra is volt kontraktusa.
A szintúgy DK-s irányítású XVIII. kerület egyelőre nem volt hajlandó elárulni, van-e ilyen szerződése a csatornával. Terézváros, Erzsébetváros, Ferencváros, az I. és a II. kerület, illetve Újbuda és Eger önkormányzata azt közölte: ők nem kötöttek szerződést az ATV-vel, vagyis nem fizetnek a polgármester szerepléséért (vezetőik viszonylag gyakran feltűnnek a csatorna műsoraiban, ezért kérdeztük meg őket és nem más helyhatóságokat).
A IV. kerület bruttó 9,8 millió forintért szerződött az idén áprilisban az ATV-vel 11 hónapra – árulta el kérdésünkre az önkormányzat, ez havi bruttó közel 890 ezer forintot jelent.
Az újpesti önkormányzat válaszából kiderül, hogy a megállapodás nemcsak az ATV-re, de a Spirit FM-re is vonatkozott. „A megjelenések rendkívül jó lehetőséget adnak arra, hogy a kerületi jó gyakorlatokat akár országos szintre emeljük a televízió informatív műsoraiban vagy a Spirit FM hanghullámain” – fogalmaztak, hozzátéve, fontosnak tartják, hogy „együttműködésünk célja kizárólag az önkormányzat és a kerület tevékenységének bemutatása legyen, és ez azt is jelenti, hogy nem csupán a polgármester, hanem a kerület alpolgármesterei vagy akár cégvezetői is megjelenéshez juthatnak. Így biztosítjuk azt, hogy pártpolitikától mentes, kizárólag a közérdeket szolgáló tartalmak közvetítése történjen meg.” Megjegyzendő: amikor áprilisban megkötötték a szerződést, Déri Tibor polgármester még nem DK-s volt, hanem a Momentum politikusa.
A DK-s Kiss László vezette Óbuda nem volt ilyen közlékeny. Összeget nem említve annyit írtak kérdésünkre, hogy „Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatnak, több önkormányzathoz hasonlóan, van szerződése az ATV-vel. Ezek 2020, 2021 és 2022-ben is megköttettek. A szerződés abból a megfontolásból jött létre, hogy az önkormányzat fontosabb híreit a minél szélesebb nyilvánosság megismerhesse.” Azért is furcsa, hogy a konkrét összeget nem árulták el az ellenzéki vezetésű kerület válaszában, mert ez nyilvános, szerepel a kerület szerződéseinek listáján.
Eszerint Óbuda termékmegjelenítésre szerződött „rögzített mennyiségben és közzétételi díj ellenében” az ATV-vel
2020-ban 5,6 millió,
2021-ben 5,5 millió forintra.
Ebből azonban nem derül ki, mit/kit is jelent pontosan a termék: óbudai témát, esetleg politikust, netalán mindkettőt.
Nem tudni, a kerületeknek van-e bármilyen tudásuk, felmérésük arról, hogy ezekből az összegekből hány kerületi lakos informálását szolgálták. Ez azért releváns kérdés, mert a kerületek büdzséje a helyi polgárok érdekeit (ez esetben tájékoztatását) szolgálja, tehát az, hogyha egy budapesti kerület polgármestere önkormányzati pénzből magyarázza az ATV miskolci, hévízi vagy pécsi nézőinek, hogy milyen jó dolgok történnek a kerületben, minimum vitatható gyakorlat – hát még ha pártpolitikusként nyilvánul meg.
A felméréssel kapcsolatban Újpest csak általánosságot írt: „Sajnálatosnak tartjuk, hogy pontos felméréseket, közvélemény-kutatásokat a nehéz gazdasági helyzetünkből adódóan nem tudunk végezni, viszont azt tapasztaljuk a lakossági visszajelzések alapján, hogy sok újpesti értesül a legfrissebb kerületi és fővárosi történésekről a csatornán keresztül.”
Melyik műsorba járnak pénzért?
Kérdésünkre egyik önkormányzat sem válaszolta meg, hogy pontosan melyik ATV-s műsorban tűnik fel „kerületi tartalom” a szerződésnek köszönhetően. Óbudán és Újpesten kívül Zuglót is megkérdeztük erről, de tőlük sem kaptunk pontos választ.
A szerződés szövege egyébként egyelőre csak Zugló esetében nyilvános, ám az interneten elérhető dokumentumból sem derül ki tételesen, hogy a kerület konkrétan miért fizet 2022-ben havi bruttó 666 ezer forintot, ezt ugyanis eseti egyeztetés útján állapították meg. A nyilvános szerződésben az áll, hogy egy évig
havonta, minimum 3 alkalommal témakommunikációs megjelenési lehetőséget biztosít a partner (vagyis az önkormányzat – a szerk.) részére az ATV televíziós médiaszolgáltatásban. Partner a jelen pont szerint általa igénybe venni kívánt témakommunikációs közzétételt és arra vonatkozó konkrét javaslatát képviselője által személyesen vagy kapcsolattartásért felelős megbízottja útján jelzi a televíziós médiaszolgáltatásokért felelős kapcsolattartó felé.
Az ATV korábban azt írta, hogy a zuglói önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás „a hatályos médiatörvény szerint kizárólag azokra a televíziós műsorokra vonatkozik, amelyekben a médiatörvény alapján termékmegjelenítés tehető közzé (például Start Plusz).”
Csakhogy az idén zuglói politikus kifejezetten zuglói témával nem szerepelt a Start Plusz műsorában, legalábbis az atv.hu-n visszakereshető műsortár szerint, míg Óbuda és Újpest igen.
A XIV. kerülettel kötött szerződésben szerepel egyébként az a kitétel is, hogy a híradós megjelenések nem számítanak teljesítésnek.
A legtöbbet szereplők
Az ATV tehát nem reagált arra, hogy melyik műsorba kerülhettek be pénzért a szerződött önkormányzatok. Közéleti témájú műsora az ATV-nek (a Híradón kívül) a reggeli Start és Start Plusz, Egyenes Beszéd, A nap híre, illetve a Mai Téma. Ennek az öt műsornak a 2022-es adásai mind visszakereshetők az ATV honlapján, így szedtük össze, hogy a polgármesterek közül ki melyikben és hányszor szerepelt.
Horváth Csaba hétszer volt az Egyenes Beszédben, egyszer pedig A nap hírében társalgott a többiekkel.
Déri Tibor újpesti polgármester háromszor volt A nap híre vendége, kétszer az Egyenes Beszédé, egyszer a Start Pluszé, egyszer a Mai Témáé. Alpolgármestere, a DK-s Trippon Norbert (aki a következő választáson már polgármesterjelöltként indulhat) háromszor volt a Start Pluszban.
Kiss László januárban, áprilisban és májusban is a A nap híre vendége volt, míg szeptemberben az Egyenes Beszédé. A Start Pluszban április és november vége közt az óbudai polgármester nyolc alkalommal volt vendég, és egyszer az egyik alpolgármestert is meghívták a műsorba.
Feltűnően sokat szerepel polgármesterek közül az ATV-n Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület DK-s polgármestere is, de azt egyelőre nem tudjuk, hogy az általa vezetett önkormányzat fizetett-e az ATV-nek ezért, vagy sem, mert ezt nem árulta el cikkünk megjelenéséig a kerület. Szaniszló mindenesetre hétszer volt az Egyenes beszéd, kétszer a Start és háromszor A nap híre vendége az idén. Ez 12 alkalom, annyi, ahányszor párttársa, az ATV-nek évi 5,5 millió forintot fizető Óbuda vezetője, Kiss László tűnt fel a csatornán.
A nyilvános adatok szerint az Egyenes Beszéd az ATV legnézettebb műsora (alkalmanként 200–300 ezer közti nézővel). Az alábbi összesítésből látható, hogy az MSZP-s Horváth Csaba a leggyakoribb vendég a polgármesterek közül e műsorban – ez annyiban is érdekes, hogy az önkormányzat elsőre azt közölte, az ottani megjelenésért is fizetnek, majd ettől az állítástól visszakozott. Ugyanakkor tény, hogy Horváth az ismertebb fővárosi politikusok közé tartozik, az MSZP budapesti elnöke és volt főpolgármester-jelölt is.
Gond-e ez, és ha igen, miért?
Mivel a szerződéseket még nem ismerjük, nem lehet eldönteni, hogy az önkormányzatok melyik műsorért fizettek, igaz, a zuglói szerződés alapján nem elképzelhetetlen, hogy ezt eseti, esetleg szóbeli egyeztetés után döntötték el. Az természetesen nem ördögtől való, hogy egy önkormányzat pr-cikket, vagy pr-interjút vásárol, mellékletet támogat egy médiumban, ez a rendszerváltás óta gyakorlat a magyar nyilvánosságban. A kérdés ilyenkor az, jelzik-e az egyes megjelenéseknél, hogy támogatott, fizetett tartalomról van szó.
Hogy melyik műsorba vásároltak megjelenési lehetőséget az ATV-n az önkormányzatok, Polyák Gábor médiakutató szerint azért fontos, mert a médiatörvény előírja, hogy a támogatott műsornál a támogatót fel kell tüntetni. (Így szól a törvény: „támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató (…) megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, logója közzétételével, illetve feltüntetésével.” A tájékoztatás a „támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon” a műsorszámmal egyidejűleg, az előtt és a végén történhet meg.) A törvény leszögezi, hogy nem támogathat műsort párt vagy mozgalom – önkormányzatra, illetve önkormányzati cégre azonban nem vonatkozik a kizárás.
Polyák a zuglói szerződést átnézve úgy látja, hogy tipikusan szürkezónás megoldásról lehet szó:
láthatóan izzadtak rajta, hogy olyat írjanak a szerződésbe, amiből ne derüljön ki pontosan, hogy miről van szó.
Ugyanakkor bár problémásnak és etikailag kifogásolhatónak tartja, hogy egy politikai tisztségviselő közpénzen vásárolt tartalomban feltűnjön, és önmagát népszerűsítse, ez önmagában nem jogsértő. Polyák hozzáteszi: általános probléma, hogy a médiában nem elég alaposan szabályozott a közpénz elköltésének gyakorlata, igaz, ennek átláthatóbbá tétele a jelenlegi kormánypártoknak nem is érdekük, noha ez a nézők és a közpénzfizetők érdekét is szolgálná hosszú távon.
Szomorú, hogy ellenzéki politikus bevásárolják magukat bizonyos műsorokba. Ez egy felháborító ügy. Az, hogy ebből nincs nagyobb botrány, az az elmúlt 12 év okozta fásultságnak tudható be
– mondta a 24.hu-nak Polyák, aki egyébként az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője volt az országgyűlési választási kampányban Márki-Zay Péter felkérésére.
Arra ugyan nem kaptunk választ, pontosan melyik ATV-s műsorba mentek be pénzért az önkormányzati politikusok, de az biztos, sem a Startban, sem az Egyenes Beszédben nincs arra utalás, hogy támogatott médiatartalmat láthatnak a nézők, ez csak a Start Pluszban hangzik el. Ám abban a műsorban, mint említettük, Horváth Csaba egyáltalán nem szerepelt az idén az atv.hu archívuma szerint.
A szerződésekkel kapcsolatban többször kerestük az ATV-t is, de a csatorna nem válaszolt kérdéseinkre.
|
Több ellenzéki fészek is milliókat fizet az ATV-nek, de nem árulják el, pontosan mire
|
Nem a zuglói az egyetlen ellenzéki vezetésű önkormányzat, amely fizet az ATV-nek: így tesz Óbuda és Újpest is, és akad olyan is, amely még titkolózik. A tavasszal az ellenzéket segítő médiaszakértő szerint ez a gyakorlat nem törvénytelen, ám felháborító.
| null | 1
|
https://24.hu/belfold/2022/12/08/atv-onkormanyzatok-polgarmesterek-zuglo-horvath-csaba-obuda-ujpest-szerzodes/
|
2022-12-08 00:00:00
| true
| null | null |
24.hu
|
Pénteken jelentették be, hogy új többségi tulajdonosa lesz az Euronewsnak. A portugál befektetési cég az Alpac Capital vásárolja meg a 15 nyelven működő tartalomszolgáltató 88 százalékát. Azt nem közölték, mennyiért vásárolták meg az anyagi nehézségekkel küzdő Euronewst, de a tervezett tőkeemelések következtében tovább nőhet a portugál tulajdon a 145 millió embert elérő csatornában. Az ügylet 2022 elején zárulhat le.
Ugyanakkor a vevő, Alpac Capital több szálon is kötődik Magyarországhoz.
Az Alpac ügyvezető igazgatója, Pedro Vargas David közös befektetési céget alapított a magyar állami Exim Bankkal, és érdekelt Jászai Gellért állami megrendelésekkel kitömött 4iG-jében is. Édesapja, Mario David jobboldali politikus, Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja”.
Ez a háttér azért érdemel figyelmet, mert az utóbbi években Magyarországot komoly kritikák érték a sajtószabadság kormányzati korlátozása miatt, ráadásul Orbán Viktor szövetségesei Szlovéniában és Észak-Macedóniában is jobboldali pártokhoz köthető kiadványokat vásároltak fel.
Az Euronews szerint a tulajdonosi háttér megváltozása nem hoz változást sem a szerkesztési elvekben, sem a szerkesztői szabadság terén.
A magyar állammal üzletelő Alpac Capital az új tulajdonos
Az Alpac Capital vezetője Pedro Vargas David, aki politikus apjához hasonlóan otthonosan mozog Magyarországon. 2017 novemberében ugyanis Szijjártó Péter külügyminiszter egy magyar-portugál tőkealap indítását jelentette be. Az East West European Venture Capital Fund alapkezelője az Euronews új tulajdonosa, az Alpac Capital, magyar részről pedig az állami Exim, valamint az OTP és a Mol szállt be pénzzel. Az alapot 20 millió eurósra (6 milliárd forint) tervezték indulásakor, jelenleg 17,8 milliót kezel az Exim honlapja szerint. Az Alpac Capitalnak Lisszabon és Budapest mellett az Egyesült Arab Emírségekben van irodája, de Kolumbiában is van leányvállalata.
Pedro Vargas David e mellett közvetlenül is üzletel a kormányközeli üzletemberekkel, ugyanis közvetlen üzlettársa Jászai Gellértnek.
A Bartolomeu Investmentsen keresztül 5,25 százalékos tulajdonrésze van a 4iG-ben, és a portugál tagja a cég igazgatóságának is. A 4iG nem csak a magyar informatikai közbeszerzéseket tarolta le az utóbbi években, de állam hamarosan átadja az Antenna Hungária többségi részesedését a cégnek, az AH meghatározó kormányzati távközlési infrastruktúrájával együtt. Az Alpac Capital ráadásul részt vesz a 4iG 120 milliárd forintos tőkeemelésében is a német hadiipari óriással, a Rheinmetall AG-val közösen.
Pedro Vargas Davidról a tőkealap indulásakor az Index közölt részletes portrét, ami szerint a portugál üzletember 2019-ben Budapesten élt. Iskoláit a Harvardon illetve az INSEAD-on végezte, aztán a McKinsey tanácsadó cégnél dolgozott. Az Index is felidézte azt a portugál cikket, amiben politikai ellenfelei azt állították, hogy Mário David visszaélt politikai hatalmával, és hogy Pedro üzleti sikereit részben apja politikai sikereinek köszönheti, valamint pénzügyi visszaéléseket, luxembourgi offshore-cégek üzemeltetését kötötték össze Pedro Vargas Daviddal, aki tagadja az ellene felhozott vádakat.
Az Alpac Capitalnál ugyanakkor nem csak Pedro Vargas David személye érdekes. A cég második embere, Luís Santos szintén befolyásos családból származik. Pedro Vargas Davidhoz hasonlóan ő is a McKinseynél dolgozott, és az ő apja Fernando Santos híres futballista és edző. Fernando Santos volt görög szövetségi kapitány, 2014 óta a portugál futballválogatott szövetségi kapitánya. Az ő vezetésével lett Európa-bajnok Portugália 2016-ben.
Az Alpac Capital egyik menedzsere Vajai Péter, aki az első hazai bizalmi vagyonkezelőben, az Apelso Trustban is érdekelt. Az Apelso a magyar szupergazdagoknak segít a vagyonkezelésben, a generációváltásban, az ilyen jellegű vagyonkezelés az 500 milliós – egymilliárdos családi vagyonoknál jöhet szóba.
Az Apelso egyik alapítója és tulajdonosa az az Illés István, aki életrajza szerint segítette az Orbán-kormányt az új Polgári Törvénykönyv megalkotásában 2013-ban.
Az Euronews
Ma már 15 nyelven készít tartalmat az Euronews, ami az európai háztartások 68 százalékában, havonta 145 millió embert ér el. Az Euronewst azzal a céllal alapították 1990-ben, hogy legyen az legyen az „Európai CNN”. Kezdetben egy európai köztévékből álló konzorcium kezében volt a csatorna.
A többségi tulajdonrészétől most megváló egyiptomi Naguib Sawiris 2015-ben lett az Euronews fő tulajdonosa, a luxembourgi székhelyű Media Globe Networks holdingján keresztül, írja a Reuters. Az amerikai Comcast tulajdonában álló NBC News tavaly adta el 25 százalékos Euronews-részesedését Sawirisnak.
A mostani dealben nem érintett 12 százaléknyi Euronews részvény marad köztévék és helyi hatóságok konzorciumának (például a France Télévisions vagy az olasz RAI), valamint az Abu Dhabi Media Investment Company tulajdonában. De ez a részesedés csökkenhet, mert az új tulajdonosnak köszönhetően az Euronews tőkeemelésre készül.
Az utóbbi időszakban nehéz anyagi helyzetbe került a társaság. Tavaly 23 százalékkal, 58 millió euróra csökkent a cég bevétele a koronavírus-járvány következtében, közölte a cég leköszönő vezérigazgatója, Michael Peters. Az elnökként a csatornánál maradó Peters arra számít, hogy az idei 16 millió eurós veszteség után 2022-t 8 millió eurós veszteséggel zárhatja az Euronews.
Mário David Orbán Viktor tanácsadója
Mário Henrique de Almeida Santos David portugál jobboldali politikus, volt Európai parlamenti képviselő és államtitkár. E mellett Orbán Viktor tanácsadója, és a miniszterelnök „igaz barátja” több mint két évtizede, akivel „félszavakból is megértik egymást”. Ezekkel a szavakkal maga Orbán jellemezte így Mário Davidot, amikor 2016 áprilisában kitüntette őt a Magyar Érdemrend középkeresztjével Lisszabonban. A portugál politikus „magyar érdekek támogatásáért” kapta meg a kitüntetést. A díj átadásakor Orbán hosszan ecsetelte, hogy Mário David „akkor is mellettünk állt, amikor mások hátat fordítottak Magyarországnak”, és hogy 2012-ben „az igazságtalan és durva hangok káoszában egyszerre csak rendet teremtett egy sokunk számára ismerős, baráti, tiszta hang. Mario David hangja volt ez.” Kettejük barátságát méltatta a portugál politikus is a kitüntetés átvételekor.
A két politikus kapcsolata szintet lépett 2018 júliusában, amikor is Mário David a miniszterelnök tanácsadója lett Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda honlapjára feltöltött szerződéslista alapján Mário Davidnak 2021 végéig van szerződése, és tanácsait térítésmentesen adja a miniszterelnöknek.
Amikor António Costa, Portugália miniszterelnöke tavaly nyáron Budapestre látogatott, Mário David a magyar delegáció tagjaként vett részt a tárgyaláson, számolt be a portugál Observador (a képen David a kép jobbszélén látható, Orbán munkatársai között). A portugál lap szerint Mário David már a berlini fal leomlása után kapcsolatba lépett a Fidesszel és Orbánnal, és a portugál politikusnak abban is szerepe volt, hogy a Fidesz 2000-ben kilépett a Liberális Internacionáléból és a konzervatív Európai Néppárt Tagja lett. A lap felidézi, hogy amióta David Orbán tanácsadója, gyakran utazik Budapestre.
Mário David több autoriternek tartott politikusokkal is jó kapcsolatot ápol. Választási megfigyelőként elégedetten nyilatkozott a 2016-os azerbajdzsáni népszavazásról (itt arról voksoltak a helyiek, hogy meghosszabbítsák az elnök mandátumát 5-ről 7 évre. Ilham Alijev ennek köszönhetően maradhatott elnök. Egyúttal elnöki jogköreit is megerősítették az Orbán Viktorral jó kapcsolatban lévő Alijevnek)
Az Európai Bizottság komoly összegekkel támogatja az Euronewst
A Politico arra emlékeztet, hogy 2019-ben az Európai Számvevőszék aggályosnak találta, hogy az Euronews 2014 és 2018 között 122 millió euró értékben támaszkodott az Európai Bizottságtól származó finanszírozásra. Ez a csatorna bevételeinek mintegy egyharmadát tette ki. A számvevők szerint az Európai Bizottságnak rendelkeznie kellene egy olyan mechanizmussal, amely ellenőrzi, hogy az Euronews „betartja-e a szerkesztői pártatlanság megőrzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokat”. A Szabad Európa úgy értesült, hogy a csatorna tavaly 23,6 millió eurót kapott a Bizottságtól, idén azonban ennél kevesebb pénzre számíthat.
A támogatásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság szóvivője arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy 2021 márciusában döntöttek az Euronews-zal kötött partneri megállapodás megújításáról. A júliusban aláírt szerződés tehát 2023-ig terjed, de ez a keretmegállapodás „nem tartalmaz közvetlen finanszírozási kötelezettségeket, viszont lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egyedi finanszírozási szerződéseket írjon alá”, közölte a szóvivő. Ennek értelmében 2021 novemberében a bizottság több támogatási szerződést is aláírt a csatornával, összesen 16 millió euró értékben „az EU-val kapcsolatos tartalmak előállítására és terjesztésére, valamint többnyelvű (görög, magyar, portugál és arab) kínálat” fenntartására is.
A Bizottság tehát külön támogatta az Euronews magyar és portugál nyelvű adásait.
A Bizottság „figyelemmel kíséri a fejleményeket”
A tulajdonosváltást nem kommentálta a Bizottság szóvivője, mondván az Euronews egy magáncég. Az Európai Bizottságnak pedig nincs érdekeltsége a csatornában, ahogyan a pénzügyi, menedzsment és személyi döntések meghozatalában sincs semmilyen szerepe. „Ennek ellenére szorosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a vállalat vezetésében vagy a szerkesztési munkafolyamatokban bekövetkező változások nem befolyásolják szerződéses megállapodásainkat”, áll a bizottság szóvivőjének válaszában.
Az Európai Számvevőszék kritikájáról és az Euronews pártatlanságának garantálásáról a szóvivő azt mondta, hogy a partneri megállapodás előtt az „Euronews tájékoztatást nyújtott programtervezési prioritásairól, digitális stratégiájáról, szerkesztőségi felügyeletéről, nézettségi és terjesztési adatairól, költségszerkezetéről és mutatóiról”, és ezek megfeleltek a Bizottság feltételeinek. Ezeket a feltételeket pedig „rendszeresen és szigorúan” értékeli Bizottság független, külső szakértők bevonásával. A Bizottság szóvivője azt is hozzátette, hogy az Euronews megerősítette szerkesztői bizottságát, évente kiadja átláthatósági jelentését és egy független testület ellenőrzi működését.
A legutolsó értékelések szerint az Euronews továbbra is erős európai és határokon átnyúló nézőpontot képvisel, ami számos nyelven elérhető, sok európai országban több platformon is. Ezen túl a Bizottság szóvivője azt is elmondta, hogy a testület több okból is felmondhatja az Euronews-zal kötött megállapodást. Ilyen ok az újságírói függetlenség sérülése is. „Jelenleg azonban úgy véljük, hogy nincs okunk azt feltételezni, hogy az Euronews megszegte volna a velünk kötött szerződést”.
Az Európai Unió és a sajtószabadság
Az utóbbi években az Európai Bizottság számos bírálatot kapott, amiért alig tett lépéseket a sajtószabadság elleni támadások megfékezésére. Idén például 16 médiaszabadságért küzdő szervezet írt levelet a testületnek. Ebben azt írták, hogy az Európai Unió tétlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kormány a médiapiacot eltorzító lépéseit másolni kezdte Lengyelország és emiatt romlik a médiapiac sokszínűsége Európában.
Az egyik elrettentő példa Magyarország, melyet többek közt a törvényi szabályozások és az ellehetetlenített független szerkesztőségek miatt érnek kritikák. Míg 2010-ben még 23. helyen állt Magyarország a Riporterek Határok nélkül sajtószabadság-listáján, addig 2021-re a 92. helyre csúszott vissza a listán. Arról, hogy miként épült le a magyar sajtószabadság, itt írtunk részletesen.
Az utóbbi években problémássá vált a lengyel sajtóhelyzet is, ahol a kormány az egyik legnagyobb, külföldi tulajdonú tévécsatornát próbálta meg kiszorítani az országból. A harmadik problémás ország Szlovénia, ahol a kormány megvonta az állami támogatást a nemzeti hírügynökségtől. Tavasszal az Európai Parlamentben a képviselők a tanácsi és bizottsági tisztviselőkkel együtt vitáznak a lengyel, a magyar és a szlovén hatóságok független média elhallgattatására irányuló kísérleteiről.
Ilyen előzmények után jelentette be október végén Vera Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke, hogy a testület több olyan előterjesztésen is dolgozik, melynek célja a média szabadságának és sokszínűségének védelme. Jourová szerint pár hónapon belül elkészülhet az újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására szolgáló indokolatlan jogi eljárások visszaszorítását célzó szabályozás. Jövő nyárra pedig elkészülhet a médiaszabadságról szóló törvény tervezete, amely elfogadása esetén egy teljesen új eszköz lesz az Európai Unió kezében.
Az új szabályozás elsősorban a sajtó elfoglalása, politikai érdekek vagy gazdasági haszonszerzés érdekében történő felhasználása ellen nyújtana védelmet, idézte a politikust a Népszava. „Számos kísérletet látunk kormányok részéről a médiaszabadság aláásására, a médiapiac torzítására. Magyarországon a KESMA (a kormányközeli Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) kapja a legtöbb állami hirdetést, hogyan boldogulna ilyen környezetben bármely új szereplő akár a hazai színtérről, akár az EU-ból?”, utalt a biztos a magyar sajtószabadság helyzetére, a lap tudósítása szerint, de kiemelte a lengyel médiaszabályozást, és a szlovén állami hírügynökség támogatásának megvonását is.
|
Orbán tanácsadójának fiához kerül az Euronews
|
Jászai Gellért portugál tulajdonostársához kerül a 15 nyelven működő Euronews. Pedro Vargas David nem csak a 4iG-n keresztül üzletel a magyar állammal, hanem közös tőkealapot vezet az Eximmel. Pedro Vargas David apja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, a miniszterelnök közvetlen tanácsadója.
| null | 1
|
https://www.szabadeuropa.hu/a/euronews-orban-pedro-mario-david-portugal-sajto/31618148.html
|
2022-12-14 23:00:59
| true
| null | null |
Szabad Európa
|
Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselőhöz futott be a hír, hogy a Baranya megyei Drávacsehiben már be is zárt a 2019-ben átadott vágóhíd. Mivel a létesítményre közel félmilliárd forint ment el, utánajártunk, ezúttal mi lett a közpénz sorsa.
Drávacsehi egy nagyjából 150 fős aprófalu a horvát határ közelében. Polgármestere a korábban függetlenként, majd a Fidesz-KDNP színeiben induló Németh Tamás. Hoffmann Imre és Bognár Lajos államtitkárok, valamint Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője mellett ő is részt vett 2019 őszén azon eseményen, ahol ünnepélyes keretek között átadták a község új vágóhídját és húsfeldolgozó üzemét.
Az MTI akkori közleménye szerint három ormánsági település (ti.: Drávacsehi, Tésenfa, Szaporca – a szerk.) összefogása kellett
a 420 millió forintos belügyminisztériumi támogatással megvalósuló mintaprogramhoz,
amelynek segítségével az ormánsági Drávacsehiben vágóhíd és húsfeldolgozó üzem, Szaporcán egy ezer sertés tartására alkalmas telep, keverőegység és kocaszállás, továbbá tizenkilenc új munkahely jött létre.
Az MTI idézte Bognár Lajost, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkárát is, aki szerint „a három apró ormánsági település összefogásaként megvalósuló fejlesztés képes hitet, büszkeséget, megélhetést adni Bőköz, azaz a térség lakóinak. Az Agrárminisztérium célja a vidék megerősítése azért, hogy a falun élő lakosság saját hagyományait továbbfejlesztve helyben is képes legyen versenyképes vállalkozást vezetni vagy munkavállalóként helytállni.”
A cél egy olyan termelési lánc kialakítása volt, ahol a sertéshús „minőségi és mennyiségi előállítása lehetőséget biztosít az Ős-Dráva területein található önkormányzatoknak a meglévő sertéstenyésztési kapacitásaik növelésére.” A Drávacsehiben található üzemet értékesítésre szánt füstölt áru és tőkehús termelésére szánták.
Az Ormánság Baranya megye délnyugati szögletében, Sellye és Vajszló környezetében – egyes meghatározásoktól függően – 22-45 községnyi terület. Bár az elmúlt években több fejlesztés is történt a térségben, az aprófalvas, rossz infrastruktúrájú terület ma is halmozottan hátrányos helyzetű.
Nem bírta sokáig
„A liberális gazdasági doktrína azt vallja, hogy az állam ne avatkozzon be a piac dolgaiba, mi azonban úgy gondoljuk, hogy a kistelepülések és kistermelők ügye megérdemli a kormányzat ösztönző támogatását a globális élelmiszerpiaccal szemben” – hangsúlyozta még az átadón Bognár Lajos.
És bár az elején úgy tűnt, a program sikeres lesz, „az állam beavatkozása a piac dolgaiba” végül mégsem hozott tartós eredményt.
Erről már a falubeliek meséltek, amikor személyesen felkerestük a települést. Mint mondták, úgy emlékeznek, kezdetben 380 disznó volt a telepen, egy évre takarmányt is kaptak. Az üzlet hamar beindult, nagy volt a kereslet – még a SPAR is szerződött velük egy-két termékre. Aztán egy idő után kezdtek elmaradni a vásárlók. A helyiek szerint azért, mert a minőség leromlott. Végül teljesen leállt a termelés, a sertéstelepet is felszámolták, a dolgozókat elküldték. Ez nagyjából másfél éve volt.
Mindezt megerősíteni látszik az üzem egykori Facebook-oldala is, ahol az utolsó poszt 2020. augusztus 30-án ment ki. De a helyiek beszámolójával áll összhangban a SPAR tájékoztatása is.
(Az Interspar az „Ősök hagyatéka – lesütött hús zsírban elrakva”, és a „Józsipapa fűszeres zsírja”– kolbászzsír kolbász morzsákkal” terméket árusította egy ideig.)
Érdeklődtünk ugyanis a vállalatnál, hogy miért nem árusították tovább a Drávacsehiben gyártott termékeket. Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője az Átlátszó kérdésére elmondta, „2019-ben jelentkezett a „Bőközi Legendás” a Hungaricool by SPAR termékinnovációs verseny első szériájába, és be is jutott a nyertesek közé. 2020 márciusában kerültek az INTERSPAR áruházak polcaira a termékek.”
Az üzlet egész évben támogatta és figyelte a fogyási eredményeket. 2020 végén azonban lejárt a Hungaricool by SPAR égisze alatt megkötött szerződés, amit a SPAR nem hosszabbított meg, mert „a szállítói eredmények nem indokolták a tartós választékba kerülést” – fogalmazott Maczelka Márk.
Keresik a felelőst
Hogy miért nem lett népszerű a két termék, arra a válasz nem tért ki. Próbáltunk ennek is utánajárni Drávacsehi polgármesterének segítségével. Németh Tamástól többek között azt kérdeztük,
mi történt pontosan, miért zárt be a húsüzem,
mi lett a hozzá tartozó szaporcai sertéstelep sorsa,
és hogy van-e jövője a bezárt húsüzemnek.
A polgármestert a faluban értük utol, ahol sikerült pár perce megállítanunk. Ekkor elmondta, egyelőre sok kérdésre nem tud választ adni, a történtekből ugyanis várhatóan „bírósági ügy lesz” – felmerült ugyanis az ügyvezető felelőssége, amit az önkormányzat szeretne kivizsgáltatni.
Hozzátette ugyanakkor, szerinte az államot nem érte kár. Az üzemet működtető kft. ugyanis csak bérbe kapta az épületet és az eszközöket, gépeket, a tulajdonos az önkormányzat maradt.
A jelenleg folyó végrehajtás így a létesítményt és a támogatásból beszerzett eszközöket, gépeket nem érinti,
csak a benne található néhány, a kft. tulajdonában lévő vagyontárgyat. Az önkormányzatot magát viszont érte veszteség, ugyanis a víz- és villanyszámlákat nekik kellett kifizetniük. Ezek 6-8 milliós tételek, amik egy ilyen kis település költségvetésében komoly fejtörést okoznak.
„Gyakorlatilag az első két évre nem mondhatok semmi rosszat. A Bőközi Legendás nagyon szépen be lett vezetve, nulláról az ügyvezető felépítette. És amikor kivásároltuk Tésenfát meg Szaporcát, és Drávacsehié lett a kft., utána egy fél év alatt olyan állapotba került a cég, hogy nagy mínuszok lettek” – fogalmazott Németh Tamás.
„Itt történt sok minden. Nyilván kértünk könyvvizsgálói jelentést, de meg kellett várni a felszámolást ahhoz, hogy lássuk, mi az az összeg, amivel felelősségre vonjuk, bepereljük az ügyvezetőt.”
Az üzem azonban hamarosan újraindul. A polgármester kérdésünkre elmondta, van új bérlő a vágóhídra, az alkalmazottakat (vagy azok egy részét) visszaveszik, már csak egy engedélyre (húspecsét) várnak, és indulhat a munka. További részleteket egyelőre nem árult el, csak annyit, hogy a kormány részéről is kapnak segítséget. Ez azonban nem pénzbeli támogatást jelent, hanem kizárólag a kapcsolati tőkére korlátozódik – hangsúlyozta.
Koronaőr és napszemüveg-árus
A polgármester által említett ügyvezető az Opten adatbázisa alapján Molnár Balázs, aki 2019 szeptemberében lett vezető tisztségviselő a vágóhíd mögött álló Bő-Köz-Ért Kft.-ben. Szintén ő volt a vezetője a Drávacsehiben bejegyzett Zselyke&MK Kft.-nek, ami 2019 októberében alakult.
A Bő-Köz-Ért Kft. egy már meglévő cégből, a Prizma-Bautimból nőtte ki magát. Drávacsehi, Szaporca és Tésenfa önkormányzata 2018 végén lett tulajdonos a cégben, ekkor a kft. éves nettó árbevétele 1,4 millió forint volt. Ezt sikerült feltornászni két év alatt 92,9 millióra.
A következő évben azonban a forgalom jelentősen visszaesett, és a 15,8 millió forintos bevétel mellett 11 milliós veszteséggel zárt a cég. Ebben az évben (2021 tavaszán) vált ki a kft.-ből a szaporcai és tésenfai önkormányzat. Ekkor a vállalkozás már 2 505 500 forinttal tartozott a NAV-nak.
A Bő-Köz-Ért ellen – amely az áfa bevallást sem nyújtotta be (időben) – egymás után indultak a végrehajtások.
2022 nyarán végül (fizetésképtelenség miatt) megindult a cég felszámolása, a vagyontárgyakat árverésre bocsátották.
A cégadatbázisban található információk szerint a felszámoló „húsüzemi kiegészítő eszközöket” hirdetett meg árverésre, amelyek „kb. két éve használaton kívül vannak a raktárban”. Az ingóságok becsértéke és minimális ára első körben összesen 970 000 forint volt, a második felhívásban utóbbit 679 000 forintra csökkentették. Erre november 28-ig lehetett pályázni.
Hasonlóan járt az először Dr. Mészáros Géza Józsefné, majd Molnár Balázs vezette másik cég, a Zselyke&MK Kft. is, amelynek kényszertörlését 2022 tavaszán rendelték el. A kft. ellen 2 végrehajtás indult (ezek még folyamatban vannak), bevétele pedig már 2020-ban sem volt (a 2019-es évet 926 ezer forintos veszteséggel zárta). A társaság tulajdonosai – Dr. Mészáros Géza Józsefné után – Tiszatarján önkormányzata, valamint a Prizma-Bautim/Bő-Köz-Ért Kft. volt. A helyiek szerint egy ideig Tiszatarjánról is szállítottak húst a húsüzembe.
Az 1985-ös születésű Molnár Balázs látszólag előzmények nélkül került a két cég élére: a közösségi oldalon található nyilvános adatlapja szerint ugyanis korábban napszemüvegek értékesítésével foglalkozott, valamint koronaőrként dolgozott Budapesten.
Mivel más nyilvános elérhetőséget nem találtunk Molnárhoz, ezért a Facebookon, privát üzenetben tettül fel neki a kérdéseket, hogy:
véleménye szerint mi történt pontosan, miért zárt be a húsüzem,
ki kereste meg, hogy vezesse a céget,
milyen korábbi szakmai tapasztalati voltak ezen a téren,
később miért távozott a cég éléről,
és menyiben osztja a helyiek véleményét arról, hogy egy idő után romlott a termékek minősége, és ezért esett vissza a kereslet is, ami a cég csődjéhez vezetett.
A volt ügyvezető megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált, de a korábbi munkáival kapcsolatos posztok ma már nem láthatóak a Facebook-oldalán.
Bár egyesek szerint Molnárt „felső nyomásra” nevezték ki ügyvezetőnek, korábbi nyilatkozatai szerint éppen fordítva történt a dolog. Ahogy azt a hellovidek.hu-nak 2020 decemberében elmondta, a falvak fordultak hozzá, amikor felmerült a kérdés, hogyan fogják eladni a termékeket.
„Ekkor kerestek meg, mert én is a közelben készültem üzemeltetni egy vágóhidat, de nem szerették volna, hogy konkurenciái legyünk egymásnak.
Megosztották a terveiket és megkérdezték, hogyan lehetne sikerre vinni az ötletet. 2019-ben 8 hónapig készítettük elő a projektet, közben létrehoztuk a Bőközi Legendás termékcsaládot. Azért kapta ezt a nevet, mert maga a projekt otthona az Ormánság Bőközi nevű részén van. Elkezdtük a munkát és kidolgoztuk a receptúrákat, bevontuk a lakosságot és megkértük őket, hogy hozzanak nekünk minél több régi receptet. Végül kialakítottuk a jelenleg is húzó termékpalettánkat.”
Molnár azt is elmondta, szerinte a közfoglalkoztatási program az alap célkitűzését messzemenően túlteljesítette, hiszen az alap induló létszám 100%-át megtartották, majd ezt a következő évben 8 főről 17 főre növelték. Emellett 6-8 alkalmi munkavállalót és 4 külsős vállalkozót vettek igénybe a feladatok függvényében. Hozzátette, a koronavírus járvány okozta nehézségeket is sikerült legyőzniük, miután átálltak lakossági házhoz szállításra, és ezzel meg tudták menteni a céget a csődtől.
Egy másik cikkból az is kiderült, hogy Pécsett, Budapesten és Görcsönyben is boltot, illetve falatozót nyitottak, ahol többek között a helyi termelésből származó húsokat, kolbászokat, és szalonnákat árusították. Kőszegi Tamás, Görcsöny polgármestere a megnyitón a temabaranya.hu-nak elmondta, a Bőközi Legendás és az önkormányzat együttműködésében valósult meg a Bőközi Mini Húsbolt és Falatozó, amivel egy régi vágyuk teljesült.
Nagy Csaba, a térség parlamenti képviselője is részt vett a megnyitón. Ő arról beszélt, hogy nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket azzal, hogy elindították a Bőközi Legendást, de az már valóban legendás projektté vált.
Hasonló név, más tulajdonosi kör
Bár a Bőközi Legendás termékek ma már nem elérhetőek, hasonló néven, Bőközi Prémium néven futnak húskészítmények az országban. A görcsönyi Bőközi Prémium Kft.-t 2022 áprilisában jegyezték be. A cég alapításában Molnár Balázs is részt vett, de egy hónap után kiszállt a kft-ből. A tulajdonosok között felbukkan Kupás Tamás Levente, Komló volt fideszes alpolgármestere is.
|
Két év alatt tönkrement a közfoglalkoztatási mintaprogramnak indult vágóhíd
|
Közel félmilliárd forintot biztosított a Belügyminisztérium egy közfoglalkoztatási mintaprogramra, amelynek során 2019-ben vágóhíd, húsfeldolgozó üzem és sertéstelep létesült a Baranya megyei Drávacsehiben és Szaporcán. A projekt kezdetben sikeresnek tűnt, azonban a létesítmények ma már üresen állnak, a dolgozókat elbocsátották, a termelés jó ideje megszűnt. Drávacsehi önkormányzata a volt ügyvezető felelősségét firtatja, a helyiek a minőség romlásával magyarázzák a sikertörténet végét.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/12/14/ket-ev-alatt-tonkrement-a-kozfoglalkoztatasi-mintaprogramnak-indult-vagohid/
|
2022-12-14 00:00:00
| true
| null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Hamar Endre nevét az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) tette országosan, sőt világszerte ismertté a hazai önkormányzatok közterületeit ledizzókkal kivilágosító Elios Zrt. megbízásai révén. Az OLAF az Elios 35 uniós támogatású közvilágítási beruházását vizsgálta, amelyeknél feltűnt, hogy a háttérben ugyanazok a tanácsadók jutottak szerephez.
A Tiborcz István tulajdonában lévő Elios 22 projektjében a Sistrade Kft. kapott megbízást a pályázatok előkészítésére. Tulajdonosának és vezetőjének, Hamar Endrének 2014-ben mindkét cégben, a Sistrade-ben és az Eliosban is volt érdekeltsége - utóbbiban Tiborcczal együtt a Green Invetsments Kft.-n keresztül -, amit az OLAF összeférhetetlennek ítélt - derült ki még 2018 elején a 24.hu. által nyilvánosságra hozott OLAF-jelentésből. Ebben az is szerepelt: megtörtént, hogy a Sistrade megengedte, az Elios vezető munkatársa a pályázat megjelenése előtt módosításokat végezzen az előkészített kiíráson. Az uniós csalás elleni hivatala a visszaélések miatt 13,1 milliárd forintnyi uniós forrás visszafizetését indítványozta az Elioshoz köthető közvilágítási projektek miatt.
Tiborcz és Hamar kapcsolata, amelyet már középiskolás éveik megalapozhattak, mivel mindketten a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába jártak, láthatóan kiállja az idők próbáját. Az Elioson kívül Hamar és Tiborcz a vezetéknevüket viselő tanácsadó cégben is összekapcsolódtak tulajdonosként 2011-12-ben, a 444.hu pedig november elején írta meg, hogy október 12-e óta a Tiborczhoz tartozó BDPST Property Kft. és a Hamar tulajdonában lévő EAS Equity Vagyonkezelő Zrt. közös érdekeltsége lett a Hattyú Projekt Kft. A lapunk birtokába került cégiratok szerint azonban nem ez volt az első ismételt kéznyújtásuk egymás felé:
egy héttel korábban ugyanis Tiborcz társnak vette maga mellé Hamart a Tarragona Holding Zrt.-be.
A Tarragona október 6-án tartott közgyűlésén határozott arról, hogy Hamar EAS Equity vagyonkezelője 6 darab, egyenként 100 ezer forint névértű részvényt vásárol Tiborcztól. A miniszterelnök veje addig a BDPST Capital Zrt. nevű cége révén egyszemélyben tulajdonolta a Tarragonát, október 6-tól már Hamar 5 százalékos részesedése mellett jegyzi.
Az EAS Equity első vagyonkezelési tevékenységeit Tiborcznak köszönhetően kezdheti meg. Egy újszülött cégről van szó, Hamar a Tarragona Zrt.-be való társulása előtt egy hónnappal, szeptember 6-án alapította. Hamar és Tiborcz újraélesztett közös üzleti aktivitása forgatókönyvszerűen pörög idén, már 2022. februárban startot vett. Tiborcz ekkor alapította meg 5 millió forint alaptőkével, 50 darab részvény kibocsátásával a BDPST Capital Zrt.-t, amelynek alapítását, cégbírósági bejegyzését ügyvédként nem más, mint Hamar Endre intézte. A Tarragona az áprilisi választásokig még az ingatlanmogul Jellinek Dániel érdekeltségében volt, április 6-án jelentette be Tiborcz, hogy a BDPST Capital időközben megvette, és mindezt a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta. Jellinek 2022. március 9-én adta el két cégén keresztül (a Florange Property Kft. 93 százalékát, a Gerladton Invest Zrt. 7 százalékát) a Tarragonában lévő 100 százalékos üzletrészét, a 12 millió forint értékű, egyenként 100 ezer forintos 120 részvényt Tiborcz cégének. Hamar a Tarragona tulajdonosváltásában is közreműködött: a Tiborcz kezébe került cég alapszabályát szintén ő jegyezte ellen ügyvédként májusban, majd októberben maga is bekerült a Tarragona tulajdonosi körébe Tiborcz oldalára.
Tiborcznak köszönhetően Hamar kisebbségi tulajdonosaként részesülni fog a Tarragonához tartozó Diófa Alapkezelő termelte haszonból. A Diófa Alapkezelő Zrt.-ben 2013-ban még Lantos Csaba frissen hivatalba lépett energiaügyi miniszter vagyonkezelő cége is megfordult, 2020-ben vette meg Jellinek Tarragonája. Az alapkezelő több mint 480 milliárd forintos vagyont menedzsel intézményi és a lakossági ügyfelek számára, az ingatlanalapokban kezelt vagyonának értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ezen kívül kezeli Magyarország harmadik legnagyobb lakossági ingatlanalapját, a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot. „A társaságunk által kezelt ingatlanalapok portfóliójának részét képezik olyan exkluzív, „A” kategóriás irodaházak, mint az Alkotás Point, a Green House, a V17 vagy az Infopark A, E és G épülete” - közli a Diófa Alapkezelő honlapja. Az alapkezelő részvénytársaságot birtokló Tarragona 2021-ben 1,3 milliárd osztalékot hozott a konyhára, abból 5 százaléknyi üzletrész 65 millió forint bevételhez juttatná kisrészvényesét. A Tiborcz-Hamar-szövetség Tarragonájához került Diófa Alapkezelő Zrt. is remek évet zárt 2021-ben: 5,8 milliárd bevételből 1,8 milliárd forint adózott eredményt gazdálkodott ki.
(Címlapképünkön: Tiborcz István és Hamar Endre)
|
Tiborcz bevette milliárdokat hozó ingatlanos cégébe eliosos üzlettársát
|
A miniszterelnök veje 5 százalékos üzletrészhez juttatta Hamar Endrét a Diófa Alapkezelőt bekebelező cégében. Hamar előbb ügyvédként, majd tulajdonosként jelent meg a Tiborcz Istvánhoz került Tarragona Zrt. felvásárlási folyamatában.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/tiborcz-bevette-milliardokat-hozo-ingatlanos-cegebe-eliosos-uzlettarsat-254690#
|
2022-12-12 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Újabb negyvenmillió forintot tartottak vissza a MET oktatási intézményei után járó normatívákból, így a tanév kezdete óta már mintegy 170 millió forintot vont el tőlük a magyar állam – közölte Iványi Gábor. „Az oktatási államtitkárság irányukban tanúsított hozzáállását jól szemlélteti, hogy nem járult hozzá a beregi térségünk többcélú intézményét évek óta kitűnően vezető igazgatónk megbízásának meghosszabbításához sem.”
Iványi szerint a tél beálltával, valamint a drasztikusan megnövekedett rezsiköltségek és élelmiszerárak következtében kritikus helyzetbe kerültek a MET intézményei és az egyház több ezer ellátottja. Konyháikon naponta hatezer adag ételt biztosítanak zömében hátrányos helyzetű óvodásoknak, iskolásoknak és többezer rászorulónak, akiket „sok esetben kizárólag a mi általunk osztott élelem óv meg az éhezéstől.” Elkötelezett munkatársaik hosszú évek óta „a létbizonytalanságtól fenyegetve, hősiesen végzik feladataikat.”
Mi lesz, ha nem tudnak élelmiszert biztosítani a rászorulóknak? Mi lesz, ha nem tudnak fizetést utalni munkatársaiknak? – tette fel a szónoki kérdést Iványi Gábor. „Úgy tűnik, a magyar államra nem számíthatunk.”
A MET elnöke kitért arra is: december 16-án, pénteken karácsonyi adománygyűjtő rendezvényt szerveznek a Dankó utcai központjukban, ahol meleg itallal, zsíros kenyérrel és ajándékokkal várják az odaérkezőket. Hozzátette, a jótékonysági árverésre közismert személyiségek is felajánlották személyes tárgyaikat. A bevételt az egyház intézményeinek működésére és az ellátottak megsegítésére fordítják.
|
Újabb negyvenmilliót vontak el Iványi Gábor intézményeitől
|
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke szerint több ezer ellátottuk sorsa forog kockán.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/ujabb-negyvenmilliot-vontak-el-ivanyi-gabor-intezmenyeitol-254846
|
2022-12-15 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
magyarnarancs.hu: Az Ökotárs Alapítvány fogja szétosztani az Európai Bizottság pályázati pénzeit. Milyen pénzről van szó?
Móra Veronika: Az Európai Bizottság évek óta működtet saját pályázati programokat, amikhez civilek is hozzáférhetnek, például a környezetvédelem, kutatás-fejlesztés vagy kultúra területén. Olyan programok is voltak, amelyek kifejezetten a demokráciával, jogállamisággal és aktív állampolgársággal kapcsolatos témakörökre vonatkoztak. Az az újdonság, hogy a jelenlegi költségvetési ciklusban ez utóbbiakat egyetlen programban vonták össze, ami a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” elnevezést kapta. Új eleme, hogy egy olyan felhívás is szerepel a többi között, ami nem közvetlenül projekttámogatásra irányul, hanem arra, hogy kiválasztott közvetítő szervezeteken keresztül kisebb támogatások kerüljenek az Európai Bizottságtól országos vagy helyi civil szervezetekhez.
magyarnarancs.hu: Miért volt erre szükség?
MV: Sokszor felmerült a Bizottság által hirdetett pályázatok kapcsán az a kritika, hogy csak a nagy nemzetközi konzorciumok számára hozzáférhetők, mert súlyos adminisztratív és pénzügyi terhekkel járnak. Ezért volt szükség olyan közvetítőkre, mint az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete. Ez a pályázati felhívás az Európai Unió 27 tagállama számára elérhető volt, márciusban kellett pályázni, és 15 másik civil szervezettel vagy szervezeti konzorciummal együtt nyertünk. Vannak köztük nemzetközi alapítványok, és vannak olyanok, mint mi, akik egy országban működünk.
magyarnarancs.hu: Itthonról úgy tűnhet, Brüsszel kicselezi a civilek ellen harcoló kormányt, amikor az állam megkerülésével, közvetlenül a szervezeteknek juttat pénzt. Hiszen Orbánéknak még a norvégokkal is sikerült összerúgni a patkót a Norvég Alap ügyében. Mégsem így van?
MV: Valójában nem cselezi ki Magyarországot az EU, a kettőnek nincs köze egymáshoz. Ahogy említettem, a pályázat létrehozásának egyik oka a Bizottságot érő kritikákban keresendő, a másik pedig az EU-s értékek fontosságában. Mi azért pályáztunk, mert mi is osztjuk ezeket az értékeket, és lényegesnek tartjuk, hogy a civil szervezetek minél többet tegyenek a társadalmi jólét érdekében. Ehhez minden józanul gondolkodó, a magyar társadalom boldogulását szem előtt tartó embernek csatlakoznia kellene.
magyarnarancs.hu: Sok helyen, kissé félrevezetően, arról írtak, hogy milliárdok kerülnek Önökhöz. Végül mennyi az annyi?
MV: 4 millió eurót, a maximálisan igényelhető támogatást kaptuk meg, a program hároméves. Ez a pénz 1,4 milliárd forintban, és a túlnyomó részét szétosztjuk, a többit kapacitásfejlesztésre és az egész program működtetésére költjük. Szeretnénk minél hamarabb megjelentetni a pályázatokat a honlapunkon, kiválasztani, bírálni, leszerződni, mert három év alatt a támogatott projekteknek be kell fejeződniük, nekünk pedig ellenőriznünk is kell azokat. A tervezett négyféle pályázatból kettő jelenik meg most januárban: az egyik a nagyobb, országos vagy regionális szervezeteknek szól, a másik a kisebb vidékieknek. Mindkettő legfeljebb kétéves program lesz, várhatóan március végi beadással, júniusi elbírálással. A hosszú projektek mellett lesz egy folyamatosan nyitva álló kiírás is, amire kurrens ügyekre, problémákra reagáló kisebb pályázatokat lehet beadni, és amelyek elbírálása is gyorsan, havonta, kéthavonta történik majd.
magyarnarancs.hu: Mivel foglalkozik az a szervezet, ami pályázhat Önöknél?
MV: Az Európai Bizottság felhívásában az szerepel, hogy a civil szervezetek támogatása révén az európai jogok és értékek védelméhez és népszerűsítéséhez szeretnének hozzájárulni. Ezeket a jogokat és értékeket az uniós alapszerződés kettes cikkelye és az Alapjogi Charta tartalmazza olyan kulcsszavak mentén, mint a demokrácia és a jogállamiság, az emberi méltóság és emberi jogok védelme, a szolidaritás növelése.
magyarnarancs.hu: Mi garantálja, hogy jól költik el a pénzt?
MV: Szorosan követjük a pályázatokat. A pályázók rendszeres időközönként kötelesek beszámolni nekünk előrehaladásukról, eredményeikről, de nem pusztán inspekciót végzünk, hanem a felmerülő problémákban is segítünk. Rugalmasak vagyunk, a célunk a közös siker. De rigorózusan ellenőrizzük is a pályázatokat, hiszen nekünk is be kell számolnunk az Európai Bizottságnak.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
Fotó: Lucie Brezinova
magyarnarancs.hu: A kormányzat rendszeresen nevezi a Soros-hálózat részének és támadja a civil szervezeteket. Milyen állapotban van ma a szféra?
MV: Ehhez a kérdéshez a Civil Fenntarthatósági Indexet hívnám segítségül, ami 25 éve elemzi és jelzi a közép-kelet-európai civil szervezetek helyzetét. Ennek Magyarországra vonatkozó fejezetét a mi alapítványunk külső szakértők bevonásával állítja össze; azt tapasztaltuk, hogy az index értékei lassan, de biztosan romlanak: 2014-15-ben, valamint 2017-ben jelentősebben, de a 2021-es pontszámok sem jók, a térségben csak Szerbia áll mögöttünk.
magyarnarancs.hu: Mi ennek az oka?
MV: Többet is lehet említeni: a közelmúltban egyik nyilvánvalóan a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény elfogadása, a másik a Norvég Alap elveszítése, a harmadik pedig a gazdasági válság.
magyarnarancs.hu: A 2017-ben hozott „civiltörvényt” végül EU-s nyomásra eltörölték tavaly, viszont életben van az, amit említett, a közélet befolyásolására alkalmas szervezetekről szóló törvény.
MV: Ez arról rendelkezik, hogy azok a szervezetek, amelyeknek az éves bevétele meghaladja a 20 millió forintot, kötelesek adatokat szolgáltatni az Állami Számvevőszéknek. Könnyű belátni, hogy bármilyen szervezet, aminek van mondjuk három alkalmazottja, már ebbe a kategóriába esik.
magyarnarancs.hu: Megvalósul a törvény a gyakorlatban?
MV: Eddig mindössze annyi történt, hogy május végén, az éves beszámolási időszak kellős közepén adatbekérést kaptunk az ÁSZ-tól sok más szervezettel együtt. Több ezer szervezet esik az imént említett kategóriába.
magyarnarancs.hu: A Norvég Alap 77 milliárd forintjából mindössze 4 jutott volna a civil szervezeteknek. Ez csak töredéke annak, amivel a Megafon, a CÖF és hasonló vagy ezekhez köthető álcivil szervezetek gazdálkodnak; magyarán, könnyen előznek. Miért tartottak mégis ennyire ettől a juttatástól?
MV: Nem szeretnék spekulálni, erről őket kellene megkérdezni. A kormányzati kommunikáció évek óta úgy beszél a civil szervezetekről, hogy vannak jók és vannak rosszak. Egyben ki is jelöli, milyen képe van a szervezetek társadalmi szerepéről: oszthatnak ebédet, működtethetnek sportklubot, de ha ezeken túllépnek, és felemelik a hangjukat bizonyos társadalmi csoportok érdekében vagy kritizálják a kormányt, akkor rögtön a másik kategóriába kerülnek.
magyarnarancs.hu: Számítanak újabb civilellenes hadjáratra?
MV: Az utóbbi években ezek hol intenzívebben zajlottak, hol lanyhultak, de egészen sosem fejeződtek be. Bármit el tudok képzelni – és az ellenkezőjét is.
magyarnarancs.hu: Megeshet, hogy megint rendőrök várják az alapítvány irodájánál, mint 2014-ben?
MV: Ki tudja? Ne legyen így.
|
„A civilellenes hadjárat sosem fejeződött be” – Móra Veronika az Ökotárs pályázati pénzeiről
|
Megkerüli a kormányt, vagy másról van szó, amikor az EU 1,4 milliárd forintot juttat az Ökotárs Alapítványnak? A civil szféra helyzetéről, mozgásteréről, a pályázatok menetéről és profiljáról kérdeztük Móra Veronikát, az Ökotárs igazgatóját.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-civilellenes-hadjarat-sosem-fejezodott-be-mora-veronika-az-okotars-palyazati-penzeirol-es-a-hazai-civil-szfera-allapotarol-254747#
|
2022-12-15 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
A dolgok pillanatnyi állása szerint elveszni látszik egy már elnyert brüsszeli fejlesztési forrás – ezt mondta a Békés Megyei Önkormányzat (BMÖ) novemberi ülésén a testület elnöke, Zalai Mihály (Fidesz–KDNP). A magyar–román határon átívelő ROHU 453 projekt keretében 13,7 millió euró – jelenlegi árfolyamon csaknem 5,6 milliárd forint – állna a magyar és a román partner rendelkezésére egészségügyi fejlesztésre és ezzel kapcsolatos programok megvalósítására. Az eredeti elképzelések szerint a program magyar részébe viharsarki civil szervezetek konzorciumát vonták volna be, kiemelten a Simonka György alapította Dél-Békés Mentőcsoport (DBMCS) Katasztrófavédelmi Alapítványt és egy másik békési egyesületet. A felhasználható többmilliárdos összeg nagyobb része ráadásul a DBMCS-nek jutott volna.
Simonka politikai bukása után azonban a megyei közgyűlés a kedvezményezettek közül kizárta a DBMCS-t – és éppen emiatt került veszélybe az uniós forrás.
A történet érdekessége, hogy a pénzfelhasználás eredeti arányáról maga a Békés Megyei Önkormányzat döntött –2019. július 3-án, alig másfél hónappal azelőtt, hogy Simonka ellen a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt vádat emelt. A döntés idején Simonka régóta gyanúsított volt, akit a vádhatóság többször kihallgatott, házkutatások sorát tartotta azokban az ingatlanokban, ahol családjával lakott. Ez azonban akkor még nem zavarta a megyei önkormányzat képviselőit abban, hogy egyhangúlag – vagyis nemcsak kormánypártiak, hanem ellenzékiek is – határozzanak arról, hogy a brüsszeli projektben csaknem 5,5 millió eurónak megfelelő forint jusson a Simonka-féle szervezetnek.
Változások
Zalai Mihály a 2014-es és a 2019-es helyhatósági választásokon a térség erős embere, Simonka György befolyásának köszönhetően lett a BMÖ első embere. A Simonka elleni 2019. augusztusi vádemelés és a Fővárosi Törvényszék előtt 2020 januárjában megindult büntetőtárgyalás hatására a megyei közgyűlés 2020 szeptemberében módosította a projekt tartalmát. Ezt a döntéshozók persze nem politikai, hanem szakmai indokokkal magyarázták. E rendkívüli megyegyűlésen Zalai azzal érvelt, hogy a Covid-19 második hulláma miatt a sürgősségi és az intenzív kórházi ellátások, valamint a járványügyi fejlesztések váltak kiemelten indokolttá, szemben a projekt egészségügyi rekreációs fejlesztéseivel. Az új elképzelés szerint továbbra is 13,7 millió eurót használnának fel, ám az összeg 60 százalékát a civil szervezetek helyett az ország negyedik legnagyobb gyógyító intézménye, a gyulai központú, de erős békéscsabai jelenléttel is rendelkező Békés Megyei Központi Kórház és az orosházi kórház kapná. Az uniós forrásból a határ túloldalán az Arad megyei kórház kardiológiai részlegét fejlesztenék.
|
Ami jár, az jár. Milliárdokat bukhat Békés
|
Több mint 5 milliárd forint uniós fejlesztési forrástól eshet el Békés megye, mely összegre egy a magyar–román határon átnyúló programban számított. A romániai partner szerint szabálytalan volt a Simonka György volt fideszes képviselő alapította szervezet kizárása a kedvezményezetti körből.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/ami-jar-az-jar-254758#
|
2022-12-14 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Lakossági fórumot tartottak 2022 augusztusában a zebegényi Millenniumi Pavilon (Dohánypavilon) felújításáról. A beruházók jelenlétében zajló eseményen egy helyi lakos azt tudakolta, miképpen garantálják, hogy a környékbeliek életminősége ne változzon. „Ott rendezvények lesznek, tehát autós forgalom lesz, buszos forgalom lesz. Hogyan fogom megközelíteni a házamat az építkezés ideje alatt?” – kérdezte. Az egyik tervező válaszában az engedélyekről, jogszabályokról kezdett beszélni. „Én most erre nem tudok válaszolni, biztos van olyan, hogy valakinek az utcáját felújítják, és olyat is láttunk már…” – indította válaszát a tervező, mire a kérdező felállt, és kisétált a teremből.
Korábban lapunk részletesen foglalkozott azokkal az alapítványokkal, amelyek a térség országgyűlési képviselőjéhez, Rétvári Bencéhez köthetők, ugyanis ezeknek egy-egy értékes váci és szobi épületet, a leromlott állapotú zebegényi Kenderes Hotelt, valamint a patinás Millenniumi Pavilont is sikerült megszerezniük (lásd: Zsebben a Dunakanyar, Magyar Narancs, 2022. május 25.). E szervezetekről annyit érdemes tudni, hogy Rétvári párttársai, közvetlen munkatársai (például Bajor Gergő, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Ábrahám Katalin korábbi újbudai önkormányzati képviselő vagy Stágel Bence egykori országgyűlési képviselő) tűntek fel bennük, és élvezik a kormány támogatását, valamint különböző projekteket visznek a Dunakanyarban. Ráadásul a szobi és a váci épületeket közvetlenül az államtól kapta meg az egyik ilyen szervezet (a Dunakanyari Védegylet Alapítvány), miközben az önkormányzatok is igényt tartottak volna rájuk. Vácott még demonstrációt is szerveztek az eset miatt – de a zebegényi pavilon fejlesztése is felzaklatja a környékbelieket.
A községben Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István is próbált panziót nyitni, azonban – mint ahogyan azt lapunknak elárulta – a válság olyannyira megdobta volna a kivitelezés költségeit, hogy végül elálltak a projekttől, a korábban megvásárolt és kibővített telket 420 millió forintért meg is hirdették. Pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) két éve 300 millió forint állami támogatást adott a Száraz érdekeltségébe tartozó Dunakanyar Turisztikai Kft.-nek. A Magyar Nemzeti Bank kommunikációs tenderein jól hasító üzletember a Duna túloldalán, Dömösön is ugyanígy járt: egy másik cége, a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint állami támogatást nyert panzió létesítésére, de a gazdasági helyzet miatt ezt a beruházást is elengedték.
|
A végén még kiegyenesítik. Így épül, épülget a Dunakanyar
|
Az elmúlt években sok százmilliós állami támogatások áramlottak a Dunakanyar turisztikai fejlesztésére. A befektetők között felbukkantak cégek, amelyek Száraz István és alapítványok, amelyek Rétvári Bence vonzáskörzetébe tartoznak. Meg persze helyi erős emberek. Ám a gazdasági válság most homokot szórt a gépezetbe.
| null | 1
|
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-vegen-meg-kiegyenesitik-254757
|
2022-12-14 00:00:00
| true
| null | null |
Magyar Narancs
|
Az MVM Paks II. Zrt. 2016. október 18-án kérte a telephely engedélyezését, amelyet az illetékes hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2017. június 30-án meg is adott. Az engedélykérelemben az MVM Paks II. Zrt-nek kellett igazolnia, hogy a tervezett telephely megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak és ajánlásoknak, illetve a magyar jogszabályoknak.
A több éves engedélyeztetési folyamat során geológiai és geofizikai vizsgálatokat is végeztetett az MVM Paks II Zrt., több mint 8 milliárd forintért készültek kutatások. Ezek az eredmények ugyanakkor csak részben kerültek bele a hatóságnak benyújtott anyagokba: kimaradt például, hogy az MVM Paks II. Zrt. megbízásából készült, 2016-os geológiai tanulmány szerint a Paksi Atomerőmű telephelyének közelében több helyen is tízezer évnél fiatalabb, felszínig hatoló elmozdulásokat okozó földrengések nyomait találták.
Az eredmények szerint Paks II telephelyen áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta törészónát nemcsak aktív törésvonalnak, hanem olyan törésvonalnak is kell minősíteni, amelynek megvan az a képessége („capable”), hogy földfelszíni elmozdulást hozzon létre.
Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit | atlatszo.hu
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői szerint az eredmények ismeretében Paks II nem kaphatta volna meg a telephely-engedélyt, ugyanis a terület mind a nemzetközi előírások, mind pedig a magyar jogszabályok szerint alkalmatlan az atomerőművek létesítésére. A vonatkozó kormányrendelet szerint „ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.”
A fentiek alapján egyébként a meglévő Paksi Atomerőművet is ugyanilyen földrengésveszélyes területre építették. Annak építésekor, az 1970-es évek elején nem vizsgálták érdemben a helyszín tektonikai sajátosságait, azt hatalmi szóval jelölték ki a szovjetek. Ugyanakkor az azóta eltelt időben egyre több kutatási eredmény született, és az osztrákok is legalább egy évtizede feszegetik ezt a kérdést a Paksi Atomerőmű meghosszabbított működésével kapcsolatban. Olyannyira, hogy az illetékes osztrák minisztérium egy saját, független szakértői vizsgálatot is elrendelt az ügyben, amelynek eredményeit 2021-ben hozták nyilvánosságra. Ebben arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye nem alkalmas atomerőmű létesítésére.
Workshop on the Paks II site characteristics by atlatszo on Scribd
A legutóbbi, 2022 februárjában tartott osztrák-magyar bilaterális egyeztetés során is részletesen tárgyalták ezt a kérdést az OAH és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal szakértői. Az osztrákok által most publikált összefoglaló jelentésből azonban kiderül, hogy a megbeszélés során nem közeledtek az álláspontok: Ausztria továbbra is meg van győződve a terület földrengés-kockázatáról és ebből fakadó alkalmatlanságáról. Ezért egyrészt azt kérték, hogy Magyarország végezzen újabb, a korábbiaknál mélyebb és részletesebb vizsgálatokat. Másrészt engedélyt kértek arra, hogy az osztrák szakértők is végezhessenek helyszíni kutatásokat. Erre információink szerint mindeddig nem került sor, mindössze egy kétórás helyszíni szemlére kaptak lehetőséget az osztrák szakemberek.
Régészeti leleteket igen, földrengések nyomát nem keresik a Paks II. Atomerőmű építése során | atlatszo.hu
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
Kerestük az OAH-ot a december elejére tervezett bilaterális találkozó pontos időpontja és tervezett programja kapcsán. A hivatal szűkszavú válaszban tudomásunkra hozta, hogy „az osztrák fél szakértői (minimum) évenkénti megbeszélések során vitatják meg a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, aktuális kérdéseket. December elején a szokásos éves (zárt körű) osztrák-magyar találkozóra kerül sor, az esemény nem nyilvános, arról majd utólag adunk tájékoztatást az OAH honlapján.”
|
Ausztria továbbra is kockázatosnak tartja atomerőművek építését Pakson
|
December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.
| null | 1
|
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/11/23/ausztria-tovabbra-is-kockazatosnak-tartja-atomeromuvek-epiteset-pakson/
|
2022-11-23 00:00:00
| true
| null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.